Alternatív Pénznem - Gondolatok a Helyi Pénzről Ithaca-i Szemmel - helyi, közösségi, alternatív, kiegészítő, komplementer, pénz, pénzhelyettesítő, munka, felelősségvállalás, együttműködés, üzlet, lets, magyar, beruházás, gazdasági, élénkítés, kamat,

1. Gondolatok a helyi pénzr l ithacai szemmel
18 december 2009
Gondolatok a helyi pénzr l ithacai szemmel
Dr. Botos Barbara
stratégiai referens, Polgármesteri Hivatal, Tatabánya
kornyezet@tatabanya.hu
Cornell Egyetem
Ithaca, NY
Hubert Humphrey Program
bb447@cornell.edu
El szó
Mi is valójában a pénz, és miért t nik olyan misztikus dolognak? Teremthetünk-e mi is pénzt
vagy helyettesíthetjük esetleg mással? Játszhatunk akár bankot is? Számos kérdés merül fel a
túlmisztifikált pénzügyi világ körül. Pedig a válasz egyszer és pozitív. Nemzetközi példák
tömkelege igazolja a helyi pénzek létjogosultságát és m köd képességét. Csak
Magyarországon ismeretlen és idegen világ ez.
A klasszikus megközelítés szerint a pénz meghatározásaként a pénz technikai funkcióit
szokták felsorolni (forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, általános
értékmér ). De sokszor megfeledkeznek a közgazdasági funkciójáról, miszerint a pénz
gazdasági szabályozó funkciókat is betölt. Számos pénzhelyettesít létezik, amelyek
pénzteremtésre általában nem alkalmasak, mivel azt csak helyettesítik. Ilyenek a technikai
pénzhelyettesít k, amelyek már mindenki által ismertek. Többek között példa rájuk az
egészségkártya, a pontgy jt kártya, az étkezési utalvány, az üdülési csekk, de akár a
bankkártya is. A kevésbé ismert közgazdasági pénzhelyettesít k viszont a pénz gazdasági
szabályozó funkcióját javítják, pl. serkentik a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, és
növelik a pénz forgási sebességét, miközben az értékmér funkciót a hagyományos pénz látja
el. A helyi pénz azért képes biztosítani a pénzkínálatot egy adott közösségen belül, mert a
helyi közösségen kívül használhatatlan, nem tartanak rá igényt, illetve nem fogadják el. A
világon számos közgazdasági pénzhelyettesít t használnak. A tanulmány els részében a
jelenleg is m köd és legismertebb amerikai és kanadai pénzhelyettesít rendszereket
elemzem.
Kun János (2006) írása szerint a pénzhelyettesít knek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve
után volt reneszánszuk, mivel a válságok alatt az érzékelhet , hogy az áruk, szolgáltatások
iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz
hiányában nem tud létrejönni. A jelenlegi gazdasági válság pontosan ilyen jelenségeket
produkál helyi szinten. Kérdés, miért nem lépnek a helyi közösségek? A Római Birodalom
megsz nésével a feudális gazdaságok virágoztatták fel az utódállamokat. A nagy rendszerek
m ködéséptelensége esetén minden esetben el térbe kerülnek a kislépték megoldások.
Milyen jogi, társadalmi akadályokba ütközik egy ilyen helyi rendszer megvalósítása? A
tanulmány második részeiben a kérdéskör ezen vetülete kerül majd megvitatásra.
1

2. Ithaca óra
A New York állambéli Ithaca városában (átmenetileg) élve sikerült megismernem és
csatlakozom az igen jól m köd „Ithaca óra” (Ithaca Hours) nev pénzhelyettesít
rendszerhez, amely az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb helyi pénz
rendszere, amely még ma is m ködik. Az Ithaca óra csak Tompkins megye földrajzi határain
belül használható.
Egy Ithaca óra 10 USD-t ér, azaz közel 2.000 Ft-nak feleltették meg egy óra
munkavégzésének átlagos díját. A rendszerben egy munkaóráért fizetnek egy bankjeggyel,
amelyet a kés bbiekben egy másik munkaórára lehet fordítani. Ez persze bizonyos esetekben
megváltoztatható, amennyiben különleges szolgáltatásról van szó. Egy Ithaca óra
természetesen nem tartalmazza az egyéb anyagdíjat, amelyért minden esetben külön kell
fizetni. Azon vásárolt termékek esetében pedig, amelyek nem szolgáltatások, az Ithaca óra
névleges értékével számolnak, bár el fordul az is, hogy csak bizonyos százalékban engedi a
keresked az Ithaca órával történ fizetést, ami egyben érthet is, mert ezek a keresked k
nemcsak az Ithaca órával lefedett területr l vonzzák a potenciáis vásárlókat. Viszont minden
Ithaca óra használatával a keresked k amerikai dollárt spórolnak meg.
Az Ithaca óra esetében valódi pénzr l van szó, amelyet jó min ség papírra nyomnak, és
amelyen egy nehezen fénymásolható halvány grafikai elem és a szokásos pecsételt sorszám
mellett az Ithaca Óra Szervezet és AFCU (ld lejjebb) elnökének aláírása is szerepel. Mindez
lehetetlenné teszi a helyi pénz hamisítását. A jelenlegi elnök (Stephen Burke) személyes
véleménye szerint az Ithaca óra azért jobb, mint bármilyen más pénzhelyettesít rendszer,
mert az Ithaca óra bankjegy kézzel fogható és tapintható, és nemcsak egy könyvel
rendszerben megjelen fiktív pozitív vagy negatív mérleget képvisel. Mivel pontosan annyit
ér, mint amennyi a névértéke, adminiszratíve is könnyen kezelhet rendszerben m ködtethet .
Mint látni fogjuk, számos más pénzhelyettesít rendszer ennél sokkal bonyolultabb átváltási
modellt alkalmaz.
Mindazok, akik az Ithaca órát, mint pénzhelyettesít t elfogadják, évente regisztráltatják
magukat a www.ithacahours.org weboldalon. Ezt jómagam is megtettem 10 USD
regisztrációs díj ellenében, amelyért cserébe két Ithaca óra címletet kaptam 20 USD értékben.
Mindezért bekerültem az 500 szolgáltató és keresked mellé az internetes regiszterbe, ahol a
10 dollárért cserébe két területen hirdethettem szolgáltatást, amelyért természetesen Ithaca
órát fogadok el. A regiszterben, amelyet évente egyszer nyomtatott formában is terjesztenek,
közel ötszázan kínálnak szolgáltatásokat Ithaca óráért a kertészkedést l a
gyermekfelügyeletig, az autójavítástól az élelmiszerekig, a masszázstól a k m veskedésig. De
bizonyos áruházak, üzletek, könyvesboltok is elfogadják a helyi pénzhelyettesít t megadott
százalékban.
Természetesen másképp is hozzá lehet jutni az Ithaca órához: az Ithaca Óra Szervezet (Ithaca
HOURS Inc.) pl. kamatmentes kölcsönt is nyújt helyi vállalkozások beindításához. Akár
50.000 USD érték , 5.000 Ithaca órányi kölcsönt is igényelhet , ha az Ithaca órákat a kölcsön
felvételét követ 6 hónapon belül elköltik, tehát visszaforgatják az összeget, a kölcsönt pedig
egy éven belül Ithaca órában visszafizetik.
A szervezet sok esetben úgy terjeszti az Ithacai órát, hogy adományt nyújt helyi
szervezeteknek, oktatási intézményeknek maximum 30 óra, azaz 300 USD értékben. A
benyújtott hiteligényléseket és pályázatokat az elnökség véleményezi. A döntés során a
2

3. legfontosabb tényez az, hogy milyen változatos módon tervezik a hiteligénylési vagy a
pályázati anyagban az Ithaca órák elköltését, azaz milyen mértékben járulnak hozzá az Ithaca
óra helyi terjesztéséhez, a közösségen belüli intenzív használatához. Az Ithaca óra
népszer sítésének egyik kiemelt formája az, amikor egy adott oktatási intézmény egy-egy
kiválasztott üzletben tudja könyvvásárlásra fordítania az Ithaca Óra Szervezet által felajánlot
500 USD érték 50 Ithaca órát. Ez esetben az iskolák a könyvesboltban a szokásos 50%
helyett 100%-ban Ithaca órában fizethetnek a könyvekért.
Az Ithaca órát Paul Glover vezette be 1991-ben. Az 1930-as Nagy Gazdasági Válság idején a
különböz helyi pénz és jegyrendszerek gomba módra szaporodtak. Az Ithacai óra történelmi
gyökerei is ide nyúlnak vissza. Paul Glover kutatásai során még 1989-ben találkozott egy
“Óra” címlettel, amelyet még a XIX. század végén a brit nagyiparos Robert Owen adott a
munkásainak, hogy a cég boltjában költsék el. Owen “órái” Josiah Warren “Id raktár” (Time
storage) jegyzetei alapján készültek. Ithacában már amúgy korábban létezett egy LETS (Local
Exchange Trading Systems) rendszer, amely egy nyomtatott bankjegy nélkül m köd ,
szolgáltatásokat egymásnak felajánló, helyi cserekereskedelmi rendszer, viszont nem volt túl
sikeres. A szolgáltatások cserekereskedelmét egyéni számlákon tartották nyilván, és mivel
nem volt kézzelfogható módon követhet a rendszer, az emberek nem tudtak vele igazán
megbarátkozni. Az Ithaca Óra gyors és sikeres beindításában tehát nagy szerepet játszott a
LETS rendszer m ködésbeli problémáiból származó tapasztalat.
1991 tavaszára a radikális környezetvéd (kés bbi polgármester-jelölt, majd 2004-ben az
Amerikai Egyesült Államok Zöld párti elnökjelöltje) már kigondolta, hogy egy óra 10 dollár
órabérnek felel majd meg, és elkészítette az Ithaca óra vizuális terveit. A helyi környezetbarát
Greenstar áruházban Paul találkozott a helyi massz rterapeutával, Gary Fine-nal.
jelentkezett els ként Ithaca óra elfogadó szolgáltatóként. Hamarosan egy ithacai játékbolt
tulajdonosa is csatlakozott elfogadóhelyként a rendszerbe, mint els keresked . Mire a
rendszer elindult, már 90 jelentkez volt a listán. Mindannyian beleegyeztek abba, hogy
elfogadják az Ithaca órát fizetési eszközként a szolgáltatásaikért vagy termékeikért,
függetlenül attól, hogy semmilyen garanciát nem nyújtott akkor még a kezdetleges rendszer.
Ekkor Paul pénzadományokat kezdett gy jteni az Ithaca óra nyomtatására. 1991. október 16-
án els ütemben 1.500 fél és 1.500 egész órát nyomtattak. Október 18-án már 386 Ithaca óra
várt postázásra az els 93 jelentkez nek megcímzett borítékban. Október 19-én Paul szamócát
vásárolt Catherine Martinezt l az ithacai Farmerek Piacán. Ez volt az Ithacai óra els
használata. Aznap még jónéhányan csatlakoztak a rendszerhez. A helyi újságban invitálták a
lakosokat, hogy csatlakozzanak a “nagy mókához”. Az Amerikában oly népszer els barter
potluck partit (ahol minden résztvev a saját maga által hozott étellel járul hozzá a közös
fogyasztáshoz) november 12-én tartották, amelyet havonta további hasonló összejövetelek
követtek. Ezeken az alkalmakon a rendszer tagjai megismerték egymást és a cserélhet
szolgáltatások körét, és számos barátság született. Ez a Barter Potluck lett a rendszer irányító
elnöksége, és Paul Glover az otthonából felügyelte egy tanácsadó bizottság segítségével a
helyi pénz m ködését. 1998 októberében a tanácsadó bizottság az Ithaca óra rendszerét
beépítette az Ithaca Óra Szervezetbe, és 1999 márciusában megtartották az els igazgatói
elnökség választást. 1999 májusától az igazgatók elnöksége átvette az Ithaca óra
adminisztratív feladatait is Paul Glovert l, aki utána már csak a háttérb l támogatta a rendszer
m ködését.
Természetesen sokat finomodott a rendszer a bevezetése óta. A nyomtatott fél és egész Ithaca
órák túl nagy méret ek voltak (a dollár méretének kétszerese). Mivel nem nagyon fértek bele
az emberek pénztárcájába, hamarosan az Ithaca órát az amerikai dollárral egyforma
3

