1. A cigány három élete
Sándor Márton

2. A cigány elment az erdőbe fáétt, A szekerit
úgy állította, hogy amikor A fát kivágja
egyenesen A szekeribe essen.

3. Arra járt egy ember. Amikor meglátta, hogy a
cigány mibe töri a fejit, figyelmeztette- nem
lesz igy jó cigány, a fa ha ledől megüti a
lovadot, s a szekeret es esszetöri.

4. De a cigány nem fogadta meg az arrajáró ember
tanácsát, és amikor a fa ledőlt a cigány lovát
megütte s a ló es megdöglött.

5. Megijedett a cigány s elgondolkozott, hogy ez az
ember Isten volt, honnan tudta volna, hogy ez így fog
történni- gyorsan utánafutott, utól es érte, s
megkérdezte:
-Bácsi maga Isten?- ha az, azt mondja meg hány évet
fogok élni?
- Menny el cigány, neked csak három fing az életed.

6. Kiabálta s futott tovább, egy hangya dombon kellett keresztül
szökjön s megint lefingotta magát. Felkiáltott:
- Jaj Istenem egy fing az életem!
S futott tovább, s egy mogyorófa bokron ahogy szökött
keresztül megint lefingotta magát:
- Jaj Istenem meghaltam!- felkiáltott.

7. Arra járt egy ember, meglátta, hogy a cigány mozdulatlanul
fekszik, kezdte szólítgatni:
-Kelj fel cigány!
A cigány azt felelte:
-Ne bezgesd a holttestet.
Akkor az arrajáró elévette az ostorát, s kezdte ütni a cigányt.
Mivel, hogy fájt a cigánynak, az felszökött és felkiáltott:
- Bácsi magának milyen ostora van, hogy a halottat es felkőti, adja
nekem!

8. Az ember nekiadta s ahogy ment hazafelé, meglátta, hogy
temetnek valakit. Békérezkedett, aszongya, ne sírjanak, met ő
feltámassza. A házból mindenkit kikűdött, elévette az ostorát, s a
halottat a ravatalon kezdte ütni, persze nem tudta
feltámasztani, s hogy ne maradjon szégyenbe, a kamarából
kihozott egy borkán savanyútejet- megitta- csak annyit hagyott
benne, amivel a halott száját bekente- azután kiszökött az ajtón
és elkiáltotta:
-Menjetek gyorsan, nézzétek meg az öreg felkelt s a savanyútejet
mind megitta!

9. Vége
Készítette: Márton Kővári Ervin, V.oszt.