![2
Fővárosi Törvényszék
8.P.22.901/2022/15.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike
tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható
bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a
fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és
380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség
viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett
költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a
részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a
fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
I N D O K O L Á S
[1] A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, mely szerint alperes a saját
Facebook oldalán 2022. november 7. napján 09:15 órakor közzétett bejegyzésének részét
képező videóban a 2:13 – 2:55 közötti idősávban közzétett alábbi valótlan tényállítással:
„Azt jelenti, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc gyakorlatilag szomszédok, és akkor
megértjük, hogy az ATV-n, … miért a kommunista főtitkárnak az üdvözlete szól, és
megértjük
azt, hogy miért nincs az ATV-ben … szó például a Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról,
illetve a miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai, egészen elképesztő tehát ehhez képest
persze az semmi, vagy ahhoz képest ez semmi ami Hatvanpusztán történik. Miért nincs szó
ezekről a dolgokról az ATV-n, úgyhogy …” megsértette felperes jóhírnévhez való jogát.
[2] Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes előbbi szöveges
facebookbejegyzésében azon valótlan tényállítással, illetve valós tény hamis színben történő
feltüntetésével, miszerint „Az ATV vezetőjének hatalmas luxusvillájánál (360 méterre
Mészáros Lőrinc kéjlakától) készült videó sok mindent megmagyaráz, például:
- miért hívja meg az ATV az egyik legocsmányabb propagandalap munkatársát Baranyi
Krisztinát kérdező "riporternek"; …
- miért nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai Orbán-birtokról …” megsértette felperes
jóhírnévhez való jogát. Kérte az alperes további eltiltását a jogsértésektől.
[3] Kérte a bíróságot az alperes kötelezésére a következő közleménynek alperes saját Facebook
oldalán önálló bejegyzésként, „Közlemény” címmel, mindaddig, amíg az eredeti tartalom
elérhető, de legalább 60 napig történő közzétételére:
„Közlemény
A 2022. november 7. napján 09:15 órakor közzétett bejegyzésemben, illetve az annak részét
képező videóban valótlanul állítottam, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok,
továbbá valótlanul állítottam, hogy az ATV-n ezen okból szól a kommunista főtitkárnak az
üdvözlete, továbbá valótlanul állítottam, hogy ezen okból nincs az ATV-ben szó Mészáros
Lőrinc gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjával kapcsolatos hatvanpusztai
beruházásról. A fentiek mellett összességében valótlanul állítottam, hogy a szomszédi]()
Recommended
More Related Content
More from Daniel Szalay
More from Daniel Szalay (20)
16_I_Hadházy-1.pdf
- 1. 1 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. A Fővárosi Törvényszék a Stubenvoll Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Váci út 4. IV/3.; üi: Dr. Stubenvoll Zsolt ügyvéd) által képviselt ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor u. 31.) felperesnek a Dr. Bodolai László ügyvéd (2151 Fót, Sinka I. u. 1/E., postacím: 1034 Budapest, Bécsi út 163. IV/5.) által képviselt Hadházy Ákos (1358 Budapest, Széchényi rkp. 19.) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi Í T É L E T E T A bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 80 000 (nyolcvanezer) Ft perköltséget. A felperes 60 000 (hatvanezer) Ft eljárási illeték utólagos megfizetésére köteles az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a NAV 10032000-01070044-09060018 számú illetékbefizetési számlájára. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani. A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
