1. Magyar iskolaügy ésMagyar iskolaügy és
pedagógia a 19-20.pedagógia a 19-20.
századbanszázadban

2. Magyar iskolaügy a felvilágosultMagyar iskolaügy a felvilágosult
abszolutizmus korábanabszolutizmus korában
• A 18. század jelentősA 18. század jelentős
változásokat hozott a bécsiváltozásokat hozott a bécsi
udvar politikájában.udvar politikájában.
• Mária Terézia sorozatosMária Terézia sorozatos
intézkedéseket foganatosított aintézkedéseket foganatosított a
Habsburg-birodalomHabsburg-birodalom
egységének megszilárdításáért,egységének megszilárdításáért,
aa központosításközpontosítás
hatékonyságának fokozásáért.hatékonyságának fokozásáért.
• Ez az egységesítési törekvés aEz az egységesítési törekvés a
politika, a gazdaság, az ipar, apolitika, a gazdaság, az ipar, a
közegészségügy és azközegészségügy és az
iskolaügy területéniskolaügy területén egyarántegyaránt
érvényesült.érvényesült.

3. • Mária Terézia – és fia II. József – aMária Terézia – és fia II. József – a
felvilágosult abszolutista kormányzatifelvilágosult abszolutista kormányzati
elveket érvényesítette a Habsburg-elveket érvényesítette a Habsburg-
birodalom közoktatásának irányításábanbirodalom közoktatásának irányításában
is.is.
• Ennek megfelelően a magyar közoktatástEnnek megfelelően a magyar közoktatást
is igyekeztekis igyekeztek egységes irányításegységes irányítás alá vonni.alá vonni.
• Törekvéseiknek következményekéntTörekvéseiknek következményeként
iskoláztatásunkban fokozatosan tértiskoláztatásunkban fokozatosan tért
hódított a felvilágosult abszolutizmushódított a felvilágosult abszolutizmus
néhány tipikusnéhány tipikus alapelve:alapelve:

4. • 1.1. Az oktatásAz oktatás fontos állami érdekfontos állami érdek. A. A
felvilágosodás egyik alapvető gondolata szerintfelvilágosodás egyik alapvető gondolata szerint
oktatással, felvilágosítással megoldhatók aoktatással, felvilágosítással megoldhatók a
társadalmi bajok, problémák.társadalmi bajok, problémák. A néptömegekkelA néptömegekkel
minden eszközzel – iskolával, tanítóval,minden eszközzel – iskolával, tanítóval,
tankönyvvel – tudatosítani kell, hogy az atankönyvvel – tudatosítani kell, hogy az a
társadalom a legjobb, amelyben ők élnektársadalom a legjobb, amelyben ők élnek; az a; az a
hely számukra a legmegfelelőbb, amelyet ebbenhely számukra a legmegfelelőbb, amelyet ebben
a társadalomban elfoglalnak; mindenneka társadalomban elfoglalnak; mindennek
megváltoztatása végzetes lenne számukra és azmegváltoztatása végzetes lenne számukra és az
ország egészére egyaránt.ország egészére egyaránt.

5. • 2.2. AA közvetlen hasznosságközvetlen hasznosság, az, az utilitarizmusutilitarizmus elvénekelvének
érvényesítése. Világossá vált, hogy a hagyományosérvényesítése. Világossá vált, hogy a hagyományos
kollégiumok által a nemes ifjak számára nyújtottkollégiumok által a nemes ifjak számára nyújtott
„barokkos”„barokkos” latinos-jogászi ismereteklatinos-jogászi ismeretek kiegészítésrekiegészítésre
szorulnakszorulnak. Fontos a jövendő életvitelben közvetlenül. Fontos a jövendő életvitelben közvetlenül
hasznos ismeretek elsajátítása is, mint például ahasznos ismeretek elsajátítása is, mint például a
gazdálkodásgazdálkodás, a, a természetrajz,természetrajz, aa földmérésföldmérés. Egyesek. Egyesek
szerint a korabeliszerint a korabeli művészetekhez és szépirodalomhozművészetekhez és szépirodalomhoz isis
értenie kell a nemesembernek, hogy hozzáértőértenie kell a nemesembernek, hogy hozzáértő
mecénásként támogathassa a zene, a szépirodalom, amecénásként támogathassa a zene, a szépirodalom, a
színház művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az is,színház művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az is,
hogy ismerje az újhogy ismerje az új filozófiai és természettudományosfilozófiai és természettudományos
irányzatokatirányzatokat..
• A közvetlenül hasznos aA közvetlenül hasznos a polgárságpolgárság érdekeit is szolgálta.érdekeit is szolgálta.
Az iparosok és kereskedők mellett a polgárságon belül,Az iparosok és kereskedők mellett a polgárságon belül,
fokozatosan megerősödött és differenciálódott afokozatosan megerősödött és differenciálódott a nemnem
nemes, világi értelmiségi rétegnemes, világi értelmiségi réteg. (A magasabb iskolát. (A magasabb iskolát
végzett, megfelelő hivatali állással rendelkező polgárokatvégzett, megfelelő hivatali állással rendelkező polgárokat
„„honoráciorhonorácior”-nak nevezték.)”-nak nevezték.)

6. • 3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a vallásivallási
türelemtürelem elvét kívánták érvényesíteni. Az egyeselvét kívánták érvényesíteni. Az egyes
vallások szembenállását igyekeztek feloldani azzal,vallások szembenállását igyekeztek feloldani azzal,
hogy a hívő emberre helyezték a hangsúlyt, nemhogy a hívő emberre helyezték a hangsúlyt, nem
pedig a dogmatikai és szertartásbeli különbségekre.pedig a dogmatikai és szertartásbeli különbségekre.
• 4.4. Az iskolaügy –Az iskolaügy – Mária TeréziaMária Terézia híres kijelentéséthíres kijelentését
idézve –idézve – „politikum”, azaz államhatalmi kérdés.„politikum”, azaz államhatalmi kérdés. AzAz
iskolázás ettől kezdve már nem kizárólag az egyesiskolázás ettől kezdve már nem kizárólag az egyes
vallásfelekezetek ügye, de nem is az egyes földesurakvallásfelekezetek ügye, de nem is az egyes földesurak
jótékonykodásának függvénye. Az uralkodójótékonykodásának függvénye. Az uralkodó
fenségjogába került, világi területre áttevődött,fenségjogába került, világi területre áttevődött,
„laicizált” kérdés lett„laicizált” kérdés lett az iskolaállítás, fenntartás ésaz iskolaállítás, fenntartás és
irányítás ügye.irányítás ügye. Az állam továbbra is igénybe kívántaAz állam továbbra is igénybe kívánta
venni az egyházakat az iskoláztatásban, azvenni az egyházakat az iskoláztatásban, az
oktatásban, de csakisoktatásban, de csakis saját központosított irányítása,saját központosított irányítása,
felügyelete alatt.felügyelete alatt.

7. • Mária Terézia az 1770-es években aMária Terézia az 1770-es években a
tanügy nagyszabású reformját hajtottatanügy nagyszabású reformját hajtotta
végre.végre.
• Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rendAz 1773-ban feloszlatott jezsuita rend
vagyonának jelentős részébőlvagyonának jelentős részéből tanulmányitanulmányi
alapotalapot hozott létre az alsó, a középfokúhozott létre az alsó, a középfokú
oktatás valamint az egyetemoktatás valamint az egyetem
támogatására.támogatására.
• A királyi katolikus iskolák függése azA királyi katolikus iskolák függése az
államhatalomtól ettől kezdve mégállamhatalomtól ettől kezdve még
nyilvánvalóbbá vált.nyilvánvalóbbá vált.

8. Az I. Ratio EducationisAz I. Ratio Educationis
• 1775-ben az uralkodó az1775-ben az uralkodó az
udvari kancellária egyik fiataludvari kancellária egyik fiatal
tanácsosát,tanácsosát, Ürményi JózseÜrményi Józsefetfet
megbízta a magyarmegbízta a magyar
iskolarendszer átfogóiskolarendszer átfogó
reformjának kidolgozásával.reformjának kidolgozásával.
• Az újAz új Oktatási-NevelésiOktatási-Nevelési
Rendszer,Rendszer, a Ratio Educationisa Ratio Educationis
végső szövegét Mária Teréziavégső szövegét Mária Terézia
1777. augusztus 22-én hagyta1777. augusztus 22-én hagyta
jóvá. (Teljes címe magyarul:jóvá. (Teljes címe magyarul:
Magyarország és aMagyarország és a
társországok átfogó oktatási-társországok átfogó oktatási-
nevelési rendszerenevelési rendszere.).)

9. • A protestánsokA protestánsok elutasítottákelutasították a Ratio elveineka Ratio elveinek
átvételétátvételét. Arra hivatkoztak, hogy az iskolaügy. Arra hivatkoztak, hogy az iskolaügy
egyedül az iskolákat fenntartó felekezetek, segyedül az iskolákat fenntartó felekezetek, s
mindenekelőtt a helyi egyházközségekmindenekelőtt a helyi egyházközségek
hatáskörébe tartozik.hatáskörébe tartozik.
• A Ratio első ízben kísérelte meg egy olyanA Ratio első ízben kísérelte meg egy olyan
egységes oktatási-nevelési rendszeregységes oktatási-nevelési rendszer
létrehozását, amely az állam, illetve azlétrehozását, amely az állam, illetve az
államhatalmat képviselő uralkodó felügyeleteállamhatalmat képviselő uralkodó felügyelete
alatt áll.alatt áll.
• Az iskolák felekezeti jellegének ésAz iskolák felekezeti jellegének és
fenntartásuk feudális módjának megőrzésévelfenntartásuk feudális módjának megőrzésével
kísérelte meg a különböző szintű oktatásikísérelte meg a különböző szintű oktatási
intézményeket egységes állami szervezetbeintézményeket egységes állami szervezetbe
rendezni.rendezni.

10. • –– A hazai iskolarendszer állami (felekezetenA hazai iskolarendszer állami (felekezeten
felüli)felüli) irányítására és ellenőrzéséreirányítására és ellenőrzésére
megteremtette amegteremtette a tankerületekettankerületeket, élükön a, élükön a
tankerületi főigazgatókkal és a népiskolaitankerületi főigazgatókkal és a népiskolai
felügyelőkkel.felügyelőkkel.
• –– A meglévőA meglévő iskolatípusokat megerősítetteiskolatípusokat megerősítette,, ésés
szabálykönyvben rögzítette. Ezek a korabeliszabálykönyvben rögzítette. Ezek a korabeli
legfőbb iskolatípusok a következők:legfőbb iskolatípusok a következők:
Pozitívumok:Pozitívumok:

11. é v
A n ö v e n d é k
é le tk o r a
5
6
7
8
9
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
1 7
1 8
1 9
2 0
2 1
2 2
2 3
é v
A n ö v e n d é k
é le tk o r a
5
6
7
8
9
1 0
1 1
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
1 7
1 8
1 9
2 0
2 1
2 2
2 3
N é p n y e lv ű is k o lá k
K is g im n á z iu m
G im n á z iu m
A k a d é m ia
E g y e t e m

12. • –– Határozott szervezeti kereteketHatározott szervezeti kereteket ésés tananyagbelitananyagbeli
tartalmakattartalmakat kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb szintrekaptak az egyes iskolafokok. Magasabb szintre
a tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek teljesítése utána tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek teljesítése után
léphetett. Kisgimnáziumba csak a tizedik életévüketléphetett. Kisgimnáziumba csak a tizedik életévüket
betöltött elemi osztályokat végzett, írni olvasni, számolnibetöltött elemi osztályokat végzett, írni olvasni, számolni
tudó diákokat vettek fel.tudó diákokat vettek fel.
• –– A középiskolai tananyagban – a humán ismeretanyagA középiskolai tananyagban – a humán ismeretanyag
megmaradó túlsúlya mellett –megmaradó túlsúlya mellett – a korábbinál több helyeta korábbinál több helyet
kaptak a reál-ismeretkörökkaptak a reál-ismeretkörök (számtan, természetrajz, fizika,(számtan, természetrajz, fizika,
földrajz). Tantárgyként írja elő a szabálykönyv aföldrajz). Tantárgyként írja elő a szabálykönyv a
történelem, erkölcstan és az állampolgári ismeretektörténelem, erkölcstan és az állampolgári ismeretek
tanítását.tanítását.
• –– A Ratio-ban kísérlet történtA Ratio-ban kísérlet történt a gimnáziumi tantárgyaka gimnáziumi tantárgyak
hasznosság szerinti felosztásárahasznosság szerinti felosztására.. Megkülönböztet „mindenMegkülönböztet „minden
tanuló számára egyformán nélkülözhetetlen”, „mindentanuló számára egyformán nélkülözhetetlen”, „minden
tanuló számára egyformán hasznos” és „nem mindegyiktanuló számára egyformán hasznos” és „nem mindegyik
tanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos vagytanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos vagy
szükséges” ismereteket. Így teremtődött meg aszükséges” ismereteket. Így teremtődött meg a kötelező,kötelező,
azaz ajánlottajánlott és aés a választhatóválasztható tantárgyaktantárgyak fogalma.fogalma.

