József Attila Alapítvány, Egészségügy - 2012: Van-e kiút és merre? - konferencia, 2012. július 11., Pallas Páholy

1. Ki fog itt gyógyítani?
Dr. Kincses Gyula
egészségpolitológus
EGÉSZSÉGÜGY - 2012: VAN- E KIÚT ÉS MERRE?
a Friedrich Ebert Alapítvány és a József Attila Alapítvány egészségpolitikai konferenciája
2012. Július 11.
1/16

2. A probléma társadalmasodása
• Ma már úgy a lakosság, mint a politika napról napra jobban
érzi azt, amit a szakemberek évek óta mondanak:
• az egészségügy erőforrás-hiányos, de a „gyenge láncszem”, a
legnagyobb szűkösség már nem a pénzeszközök hiánya,
• hanem a humánerőforrás biztosíthatósága az
egészségügy fenntarthatóságának leginkább sebezhető
pontja.
(a pénzeszközök politikai döntéssel rövid-távon reallokálhatók,
azaz növelhetők, de 20 éves gyakorlatú szakorvos politikai
döntéssel nem állítható elő…)
2/16

3. Az alap-állítás
• Azt mindenki tudja, hogy az egészségügy finanszírozási
problémái a demográfiai és technológiai okok miatt kódoltak.
• Az még nem evidencia, hogy a HR hiány okai is kódoltak, és
az alap-okok zöme rövid távon nem is változtatható meg.
• Ebből következik, hogy
– ezen nem szabad meglepődni,
– bár mindent el kell követni a csökkentésért, de legalább
ilyen fontos, hogy meg kell tanulni vele együtt-élni,
alkalmazkodási stratégiát kell kidolgozni.
(A szokásainkat, a működést is meg kell változtatni, nem
elég csak pénzt kérni.)
3/16

4. A magyar egészségügyi HR hiány okai I.
Általános, a fejlett országokban meglevő okok I.
• Az egészségügyben a technológiai fejlődés – ellentétben más
ágazatokkal – nem vált ki élőmunkát, ellenkezőleg: növeli a
szakember-igényt, és sok esetben egy terület legjobban képzett
szakembereit szívja el az új technológia. (Eklatáns példa a képalkotás
fejlődése, ahol az új technológiák megjelenése (UH, CT, MR, PET) csomó
radiológust szívott el, miközben a hagyományos radiológia szerepe nem
csökkent ezzel arányosan.)
• A demográfiai változások és az orvostudomány fejlődése miatt
bekövetkező szükséglet-növekedés folyamatosan növeli az
ellátási igényt (ezzel a HR igényt), azaz a változatlan dolgozói
(orvos-nővér) létszám is hiányként jelenik meg.
4/16

5. A magyar egészségügyi HR hiány okai II.
Általános, a fejlett országokban meglevő okok II.
• Az ágazati irányítás és az egészségipar számos új területe
orvosi képzettségű szakembereket igényel, és a piaci/ipari szektor
is lényegesen jobb kereseti lehetőséggel csábítja az orvosokat
(ágazaton belüli, de a gyógyításból kiemelő elszívó hatás).
• Az EU munkaidő direktíva számtalan helyen lehetetlenné tette az
örökölt foglalkoztatási szokásokon alapuló folyamatos üzemet,
ami újabb relatív munkaerő-hiányt okozott.
• A képzés rigiditása miatt az ágazat igen nagy késéssel reagál a
munkaerő-piaci változásokra.
Kelet-európai többlet-probléma
• A globális hiány miatt nagy a térségben a munkaerő elszívó
hatás (nagyságrenddel jobb fizetés).
5/16

6. A működési nyilvántartásban szereplő és
a dolgozó orvosok száma 2009-ben
5 000
4 500
4 000
3 500
3 000
Orvosok múk.nyt
2 500 Fogorvosok műk nyt
Orvosok dolgozó
2 000
Fogorvosok dolgozó
1 500
1 000
500
0
–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–
Dolgozó orvosok: 2009.-es adat, Forrás: KSH eü stat. évkönyv
Működési nyilvántartásban szereplők: 2010 februári állapot. Forrás: EEKH honlap.
6/16

7. A működési nyilvántartásban szereplő és
a dolgozó orvosok száma 2009-ben
5 000
4 500
4 000
3 500 Generációs
hiány
3 000
2 500 Orvosok múk.nyt
Orvosok dolgozó
2 000
1 500
1 000
500
0
–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–
Dolgozó orvosok: 2009.-es adat, Forrás: KSH eü stat. évkönyv
Működési nyilvántartásban szereplők: 2010 februári állapot. Forrás: EEKH honlap. Kincses Gy. 2011.
7/16

8. Az országot elhagyni kívánók életkor szerinti
megoszlása (orvos)
400
350
300
250
200
150
100
50
0
-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-
2011 2010 2009 Időszak: 2011.01.01-2011.12.31.
Forrás: EEKH, http://www.eekh.hu/statisztika/2011/2011_hatbiz_eletkor.pdf
8/16

9. A háziorvosok kormegoszlása
3000
2544
2500
2000
1632
1418
1500
1000
610
308
500
86
0
30 év alatt 31-40 41-50 51-60 61-70 71 felett
30 év alatt 31-40 41-50 51-60 61-70 71 felett
A „normál” korfa 9/16 Forrás: OALI, 2010-es adatok

