Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője a Budapest Környéki Törvényszék szerint is megalapozatlanul perelte be a Media1-et. Az Index főszerkesztője elvesztette a pert, neki kell fizetnie a teljes perköltséget.

1. Az eljáró bíróság:
Az ügy száma:
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
A felperes:
A felperes képviselője:
Fekete-Szalóky Zoltán
Schiffer ésTársai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pálvölgyi
Miklós ügyvéd)
Az alperes:
Az alperes képviselője:
Media1. Szerkesztősége
Kollarics Flóra Ügyvédi Iroda
ügyintéző: dr. Kollarics Flóra ügyvéd)
sajtóhelyreigazítás
A per tárgya:
Í t é l e t
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes kiadója, a
Media1 Digitális Média Kft részére 50.000,- (Ötvenezer forint) perköltséget.
A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 36.000,- (Harminchatezer forint)
kereseti illetéket a felperes az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül köteles az
állam Adó- ésVámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi
számlára megfizetni.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye,
melyet a felek az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint terjeszthetnek elő a
Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest KörnyékiTörvényszéknél.
A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 72. § (1) bekezdése szerint a jogi képviselet
kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő
fél számára.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a felek
bármelyike tárgyalás tartását kéri, ha azt a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson
foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására
irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie, míg a fellebbező fél ellenfele a
fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti tárgyalás tartását.
A másodfokú bíróságnak a felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartania, ha a
fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy annak összegére, a meg nem fizetett illeték
vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel
vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos,
avagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

2. 2
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 3 napon belül kérheti
tárgyalás tartását, és 5 napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési
ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 15 napon
belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 3
napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a
fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.
I n d o k o l á s
[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okiratok, levelezés, a sérelmezett cikk
tartalma, a helyreigazítási kérelem, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi
tényállást állapította meg:
[2] A felperes az Index.hu internetes hírportál főszerkesztője.
[3] Az alperes a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál CE/20583/2023
nyilvántartási számon, a 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. paragrafus 4.
bekezdése alapján bejegyzett (internetes) sajtótermék.
[4] Az alperes honlapján 2023. 09. 19. napján 11:18 perckor „Index-főszerkesztő: Sem én,
sem a feleségem nem vagyunk kitiltva az Egyesült Államokból” címmel cikk jelent meg,
melynek felvezetőjében az alábbiak szerepelnek:
„Megkérdeztük az Indamediát, valamint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét
és Fekete-Szalóky Zoltánt, az Index főszerkesztőjét, utazhatna-e Fekete-Szalóky Zoltán
és a korábban a Ferencvárosban a választásokon is elinduló felesége az USA-ba, ugyanis
az Indexet tulajdonló Indamedia háza tájáról egyesek azt terjesztik, hogy nagyjából másfél
évvel ezelőtt állítólag gond adódott a főszerkesztő és feleségének tervezett amerikai
utazása körül. A főszerkesztő szerint nem igaz, amit a munkatársai terjesztenek róla.”
[5] Magában a cikkben olyan személyekkel foglalkozott az újságíró, akik Ukrajnából vagy az
Amerikai Egyesül Államokból ki vannak tiltva. A sérelmezett cikk tartalma szerint:
„Az elmúlt hetekben mi is beszámoltunk arról, hogy több, a kormányközeli médiában
dolgozó médiamunkás sem léphet be egyes országokba. Először Füssy Angéla, a
PestiSrácok amúgy rágalmazás miatt elítélt újságírója közölte azt, hogy nem léphet be
Ukrajnába, majd egy másik kormányközeli munkatársról, a Füssy Angélával korábban
közösen forgató Molnár H. Boglárka állította azt, hogy az ő neve is szerepel azon listán,
melyen a hatóságok azt tartják nyilván, ki nem mehet Ukrajnába: erről egy interjúban
beszélt az amúgy a KecskemétiTelevízió szerkesztőjeként tevékenykedő Molnár H.
Boglárka. Ekkoriban érkezett az a hír is, hogy Szöllősi György, az állami tulajdonba került
Nemzeti Sport főszerkesztője, a Fidesz-közeli, a KESMA-val szoros együttműködésben
működő Sportrádió tulajdonosa közzétette, hogy nem utazhatott az Amerikai Egyesült
Államokba, mivel nem kapott vízumot. Később kiderült, hogy Szöllősi valójában
diplomáciai vízummal próbálkozott, miközben az USA szerint ő nem kormánytisztviselő,
ami így nem jár neki, tehát ezért nem kapott diplomáciai vízumot.
