Tőrös Barnabás prezentációja.

1. A Hidegháború
(1945-1991)

2. Előzményei
1945-ben véget ért a II. világháború. A békét váró világra - béke helyett
- új konfliktus köszöntött. Két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió
nézett egymással farkasszemet 46 évig. Ezt a háborút nem a fegyverek,
hanem politikusok, kémek és ármányok döntötték el.

3. Történelme I.
A háború elején a világ két részre szakadt. Hol a kommunista, hol a demokratikus
kormányok voltak többségben. A kommunisták főleg a szegényebb afrikai és
amerikai, valamint egyes ázsiai államokban voltak előnyben, míg az USA a fejlettebb
országokban. Erre a legjobb példa Európa. Itt a kontinens politikailag kettétört.
Kelet-Európában a szocializmus, nyugaton a demokrácia volt többségben. E korszak
vége Joszif Sztálin halála és a desztálinizáció volt.

4. Történelme II.
Sztálin halálával a világ kezdett egyre békésebb lenni, noha kisebb
incidensekre és háborúkra ugyanúgy sor került. Ekkor került előtérbe a
kémkedés, az űrprogram, az ármánykodás és a titkos műveletek
fontossága, hiszen egyre inkább az erőfitogtatás volt a cél. De ekkor
épült fel a berlini fal, és ekkor kezdődött el a hippimozgalom. E korszak
vége Mihail Gorbacsov orosz elnök hatalomra jutása volt.

5. Történelme III.
A hidegháború vége egy nagy történelmi korszakot zárt le. Ekkora már
jórészt béke volt, a háborúkat lezárták és a forradalmak is befejeződtek.
Egyre több szocialista államban jöttek létre demokratikus pártok és
Gorbacsov reformjainak hála ezek erősödtek is. Ezek azonban belső
válságba döntötték a Szovjetuniót. Emiatt 1991 augusztusában puccsot
kíséreltek meg ellene Moszkvában, amíg ő üdült. Ez azonban a
tagállamok elszakadását és a Szovjetunió felbomlását okozta. Ezt
követően pedig Kelet-Európában is megdőltek a megmaradt
kommunista kormányok.

6. Háborúk és polgárháborúk
Ezek a háborúk általában a két irányzatot támogató országok között robbantak ki, a polgárháborúk pedig jórészt mindkét fél
számára előnyös eszme terjesztést és exportot jelentettek.
Háborúk
• Arab-Izraeli háborúk: Miután Izrael 1948-ben független lett, a szomszédos arab államok a Szovjetunió hatására és a zsidógyűlölet okán 3
háborút indított Izrael ellen (1948, 1956, 1967). Mindhármat Izrael nyerte meg, noha a harmadikat majdnem elveszítette. E háborúkat a
Camp Davis egyezmény zárta le.
• Koreai háború: 1950-ben a kommunista Észak-Korea (később kínai támogatással) megtámadta a demokratikus Dél-Koreát. A háború és az
atrocitások hírére az USA és a fiatal ENSZ Dél- Korea segítségére sietett. A háború 3 éve alatt kb. 172 000 szövetséges és 615 000
kommunista katona, valamint kb. 374 000 civil pusztult el. Végül a bombázások hatására az északiak 1953-ban megkötötték a tűzszünetet. A
háborúnak nem volt egyértelmű győztese.
• Vietnámi háború: Itt ugyanúgy az északi kommunista (szovjet és kínai támogatással) és a déli demokratikus (amerikai támogatással)
Vietnám csapott össze. A háború vége az lett, hogy az USA az otthoni közfelháborodás okán kivonta csapatait (1973), melynek
következtében a déli védelem összeomlott és Dél-Vietnám 1975-ben eltűnt a térképről.
Polgárháborúk
• Afrika: A dekolonizálás következtében Afrikában polgárháborúk robbantak ki, mivel az európaiak nem készítették fel az afrikaiakat a
függetlenségre. Emiatt rengetegen a két ideológia terjesztése, a bűnözés vagy a hatalom megszerzése miatt fegyvert fogtak. Mindkét
hatalom látta a lehetőségeket ezekben, ezért ki is vették a részüket belőlük. Ezek a konfliktusok sok helyen a mai napig folynak.
• Közép-és Dél-Amerika: Az itteni kommunista terjeszkedés és puccsok okán az USA fegyverekkel és kiképzőkkel támogatta a lázadókat és a
polgárháborúzó oldalakat, hogy cserébe győzelem esetén demokráciát teremtsenek és exportot biztosítsanak nekik. Ezek a harcok is
rengeteg ember életét követelték és számos atrocitáshoz vezettek.