10. A következtetések
• Az egészségügy globális jellemzői és az egészségügyi
dolgozók korstruktúrája miatt az egészségügy jelenlegi
rendszere fenntarthatatlanná válik.
• Igaz ez akkor is, ha leállna az elvándorlás (de nem fog…).
• A működés megmentéséhez komplex programra van szükség.
• Kétirányú mozgás-teret kell kihasználni:
– csökkenteni kell a szakember hiányt az egészségügyben
(munkaerő-megtartás, visszatérés segítése),
– olyan intézkedés-sorozatot, szemlélet- és szerkezeti és működési
váltást kell megtervezni, ami csökkenti a szakember igényt, azaz
alkalmazkodik a kialakult helyzethez.
10/16

11. Egy komplex program a lehetséges
eszközei I.
• Az ágazat munkaerő-megtartó képességének növelése
– A szakma jövőképének, becsületének visszaadása, beleértve
az érezhető és számonkérhető jövedelem-növelést
(az életpálya-modell nem csupán bérfejlesztés, hanem egyéb
életminőség-javító és életkilátás stabilizáló egyéb lépések
sorozata);
– Az ország és pályaelhagyók visszatérésének támogatása
„Az egészségügy visszavár” program:
• segíteni a külföldről visszatelepülőket
• segíteni a visszailleszkedő pályaelhagyókat.
– Az orvosi szolgáltatásokra alapozott gyógyturizmus és a
kiegészítő biztosítások támogatásával a külső források
becsatornázása a jobb megélhetés és technológia-követő
szakmai fejlődés érdekében.
11/16

12. Egy komplex program a lehetséges
eszközei II.
• Az egészségügyi munkaerőigény (ellátási igény)
csökkentése
– primer és szekunder prevencióval a szükséglet (ezzel az
ellátási, és ezen keresztül a HR igény) csökkentése,
– az egészségügyi ellátáson kívüli eszközök felértékelése a
laikus képességek fokozásával, illetve Dr.Info jellegű
telefonos és WEB-es tanácsadással (a szükségletek
túlzott medikalizációjának csökkentése),
– az ellátás-szervezési eszközökkel és a protokoll-szerű
működés fejlesztésével az ellátás adequantiájának javítása,
a felesleges igénybevétel csökkentése.
12/16

13. Egy komplex program a lehetséges
eszközei III.
• Az orvoshiány kompenzálása (az adott szükségletek
mellett az ellátórendszeren belül alkalmazható estközök)
– az ellátórendszer olyan szerkezeti átalakítása, amely erőforrás-
koncentráción alapul, ezáltal csökkenti az ellátó-személyzet
igényt.
– Az ICT eszközök fokozott alkalmazása
• telemedicina fejlesztése, a hagyományos diagnosztikai területek mellett a
robot-technikai alkalmazok fejlesztése is (HR igény csökkentés, a képzett
munkaerő kihasználási lehetőségének kiterjesztése),
• az egyén paramétereinek mérésén és visszacsatoláson alapuló
önszabályozó rendszerek fejlesztése (ellátási igény csökkentése),
• az ALL jellegű otthoni távfelügyeleti – interaktív alkalmazások fej­lesztése.
– A szakdolgozói és nem orvosi végzettségű diplomás
szakemberek kompetenciájának növelése. (orvos-igény
csökkentése a tevékenységek egy részének nem orvosi
kompetencia-körbe utalásával).
13/16

14. Egy komplex program a lehetséges
eszközei IV.
• A nemzetközi képzési centrum-jelleg erősítése, ezáltal
Magyarország orvos­megtartó képességének növelése
(az itt tanulók jobb eséllyel maradnak Magyarországon).
• Tudatos migrációpolitika, ami kiterjed az elvándorlók
visszatelepülésének segítésére és a tudatos, szervezett
munkaerőimportra.
• EU szintű szakdiplomáciai tevékenység: a képzés költségeinek
visszaigénylése az exportált munkaerő után. (Közös fellépés
szükséges a térség országaival.)
• A képzés rigiditásának és arisztokratikusságának oldása, mert
a jelenlegi képzési rend csak igen nagy késéssel tud reagálni a
munkaerő­piaci kihívásokra. A párhuzamos munkavállalást kizáró
nappali képzés értékes tudású embereket zár el hosszú évekre
hivatásuk gyakorlásától.
14/16

15. Itt és most
1. A kormány nem súlyán kezeli a problémát:
• Pénz nélkül akarja ezt megoldani, ez pedig nem lehetséges.
• Nem (vagy csak kis részben) történtek meg azok a szerkezeti és működési
- képzési, szabályozási átalakítások, amik elengedhetetlenek a
fenntarthatósághoz.
• Apró, hasznos gesztusok mellett értelmetlen bosszantásokkal (hálapénz, a
62 évesek kényszer-nyugdíja, stb.) feleslegesen vegzálják az orvosokat.
• Az alapellátás érdemi átalakítás nélkül ellehetetlenül. Alapvető
átalakításra lesz szükség: fogalmi átértékelés, kompetencia-bővítéssel
csoportpraxis, mikro-térségi egészség-házak, tele-medicina stb.
• A HR hiány nem orvoshiány, a szakdolgozók helyzete ugyanilyen
kritikus.
• A diplomás nővéri képzési ciklus harmada az orvosképzésnek, ez is a
kompetencia-átrendezést követeli.
15/16

16. Én szóltam…
16/16