Recommended
Recommended
More Related Content
Featured
Featured (20)
ENVIRON Kft
- 1. Illés Lajos, AKK 2014 Konzorcium - VIZITERV ENVIRON Kft. Az Európai Unió Árvíz Irányelve szerinti árvízvédelmi tervezés eredményei a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén
- 2. A 2007/60/EK IRÁNYELV (árvízkockázatok értékelése és kezelése) magyarországi alkalmazása (178/2010. (V. 13.) Korm. Rendelet) „Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.” (1. cikk) Határidők: Előzetes árvízkockázat értékelés 2011. december 22 Árvízveszély és az árvízkockázati térképek 2013. december 22 Árvízkockázat kezelési tervek 2015. december 22 Eu és hazai jogszabályi keretei
- 3. • 94 ártéri öblözet (védett+ nyílt) • 117 db kisvízfolyás • Belvízzel érintett területek KisvízfolyásokBelvízi veszély Árterületek Előzetes kockázatbecslés 2011. december
- 4. Árvízi veszélytérkép (első változat) Nagy (0,03) valószínűségű árhullámból Eu jelentés 2013. december
- 5. Árvízi veszélytérkép (első változat) Közepes (0,01) valószínűségű árhullámból Eu jelentés 2013. december
- 6. Árvízi veszélytérkép (első változat) Alacsony (0,001) valószínűségű árhullámból Eu jelentés 2013. december
- 7. Lakossági érintettség a veszélyeztetett területen (első változat) Eu jelentés 2013. december
- 8. Gazdasági tevékenység a veszélyeztetett területen (első változat) Eu jelentés 2013. december
- 9. Környezetvédelmi szempontból jelentős létesítmények a veszélyeztetett területen (első változat) Eu jelentés 2013. december
- 10. I. Ütem: Metodika kidolgozása : 2008 – 2010 II. Ütem: Előzetes kockázatbecslés, adat előállítás : 2011 – 2013 III.Ütem: Térképezés, tervezés : 2014 - 2015 A munka a „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” (KEOP- 2.5.0.B) projekt konstrukció keretében valósul meg:
- 11. Az árvízi kockázatkezelési projekt (AKK) célja nemcsak az Eu Irányelv teljesítése, hanem a magyarországi árvízvédelmi stratégia újragondolása, továbbfejlesztése aktualizálása Az árvízi stratégia újragondolása időszerűsége (növekednek az árvísszintek)
- 12. Az árvízi stratégia újragondolása időszerűsége (újra kellett gondolni, számítani a mértékadó árvízsszintek magasságát) Az ágazat megtette 2014-ben kijött a vonatkozó min. rendelet 21 Tiszai szelvényből 19-ben az LNV meghaladta az átlagosan 100 évenkéntinek gondolt árvízszintet (+ 50 cm ha az LNV-hez, 100 cm ha a korábbi számított értékhez viszonyítjuk
- 13. Nagyvízi mederkezelésrő l szóló 83/2014. évi kormányrendele t végrehajtását. A Tisza- völgyi árvízvédelmi fejlesztési stratégia (VTT) megújítása, Az aktualizált MÁSZ Az Eu Árvízirányelv magyarorszá gi teljesítése. 2014-2020 közötti KEHOP finanszírozású árvízvédelmi projektek elvi, engedélyes és kiviteli terveinek A folyamatban lévő árvízvédelmi stratégiai tervezési projektek össze kellett hangolni + összhangot kell teremteni a VGT-2 felülvizsgálati munkájával.