4. nagyságúra tervezett formára cserélték. Kés bb megjelent az 1/4 és 1/8 Ithaca óra is. Azonban
az üzletvilág képvisel inek nagy része nem tudott mit kezdeni az 1/4 és 1/8 Ithaca óra
címleteivel, amikor arra került a sor, hogy azt fejben 1,25 USD és 2,5 USD-re váltsák át.
Ezért 2002-ben az AFCU (lásd lejjebb) és a vállalkozók nyomására bevezették az 1/10 Ithaca
óra címleteket is a könnyebb átváltás kedvéért.
A 18 évnyi m ködés alatt 120.000 USD értékben 12.000 Ithaca óra került forgalomba.
Jelenleg az Ithaca órát elfogadják a helyi kórházban, és számos helyi biztosítási cégnél is lehet
vele fizetni. Azon alkalmazottak, akik fizetésük egy részét Ithaca órában igénylik és kapják,
az alkalmazó céggel együtt ingyenes tagságot nyernek a rendszerben. Az ‘Alternatives’
Szövetségi Hitelszövetkezet (Alternatives Federal Credit Union, AFCU) 1991 óta támogatja a
rendszert azzal, hogy az általa nyújtott kölcsön 5%-át, a hiteligénylés díját pedig egy az
egyben Ithaca órában lehet törleszteni és fizetni.
Az amerikai dollárban befolyó regisztrációs díjakat az AFCU-nél nyitott számlán tartják és
kamatoztatják. A pénzállomány 5%-t elkülönítik a felállított rendszer kiadásainak fedezésére.
Ilyen költséget jelent a pénz nyomtatási költsége vagy az évente 5.000 USD-ba, azaz 500
Ithaca órába kerül nyomtatott hírlevél készítése, a honlap fenntartása, valamint egy
alkalmazott rész munkaid ben történ foglalkoztatása. Ez utóbbit 2009-ben szavazta meg az
elnökség, hogy biztosítsák a személyi feltételeket a további tagtoborzáshoz. Az Ithaca óra
nyomtatási költségét számos helyi felajánlás, adomány is támogatja. Az AFCU-nél vannak
letétben a még forgalomba nem bocsátott Ithaca óra banjegyek is. Ebb l a pénzállományból
különítik el a fent említett adományokat, a hiteligénylések fedezetét, az éves regisztrációs
díjért cserébe adott, tagonként számított 2 Ithaca óra fedezetét, valamint az alábbihoz hasonló
akciók költségét.
Jelenleg éppen tagtoborzás folyik az Ithaca Óra Szervezet részér l. A tagtoborzáshoz az
ötletet egy novemberben induló helyi kampány adta. 75 helyi kiskeresked összefogott egy
‘Helyieket Szeret k Kihívása’ kampányban, amelynek a lényege az, hogy ha valaki az
üzletekben kapható kis kártyákra 5 pecsétet szerez 5 külünböz helyi cég meglátogatásával,
nyereménysorsoláson vehet részt, ahol különböz érték ajándékutalványokat nyerhet. Az
akciót támogató helyi üzletek fejenként 100 dollárral léptek be a rendszerbe, ami nagy
vállalkozókedvr l tesz tanubizonyságot. Az Ithaca Óra Szervezet részmunkaid s kollégája
éppen azon fáradozik, hogy felkeresse a 75 helyi kiskeresked közül azokat, akik még nem
regisztráltak, mint Ithaca óra elfogadó hely a rendszerben, és egy tájékoztató csomag mellett 4
Ithaca órát (40 USD) ad ajándékba nekik, hogy megtapasztalják a rendszer m ködését,
kipróbálják a helyi pénzt, és kedvet kapjanak a csatlakozáshoz.
Az Ithaca órában szerzett jövedelem természetesen adóköteles. Az emberek ugyanúgy számlát
vagy blokkot adnak a tranzakció során, függetlenül attól, hogy Ithaca órában vagy részben
amerikai dollárban fizetik ki ket. Az Ithaca óra mögött nincs nemzeti valuta és nem
visszaváltható, azaz nem cserélhet vissza amerikai dollárra. Ezzel is azt akarják ösztönözni,
hogy folyamatosan forgalomban maradjon, és minél hamarabb újra felhasználásra kerüljön.
Amúgy a szervezet elnöke szerint nem is igen jelentkezett még visszaváltási igény. Elég csak
elmenni néhány Ithaca órával a helyi farmerek piacára, ahol rengeteg friss terméket lehet
vásárolni érte. De a helyi Csodák Palotája, a Természetközpont, a Greenstar nev
áruházházlánc vagy a városközpontban található bármelyik zene- és könyvesvolt is elfogadja
fizet eszközként. Mitöbb, helyi szálláshelyeken is lehet vele fizetni az ott eltöltött
éjszakákért. Az ithacai Autumn Leaves könyvesbolt és a Greenstar áruház pedig azon kevés
helyek egyike, ahol az Ithaca órát amerikai dollárért lehet megvásárolni.
4

5. Általában a pénzhelyettesít rendszerek sikerességét az fémjelzi, ha nemcsak hozzájutni
tudnak, de el is tudják költeni a helyi lakosok. Ithacában ez m ködik, de sok rendszer azért
mondott már cs döt, mert kevés olyan pont van, ahol fizetni lehet vele.
1995-ben az Ithaca óra vesztett a népszer ségéb l. Akkor vezették be a jobbnál jobb
kedvezményekkel m köd hitelkártyákat, ami csökentette az általános készpénzforgalmat.
Természetesen ez az Ithaca órát is a háttérbe szorította. Két évvel ezel tt azonban a bankok is
leálltak a kedvezményes hitelkártyák reklámozásával és kibocsátásával, így a
készpénzforgalom és az Ithaca óra használata is népszer bb lett.
Ithaca polgármester-asszonya (Carolyn K. Peterson) támogatja a rendszert. A polgármesteri
kampánya során maga is kapott adományt Ithaca órában, amelyet kés bb egy kampányzáró
ünnepség során használt fel a vendégek ellátását biztosító pék kifizetése révén. Egy
beszélgetésünk során felmerült az is, hogy milyen lehet ségeket lát az Ithaca óra helyi
hivatalos használatára. Jelenleg még szabályozási és jogi oldalról nem tudja, milyen
akadályokba ütközne New York államban, ha mondjuk a helyi adók bizonyos százalékát vagy
a közüzemi számlát és a szemétdíjat, esetleg az engedélyek illetékét Ithaca órában fizetnék a
lakosok. A városházának és az érintett szolgáltatóknak el ször ki kell alakítania a befolyó
Ithaca órák elköltési és visszaforgatási rendszerét, illetve még az is felderítetlen, hogy mindez
milyen szervezeti akadályokba ütközik. Szükséges-e egy kett s könyvelési rendszer
felállítása, vagy anélkül is m ködne a rendszer hivatali szinten? Valószín leg egy
magyarországi hasonló rendszer bevezetése esetében is ezek a kérdések lennének a
legkritikusabbak. Viszont teljes vállszélességgel támogatja azt, hogy a városháza
m ködtetésében tevékenyked Ifjúsági Iroda által szervezett ifjúsági programokért,
szolgáltatásokért részben Ithaca órával fizessenek a lakosok, amely összeg amúgy is
közvetlenül az ifjúsági szolgáltatást nyújtó irodához jut Ithaca órában, és jól használható az
ifjúsági programokhoz szükséges anyagok, kellékek és papír-írószerek megvásárlására is. A
lehet ségek száma végtelen. Az Ithaca Óra Szervezet jelenleg a helyi tömegközlekedési
szolgáltatóval tárgyal annak érdekében, hogy a bérletek egy bizonyos százalékát Ithaca
órában lehessen fizetni. Erre a célra a kanadai Calgary dollárt már régóta használják.
Almássy Tamás ‘A jó illatú pénz c. írása (2008) tárgyalja a helyi pénzrendszerek gazdasági,
közösségi és lélektani el nyeit. A pénznek nincs szaga, s ez véleménye szerint nagyon sok
bajnak a forrása, talán többnek is, mint gondolnánk. Elképzelni is nehéz, milyen lenne, ha
tudnánk, ki-ki hogyan jutott a nála lév pénzhez. Az álmodozást félretéve létezik olyan pénz,
amelyr l tudhatjuk, hogy a gazdája úgy jutott hozzá, hogy megdolgozott érte valakinek. Ilyen
például az Ithaca óra. Én megtanítalak angolra, cserébe valaki más megjavítja a
tet szerkezetemet. Te elviszed a kutyáimat sétálni, én meg ellátok valakit zöldséggel a
kertemb l. Mi kell hozzá? A helyi közösség iránt elkötelezett emberek, és néhány lelkes
f szervez .
A BerkShares
A helyi pénz az emberi munkát, a valós értéktermelést közvetít , azt elszámoló intézmény.
Így dondolta ezt Susan Witt is, az E.F. Schumacher Society ügyvezet igazgatója, miel tt
2006 szeptemberében útjára indította a BerkShares-t Massachussets államban. A BerkShares a
Berkshire régió helyi pénze. Miel tt az FBI helyi kirendeltsége foglalkozni kezdett volna az
új pénznem megjelenésével, bejelentette, hogy a BerkShares-t nem a szövetségi pénz
kiváltására hozták létre. Valójában egy olyan eszközt teremtettek, amelyet a Dél-BerkShares
Kereskedelmi Kamara, a helyi bankok és vállalkozók arra használnak, hogy a lokális
5