13. • –– Az 1777-es Ratio Educationis aAz 1777-es Ratio Educationis a tanítóképzéstanítóképzés
új intézménytípusátúj intézménytípusát honosította meg: ahonosította meg: a
normaiskolátnormaiskolát („(„kiemelt anyanyelvi iskolákkiemelt anyanyelvi iskolák”,”,
„schola capitalis”). (Bécs-1771, Pozsony-1775,„schola capitalis”). (Bécs-1771, Pozsony-1775,
Buda, Nagyvárad-1777)Buda, Nagyvárad-1777)
• Ezekben az intézményekben aEzekben az intézményekben a királyi katolikuskirályi katolikus
népiskoláknépiskolák számára képeztek tanítókat.számára képeztek tanítókat. AA
protestánsok – tanügyi autonómiájukraprotestánsok – tanügyi autonómiájukra
hivatkozva – utasították el a normaiskolákat és ahivatkozva – utasították el a normaiskolákat és a
normamódszert.normamódszert.
• –– A Ratio Educationis intézkedésiA Ratio Educationis intézkedési
szabályzatában szó esik aszabályzatában szó esik a testi nevelés, a játék,testi nevelés, a játék,
a szellemi felfrissülésa szellemi felfrissülés fontosságáról, hasznárólfontosságáról, hasznáról
is.is.

14. Negatívumok:Negatívumok:
• –– A magyar nyelv nem kapott helyetA magyar nyelv nem kapott helyet a közép- ésa közép- és
felsőfokú oktatásban.felsőfokú oktatásban. A tanítás nyelve aA tanítás nyelve a latinlatin volt (avolt (a
népiskolákat kivéve, ahol természetesen a tanulóknépiskolákat kivéve, ahol természetesen a tanulók
anyanyelvén folyt az oktatás). A kisgimnáziumianyanyelvén folyt az oktatás). A kisgimnáziumi
osztályokban az anyanyelv csupán „segédnyelvként”osztályokban az anyanyelv csupán „segédnyelvként”
szerepelt, de csak addig, míg a tanulók latintudásaszerepelt, de csak addig, míg a tanulók latintudása
lehetővé tette az egynyelvű magyarázatot.lehetővé tette az egynyelvű magyarázatot.
• Az első Ratio EducationisAz első Ratio Educationis megtörtemegtörte azt a folyamatot,azt a folyamatot,
amely az 1730-as, 40-es évektől kezdve bontakozott kiamely az 1730-as, 40-es évektől kezdve bontakozott ki
Magyarországon. Az iskolák magyar jellege attól kezdveMagyarországon. Az iskolák magyar jellege attól kezdve
ugyanis kifejezetten erősödött: megszülettek augyanis kifejezetten erősödött: megszülettek a magyarmagyar
nyelvű tankönyvek,nyelvű tankönyvek, kísérletek történtek a magyarkísérletek történtek a magyar
tannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont atannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont a
kisgimnáziumokbankisgimnáziumokban a magyar csak egy lett aza magyar csak egy lett az
országban élő hét nemzetiség lehetséges segédnyelveiországban élő hét nemzetiség lehetséges segédnyelvei
közül,közül, semmi több.semmi több.

15. • –– A modern nyelvek közül aA modern nyelvek közül a német nyelvnémet nyelv tanításánaktanításának
minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított.minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított.
• –– Továbbra is aTovábbra is a nemesség érdekeitnemesség érdekeit tartotta szem előtt:tartotta szem előtt:
eszménye a hagyományos latinos-retorikus,eszménye a hagyományos latinos-retorikus,
„barokkos” műveltség„barokkos” műveltség volt, közjogi-alkotmányjogivolt, közjogi-alkotmányjogi
színezettel.színezettel. A gimnázium elsősorban azoknak aA gimnázium elsősorban azoknak a
nemesi származású fiataloknak volt az iskolája, akiknemesi származású fiataloknak volt az iskolája, akik
annak elvégzése után visszatértek az „apai házba”, ésannak elvégzése után visszatértek az „apai házba”, és
átvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – ennekátvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – ennek
hiányában – vagyonos nagyuraknak ajánlották felhiányában – vagyonos nagyuraknak ajánlották fel
értelmiségi szolgálataikat.értelmiségi szolgálataikat.
• –– Végezetül: a RatioVégezetül: a Ratio gimnáziumi tantervegimnáziumi tanterve – egészében– egészében
véve – nem vette figyelembe a 10–15 éves korúvéve – nem vette figyelembe a 10–15 éves korú
tanulók lélektani sajátosságait.tanulók lélektani sajátosságait. NehezenNehezen
megemészthető tananyagtömeg volt ezmegemészthető tananyagtömeg volt ez,, tele fogalom-tele fogalom-
meghatározásokkal, felsorolásokkal.meghatározásokkal, felsorolásokkal.

16. • Mária TeréziaMária Terézia halála után fia,halála után fia, II. JózsefII. József került a trónra, akikerült a trónra, aki
aa felvilágosult abszolutizmusfelvilágosult abszolutizmus szellemében egységesszellemében egységes
közoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egészközoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egész
Habsburg-birodalomban.Habsburg-birodalomban.
• A birodalmon belülA birodalmon belül aa német nyelvneknémet nyelvnek kitüntetett szerepetkitüntetett szerepet
szántszánt. A. A középiskola grammatikai osztályába senkit sem vehettekközépiskola grammatikai osztályába senkit sem vehettek
fel német írás- és olvasástudás nélkül.fel német írás- és olvasástudás nélkül. A német nyelvet mindenA német nyelvet minden
iskolatípusban és minden fokon tanítani kellett, sőt németüliskolatípusban és minden fokon tanítani kellett, sőt németül
kellett tanítani minden tantárgyat a magyarországikellett tanítani minden tantárgyat a magyarországi
középiskolákban.középiskolákban.
• Tandíjat vezetett beTandíjat vezetett be a gimnáziumokbana gimnáziumokban akadémiákon ésakadémiákon és
az egyetemen.az egyetemen.
• SzigorítottaSzigorította a helyzetet aza helyzetet az osztályzásosztályzásrólról hozotthozott
rendelkezése. Ennek értelmébenrendelkezése. Ennek értelmében jobbágyjobbágy származásúszármazású
tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, hatanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha
kitűnőkitűnő minősítést értek el. Polgárokminősítést értek el. Polgárok kitűnőkitűnő vagyvagy I. rendűségI. rendűség
esetén.esetén. NemeseknélNemeseknél egy kikötés volt csupán, haegy kikötés volt csupán, ha III.III.
rendűekrendűek lettek, osztályt kellett ismételniük.lettek, osztályt kellett ismételniük.

17. • Különböző vallásfelekezetű tanulókKülönböző vallásfelekezetű tanulók
számára ún.számára ún. „„közös” iskolákközös” iskolák felállítását írtafelállítását írta
elő. Azokban a szegény falvakban, aholelő. Azokban a szegény falvakban, ahol
csak egy felekezet tudott iskolát létesíteni,csak egy felekezet tudott iskolát létesíteni,
a király elrendelte, hogy a másvallásúa király elrendelte, hogy a másvallású
gyermekek is ebbe az iskolába járjanak.gyermekek is ebbe az iskolába járjanak.
• A nemzeti ellenállás végül is meghiúsítottaA nemzeti ellenállás végül is meghiúsította
a németesítő törekvéseket, a kalaposa németesítő törekvéseket, a kalapos
király – halálos ágyán –király – halálos ágyán – visszavontavisszavonta
rendeleteit.rendeleteit.

18. • Az 1790-ben trónra lépőAz 1790-ben trónra lépő II. LipótII. Lipót uralkodásának elejénuralkodásának elején
úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügyúgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy
újjászervezésére. Az 1790/91-es, vala­mint az 1792-esújjászervezésére. Az 1790/91-es, vala­mint az 1792-es
országgyűlésenországgyűlésen a magyar nemesség mára magyar nemesség már
megfogalmazhatta a magyar jellegű nevelésre vonatkozómegfogalmazhatta a magyar jellegű nevelésre vonatkozó
követeléseit.követeléseit.
• Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek aFontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek a
protestáns vallásszabadságprotestáns vallásszabadság és ennek kapcsán aés ennek kapcsán a
protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása.protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása.
– Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét időszakotAz 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét időszakot
zárt le a protestáns egyházak életében. Bár a rómaizárt le a protestáns egyházak életében. Bár a római
katolikus egyháznak továbbra is biztosította a „katolikus egyháznak továbbra is biztosította a „religioreligio
praedominanspraedominans” (uralkodó vallás) szerepet, mégis” (uralkodó vallás) szerepet, mégis
elismerte az evangélikus és református egyházakelismerte az evangélikus és református egyházak
önkormányzatát.önkormányzatát. Megadta számukra azMegadta számukra az
iskolafenntartás,iskolafenntartás, további iskolaalapítás,további iskolaalapítás,
adománygyűjtés és külföldi egyetemjárás jogát.adománygyűjtés és külföldi egyetemjárás jogát.

19. • Bármennyire is haladó lépés volt ez aBármennyire is haladó lépés volt ez a
törvény a szabad vallásgyakorlat terén,törvény a szabad vallásgyakorlat terén,
visszavetettevisszavetette azt az első Ratióvalazt az első Ratióval
meginduló folyamatot, amely a hazaimeginduló folyamatot, amely a hazai
iskolarendszer egységesítése feléiskolarendszer egységesítése felé
vezetett. Avezetett. A protestánsokprotestánsok ezután – tanügyiezután – tanügyi
autonómiájukra hivatkozvaautonómiájukra hivatkozva – elutasítottak– elutasítottak
minden állami kezdeményezéstminden állami kezdeményezést, ami az, ami az
iskolarendszerük fejlesztéséreiskolarendszerük fejlesztésére
vonatkozottvonatkozott..

