Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról, 2011SZTE-GTK
Az előadó az alábbi Terentianus Maurus-idézettel kezdte az előadását: „A könyveknek is meg van a maguk sorsa”, majd Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról című kötetét mutatta be. Ez a kötet a bevezetés mellett négy írást tartalmaz, amelyek az alábbiak: Innováció és dinamizmus; Hiánygazdaság – többletgazdaság, Liberté, Égalité Fraternité és Marx egy kelet-európai értelmiségi szemével. Felcsuti Péter szerint noha a négy tanulmány korántsem egyforma sem tartalmában, sem a kifejtés mélységében, azonban Kornai írásai itt és most különösen aktuálisak, mivel a nagy társadalmi megrázkódtatások – háborúk, gazdasági válságok, társadalmi átmenetek – idején felerősödnek a világvége-hangok, mindenki a bűnöket látja, s az elkövetőket keresi. Az előadó véleménye alapján ez a mostani gazdasági világválság idején sincs másképp, ami határozottan tetten érhető Magyarországon. Előadása végén Felcsuti Péter utalt Kornai professzor legújabb tanulmányára, amely U-kanyar Magyarországon címmel jelent meg. Előadását azzal zárta Felcsuti Péter, hogy a négy tanulmány mindegyikében tengersok az információ, rengeteg az újszerű összefüggés, érték- és ítéletalkotás, intellektuális csemegeként ajánlotta mindazoknak, akiket érdekelnek a közgazdasági és széles értelemben a társadalmi kérdések.
Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problém...Zoltán Oberfrank
Az onkológia területének hatalmas lökést adott a molekuláris medicina robbanásszerű fejlődése és eredményeinek a mindennapok gyakorlatába történő átültetése.
Elsősorban olyan új, célzott gyógyszerek megjelenéséről van szó, amelyek a daganat genetikai sajátosságait használják ki, melyek az egészséges szövetekben nem fordulnak elő, így a korábbi nem szelektív daganatpusztítással szemben daganatot célzó és gazdaszervezetet megkímélő kezelések válnak lehetővé.
Állami vs. magánegészségügy Magyarországon 2022-benBalazs Kertesz
A magánegészségügyi ellátás térnyerése erőteljes, a szektor súlya folyamatosan nő Magyarországon és szerte a világon, mivel az államok egészségügyi költségvetése korlátos és nem tudják fedezni a megnövekedett keresletet.
A COVID pandémia csak fokozta a magánegészségügyi ellátások iránti igényt, miután az állami ellátáshoz való hozzáférés huzamosabb időszakon keresztül korlátozott volt.
Magyarországon önmagában a 100 legnagyobb magánklinika árbevétele 2020-ban meghaladta a 100 milliárd forintot (2021-es mérleg adatokra még várunk), alkalmazotti létszámuk pedig a 6000 főt.
Kijelenthetjük, hogy részben kiépült egy, az állami rendelőkkel, kórházakkal párhuzamos egészségügy ellátórendszer. Jelenleg ez az infrastruktúra nagyon nagy mértékben főváros központú, a következő évek várható trendje az országos lefedettségű szolgáltatók megjelenése.
Nagyon fontos kérdés, hogy mindezt a lakosság hogyan látja, mik a tapasztalatok, elvárások.
Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról, 2011SZTE-GTK
Az előadó az alábbi Terentianus Maurus-idézettel kezdte az előadását: „A könyveknek is meg van a maguk sorsa”, majd Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról című kötetét mutatta be. Ez a kötet a bevezetés mellett négy írást tartalmaz, amelyek az alábbiak: Innováció és dinamizmus; Hiánygazdaság – többletgazdaság, Liberté, Égalité Fraternité és Marx egy kelet-európai értelmiségi szemével. Felcsuti Péter szerint noha a négy tanulmány korántsem egyforma sem tartalmában, sem a kifejtés mélységében, azonban Kornai írásai itt és most különösen aktuálisak, mivel a nagy társadalmi megrázkódtatások – háborúk, gazdasági válságok, társadalmi átmenetek – idején felerősödnek a világvége-hangok, mindenki a bűnöket látja, s az elkövetőket keresi. Az előadó véleménye alapján ez a mostani gazdasági világválság idején sincs másképp, ami határozottan tetten érhető Magyarországon. Előadása végén Felcsuti Péter utalt Kornai professzor legújabb tanulmányára, amely U-kanyar Magyarországon címmel jelent meg. Előadását azzal zárta Felcsuti Péter, hogy a négy tanulmány mindegyikében tengersok az információ, rengeteg az újszerű összefüggés, érték- és ítéletalkotás, intellektuális csemegeként ajánlotta mindazoknak, akiket érdekelnek a közgazdasági és széles értelemben a társadalmi kérdések.
Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problém...Zoltán Oberfrank
Az onkológia területének hatalmas lökést adott a molekuláris medicina robbanásszerű fejlődése és eredményeinek a mindennapok gyakorlatába történő átültetése.
Elsősorban olyan új, célzott gyógyszerek megjelenéséről van szó, amelyek a daganat genetikai sajátosságait használják ki, melyek az egészséges szövetekben nem fordulnak elő, így a korábbi nem szelektív daganatpusztítással szemben daganatot célzó és gazdaszervezetet megkímélő kezelések válnak lehetővé.
Állami vs. magánegészségügy Magyarországon 2022-benBalazs Kertesz
A magánegészségügyi ellátás térnyerése erőteljes, a szektor súlya folyamatosan nő Magyarországon és szerte a világon, mivel az államok egészségügyi költségvetése korlátos és nem tudják fedezni a megnövekedett keresletet.
A COVID pandémia csak fokozta a magánegészségügyi ellátások iránti igényt, miután az állami ellátáshoz való hozzáférés huzamosabb időszakon keresztül korlátozott volt.
Magyarországon önmagában a 100 legnagyobb magánklinika árbevétele 2020-ban meghaladta a 100 milliárd forintot (2021-es mérleg adatokra még várunk), alkalmazotti létszámuk pedig a 6000 főt.
Kijelenthetjük, hogy részben kiépült egy, az állami rendelőkkel, kórházakkal párhuzamos egészségügy ellátórendszer. Jelenleg ez az infrastruktúra nagyon nagy mértékben főváros központú, a következő évek várható trendje az országos lefedettségű szolgáltatók megjelenése.
Nagyon fontos kérdés, hogy mindezt a lakosság hogyan látja, mik a tapasztalatok, elvárások.
Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de n...SZTE-GTK
Rosta Miklós az előadása elején idézte Kornai professzor egyik írását: „Nem vettétek észre, hogy én már réges-rég intézményi közgazdász és viselkedési közgazdász vagyok?” Ezt követően az előadó bemutatta Kornai által a közgazdaságtudományban bevezetett Rendszerparadigma fogalmat, majd az intézményi közgazdaságtan neves képviselőit sorolta fel. Rosta Mikós szerint az új intézményi közgazdaságtan és Kornai professzor között van kapcsolat. Az új intézményi közgazdaságtan legnagyobb alakja, Williamson név szerint említi Kornai 1971-es Anti-equilibrium kötetét, mint az új intézményi közgazdaságtan egyik előzményét. Rosta Miklós szerint további közös pont a szembenállás a klasszikus egyensúlyi (walrasi) közgazdaságtannal. Az előadó idézte Gedeon Pétert, aki szerint „az új intézményi közgazdaságtan és politikai gazdaságtan, amely a gazdasági cselekvés intézményi meghatározottságát vizsgálja anélkül, hogy feladná az analitikus elméletalkotás igényét. Ez az a kutatási irány, amely Kornai János életművében is testet ölt.” Előadása végén Rosta Miklós utalt azonban arra a tényre is, hogy Kornai professzor hosszú ideig nem tekintette magát intézményi közgazdásznak. Azonban az előadó szerint a rendszerváltozás után az új intézményi közgazdaságtan képviselői és Kornai professzor hasonló „rejtvények” megoldásán fáradoznak, mint például különböző gazdasági rendszerek elemzése (kapitalizmus vs. szocializmus), a kapitalizmus különböző típusai, a kínai-modell, vagy például bizonyos ágazatok rendszerszemléletű elemzése (pl.: egészségügy).
Gedeon Péter: Az anti-equilibriumtól a szocialista rendszerig és továbbSZTE-GTK
Gedeon professzor szerint az új intézményi közgazdasági iskola képviselői – amelyek közé Kornai János munkásságának egy része is kapcsolódik - azt kérdezte, létrehozható-e az empirikus gazdaság vizsgálatának saját analitikus elmélete. Kornai Jánost nem elégítette ki az általános elmélet egzaktsága, logikai tisztasága. Az Anti-equilibriumban kísérletet tesz az általános egyensúlyelmélet megváltoztatására. Az Anti-equilibrium számos fontos és úttörő gondolatot fejtett ki, amelyek Kornai későbbi munkáiban visszatérnek, de az általános egyensúlyelmélet kritikája mögött álló elméleti program a szerző későbbi értékelése szerint sem bizonyult sikeresnek. Gedeon Péter szerint A hiány lerombolta a szocialista rendszer magasabbrendűségébe vetett hitet, a rendszer ideológiáját, és kérdésessé tette a szocialista rendszer megreformálhatóságát. A szocialista rendszer elméletének az elválasztása a reformközgazdaságtantól intellektuálisan felszabadító erejű volt. Azt üzente, hogy nem kell elméletileg jóváhagyni az egypártrendszer és az állami tulajdon politikai megkérdőjelezhetetlenségének tételeit, azokat a tételeket, amelyeket a reformközgazdász nem vonhatott kétségbe, hiszen ő nem elméleti, hanem gyakorlati sikerre törekedett. A gyakorlati reformok politikai sikerének a feltétele volt az, hogy a szocialista rendszer alapintézményeire a reformokat szorgalmazók nem kérdeztek rá. A szocializmus hiánygazdasági elmélete viszont éppen ezt tette meg, ily módon jelentős szerepet vállalt a szocialista rendszer összeomlásának szellemi előkészítésében, a rendszer identitásának szétrombolásában. A hiány még nem vezette le elméletileg azt, hogyan kapcsolódik össze a szocialista rendszer és a hiánygazdaság. Az előadó utalt arra, hogy ezt a feladatot A szocialista rendszer végzi el.
Hámori Balázs "A hiány" fogadtatásáról és hatásárólSZTE-GTK
Az előadó szerint Kornai János azon kevés teoretikus közgazdász közé tartozik, aki beszélő viszonyban van a gyakorlattal, s átfogó elméletét a gyakorlati tapasztalatok tömegével ácsolta alá.
Az előadás elején az alábbi kérdéseket professzor úr: Miért jelent meg a műről recenzió az ismertetendő művek között a legigényesebben válogató szaklapokban? Miért írtak róla – a magyar nyelvűeket nem számítva – körülbelül félszáz ismertetést és könyvbírálatot világszerte: Hollandiától Kínáig, Olaszországtól Oroszországig, pontosabban a Szovjetunióig? Miért állandó hivatkozási alap még 30 évvel a megjelenése után is? Miért ütközünk 2011-ben is olyan cikkbe, amely címében Kornait idézve utal a hiányra? Miért vásárolhatunk olyan tanulmánykötetet 2010-ben, amelynek a szerzői egy egészen más területen: a vallásszociológiában alkalmazzák a Kornai János könyvében foglalt eredményeket?
A kérdésekre válaszul az előadó elmondta, hogy Kornai írása alapmű, ennek alátámasztásául idézte Alec Nove professzort, aki szerint „Ez fontos könyv, amelyet bizonyosan mindenkinek be kell szereznie, el kell olvasnia, aki a szovjet típusú gazdaságok elméletével és gyakorlatával foglalkozik.”
Több recenzió is kiemeli Kornai elemzését a szocialista gazdaság szereplőinek a motivációiról magatartásáról, az expanziós kényszerről, a mennyiségi hajszáról, a hordamagatartásról, amelyek a szocialista megfelelői a kapitalista gazdaságban jellemző „animal instinct”-nek, azaz a felhalmozás „állati ösztönének”.
Előadása végén Hámori professzor kitért arra, hogy a keleti közgazdászok számára a szocialista gazdaság működési mechanizmusainak a megértése, a hiánnyal összefüggő jelenséghalmaz analízise és a belőle levont következtetések voltak megvilágító erejűek, míg a nyugati közgazdák a főáramlatú elméletekhez vagy a Keynes és Kalecki nevével fémjelezhető vonulathoz való elméleti kapcsolódási pontokat keresték és értékelték a műben. Stimuláló és fontos, mert a létező szocializmus anatómiáját megalkotva, a nyugati közgazdaságtan fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult.
További fontos eredménye Kornai Jánosnak, annak bebizonyítása, hogy a szocialista gazdaság rendszerspecifikus vonásai és magatartási mintái nem tűnnek el a megreformált változatban sem, minthogy mélyen beágyazottak a rendszer lényegéhez tartozó intézményekben és szilárdan rögződtek a gazdasági szereplők magatartásában.
Hámori professzor az előadását azzal zárta, „A hiány” mára vonatkozó hatásait mutatta be, de előtte felhívta a hallgatóság figyelmét Kornai János iskolateremtő személyiségére. 1980-ban, a mű megjelenése óta sejthető, hogy évtizedek múltán egy egész kelet-európai közgazdász-generáció mondhatja el majd magáról: „Mindnyáján Kornai köpenyéből bújtunk ki.”