6. kereskedelmet felvirágoztassák. Segítségével a térség lakói által elköltött pénz a térségben
marad és cirkulál. A New York Times szerint a BerkShares egy “nagy pénzügyi kísérlet”,
amellyel megalapozták a helyi közösség alternatív gazdasági fellendülését.
A BerkShare Szervezetben helyi pénz elfogadó helyként évi 25 BerkShare regisztrációs díj
befizetésével lehet tagságot szeretni. A regisztrációs díjakból fedezik a rendszer fenntartási
költségét (pénz nyomtatása, kommunikáció). A BerkShares abban különbözik az Ithaca
órától, hogy megvásárlásakor 5% ‘árengedményt’ kap az ügyfél. Más szavakkal, ha valaki
bemegy a rendszerben közrem köd öt bank (Berkshire Bank, The Lenox National Bank,
Pittsfield Co-operative bank, Lee bank, Salisbury bank) 13 fiókjának egyikébe BerkShares-t
vásárolni, 95 centért kap 1 BerkShares-t. Az 5% árengedmény az átváltási rendszer része,
azaz nem a vásárlási helyen érvényesíthet .
Az Ithaca órával ellentétben a BerkShares bármikor visszaváltható amerikai dollárra. Amikor
BerkShares-zel fizetnek egy boltban, a boltos vagy továbbforgatja és elkölti a befolyó
BerkShares-t, vagy az öt bank bámelyik fiókjában 1 BerkShares-ért 95 centet kap vissza.
Ehhez azonban már e bankok bármelyikében BerkShares folyószámlát kell nyitnia, ahol a
tranzakciók személyesen történnek az egyéni folyószámlákon. Tény, hogy ez nem kis plusz
munkával jár a résztvev bankok részér l. A befizetett amerikai dollár addig a banknál marad
letétben, amíg vissza nem váltják a BerkShares-t dollárra. Tehát ha az ember 95 dollárért 100
BerkShares-t vásárol egy bankfiókban, majd bemegy egy étterembe, ahol 100 BerkShares
értékben vacsorázik, 5 dollárt nyer a vacsorán. Ha az étterem tulajdonosa nem forgatja tovább
a kapott 100 BerkShares-t, bemehet bármelyik említett bank fiókjába, ahol letétbe helyezi a
100 BerkShares-t és visszakapja azt a 95 dollárt, amit a vacsora elfogyasztója befizetett. Tehát
az 5% árengedmény már a pénz váltásakor jelentkezik, és ugyanaz a 95 dollár, amelyért a 100
BerkShares megvásárolták, végülis azon vállalkozó kezébe kerül, akinél a 100 BerkShares-t
elköltötték. Kérdés, kit terhel az 5% árengedmény. Nos ezen esetben az étteremtulajdonost,
aki nem akarta vagy nem tudta tovább forgatni a BerkShare-t névértékben. Viszont az 5%-ot
leírhatja költségként a könyvelési rendszerében, ami csökkenti az adóalapot az év végi
adóbevalláskor. A lényeg az, hogy a vállalkozó csak akkor “veszít”, ha nem költi el a befolyó
helyi pénzt. Alapvet en azonban a rendszer célja az, hogy a helyi pénz minél többször
cseréljen gazdát, miel tt visszaváltják. És ha gyakrabban cserél gazdát a helyi pénz, azaz több
tranzakció történik az adott étteremben is, az étteremtulajdonos “lustaságából” adódó
vesztesége is gyorsan kompenzálódik. Összességében tehát az árengedmény forgalomnövel ,
s egyúttal a keresked k a közösség összetartásához is hozzájárulnak.
A BerkShares rendszer elindításakor az átváltási árfolyam 90 cent volt, de aztán a további
vállalkozók bevonása érdekében felemelték 95 centre. Ezt azon vállalkozókért tették, akik
nem akartak sokat veszíteni abban az esetben, ha nem kívánják továbbforgatni a helyi pénzt,
és inkább visszaváltanák dollárra. Így több vállalkozót tudtak bevonni a rendszerbe, mint
lehetséges pénzelkölt helyet, még ha nem is lettek aktív helyi pénzfelhasználók,
mindenközben pedig növelték a BerkShares helyi forgalmát.
Az Ithaca óra jelenlegi elnöke, Stephen Burke, nem igazán tartja jó dolognak azt, hogy a
BerkShares bármikor visszaváltható amerikai dollárra. Ez lehet vé teszi azt, hogy a regisztrált
keresked k bármikor kiszálljanak a rendszerb l. Bár könnyebben csatlakoznak a keresked k a
rendszerhez, de nem lesznek igazán elkötelezettek. Semmilyen ösztönz nem marad annak
érdekében, hogy benntartsák a vállalkozókat. Egy nemrég megjelent sajtóanyagban egy helyi
vállalkozó pont err l panaszkodik, hogy kell energia és id híján a BerkShares-eket nem volt
alkalma elkölteni, és rengeteg felhalmozódott az üzletében, amit jelenleg hiányként könyvel
6

7. el. Úgy érzi, mintha folyamatosan 5% árengedményt adott volna a vásárlóinak, és ebb l neki
semi haszna nincs. Komolyan gondolkodik azon, hogy kiszálljon a rendszerb l, és a
felhalmozott BerkShares-eit átváltsa amerikai dollárra. Ez azonban egy láncreakciót indíthat
el a hozzá hasonló gondokkal küszköd keresked k esetében, ami az egész rendszert
összeomlaszthatja. Ithacában amúgy a helyi környezetbarát Greenstar áruház is felhalmozott
2.500 Ithaca órát, azaz 25.000 USD-t, amelyet jelenleg egy széfben tartanak. De mivel nem
váltható vissza az Ithaca óra amerikai dollárra, az eddigi lustaságukból felébredve most azon
fáradoznak, hogy minél hamarabb továbbadjanak rajta, azaz egyéb szolgáltatásokra cseréljék.
Az ilyen megrekedt pénzkészlet nem tesz jót a rendszernek, mivel a helyi pénz nincs
forgalomban, nem cserél gazdát, azaz passzív pénzállományt képez. Továbbá a rendszer
el nye pontosan az, hogy minden kiadással, amelyért helyi pénzben fizetnek, amerikai dollárt
spórolnak meg.
A BerkShares 1-es, 5-ös, 10-es, 20-as és 50-es címletekben jelenik meg. Érméket nem
készítettek, ezért sok esetben vegyesen fizetnek a vásárlók, azaz az apró pénzt amerikai
dollárban fizetik. Minden termék és szolgáltatás ára ugyanannyi BerkShares-ben és amerikai
dollárban, azaz 10 BerkShares–zel 10 amerikai dollárba kerül termékeket lehet
megvásárolni. Természetesen bizonyos esetekben ett l a rendszerben résztvev vállalkozók
eltérhetnek. A lényeg csak az, hogy minden változtatásról jól látható információs táblával kell
tájékoztatniuk a vásárlókat.
A rendszer további érdekessége, hogy a regisztrált 360 vállalkozót arra inspirálják, hogy
lehet ség szerint fizessék az alkalmazottaik berének egy részét BerkShares-ben. Továbbá a
visszajárót BerkShares-ben adják a vásárlóknak, még akkor is, ha el tte dollárban fizetnek,
már legalábbis ha elfogadják. Ezt azért javasolják, mert a legtöbb embernek nincs ideje
bankba menni, hogy BerkShares-t váltson, és az 5% árengedmény nélkül is szívesen
használják, mivel az elkötelezettség és a közösségért való tenni akarás már nem anyagi
kérdés. Sokszor ez az els megtisztel találkozás és pozitív élmény teszi a gyanútlan vásárlót
fanatikus BerkShares használóvá.
A rendszer lehet séget nyújt arra is, hogy valaki az 5% árengedményel támogasson egy non-
profit szervezetet. Ezen esetben egy az egyben kell egy dollárért egy BerkShare-t vásárolni, és
meg kell jelölni a csekken, hogy melyik szervezetnek kívánják az 5%-ot vagy akár a teljes
összeget felajánlani.
A BerkShares segítségével arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket,
szolgáltatásokat vásárolják, azaz a rendszer a helyben költésre ösztönöz. Emellett pedig nem
elhanyagolható a helyi pénz közösségépít funkciója sem. Az els helyi pénz rendszerekbe
beépítették a programozott értékvesztést is, amely megakadályozta a felhalmozást, és költésre
ösztönzött. Ez viszont további adminiszratív terhekkel járt volna, így a BerkShares-t értéktartó
helyi pénzként indították el. A rendszer beindítása utáni els kilenc hónapban több mint 1
millió BerkShares érték tranzakció történt a helyi gazdaságban, a mai napig pedig több mint
2 millió cserélt gazdát. Mára már 360 BerkShares vállalkozó vált helyi pénz elfogadó hellyé.
De ez még csak a kezdet. A tervek szerint a kés bbiekben lehet majd BerkShares-ben is
számlát nyitni, elektronikusan pénzt utalni, ATM gépb l helyi pénzt kivenni, és hitelt felvenni
helyi termékek gyártására épül vállalkozások beindítására.
Az Ithaca óra és a BerkShares olyan közösségi fizet eszközök, amelyek azt a célt szolgálják,
hogy az adott közösségben lév er forrásokat eredményesebben lehessen használni. Arra az
alapvet kérdésre keresik a választ, hogy hogyan lehet a helyi szükségleteket helyi
7