20. • II. Lipót uralkodása alattII. Lipót uralkodása alatt
• –– Törvénybe iktatták aTörvénybe iktatták a magyar nyelv iskolai oktatásátmagyar nyelv iskolai oktatását isis
azoknak, akik nem tudtak magyarulazoknak, akik nem tudtak magyarul..
• –– Létrehozták aLétrehozták a Művelődési BizottságotMűvelődési Bizottságot egy új tanügyiegy új tanügyi
reform egy második Ratio Educationis kidolgozásareform egy második Ratio Educationis kidolgozása
céljából.céljából.
• E bizottság kidolgozta aE bizottság kidolgozta a „nemzeti nevelés általános„nemzeti nevelés általános
elveinek rendszerét”.elveinek rendszerét”.
• Fontos alapelv volt, hogy az országbanFontos alapelv volt, hogy az országban mindenminden
gyermeketgyermeket (osztály-hovatartozásra tekintet nélkül)(osztály-hovatartozásra tekintet nélkül)
azonos célok érdekébenazonos célok érdekében egységes, ingyenes,egységes, ingyenes,
intézményes nevelésben kell részesíteni.intézményes nevelésben kell részesíteni. VáltozatosVáltozatos
iskolatípusokról kell gondoskodni, de ezekben olyaniskolatípusokról kell gondoskodni, de ezekben olyan
hasznos ismeretek tanítása történjék, amelyek felkészítikhasznos ismeretek tanítása történjék, amelyek felkészítik
a növendékeket jövendő hivatásuk betöltésére. Különösa növendékeket jövendő hivatásuk betöltésére. Különös
hangsúlyt helyeztek az elemi iskolák (kisiskolák)hangsúlyt helyeztek az elemi iskolák (kisiskolák)
fejlesztésére.fejlesztésére.

21. A II. Ratio EducationisA II. Ratio Educationis
• Másfél évtizeddel azután, hogy az országgyűlésMásfél évtizeddel azután, hogy az országgyűlés
Művelődésügyi Bizottsága megkezdte munkáját,Művelődésügyi Bizottsága megkezdte munkáját,
Budán 1806-ban napvilágot látott az új Nevelési-Budán 1806-ban napvilágot látott az új Nevelési-
Oktatási Rendszer, aOktatási Rendszer, a második Ratiomásodik Ratio
Educationis.Educationis.
• Elődjéhez hasonlóan a második Ratio is csak aElődjéhez hasonlóan a második Ratio is csak a
katolikus iskolák számárakatolikus iskolák számára vált kötelezővált kötelező
érvényűvé, a protestánsok – tanügyiérvényűvé, a protestánsok – tanügyi
autonómiájuk védelmében – kezdetbenautonómiájuk védelmében – kezdetben
elutasítottak minden központosító törekvést.elutasítottak minden központosító törekvést.
Később – éppen a Ratio hatására – ők isKésőbb – éppen a Ratio hatására – ők is
kidolgoztakkidolgoztak egységesítő rendelkezéseket.egységesítő rendelkezéseket.

22. • Intencióinak jellemző vonásai közé tartozik aIntencióinak jellemző vonásai közé tartozik a
nemzetiségi és vallási türelemnemzetiségi és vallási türelem..
• Részletesen rendelkezik azRészletesen rendelkezik az anyanyelvi iskolákrólanyanyelvi iskolákról
– az egyszerű falusi egytanítós iskolától kezdve– az egyszerű falusi egytanítós iskolától kezdve
a tankerületi székhelyeken működőa tankerületi székhelyeken működő
normaiskolákig.normaiskolákig.
• Az alsó fokú oktatásAz alsó fokú oktatás ingyenességétingyenességét tartjatartja
kívánatosnak.kívánatosnak.
• Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatjaHa a szülő saját hibájából nem iskoláztatja
gyermekétgyermekét vétséget követ el,vétséget követ el, s büntetésts büntetést
érdemel.érdemel.
• A városi iskolát továbbfejlesztette, megalkotvaA városi iskolát továbbfejlesztette, megalkotva
ezzel a későbbiezzel a későbbi „„polgári iskolapolgári iskola”” elődjét. Különelődjét. Külön
gondoskodott agondoskodott a lányoklányok iskoláztatásáról.iskoláztatásáról.

23. • AA latin iskolalatin iskola alsó szintje továbbra is a grammatikaialsó szintje továbbra is a grammatikai
iskola (kisgimnázium). Osztályainak számát az addigiiskola (kisgimnázium). Osztályainak számát az addigi
háromról négyreháromról négyre emelte a rendelet.emelte a rendelet.
• Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún.Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún. retorikairetorikai
ésés poétikaipoétikai osztályokban. Szónoklat- és költészettanonosztályokban. Szónoklat- és költészettanon
kívül hittannal, matematikával, természetrajzzal,kívül hittannal, matematikával, természetrajzzal,
földrajzzal és történelemmel is foglalkoztak a tanulókföldrajzzal és történelemmel is foglalkoztak a tanulók
ezekben az osztályokban.ezekben az osztályokban.
• Fontos fejlemény, hogyFontos fejlemény, hogy kiküszöböltekiküszöbölte aa német nyelvnémet nyelv
korábbi – II. József alatt bevezetett – kötelezőkorábbi – II. József alatt bevezetett – kötelező
oktatását. Továbbra is tanították, de csak azoknak aoktatását. Továbbra is tanították, de csak azoknak a
tanulóknak, akik ezt kívánták. Noha atanulóknak, akik ezt kívánták. Noha a
gimnáziumokban az oktatás nyelve hivatalosangimnáziumokban az oktatás nyelve hivatalosan
továbbra is a latin maradt, etovábbra is a latin maradt, e rendelkezés jelentősrendelkezés jelentős
szerephez juttatta aszerephez juttatta a magyar nyelvetmagyar nyelvet isis..

24. • Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve –Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve –
lehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak oktatásában alehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak oktatásában a
magyarázat megkönnyítéséremagyarázat megkönnyítésére segédnyelvkéntsegédnyelvként használják ahasználják a
tanulók anyanyelvét.tanulók anyanyelvét.
• Részletesen előírta aRészletesen előírta a líceumoklíceumok és azés az akadémiákakadémiák
tananyagát is A líceum a kétesztendőstananyagát is A líceum a kétesztendős filozófiaifilozófiai képzéstképzést
nyújtó önálló intézmény elnevezése. Az akadémiák körébenyújtó önálló intézmény elnevezése. Az akadémiák körébe
pedig a kétévespedig a kétéves filozófiai,filozófiai, majd háromévesmajd hároméves jogijogi tanulmá­tanulmá­
nyokat nyújtó főiskola tartozott.nyokat nyújtó főiskola tartozott.
• Általában elmondható, hogyÁltalában elmondható, hogy ez a Ratio kijavította elődjeez a Ratio kijavította elődje
hibáithibáit.. Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, lélektanilagEgyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, lélektanilag
megalapozottabbá tette a tantárgyak sorrendiségét.megalapozottabbá tette a tantárgyak sorrendiségét.
• Behatóan foglalkozott azBehatóan foglalkozott az egyetemmelegyetemmel is. Ennekis. Ennek filozófiaifilozófiai
fakultásafakultása továbbra is megtartotta – a középkoritovábbra is megtartotta – a középkori
hagyományokra visszavezethető –hagyományokra visszavezethető – előkészítőelőkészítő szerepét. Aszerepét. A
filozófiai osztályok tananyaga itt márfilozófiai osztályok tananyaga itt már természettudományostermészettudományos
ismeretekkel bővült. Erre épült a négyévesismeretekkel bővült. Erre épült a négyéves teológiai,teológiai,
hároméveshároméves jogijogi és ötévesés ötéves orvosiorvosi kar.kar.

25. A 19. század első felének magyarA 19. század első felének magyar
neveléstörténeteneveléstörténete
Első óvodáinkElső óvodáink
• A század elejének a gazdasági-társadalmi fejlődéseA század elejének a gazdasági-társadalmi fejlődése
nyomán nálunk is jelentkezett aznyomán nálunk is jelentkezett az óvodák létesítésénekóvodák létesítésének
igénye.igénye.
• A kapitalizálódóA kapitalizálódó manufaktúrákmanufaktúrák egyre több munkaerőtegyre több munkaerőt
igényeltek: férfiakat és nőket egyaránt.igényeltek: férfiakat és nőket egyaránt.
• Megnövekedtet azoknak a városi családoknak aMegnövekedtet azoknak a városi családoknak a
száma, ahol azszáma, ahol az apa és az anya egyaránt munkátapa és az anya egyaránt munkát
vállalt.vállalt. Kisgyermekeik gondozása, neveléseKisgyermekeik gondozása, nevelése
megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.

26. • Az első hazai óvodátAz első hazai óvodát 1828-ban1828-ban
nyitotta megnyitotta meg Brunszvik TerézBrunszvik Teréz aa
krisztinavárosi Mikó utcában.krisztinavárosi Mikó utcában.
• Ezt követte hamarosan mégEzt követte hamarosan még
kettő: a Vízivárosban, illetve akettő: a Vízivárosban, illetve a
Várban.Várban.
• Brunszvik TerézBrunszvik Teréz százötvenszázötven
kisgyermeketkisgyermeket akart felvenniakart felvenni
intézetébe. Erősen bízott abban,intézetébe. Erősen bízott abban,
hogy „szerencsés vitel után többhogy „szerencsés vitel után több
ilyenféle oskolák is fognakilyenféle oskolák is fognak
helyeztetni”.helyeztetni”.
Brunszvik Teréz (1775-1861)

27. • Nem véletlenNem véletlen az „oskola” kifejezés használata. Brunszvikaz „oskola” kifejezés használata. Brunszvik
Teréz intézete (és az azt követők is) ugyanis nem a maiTeréz intézete (és az azt követők is) ugyanis nem a mai
értelemben vett óvodák voltak, hanem –értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolákkisgyermekiskolák..
Széles körűSzéles körű elemi oktatáselemi oktatás folyt itt.folyt itt.
• A cél: aA cél: a konkrét tárgyak alapos megismerése,konkrét tárgyak alapos megismerése, és ezenés ezen
keresztül akeresztül a pontos fogalmakpontos fogalmak kialakítása volt.kialakítása volt.
• Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általaPestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa
kidolgozottkidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatokbeszéd- és értelemgyakorlatok
((AnschauungsunterrichtAnschauungsunterricht)) óvodai alkalmazása volt ez.óvodai alkalmazása volt ez.
• Az óvodaszobában álló székről például a következőképpenAz óvodaszobában álló székről például a következőképpen
beszélgettek, „szemléletileg elsajátítva” ezt a tárgyat: „Abeszélgettek, „szemléletileg elsajátítva” ezt a tárgyat: „A
széknek négy lába van, ülődeszkája és támlája. Tölgyfábólszéknek négy lába van, ülődeszkája és támlája. Tölgyfából
készíti az asztalos és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes;készíti az asztalos és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes;
vannak háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás.vannak háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás.
Nem minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak is,Nem minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak is,
mint amilyen a suszterszék. A lábak és az ülődeszkamint amilyen a suszterszék. A lábak és az ülődeszka
szükségesek, a támla nem. Vannak párnázott székek is,szükségesek, a támla nem. Vannak párnázott székek is,
amelyeket rendszerint karosszéknek mondunk. A székamelyeket rendszerint karosszéknek mondunk. A szék
magasabb, mint a zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”magasabb, mint a zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”
•

28. • Jól látható a cél: aJól látható a cél: a konkrét tárgyak alaposkonkrét tárgyak alapos
megismerése,megismerése, és ezen keresztül aés ezen keresztül a pontos fogalmakpontos fogalmak
kialakítása.kialakítása.
• Ugyanakkor az is világos, hogy három-öt évesUgyanakkor az is világos, hogy három-öt éves
gyermeknek nem túl élményszerű az ilyesfélegyermeknek nem túl élményszerű az ilyesféle
ismeretszerzés.ismeretszerzés.
• Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül –Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül –
sokfélesokféle hasznos ismeretrehasznos ismeretre is megtanították ais megtanították a
gyerekeket. Itt is folyt már agyerekeket. Itt is folyt már a betűismeret, az olvasásbetűismeret, az olvasás
tanítása, ami vallástani ismeretektanítása, ami vallástani ismeretek elsajátításávalelsajátításával
párosult. A foglalkozások az első időbenpárosult. A foglalkozások az első időben németnémet
nyelven folytak.nyelven folytak.
• Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga helye,Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga helye,
szerepe ezekben az intézetekben.szerepe ezekben az intézetekben.