Rosta Miklós: Rendszerparadigma és az intézmény közgazdaságtan: nem egy, de n...SZTE-GTK
Rosta Miklós az előadása elején idézte Kornai professzor egyik írását: „Nem vettétek észre, hogy én már réges-rég intézményi közgazdász és viselkedési közgazdász vagyok?” Ezt követően az előadó bemutatta Kornai által a közgazdaságtudományban bevezetett Rendszerparadigma fogalmat, majd az intézményi közgazdaságtan neves képviselőit sorolta fel. Rosta Mikós szerint az új intézményi közgazdaságtan és Kornai professzor között van kapcsolat. Az új intézményi közgazdaságtan legnagyobb alakja, Williamson név szerint említi Kornai 1971-es Anti-equilibrium kötetét, mint az új intézményi közgazdaságtan egyik előzményét. Rosta Miklós szerint további közös pont a szembenállás a klasszikus egyensúlyi (walrasi) közgazdaságtannal. Az előadó idézte Gedeon Pétert, aki szerint „az új intézményi közgazdaságtan és politikai gazdaságtan, amely a gazdasági cselekvés intézményi meghatározottságát vizsgálja anélkül, hogy feladná az analitikus elméletalkotás igényét. Ez az a kutatási irány, amely Kornai János életművében is testet ölt.” Előadása végén Rosta Miklós utalt azonban arra a tényre is, hogy Kornai professzor hosszú ideig nem tekintette magát intézményi közgazdásznak. Azonban az előadó szerint a rendszerváltozás után az új intézményi közgazdaságtan képviselői és Kornai professzor hasonló „rejtvények” megoldásán fáradoznak, mint például különböző gazdasági rendszerek elemzése (kapitalizmus vs. szocializmus), a kapitalizmus különböző típusai, a kínai-modell, vagy például bizonyos ágazatok rendszerszemléletű elemzése (pl.: egészségügy).
Gedeon Péter: Az anti-equilibriumtól a szocialista rendszerig és továbbSZTE-GTK
Gedeon professzor szerint az új intézményi közgazdasági iskola képviselői – amelyek közé Kornai János munkásságának egy része is kapcsolódik - azt kérdezte, létrehozható-e az empirikus gazdaság vizsgálatának saját analitikus elmélete. Kornai Jánost nem elégítette ki az általános elmélet egzaktsága, logikai tisztasága. Az Anti-equilibriumban kísérletet tesz az általános egyensúlyelmélet megváltoztatására. Az Anti-equilibrium számos fontos és úttörő gondolatot fejtett ki, amelyek Kornai későbbi munkáiban visszatérnek, de az általános egyensúlyelmélet kritikája mögött álló elméleti program a szerző későbbi értékelése szerint sem bizonyult sikeresnek. Gedeon Péter szerint A hiány lerombolta a szocialista rendszer magasabbrendűségébe vetett hitet, a rendszer ideológiáját, és kérdésessé tette a szocialista rendszer megreformálhatóságát. A szocialista rendszer elméletének az elválasztása a reformközgazdaságtantól intellektuálisan felszabadító erejű volt. Azt üzente, hogy nem kell elméletileg jóváhagyni az egypártrendszer és az állami tulajdon politikai megkérdőjelezhetetlenségének tételeit, azokat a tételeket, amelyeket a reformközgazdász nem vonhatott kétségbe, hiszen ő nem elméleti, hanem gyakorlati sikerre törekedett. A gyakorlati reformok politikai sikerének a feltétele volt az, hogy a szocialista rendszer alapintézményeire a reformokat szorgalmazók nem kérdeztek rá. A szocializmus hiánygazdasági elmélete viszont éppen ezt tette meg, ily módon jelentős szerepet vállalt a szocialista rendszer összeomlásának szellemi előkészítésében, a rendszer identitásának szétrombolásában. A hiány még nem vezette le elméletileg azt, hogyan kapcsolódik össze a szocialista rendszer és a hiánygazdaság. Az előadó utalt arra, hogy ezt a feladatot A szocialista rendszer végzi el.
Hámori Balázs "A hiány" fogadtatásáról és hatásárólSZTE-GTK
Az előadó szerint Kornai János azon kevés teoretikus közgazdász közé tartozik, aki beszélő viszonyban van a gyakorlattal, s átfogó elméletét a gyakorlati tapasztalatok tömegével ácsolta alá.
Az előadás elején az alábbi kérdéseket professzor úr: Miért jelent meg a műről recenzió az ismertetendő művek között a legigényesebben válogató szaklapokban? Miért írtak róla – a magyar nyelvűeket nem számítva – körülbelül félszáz ismertetést és könyvbírálatot világszerte: Hollandiától Kínáig, Olaszországtól Oroszországig, pontosabban a Szovjetunióig? Miért állandó hivatkozási alap még 30 évvel a megjelenése után is? Miért ütközünk 2011-ben is olyan cikkbe, amely címében Kornait idézve utal a hiányra? Miért vásárolhatunk olyan tanulmánykötetet 2010-ben, amelynek a szerzői egy egészen más területen: a vallásszociológiában alkalmazzák a Kornai János könyvében foglalt eredményeket?
A kérdésekre válaszul az előadó elmondta, hogy Kornai írása alapmű, ennek alátámasztásául idézte Alec Nove professzort, aki szerint „Ez fontos könyv, amelyet bizonyosan mindenkinek be kell szereznie, el kell olvasnia, aki a szovjet típusú gazdaságok elméletével és gyakorlatával foglalkozik.”
Több recenzió is kiemeli Kornai elemzését a szocialista gazdaság szereplőinek a motivációiról magatartásáról, az expanziós kényszerről, a mennyiségi hajszáról, a hordamagatartásról, amelyek a szocialista megfelelői a kapitalista gazdaságban jellemző „animal instinct”-nek, azaz a felhalmozás „állati ösztönének”.
Előadása végén Hámori professzor kitért arra, hogy a keleti közgazdászok számára a szocialista gazdaság működési mechanizmusainak a megértése, a hiánnyal összefüggő jelenséghalmaz analízise és a belőle levont következtetések voltak megvilágító erejűek, míg a nyugati közgazdák a főáramlatú elméletekhez vagy a Keynes és Kalecki nevével fémjelezhető vonulathoz való elméleti kapcsolódási pontokat keresték és értékelték a műben. Stimuláló és fontos, mert a létező szocializmus anatómiáját megalkotva, a nyugati közgazdaságtan fejlődéséhez is jelentősen hozzájárult.
További fontos eredménye Kornai Jánosnak, annak bebizonyítása, hogy a szocialista gazdaság rendszerspecifikus vonásai és magatartási mintái nem tűnnek el a megreformált változatban sem, minthogy mélyen beágyazottak a rendszer lényegéhez tartozó intézményekben és szilárdan rögződtek a gazdasági szereplők magatartásában.