8. forrásokból kielégíteni. Amennyiben sok lábon áll a rendszer, m köd képes és fejl d képes
lesz. Jó kommunikációs stratégiával pedig egyenesen virágzik, és csökkenti a helyi szint
függ ségét a kiszámíthatatlan globális gazdaságtól, mivel növeli a helyi közösségt l befolyó
helyi jövedelmet, és csökkenti a közösségt l távoli helyeken történ kiadásokat. Azzal pedig,
hogy helyben és nem az interneten (ami oly elterjedt Amerikában) vásárolnak az emberek,
csökkentik a termékek szállítási költségét, ami jótékony hatással van a klímaváltozásra.
Továbbá a jó szomszédságnak gazdasági értéke is van. A közösség tagjai ráébrednek arra,
hogy manapság a napi megélhetés költsége azért emelkedett ennyire meg, mert elvesztették a
jó szomszédságra épül együttm ködés kultúráját, és az embereknek egyedül kell
szembenézniük a problémáikkal. A helyi pénz tehát a kompetitív gazdaságfejlesztés helyett az
együttm ködésre épít. A jó közösség jó helyi gazdasági közösség is egyben.
A Torontó dollár és a LETS
A Torontó dollár projektet olyan közösségi emberek csoportja kezdte el, akiknek az volt az
álma, hogy egészségesebb és virágzóbb helyi gazdaságot építsenek azáltal, hogy nagyobb
vásárlóer t adnak a nélkülöz emberek kezébe, és ezáltal visszaadják a döntéshozatal
lehet ségét a helyi közösség tagjainak.
A kanadai Torontó városában járva az els utam egy helyi pékségbe vezetett, amely a Torontó
dollár leghíresebb elfogadóhelyévé vált az elmúlt évtizedben. A Broadview sugárúton
található St John Bakery 2006 januárja óta a legnagyobb közösségi felhasználóhellyé vált, és
a Torontó dollár (Tdollár) forgalmának megközelít leg 15%-át teszi ki. A Torontó dollár
közösségi projekt 1998. december 5-én indult lakossági kezdeményezésként a Szent L rinc
tér szomszédságában. Mel Lastman polgármester tartotta az ünnepélyes megnyitót a Szent
L rinc piacon.
A Tdollárt speciális papírra nyomtatják, amelyen számos biztonsági eljárás (a névérték
vízjele) alkalmazása teszi lehetetlenné a hamisítást. A régi Tdollárra a nyomtatástól számított
két éves lejárati dátumot is ráírtak, ami azonban csak további problémákat okozott, amikor
lejárt a határid . Azóta ezt megváltoztatták, és a jelenleg is forgalomban lév határid s
bankjegyeket a határid lejárta után is lehet használni.
David Burman, a Torontó Dollár Non-porfit Szervezet elnöke (amely a helyi Tdollár
pénzhelyettesít t m ködteti) azt vallja, hogy a helyi pénzhelyettesít knek lehet leg
földrajzilag könnyen körülhatárolható kisközösségeken belül kell m ködnie, ahol az emberek
személyesen találkoznak egymással és ismerik egymást. A Tdollár felhasználási területe a
Szent L rinc piac és a Riverdale-i Gerrard tér vonzáskörzete. A Tdollár a helyi közösség
összetartozásának szimbóluma, mert a helyi vállalkozásokat, gazdákat és szociális
szervezeteket er síti. Az Ithaca órához és a BerkShares-hez hasonlóan a vev k és az eladók
abban érdekeltek, hogy a helyi pénz helyben forogjon, azaz az emberek egymástól
vásároljanak helyi termékeket, szolgáltatásokat. Egy kanadai dollárt egy Tdollárra lehet
átváltani számos helyen, többek között a King metróállomás melletti CIBC Bankban, a
Gerrard utcai Royal Bankban vagy a városközpontban található Szent L rinc piacon, ahol
külön Torontó Dollár Információs Fülke is található. A fülkében kizárólag a rendszert
támogató önkéntesek dolgoznak: értékesítik a Tdollárt, és további felvilágosítást és
információt adnak a hálózatban részvev azon vállalkozásokról, akiknél Tdollárral lehet
fizetni. Jómagam is váltottam pénzt a Torontó Dollár Információs Fülkében, és az áfonyás
házi rétest már Tdollárért vásároltam reggelire.
8

9. Ezután még számos eladónál fizettem Torontó dollárral a piacon, mivel három piaci
keresked kivételével mindenki részt vesz a programban. A keresked k a legnagyobb
természetességgel fogadták el a Tdollárt, és a legtöbb esetben vásárlásom 100%-ában. A
visszajárót azonban sokan kanadai dollárban adták annak ellenére, hogy nekik igazán
érdekükben állt volna Tdollárban adni a visszajárót a következ k miatt. A BerkShares
átváltási rendszerével ellentétben Torontóban a 10%-os megoldást alkalmazzák, csak egy
kicsit más átváltási rendszerben. Egy kanadai dollárért egy Tdollár vásárolható, viszont
minden Tdollár vásárlásakor 10 cent a Torontó Dollár Szervezet Projekt Alapjába kerül,
amely alapból különböz helyi közösségi szervezeteket támogatnak. Ha valaki vissza akarja
váltani a Tdollárt kanadai dollárra, megteheti, viszont 1 Tdollárért csak 90 centet kap, azaz a
projekt alapba került 10 centet már nem kapja vissza. A Tdollár vásárlásakor fennmaradó 90
centet az Alap bankszámlaszámán tartják mindaddig, amíg a részvev keresked k vissza nem
váltják a Tdollárt 10% értékcsökkenéssel. Ezt havonta kétszer tehetik meg, kedden
délutánonként a Szent L rinc Piacon. A rendszer adminisztratív és újranyomtatási költségeit
az Alap bankszámlaszámán tartott kanadai dollár kamatjából, a felajánlott céladományokból
és adománygy jt partik bevételéb l fedezik, azaz a felhasználókat semmilyen ilyen nem
költség nem terheli. A Tdollár tehát egy pénzhelyettesít ajándéktanúsítvány formájában. És
mint általában a barterdollárok, a Tdollárok adókötelesek, ha valaki szolgáltatásért vagy
termékért kapja cserébe. Külön megemlítend , hogy az Ithaca órával ellentétben a Tdollárt a
város vezetése elfogadja helyi adóként.
A BerkShares rendszeréhez hasonlóan a Tdollár hálózatba való regisztrálás díja a
vállalkozónként 25 kanadai dollár. A rendszerben részt vev keresked knek a következ
táblát kell jól látható helyen az adott kereskedelmi egységben elhelyezni.
A Torontó dollár projekt arra az alaptézisre épül, hogy a helyi pénzek a helyi közösséget
építik, mivel azokat csak helyben lehet elkölteni. Mivel a helyi pénz nem kamatozik, semmi
sem késztet a felhalmozására, míg azon keresked k, akiknél fizetnek vele, gazdaságilag is
ösztönözve vannak, hogy névértéken forgassák vissza a helyi közösségbe, minthogy
visszaváltsák kanadai dollárra, ami 10% értékvesztéssel jár. Elméletben tehát mind a
felhasználók, mind a keresked k forgalomban tartják a pénzt azáltal, hogy helyi szinten
végeznek tranzakciókat vele. Tehát a Tdollár egyszer en kezelhet rendszer a
felhasználóknak, alacsony-költség marketing eszköz a résztvev keresked knek, és közben
több tucat jótékonysági célú projekt támogatása is megvalósulhat bel le. Arra is ösztönzik a
rendszerben részvev vállalkozókat, hogy munkavállalóik bérét részben vagy egészben
Tdollárban fizessék. Ezt csinálja a már említett St John Bakery (pékség) is, ahol mozgássérült
munkavállalókat foglalkoztatnak úgy, hogy a fizetésüket Tdollárban kapják, ezáltal a
munkavállalók nem esnek el az egyéb segélyekt l, támogatásoktól. Tehát a Tdollár
visszaváltása helyett arra bátorítják a vállalkozókat, hogy Tdollárban adjanak fizetést vagy
akár jutalmat az alkalmazottaiknak, segít iknek.
A Tdollár azzal a kikötéssel indult útjára, hogy minden Tdollár vásárlásakor 10 cent a Torontó
Dollár Szervezet Projekt Alapjába kerül, amely alapból különböz helyi közösségi projekteket
támogatnak . Az alapba áramló 10%-nyi pénzösszeget valójában az Ithacai órához hasonlóan
“id dollárként” alkalmazzák, azaz az adott közösségi szervezethez eljutott adományból a
szervezetek honoráriumot/adományt fizetnek olyan embereknek, akik közösségi szolgálatot
végeznek a napi megélhetési gondokkal küszköd emberek javára. A beérkezett pályázati
anyagok kiértékelését követ en az alapból támogatott szervezetek tehát valójában 110
Tdollárt kapnak 100 kanadai dollárért, azaz a vásárlóerejük n . Az általuk Tdollárban fizetett
szociális munkát végz alkalmazottak bére pedig nem növeli az adóalapot, ezért nem esnek el
9