7. Vietnám Korea Izrael
Afrika Kuba

8. Kubai rakétaválság
A hidegháború ezen eseménye azért szerepel fontos helyen, mert ekkor került a
világ a legközelebb az atomháborúhoz. 1962-ben a szovjetek nukleáris rakétákat
telepítettek a Fidel Castro kommunistái által vezetett Kubába, hogy ők is képesek
legyenek nukleáris csapást mérni az USA-ra háború estén. Az amerikaiak erre
blokád alá vették Kubát, és egy inváziót fontolgattak. A helyzet egyre fokozódott,
egy amerikai U-2 kémrepülőgépet le is lőttek, és orosz teherhajók közeledtek a
blokádhoz. Így végül október 27-én Kennedy elnök bejelentette, hogy az USA nem
támadja meg Kubát és kivonja a nukleáris rakétáit Törökországból. Válaszként pedig
a szovjetek is kivonták sajátjaikat, ezzel pedig véget ért a hidegháború legsötétebb
korszaka.

9. Kémkedés
A kémkedés a hidegháború egyik legfontosabb pontja volt, mivel
mindkét oldalnak fontos volt a másik technológiájának,
hadműveleteinek ismerete. Általában vagy ügynököket csempésztek
be az országba, vagy ottani lakosokat szerveztek be. A veszély miatt,
amit a kémkedés jelentett, mindkét oldal drasztikus lépésekre szánta
el magát. Ez jórészt azt jelentette, hogy a kémeket elfogásuk esetén
kínozták, próbálták átnevelni vagy ki is végezhették őket. A
kémkedés másik fontos célja az ellenség objektumainak ismerete
volt. Erre használták a kémrepülőgépeket, amelyek a magasból
fényképeket vagy videókat készítettek. Igaz, ez is nagyon veszélyes
vállalkozás volt, mert ha a gépet lelőtték vagy elfogták, akkor
nemcsak a pilóta volt bajban, hanem a technológiát is
megszerezhette az ellenség.

10. A cambridge-i ötök
U-2-es kémrepülőgép

11. Propaganda
A propaganda mindig is jelentős része volt a háborúknak. A propaganda
célja, hogy az egyszerű embereket az ellenséges ország ellen fordítsa. A
hidegháború alatt mindkét oldal rengeteg ösztönző, félemlítő és oktató
célú propaganda plakát és film készült. Ezek jórészt hazugak voltak, de a
célt kétségkívül elérték.

12. A berlini fal
A két részre szakadt Németországban (a szocialista NDK és a demokratikus NSZK) Berlin különleges
szereppel bírt. Noha az NDK-ban feküdt, Nyugat-Berlin a szövetségesek kezén volt. Ennek oka az
volt, hogy a hidegháború előtt Berlint felosztották négy megszállási zónára, melyből hármat kaptak a
nyugati hatalmak. Emiatt rengeteg kelet-német és berlini egyszerűen átment Nyugat-Berlinbe és
soha nem tért vissza. Az átszököttek száma miatt (havi 30 000) az NDK vezetése 1961-ben úgy
döntött, hogy falat épít a megszállási zónák határára. Rekordidő alatt (2 nap) elvágtak minden
összeköttetést és ezután elkezdték építeni az aknákkal, szögesdróttal és őrtornyokkal teli falat. A fal
fennállásának 38 éve alatt 125 halálos áldozata volt. A fal 1989-es ledöntése volt a két Németország
egyesülésének pillanata, illetve a hidegháború végének egyik jele.

13. Elnökök
Szovjet
Joszif Sztálin
(1924-1953)
Nyikita Hruscsov
(1953-1964)
Leonyid Brezsnyev
(1964-1982)
Jurij Andropov
(1982-1984)
Konsztantyin Csernyenko
(1984-1985)
Mihail Gorbacsov
(1985-1991)

14. Elnökök
Amerikai
Harry S. Truman
(1945-1953)
Dwight D. Eisenhower
(1953-1961)
John F. Kennnedy
(1961-1963)
Lydon B. Johnson
(1963-1969)
Richard Nixon
(1969-1974)
Gerald Ford
(1974-1977)
Jimmy Carter
(1977-1981)
Ronald Reagan
(1981-1989)

15. Magyarország a hidegháborúban
Magyarország 1945-ben felszabadult a nyilas uralom alól, helyüket azonban a szovjetek vették át.
Emiatt nem meglepő, hogy az ország a keleti blokkba került. 1945 és 1956 között az országban
sztálinista rendszer volt, melynek vezetője, Rákosi Mátyás, a realitást figyelmen kívül hagyva teljesen
lehetetlen vagy nevetséges törvényeket alkotott. Emiatt 1956-ban forradalom robbant ki a rendszer
ellen, ami ugyan elbukott, de hosszú távon elérte, hogy egy észszerűbb és békésebb rendszer
alakuljon ki Kádár János vezetésével. A Kádár-korszakban (amit egyszerűen
„Gulyáskommunizmusnak” neveznek) sokat fejlődött a gazdaság, az ország nyitottabb lett és
növekedett az ellenzék is. Kádár halála (1989) pedig magával hozta a szovjet csapatok kivonását és
Magyarország függetlenségét.