- 2. 2 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. I N D O K O L Á S [1] A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg, mely szerint alperes a saját Facebook oldalán 2022. november 7. napján 09:15 órakor közzétett bejegyzésének részét képező videóban a 2:13 – 2:55 közötti idősávban közzétett alábbi valótlan tényállítással: „Azt jelenti, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc gyakorlatilag szomszédok, és akkor megértjük, hogy az ATV-n, … miért a kommunista főtitkárnak az üdvözlete szól, és megértjük azt, hogy miért nincs az ATV-ben … szó például a Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai, egészen elképesztő tehát ehhez képest persze az semmi, vagy ahhoz képest ez semmi ami Hatvanpusztán történik. Miért nincs szó ezekről a dolgokról az ATV-n, úgyhogy …” megsértette felperes jóhírnévhez való jogát. [2] Kérte továbbá, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes előbbi szöveges facebookbejegyzésében azon valótlan tényállítással, illetve valós tény hamis színben történő feltüntetésével, miszerint „Az ATV vezetőjének hatalmas luxusvillájánál (360 méterre Mészáros Lőrinc kéjlakától) készült videó sok mindent megmagyaráz, például: - miért hívja meg az ATV az egyik legocsmányabb propagandalap munkatársát Baranyi Krisztinát kérdező "riporternek"; … - miért nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai Orbán-birtokról …” megsértette felperes jóhírnévhez való jogát. Kérte az alperes további eltiltását a jogsértésektől. [3] Kérte a bíróságot az alperes kötelezésére a következő közleménynek alperes saját Facebook oldalán önálló bejegyzésként, „Közlemény” címmel, mindaddig, amíg az eredeti tartalom elérhető, de legalább 60 napig történő közzétételére: „Közlemény A 2022. november 7. napján 09:15 órakor közzétett bejegyzésemben, illetve az annak részét képező videóban valótlanul állítottam, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok, továbbá valótlanul állítottam, hogy az ATV-n ezen okból szól a kommunista főtitkárnak az üdvözlete, továbbá valótlanul állítottam, hogy ezen okból nincs az ATV-ben szó Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjával kapcsolatos hatvanpusztai beruházásról. A fentiek mellett összességében valótlanul állítottam, hogy a szomszédi
- 3. 3 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. viszonyra tekintettel Németh Sándor beavatkozna az ATV szerkesztőségeinek tevékenységébe. A fentiek mellett továbbá azt a valós tényt, hogy a Baranyi Krisztinát kérdező riporterként a Pesti Srácok riporterének meghívására, abban a hamis színben tüntettem fel, mintha ennek oka az lett volna, hogy Németh Sándor szomszédi viszonyra tekintettel beavatkozna az ATV szerkesztőségeinek tevékenységébe. A valóság ezzel szemben az, hogy a videóban bemutatott ház nem Németh Sándor tulajdona, továbbá Németh Sándor és Mészáros Lőrinc nem szomszédok és az ATV-n nem jelent meg a kommunista főtitkár üdvözlete, valamint az ATV több alkalommal is beszámolt Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, illetve az említett hatvanpusztai beruházásról, továbbá Németh Sándor az ATV szerkesztőségeinek tevékenységébe nem avatkozott be és nem a nem létező szomszédi viszony miatt került sor a Baranyi Krisztinát kérdező riporterként a Pesti Srácok riporterének meghívására”. A felperes kérte továbbá a bíróságot, hogy kötelezze az alperest arra: saját facebook oldalán 2022. november 7. napján 09:15 órakor közzétett bejegyzését az annak részét képező videóval együtt visszavonhatatlanul