2. Az 1848—49-es szabadságharc leverése után az
osztrák császár (Ferenc József) elhatározta , hogy
megtekinti a „néma tartományt”.
A magyar költőt kérték fel, hogy a tiszteletére
írjon egy verset.
Arany János visszautasította a felkérést, és
helyette megírta A walesi bárdokat…
3. „A történelem kétségbe vonja, de a mondában
erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol
király, Wales tartomány meghódítása (1277)
után ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy
nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne
gerjeszthessék az angol járom lerázására.”
- Arany János -
4. A cím a vértanúhalált halt bárdokra utal.
Műfaja műballada - ,,tragédia dalban
elbeszélve”- de politikai versként is jelentős a
maga korában.
Témája a bűn és bűnhődés.
Szerkezete: Egyszólamú, lépcsőzetesen haladó
5. I. Edward király bevonul Velsz tartományára (1-5.
versszak)
II. A király fogadása Montgomeryben (6-13. versszak)
III. A bárdok éneke:
IV. A zsarnok király megbűnhődik (22-31. versszak)
A 31 versszakot a háromszor visszatérő
versszak tagolja:
„Edvard király, angol király
léptet fakó lován / vágtat fakó lován”
6. I. Előkészítés (expozíció): Edward király
megérkezik Wales-be.
II. A cselekmény kibontása
1. Konfliktus: A bárdok nem hajlandók énekelni a
királynak.
2. Bonyodalom: az ősz bárd,az ifjú bárd, a harmadik
bárd
3. Tetőpont: 500 bárd kivégeztetése + Edward
menekül
III. A megoldás: A király megőrül
7. Költői képek:
- megszemélyesítés: „néma tartomány”
- hasonlat: „levágva népünk ezrei halomba mint kereszt”
- metaforák: „legszebb gyémántja Velsz”
Rímei: x a x a – félrím Érzelmeket fejez ki:
Ritmusa: - a főurak haragja
Jambusi lejtésű sorokból
épülnek fel - a király félelme
a négysoros versszakok.
- a legyőzöttek bánata
Sorainak szótagszáma
8+6+8+6 - a bárdok hazaszeretete,
bátorsága
Ez az óangol és skót balladák
szokásos verselési formája.
8. Sorsfordulókat mutat be
- a bárdok halála
- a király megőrülése
Drámai közlésformák - párbeszédek
- király és walesi főúr
- király és bárdok
- király és lordmajor