Hámori professzor az előadását azzal zárta, „A hiány” mára vonatkozó hatásait mutatta be, de előtte felhívta a hallgatóság figyelmét Kornai János iskolateremtő személyiségére. 1980-ban, a mű megjelenése óta sejthető, hogy évtizedek múltán egy egész kelet-európai közgazdász-generáció mondhatja el majd magáról: „Mindnyáján Kornai köpenyéből bújtunk ki.”
1. Kornai János szabályozott piaci
modelljében
Az egészségügyi piac
sajátos vonásai,
kereslet és kínálat
alakulása
Dr. Baráth Lajos címzetes docens, mesteroktató
Szeged, 2015. február 12.
2. Bemutatni az egészségügy helyzetét, melyhez kiváló alapot nyújt
Kornai János: Egészségügyi reformról című munkája
és teljes munkássága
Kornai János tanait felhasználva bemutatni egy lehetséges megoldást egy
remélten jobb egészségügyéről
Előadásom célja
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
2
3. I. BEVEZETÉS: AZ EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE
II. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES RÉSZE ÉS
ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI
III. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK LEGNAGYOBB
KIHÍVÁSA
IV. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC, KIEMELTEN A SZABÁLYOZOTT PIACI
MECHANIZMUSRÓL, KORNAI JÁNOS MUNKÁSSÁGAALAPJÁN
V. NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA
ZÁRÓ GONDOLATOK
Előadás felépítése
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
3
4. „A kereslet és a kínálat az egészségügyi
szolgáltatás jellegéből eredően – nem
egymástól független, a piac két oldalát
meghatározó erő. Következésképpen a
piac működésének a leg alapvetőbb
feltétele sem áll fenn…”
Kornai János
5. 1. Népegészségügyi helyzetkép
2. Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe
3. Magyar Kórházszövetség 2015. január 14-i ülésének
állásfoglalása
I. BEVEZETÉS: AZ EGÉSZSÉGÜGY ANAMNÉZISE
6. • A lakosság egészségi állapota alapján az Európai Uniós országok között
a 27. helyet foglaljuk el,
• Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések száma
(63.000).
• A születéskor várható átlagos élettartam alapján az Európai Uniós
országok átlagához viszonyítottan 7,7 évvel kevesebb ideig élünk,
• Tartósan magasabb a halálozás (126.000) mint az élve születés (98.000)
aránya.
Népegészségügyi helyzetkép
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
6
7. • A háziorvosi rendszer nem biztosítja a kapuőri szerepet, a járóbeteg
szakellátással nem képeznek egy rendszert
• A jelenlegi rendszer kórházcentrikus: a legköltségesebb, legprogresszívebb
ellátást veszi igénybe a lakosság legtöbbször
• Alacsony GDP arányos ráfordítás, mely a gyógyító ellátások területén 3,9%-os,
Az Európai Unióban az egészségügyi kiadások 8-10%-ot tesznek ki
• Ezen alacsony GDP arányos részesedés eredménye a közel 100 Mrd Ft
adósságállomány, melyből 70 Mrd a lejárt szállítói állomány, melynek átlagos
ideje 5-6 hónap.
• Morális, erkölcsi strukturális finanszírozási gazdálkodási válság.
Az egészségügyi ellátórendszer helyzetképe
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
7
8. • A jelentős várólista
• Szürkehályog műtét 261 nap/25.408 fő várakozó
• Csípőprotézis 480 nap/8.071 fő várakozó
• Nyitott szívműtét 230 nap/938 fő várakozó
• Jelentős továbbá az egészségügyi dolgozók elvándorlása:
• 2008-tól máig: 8.000 orvos, 2.500 szakdolgozó.
• Gazdálkodási szempontból a kórházak maradványérdekeltségű
szervként működnek
• nem korszerű a költségelszámolásuk
• elsősorban pénzforgalmi elszámolásra kötelezettek
Egészségügyi ellátórendszer helyzetképe (2)
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
8
9. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
9
A magyar kórházszövetség 2015. január 14-i üléséről:
1. „a mai egészségügyi rendszert képtelenség megfelelő szakmai és etikai
szinten működtetni a rendelkezésre álló forrásokból”
Az Elnökség többletforrást szorgalmaz.
2. a lejárt adósságállomány 69 milliárd Ft a november 30-i állapot szerint.
Az egyetemek eladósodottsága 4%, a kórházaké 11,5% körüli
3. A várólistákkal kapcsolatos aktuális információk: 1 milliárd Ft-ból
azokat a beavatkozásokat szeretnék felszámolni, amelyek miatt a
betegek még 2013. január 1. előtt kerültek várólistára
10. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
10
Kulcsszavak:
• válság és annak hatása, következményei
• egészségügyi rendszer válsága, hatása, következményei
• egészségügy, mint világjelenség
• egészségügy, mint „kényes kérdés”
• egészségügyi piac átalakítása
• Nemzeti Egészségügyi Stratégia szükségessége
• egészségügyi részesedés GDP arányos növelése
11. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
11
„Nehéz, nagyon nehéz pénzügyi fegyelmet tartani az
egészségügyben, mindenki a többletköltésben érdekelt:
a beteg ettől reméli a biztosabb és gyorsabb gyógyulást,
az orvosnak ez könnyíti meg a gyógyítást, a
gyógyszergyár és technikai felszerelések előállítója így
tud több terméket nagyobb haszonnal eladni.”
Kornai János
12. 1. Az egészség, egészségügy definíciója, fogalmi rendszere
2. Az egészségügy, mint világjelenség
3. Az egészségügyi közgazdasági és makrogazdasági
összefüggései
II. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A NEMZETGAZDASÁG SZERVES
RÉSZE ÉS ANNAK MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI
13. Egészség közgazdasági fogalma:
Olyan különleges jószág, mely semmi mással nem helyettesíthető, nincs
ára. Semmi mással nem helyettesíthető, hiánya lerombolja az egyén
jövedelemszerző képességét, s helyreállítása tervezhető ugyan, de annak
időpontja nem.
Egészség WHO (World Health Organization) szerint:
Az egészség egyenlő nemcsak a betegség hiányával, hanem a betegség és
nyomorékság hiányán túl, teljes testi, szellemi és jólét együttes állapota,
jelenléte.
Az egészség fogalma
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
13
14. Tudományos definíció:
Azon tevékenység, valamint tevékenységek keretéül szolgáló intézmények és intézkedések
rendszere, amely az orvostudomány eredményeinek felhasználásával az emberek
egészségének megtartására, javítására és helyreállítására, a munkaképesség és az
élettartam optimális meghosszabbítására irányul.