29. • Bezerédy AmáliaBezerédy Amália nevéhez kötődiknevéhez kötődik
az első falusi kisdedóvóaz első falusi kisdedóvó
létrehozása. 1836-ban alétrehozása. 1836-ban a TolnaTolna
megyeimegyei Hidja-pusztán alapítottaHidja-pusztán alapította
uradalmi cselédek gyermekeiuradalmi cselédek gyermekei
számára. Kislánya,számára. Kislánya, FlóriFlóri együtt jártegyütt járt
ebbe az óvodába a szegényebbe az óvodába a szegény
szülők gyermekeivel.szülők gyermekeivel.
• Egy óvó és egy „segédnő”Egy óvó és egy „segédnő”
foglalkozott itt a 40–60 főnyifoglalkozott itt a 40–60 főnyi
gyermekcsoporttal.gyermekcsoporttal.
• 1839-ben jelent meg Bezerédy1839-ben jelent meg Bezerédy
Amália műve, a „Amália műve, a „FlóriFlóri könyvekönyve””
oktató-nevelő célzatú tanulságosoktató-nevelő célzatú tanulságos
olvasmányokkal, versekkel és sokolvasmányokkal, versekkel és sok
illusztrációval.illusztrációval.
• Ez a kötet tekinthető a magyarEz a kötet tekinthető a magyar
gyermekirodalom első jelentősgyermekirodalom első jelentős
darabjának.darabjának.

30. JÓ FELTÉTELEK:JÓ FELTÉTELEK:
Először ha felkelek.Először ha felkelek.
Hálát adok Istennek;Hálát adok Istennek;
Szülôimet azonbanSzülôimet azonban
Megköszöntöm nyájasan.Megköszöntöm nyájasan.
És megmosdom azután,És megmosdom azután,
A mint illik, szép tisztánA mint illik, szép tisztán
Megfésülöm hajamat,Megfésülöm hajamat,
Csinosítom magamat!Csinosítom magamat!
Úgy örömest nézel rám,Úgy örömest nézel rám,
Ha tiszta testem, ruhám.Ha tiszta testem, ruhám.
Csak a ki felöltözött,Csak a ki felöltözött,
Jelenjen meg más előtt.Jelenjen meg más előtt.
Felöltözve ha ettemFelöltözve ha ettem
reggelit, s megköszöntem,reggelit, s megköszöntem,
Oskolába kell mennem;Oskolába kell mennem;
Én ezt örömest teszem.Én ezt örömest teszem.
Tanulok ott szívesenTanulok ott szívesen
S haza jövök csendesen;S haza jövök csendesen;
Nem állok meg az utczán,Nem állok meg az utczán,
Nem nézek minden után;Nem nézek minden után;
Nem kiáltok s csevegek,Nem kiáltok s csevegek,
rossz gyermekkel nem megyek;rossz gyermekkel nem megyek;
Mert roszat tanulhatnék,Mert roszat tanulhatnék,
Én is aztán rosz lennék;Én is aztán rosz lennék;
Otthon csendes s jó vagyok,Otthon csendes s jó vagyok,
Anyámnak szót fogadok;Anyámnak szót fogadok;
Soha sem veszekedem;Soha sem veszekedem;
Testvérimet szeretem.Testvérimet szeretem.
Ha szülőimmel nyugszunk,Ha szülőimmel nyugszunk,
Beszélem, mit tanultunk;Beszélem, mit tanultunk;
Szívből ezek örülnek,Szívből ezek örülnek,
S engemet mind szeretnek.S engemet mind szeretnek.

31. • Fontos állomása a magyar óvodaügyFontos állomása a magyar óvodaügy
történetének a „történetének a „Kisdedóvó IntézeteketKisdedóvó Intézeteket
Magyarországban Terjesztő EgyesületMagyarországban Terjesztő Egyesület””
megalakulása 1836-ban.megalakulása 1836-ban.
• Ez az országos hatókörű társadalmi szervezetEz az országos hatókörű társadalmi szervezet
vállalta az óvodák szervezését és fenntartását.vállalta az óvodák szervezését és fenntartását.
• Az elsőAz első óvóképzőtóvóképzőt TolnánTolnán hozták létre 1837-hozták létre 1837-
ben. Igazgatója,ben. Igazgatója, Wargha IstvánWargha István a magyara magyar
óvodapedagógia elméletének kiváló művelőjeóvodapedagógia elméletének kiváló művelője
volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg azvolt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az
óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertanióvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani
kérdésekről. Címe: „kérdésekről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetekTerv a kisdedóvó-intézetek
terjesztése iránt a két magyar hazábanterjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis” (vagyis
Magyarországon és Erdélyben).Magyarországon és Erdélyben).

32. NépoktatásNépoktatás
• A falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős szerepetA falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős szerepet
játszottak azjátszottak az egyházak.egyházak. Az évszázadok alatt kialakultAz évszázadok alatt kialakult
szervezeti kereteket a két Ratioszervezeti kereteket a két Ratio megerősítettemegerősítette, s a XIX., s a XIX.
század elején gazdasági-társadalmi okok még nem tettékszázad elején gazdasági-társadalmi okok még nem tették
szükségessé ezek megváltoztatását.szükségessé ezek megváltoztatását. Mind a katolikus, mindMind a katolikus, mind
pedig a protestáns egyházak törekedtek arra, hogy mindenpedig a protestáns egyházak törekedtek arra, hogy minden
faluban – a templom mellett – iskola is legyen.faluban – a templom mellett – iskola is legyen.
• Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi kisiskolákat.Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi kisiskolákat.
Egyrészt aEgyrészt a vallás elemeit és az alapvető erkölcsi ismereteketvallás elemeit és az alapvető erkölcsi ismereteket
oktatták itt, másrészt pedig a falusi papság utánpótlásáróloktatták itt, másrészt pedig a falusi papság utánpótlásáról
gondoskodtak így.gondoskodtak így.
• Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos „feudális”Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos „feudális”
módon történt. A tanító fő járandósága amódon történt. A tanító fő járandósága a telekhasználat volt,telekhasználat volt,
ezt egészítették ki a lakosság különféle természetbeniezt egészítették ki a lakosság különféle természetbeni
juttatásai.juttatásai. Közvetlen felettese a falu lelkésze volt. A tanítóKözvetlen felettese a falu lelkésze volt. A tanító
gyakran kántori teendőket is ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.gyakran kántori teendőket is ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.

33. • A század elejétől kezdve fokozatosan megerősödött egyA század elejétől kezdve fokozatosan megerősödött egy
olyan,olyan, jobb módú, földtulajdonnal rendelkező parasztijobb módú, földtulajdonnal rendelkező paraszti
rétegréteg, amely egyre jobban bekapcsolódott az, amely egyre jobban bekapcsolódott az
árutermelésbe és kereskedelmi forgalomba.árutermelésbe és kereskedelmi forgalomba.
• Ők éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: iskoláztattákŐk éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: iskoláztatták
gyermekeiketgyermekeiket, mert egyéni gazdasági érdekük is így, mert egyéni gazdasági érdekük is így
kívánta. A mezőgazdasági árutermelésbe ugyanis azkívánta. A mezőgazdasági árutermelésbe ugyanis az
elemi ismeretekkel már rendelkező parasztokelemi ismeretekkel már rendelkező parasztok
eredményesebben tudtak bekapcsolódnieredményesebben tudtak bekapcsolódni..
• AA városi elemi oktatásvárosi elemi oktatás ebben a korszakban isebben a korszakban is
lényegesen különbözött a falusitól. A századfordulón márlényegesen különbözött a falusitól. A századfordulón már
minden jelentősebb városunkbanminden jelentősebb városunkban működöttműködött latin iskolalatin iskola..
Az ehhez kapcsolt legalsó, elemi osztályokban szereztekAz ehhez kapcsolt legalsó, elemi osztályokban szereztek
elemi műveltséget a városelemi műveltséget a város polgárgyermekei.polgárgyermekei.

34. • AA második Ratio Educationismásodik Ratio Educationis önálló, befejezett iskolatípussáönálló, befejezett iskolatípussá
fejlesztette afejlesztette a városi elemi iskolátvárosi elemi iskolát. Latint csak a gimnáziumba. Latint csak a gimnáziumba
készülő gyerekeknek kellett tanítani, a tovább nem tanulókkészülő gyerekeknek kellett tanítani, a tovább nem tanulók
számáraszámára új osztályt szerveztek, latin nélkülúj osztályt szerveztek, latin nélkül..
• A Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknekA Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknek
megfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós elemimegfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós elemi
iskolákat kezdtek szervezni országszerte.iskolákat kezdtek szervezni országszerte.
• AA II. Ratio „érdeme”, hogyII. Ratio „érdeme”, hogy 6–12 éves korig minden gyermek6–12 éves korig minden gyermek
számára kötelezővé tette az alsó elemi két osztályánakszámára kötelezővé tette az alsó elemi két osztályának
elvégzésételvégzését.. Ennek elmulasztása esetén a szülőkEnnek elmulasztása esetén a szülők
pénzbüntetését helyezte kilátásba.pénzbüntetését helyezte kilátásba.
• Tanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, akiTanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, aki
elvégezte aelvégezte a tanítóképzőttanítóképzőt.. A tanítók 30 év szolgálat utánA tanítók 30 év szolgálat után
nyugdíjra jogosultak.nyugdíjra jogosultak.
• Többfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A latinosTöbbfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A latinos
képzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a tudományos vagy azképzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a tudományos vagy az
egyházi pálya felé egyengette a tanulók útját; a latin nélküliekegyházi pálya felé egyengette a tanulók útját; a latin nélküliek
pedig apedig a közvetlenül hasznosközvetlenül hasznos („praktikus”) tananyaggal a(„praktikus”) tananyaggal a
polgári pályákrapolgári pályákra igyekvőknek nyújtott ismereteket.igyekvőknek nyújtott ismereteket.

35. TanítóképzésTanítóképzés
• Ebben az időszakban a korábban egyedülálló jelentőségűEbben az időszakban a korábban egyedülálló jelentőségű
normaiskoláknormaiskolák már továbbfejlesztésre,már továbbfejlesztésre, korszerűsítésrekorszerűsítésre
szorultak.szorultak. Kevés volt belőlük: egy-egy hatalmas tankerületbenKevés volt belőlük: egy-egy hatalmas tankerületben
egy működött csupán. A képzési idő rövidsége sem tettegy működött csupán. A képzési idő rövidsége sem tett
lehetővé elmélyültebb tanulást, hatékonyabb képzést.lehetővé elmélyültebb tanulást, hatékonyabb képzést.
• A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – nemA protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – nem
engedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. Kollégiumaikban aengedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. Kollégiumaikban a
lelkészeknek készülő felsőbb osztályos tanulók szert tetteklelkészeknek készülő felsőbb osztályos tanulók szert tettek
pedagógiai gyakorlatra: tanították elemista társaikat.pedagógiai gyakorlatra: tanították elemista társaikat.
• A protestánsok mindemellett érezték a rendszeresA protestánsok mindemellett érezték a rendszeres
neveléstani stúdiumokneveléstani stúdiumok hiányáthiányát. Éppen ezért. Éppen ezért SárospatakonSárospatakon
már 1796-tól kezdve megszervezték amár 1796-tól kezdve megszervezték a paedagogarchapaedagogarcha állást.állást.
Olyan tanár volt ez, aki azOlyan tanár volt ez, aki az osztálytanító öregdiákok (latinul:osztálytanító öregdiákok (latinul:
praeceptor publicus)praeceptor publicus) munkáját felügyelte. Az akadémiaimunkáját felügyelte. Az akadémiai
tagozaton ettől kezdve mártagozaton ettől kezdve már külön vizsgátkülön vizsgát tartottak atartottak a
preceptorságra készülőknekpreceptorságra készülőknek neveléstudományból, vagyis „neveléstudományból, vagyis „arsars
paedagogicápaedagogicá”-ból.”-ból.