Ezekkel a hírekkel egyidejűleg indexes / indamediás berkekből kaptunk megkeresést, hogy
érdemes lehet megkérdeznünk az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, utazhat-e
az

3. 3
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
USA-ba Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője és felesége. A médiavállalatnál
ugyanis egyesek úgy emlékeznek, hogy körülbelül nagyjából másfél évvel ezelőtt az
Index főszerkesztője és felesége az Egyesült Államokba utazott volna, amire nagyon
készültek, minden le volt szervezve, izgatottan várták az utazást, csak aztán állítólag az
utolsó utáni pillanatban mégsem mentek el, amire akkor Fekete-Szalóky állítólag azt
mondta a munkatársainak, azért nem, mert nem kapták meg a beutazási engedélyt.
A Media1 ezek után megkérdezte az állítólagos problémáról az Indexet tulajdonló
Indamedia sajtóosztályát, valamint közvetlenül magát Fekete-Szalóky Zoltánt és az
Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének sajtóosztályát is, hogy
beléphet-e az Index főszerkesztője az Egyesült Államokba.
A nagykövetség sajtóosztályától érkezett válasz nem segített tisztázni, hogy az Index
munkatársával kapcsolatos állítás valós-e vagy sem, ugyanis így fogalmaztak: „Egyéni
vízumügyeket sajnos nem áll módunkban kommentálni, mivel azok az amerikai
jogszabályok értelmében bizalmas információnak minősülnek.”
Az Indamedia sajtóosztályát is hiába kérdeztük, utazhat-e az Index főszerkesztője az
USA-ba, ugyanis semmit sem reagáltak a levelünkre. Fekete-Szalóky Zoltánnak
közvetlenül küldött kérdésünkkel azonban már nagyobb sikerrel jártunk.Tőle is azt
kérdeztük, igaz-e (az amúgy munkatársai köréből származó) állítás, hogy nem
utazhattak feleségével az Egyesült Államokba, illetve ha igaz, mi ennek az indoka, élt-e
jogorvoslattal az ügyben, illetve volt-e már ilyesmi tapasztalata más országokkal is.
Megkérdeztük azt is, mi lett volna az állítólagosan meghiúsult utazás célja, hivatalos
vagy valamilyen családi jellegű.
Az Index főszerkesztője erre a következő választ küldte lapunknak:
„Tisztelt Főszerkesztő úr! Kedves Dani!
Értesülése nem felel meg a valóságnak. Sem én, sem feleségem nem kértünk vízumot
legutóbbi amerikai turistautunk óta az Egyesült Államokba. Szeretném egyúttal felhívni
a figyelmét arra, hogy feleségem nem közszereplő, hanem magánszemély, ezért
határozottan kérem, hogy az ő magánéletét tartsa tiszteletben. F. Zoltán”
Lokálpatrióták
Fekete-Szalóky Zoltán feleségéről, Fekete-Szalóky Gabrielláról egyébként korábban
fontos közügyekkel kapcsolatban lehetett olvasni. Egy 2021 végén, a 444-en megjelent
cikk szerint 2019-ben elindult a ferencvárosi választásokon, méghozzá annak a
Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesületnek a színeiben, amelynek több választási
indulójáról is kiderült, hogy fideszes önkormányzattól kapott fizetést.
Fekete-Szalókyék több szálon is kötődtek az egyesülethez: nem csak úgy, hogy
Fekete-Szalóky Gabriella jelöltje volt a szervezetnek, de úgyis, hogy Fekete-Szalóky
Zoltán egy időben alelnöke is volt, emellett egy ideig Feketéék családi cége és a
Lokálpatrióták székhelye is ugyanott volt, és FeketeTibor (Fekete-Szalóky Zoltán
édesapja) Deutsch Lászlóval együtt volt SZDSZ-es képviselő a kerületben, és 2006-ban
együtt alapították az egyesületet, aminek az említett FeketeTibor volt az első elnöke.
Fekete-Szalóky Zoltán a 444-nek arról beszélt a 2021-es cikk megjelenésekor, hogy ő a
2019-es választások előtt lemondott az alelnöki pozícióról, és már csak egyszerű tagja a

4. 4
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
Lokálpatriótának. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a szervezet képviselőjelöltjei közül
többen is fideszes vezetésű önkormányzattal álltak szerződésben. Erről az ügyről itt
írtunk bővebben.”