- 14. AKK III. ütemintézkedési terveinek és az egyéb projektek tervezési területegységei összehangolása is megtörtént VKI Tisza-völgyi koncepció AKK Nagyvízi mederkezelés tervezése 67 tervezési egység
- 15. Ártéri öblözetek •151 ártéri öblözet •36000 km2 modellezett terület •4200 km védvonal vizsgálata •1500 szakadás a jelen állapotra •8-10000 óra gépidő (350-400 Nap) Kisvízfolyások •113 kisvízfolyás •2965 km folyó •12000 keresztszelvény •500 óra gépidő (~20 nap) Nyílt árterek •3150 km folyó vizsgálat •120 vízmérce adatai •5 féle program összehangolása •~100 elöntés a jelen állapotra •1200-1400 óra gépidő (50-60 nap) A tervezési munkák volumene
- 16. II. Ütem - Adatgyűjtés, alapozó vizsgálatok 2013-2014 AZ ÁRVÍZI VESZÉLYTÉRKÉPEZÉS ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA Folyók, kisvízfolyások felmérése (1500 km folyó,, 3009 km kisvízfolyás) Árvízvédelmi fővédvonalak állapotrögzítése Árvízvédelmi fővédvonalak geotechnikai felmérése Terepi vízterelő objektumok felmérése Belvízi csatornahálózat felmérése Belvízveszélyes területek talajfizikai adatainak felmérése Elöntési referencia adatok beszerzése Belvízvédekezési referencia adatok beszerzése, rendszerezése Vízrajzi adatok ellenőrzése, javítása, árhullámkép áthelyezés Hidrometeorológiai adatok ellenőrzése, javítása Országos digitális domborzati alapadatok beszerzése ADATOK ADATTÁRI ELHELYEZÉSE, INFORMATIKAI FELADATOK Adattári elhelyezés Szoftver beszerzés, fejlesztés ÁKIR üzemelési felügyelet A III. ÜTEM FELADATAINAK SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE Alapozó vizsgálatok Nem számszerűsíthető értékek figyelembe vétele a kockázatszámításnál. Országos és regionális fajlagos vagyonérték számítás kidolgozása. A lehetséges intézkedések vizsgálata, intézkedés típusok definiálása és paraméterezése Kockázatkezelési tervezés támogató rendszer kifejlesztése. Vizsgálandó stratégiai változatok és szélsőséges szcenáriók meghatározása. Érintettek tájékoztatása és bevonása az árvízkockázat-kezelésbe, SKV készítése. Nemzetközi tapasztalatcsere szervezése. Az 1990 – 2010. közötti időszak ár- és belvizeinek kockázati szempontú értékelése Országos veszély-és kockázati térképek elkészítése (felkészülés) Országos Árvízkockázat-kezelési Irányelv és program kidolgozása Komplex árvíz-kockázatkezelési mintatervezés a Zagyva – Tarna vízgyűjtőjére I.Ütem-Metodikaialapok III.Ütem-Veszély-éskockázatitérképek előállítása,kockázatkezelésiintézkedések 2014-2015 AKK projekt elemei, tartalma ütemezése
- 17. A tervezés területegységei (Nyuduvizig három tervezési területet érint: Rába, Dráva, Balaton)
- 18. AKK módszertan lényege Az árvízvédelmi intézkedési (kockázatkezelési terv) terv a várható árhullám magassága és az árvízvédelmi rendszer védképessége mellett a védett vagyont és egyéb értékeket is figyelembe veszi! (bemutatja a közgazdasági hatékonyságot, illetve ennek mentén ütemezi a terv megvalósítását.) Külön módszertant alkalmazunk a különböző vízfolyástípusokra
- 19. Több léptékben és módon feldolgozott eredmények: •Térképek (számos fedvényből áll) •táblázatok •grafikonok Elkészültek az elöntési veszély-és kockázati térképek
- 20. Nyuduvizig területén: Rába Répce, Alsó-Válicka, Felső-Válicka, Arany-patak, Gyöngyös – patak, Mura Kebele, patak, Kerka-patak, Balaton Principlális csatorna, Sorok –Perint, Szentgyörgyvölgyi patak, Szevíz Zala • 113 kisvízfolyás • 2965 km folyó • 12000 keresztszelvény • 6 érintett VIZIG (DÉDU, ÉDU, ÉM, KDV, KDT, NYUDU) • 1D modellezés Kisvízfolyások
- 21. 6_Alsó-Válicka6_Alsó-Válicka Veszély – és kockázati térképek kisvízfolyásokon
- 22. 1.07 Sárvári Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 5 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 4 Elöntési százalék 79% Veszélyeztetett települések száma [db] 1 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 12 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 210 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,01 Átlagos vízmélység [m] 1,3 Rába - Sárvári ártéri öblözet
- 23. Töltésmagasítá s, megerősítés A töltések emelésével, erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását. Árvízvédelmi töltések erősítése a Mértékadó árvízszint + biztonság szintre: 1.07 Sárvári ártéri öblözet •Rába bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 7+193 tkm között 1.08 Körmendi ártéri öblözet •Rába bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 4+434 tkm között •Pinka p. bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 5+257 tkm között •Rába jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+741 tkm között 1.09 Szengotthárdi ártéri öblözet •Rába bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 4+095 tkm között •Rába jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+834 tkm között •Lapincs bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+564 tkm között •Lapincs jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 