36.  Az első magyar pedagógia
tankönyv: Tóth Pápai Mihály
sárospataki tanár neveléselméleti-
didaktikai tankönyvének címlapja
A sárospataki kollégium 

37. • A protestáns kollégiumok teljes tanügyi autonómiája azt isA protestáns kollégiumok teljes tanügyi autonómiája azt is
jelentette, hogy – országos egységesítő rendelkezésjelentette, hogy – országos egységesítő rendelkezés
hiányában –hiányában – többnyire egymás gyakorlatát sem követtéktöbbnyire egymás gyakorlatát sem követték,,
egymás módszereit sem vették át.egymás módszereit sem vették át.
• Az első önálló, többévfolyamosAz első önálló, többévfolyamos magyar katolikusmagyar katolikus
tanítóképző intézettanítóképző intézet 18281828-ban nyílt meg-ban nyílt meg EgerbenEgerben.. (Ezt(Ezt
megelőzte az 1818-ban létesített hasonló, demegelőzte az 1818-ban létesített hasonló, de németnémet
tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő alapítója,tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő alapítója,
Pyrker LászlóPyrker László, egri érsek volt. A falusi iskolákban tapasztalt, egri érsek volt. A falusi iskolákban tapasztalt
hiányosságok ösztönözték arra, hogy intézetet létesítsen ahiányosságok ösztönözték arra, hogy intézetet létesítsen a
„mesterek kiművelésére”.„mesterek kiművelésére”.
• A jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételiA jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételi
vizsgán a testi alkalmasságot és a beszédkészségetvizsgán a testi alkalmasságot és a beszédkészséget
vizsgálták. Avizsgálták. A két esztendeigkét esztendeig tartó tanulmányok során aztartó tanulmányok során az
elemi iskolai tantárgyakat dolgozták fel, tanítás- éselemi iskolai tantárgyakat dolgozták fel, tanítás- és
neveléstant tanultak, valamint alapos zenei képzésbenneveléstant tanultak, valamint alapos zenei képzésben
részesültek. Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-részesültek. Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-
ben királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt szerveztekben királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt szerveztek
Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron ésPesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron és
Nagykanizsán.Nagykanizsán.

38. Közép- és felsőoktatásKözép- és felsőoktatás
• A korszakA korszak gimnáziumainakgimnáziumainak legfőbb feladata, azlegfőbb feladata, az
egyetemi,egyetemi, illetve azilletve az akadémiai továbbtanulásakadémiai továbbtanulásra valóra való
felkészítés mellett afelkészítés mellett a hivatalnoki pályához szükségeshivatalnoki pályához szükséges
ismeretek nyújtásaismeretek nyújtása volt. A magyar hivatalos közéletvolt. A magyar hivatalos közélet
nyelve még mindig – bár egyre csökkenő mértékben – anyelve még mindig – bár egyre csökkenő mértékben – a
latinlatin volt.volt.
– Érdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumokÉrdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumok
tanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Aztanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Az
anyanyelven való beszéd tilos volt. A latin szóra valóanyanyelven való beszéd tilos volt. A latin szóra való
ügyelés eszköze aügyelés eszköze a szignumszignum volt, vagyis egyvolt, vagyis egy
szamárfejet utánzó falapszamárfejet utánzó falap. A tanár kijelölt egy. A tanár kijelölt egy
„„leselkedőleselkedő” diákot, aki az anya­nyelven megszólaló” diákot, aki az anya­nyelven megszólaló
társa kezébe nyomta a szignumot. Az pedigtársa kezébe nyomta a szignumot. Az pedig
igyekezett mihamarább átadni ezt a nemkívánatosigyekezett mihamarább átadni ezt a nemkívánatos
tárgyat vala­melyik tetten ért társának. Büntetést csaktárgyat vala­melyik tetten ért társának. Büntetést csak
az kapott, akinél aznap utoljára maradt a szignum.az kapott, akinél aznap utoljára maradt a szignum.

39. • A közélet latinságán először az 1790–91. éviA közélet latinságán először az 1790–91. évi
országgyűlés ütött rést, amelynek jegyzőkönyvétországgyűlés ütött rést, amelynek jegyzőkönyvét
két nyelven:két nyelven: latinul és magyarullatinul és magyarul vezették. Avezették. A
magyar nyelv jogainak kivívása – a biztatómagyar nyelv jogainak kivívása – a biztató
kezdet ellenére – nem volt könnyű. A tanügyrőlkezdet ellenére – nem volt könnyű. A tanügyről
való rendelkezés kizárólagos felségjog volt, ez isvaló rendelkezés kizárólagos felségjog volt, ez is
nehezítette a magyar nyelv iskolai térhódítását.nehezítette a magyar nyelv iskolai térhódítását.
A magyar liberális középnemességnekA magyar liberális középnemességnek hosszúhosszú
harcotharcot kellett vívnia Béccsel addig, amígkellett vívnia Béccsel addig, amíg 1844-1844-
ben végreben végre törvény születetttörvény született:: az állam nyelve aaz állam nyelve a
magyar, tehát a közép- és felsőoktatás is teljesmagyar, tehát a közép- és felsőoktatás is teljes
mértékben magyar nyelven kell, hogy folyjon.mértékben magyar nyelven kell, hogy folyjon.

40. • A magyar nyelv ügye már korábban is lelkes pártfogókraA magyar nyelv ügye már korábban is lelkes pártfogókra
talált. A századfordulótól kezdve fellendült az iskolaitalált. A századfordulótól kezdve fellendült az iskolai
önképzőkörök nyelvművelő tevékenysége, sorra jelentekönképzőkörök nyelvművelő tevékenysége, sorra jelentek
meg a magyar nyelvű tankönyvek. Különösen ameg a magyar nyelvű tankönyvek. Különösen a
protestáns kollégiumok tanárai jártak élen ezen a téren.protestáns kollégiumok tanárai jártak élen ezen a téren.
• A reformkori küzdelmek másik vonulata aA reformkori küzdelmek másik vonulata a szakképzésszakképzés
intézményrendszerének kiépítéséért folyt. Két ilyenintézményrendszerének kiépítéséért folyt. Két ilyen
felsőfokú intézmény működött ekkor: az 1763-banfelsőfokú intézmény működött ekkor: az 1763-ban
alapított összbirodalmialapított összbirodalmi Bányászati AkadémiaBányászati Akadémia
Selmecbányán,Selmecbányán, és az 1782-ben létesítettés az 1782-ben létesített MérnökképzőMérnökképző
IntézetIntézet aa pesti egyetem bölcsészkarán.pesti egyetem bölcsészkarán. Földmérő ésFöldmérő és
vízügyi szakembereket képeztek itt.vízügyi szakembereket képeztek itt.
• A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyiA heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi
rendelet jelent meg a pesti „rendelet jelent meg a pesti „IpartanodaIpartanoda” létesítéséről. Ez” létesítéséről. Ez
az intézet 1846-ban kezdte meg működését „az intézet 1846-ban kezdte meg működését „József-József-
ipartanodaipartanoda” néven. Középfokú végzettséget nyújtott: ipari” néven. Középfokú végzettséget nyújtott: ipari
kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött.kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött.

41. • Ebben a korszakban aEbben a korszakban a pesti tudományegyetempesti tudományegyetem munkájátmunkáját
még amég a bécsi tanulmányi bizottságtól való teljes függésbécsi tanulmányi bizottságtól való teljes függés
jellemezte.jellemezte. Az egyetem választott vezetői a rektor és a kariAz egyetem választott vezetői a rektor és a kari
dékánok voltak, de a tulajdonképpeni vezetői jogokat adékánok voltak, de a tulajdonképpeni vezetői jogokat a
király által kinevezettkirály által kinevezett elnökelnök és a kariés a kari igazgatókigazgatók birtokolták.birtokolták.
Az egyetemi autonómia teljes mértékbenAz egyetemi autonómia teljes mértékben formalitásformalitás maradtmaradt
csupán.csupán.
• A tanulmányok nyelve aA tanulmányok nyelve a latinlatin volt. E tekintetben csak azvolt. E tekintetben csak az
1844. évi 2. törvény hozott némi változást: elrendelte, hogy1844. évi 2. törvény hozott némi változást: elrendelte, hogy
bizonyos tárgyakat magyarul tanítsanak. A bölcsészkaronbizonyos tárgyakat magyarul tanítsanak. A bölcsészkaron
a filozófiai, fizikai és matematikai előadások egészen 1849-a filozófiai, fizikai és matematikai előadások egészen 1849-
ig latin nyelven folytak.ig latin nyelven folytak.
• A második Ratio rendelkezése nyománA második Ratio rendelkezése nyomán a két évfolyamosa két évfolyamos
bölcsészkarra a hatosztályos gimnázium elvégzése utánbölcsészkarra a hatosztályos gimnázium elvégzése után
(tehát legalább tizenöt éves korában) léphetett a(tehát legalább tizenöt éves korában) léphetett a
fiatalember Ez a fakultás – a középkori hagyományoknakfiatalember Ez a fakultás – a középkori hagyományoknak
megfelelően –megfelelően – nem volt egyenrangú a többivel:nem volt egyenrangú a többivel: a teológiai,a teológiai,
a jogi és az orvosi kara jogi és az orvosi kar előkészítésételőkészítését szolgálta. Éppen ezértszolgálta. Éppen ezért
minden egyetemi hallgatónak eredményesen el kellettminden egyetemi hallgatónak eredményesen el kellett
végeznie avégeznie a filozófiai fakultásfilozófiai fakultás stúdiumait.stúdiumait.

42. • AA középiskolai tanárképzéstközépiskolai tanárképzést – az ismételten– az ismételten
felvetett javaslatok ellenére – ebben afelvetett javaslatok ellenére – ebben a
korszakbankorszakban még nem szervezték meg amég nem szervezték meg a
bölcsészkaron.bölcsészkaron. A tanári pályára készülőkA tanári pályára készülők
szabadon választható pedagógiai ésszabadon választható pedagógiai és
módszertani tárgyú előadások hallgatásávalmódszertani tárgyú előadások hallgatásával
szerezhettek neveléstani-oktatástaniszerezhettek neveléstani-oktatástani
ismereteket. Az egyetemi tanárképző intézetismereteket. Az egyetemi tanárképző intézet
megalkotásamegalkotása Eötvös József vallás- ésEötvös József vallás- és
közoktatásügyi miniszterközoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. Az őnevéhez fűződik. Az ő
kultuszminiszteri tevékenysége a tárgyakultuszminiszteri tevékenysége a tárgya
következő fejezetünknek.következő fejezetünknek.

43. Az 184-49-es forradalom és szabadságharcAz 184-49-es forradalom és szabadságharc
oktatásügyeoktatásügye
• 1848 márciusa végre megteremtette a magyar1848 márciusa végre megteremtette a magyar
társadalom gyökeres polgári átalakulásának feltételeit.társadalom gyökeres polgári átalakulásának feltételeit.
Ezzel párhuzamosan megindította egyEzzel párhuzamosan megindította egy új magyarúj magyar
közoktatási rendszer kiépítését is.közoktatási rendszer kiépítését is. A kormányban EötvösA kormányban Eötvös
József felügyelte ezt a területet.József felügyelte ezt a területet.
• Az 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden bevettAz 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden bevett
vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségevallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmiközálladalmi
költségek általköltségek által fedeztessék”, tehátfedeztessék”, tehát közadóból.közadóból. EzzelEzzel
megszűnt hazánkban az iskolafenntartás évszázadosmegszűnt hazánkban az iskolafenntartás évszázados
múltra visszatekintő feudális módja.múltra visszatekintő feudális módja.