[6] A felperes a cikk esetében 30 napon belül, 2023. október 11-én kelt és október 13-án
postai úton az alperesnek megküldött levelében kérte a helyreigazítást. A levélben az
alábbiakat adta elő:
„ A hivatkozott cikk következő részlete valótlan tényállításokat
tartalmaz.
„A médiavállalatnál ugyanis egyesek úgy emlékeznek, hogy körülbelül nagyjából másfél évvel ezelőtt
az Index főszerkesztője és felesége az Egyesült Államokba utazott volna, amire nagyon készültek,
minden le volt szervezve, izgatottan várták az utazást, csak aztán állítólag az utolsó utáni
pillanatban mégsem mentek el, amire akkor Fekete-Szalóky állítólag azt mondta a
munkatársainak, azért nem, mert nem kapták meg a beutazási engedélyt.”
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy az adott időszakban nem kértem sem én, sem a
feleségem beutazási engedélyt az Amerikai Egyesült Államokba, és sem azt megelőzően,
sem azt követően nem történt beutazási kérelmet elutasító döntés az Egyesült Államok
részéről.
A fentiekre tekintettel a következő szövegű helyreigazítás közzétételét kérjük a
sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény
12. § (2) bekezdésével összhangban és szerinti határidőben:
„Helyreigazítás
2023. szeptember 19. napján 11:18-kor „lndex-főszerkesztő: Sem én, sem a feleségem
nem vagyunk kitiltva az Egyesült Államokból” címmel megjelent cikkünkben valótlan
tényként híreszteltük, hogy Fekete-Szalóky Zoltán, az Index.hu internetes hírportál
főszerkesztője 2021-ben nem kapott beutazási engedélyt az Amerikai Egyesült
Államokba, és hamisan keltettük azt a látszatot, hogy Fekete-Szalóky Zoltánt kitiltották
volna onnan.”
Kérem, hogy a helyreigazítási közlemény ugyanannyi ideig, ugyanabban a napszakban
szerepeljen oldalukon mint az eredeti cikk. A közlemény megjelentetésénél vegyék
figyelembe azt, hogy a jogsértő közlés korábban milyen módokon került megjelenítésre,
figyelemmel a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi
CIV. törvény 12. §-ban foglalt rendelkezésekre is.”
[7] Az alperes a felszólító levelet 2023. október 30-án vette át, az Smtv. 12. §-ában
meghatározott 5 napon belül a helyreigazásnak nem tett eleget, a közleményt nem
jelentette meg. A felperesek azonos tartalmú keresetet terjesztettek elő 2023. november
19-én, törvényes határidőn belül.
[8] Felperes keresetében – a Pp. 499. § (1) bekezdésére utalással – kérte az alperest már az
előzetes eljárásban megküldött helyreigazítási közlemény közlésére kötelezni oly módon,
hogy a közleményt a media1.hu internetes sajtótermékben, mindaddig, ameddig az
eredeti tartalom elérhető, de legkevesebb 60 napig önálló közleményként - mely 24 óráig
a címlapon legyen elérhető, és az eredeti cikk fölé elhelyezve, "Helyreigazítás" címmel.
Keresete jogalapjaként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. §-át, valamint a Pp. 495. § (1), 496. § (1) és
499.§ (1) bekezdéseit jelölte meg.

5. 5
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
Álláspontja szerint hamis tényállítások önmagukban nem állnak alkotmányos védelem
alatt, még közéleti vitában sem. A sérelmezett cikk valótlanul állítja, hogy a felperes és
felesége utazására azért nem került sor, mert nem kapták meg a beutazási engedélyt.
Kérte figyelembe venni, és a tárgyaláson is hivatkozott az Alkotmánybíróság 3357/2019
AB, 3217/2020 AB, 13/2014. AB, 3111/2022. AB és 7/2014. AB határozataira, a
Kúriának a Pfv.IV.21.016/2022. számú ügyben hozott ítéletére, a BDT.2012.2653
döntésre. Szerinte valamely hír megvitatásának feltételei – szemben az alperesi
állásponttal – nem valósultak meg, mert a hír forrása nem volt megjelölve.
Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a cikkben az alperes az gyakorlatilag egy „no name”
személyi kör pletykájáról írt, amely egyébként egy alátámaszthatatlan pletyka. A hamis
látszat keltését abban látta megvalósulni, hogy a cikkben néhány személy meg van jelölve,
akik ki vannak tiltva az USA-ból, vagy más országból azért, mert FIDESZ közeli
sajtóorgánumhoz tartoznak és egyébként a felperes is
pont ugyanebből az okból van kitiltva az USA-ból. Perköltségét 8
munkaórában, óránként 35.000,- Ft + Áfa összegben számította fel.