Rendszerszemléletű definíció:
Az egészségügy nem más, mint egy rendszer, hiszen jól definiálható alrendszerei egymással
funkcionális kapcsolatban vannak. Az egészségügy mint rendszer „közgazdasági
rendszert” alkot.
Szakmapolitikai definíció:
Egy társadalom működését alapvetően meghatározó nagyrendszer, melynek célja az adott
országban a lehető legjobb egészségi állapot elérése a lakosság lehető legszélesebb
körében. Kormányzati politika interszektorális attitűdjeként értelmezhető.
Az egészségesebb népesség nem csupán boldogabb polgárokat jelent, hanem magasabb
termelékenységet és kevesebb kieső munkanapot is.
Az egészségügy definíciója
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
14
15. • Az orvoslás a XX. század közepéig az egyik legnagyobb presztízsű szabad
foglalkozás
• Az Egészségügyi Világszervezet 1946-ban elfogadott alkotmányában
kimondta, hogy a „kormányok felelősek polgáraik egészségéért” (61
ország írta alá, az 1990-es évekre már több mint 170 ország elfogadta)
• A rendkívül gyors technikai fejlődés okozta költségrobbanás következtében
vált a gyógyítás központi kérdésévé a „gyógyítás árának, vagy
általánosabban az egészségügyi ellátás finanszírozásának kérdése”.
• Szakadék tátong az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető
között
• Míg az orvoslás technikai feltételeit az orvosnak az orvosi etika szerint
kell alkalmaznia, addig a finanszírozó ezeket a gazdaság szabályai szerint
engedélyezi.
Az egészségügy, mint világjelenség
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
15
16. • intézmények iktatódnak közbe
• magán az emberen végzik a tevékenységet
• orvos monopóliumot képez (kereslet - kínálat összemosódik)
• a beteg nem rendelkezik racionális ismeretekkel a döntés meghozatalában
• az orvos alapvető befolyással rendelkezik saját szolgáltatásainak keresettségére
• ellátási kötelezettség terheli
• technikailag lehetséges, de gazdaságilag irracionális kezelések számának
növekedése (gyógyíthatatlan, elmebeteg) figyelhető meg
Egészségügy, mint a gazdaság
speciális területe
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
16
17. • problémás árkalkuláció, eredménymérés, minőség ellenőrzés (széles a sáv,
ahol az orvos szabadon mozoghat)
• jelentős a politikai hatás (állandó megfelelési kényszer)
• jelentős a köztulajdoni szerep
• erőforrások felhasználását tekintve irányított finanszírozás
• egészségügyi lobbik (befolyásolják az állami döntéseket, egészségügyi ipart)
• az egészségi keresletet nem a fizetőképesség határozza meg
• helyreállítása iránti igény, minősége, időtartama az esetek jelentős részében
nem tervezethető előre
Egészségügy, mint a gazdaság
speciális területe
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
17
18. • Az egészségügyi rendszerek kérdésköre nem szűk szakmai kérdésként,
hanem a társadalom alapkérdéseként kezelendő.
• Az egészségügy szakmai alapállása a "Hippokrateszi Eskü”-n alapuló
szolgálat, minél magasabb ellátási szint nyújtása a beteg érdekében.
Ezáltal bármilyen korlátozási szándék elsősorban az egészségügy és
nem a lakosság ellenállásába ütközik.
• A WHO állásfoglalása szerint az egészségügyi szolgálat csak 11 %-ban
felelős az egészségi állapotért, míg az egészségüggyel kapcsolatos
költségek jelentős részét (80-90 %-át) a gyógyító szolgálatok használják
fel. A költségrobbanás csak akkor fékezhető, ha az egészség ügye nem
marad a szaktárca magánügye, hanem interszektorális kormányzati
munka attitűdjévé válik.
Egészségügy, mint a gazdaság
speciális területe
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
18
19. 9. Jog az egészségügyi szolgáltatások
igénybevételéhez
10. Összhang az egészségügyi ellátás és lakosság
szükségletei között
11. Etikus ellátás
12. Az ellátó és az igénybevevő közötti stabil
kapcsolat
13. Az egészségügyi ellátás koordinációja
14. Az ellátás során érvényesülő emberi kapcsolatok
15. A beteg elégedettsége
16. Az ellátást végzők elégedettsége
1. Méltányosság
2. Eredményesség
3. Hatékonyság
4. Esélyegyenlőség
5. Hozzáférhetőség
6. Tudományos-technikai minőség
7. Az egészségügyi ellátás megfelelősége
8. A kockázat kezelése
A hatékony XXI. Századi egészségüggyel
szembeni elvárások, mutatók
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
19
20. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
20
Az egészségügyi költségek nagysága nem csak a struktúrától, az
elosztási rendszertől függ, hanem attól, hogy mennyit szán erre a
célra a társadalom.
• A költségek féken tartása önmagában nyílt piaci elemek
bevezetésével nem érhető el.
• A hatás fordított.
• Nyílt piaci viszonyok létrehozásával a költségek lényeges
növekedése várható
Az egészségügyi költségek
természete
21. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
21
• Pillanatfelvétel három válság sújtotta ország egészségügyéről és annak
jellemzőiről (2007)
Tudomány és gazdasági környezet hatása
Gazdasági környezet, válság, kiemelten a
világgazdasági válság hatása
egészségügyre
várható
élettartam
gyermek-
halandóság
orvosok/
1000
lakos
nővérek/
1000
lakos
egy főre eső
eü-i kiadás
(dollár)
eü-i
kiadások
GDP %-ában
állami szerep-
váll. az eü.