2+070 tkm között •Lapincs árapasztó Északi töltés fejlesztése 0+000 – 2+006 tkm között •Lapincs árapasztó Déli töltés fejlesztése 0+000 – 1+831 tkm között •Láhn-patak bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 1+373 tkm között •Vörös-patak jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+665 tkm között •Vörös-patak bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+806 tkm között Új töltés építése Értékes árterület árvízi veszélyeztettségén ek csökkentése új töltés építésével. Új töltések építése folyók mentén: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: •Rába – Rátót település védelme (1,6 km) •Rába – Gasztony település védelme (1,0 km) •Rába – Csákánydoroszló település védelme (1,2 km) Új töltések építése kisvízfolyások mentén: Árvízvédelmi töltések magasítása, új töltések építése a Rábán és mellékfolyóin
- 24. Nagyvízi mederkezelési javaslatok a Rábán A növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelm i szempontok figyelembevételé vel Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása . Növényzetszabályozási munkák: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: Sárvár-Szentgotthárd közötti nyílt ártéri öblözet •Rába folyó 207,1-213,9 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (6,8 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 200,2-205,6 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (5,4 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 195,7-197,3 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (1,6 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 193,3-195,0 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (1,7 km) (bal parton) •Rába folyó 192,1-192,3 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (0,2 km) (jobb parton) •Rába folyó 186,3-189,9 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (3,3 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 173,4-174,5 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (1,1 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 167,1-172,8 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (5,7 km) (jobb és bal parton) •Rába folyó 159,6-160,6 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (1,0 km) (jobb parton) •Rába folyó 186,6-188,5 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás (1,9 km) (bal parton, Vörös patak jobb parton) •Rába folyó 146,2-149,2 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében (3,0 km) (bal parton) •Rába folyó 145,2-145,4 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében (3,0 km) (bal parton) •Rába folyó 144,6-145,5 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében (0,8 km) (jobb parton) •Rába folyó 138,0 fkm térsége ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében) (jobb parton) •Rába folyó 134,7 fkm térsége ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében) (jobb parton) •Rába folyó 129,7-133,0 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében) (Csörnöc jobb parton) •Rába folyó 114,8-116,3 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében) (Csörnöc jobb parton) •Rába folyó 92,6-94,0 fkm ligetes erdő kialakítása / aljnövényzet tisztítása másodlagos levezető sáv kialakításának érdekében) (Csörnöc bal parton)
- 25. Mederkotrás A középvízi mederszelvény rendezése, a mederzátonyok kotrása. Kotrás főágban, mellékágban, árvízvédelmi céllal, ami javítja a levezetési kapacitást. Mederkotrási munkák kisvízfolyások mentén: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: •Répce – Malomcsatorna szelvénybővítése Zsira községnél •Répce 56,14 – 45,3 km között– Répce jobb parti főlecsapoló csatorna (JPFCS) „rányitása” a Répcére és teljes hosszban medrének bővítése/kialakítása 20 m3 /s vízszállító képességre •Répce 61,02 – 56,14 km között - Góri tározó és a JPFCS tervezett kiágazása közötti szakaszon Répce medrének bővítése 50 m3 /s vízszállító képességre •Répce – a JPFCS tervezett kiágazása – Répce árapasztóig a Répce medrének bővítése 30 m3 /s vízszállító képességre •Gyöngyös patak – Mederrendezés a 16,03 – 17,64 szelvények között • Gyöngyös patak – Mederrendezés a 11,94 – 16,03 szelvények között Nagyvízi mederkotrási feladatok a Rába mellékfolyóin
- 27. Murakeresztúri ártéri öblözet 1.37 Murakeresztúri Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 3 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 4 Elöntési százalék 122% Veszélyeztetett települések száma [db] 1 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 2 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 27 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,59 Átlagos vízmélység [m] 3,5
- 28. Molnári ártéri öblözet 1.38 Molnári Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 2 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 4 Elöntési százalék 203% Veszélyeztetett települések száma [db] 1 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 0,15 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 1 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,12 Átlagos vízmélység [m] 3,2