[9] Az alperes írásban előterjesztett érdemi védekezésében kérte a kereset elutasítását, a
32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2. §-a alapján a felperest 48.000,- + Áfa perköltség
megfizetésére kötelezni. Mellékelte a teljes, fényképpel és lead-al (összefoglalóval) ellátott
cikket. Nem vitatta a cikk közzétételét, és azt sem, hogy a kérelemnek nem tett eleget. Az
ügy érdemét tekintve azzal érvelt, hogy a nyilvános közlés megítélése során elsőként arról
szükséges dönteni, hogy a közlés közügyben való megszólalásként értékelhető-e,
közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e. A másik lényeges kérdésnek a felperes
közszereplői voltát tekintette. Hivatkozott arra, hogy hűen tájékoztatta az olvasókat arról,
hogy megkereste a felperest a hírrel kapcsolatban és hűen közölte a felperes válaszát. a
PK. 12. sz. Állásfoglalás alapján az v olt az álláspontja, hogy nem tett valótlan állítást a
felperesről. A forrást, amelyből a hír származott, megjelölte és az eljárásról beszámolt,
ezért nem volt helye a helyreigazításnak. Álláspontja az volt, hogy a cikkben volt
tényállítás, csak a felperes által sérelmezett tényállítás abban nem szerepel. Szemben a
felperes előadásával, miszerint tényként híresztelte azt az alperes, hogy nem kapott
vízumot a felperes és házastársa, az alperes azt az információt, tényállítást tette, hogy
meghatározott körből azt az információt kapta, hogy nem kapott beutazási engedélyt.
Hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/217 AB határozatára és ennek alapján született
Kúriai Pfv.IV.22.224/2016. számú ügyben hozott ítéletre. Felperes keresete nem
megalapozott.
[10] Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett a felperes közszereplő mivolta mellet azt is, hogy
az amerikai utazásait magánszemélyként tette-e. Értékelni kellett a perben azt is, hogy a
másoktól származó hír valóságtartalmának vizsgálata és az erről való alperesi beszámolója
megfelel-e a sajtótól elvárt tájékoztatás szintjének. Azt is vizsgálni kellett, hogy a
beszámolóban ismertetett hír megjelölésével az alperes valótlan tényeket állított-e,
valamint azt is, hogy a felperessel kapcsolatban keltett-e hamis látszatot az alperes azzal,
hogy nyilvánvalóan FIDESZ-közeli személyek eseteivel együtt mutatta be a felperesről
származó hírt.
[11] Smtv. 12. §-a kimondja, hogy

6. 6
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
(1) Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy
vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan
helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely
tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és
ehhez képest melyek a való tények.
(2) A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében
az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett
részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az
erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett
részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény
kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény
sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás
esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez
hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.
(3) A jelen perbeli esetben helyesen értékelte szóbeszédnek (pletykának) a közzétett
információt a felperes és helyesen hivatkozott arra is, hogy a külföldi utazásait
magánszemélyként tett utazásnak kell tekinteni. Azonban ha egy kitiltás egy adott
országból valóságos, akkor nem annak van jelentősége, hogy a kitiltott személy
hivatalos vagy magánutazás céljából nem kap vízumot, hanem magának a kitiltásnak
van jelentősége. Ennek azért volt jelentősége a perben, mert valamely magyar
állampolgár vízumkérelmének megtagadása esetleges politikai okokból már a
közérdeklődésre számot tartó információ.
(4) Az ügy érdemét tekintve helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy az Smtv. 12. § (1)
bekezdése szerinti helyreigazítási igény elbírálásánál a sajtóközleményt – a PK 12.
számú állásfoglalásban kifejtettekre figyelemmel – a maga egészében kell vizsgálni.
(5) A cikket felvezető szövegben az alperes azt a problémát tárta az olvasók elé, hogy az
Indexet tulajdonló Indamedia háza tájáról egyesek azt terjesztik, hogy nagyjából
másfél évvel ezelőtt állítólag gond adódott a főszerkesztő és feleségének tervezett
amerikai utazása körül. A cikkben részletezte, hogy ez a probléma miben állt.