10. a további juttatásoktól, támogatásoktól. Ez különösen fontos a segélyen él alkalmazottak
esetében, akik egyfajta keresetkiegészítéshez jutnak ezáltal. Adományok közvetlenül is
adhatók a rendszerben regisztrált helyi szervezeteknek, akik adóigazolást adnak érte. Ezáltal
több “id dollár” is eljut a szükségben szenved khöz. Természetesen, ha a Tdollár használata
elterjedtebb lenne, ezen adományok jelent sége csökkenne.
Az els Tdollár adományt a Torontó Dollár Servezet az Utcai Segélyszolgálatnak adta 1.000
Tdollár értékben. A mai napig több mint 35 szervezet kapott támogatást a Projekt Alapból.
Támogatták már fiatalok táncoktatását, egészséges iskolai étkeztetési programot,
hajléktalanok élelmezési és ruházati ellátási projektjét, alacsony jövedelm emberek
bútortámogatási akcióját vagy gyermektáboroztatási programokat.
Mivel a rendszer úgy m ködik, hogy a Tdollár 10% értékvesztéssel visszaváltható kanadai
dollárra, ez számos el nnyel, de egyben kockázattal is jár. A f el nye, hogy könnyebben
kialakul a bizalom a Tdollár felé az emberekben, és könnyebb bevonni a rendszerbe a
vállalkozókat. A hátránya azonban az, hogy kanadai dollárra van szükség ahhoz, hogy az
ember hozzájusson a Tdollárhoz, ezért fokozottabb ellen rzést igényel, mivel a készpénzhez
hasonló módon m köd rendszerr l van szó. Az ehhez szükséges banki tudásban a legtöbb
helyi pénzt beindító és kezel szervezet általában sz kölködik. Torontóban azonban a CIBC
és a Royal Bank támogatásával áthidalták ezt a problémát. Viszont a rendszer teljes
felügyelete továbbra is a Torontó Dollár Non-porfit Szervezet feladata maradt, ezért a
rendszer esetleges b vülése további terheket jelentene az amúgy is korlátozott személyi és
egyéb er források esetében.
A Tdollár egyben jó oktatási eszköznek is bizonyult. Segíti az embereket abban, hogy jobban
megértsék a gazdaság m ködését, és hogy azt hogy szabályozhatják akár k is a vásárlási
szokásaik, prioritásaik megváltoztatásával. Számos módon bátorítják és ösztönzik a lakosokat
arra, hogy részt vegyenek a rendszerben. Nemcsak a rendszerhez csatlakozott közösségi
szervezeteket, de magát a Torontó Dollár Szervezetet is lehet anyagilag vagy természetben
támogatni. Akár egy-egy számítógép felajánlásával is lehet segíteni a rendszerben regisztrált
közösségi szervezeteken keresztül a szükségben szenved ket, de az önkéntes munkának is
nagy keletje van a Szent L rinc piacon található információs fülkében. Gyakori az is, hogy
valaki egy nagyobb városi eseményt Tdollárban támogat, amelyb l további Tdollárt elfogadó
vállalkozások által felajánlott szolgáltatásokat fizetnek. A rendszerben részt vev
vállalkozóktól és a támogatást elfogadó közösségi szervezetekt l pedig azt kérik, hogy
médiamegjelenéseikben hivatkozzanak a Tdollár fontosságára és helyi szerepére.
A Tdollár tehát a tör dés szimbóluma, amelyet közösségi emberek kezdtek el annak a
reményében, hogy egy igazságos és egymással tör d tagokból álló helyi társadalmat
építsenek. A rendszerben részt vev vállalkozók számos el nyt élvezhetnek. Az emberek
közötti szóbeszéd révén cégük és márkaneveik a helyi közösség iránt elkötelezett üzletté és
terméknevekké válnak. A Tdollárt a város polgármesterei, a kormányzó és számos ünnepelt
személyiség támogatja és dicséri, mint a közösségépítés, az egészségesebb helyi gazdaságot
támogató lakosi kezdeményezés innovatív módszerét.
David Burmannal folytatott beszélgetéseim során kiderült, hogy Ithacához hasonlóan a helyi
pénz beindítása el tt Torontóban is m ködött a Local Exchange Trade System (LETS-Helyi
Cserekereskedelmi Rendszer), de egy id után elhalt. Az els LETS-t egy aerobic edz ,
Michael Linton, 1983-ban alapította Brit Kolumbiában az 1982-es gazdasági válság és
leépítések hatására, mivel az egyetlen dolog, amihez értett, az a mások lefogyasztása volt.
10

11. El ször csak barterkedni akart, de nem mindenki akarta megszerelni az autóját vagy a
számítógépét némi esti testedzésért cserébe. Hamar rájött azonban arra, hogy ha
szívességláncolatokat indít, akkor mindenki megtalálhatja a számításait a rendszerben. Az
általa létrehozott rendszerben használt pénzegység a Zöld Dollár volt, ami értékében azonos
volt a kanadai dollárral. Az els négy év alatt a létrehozott LETS-ben 350.000 zöld dollárnyi
forgalom valósult meg. Állítása szerint a LETS azt a fajta kapitalizmust képviseli, amelyet
még Karl Marx is kedvelt vagy elfogadott volna. A Kanadában létrejött els LETS-ek
els sorban azonban az angolszász világban (Egyesült Királyság, Ausztrália, Egyesült
Államok) terjedtek el, de Japánban is igen divatossá váltak. Az Egyesült Királyságban több
mint 450 csoport jött létre. 1994-ben pl. hetente egy LETS alakult az Egyesült Királyságban
(Burman 1997). A legnagyobb létszámú csoport Ausztráliában, Sidney közelében m ködik,
1800 tagja van (Kun 2006).
A LETS tagjai általában szolgáltatásokat cserélnek egymással, azaz “körbetartoznak”. Legyen
az korrepetális, nyelvoktatás, gyermekfelügyelet, háztáji munka vagy takarítás. De volt már
arra is példa, hogy a rendszerbe áruházak is bekapcsolódtak (az amerikai Minneapolisban), és
a pénzhelyettesít ket néhány százalékban elfogadták, de ez kevésbé jellemz a rendszerre.
Összességében a LETS olyan barter-ügyleteket bonyolító, személyes kapcsolatokra épül
önszabályozó gazdasági hálózat, amely egy lehatárolt földrajzi rendszerben m ködik. Indítási
költségei minimálisak, m ködése kezdett l fogva önfenntartó. A rendszer olyan, mint egy
bank. A tagjai egyfajta bankszámlával rendelkeznek, tehát valódi bankjegyet nem nyomtatnak
hozzá, hanem kvázi-pénzben vagy virtuális valutában számolják el a szolgáltatás cseréket. A
kvázi pénzt bármely egyén vagy vállakozás kibocsáthatja azzal az egyszer gesztussal, hogy
elismeri, azaz elkönyvel(tet)i egy termék vagy egy szolgáltatás megvásárlását. Tehát egyfajta
pénzteremtés zajlik. Bár a könyvelt összegeket gyakran hívják zöld pénznek, amely általában
megegyezik a rendes pénzzel, e pénz a valóságban nem létezik. Nincs önálló értéke, nem
kamatozik, nem inflálódik, és nem lehet beváltani valódi pénzre. Fedezete a helyben termelt
áruk és szolgáltatások. Nem korlátozható az sem, hogy egyszerre mennyi van forgalomban.
Minden tag számlája nulláról indul, amelyet a megegyezett értékben megterhelnek vagy
éppen jóváírják rajta az adott összeget az “üzletek” lebonyolításakor, azaz a tagok a pénzt
csak más tagokkal való cseréikben használhatják. A rendszer egyszer en csak információt
rögzít, és a segítségével könnyen nyilvántarthatók a megvalósult szolgáltatás-cserék vagy
egyéb tranzakciók. A rendszer m ködtetéséhez viszont szükség van egy központi könyvel re
is, aki a tranzakciókat egy számítógépen nyilvántartja. A könyvel adminisztratív
költségeinek fedezése általában a számlákról kerül levonásra kezelési költség címén. A
rendszer könyvelése amúgy egyszer , és nem kíván szakképzettséget. A tagok egymásnak
csekket vagy igazolást állítanak ki a szolgáltatás igénybevételét követ en a megbeszéltek
szerint. A csekket kapó tag eljuttatja a csekket a könyvel nek, akihez befut minden “üzlet”
híre (kisebb rendszerekben elég egy telefonhívás is), s a tagok számláján pozitív vagy
negatív tételként fogja feltüntetni az összeget.
Fontos, hogy a rendszer mindig tökéletes egyensúlyban legyen, azaz a tagok tartozásai és
követelései pontosan kiegyenlítsék egymást. Amúgy a rendszer alapvet en mindig
egyensúlyban van, azaz a tartozások teljes összegével szemben ott áll a követelések teljes
összege, de lényeges az is, hogy aki tartozik, az a közösségnek mint egésznek tartozik. S t,
ideális hozzáállás esetén a tartozások dinamizálják a helyi kereslet és kínálat találkozását
célzó rendszert, ami különösen pénzhiány esetén fontos. A közösség határozza meg, hogy mi
az a maximális összeg, ami fölé vagy alá nem lehet menni a számlán. A nagy tartozást vagy
11

12. túl nagy pluszt felhalmozó tagok egyaránt problémát jelenthetnek a rendszeren belül. A túl
nagy plusz azért gond, mert az a személy, akinek a számlája túlfizetést mutat, mindig csak
szolgáltatást nyújt, kiéghet, és esetleg kieshet a rendszerb l. A közösségnek tett ígéretet
szimbolizáló hátralékkal rendelkez , eladósodott személy esetében pedig közösen kell
megtalálni a tartozás törlesztésének formáját miel tt adósságát a közösségre hagyva kilépne a
rendszerb l. A legtöbb közösség ezt úgy küszöböli ki, hogy ezt a rizikóhatár szintet
alacsonyra állítja, és aki eléri, addig nem költekezhet vagy nyújthat szolgáltatást, amíg ki nem
egyenlíti a túl nagy pozitív vagy negatív mérlegét. Természetesen kivételek mindig adódnak,
és amennyiben egymást jól ismer emberekb l álló kis közösségekr l van szó, a rugalmasabb
rendszerek és a személyes nyomonkövetés, tanácsadás alkamazása a bevált gyakorlat.
Ahhoz, hogy a rendszer beinduljon, egy képességleltárt kell létrehozni, azaz egy keres-kínál
fórumot, ahol el zetesen megállapodnak vagy szépen lassan kialakulnak a szolgáltatások árai.
Általában egy óra munka ára ugyanaz minden szolgáltatás esetében, mivel egy óra
mindenkinek az életében ugyanolyan érték . Ez alapjaiban változtatja meg az emberek
gondolkodását a munka fogalmáról. Az anyagköltséget természetesen külön számítják fel, és
általában készpénzben fizetik.
Fontos továbbá, hogy az adózási felel sség a LETS csereügyletben az érintett feleket terheli,
nem magát a rendszert, bár a legtöbb külföldi országban a segít szolgáltatások körébe tartozó
csereügyletek nem adókötelesek.
Stephen Burke szerint a LETS f hátránya az, hogy virtuális pénzzel számol. Nincs
kézzelfogható megjelenése, és ezért nehezen azonosulnak vele a felhasználók. A tranzakciók
nem a helyszínen történnek, hanem térben és id ben eltolva az adminisztrációt végz
könyvel számítógépén. A tranzakció lekönyvelése plusz lépést jelent minden egyes
alkalommal a csekk kiállítása vagy a könyvel értesítése miatt. A rendszer nem m ködik és
lélegzik szabadon, mert nélkülözhetetlen az adminisztratív kontroll. Ezzel szemben David
Burman pontosan az egyszer sége miatt találja a LETS-et a legjobb pénzhelyettesít nek. Elég
egy megbízható könyvel , és máris beindítható a rendszer.
Burman (1997) szerint az egészséges társadalmak egészséges gazdasági háttérrel
rendelkeznek, ami azonban stabil pénzügyi alapokat feltételez. Hol van mindez a jelenlegi
gazdasági válság idején, amikor a hosszú távon költség-hatékony és fenntartható befektetések
anyagi fedezete elt n ben van? Pontosan az ilyen esetekben kerülnek el térbe a helyi
gazdaság fenntartásának alternatív módjai. A pénz bárhol elkölthet , tehát semi sem tartja egy
adott közösségen belül. Forrása pedig a helyi közösségen kívüli, ezért minden helyi közösség
nagymértékben függ olyan küls körülményekt l, amelyekre nincs befolyása. Természetesen
nincs egynem és mindenek felett álló megoldás a helyi kisközösségek problémáinak átfogó
kezelésére, egy rendszerben való modellezésére. Viszont a LETS egyszerre adhat választ az
elszegényedés, a szociális egyenl tlenségek kérdésére és a gazdasági és környezeti
fenntarthatóság problémájára azzal, hogy arra ösztönzi a helyi közösségeket, hogy a pénz
áramlását helyben és helyi rendszerrel szabályozzák. Stabilizálja és függetleníti a helyi
gazdaságot, amikor a pénz sz kösen áll rendelkezésre azzal, hogy aktivizálja az
alulfoglalkoztatottakat. Csökkenti a globalizáció környezeti hatását és lehet vé teszi a helyi
együttm ködést és összetartást. Szociális hálózatot és kapcsolati t két teremt, ami a hosszabb
ideje munkanélküliségben szenved k számára nélkülözhetetlen kapocs, hogy visszakerüljenek
a társadalom normális vérkeringésébe. Egy LETS-ben részt vev család akár költségvetésének
tíz százalékát is fedezheti szívességekb l.
12