- 29. Tótszerdahelyi ártéri öblözet Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 3 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 3 Elöntési százalék 113% Veszélyeztetett települések száma [db] 2 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 0,25 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 0,18 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,03 Átlagos vízmélység [m] 2,9
- 30. Birkitói ártéri öblözet 1.40 Birkitói Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 11 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 11 Elöntési százalék 98% Veszélyeztetett települések száma [db] 2 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 1 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 41 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,48 Átlagos vízmélység [m] 2,1
- 31. Mura – Letenyei ártéri öblözet 1.41 Letenyei Öblözet nyilvántartott területe [km2 ] 5 Potenciálisan elöntött terület [km2 ] 5 Elöntési százalék 96% Veszélyeztetett települések száma [db] 2 Veszélyeztetett lakosok száma [ezer fő] 0,42 Öblözeti vagyon érték [milliárd Ft] 9 Gazdasági kár érték [milliárd Ft/év] 0,14 Átlagos vízmélység [m] 1,8
- 32. Töltésmagasítás, megerősítés A töltések emelésével, erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását. Árvízvédelmi töltések erősítése a Mértékadó árvízszint (MÁSZ)+ biztonság szintre: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: 1.37 Murakeresztúri ártéri öblözet •Mura bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 4+365 tkm között •Principális cs. jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 5+000 tkm között 1.38 Molnári ártéri öblözet •Mura bal parti töltés fejlesztése 4+365 – 7+092 tkm között 1.39 Tótszerdahelyi ártéri öblözet •Mura bal parti töltés fejlesztése 7+092 – 10+761 tkm között •Borsfai p. bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 1+351 tkm között 1.40 Birkitói ártéri öblözet •Mura bal parti töltés fejlesztése 10+761 – 18+199 tkm között •Borsfai p. jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 1+363 tkm között •Béci p.bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 3+114 tkm között 1.41 Letenyei ártéri öblözet •Mura bal parti töltés fejlesztése 18+199 – 26+933 tkm között •Béci p.jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 3+100 tkm között •Gerencsér á. jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 1+244 tkm között •Gerencsér á. bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 1+255 tkm között Árvízvédelmi töltések mértékadó árvízszintre történő kiépítése a Murán
- 33. Árvízszint csökkentéssel kapcsolatos intézkedések Víztározás, víz- visszatartá s a mederben Az árvízi víztömeget medertározóban ideiglenesen be lehet tározni. Csökkenti az alvízi árhullámcsúcsot. Víztározás mederben kisvízfolyások mentén: •Meglevő Kebele tározó – Kebele tározónál a Szentgyörgyvölgyi-patak középső nyílásába mozgatható sík zsiliptábla elhelyezése •Meglevő Kerka tározó – Kerka tározó nagyműtárgyának gépészeti rekonstrukciója Árvízszint-csökkentéssel kapcsolatos feladatok a Mura mellékágain
- 34. Nagyvízi mederkezelési intézkedési javaslatok a Murán (növényzet átalakítása) A növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembevételével Lefolyási akadályok megszűntetése a túl sűrű aljnövényzet visszaszorítása. Növényzetszabályozási munkák: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén: 1.37 Murakeresztúri ártéri öblözet •Mura folyó 0,7-2,7 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (2 km) (Horvátország területén) •Mura folyó 5,0-6,5 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (0,6 km) (Horvátország és Magyarország területén) •Mura folyó 7,3-10,4 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (1,3 km) (Horvátország és Magyarország területén) 1.38 Molnári ártéri öblözet •Mura folyó 10,4-13,0 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (1,9 km) (Horvátország és Magyarország területén) 1.39 Tótszerdahelyi ártéri öblözet •Mura folyó 15,2-20,8 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (6,3 km) (Horvátország és Magyarország területén) 1.40 Birkitói ártéri öblözet •Mura folyó 22,0-29,8 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (5,1 km) (Horvátország és Magyarország területén) 1.41 Letenyei ártéri öblözet •Mura folyó 30,2-42,4 fkm között ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása (8,3 km) (Horvátország és Magyarország területén) •Mura folyó 42,1-49,8 fkm között ligetes erdő kialakítása,