Magában a cikkben úgy fogalmazott, hogy „indexes / indamediás berkekből kaptunk
megkeresést, hogy érdemes lehet megkérdeznünk az Egyesült Államok budapesti
nagykövetségét, utazhat-e az USA-ba Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője
és felesége.”
(6) Már a leadben beszámolt arról az alperes, hogy megkérdezték az Indamediát,
valamint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét és Fekete-Szalóky Zoltánt,
az Index főszerkesztőjét, utazhatna-e Fekete-Szalóky Zoltán és a korábban a
Ferencvárosban a választásokon is elinduló felesége az USA-ba. Itt adott arról is
tájékoztatást, hogy a főszerkesztő szerint nem igaz, amit a munkatársai terjesztenek
róla. A cikkben a megkeresettek válaszát idézőjellel ellátott szövegrészben pontosan
közölte. A bíróság számára ebben a körben, tudni illik a válaszok pontos, szó szerinti
ismertetése körében a felek ettől eltérő nyilatkozatot nem tettek.
(7) Maga a cikk azt közölte, hogy két médiaszereplő maga nyilatkozta, hogy nem kapott
beutazási engedélyt Ukrajnába. Egy harmadik személyről azt a hírt kapta az alperes,
hogy az USÁ-ba nem kapott vízumot, és annak hátterét is közölték. A negyedik
érintett volt a felperes és házastársa, akikkel kapcsolatban információ éppen a
felperest munkáltató céges berkekből érkezett információ, ugyancsak vízumüggyel
kapcsolatban. Az alperes informálódás céljából a céget, a nagykövetséget és a
felperest is megkereste.

7. 7
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
[17]Ilyen körülmények mellett kellett abban állást foglalni, hogy az információ közlése és
ezzel együtt a háttér feltárása tett intézkedések és azok eredményének közlése
megvalósítja-e a valótlan tényállítás vagy híresztelést.
[18]Az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [49]–[50] pontjaiban azt
hangsúlyozta, hogy „A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a
szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt,
másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. […] A politikai
véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott
értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik.”
[19] Az Alkotmánybíróság ezzel összhangban arra is többször rámutatott, hogy bár a hamis
tényállítások – szemben az értékítéletekkel, bírálatokkal – önmagukban nem állnak
alkotmányos védelem alatt, az adott ügy összes körülményének mérlegelése arra vezethet,
hogy mégsincs alkotmányos lehetőség a valótlan állítást tevő jogi felelősségre vonására.
Nem csak arról van szó, hogy a közügyekben megfogalmazott valótlan tényállítások
büntetőjogi üldözésének mind a korábbi [vö. 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, 18/2000.
(VI. 6.) AB határozat], mind pedig az Alaptörvény hatálybalépését követő [vö. 13/2014.
(IV. 18. AB határozat] alkotmánybírósági gyakorlat határt szabott. A 7/2014. (III. 7.) AB
határozat a polgári jog hatálya alatt is hangsúlyozta, hogy a közügyek vitájához tartozó
tények közlése tipikusan a vélemények alapja, ezért a jogi felelősségre vonás kérdésében
még az alkotmányos értékkel egyébként nem bíró, utóbb hamisnak bizonyult tényállítások
esetében is figyelemmel kell lenni a közéleti viták minél szabadabb folyásának érdekére
(Indokolás [50]).
[20]A 34/2017. (XII. 11.) AB határozat, Indokolás [38] pontjában megvizsgálta az EJEB
gyakorlatát, és kiemelte, hogy az EJEB a Jersild kontra Dánia ügyben mutatott rá először
arra, hogy „egy médiát érintő ügy megítélésekor lényeges körülmény, ha a sajtószerv
munkatársa nem maga tett kifogásolható kijelentéseket, hanem csak újságíróként járult
hozzá azok közzétételéhez. Ezzel összefüggésben az EJEB a sajtó lényegi feladatának,
közvitához való nélkülözhetetlen hozzájárulásának súlyos akadályozását látta abban,
amikor egy újságírót azért ér elmarasztalás, mert közreműködött más személyek által – az
adott esetben egy interjúban – megfogalmazott kijelentések nyilvánossághoz
közvetítésében [EJEB, Jersild kontra Dánia (15890/89), 1994. szeptember 23., 31. és 35.
bekezdés].