finanszírozásából
Svédország 80,8 2,8 3,5 10,7 3202 9,2 81,7
USA 77,8 6,9 2,4 10,5 7290 16 46
Magyarország 73,3 5,9 2,8 6,1 1388 7,4 70,6
22. EU-s országok tipikus intézkedései a
gazdasági válság szorításában
Forrás: Dózsa Csaba: Egészség gazdaságtan felértékelése forrásszűke idején
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
22
23. • Fedvőbeteg-szakellátás
- Szolgáltatók havi átlagos száma 172
- Működő kórházi ágyak átlagos száma 68.995
• Ágyszám és betegforgalmi adatok
- Működő kórházi ágyak átlagos száma tízezer lakosra 69,7
- Ágykihasználás aktív ellátás 70,4%
- Ágykihasználás krónikus ellátás 84,3%
• Háziorvosi szolgálatok adatai
- Finanszírozott szolgálatok év végi száma 6.642
- Finanszírozott szolgálatok havi átlagos száma 6.650
Számmisztika az egészségügyben (2013)
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
23
24. Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak
• Biztosítottak átlagos száma: 3.947 ezer fő/hó
• Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak száma 9.651 ezer fő/hó
Gyógyító-megelőző ellátások
• Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása 908.008,8 millió Ft
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
24
25. Gazdálkodási adatok
• Egészségbiztosítási Alap bevételei
- Járulékbevételek és hozzájárulások 768.041,2 millió Ft
- Központi költségvetési hozzájárulások 967.069,4 millió Ft
- Egyéb bevételek 111.099,4 millió Ft
- Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 11,6 millió Ft
- Működési célú bevételek 776,3 millió Ft
Összesen: 1.846.998 millió Ft
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
25
26. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
26
Gazdálkodási adatok
• Egészségbiztosítási Alap kiadásai
- Természetbeni ellátások 1.272.716,9 millió Ft
- Pénzbeli ellátások 553.437,5 millió Ft
- Egyéb kiadások 12.824,8 millió Ft
- Vagyongazdálkodás kiadásai 13,0 millió Ft
- Működésre fordított kiadások 8.838,9 millió Ft
Összesen: 1.846.831 millió Ft
27. Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök
• Gyógyszer támogatásra fordított kiadások 296.023,6 millió Ft
• A gyógyszertári támogatott gyógyszerforgalom vényforgalma 407.441,8 millió Ft
• Gyógyászati segédeszközök támogatására fordított kiadások 51.459,2 millió Ft
• Támogatott gyógyászati segédeszköz forgalom főbb vényforgalma
- támogatott forgalom 65.445,0 millió Ft
- Társadalombiztosítási támogatás 51.653 millió Ft
- Lakossági térítési díj 10.297,8 millió Ft
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
27
28. „Felelősek vagyunk mindenért,
különösen azért, amit emberen
és emberekért teszünk”
Prótagorasz
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
28
29. 1. Egészségügyi rendszer működését meghatározó
elemek, összhangban Kornai János téziseivel
2. Költség-árrobbanási okok
3. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, kényszer
III. AZ EGÉSZSÉGÜGY, MINT A XXI. SZÁZAD EGYIK
LEGNAGYOBB KIHÍVÁSA
30. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
30
Az egészségügy, mint kényes kérdés
Felgyorsult világunkban legnagyobb kihívás, hogyan dolgozzuk fel a
fejlődés eredményeit és a ránk zúduló információtömeget és ennek
hatására keletkező újabb és újabb igényeket.
31. • a kötelező szolidaritási elven működő biztosítás keretében mindenki
hozzájárul az alapvető és garantált minőségű egészségügyi
szolgáltatáshoz
• a szolgáltatási struktúra a valóságos egészségügyi szükségleteknek és a
„fogyasztói” igényeknek is megfelel, a morbiditási, demográfiai
változásokat rugalmasan kezeli
• az eljárások hatásossága, hatékonysága megfelelő
• a szolgáltatások rendszere, igénybevételük lehetősége és az
egészségügyben elköltött közpénzek sorsa átlátható
• az egészségügy finanszírozható rendszerben működik
• az egészségügyre fordított források hatékonysága nő
Egészségügyi rendszer működését
meghatározó elemek, összhangban Kornai
János téziseivel
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
31
32. • a lakosság egészségi állapotát alapvetően nem az egészségügy alakítja – Lalond modell
• paradigmaváltás – prioritás a megelőzés
• az orvostudomány óriási ütemű fejlődése, tudományos technikai forradalom
• az orvostechnológia robbanásszerűen fejlődik, ebből következően igen nagy költséggel, de
gyógyíthatóvá váltak egyes korábban halálosnak ítélt megbetegedések
• a diagnosztika forradalmi fejlődése lehetővé teszi az egyes megbetegedések eddiginél jóval gyorsabb,
pontosabb és adekvátabb meghatározását
• nő a lakosság átlagos életkora és élettartama, az időskorúak egészségügyi ellátása egyre nagyobb
költségeket emészt fel
• jelentősen nőnek a környezeti ártalmakból adódó megbetegedések
• a tudás társadalmi méretű életszínvonalat meghatározó felértékelődése
• korszerű és hatékony irányítási formák igénye (tervezés, irányítás, ellenőrzés), megjelenik a
gazdaságosság – minél olcsóbb – a hatásosság – minél eredményesebb és a hatékonyság – minél
hamarább befejeződjék
• a több ellátás nem biztos, hogy jobb ellátás
• a lakosság elöregedése módosítja az ellátórendszer hangsúlyait a krónikus betegségek és az otthoni
ápolás irányában
• az individuális, tudományos igényű ápolás megjelenésének igénye, az ápolói tevékenység
felértékelődése
Költség-árrobbanási okok
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
32
33. • jelentősen nő az igény a primer prevencióra
• az aktív fekvőbeteg ellátás iránti tényleges szükséglet csökkent
• a szűkülő aktív fekvőbeteg ellátás intenzívvé, jelentős technikai igényűvé, a korábbinál
jóval rövidebb időtartamúvá és igen költségessé válik
• az orvostechnika és technológia fejlődése megteremtette a feltételeit a nappali (ambuláns)
ellátási formáknak
• a rövid idejű igen intenzív és igen költséges aktív fekvőbeteg ellátás mellett megjelenik az
igény az eddigieknél szélesebb körű és jóval igényesebb differenciált fekvőbeteg
gyógyintézeti rehabilitációra
• a lakosság átlag-életkorának növekedése az ápolási szükségletek növekedését mutatja
• erősödik a diagnosztika (képalkotó diagnosztika, labordiagnosztika, patológia,
elektrodiagnosztika) szolgáltató jellege
• részben a fekvőbeteg gyógyintézeti szolgáltatások kiváltására bővül a háziápolás
• jelentősen nő és bővül a háziorvosi szolgáltatások iránti mennyiségi és minőségi szükséglet
Azok az országok jártak el helyesen, melyek a társadalom alapkérdéssé emelték az
egészségügyet.
Az egészségügyi ellátórendszer
átalakítására ható változások
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
33
34. 1. Az egészségügyi piac sajátos vonásai
2. A szabályozott piacról és a szabályozás
területéről, mint célmodellről
3. Az egészségügyi „gazdasági mechanizmus”
III. AZ EGÉSZSÉGÜGYI PIAC, KIEMELTEN A
SZABÁLYOZOTT PIACI MECHANIZMUSRÓL,
KORNAI JÁNOS MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN
35. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
35
„Az egész az anyagi és szellemi világban egyaránt
dinamikus ellenpontok egyensúlyán alapszik. Az
ellenpontok dinamikus egyensúlyát, összhangját és
harmóniáját kell megteremtenünk a posztszocialista
egészségügyben…”
Kornai János az egészségügy reformjáról
36. Az egészségügyi piac sajátos vonásai
ábra Dr. Baráth Lajos Egészségügyi gazdaságtan c. könyvéből
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
36
37. A szabályozott piac a két szélsőség közti optimumot (a kedvezőtlen hatások
kiküszöbölését, az előnyös tulajdonságok kihasználását) jelenti. Ez nem jelent mást,
mint:
• működjön a piac szabályozó funkciója,
• szakmapolitikai célokat szolgáló érdekeltséget közvetítsen,
• tartós egyensúlyi helyzet alakuljon ki,
• jelenjen meg az egészség, mint érték
• legyen verseny a szolgáltatók között,
• eredmény a lakosság egészségügyi állapot változásában jelenjen meg,
• társadalombiztosítás dominanciája érvényesüljön,
• egészség és egyéb nyereséget eredményezzen a felhasznált erőforrás.