13. “Az él szervezeteket sejtfal vagy b r vagy más véd réteg borítja, egy határoló burok, ami
szelektív módon biztosítja bizonyos anyagok szabad áramlását, miközben más anyagokat
visszatart. Minél bonyolultabb a szervezet, annál inkább irányul tevékenysége a bels
folyamatokra, és annál kevésbé a b rön keresztüli cserékre. A jelenlegi körülmények között a
helyi közösségek egyetlen véd rétege földrajzi jelleg : ez a közlekedési és szállítási költségek
által kirajzolt földrajzi határ. Mivel az elmúlt fél évszázadban ezek a költségek rohamosan
csökkentek, a legtöbb helyi közösség a behozataltól és a kivitelt l való rendkívül er s
függ sége folytán egészen primitív gazdasági folyamatok szintjére süllyedt. A LETS módot
nyújt arra, hogy a helyi közösségek új véd réteget növesszenek. “ (Ismeretlen szerz )
A pénzhelyettesít k történelmi példái
Kun (2006) a tanulmányában kifejti, hogy a pénzhelyettesít k iránti igény a nyolcvanas
években éledt újjá, mivel a monetáris politika világméretekben irányt váltott: a keynes-i
politikát felváltotta a neoliberális, amely a pénz semlegességét hangsúlyozza, és egyedüli
feladatának az árstabilitást tartja, míg a pénz közgazdasági funkcióival, a gazdaságélénkít ,
munkanélküliség csökkent szerepével nem foglalkozik. Ezek a pénzhelyettesít k
gombamódra szaporodtak az 1930-as recesszió idején is.
A technikai pénzhelyettesít kkel szemben a közgazdasági pénzhelyettesít a pénz
gazdaságélénkít , illetve hitel funkcióját használja. A legklasszikusabb közgazdasági
pénzhelyettesít a váltó. Viszont ez komplikáltsága és nehézkessége miatt az egész világon
visszaszorulóban van (Kun 2006). A váltóval ellentétben a további közgazdasági
pénzhelyettesít k csak egy kisebb régióban, térségben m ködtek vagy m ködnek. Ezeknek a
lokális csereeszközök az elmúlt században és a jelenben is annyiban különböznek a pénzt l,
hogy nem kamatoznak, azaz nem érdemes felhalmozni éket.
A Nagy Gazdasái Válság idején a német jegybank betiltotta több szénbánya és vállalat szén-
és egyéb utalványrendszerét, mert azok sértették a jegybank érdekeit. Ez történt az osztrák
Wörgl városában is, ahol 1932 júliusában a 35%-os munkanélküliség miatt az önkormányzat
pénzhelyettesít t (kuponokat) bocsátott ki, amellyel különböz közmunkákért fizettek, és
amellyel a helyi adókat lehetett leróni. A wörgli rendszer Silvio Gessel, német keresked „A
természetes gazdasági rend” c. könyvében kidolgozott szabadpénz elméletéhez f zödik. Mint
már említetettem, az els helyi pénz rendszerekbe beépítették a programozott értékvesztést is,
amely megakadályozta a felhalmozást, azaz költésre ösztönzött. A Gessel szerinti szabadpénz
(Freigeld) helyi kibocsátású, és az id el rehaladtával veszít az értékéb l. Wörgl városában a
pénzhelyettesít t havonta a névérték 1%-ába kerül bélyeg vásárlásával kellett érvényesíteni,
ezért minden birtokosnak az volt az érdeke, hogy minél hamarabb elköltse. Természetes, hogy
az ilyen pénz gyors forgású, mivel mindenki igyekszik túladni azon a fizet eszközön, amely
rövid id n belül kevesebbet ér. Ennek következtében a kuponok forgási sebessége 14-szer
gyorsabb volt, mint a schillingé annak ellenére, hogy a klasszikus gazdasági válságok alatt a
pénz forgási sebessége csökken a defláció és az óvatossági pénzkereslet növekedése miatt
(Kun 2006). Válságok alatt ugyanis a növekv munkanélküliség mellett csökkennek az árak,
ami a pénz felhalmozására ösztönzi a fogyasztókat. Ez tovább csökkenti a termelést, és a
munkanélküliség továbbnövekedéséhez vezet. Erre az ördögi
körre a nemzeti gazdaságpolitikáknak általában nincs receptje. Wörglben a kibocsátott
pénzhelyettesít kkel azonos érték schillinget a város a helyi takarékszövetkezetben letétbe
helyezte, amelyet a takarékszövetkezet helyi vállalkozóknak hitelezett ki. A kuponokat
13

14. valamennyi helyi keresked elfogadta, mivel a város vezetése garanciát vállalt, hogy bármikor
visszaválthatják azokat hivatalos Schillingre. A kísérlet alig több mint egy éve alatt a
munkanélküliség a városban 25%-kal csökkent, miközben Ausztriában 14%-kal növekedett
(Kun 2006). A wörgli rendszer bebizonyította, hogy a gyors pénzforgás a gazdaság
élénkítésének biztos eszköze. A pénz átlagban naponta fordult egyet, vagyis egy egységnyi
pénz 365-szörös munka elvégzéséhez segítette hozzá a polgárokat. A fellendült
foglalkoztatással a termelés csökkenése is leállt. Újra tudtak adót fizetni a helyi lakosok, s t
gyakran hamarabb befizették adójukat, hogy a kuponokba beépített értékvesztés miatt ne
károsuljanak anyagilag. A kísérletet azonban 1933 szeptemberében – amikor már több osztrák
város hasonló pénzkibocsátást folytatott – a hatalmát fenyegetve érz Osztrák Nemzeti Bank
betiltotta arra hivatkozva, hogy kizárólag rendelkezik a pénzkibocsátás jogával. Az Osztrák
Nemzeti Bank elérte azt is, hogy a kormány általában a helyi pénzek alkalmazását betiltsa, így
a sikeres kísérletnek 2-3 év után vége lett.
1932-ben a Yale Egyetem tanára, Irving Fisher, a pénz forgalmi egyenletének megalkotója, a
wörgli példa nyomán hasonló rendszerek bevezetését szorgalmazta az Amerikai Egyesült
Államokban, melynek hatására 400 város vezetett be helyi pénzt. Roosevelt elnök tanácsadói
jónak tartották az ötletet, de felhívták a figyelmet arra, hogy mindez gazdasági
decentralizációhoz vezethet, ezért Roosevelt 1933-ban betiltotta a helyi pénzeket, s
közvetlenül ezután meghirdette a New Deal-t. (Kun 2006)
Bár a wörgli csoda végetért, és a város fejl dése megrekedt, napjainkban a város a Helyi
Agenda 21 program keretében a fiatalok nevelésére, szemléletformálására fordít különös
figyelmet az I-MOTION nev projekt révén, melyben a köz érdekében folytatott munkát
jutalmazzák. A projektben minden tizenkét év feletti wörgli gyerek részt vehet. A
közszférában, szervezeteknél, intézményekben vagy rászorulóknak nyújtott szolgáltatásokért
id krediteket kapnak a fiatalok az id értékel (Zeitwertkarte) kártyájukra. Egy óra egy
kreditnek felel meg 2,5 Euró értékben. A projektben résztvev wörgli szolgáltatóknál pedig
beválthatják a krediteket kulturális, m vel dési, sport, étkezési és egyéb célokra. Ezáltal a
fiatalok kétszeresen is hasznosan töltik el a szabadidejüket.
Jelenleg is funkcionál az a svájci pénzhelyettesít rendszer, amely 1934-ben, Zürichben
alakult Wirtschaftsring-Genossenschaft (Gazdasági Gy r Szövetkezet) néven. 1936 óta áll a
Svájci Bankfelügyelet felügyelete alatt. A rendszer székhelye jelenleg Bázel, és hét svájci
városban van fiókja. A szövetkezet tagjai magánszemélyek, kis- és középvállalkozások.
Hatvanezer tagja van. A pénzhelyettesít vel (CHW) a szövetkezet tagjai egymásnak fizetnek.
A pénzhelyettesít csak számlapénz formájában létezett, s létezik még ma is (Kun 2006). A
rendszer el nye, hogy a Svájci Banfelügyelet nem követeli meg azt, hogy a CHW állományra
vonatkozóan a likviditási követelményeket betartsák. A BerkShares és az Ithaca óra
m ködése sokban hasonlít a szövetkezetéhez azzal a különbséggel, hogy ott bankjegyeket is
nyomnak. A szövetkezet kezdetben két módon bocsátott ki pénzhelyettesít t. A szövetkezet
tagjai svájci frankot fizettek be, s 5%-kal több pénzhelyettesít t kaptak. Erre az elvre épül ma
a BerkShares is. A szövetkezet továbbá kamatmentes pénzhelyettesít hitelt is nyújt, és a pénz
iránti keresletet az tartja fenn, hogy a CHW-ben kapott hiteleket visszafizessék. Ez a
pénzhelyettesít -teremtési módszer jelenleg is létezik: példa rá a BerkShares és az Ithaca óra.
Ez utóbbi sikeres példával ellentétben az összes múlt század eleji pénzhelyettesít rendszer
megbukott vagy betiltották. Kérdés, vajon miért. A pénzhelyettesít k használatának számos
kockázata van, ráadásul nem megfelel m ködésük a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat
általában csökkenti. Az egyik legnagyobb kockázat, hogy a szervezési munkát társadalmi
14