törölje. Sérelemdíj címén a felperes 1.000.000,- Ft-ot követelt. [4] Követelése jogi alapjait illetően utalt a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése és 2:45. § (2) bekezdésére, melyek alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, továbbá a Ptk. 2:45. § (1) szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való - bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. [5] A felperes szerint az alperes a videóban, továbbá a bejegyzésben valótlan tényeket állított és azokból kiindulva a felperest azon rossz színben tüntette fel, hogy a műsorszerkesztésbe Németh Sándor kisebbségi tulajdonos oly módon szól bele, mely az egyébként független felperes pártatlanságába vetett hitet csorbítja. A jó hírnevet sértő állításokat a per első tárgyalási határnapján is összegezte. A felperes hírigazgatójának is magyarázkodnia kellett mások előtt, hogy a jelen per tárgyát képező bejegyzés és videó valótlan tényállításokat tartalmaz és hogy a videóban, illetve bejegyzésben megjelölt összefüggések nem léteznek. Az alperes magatartása azt a látszatot kelti, hogy a felperes, mint műsorszolgáltató nem tesz eleget az Smtv. 13.§ -ban foglalt elveknek. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra utalt, hogy a felperes közszereplő és a közügyek szabad vitatását lehetővé tevő alapjogok gyakorlása közben a Ptk. 2: 44.§ alapján a közszereplői személyiségi jogai arányos és szükséges mértékben korlátozhatóak. Az alperes kijelentései, bejegyzései véleménynek. értékítéletnek minősülnek, melyre kiterjed a felperes tűrési kötelezettsége. Több kijelentés tekintetében a felperesnek nincs is kereshetőségi joga, mert azok Németh Sándorra vonatkoznak és nem a felperesre. Az a természeténél fogva nem teljesen pontos kijelentés, hogy Mészáros Lőrinc és Németh Sándor gyakorlatilag szomszédok, illetve hogy a ház kinek a pontos tulajdona, nem változtat a lényegen, hogy az alperes arra kívánt utalni, hogy véleménye szerint a szomszédságnak jelentősége van abban, hogy az ATV-csoport egyes tagjai nem kellően térnek ki a kormány, vagy vezető politikusok számára esetlegesen kényes témákra, továbbá hogy olyan műsorok, nyilatkozatok kerülnek adásba, melyek tartalma gyakorlatilag külföldi kommunista propaganda, illetőleg az ATV- műsorába kormányközeli orgánumtól hívnak riportert a IX. kerületi polgármesterrel interjút készíteni.
- 4. 4 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. [7] A felperes keresete nem alapos. [8] A bíróság a felperes által rendelkezésre bocsátott szövegrészletet és videó anyagát teljes terjedelmében, illetőleg együttesen értelmezte a PK. 12. számú állásfoglalás alapján, hogy az alperesnek felrótt közlések tartalma a jó hírnév sérelmének fogalmai szerint is értékelhető legyen. Az alperes facebook bejegyzésébe videóanyagot ágyazott, melyből az következett, hogy mondanivalóját két csatornán és egyidejűleg is közvetíteni kívánja a nyilvánosság felé. Mindebből pedig végső soron jelen eljárás vonatkozásában az adódott, hogy a szöveg és a videóanyag külön-külön értelmezése, illetve azokból egyes részletek kiragadása nem lehetett orientáló azon a téren, mely szerint az alperes által előadottak valódi értelme mi volt, illetve azok egy esetleges jogsérelem tekintetében hogyan értelmezhetőek. [9] A bíróság álláspontja, hogy az alperes által szóban és írásban közzétettek kiindulópontja mindenekelőtt az volt, mely szerint az alperes meglátása szerint Németh Sándor újévi köszöntőjében a korrupció jelenségét illetően megengedően fogalmazott. Ezzel párhuzamba állítható, hogy a Hit Gyülekezete vezető lelkésze Mészáros Lőrinccel, illetve a miniszterelnök édesapjával egyidőben gazdagodik, illetve Budapest- Hegyvidéken luxus körülmények között