A szabályozott piac
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
37
38. • a közfinanszírozás és az egységes finanszírozás jellegének megőrzése,
• a piaci egyensúly biztosítása (egyensúlyi árszint meghatározása),
• a finanszírozási szabályoknak a szakmapolitikai célokhoz igazodó
tervezése,
• struktúra-szabályozás (méltányosan azonos ellátási feltételek
biztosítása),
• szakmai, minőségi kontroll,
• szakmai prioritások (több egészség-nyereség) biztosítása.
A szabályozás alkalmazásának elemei
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
38
39. teljesítmény elv:
• szabad orvos- és intézetválasztás
szektorsemlegesség:
• (minőségi) verseny a szolgáltatók között
• gazdálkodási (hatékonysági és minőségi) kényszer
a szereplők (intézetek) önállósága:
• a költségek teljes körének figyelembevétele
• az igénybevevők gazdasági eszközökkel való befolyásolása
• tiszta piaci működés az alapvető ellátási körön kívüli esetekben
A piac szabályozó szerepének
érvényesítendő elemei
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
39
40. 1. elv: Az egyén szuverenitása
2. elv: Szolidaritás
3. elv Verseny
4. elv Ösztönzés
5. elv Az állam új szerepköre
6. elv Átláthatóság
8. elv Harmonikus növekedés
9. elv Fenntartható finanszírozás
Az egészségügyi „gazdasági mechanizmus”
Kornai János az egészségügy reformjáról” című munkájára alapozva
morális parancs, etikai posztumulátum
az intézmények és a koordinációs
mechanizmusok kívánatos tulajdonságai
az allokáció kívánatos arányai
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
40
41. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
41
ETNIKAI POSZTULÁTUMOK
• 1. ELV (Az egyén szuverenitása)
Olyan átalakítást kell előmozdítani, amely megnöveli az egyén és
szűkebbre szorítja az állam döntési jogkörét a jóléti szolgáltatások
szférájában
• 2. ELV (Szolidaritás)
Segíteni kell a szenvedőket, a bajban lévőket, a hátrányos helyzetűeket
Kornai János tézisei
42. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
42
AZ INTÉZMÉNYEK ÉS A KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK KÍVÁNATOS
TULAJDONSÁGAI
• 3. ELV (Verseny)
Az állami tulajdonnak és szabályozásnak ne legyen monopóliuma. Legyen verseny a
különböző tulajdonformák és koordinációs mechanizmusok között.
• 4. ELV (Ösztönzés)
Olyan tulajdon és szabályozási formák jönnek létre, melyek hatékonyságra ösztönöznek
• 5. ELV (Az állam új szerepköre)
Az állam fő funkciói a jóléti szektorban legyenek a következők: törvényes keretek előírása, a
nem állami intézmények felügyelete, "végső" biztosítás és segítségnyújtás.
Az állam felelősséget vállal azért, hogy minden állampolgár hozzájusson az alapvető
oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz.
• 6. ELV (Átláthatóság)
Váljék világossá az állampolgár szemében a kapcsolat az állami jóléti szolgáltatás és annak
adóterhe között. A reform gyakorlati intézkedéseit előzze meg nyílt és jól informált vita. A
politikusok és a politikai pártok valljanak színt, milyen politikát kívánnak folytatni a jóléti
szektor ügyében, és azt milyen forrásból kívánják finanszírozni.
• 7. ELV (A program időigénye)
Időt kell engedni a jóléti szektor új intézményeinek evolúciójára és az állampolgárok
adaptációjára.
43. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
43
AZ ALLOKÁCIÓ KÍVÁNATOS ARÁNYAI
• 8. ELV (Harmonikus növekedés)
Legyenek harmonikus arányok a gyors növekedést közvetlenül
szolgáló beruházásokra és a jóléti szektor működtetésére és
fejlesztésére felhasznált erőforrások között.
• 9. ELV (Fenntartható finanszírozás)
Az állami költségvetés legyen képes folyamatosan finanszírozni az
állami kötelezettségvállalások teljesítését.
44. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
44
Kornai János munkásságának figyelembevételével a tűzoltásszerű
beavatkozástól mentes „több kormányzati cikluson átívelő
NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA megalkotása”.
Akkor hát mégis mi a megoldás?
45. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
45
„Az elmúlt négy év költségvetési adatai azt mutatják, hogy a
legnagyobb vesztes az egészségügy. … Látszólag tehát rendben
van, mert válságos időben, amikor kevés a forrás, akkor a jóléti
kiadásokat kell csökkenteni és a gazdasági célú kiadásokat növelni
a fellendülés érdekében. Csakhogy a nemzetközi tapasztalatok nem
ezt mutatják, ugyanis éppen az ok az országok tudtak a legkisebb
veszteségekkel és a leghamarabb kijönni a válságbók, ahol a
humán tőkébe fektettek, ahol az oktatás, a továbbképzés, a
kutatás-fejlesztés és az egészségügy prioritást kapott.”
Mellár Tamás
47. • A társadalom egészségügyi szükségleteire alapozott nemzeti egészség
megelőzési program
• Az egészségügy, mint „interszektorális” feladat
• Az ellátórendszer új alapokra helyezése
• A biztosítás és a finanszírozás a Nemzeti Egészségügyi Stratégia része
• Életpálya modell az egészségügyi dolgozók elismerésére
„Egy probléma három fázison megy keresztül, mire elismerik valósként. Először
nevetségesen hat, azután harcolnak ellene, végül magától értetődőnek tartják.”
Arthur Schopenhauer
NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA PROGRAMJAI
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
47
48. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
48
1.
Nemzeti
egészség-
megelőzési
program
2.
Egészségügy,
mint
interszekto-
rális feladat
3.
Új alapokra
helyezett
egészségügyi
ellátó-
rendszer
4.