- 35. Nagyvízi mederkezelési intézkedési javaslatok a Murán (mederkotrás, árapasztó vápa) Mederkotrás A középvízi mederszelvény rendezése, a mederzátonyok kotrása. Kotrás főágban, mellékágban, árvízvédelmi céllal, ami javítja a levezetési kapacitást. • Principális cs. 0-8,8 km között – megfelelő méretű, de környezetbarát módon kialakítandó meder alkalmassá vélik a nagyvízi vízhozamok, a vízbevezetések vízének levezetésére. • Principális cs. 32,6-46,6 km között – Nagykanizsától északra lévő szakaszon a természetvédelmi érdekeknek is megfelelő, rendezett víz visszatartás a völgyfenéki területeken, a létesítmények bevédésével. Árapasztó csatorna kialakítása Árapasztó csatorna az árvízi víztömeg, a tetőző vízhozamok megosztására, a középvízi vízszinthez közeli mederfenékkel kerül kialakításra. Árapasztó csatorna kialakítási munkák: 1.37 Murakeresztúri ártéri öblözet •Mura folyó 2,8-4,6 fkm között árapasztó vápa építése (0,6 km) 1.41 Letenyei ártéri öblözet •Mura folyó 45,4-47,1 fkm között árapasztó vápa építése (0,4 km) •Mura folyó 47,6-48,7 fkm között árapasztó vápa építése (0,3 km)
- 36. Nyárigátak és depóniák elbontása A nyári gátak, depóniák és a kotrásból származó, hullámtéren elhelyezett depóniák elbontása. A hullámtér már kisebb árhullámok esetében is részt tud venni az árvízi vízhozam levezetésében. Nyárigát, depónia bontási munkák: 1.40 Birkitói ártéri öblözet •Mura folyó 20,4-22,6 fkm között lefolyást akadályozó töltések elbontása, bejáró út lesüllyesztése (0,9 km) •Mura folyó 20,4-22,6 fkm között lefolyást akadályozó töltések elbontása (2,0 km) 1.41 Letenyei ártéri öblözet •Mura folyó 49,04-49,4 fkm között lefolyást akadályozó töltések elbontása (0,4 km) Nagyvízi mederkezelési intézkedési javaslatok a Murán (nyárigátak, depóniák elbontása)
- 38. Töltésmagasít ás, megerősítés A töltések emelésével, erősítésével kell biztosítani az árvizek biztonságos, kártétel nélküli levonulását. Árvízvédelmi töltések erősítése a Mértékadó árvízszint + biztonság szintre: 1.53 Zalavár-Szentgyörgyvári ártéri öblözet •Zala bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 13+112 tkm között •Zala jobb parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 9+839 tkm között •Szentgyörgyvári patak bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+606 tkm között •Szentgyörgyvári patak jobb parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+595 tkm között •Köszvényes patak bal parti töltés fejlesztése 0+000 – 0+725 tkm között •Bárándi patak bal parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 1+385 tkm között •Búberki patak bal parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 1+000 tkm között •Búberki patak jobb parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+993 tkm között •Zalaapáti patak bal parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+900 tkm között •Zalaapáti patak jobb parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+900 tkm között •Szentkirályi patak bal parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+775 tkm között •Szentkirályi patak jobb parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+778 tkm között •Esztergályi patak bal parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+784 tkm között •Esztergályi patak jobb parti II. rendű töltés fejlesztése 0+000 – 0+743 tkm között Balaton (Zala) tervezési területen előirányzott töltésfejlesztések
- 39. Mederkotrás A középvízi mederszelvény rendezése, a mederzátonyok kotrása. Kotrás főágban, mellékágban, árvízvédelmi céllal, ami javítja a levezetési kapacitást. Mederkotrási munkák kisvízfolyások mentén: •Szévíz – Mederkotrás Zalaszentmihály községnél Balaton (Zala) tervezési területen) előirányzott mederkotrások
- 40. Belvíz-veszélyeztetettség térképezése A belvízképződést befolyásoló főbb tényezőket a következők szerint vettük számításba: 1. domborzati tényező (1 km2 -en belüli magassági szintkülönbség); 2. talajtani tényező (a talaj víznyelő-képessége a talajok vízgazdálkodási kategóriája szerint); 3. földtani tényező (a vízzárónak tekinthető réteg felszíntől mért mélysége és a vízzáró réteg vastagsága alapján becsült számérték); 4. talajvíztényező (a talajvízszint mértékadó terepalatti mélysége, azaz a vizsgált negyven éves időszak 10%-os előfordulási valószínűségű értéke); 5. földhasználati tényező (a CORINE-adatbázisban lévő földhasználati kategóriákhoz rendelt tényező, az adott földhasználatnak a belvízképződést befolyásoló hatása szerint becsülve); 6. hidrometeorológiai tényező (a havonta eltérően súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás évi összegei hányadosának négyzetgyöke, illetve annak 10%-os előfordulási valószínűségű értéke, amit humiditási indexnek neveztünk).
- 42. AKK intézkedések VKI szerinti értékelése (Különösen a nagyvízi beavatkozások esetében fontos, hidromorfológiára hat) • Közös feladata a tervezőknek, • Elkezdtük a közös munkát, • Módszertant kidolgoztuk, a megvalósítás lépéseit egyeztettük, • Az AKK tervezett intézkedéseinek illetve a meglévő árvízi létesítmények VKI hatásvizsgálatának eredményei az AKK intézkedési tervben is szerepelni fog. • Ahol kompenzáció szükséges előzetesen kidolgozásra kerül.