15. munkában és/vagy nem megfelel szakértelemmel rendelkez lelkes aktivisták végzik. Ezek
az emberek általában hamar kiégnek és kilépnek a rendszerb l, amellyel veszélybe sodorják
az egész közösséget. E rendszerek sok esetben elhalnak a szervez k érdekeltségének
megsz nése miatt, vagy azért, mert a tagok már ismerik annyira egymást, hogy a
pénzhelyettesít nélkül is segítenek egymásnak. A folyamatosságra csak akkor van garancia,
ha legalább helyi önkormányzati szinten végzik a rendszer felügyeletét, azat a hatósági
szakértelem is mellé áll.
A wörgli eset viszont azt is mutatja, hogy számos más érdeket is sérthet a pénzhelyettesít k
bevezetése. Bár a hagyományos pénz mellett csak mellékes funkciót látnak el, azaz nem
váltják ki a „hivatalos” pénzt, hanem kiegészítik azt (ezért is hívják a szakirodalomban
komplementer pénznek), és bár meghagyják az értékmér funkciót a hivatalos pénznek, Kun
(2006) szerint mégis a nagyobb mennyiségben történ elterjedésük növelheti az inflációt, ami
jegybanki tiltást vonhat maga után. Tény az is, hogy több adminisztrációval jár a felügyelete,
mert a közgazdasági pénzhelyettesít k nem könnyítik, hanem inkább nehezítik a
pénzforgalmat. Kun (2006) tanulmányában azt állítja, hogy el fordulhat, hogy a térség
önkormányzata a pénzhelyettesít kibocsátásával kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut,
ezért a pénzhelyettesít kibocsátása keresztezheti az ország nemzeti bankjának érdekeit, s
csökkentheti siegniorage-bevételeit. Ez az érv, illetve a decentralizációtól való félelem állt
motivációként az Osztrák Nemzeti Bank és Roosevelt betiltó intézkedése mögött is. A
pénzügyi centralizáció során ugyanis a központi er felé áramlik a pénz, a peremvidékek
pedig kiszáradnak. A pénzhelyettesít k használata esetében pedig kiegyenlít dnek az eltorzult
viszonyok.
Az els magyar példák
Kun (2006) szerint a pénzhelyettesít k jelenlegi magyar kínálatában nem szerepel, de
bármikor megjelenhet az a lehet ség, hogy az önkormányzat saját beruházásait vagy a
szociális segélyeket egy saját maga által kibocsátott pénzhelyettesít vel fizesse, s e
pénzhelyettesít ket a helyi adó fizetésére lehessen felhasználni. Fontos, hogy a kibocsátott
pénzhelyettesít mennyisége kevesebb legyen, mint a várható helyi adó bevétel. Viszont
ennek a kibocsátását az államháztartásról szóló törvényben kellene szabályozni, és a központi
ellen rzésér l is gondoskodni kellene. Tehát a helyi önkormányzat olyan saját
elszámolóeszközt vezethet be, amelynek el nye, hogy nem inflálódik, f leg ha van mögötte
elégséges termék-kibocsátás. Ezzel a helyi munka, és szolgáltatás helyi elszámolása ráépül az
országosra, miközben annak negatív hatásait is kizárja.
Mindezidáig azonban Magyarországon a nagy hagyományokkal rendelkez szivességbank
vagy kaláka rendszer terjedt csak el, amely egyben virtuális pénzhelyettesít nek is felfogható.
A kalákában végzett munkát számon tartják, amelynek viszonzása kötelez , de ezt a
kölcsönös bizalom is segíti. A kilencvenes években és 2001-ben összesen hat pénzhelyettesít
jött létre Budapesten, Gödöll n, Szolnokon, Miskolcon, Tiszalúcon és Bordányban (Kun
2006). 1998-ban ben a British Council támogatásával a Nonprofit Humán Szolgáltatók
Országos Szövetsége 12 f vel tanulmányúton vett részt az Angliában már több éve m köd
Helyi Cserekereskedelmi Rendszerek (LETS) megismerése céljából. Az ott nyert
tapasztalatok alapján a csoport kidolgozta a magyar sajátosságokat is figyelembe vev
Közösségi Önsegít Rendszert (KÖR), amely elméleti és gyakorlati minta alapján ma már
számos önsegít kisközösség m ködik Magyarországon. Almássy (2008) definíciója szerint a
KÖR azon emberek csoportja, akik egy településen vagy városrészben pénz nélkül cserélnek
árukat illetve szolgáltatásokat. A KÖR egy közösségi fizet eszközzel rendelkezik, amely azt a
15

16. célt szolgálja, hogy az adott közösségben lév er forrásokat eredményesebben lehessen
használni. Az els kör 1994-ben alakult Budapest egy lakótelepén. Tálentum körnek nevezték
el. Maximális létszáma 150 f volt, és tagjai többbnyire szolgáltatásokat cseréltek egymással.
Legérdekesebb azonban a Csongrád megyei Bordányban létrehozott kezdeményezés,
amelynek 76 tagja egymásnak és a falunak szolgáltatásokat nyújtott. A pénzhelyettesít t a
helyi teleház komputerében tartották nyilván, s a pontokat az egymásnak történt elszámolás
mellett többek között ingyen internetezésre lehetett felhasználni. A legnagyobb, 300 embert
mozgató kör viszont Szolnokon jött létre, és egyedül ez maradt fenn kissé átalakult formában
(Kun 2006).
A szolnoki rendszer 2000 óta a külvárosi Széchenyi-lakótelep szélén nyílt lakás méret
Jótékonysági Csereboltként m ködik Tóth Ferenc (szolnoki önkormányzati képvisel )
vezetésével napi öt órás nyitvatartással. A csereértékek nyilvántartása a készpénz nélküli
vásárlás vonzásától belelkesült négyszázötven f s tagság Forintot helyettesít egyéni pont
(vagy Zöld Ft) számláján történik, a ‘Körmöl ’ számlázó és nyilvántartó program
segítségével. A támogatások és a csere-tételek felajánlásuk során tételesen felértékelésre és
beárazásra kerülnek, amelyet Pontban jelölnek meg. A felajánló személy vagy szervezet Zöld
Forint Pont-számláján a kapott összeget jóváírják, amely kés bb más árura vagy
szolgáltatásra váltható. Ez a közösségi önsegélyezési rendszer igyekezett a piac által
leszavazott hazai munkanélküliekkel is kezdeni valamit. Sajnos nem mindenki végezte mindig
megfelel színvolnalon a felajánlott szolgáltatást, ami számos problémát okozott, így az
eredeti rendszer megsz nt, ma már csak tárgyak cserélnek gazdát, és a tagok nagy része
kisgyerekes anya vagy nyugdíjas. A boltban két megváltozott munkaképesség ember is
dolgozik. Bérük fedezetét költségvetési támogatás, a rezsit és a bérleti díjat a vásárlás után
tranzakciós költségként levont tíz százalékos tagdíj, illetve az adományozói kör által ingyen
biztosított termékek fedezik.
Almássy (2008) szerint a kalákakörben az a legszebb, hogy egyszer és emberi lépték , mert
zárt közösségen belül forog. A rendszer nem más, mint az egymást ismer emberek
megállapodása, hogy ha valamit dolgoznak vagy adnak egymásnak (“üzlet”), akkor ezért nem
forinttal, hanem egy saját közösségi pénzzel fizetnek. Ez a pénz lehet Zöld Forint vagy
mondjuk talentum. Ezután már csak a talentum értékét kell még meghatározni, mondjuk 1 óra
munka ellenértéke 100 talentumnak felel meg. Fontos, hogy a kalákakörben a tisztességes
munkát értékelik, ami felel sségvállalásra ösztönöz. Ez er síti a személyes kapcsolatokat,
építi a közösséget. Az “üzletfelek” találkozását a rendszer bels keres-kínál listája,
névjegyzéke vagy regisztere segíti. Mivel személyesítve van a szolgáltatás, azaz a munka
végz je tudja, kinek végzi, ez a tudás megváltoztatja a munkájához f z d viszonyát, ami a
mai elidegenedett társadalmunkra nem igen jellemz . A rendszer kölcsönös együttm ködési
lánca kihasználja a közösségben rejl , amúgy rejtett er forrásokat, aminek önbizalom-épít
szerepe van. A kizárólag az adott közösségben felhasználható kamatmentes pénz teremtése
önszabályozással zajlik, mivel nem kell egy központi szervnek bankjegyeket nyomtatni, ezért
nem is alakulhat ki a rendszerben infláció. De ez azért is van, mert minden talentum mögött
valós teljesítmény áll: önkéntes munka, amelyet a rendszer tagjai egymás közt nyilvántartanak
a tagok által elfogadott egységben. Ez pedig biztonságot nyújt az esetleges negatív
világgazdasági folyamatokkal szemben is, és növeli a helyi közösség ellenálló képességét.
Minden tagnak nulláról indul a számlája, amelyet egy központi nyilvántartásban kezelnek, és
amelyet egy 3-6 f s szervez csoport felügyel, tehát a rendszer m ködése egy az egyben
megegyezik a LETS fentiekben leírt m ködési elvével. A rendszer sikerességének záloga a
tagok és az általuk felajánlott szolgáltatások sokfélesége.
16