44. • Eötvös 1848. július 24-én a népképviseleti országgyűlés eléEötvös 1848. július 24-én a népképviseleti országgyűlés elé
terjesztette a népoktatás rendezéséről szólóterjesztette a népoktatás rendezéséről szóló
törvényjavaslatát.törvényjavaslatát.
• AA törvényjavaslattörvényjavaslat nem az alsó fokú oktatás részletesnem az alsó fokú oktatás részletes
szabályozása, hanemszabályozása, hanem keret:keret: a népoktatásügy alapvetőa népoktatásügy alapvető
elveinek foglalata.elveinek foglalata.
• Első paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az elemiElső paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az elemi
oktatás célját, hogy segítségével „oktatás célját, hogy segítségével „a gyerekek a tudománya gyerekek a tudomány
első elemeibe avattassanakelső elemeibe avattassanak”.”.
• A törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam feladataA törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam feladata
kettős:kettős:
• 1.1. Gondoskodnia kell arról, hogy minden helységbenGondoskodnia kell arról, hogy minden helységben
legyenek népiskolák,legyenek népiskolák,
• 2.2. másrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden iskolakötelesmásrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden iskolaköteles
gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésénekgyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésének
a lehetőségét.a lehetőségét.
• A tankötelezettségA tankötelezettség fiúknál hattól tizenkét éves korig,fiúknál hattól tizenkét éves korig,
leányoknál hattól tízéves korigleányoknál hattól tízéves korig tart.tart.

45. • Az állami elemi iskolákban a tanításAz állami elemi iskolákban a tanítás ingyenes.ingyenes. Az iskolákAz iskolák
fenntartása a község felnőtt lakosságára kivetettfenntartása a község felnőtt lakosságára kivetett iskolaadóbóliskolaadóból
történik. Ez az egyénenként fizetett állami adó öt százalékáttörténik. Ez az egyénenként fizetett állami adó öt százalékát
teszi ki. Ha ez nem elégséges, mód van államsegélyteszi ki. Ha ez nem elégséges, mód van államsegély
igénybevételére.igénybevételére.
• Az oktatás nyelve: aAz oktatás nyelve: a község lakossága többségénekközség lakossága többségének
anyanyelveanyanyelve. Nemzetiségek lakta vidéken a. Nemzetiségek lakta vidéken a magyar nyelvet ismagyar nyelvet is
tanítani kell.tanítani kell.
• Az iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, „amelyek aAz iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, „amelyek a
polgári élet minden viszonyaiban szükségesek, figyelemmelpolgári élet minden viszonyaiban szükségesek, figyelemmel
arra, hogy a gyermekekarra, hogy a gyermekek inkább alapos, mint sokféleinkább alapos, mint sokféle
ismerethezismerethez jussanak”. Ezek a következők: írás, olvasás,jussanak”. Ezek a következők: írás, olvasás,
számolás, természettan, természetleírás, hazai történelem ésszámolás, természettan, természetleírás, hazai történelem és
földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás,földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás,
éneklés.éneklés.
• A vallástan nem iskolai tantárgy.A vallástan nem iskolai tantárgy. Ugyanakkor aUgyanakkor a
törvénytervezettörvénytervezet meghagyta az iskolák felekezeti jellegétmeghagyta az iskolák felekezeti jellegét
abban az esetben, ha egy helységben egyazon felekezetbőlabban az esetben, ha egy helységben egyazon felekezetből
legalább ötven iskolaköteles gyermek él.legalább ötven iskolaköteles gyermek él. Az ötvenes létszámAz ötvenes létszám
alatt „közös” (tehátalatt „közös” (tehát felekezetközifelekezetközi) az iskola.) az iskola.

46. • A nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az aA nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az a
módosítás került a szövegbe, hogymódosítás került a szövegbe, hogy a magyar nyelva magyar nyelv
egyrészt minden elemi iskolában rendes tantárgyegyrészt minden elemi iskolában rendes tantárgy,,
másrésztmásrészt az oktatás nyelve mindenüttaz oktatás nyelve mindenütt (tehát(tehát
nemzetiségek lakta vidékeken is) anemzetiségek lakta vidékeken is) a magyarmagyar. Viszont akik. Viszont akik
ezt nem értik, azoknak anyanyelven kell magyarázni aezt nem értik, azoknak anyanyelven kell magyarázni a
tananyagot.tananyagot.
• Heves vihart váltott ki az iskolákHeves vihart váltott ki az iskolák felekezeti jellegénekfelekezeti jellegének
kérdése is. A törvény idevonatkozó paragrafusánakkérdése is. A törvény idevonatkozó paragrafusának
tartalma így módosult a vita után:tartalma így módosult a vita után: az állam csak közösaz állam csak közös
iskolákat tart fenn minden felekezeti jelleg kizárásával.iskolákat tart fenn minden felekezeti jelleg kizárásával.
Ugyanakkor a felekezetek – saját költségükön –Ugyanakkor a felekezetek – saját költségükön –
létesíthetnek iskolákat. Azok a lakosok, akikneklétesíthetnek iskolákat. Azok a lakosok, akiknek
gyermekei ezeket veszik igénybe, nem mentesülnek azgyermekei ezeket veszik igénybe, nem mentesülnek az
állami iskolaadó alól.állami iskolaadó alól.
• Az országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-énAz országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-én
tárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, hogytárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, hogy
részletes megvitatásarészletes megvitatása nem időszerűnem időszerű: békésebb időkre: békésebb időkre
kell halasztani.kell halasztani.

47. • A népoktatási törvénytervezet mellettA népoktatási törvénytervezet mellett Eötvös JózsefEötvös József másik fontosmásik fontos
alkotása aalkotása a pesti egyetempesti egyetem szervezetét újjáalakítószervezetét újjáalakító
alapdokumentum: „alapdokumentum: „A magyar egyetem alapszabályaiA magyar egyetem alapszabályai”.”.
• Eszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik aEszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik a
filozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokatfilozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokat foglalja magába, afoglalja magába, a
másik pedig amásik pedig a matematikai és természettudományi stúdiumokat.matematikai és természettudományi stúdiumokat.
• A szabályzatA szabályzat a középiskolai tanárképzésa középiskolai tanárképzés megszervezéséről ismegszervezéséről is
intézkedik. Eötvösintézkedik. Eötvös a bölcsészkar mindkét tagozata mellett egy-a bölcsészkar mindkét tagozata mellett egy-
egy tanárképző intézetet kívánt létesíteni,egy tanárképző intézetet kívánt létesíteni, kezdetben tíz-tíz kiválókezdetben tíz-tíz kiváló
egyetemi hallgató számára. A hallgatók fele lakást, élelmezéstegyetemi hallgató számára. A hallgatók fele lakást, élelmezést
és ösztöndíjat kapott volna.és ösztöndíjat kapott volna.
• A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemiA tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemi
tanárára bízta. A tanárképző intézetek hallgatói három esztendeitanárára bízta. A tanárképző intézetek hallgatói három esztendei
tanulmányt folytattak volna itt. Szaktárgyaik alapos elsajátításántanulmányt folytattak volna itt. Szaktárgyaik alapos elsajátításán
túltúl neveléstudományi és oktatás-módszertani képzés és tanítási-neveléstudományi és oktatás-módszertani képzés és tanítási-
nevelési gyakorlat szerepelt a tervek között.nevelési gyakorlat szerepelt a tervek között.
• Eötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időreEötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időre nemnem
realizálódhattakrealizálódhattak. A sors különös kegye folytán viszont második. A sors különös kegye folytán viszont második
minisztersége ideje alatt – a kiegyezés után – lehetősége nyílottminisztersége ideje alatt – a kiegyezés után – lehetősége nyílott
arra, hogy elképzelései jelentős részét megvalósíthassaarra, hogy elképzelései jelentős részét megvalósíthassa

48. Tizenkilencedik századi debreceni népiskolai tanterem
rekonstrukciója
(Millenniumi iskolatörténeti kiállítás)

49. Forradalom után, kiegyezés előtt
Népoktatás
• Centralizáló törekvés:Centralizáló törekvés: a nevelés és oktatás fölött aza nevelés és oktatás fölött az
állam gyakorolja a főfelügyeletet.állam gyakorolja a főfelügyeletet. Ez a felügyeletEz a felügyelet
nemcsak az iskolára vonatkozott, hanem kiterjedt a házinemcsak az iskolára vonatkozott, hanem kiterjedt a házi
oktatásra, a családi nevelésre is.oktatásra, a családi nevelésre is.
• A kormányzat következetesen törekedett arra, hogyA kormányzat következetesen törekedett arra, hogy
minden gyermekminden gyermek részesüljön legalább annyi és olyanrészesüljön legalább annyi és olyan
minőségű nevelésben-oktatásban, amelyet a népiskolaminőségű nevelésben-oktatásban, amelyet a népiskola
nyújt.nyújt.
• A bécsi kultuszminisztérium volt a magyar közoktatásügyA bécsi kultuszminisztérium volt a magyar közoktatásügy
legfőbb irányítója. Innen kapták utasításaikat az egyeslegfőbb irányítója. Innen kapták utasításaikat az egyes
tankerületektankerületek és a melléjük rendeltés a melléjük rendelt iskolatanácsokiskolatanácsok..
• A század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a hazaiA század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a hazai
népoktatásügynépoktatásügy jelentős fejlődésen ment keresztül:jelentős fejlődésen ment keresztül: azaz
elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett.elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett.

50. • Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok csupánUgyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok csupán
egy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, a magyaregy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, a magyar
népoktatásügy – Európa egyes fejlettebb országaihoznépoktatásügy – Európa egyes fejlettebb országaihoz
képest – ezzel együtt is elmaradott maradt. Aképest – ezzel együtt is elmaradott maradt. A
kormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások aligkormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások alig
1,9%-át) fordította a közoktatás támogatására,1,9%-át) fordította a közoktatás támogatására,
Spanyolország után Európában a legkevesebbet.Spanyolország után Európában a legkevesebbet.
• A század második felének művelődéspolitikusa,A század második felének művelődéspolitikusa, SchvarzSchvarz
GyulaGyula hivatalos statisztikák alapján állapította meg, hogyhivatalos statisztikák alapján állapította meg, hogy
az országban mintegy öt-hatezer településen nincsaz országban mintegy öt-hatezer településen nincs
iskola, s a tanköteles gyermeknek 48%-a jár iskolába. Aiskola, s a tanköteles gyermeknek 48%-a jár iskolába. A
besorozott újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni.besorozott újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni.
• Az osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben egyreAz osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben egyre
erőteljesebben törekedett a németesítésre az alsó fokúerőteljesebben törekedett a németesítésre az alsó fokú
oktatás területén is. A német nyelv tanítását kötelezővéoktatás területén is. A német nyelv tanítását kötelezővé
tették. A nemzeti szellemű tankönyveket kitiltották aztették. A nemzeti szellemű tankönyveket kitiltották az
iskolákból, helyettükiskolákból, helyettük magyarra fordított osztrákmagyarra fordított osztrák
tankönyvektankönyvek használatát rendelték el.használatát rendelték el.