építkezik: és ezekből következően összességében érthető, hogy az ATV hírcsatorna pártfüggetlensége - amely a Klubrádió frekvenciaügyében is kedvező pozíciókat szerzett lelkész befolyása alatt áll - már csak színjáték. Ennek bizonyítéka a facebook bejegyzés szerint, hogy vannak témák, melyekről az ATV-ben „nem, vagy csak nagyon csendben” illik beszélni, mint például a miniszterelnök családjának gazdagodása. A videóüzenet megfogalmazása szerint pedig érthető, hogy a Spirit rádióban és a Hetek című folyóiratban miért a kínai pártfőtitkár újévi üdvözlete szól és ezekben az orgánumokban miért nincs szó Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos vállalkozó gazdagodásáról, továbbá a miniszterelnök családjához köthető hatvanpusztai birtokról. [10] A bíróság meglátása szerint az alperes a videóüzenetében helyesen utalt arra, hogy a kérdéses ingatlan Németh Sándor családjáé (tehát nem kifejezetten övé, de a lánya tulajdonát képezi) és megfelelően bizonyította, hogy az ingatlan egyébként a szóban forgó milliárdos vállalkozóéhoz közel fekszik. A szomszédi viszony az adott szövegkörnyezetből kitűnően nem csak közvetlen telekszomszédi elhelyezkedésként volt értelmezhető, hanem jelenthette a tágabb értelmű szomszédságot is. Nem vitatták a felek azt sem az eljárásban, hogy a felperes, mint jogi személy Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének kisebbségi tulajdonát képezi. Tényszerűen igazolható továbbá, hogy az alperes által sérelmezett esetben az ATV stúdiójában a Pesti Srácok egyik riportere interjúvolta Baranyi Krisztinát, Budapest IX. kerülete polgármesterét. [11] Az alperes következtetéseit és megjegyzéseit egyfelől Németh Sándornak címezte: csak személyén, illetve tevékenységén keresztül vont le következtetéseket az ATV műsorszerkesztését illetően. Tévedett ugyanakkor az alperes, amikor a kereshetőségi jog hiányára utalt felperesi oldalon, mert a felperes igényei a személyét ért kijelentéseken alapultak. [12] Az írott szöveg és a videóanyag összevetéséből kitűnően az alperes végeredményben értékítéletet fogalmazott meg Németh Sándor gazdagodásának körülményei és ezen keresztül a felperes vonatkozásában: a kisebbségi tulajdonos kapcsolati, üzleti tőkéje, hírközlési politikában vállalt újdonsült szerepe miatt a felperes már nem teljesen független médium. Ugyan szerepeltetnek ellenzéki személyeket a televízióban, de a kormányérzékeny témákat
- 5. 5 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. valójában kerülik, illetőleg időnként kifejezetten kormányközeli médiaszereplőknek is helyet biztosítanak a műsorfolyamban (lásd a Pesti Srácok riporterének bevonásával készült polgármesteri interjút). A bíróság álláspontja szerint az alperes által írtak és mondottak végső soron közéleti kérdésben kifejtett és a felperes személyét illető értékítéletnek, vélemény nyilvánításnak minősülnek, mely vonatkozásban a felperes tolerancia - küszöbe szükségképpen magasabb kell legyen ( Ptk. 2: 44.§ ). Eszerint a kijelentések nem minősülhetnek jogellenesnek akkor sem, ha kiindulási alapjuk, ténybeli hátterük esetleg pontatlan, vagy olyan ténybeli tévedésen alapulnak, melynek személyiségi jogsértő jellege megkérdőjelezhető. [13] A felperes pártos tájékoztatásáról megnyilvánuló alperes a következtetéseit - függetlenül attól, hogy azok helyesek-e, vagy sem - részben tényszerűen igazolható körülményekből vezette le (a felperes kisebbségi tulajdonosa nagy értékű ingatlant épít egy milliárdos vállalkozó környezetében, stúdiójába más orgánumtól is hív szerkesztőt). A részben téves kiindulópontok pedig (a felperes nem foglalkozik műsoraiban Mészáros Lőrinc gazdagodásával, de a miniszterelnök édesapjának hatvanpusztai birtokával sem) a bíróság álláspontja szerint jó hírnevet sértő magatartást még akkor sem jelentenének, ha igazolást nyerne a kérdéses témák alulreprezentálása a hírfolyamban. Mindezen felperesi levezetésből ugyanis az adódna, hogy független és pártatlan tájékoztatás nem valósulhat meg anélkül, hogy az adott műsorszolgáltató ne foglalkozna egy kormányközeli milliárdos gazdagodásával, vagy családi üzleti ügyekkel. Ennek a kérdésnek a jó hírnév sértő jellege pedig relativizálható a tartalomszolgáltató függetlensége, az Smtv.13.