2. I. A RETORIKA JELLEGE
A retorika divatos és népszerű
>Okai: -a gyakorlat és elmélet élvezetes
alkalmazhatósága,
-a funkcionális tudományosság klasszikus
jellege
-Valós igények hívják életre.
- Szlogenje: A szó hatalma a gondolaton
- Célja: a meggyőzés.
3. II. A RETORIKAI SZITUÁCIÓ ÉS A BESZÉLŐ
SZÁNDÉKA
Arisztotelész szerint a beszéd 3 dologból tevődik
össze:
1. a beszédből
2. amiről beszél
3. akihez beszél
4. III.SZÓNOKI SZÁNDÉKTÍPUSOK
1. Értelmi szándék> tartalom> egyszerű
stílusban
gyönyörködtetés
2. Mérsékelt a cél >
érzelmi szándék> éthosz (a beszélőnek közepes stílussal
szavaiban megnyilvánuló
jelleme)
szenvedélyek>
páthosz (a stílus adta
3. Értelmi szándék> emelkedettség)
fennkölt stílussal
tanítás, é
rvelés, erkölcsi
5. IV. A SZÖVEG RÉSZEI
(BESZÉDFELOSZTÁSOK)
Korax: -bevezetés – elbeszélés – befejezés
Teisziász: -bevezetés - elbeszélés – bizonyítás – befejezés
Rhetorica ad Herennium: 7 eleműre bővíti
-elbeszélés (narratio)
-kitérés (digressio)
- témamegjelölés (propositio)
- felosztás (partitio)
- bizonyítás (argumentatio,
confirmatio)
- cáfolás (refutáció)
6. A MEGGYŐZÉS
A meggyőzés mint eredmény a
szociálpszihológia által is elismert hatás.
A meggyőzés tehát a tudat
átszervezése, valamely nézet, elv
elfogadtatása, ill. még meglévő hibás
álláspont, beidegződés megváltoztatása;
főként racionális és intellektuális
monumentumokra építő, kommunikálás
útján végbemenő pszihikus ráhatás. (Dr.
Szabó 1998: 68)
7. A MEGGYŐZÉS LEHETŐSÉGE
A meggyőzés lehetőségét a kommunikációban a
beszédpartnerek között létrejött:
1. bizalom
2. összehangoltság
3. alkukészség teremti meg.
8. V. AZ ÉSZLELÉS MEGVÁLTOZÁSA
A bevezetés > szerénységi toposzokkal > a jóindulat megragadását
> párhuzamos mondatszerkesztéssel
> anaforák, epiforák alkalmazásával a figyelem
felkeltését
>kérdések, felkiáltások használatával biztosítja
>a téma megadásával > az informativitást
Az elbeszélés > az ügy, a téma szereplőit, körülményeit, az eset
sajátosságait tárja fel
Bevezetés + elbeszélés > az észlelés megváltoztatását célozza
> az ismertet a valószínűvel keveri, így a
figyelmet átirányítja más és más valóságbeli
jegyekre.
Pl. : „Ronda és finom” >>>>>>> csokoládéreklám
9. AZ AFFILIÁCIÓ MEGVÁLTOZÁSA
A kitérés (digressio) kihagyható a beszéd
építkezéséből, bár hatása nem
elhanyagolható.
KITÉRŐ = történet, anekdota, saját élmény
>>> a hitelességet növelheti
>>> erősítheti az induktív
bizonyítást
10. A VÉLEMÉNY MEGVÁLTOZÁSA
BIZONYÍTÁS+CÁFOLÁS>>> érvek logikai felépítése >>> vélemény
megváltozása
Arisztotelész>a bizonyítás összetett folyamat:éthosz+páthosz+logika
forrásaiból táplálkozik
A retorikát a dialektikával párba állítja:
Dialektika szillogizmusokkal él: Szókratész ember. Az ember
halandó. Szókratész halandó.
Retorika enthüméma: (a szillogizmus retorikai változata)
a hallgató tudatában felismeréssé érő következtetés
lehetőséget nyújt a manipulációra
11. A CÁFOLÁS A RETORIKAI KÉRDÉST HASZNOSÍTJA
A kérdezés alkalmazása akkor célszerű, ha:
1. az ellenfél már kifejtette ellenkező álláspontját, és
egyetlen kérdéssel ki lehet mutatni annak
lehetetlenségét.
2. amikor két dolog közül az egyik világos, és az
ellenfél alkukész.
3. azt akarja kimutatni, hogy az ellenfél ellentmond
önmagának
4. az ellenfél csak szofisztikus választ tud adni.
Pl.: Óriásplakát: „A szoftverhamisítást a törvény 2 –
5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Önt
ellenőrizték már?
12. A CSELEKVÉS MEGVÁLTOZÁSA
A befejezés (peroratio): páthosz+ismétlés útjára
bocsátja a ható, működő szöveget.
A szöveg fajtája: - törvényszéki beszéd > múlt eseményeiben
- bemutató beszéd > jelen készteti a
- tanácskozó beszéd > jővő hallgatót
attitűdváltásra
13. A RETORIKAI SZÖVEG HANGOSÍTÁSA
A retorikai szövegnek az élőszó, a szövegfonetika
eszközrendszerét is kódolni kell.
Átélés >>> a hallgatót rá tudjuk venni az együttgondolkodásra
TANÁCSOK: - tagmondatok kiegyenlítése
- kerüljük a monoton, azonos alárendeléseket
- figyeljünk a mellérendelések funkciójára
- a szóhasználatban a szerkesztési egységek
azonos pontjain alkalmazzunk
ismétlést, fokozást
- hozzunk létre szimmetrikus v. párhuzamos
szerkesztéseket az ismétlésben
- intonációs és hangerőbeli változásokat
indukálhatunk a modalitás változatosságával
14. ÖSSZEFOGLALÁS
A retorikai szöveg működése az a hatás, amelyet a
meggyőzés során, annak eredményeképpen érünk
el. A retorikai tudás tehát a divatosság és
klasszikusság végleteiben az egyéni, emberi
megszólalást alakítja az igényes gondolkodás
tükrévé.