51. Középfokú oktatásKözépfokú oktatás
• Az 1850-es évek fontosAz 1850-es évek fontos
eseménye volt azeseménye volt az osztrákosztrák
gimnáziumok és reáliskolákgimnáziumok és reáliskolák
számára kidolgozottszámára kidolgozott
alapdokumentumalapdokumentum (szabályzat és(szabályzat és
tanterv) aztanterv) az
„Organisationsentwurf”„Organisationsentwurf”
bevezetése hazánkban.bevezetése hazánkban.
• Kidolgozója két egyetemi tanárKidolgozója két egyetemi tanár
volt:volt: Franz Exner,Franz Exner, a prágaia prágai
egyetem filozófiatanára, aegyetem filozófiatanára, a
herbartizmus híve ésherbartizmus híve és HerrmannHerrmann
Bonitz,Bonitz, a bécsi egyetem görög–a bécsi egyetem görög–
latin nyelvész professzora.latin nyelvész professzora. Leo Thun gróf (1811-1888)

52. • Az „Entwurf” műveltségfelfogásában aAz „Entwurf” műveltségfelfogásában a
neohumanizmus hatásaneohumanizmus hatása éppúgy kimutatható, mint aéppúgy kimutatható, mint a
herbartizmusherbartizmus befolyása.befolyása. A nyelvi-irodalmi-történelmiA nyelvi-irodalmi-történelmi
irányultság mellett airányultság mellett a matematikának és amatematikának és a
természettudományoknaktermészettudományoknak is helyet kíván biztosítaniis helyet kíván biztosítani
a középiskolák tantervében.a középiskolák tantervében.
• Figyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak meg aFigyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak meg a
szerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. Aszerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. A
középiskolai tanulás „passzív befogadás”-jellegeközépiskolai tanulás „passzív befogadás”-jellege
helyett ahelyett a „tanulók saját tevékenységét”„tanulók saját tevékenységét”, az aktív, az aktív
ismeretelsajátítást szorgalmazzák, amelynek révénismeretelsajátítást szorgalmazzák, amelynek révén
a „puszta tudás valamire való képességgé válik”.a „puszta tudás valamire való képességgé válik”.
• Az Entwurf jellemző vonásait a következőkbenAz Entwurf jellemző vonásait a következőkben
összegezhetjük:összegezhetjük:

53. • –– Létrehozta aLétrehozta a nyolcosztályos gimnáziumotnyolcosztályos gimnáziumot 1010––18 éves fiúk18 éves fiúk
számáraszámára. A tanulmányok középpontjában az intenzív latin. A tanulmányok középpontjában az intenzív latin
és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, ezt egészítette ki egyés görög nyelvi-irodalmi képzés állt, ezt egészítette ki egy
élő idegen nyelv (a német) tanulása és a humán, illetveélő idegen nyelv (a német) tanulása és a humán, illetve
reáltárgyak együttese. A gimnázium két szervezetilegreáltárgyak együttese. A gimnázium két szervezetileg
önálló tagozatból áll: az I–IV. osztályig terjedőönálló tagozatból áll: az I–IV. osztályig terjedő
algimnáziumalgimnáziumból és a további négy osztállyal teljesból és a további négy osztállyal teljes
főgimnáziumfőgimnáziumból.ból.
• –– A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. AA gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A
nyilvános gimnáziumok államilag érvényesnyilvános gimnáziumok államilag érvényes
bizonyítványokat adhatnak ki,bizonyítványokat adhatnak ki, érettségi vizsgákatérettségi vizsgákat
tarthatnak, emelletttarthatnak, emellett próbaévre tanárjelölteketpróbaévre tanárjelölteket isis
alkalmazhatnak.alkalmazhatnak. Nyilvánossági jogotNyilvánossági jogot a VKM adhat.a VKM adhat.
• –– Létrehozott egy másik középiskola-típust is, aLétrehozott egy másik középiskola-típust is, a reáliskoláreáliskolátt..
Főreáliskola volt a neve a háromosztályos alreálból ésFőreáliskola volt a neve a háromosztályos alreálból és
hároméves főreálból állóhároméves főreálból álló hatosztályos intézménynek,hatosztályos intézménynek,
amely felsőfokú technikai-műszaki tanulmányokra készítettamely felsőfokú technikai-műszaki tanulmányokra készített
elő. Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek,elő. Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek,
helyettük ahelyettük a természettudományoktermészettudományok kerültek előtérbe.kerültek előtérbe.

54. • –– Az Entwurf úgy rendelkezett, hogy középiskolábanAz Entwurf úgy rendelkezett, hogy középiskolában
csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkezőcsak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező
szaktanárokszaktanárok taníthatnak.taníthatnak.
• –– Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az aAz Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az a
nyelv, amelynyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosságaz intézmény székhelyén élő lakosság
többségének anyanyelve.többségének anyanyelve.
• 1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már
változtatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete aztváltoztatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete azt
szorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályainakszorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályainak
tanítási nyelvetanítási nyelve váljon németté.váljon németté. Ez a népszerűtlenEz a népszerűtlen
törekvés azonban hamarosan veszített lendületéből, störekvés azonban hamarosan veszített lendületéből, s
csak felemás módon valósult meg a magyarcsak felemás módon valósult meg a magyar
középiskolákközépiskolák passzív ellenállása miatt.passzív ellenállása miatt.
• Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar iskoláztatásAz Entwurf fontos dokumentuma a magyar iskoláztatás
történetének. Jelentős mértékben előmozdította atörténetének. Jelentős mértékben előmozdította a
középiskolák fejlődését, bár ez nem mentközépiskolák fejlődését, bár ez nem ment
megrázkódtatások nélkül.megrázkódtatások nélkül.

55. FelsőoktatásFelsőoktatás
• Az 1850-es években a pesti egyetem szervezeti felépítésébenAz 1850-es években a pesti egyetem szervezeti felépítésében
jelentős változtatásokat hajtottak végre. Nálunk is bevezettékjelentős változtatásokat hajtottak végre. Nálunk is bevezették
az új ausztriai egyetemi szabályzatot, s ez megváltoztatta aaz új ausztriai egyetemi szabályzatot, s ez megváltoztatta a
bölcsészkar addigi státuszát.bölcsészkar addigi státuszát.
• A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi háromA filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi három
egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált,egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált, s a tanulmányis a tanulmányi
idő három évre emelkedett.idő három évre emelkedett.
• EgyúttalEgyúttal megszűnt a kötelező és szabadon választhatómegszűnt a kötelező és szabadon választható
tantárgyak kettőssége:tantárgyak kettőssége: a hallgatók ettől fogvaa hallgatók ettől fogva
érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendbenérdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben
vehették fel az egyes tantárgyakat. Az egyetemre való felvételvehették fel az egyes tantárgyakat. Az egyetemre való felvétel
feltételei is módosultak:feltételei is módosultak: a leendő hallgatóktól megkövetelték aa leendő hallgatóktól megkövetelték a
nyolcosztályos gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettséginyolcosztályos gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettségi
vizsgát.vizsgát. A bölcsészeti kar diákjai ekkor már 18–21 esztendősA bölcsészeti kar diákjai ekkor már 18–21 esztendős
fiatalemberek.fiatalemberek.

56. • A filozófiai fakultás többi karra való előkészítő szerepénekA filozófiai fakultás többi karra való előkészítő szerepének
megszűnése után új dilemma keletkezett: amegszűnése után új dilemma keletkezett: a tudósképzéstudósképzés
és aés a tanárképzéstanárképzés kettőssége.kettőssége.
• Az 1852–53. tanévtől kezdve márAz 1852–53. tanévtől kezdve már gyakorlatokgyakorlatok
(szemináriumok)(szemináriumok) is szerepeltek a pesti egyetemis szerepeltek a pesti egyetem
tanrendjében. Ilyen szemináriumokat először történelembőltanrendjében. Ilyen szemináriumokat először történelemből
és ókori filozófiából tartottak – kifejezettenés ókori filozófiából tartottak – kifejezetten gimnáziumigimnáziumi
tanárjelöltek számára.tanárjelöltek számára.
• A magyarA magyar középiskolai tanárképzésközépiskolai tanárképzés csak nagy nehézségekcsak nagy nehézségek
árán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi kormányzat azárán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi kormányzat az
ötvenes évek elején a középiskolai tanárok képesítéséreötvenes évek elején a középiskolai tanárok képesítésére
„tanárvizsgáló bizottságokat”„tanárvizsgáló bizottságokat” hozott létre. E bizottságokhozott létre. E bizottságok
előtt kellett vizsgáznia aelőtt kellett vizsgáznia a háromesztendős bölcsészkariháromesztendős bölcsészkari
stúdiumotstúdiumot végzett jelöltnekvégzett jelöltnek szaktárgyaiból,szaktárgyaiból,
neveléstudományból és oktatásmódszertanból.neveléstudományból és oktatásmódszertanból. KezdetbenKezdetben
csak Bécsben, Prágában, Innsbruckban, Lembergben éscsak Bécsben, Prágában, Innsbruckban, Lembergben és
Padovában működtek ilyen vizsgahelyek.Padovában működtek ilyen vizsgahelyek.

57. Az iskoláztatás története 1867–1919 között
Elemi iskolák
• A kiegyezés után, az Andrássy-kormányban ismétA kiegyezés után, az Andrássy-kormányban ismét
Eötvös JózsefEötvös József, lett a VKM vezetője. Szilárd, lett a VKM vezetője. Szilárd
elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatáselhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás
polgári átalakítását – azt a folyamatot, amely 1848-benpolgári átalakítását – azt a folyamatot, amely 1848-ben
elkezdődött.elkezdődött.
• A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében EötvösA kiegyezés utáni népoktatási reformtervében Eötvös
számolt a megváltozott történelmi-társadalmiszámolt a megváltozott történelmi-társadalmi
helyzettel. Amíg 1848-ban ahelyzettel. Amíg 1848-ban a „közös”„közös” (felekezetközi)(felekezetközi)
iskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban máriskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban már aa
meglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve ésmeglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve és
érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét.érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét.
(Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy(Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy
önkormányzati népiskola sem volt az országban!)önkormányzati népiskola sem volt az országban!)

58. • EötvösEötvös községi iskolák létesítését csak ott rendeli el,községi iskolák létesítését csak ott rendeli el,
ahol nem működnek egyházi népiskolák.ahol nem működnek egyházi népiskolák. A felekezetiA felekezeti
iskolák államosítását nem szorgalmazta, mert a központiiskolák államosítását nem szorgalmazta, mert a központi
államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta.államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta.
• A felekezeti iskola nélküli községekA felekezeti iskola nélküli községek közösközös
népiskolájánaknépiskolájának felállításán túl Eötvös az állam befolyásátfelállításán túl Eötvös az állam befolyását
közvetett eszközökkel kívánta érvényre juttatni. Ez aközvetett eszközökkel kívánta érvényre juttatni. Ez a
befolyás mindenekelőtt azbefolyás mindenekelőtt az ellenőrző szerepben,ellenőrző szerepben, aa
felügyelet jogában testesült meg, ami afelügyelet jogában testesült meg, ami a felekezetifelekezeti
iskolákra is kiterjedt.iskolákra is kiterjedt. Mindemellett az állam ösztönzőMindemellett az állam ösztönző
szerepet is betöltött:szerepet is betöltött: állami tanítóképzőkállami tanítóképzők felállításávalfelállításával
szorgalmazta a tanítóképzés színvonalának emelését,szorgalmazta a tanítóképzés színvonalának emelését,
gondot fordított a színvonalas népiskolaigondot fordított a színvonalas népiskolai tankönyvektankönyvek
elkészítésére.elkészítésére.
• Eötvös új törvényjavaslataEötvös új törvényjavaslata 1868. június 23-án1868. június 23-án került akerült a
képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csakképviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak
december 15-én szentesítette a király. Ezzeldecember 15-én szentesítette a király. Ezzel
megszületett Magyarország első népoktatási törvénye,megszületett Magyarország első népoktatási törvénye,
azaz 1868:38. tc.1868:38. tc.

59. • Kiemelkedő jelentőségűKiemelkedő jelentőségű törvény ez a magyar népoktatástörvény ez a magyar népoktatás
történetében.történetében. (A maga nemében Európa több más(A maga nemében Európa több más
országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben,országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben,
Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt azOlaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az
általános tankötelezettségről.)általános tankötelezettségről.)
• –– Pénzbüntetés terhe mellettPénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden szülőt,kötelezett minden szülőt,
hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráighogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig
iskolába járassa.iskolába járassa. Ettől kezdve lépett érvénybeEttől kezdve lépett érvénybe
Magyarországon az általánosMagyarországon az általános iskolakötelezettségiskolakötelezettség (más(más
szóval tankötelezettség).szóval tankötelezettség).
• –– A népiskolai oktatás ingyenességétA népiskolai oktatás ingyenességét – az 1848. évi– az 1848. évi
tervezettől eltérően –tervezettől eltérően – nem mondja kinem mondja ki, de az igazoltan, de az igazoltan
szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”.szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”.
• A törvény előírásainak érvényre juttatásához tovább kellettA törvény előírásainak érvényre juttatásához tovább kellett
fejleszteni a már meglévő három-, négy és ötosztályosfejleszteni a már meglévő három-, négy és ötosztályos
kisiskolákat (városokban és falvakban egyaránt):kisiskolákat (városokban és falvakban egyaránt): létrejött alétrejött a
hatosztályos elemi népiskola.hatosztályos elemi népiskola.