[21] Ugyanezen döntés a [39] pontban rámutatott arra is, hogy a BladetTromsø és Steensas
kontra Norvégia ügyben az EJEB azt is kifejtette, hogy a sajtó bizonyos körben
mentesülhet attól az egyébként szokásos kötelezettségétől, hogy a mások jogait esetleg
sértő tényállítások valóságtartalmát a közzététel előtt maga is ellenőrizze.
[22] A jelen perbeli esetben az alperes az előzetes tájékozódást megtette, hiszen a szóba jöhető
érintetteket megkereste és kérte, hogy a saját álláspontjukat közöljék. Amennyiben választ
kapott, azt szöveghűen osztotta meg az olvasóközönséggel. A közügyek korrekt vitatása
körében az elvárt magatartást tanúsította.
[23] Nem volt az alperes terhére értékelhető, hogy a vitatott tényt, ezzel együtt az érintettek
válaszát együtt közölte. Maga a tájékoztatás vált volna érthetetlenné és
értelmezhetetlenné, hogyha az alperes a birtokába jutott kétséges információt, mint a
társadalmi érdeklődésre számot tartó közlést nem osztja meg.

8. 8
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
[24]A cikkből az is kitűnik, hogy az alperes fenntartással kezelte az információt, hiszen azt
„állítólagos probléma”-ként nevezte meg. A felperesnek írt levélben úgy fogalmazott,
hogy „állítólagosan meghiúsult utazás”. Ezt meghaladóan ismertette a saját levelét is, úgy
mint „Tőle is azt kérdeztük, igaz-e (az amúgy munkatársai köréből származó) állítás,
hogy nem utazhattak feleségével az Egyesült Államokba, illetve ha igaz, mi ennek az
indoka, élt-e jogorvoslattal az ügyben, illetve volt-e már ilyesmi tapasztalata más
országokkal is. Megkérdeztük azt is, mi lett volna az állítólagosan meghiúsult utazás célja,
hivatalos vagy valamilyen családi jellegű.”
[25]Ezekből a kifejezésekből és a megkeresés megfogalmazásából az tűnik ki, hogy az alperes
meg kívánt győződni az információ valóságáról, helytállóságáról. A sajtótól elvárt
körültekintéssel járt el, helyet biztosítva az ellenérdekű felek mindegyike álláspontjának is.
[26]Vizsgálta a bíróság az alperes védekezése folytán azt is, hogy a sérelmezett információk
tényállítások voltak-e, vagy csupán a vélemény kategóriába sorolható értékítélet. A bíróság
álláspontja szerint maga az alperes is – bár kétkedve és megkérdőjelezve – tényállítást
továbbított. Ez azonban szükségképpeni része volt a sajtóközlésnek, hiszen a tényállítás
valóságtartalmát vizsgálta meg. Olyan eset következett be tehát, hasonlóan a felperes által
felhívott AB döntések alapjául szolgáló helyzetekhez, amikor a sajtószerv, bár valótlan
tényt (is) közöl, nem vonható felelősségre sem közjogilag, sem magánjogi szempontból.
[27] A hamis látszat keltését a bíróság a sajtóhelyreigazítás keretei között nem vizsgálhatta,
figyelemmel az Smtv. 12. §-ában meghatározott jogsérelem korlátozott terjedelmére.
[28] Mindezekre tekintettel a bíróság a felperes keresetét teljes terjedelmében utasította el.
[29] A felperes pervesztes lett, ezért a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény (Pp.) 81. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 83. § (1) bekezdése és a 499. § (1)
bekezdése alapján a felperest kötelezte a perben speciális jogképességgel felruházott
alperes jogi személyiséggel rendelkező kiadója javára a jogi képviselettel felmerült
ügyvédi munkadíjat magába foglaló perköltség megfizetésére. Annak mértékét a bírósági
eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3) bekezdést vette alapul.
[30]A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán előzetesen meg nem fizetett 36.000 forint
kereseti illeték megtérítésére a pervesztes felperes kötelesek a Pp. 83. § (1) bekezdése, a
102. § (1) bekezdése, a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett
illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM
rendelet (a továbbiakban R.) 3. § (2) bekezdése alapján.
[31]A perköltség megfizetésére vonatkozó teljesítési határidő a Pp. 344. § (1) bekezdésén
alapul.
[32] A fellebbezés jogosultság a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján, a fellebbezési határidő a
Pp. 365. § (6) bekezdésén alapul.
Budapest, 2023. december 12. napján

9. 9
Budapest Környéki Törvényszék
21.P.20.671/2023/6.
Dr. Szigeti Krisztina
sk. eljáró bíró