§ szerinti kiegyensúlyozottság, arányosság, demokratikus közvélemény kialakításában játszott szerep felől értelmezve is: kérdéses, hogy az alapelvek érvényre juttatását vajon a hasonló témák szerepeltetése alapozza-e meg, vagy általánosabb jellegű, egyéb körülmények. Azaz a kérdéses témák hiányában az Smtv 13.§ szerintiek ne juthatnának érvényre. [14] Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy az alperes csak a videóüzenetben utalt arra, hogy a gazdagodásokról nincs szó a felperes műsoraiban – szöveges magyarázó bejegyzésben a „nem vagy csak igen halkan” bejegyzés szerepel. Az ilyen jellegű kijelentés pedig nem értelmezhető másként csak véleményként, hiszen az adott kérdésben, annak nyilvánvalóan sokrétű tartalmi összetevője miatt, számbeli, vagy tartalmi összevetés más médiumokkal nehezen tehető. Ezzel együtt a videóüzenet „nincs szó” a gazdagodásokról kitétele egy hallgató értelmezési szándéka felől is többféle olvasatot jelenthet – a felperes által csatolt műsor kivonatokban jellemzően ellenzéki politikusokkal folytatott beszélgetések alanyai ugyan utalnak címszavakban a kérdéses gazdagodási körülményekre, vagy lapszemlék tárgyalták a kérdést - de például saját tényfeltáró anyagot a felperes a televízió részéről valóban nem csatolt. [15] A kínai pártfőtitkár újévi üdvözletére vonatkozó alperesi utalás csak úgy volt értelmezhető, hogy a felperes személye egy felsorolás része volt, melynek elemeként az alperes még a Spirit FM-et, továbbá a Hetek folyóiratot jelölte meg : ezzel együtt helyesen utalt az alperes arra, hogy a kijelentés az adott szövegösszefüggésben a felperest mint legfeljebb az ATV csoport - tagját célozta ( mely csoportban Németh Sándor és kapcsolatai tulajdonosi összeköttetést jelentenek). A bíróság egyebekben az alperes utalását a kínai újévi köszöntőre nem tudta a felperes vonatkozásában jó hírnevet sértő magatartásként értékelni még akkor sem, ha az esetlegesen nem csak a Hetek. c. lapban, hanem a felperes műsoraiban is megjelent volnaq: azok pontos tartalmára, a megjelenés körülményeire ugyanis a felperes nem utalt az eljárásban. Ennek hiányában az alperes ezen megjegyzése a személyiségi jogsértés
- 6. 6 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. tekintetében pontosan nem volt értékelhető: csupán egy olyan súlytalan utalásként, amely az adott következtetés-rendszerben szintén arra az alperesi véleményre, meglátásra irányítják a figyelmet, mely szerint a felperes műsorszerkesztése egyre inkább propagandisztikus, illetve eltávolodik a független tájékoztatás követelményétől. [16] A bíróság álláspontja szerint a felperes, mint médiumként a közélet résztvevője az átlagosnál magasabb tűrésküszöbbel kell rendelkezzen és olyan véleményeket is köteles tűrni, melyek ténybeli alapja nem teljesen pontosak, de a vélemények ugyanakkor nem nélkülöznek minden ténybeli alapot. Amennyiben egy közlés közéleti kérdést érint, úgy a megnyilvánulások a szólásszabadság fokozottabb védelmét élvezik (3048/2020. (III.2.) AB határozat, 3111. 