17. Jelenlegi magyar próbálkozások
2009 szén repült fel annak a híre, hogy száznál több vállalkozó és magánszemély
megalapította Sopronban a Hami Európai Szövetkezetet, melynek tagjai pénzhelyettesít
utalvánnyal, az általuk kibocsátott kékfrankkal fizethetnek egymás szolgáltatásaiért.
Sopronban a vidék egyik szimbólumára, a kékfrankos borra építenek az elnevezésben. Az
utalványként, csereeszközként használatos kékfrankot 2010-t l vezetik be, és a helyi gazdaság
élénkülését várják t le. A szövetkezetnek az lehet a tagja, aki legalább egy darab 100 euró
érték részjegyet vesz. Egy alapító legfeljebb 40 részjegyet vásárolhat. Az alapítók és a
kés bb csatlakozó szövetkezeti tagok egyben kötelezik is magukat arra, hogy
vállalkozásaikban elfogadják, illet leg csereeszközként használják a kékfrankot. A teljes
mértékben fedezettel rendelkez kékfrankhoz a kibocsátó szövetkezet által megbízott
pénzintézetben (Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet) lehet majd hozzájutni. A kékfrank
Forint ellenértéke a bankban kamatozik, maga az utalvány azonban nem. Ezért az eddig
említett pénzhelyettesít khöz hasonlóan senkinek sem áll érdekében a felhalmozása, annál
inkább a visszaforgatása: tehát sokkal gyorsabban foroghat, mint a pénz. A soproni és
környékbeli cégek minden bizonnyal több megrendeléshez jutnak az egymástól megrendelt
szolgáltatások révén, és a rendszer biztosítja a gazdasági kapcsolatban lev szövetkezeti tagok
között a hivatalos fizet eszköz nélküli elszámolásokat. Ez javítja a vállalkozások helyzetét,
mivel az utalvány összekapcsolja a szükségleteket és kapacitásokat, és így helyben több
szolgáltatás és áru cserélhet gazdát. A bevezetés el tt álló pénz váthatóan a pénzforgalom 15-
20 százalékát válthatja majd ki Perkovátz Tamás, az igazgatótanács elnöke szerint. A
kékfrank elektronikusan és papír alapon is útjára indul. A különböz címletek a Sopronhoz
köt d hírességek portréját ábrázolják (pl. Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Kitaibel Pál,
Pejachevich László, Lackner Kristóf és Esterházy Pál) majd, és az alapítók mindent
megtesznek, hogy a kékfrankos mellett a Kékfrankjuk is megérje a pénzét.
A wörgli példával ellentétben a soproni kékfrank modelljébe nem építették be az utalványok
minél gyorsabb pörgését serkenteni hivatott, néhány százalékos értékvesztést, de ett l azért
sikeres lehet abban, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel anélkül, hogy
elzárkózna a külvilágtól.
A hitelintézetekr l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint
bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon - a törvény
ugyanakkor nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Viszont a kékfrank nem pénz. Inkább a
különféle utalványokhoz (pl. étkezési) hasonlítható, hiszen ellenértékét el re beszedi a
kibocsátó. Talán a legpontosabban készpénz-helyettesít fizetési eszköznek min sül, mivel
nem kizárólag a kibocsátó - jelen esetben a Hami Európai Szövetkezet - által el állított
termékek, szolgáltatások megvásárlására lehet majd használni. Készpénz-helyettesít
eszközként a kékfrank kibocsátása a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
engedélyéhez kötött, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthatja ki. A PSZÁF
jelenleg még vizsgálatot folytat, de számít arra, hogy lesznek még Magyarországon hasonló,
pénzhelyettesít k bevezetését célzó kezdeményezések. Annál is inkább számíthat erre, mivel
november 1-jét l a bels piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv
(2007/64/EK) hazai jogrendszerbe történ átültetése Magyarországon is szabad utat adott a
pénzhelyettesít knek. Az EU támogatja az ily módon történ helyi gazdaságfejlesztést. A
pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény értelmében nem kell
majd engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól (ami nem jelenti azt, hogy a felügyelet ne
ellen rizné az efféle konstrukciókat).
17

18. Az alapítók szerint a jelenlegi világgazdasági válság hozhatja meg a pénzhelyettesít
rendszerek reneszánszát. Az utalvány használatával a piacon növekszik a szabad
csereeszközök mennyisége, ami er síti az összefogást. Mindez élénkíti a gazdasági életet,
enyhíti a válságot.
Helyi pénz kibocsátását tervezték Bicskén is a település gazdaságának élénkítése érdekében.
A 11 mintegy ezer lakosú Fejér megyei város pénzét bicskei forintnak neveznék el, és
kibocsátáskor 1:1 arányban viszonyulna a magyar forinthoz. A jegybanktörvény alapján "az
MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar törvényes
pénznemben teljesítend fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni". Sokak szerint
hasonló modellt alkalmazva elvileg akár a bicskei pénzt is is be lehetne vezetni önkéntes
alapon m köd rendszerként. A kritikusok szerint azonban az új pénz bevezetése nem visz
több pénzt a gazdaságba, és ha ha örökre 1-1 marad a váltási arány, nem sok értelme van
önálló pénznek, ha pedig meger södne a forinthoz képest, a vállalkozóknak nehezebb lenne
az elszámolás. Szerintük egy önálló, csak adott határokon belül elfogadott pénz csak
nagyfokú önellátás esetén m ködik jól, azaz ha a helyi pénz felhasználási területe megközelíti
az önfenntartást. Kétségtelen, azonban, hogy a helyi pénz bevezetése el segítheti a
munkanélküliség csökkenését, így a segélyezettek számát is mérsékli. Emellett az
önkormányzat is jobban jár, mert az élénkül helyi gazdaság a helyiadó-bevételek
emelkedését eredményezheti. Manapság ritkán gondolunk a pénz forgására, pedig a helyi
pénz lényege, hogy helyben cirkulál, és minél gyorsabban forog, annál több helyi termék,
szolgáltatás létrejöttét segíti.
Bár egyel re e két példa egyike sem indult még be, több településen érzékelhet a
mozgolódás. A budapesti Hegyvidéki Önkormányzat 2009 november 23-tól kibocsátotta a
Hegyvidék Kártyát és a hozzá kapcsolódó kedvezményes szolgáltatásokat. A Hegyvidék
Kártya is az összefogásra és a helyi együttm ködésre épít. A kártya azzal segíti a programban
részt vev keresked ket és szolgáltatókat, hogy a kártyahasználat miatt növekszik a forgalma.
De el nyös a konstrukció a kártya használói szempontjából is, akik vásárlásaik, fogyasztásaik
során azonnali kedvezményt kapnak, amely akár 20 százalékos is lehet. A kártyát csak a
Hegyvidéken él k válthatják ki, és az országos elfogadó-hálózat ellenére a kedvezményre
jogosító kártya alapítói azt remélik, hogy a legtöbbet a kerületben fogják használni, ami
közösségépít er vel bír.
Összegzés
Az emberiség alig pár ezer évvel haladta meg az árucsere alapú kereskedelmet. A f níciaiak
az id számításunk el tti VII. században verték az els egységes pénzeket, ma pedig már a
pénz helyettesítése foglalkoztatja a kisközösségeket. Rengeteg nemzetközi példát lehetett
volna tanulmányozni, de terjedelmi okok miatt csak a legjelent sebb, és a hétköznapi
gyakorlatban legjobban bevált pénzhelyettesít rendszerek kerültek górcs alá. A német
Chiemgauer, az amerikai Liberty és az osztrák Waldviertelkarte szintén népszer a helyi
közösségek körében. De akár Ázsiában is találhatunk pozitív példákat. A tájföldi Jai Piacon
csak a helyi ‘jai’ pénzzel lehet vásárolni, és a helyi cserehálózat nagymértékben javította a
kis- és középvállalkozások mikroklímáját. A brazíliai Curtiba szegénynegyedének lakói pedig
élelmiszer- és közlekedési utalványokat kapnak a szeméttelepre szállított szelektív
hulladékért. A jegyeket beváltó keresked a jegyekért az önkormányzatnál készpénzt kap,
amelynek forrása a szelektív hulladék továbbértékesítésének bevétele, s a tisztább környezet
miatti egészségügyi megtakarítás. A közlekedési utalványok a városi tömegközlekedésben
használhatók fel, és hozzásegítik a szegénynegyed lakóit, hogy munkát találjanak (Kun 2006).
18

19. A különböz esetek és a jelenlegi világválság ténye id szer vé tette az einsteini gondolatot,
miszerint egyetlen probléma sem oldható meg abban a rendszerben, amelyben létrehozták. A
helyi pénz alkalmas új és rendszeren kívüli eszköz lehet a gyors orvoslásra, amennyiben a
hatalom nem érzi fenyegetve pozícióját.
Összességében megállapítható, hogy a LETS rendszer sajátosságaira épül , valós bankjegy
nyomtatásával járó Ithaca óra modellje áll a legközelebb a magyarországi viszonyok között
megvalósítható potenciális helyi pénz rendszerekhez. Miért is ne lehetne egy magyar
települési óra modellt alkalmazni úgy, hogy 2.000 Ft-nak feleltetnénk meg egy óra
munkavégzésének átlagos díját? Az 1/10 óra pedig 200 Ft lenne. Máris könnyebb lenne az
átmenet az Eurozóna felé.
Tény, hogy elérkezett az ideje a kulcsfontosságú gazdasági és ökológiai változásoknak,
amelyeknek a legjobb esetben együtt kell történniük. Úgy gondolom, hogy a helyi
pénzrendszerek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek jobban köt djenek a
szomszédaikhoz és a lakókörnyezetükhöz, ezenkívül felel s gazdálkodást és felel sségérzetet
ösztönöznek az adott sz kebb él hely felé. Ha a személyes felel sség mindenkiben
kialakukulna, globális szinten sem lenne komolyabb probléma. Egy helyi pénzhelyettesít
rendszer bevezetése viszonylag egyszer folyamat, amelynek gyors és kézzelfogható
eredményei vannak. Segítségével az emberek ráébrednek arra, hogy végülis bármit
megtehetnek – ha arról van szó, még olyan képtelennek t n dolgot is, mint a pénz teremtése
–, ha van megfelel jöv képük, összefognak és egyetértésben dolgoznak. Ha képesek
vagyunk pénzt teremteni és helyreállítani egy megbetegedett gazdaságot, akkor képesek
vagyunk olyan gyakorlatokat és programokat is megvalósítani, amelyek helyreállítják a
megbetegedett eget, földet és vizet. Miért is ne?
Felhasznált tanulmányok:
• Almássy, T. 2008. A jó illatú pénz.
• URL: http://www.freeweb.hu/aranymalinko/tips/local_money.htm
• Burman, D. 1997. Enhancing Community Health Promotion With Local Currencies:
The Local Employment & Trading System (LETS). In: Roseland, M. Eco-City
Dimensions. pp. 51-65. Gabriola Island, BC, Canada: New Society Publishers.
• Ismeretlen szerz .
• URL:
http://lakatos.free.fr/Minden%20mas/Ingyen%20cucc/LETSystem/files/page16...
• Kun, J. 2006. A pénzhelyettesít kr l. Budapest: A Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete.
Hasznos linkek:
www.ithacahours.org
www.BerkShares.org
http://torontodollar.com
www.freeweb.hu/hunglets/fogalom.htm
19