Biztosítási és
finanszírozási
rendszer
átalakítása
Életpályamodell az egészségügyi dolgozók elismerésére
A társadalom tagjainak felkészítése a változásokra
49. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
49
• Több kormányzati cikluson átíveljen
• Piacgazdasági konformitás
• Társadalmi, szakmai konszenzuson alapuljon
• Kapjon prioritást a megelőzés – jövedéki adókból történjen a finanszírozás
• Az egészségügy mint kormányzati politika interszektorális feladat jelenjen meg –
költségvetésből történő finanszírozás
• Legyen verseny és hangsúly a kevésbé progresszív és kevésbé költséges
ellátórendszeren legyen
• Legyen domináns a társadalombiztosítás – több biztosítós modell – jogviszony
alapú ellátás jöjjön létre – biztosítói finanszírozás révén
• Jöjjenek létre szolgáltatói csomagok
NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA JELLEMZŐI
Kornai János „Kávé és tea” című munkája alapján
50. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
50
A betegség centrikus egészségügy helyett a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt.
Állami finanszírozással, kiemelten a jövedéki adó egészségügyi hányadának
felhasználásával.
A lakosságszám demográfusok szerint napjainkra 10 millió alá csökkent.
Ugyan két évtizede javul a magyar lakosság egészségi állapota, de még mindig
messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió
más országaitól – azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi
állapota. A betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a
magyarok rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi
uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott Visegrádi országokhoz
viszonyítva is. A rossz egészségi helyzet és az alacsony születésszám
eredményeképpen Magyarországon a legnagyobb a népességfogyás a referencia
országokkal összevetve.
A társadalom egészségügyi szükségleteire
alapozott nemzeti egészség megelőzési program
51. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
51
Az egészségügy nem csak az egészségügyi ágazat feladata, hanem minden egyéb
szektorban interszektorálisan kell megjeleníteni. A finanszírozás állami forrásból
szükséges.
• Oktatás – be kell vezetni az egészségtudat és az egészség, mint érték oktatását.
• Táplálkozás egészségügyi rendszer kialakítása – a mezőgazdasági termeléstől a
feldolgozó iparig olyan élelmiszer előállítása, melyek bizonyítottan nem okoznak
egészségkárosodást
• Környezetvédelem – tiszta ivóvíz program, légszennyezés, stb.
Az egészségügy, mint interszektorális feladat
52. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
52
Az egészségügyi rendszer olyan átszervezése szükséges, mely során figyelembe vételre
kerül az egészségügyi rendszer és az egészségügyi ellátás alapelveinek változása. Ennek
során a struktúra az egészségügyi szükségletek kielégítését kell működésével
megcélozza, a kórházcentrikus ellátás helyett a járóbeteg-szakellátást és az egynapos
ellátást priorálva, melyben választ adunk a:
• XXI. század kihívására, a krónikus ellátásra, melyet a lakosság elöregedése gerjeszt,
• melyben az egynapos sebészeti ellátás közelít a nemzetközi szinthez,
• melyben megjelenik a kórházak új típusú együttműködése horizontálisan és
vertikálisan,
• melyben a fenntarthatóság biztosított,
• az ellátó rendszer a szükségletek kielégítését célozza
• tulajdonviszonyokban a közösségi tulajdon dominanciája érvényesül (önkormányzati,
állami),
• melyben a struktúra flexibilis, stb.
Az ellátórendszer új alapokra helyezése
53. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
53
Alapvetően a dominánsan állami tulajdonú szolidaritási elven működő több
biztosítós modellt kell létrehozni. Ez feltételezi a szolgáltatás biztosítási csomagok
létrehozását, mely az alábbiak szerint képzelhető el:
1. csomag – minden magyar állampolgársággal rendelkező személynek jár és az
alapellátást és a mentést tartalmazza
2. csomag – a jelenlegi szakellátással egyenlő, csak azon állampolgároknak jár, akik
biztosítotti jogviszonnyal rendelkeznek figyelembe véve az egyén
szuverenitásának elvét
3. csomag – a kiegészítő biztosítási csomagba a „nagy műtéten” – pl. szívműtét,
protézis műtét, stb. – átesett személyek számára, miután ebben az ellátásban
részesült, kötelező számára egy támogatás biztosítása
A biztosítás és a finanszírozás a Nemzeti
Egészségügyi Stratégia része
54. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
54
A nemzeti egészségügyi program utolsó programjaként szükséges az
egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi elismerését biztosító életpálya modell
kidolgozása. Mindannyiunk felelőssége, hogy bár az Európai Unió Alapjogi
Chartája biztosítja a munkaerő szabad áramlását, ugyanakkor nem
megengedhető, hogy létrejöjjön egy korszerű, a nemzet felemelkedését
biztosító egészségügy, melyet nem lesz kivel működtetni.
Végül, hogy a társadalom mindehhez alkalmazkodni tudjon, indokolt, hogy
megfelelően fel legyen készítve és ez pedig fokozatosan több kormányzati
cikluson átívelően valósulhat meg.
Életpályamodell az egészségügyi
dolgozók elismerésére
55. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
55
• Növekszik a lakosság átlagos élettartama és javulnak a demográfiai mutatók
• Megjelenik az egészség, mint érték
• Az egészségügy a társadalom alapkérdéseként preferált ágazatként működik
• Az egészségügy piacszerűen működik, szükséglet alapján, melyben a beteg
fogyasztóként jelenik meg, s megjelenik a szolgáltatási csomag.
• Elégedett páciens, elégedett ellátórendszer
• Jövőkép, életpályamodell: A fenntartható finanszírozás, harmonikus arányok
• Növekszik az egészségügyi kiadások GDP arányos volumene
• Megáll az orvos és szakdolgozói elvándorlás
• Nő az ország versenyképessége
NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI STRATÉGIA
VÁRHATÓ EREDMÉNYEI
56. Az egészségügy gazdasági mechanizmusának reformjához nyújtanak alapot
Kornai János tanításai és munkássága. Nincs más dolgunk, mint megtanulni
és alkalmazni Őket, segítve ezzel szeretett nemzetünk egészségügyét,
melynek problémáit szerettem volna bemutatni a mai előadásomban, mert
mindig a döntések alakítják életünket.
De nekünk legalább van olyan nemzetközi hírű közgazdászunk, mint Kornai
János, akinek munkássága, munkái, tanításai jelentősek , kiemelkedőek és
jövőépítő alkotó módon használhatók.
ZÁRÓGONDOLATOK
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
Szeged, 2015.
február 12.
56
57. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
57
„Az egész az anyagi és szellemi világban egyaránt
dinamikus ellenpontok egyensúlyán alapszik. Az
ellenpontok dinamikus egyensúlyát, összhangját és
harmóniáját kell megteremtenünk a posztszocialista
egészségügyben…”
Kornai János az egészségügy reformjáról
58. Szeged, 2015.
február 12.
Dr. Baráth Lajos Az egészségügyi piac sajátos vonásai, kereslet és kínálat alakulása Kornai János
szabályozott piaci modelljében
58
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!