2022. (III.23.) AB határozat. Az alperesnek felrótt kijelentések valóságtartalma részben igazolódott, így jó hírnév sértésről nem lehet szó – a fennmaradó, gazdagodásokról történő számadást hiányoló kijelentések (Mészáros Lőrinc, miniszterelnök családja), továbbá a pártfőtitkár köszöntőjére utaló megjegyzések tekintetében utalni kell többek között az utóbbi AB határozat (46) bekezdésében foglaltakra. A tényalappal bíró közlések a valótlanság miatt történő felelősségvonásra akkor vezethetnek, ha mérlegelés alapján az állapítható meg, hogy a tényközlés olyannyira önálló jellegű, hogy a (politikai) véleményformálástól elkülönül. A valóság bizonyítási teszt alkalmazása így nem jelenthet automatizmust. [17] Márpedig jelen esetben a bíróság meglátása szerint a gazdagodás kérdésének műsorra tűzésére, továbbá a kínai pártfőtitkár köszöntőjére tett utalások valójában egy olyan végső vélemény megalapozását szolgálták, melyhez a bejegyzés és videó más, valóságtartalmat illetően bebizonyosodott, vagy kétségbe nem vont elemei is elvezettek. Azaz hogy Németh Sándor tevékenységének üzleti vonulata, vagyonosodási körülményei az alperes véleménye szerint a felperes tájékoztatást illető tevékenységére is kihatottak. Ebben az alperesi véleményre vezető, önállóan is megálló következtetés rendszerben pedig a fentiekben hiányoltak, illetve a kínai anyag szerepeltetésének kérdése olyannyira nem bír saját súllyal, hogy személyiségi jogot sértő jellege sem lehet. A közlés jogilag értékelhető lényege ugyanis nem az volt, amit a felperes a perben az alperesnek e kérdésekben felrótt, hanem hogy az alperes véleménye szerint a vezető lelkész kapcsolatrendszere miatt a felperes tájékoztatása pártos jelleget öltött. Ezen végső megállapítás, mint vélemény az, ami a személyiségi jogsértést illetően önállóan kell értékelést nyerjen – és nem annak esetlegesen pontatlan, vagy ily módon körülírt bizonyítékai. [18] A 12. sz. tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt és az alperesnek felrótt állítások közül az első oldal 1. pont szerinti kijelentés pontatlansága ellenére is bír ténybeli alappal, ugyanígy a 2. oldal 1. pont szerinti. A 2. oldal 5. pont szerinti állítás nem szerepel a vizsgált anyagokban, Németh Sándor tulajdonosi minőségét a felperes vonatkozásában a felperes sem vitatta. A 2. oldal 4. pont szerintiek véleményként értékelhetőek, jogsértő állításként nem: az alperes meglátása szerint a kisebbségi tulajdonos körülményei a felperes műsorszolgáltatást illető magatartására hatással vannak. A második oldal 3. pontbéli állítás azon része, mely szerint a polgármesterrel ki készített interjút valósnak bizonyult – hogy ezen műsor elkészítésére mi vezette a felperest, az alperest megillető szabad véleménynyilvánítás jogát képezi. A gazdagodást illető beszámolók hiányolását, illetve a kínai üdvözletet illetően (2. oldal 2. pont, 1. oldal 3. pont, 1. oldal 6. pont) a bíróság a fentiekben kifejtette álláspontját. A 12. sz. jegyzőkönyv 2., 4., 5. pont szerint a közöltekből kiolvasható és az alperesnek felróható, hogy szerinte az ingatlanok fekvése indokolja azt, mely szerint a felperes műsorai egyes személyek gazdagodását illetően részrehajló módon hiányosak, egyoldalúak – a következtetések alapját képező tény ugyanakkor egy olyan gondolati összefüggés kiindulópontja, mely rendszer még esetleges
- 7. 7 Fővárosi Törvényszék 8.P.22.901/2022/15. téves elemei ellenére sem lehet jogsértő, mert jellegénél fogva végeredményben véleményeket tükröz. [19] A bíróság a további bizonyítást szükségtelennek találva így a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [20] Az alperesnek járó perköltség összegét a bíróság mérlegeléssel, a 32/2003 (VIII.22.) Im. r. 3.§ (6) bekezdése alapján állapította meg. [21] Az illeték utólagos lerovására vonatkozó rendelkezés az Itv. 62.§ (1) bekezdése f. pontján alapul. Budapest, 2023. szeptember 7. Dr. Sághy Levente sk. bíró