60. • A városi elemi iskola minden osztálya számára már különA városi elemi iskola minden osztálya számára már külön
tanítót ír elő a törvény, míg a falvakban csupán egy tanítótanítót ír elő a törvény, míg a falvakban csupán egy tanító
foglalkozott a hat osztály tanulóival.foglalkozott a hat osztály tanulóival.
• –– Eötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított toleranciájátEötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított toleranciáját
jelzi, hogy a törvény kimondja:jelzi, hogy a törvény kimondja: minden gyermeketminden gyermeket
anyanyelvén tanítsanak a népiskolában.anyanyelvén tanítsanak a népiskolában.
• –– Nagy gondot fordított aNagy gondot fordított a tanítóképzéstanítóképzésrere. A törvény előírta,. A törvény előírta,
hogy az ország területén 20 tanítóképzőt kell felállítani. Ahogy az ország területén 20 tanítóképzőt kell felállítani. A
három évfolyamos képzőket gyakorlóiskolával kapcsoltákhárom évfolyamos képzőket gyakorlóiskolával kapcsolták
össze azért, hogy „a növendék-tanítók gyakorlatilagössze azért, hogy „a növendék-tanítók gyakorlatilag
képeztethessenek”.képeztethessenek”.
• Lányok számáraLányok számára „tanítónő képező intézetek”„tanítónő képező intézetek” létesítésérőllétesítéséről
rendelkezett. Itt a képzés ingyenes volt, s időtartamarendelkezett. Itt a képzés ingyenes volt, s időtartama
szintén három esztendő.szintén három esztendő.
• –– A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. életévüketA hatosztályos elemi népiskola után, a 12. életévüket
betöltött gyermekeknekbetöltött gyermekeknek „ismétlő iskolába”„ismétlő iskolába” kellett járniuk. Ittkellett járniuk. Itt
már nem folyt mindennapos tanítás. Télen hetenként öt,már nem folyt mindennapos tanítás. Télen hetenként öt,
nyáron két óra volt a kötelező tanítási idő.nyáron két óra volt a kötelező tanítási idő.

61. • ––Létrehozza aLétrehozza a felsőbb népiskolát,felsőbb népiskolát, amely a hatosztályosamely a hatosztályos
elemire épül. Ilyen intézetet az ötezer lakosnál nagyobbelemire épül. Ilyen intézetet az ötezer lakosnál nagyobb
lélekszámú helységekben kellett felállítani.lélekszámú helységekben kellett felállítani.
• A nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha anyagiA nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha anyagi
erejük engedi” –erejük engedi” – polgári iskolátpolgári iskolát létesítettek. A polgáribanlétesítettek. A polgáriban
a fiúk hat-, lányok pedig négyéves képzésbena fiúk hat-, lányok pedig négyéves képzésben
részesültek. Polgári iskolába a népiskola első négyrészesültek. Polgári iskolába a népiskola első négy
osztályát elvégzett tízéves gyerekek nyerhettek felvételt.osztályát elvégzett tízéves gyerekek nyerhettek felvételt.
• A törvény rendelkezik azA törvény rendelkezik az iskolaszékiskolaszék, a népiskolai, a népiskolai
hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Azhatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Az iskolaszékiskolaszék
kilenctagú testület, melyben helyet kap a helybeli lelkészkilenctagú testület, melyben helyet kap a helybeli lelkész
és a tanító, valamint a helység lakosainak képviselői,és a tanító, valamint a helység lakosainak képviselői,
„lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.„lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.
• Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolaiAz iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai
munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíjmunkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj
beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett azbeszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az
iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről;iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről;
képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító ésképviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és
a szülők közötti vitás kérdésekben stb.a szülők közötti vitás kérdésekben stb.

62. A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig
• A népoktatási törvény nyomán jelentősen korszerűsödött aA népoktatási törvény nyomán jelentősen korszerűsödött a
magyar elemi iskoláztatás,magyar elemi iskoláztatás, de a fejlődés hosszú folyamatde a fejlődés hosszú folyamat
eredménye volt.eredménye volt. Eötvös munkásságának gyümölcse csakEötvös munkásságának gyümölcse csak
jóval halála (1871) után ért be.jóval halála (1871) után ért be.
• Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvényKorabeli becslések és felmérések alapján, a törvény
megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknekmegjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek
48%48%-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már 55%55%-ra-ra
módosult. A századforduló táján, 1896-banmódosult. A századforduló táján, 1896-ban 79%79% az iskolátaz iskolát
látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig márlátogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 93%.93%.
• AA néptanítók csekély száma és alacsony színvonalúnéptanítók csekély száma és alacsony színvonalú
képzettségeképzettsége lassította a fejlődést. Jelentős részük nemlassította a fejlődést. Jelentős részük nem
ismerte a kor színvonalának megfelelő taneszközöket,ismerte a kor színvonalának megfelelő taneszközöket,
szemléltetőeszközöket. Természettani ismereteik isszemléltetőeszközöket. Természettani ismereteik is
rendkívül hiányosak voltak. Mindezeket a visszásságokatrendkívül hiányosak voltak. Mindezeket a visszásságokat
tetézi, hogy egyes megyékben több olyan tanító volt, akitetézi, hogy egyes megyékben több olyan tanító volt, aki
még írni sem tudott.még írni sem tudott.

63. • Eötvös JózsefEötvös József sokat tett a népiskolák tanszeköz-sokat tett a népiskolák tanszeköz-
ellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot hívottellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot hívott
életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és tankönyvek,életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és tankönyvek,
valamint avalamint a „vezérkönyvek”„vezérkönyvek” (tanítói segédkönyvek)(tanítói segédkönyvek)
színvonalának fejlesztése volt.színvonalának fejlesztése volt.
• A tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabadA tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabad
versenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek felversenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek fel
tankönyvírásra, de mellettüktankönyvírásra, de mellettük bárki szabadon pályázhatottbárki szabadon pályázhatott
kéziratával.kéziratával.
• Az Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást megértek, sőtAz Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást megértek, sőt
lefordított,lefordított, nemzetiségi nyelvű változataiknemzetiségi nyelvű változataik is megjelentek. Ais megjelentek. A
német, román, szlovák és egyéb nemzetiségi tankönyvek –német, román, szlovák és egyéb nemzetiségi tankönyvek –
a magyar könyvből fordított szövegeken túl – szépa magyar könyvből fordított szövegeken túl – szép
számmal tartalmazzák a nemzetiségi költők, írók műveit is.számmal tartalmazzák a nemzetiségi költők, írók műveit is.
Egészen az 1910-es évek végéig használták ezeket aEgészen az 1910-es évek végéig használták ezeket a
nemzetiségi tankönyveket, melyek a népoktatásnemzetiségi tankönyveket, melyek a népoktatás
eszközével segítették elő a Kárpát-medencében élő népekeszközével segítették elő a Kárpát-medencében élő népek
egymás iránti megértését.egymás iránti megértését.

64. Népiskolai faliképek a19. század végén Magyarországon

65. • Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála utánEötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után
lelassult a magyar népoktatás korszerűsítéséneklelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének
folyamata.folyamata.
• Az 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a tanulókAz 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a tanulók
anyanyelve – amennyiben ez „a községben divatozóanyanyelve – amennyiben ez „a községben divatozó
[tehát általános] nyelvek egyike” – ez a jogszabály volt[tehát általános] nyelvek egyike” – ez a jogszabály volt
érvényben az 1920-as évekig.érvényben az 1920-as évekig.
• Ezen belül 1879-től valamennyi népoktatásiEzen belül 1879-től valamennyi népoktatási
intézménybenintézményben kötelező tantárgykéntkötelező tantárgyként bevezették abevezették a
magyar nyelvetmagyar nyelvet..
• Az 1907-ben,Az 1907-ben, Apponyi AlbertApponyi Albert minisztersége alatt kiadottminisztersége alatt kiadott
törvény a nemzetiségi egyházi iskolák államsegélyéttörvény a nemzetiségi egyházi iskolák államsegélyét
ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tanulók a negyedikahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tanulók a negyedik
osztály elvégzése után magyar nyelven – írásban ésosztály elvégzése után magyar nyelven – írásban és
szóban – alapszinten helyesen ki tudják magukat fejezni.szóban – alapszinten helyesen ki tudják magukat fejezni.
(Az oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi 46. törvény(Az oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi 46. törvény
szintén Apponyi Albert nevéhez fűződik.)szintén Apponyi Albert nevéhez fűződik.)

66. • A XIX. század utolsó éveiben,A XIX. század utolsó éveiben, Wlassics GyulaWlassics Gyula
minisztersége alatt ezer új állami népiskolátminisztersége alatt ezer új állami népiskolát
létesítettek a millennium tiszteletére.létesítettek a millennium tiszteletére.
• Ezek többsége nemzetiségek lakta területreEzek többsége nemzetiségek lakta területre
került, hogy mintkerült, hogy mint „ezer bástya”„ezer bástya” a „magyara „magyar
kultúrának tartalmával, bájával és varázsával”kultúrának tartalmával, bájával és varázsával”
hasson a felnövekvő generációkra.hasson a felnövekvő generációkra.
• AzAz állami iskolákállami iskolák térnyeréséttérnyerését példázza az is,példázza az is,
hogy míg 1869/70-ben csupán négy volt belőlük,hogy míg 1869/70-ben csupán négy volt belőlük,
1918-ban már 3791 működött.1918-ban már 3791 működött.

67. Népiskolai tanterem a 20. század elején. Millenniumi iskolatörténeti
kiállítás

68. Polgári iskolákPolgári iskolák
• Az 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolákAz 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolák
fokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket afokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket a polgári iskolákpolgári iskoláknak.nak.
Polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése utánPolgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után
iratkozhattak be a tanulók.iratkozhattak be a tanulók.
• A korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század végéreA korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század végére
négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb tisztviselőinégy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb tisztviselői
pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola így tehát a városipályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola így tehát a városi
kispolgárság igényeit elégítette ki.kispolgárság igényeit elégítette ki.
• Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életformaTantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma
szükségletei alapján állították össze.szükségletei alapján állították össze.
• A következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; anyanyelviA következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; anyanyelvi
irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyarirálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar
nyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamonnyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamon
kezdve a német nyelv; számvetés, kiterjesztve a polgári politikaikezdve a német nyelv; számvetés, kiterjesztve a polgári politikai
számvetésig; mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem,számvetésig; mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem,
természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az iparra,természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az iparra,
kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy ipartan,kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy ipartan,
tekintettel a község és vidéke szükségére; statisztika; köz-, magántekintettel a község és vidéke szükségére; statisztika; köz-, magán
és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatbaés váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba
véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat.véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat.

69. • 1873-ban nyitotta meg1873-ban nyitotta meg
kapuitkapuit BudánBudán két polgárikét polgári
iskolai tanítóképzőiskolai tanítóképző
intézet.intézet.
• Az egyik a tanítókAz egyik a tanítók
képzését végezteképzését végezte
Gyertyánffy IstvánGyertyánffy István
igazgatásával, a másikigazgatásával, a másik
pedig tanítónőketpedig tanítónőket
készített fel a pályára – ittkészített fel a pályára – itt
Zirzen JankaZirzen Janka volt azvolt az
igazgatónő. (Hosszú ideigigazgatónő. (Hosszú ideig
kellett még küzdeni akellett még küzdeni a
tanári rang elnyeréséért!)tanári rang elnyeréséért!)