Fa nyílászárókról

1.1. Ablak
A magyar nyelvben az ablak szót szláv szomszédainktól szerzett szónak tartották sokáig, az
oblok=kerek szláv kifejezés alapján.
Mára ez az elmélet megdőlt és bebizonyosodott, hogy a magyarság ősi szava a sumír AB
gyökérszóból AB-LIL formán át az AB-LIK (ablaknyílás) alakon keresztül
hangzóilleszkedéssel nyerte el végső formáját.
http://budapest-ajto-ablak.hu/borovi-fa-ablak-budapest/
http://budapest-ajto-ablak.hu/fa-bejarati-ajtok/
http://budapest-ajto-ablak.hu/luc-fenyo-belteri-ajto-budapest/
Az építkezés egyéb szavait sem feledték el a magyarok a vándorlás során. Sumír és akkád
szókincsből vezethetők le a régebbi, téves magyarázatok megcáfolásával, az építkezés
következő szavai: épít, ház, hajlék, otthon, vár, torony, fal, alap, oldal, tető, orom, eresz,
eszterhéjj„ küszöb, lakat, lépcső, kapu, ajtó, kürtő, ív, bolt, szoba, terem, tornác, gádor,
pitvar, korlát, bálvány, mész, homok, agyag, cserép, deszka, gerenda, szeg, fűrész, arány,
tengely (Dr. Bobula Ida: Sumír-magyar rokonság).
Az angol nyelvben a window (ablak) szó az ősi skandináv 'vindauga', 'vindr - wind' és 'auga -
eye' szavakból származik, angol jelentése: "wind eye", azaz 'szél szem'. A svéd nyelv
megtartotta ezt a kifejezést 'vindöga' ('öga - eye') tartalommal. A dán nyelvben a 'vindue' a
norvégban a 'vindu' szó használatos.
2.1. Fa ablakok
A primitív ablakok csak nyílások voltak, később állatbőrrel, rongydarabokkal vagy fával
takarták el ezeket. Az ókori egyiptomiak csak szellőzési céllal készítettek magasan
elhelyezett ablakokat. A krétai paloták ablakai már a kilátást segítették. A görög építészetre az
volt a jellemző, hogy az ablakok a belső udvarra néztek.
Jelentős előrelépést az ablakok használatában is a rómaiak hozták, sok és nagy ablaknyílás
kialakítása jellemezte a császárkori épületeket. Ugyancsak a rómaiak használtak először
üveget az ablaknyílásokhoz, kb. időszámítás előtt 100-ból Alexandriában találtak ilyen
régészeti emlékeket. Ezeknek ugyan még nagyon rossz volt az optikai tulajdonsága. Az ősi
Kínában, Koreában és Japánban papír ablakokat használtak.
Természetesen jellemzően azonban fa táblákat, szarulemezeket alkalmaztak a nyílások
eltakarására, míg a népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági
indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak
nélküli.
Az ablaknyílásokon elhelyezett osztások illetve a rácsozott ablak nagyon korán, még az üveg
használata előtt megjelent. A sűrű osztás, azaz a rács, védelmi funkciót látott el, a közte lévő

felületeket pedig változatosan lehetett eltakarni. Szintén nagyon régi találmány a fa
nyílászárók esetében a fa zsalu vagy egyszerűen csak fa táblák, deszkák alkalmazása, mert így
a védelmet, majd a szellőztetést, világítást is könnyen meg lehetett oldani.
A középkortól kezdve a fa ablakok alakja, formája már egy-egy építészeti stílusjegy
megtestesítője. A román stílusú építészetet a kisméretű, zömök, félköríves ablakok
jellemezték. A gótika kifinomult, vázas építészeti technikája már nagyméretű, gazdagon
díszíthető, csúcsíves ablaktípus megvalósítását tette lehetővé, nemcsak az egyházi, hanem a
világi építészetben is. Ugyanígy fellelhető a reneszánsz, majd a barokk korra jellemző fa
nyílászáró stílus is. A barokk ablakkeret gazdag díszítését aztán újra a sokkal egyszerűbb,
funkcionalitásra törekvő klasszicista stílus követte.
Az egyszerűbb polgári otthonokban persze csak az 1500-as évektől vált gyakorivá az üveg
használata, elsősorban sűrű fa rácsozatú ablaktáblákba helyezett kis üvegtáblákkal. Így már a
fa nyílászárók minden fontos funkciója elérhető lett, védelem a betolakodók és a szélsőséges
időjárás ellen, a fény bebocsátása az épületbe, a szellőztetés megoldása és természetesen
díszítő funkció ellátása.
A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, vagy kifelé-befelé
nyíló szárny is 500 évnél idősebb találmány a fa nyílászáróknál. Érdekes, hogy angol-szász
területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó fa
ablakként az amerikai kontinensre is. Az európai kontinensen a szárnyas fa ablak volt és
maradt általános évszázadokon keresztül.
2.2. Fa ajtók
Az ajtók azóta léteznek, amióta az ember lakhelyeket alakít ki magának. Sokáig ezek csak ki-
és bejárásra szolgáló nyílások voltak, melyeket letakartak bőrdarabokkal, hánccsal vagy
textíliával.
Az egyiptomi síremlékekben talált festményeken láthatók a kultúrtörténet legrégibb fa ajtói.
Ezek egy- vagy kétszárnyú ajtók voltak, jellemzően egy darab fából kifaragva. A száraz
éghajlat miatt itt vetemedéstől nem kellett tartani, de más országokban ajtófélfára kellett
illeszteni az ajtólapot és már vasalatok rögzítették azt, vagy fémrácsozattal bírt maga az
ajtólap is. A fa ajtókat tehát félfába rögzített vasalat tartotta, amit a szemöldökfa és a küszöb
furatába rögzítettek. A küszöb mindig valamilyen kemény kőből készült, pl. bazalt vagy
gránit volt az alapanyaga, a fa ajtóhoz felhasznált faanyag pedig olajfa, szilfa, tölgy vagy
ciprus volt.
Létezett már díszes, faragott fa ajtó templomokon a sumér korban, i.e. néhány évezreddel is.
Az ókori görögök gyakran erősítették meg a fakapukat bronzrácsokkal.
A „közönséges" lakóhelyek ajtajai kezdetben még csak falnyílás betakarására szolgáltak,
eleinte mindenféle rögzítés, vasalat nélkül, egyszerűen csak betámasztották őket a nyílásba.
Amikor az ajtót „kinyitották", egyszerűen csak odatámasztották két földbe ásott cölöphöz.
Ezek az ajtók a modern fa ajtókhoz képest jóval kisebbek voltak és gyakran könnyű
vesszőfonatból készültek, így, ahogy néhány régi angol mondókában is szerepel,
védekezésként az esetleges betolakodók közé lehetett dobni őket.

A fa ajtók rögzítésének legrégibb módja az volt, amikor belülről egy rudat helyeztek az
ajtófélfákba vájt lyukakba. Ennek hátránya, hogy csak belülről lehetett működtetni. Az újabb
megoldások a mai tolózárak ősei voltak, amelyeket kívülről és belülről is működésbe tudtak
hozni.
A fa ajtók „fejlettebb" változata eleinte általánosan egy darabból készült és csak később
terjedtek el a több, széles deszkából készített ajtólapok, ahol az elemeket szegélylécek fogták
össze, valamint keresztirányú merevítőket is alkalmaztak. Ezek az ajtók már fából készült,
ajtófélfára rögzített csapokra akasztva látták el feladatukat. A csapok később már vasból
készültek.
A XI. és a XII. századból már sok európai példa is van a bronz ajtókra, a legkorábbi 1015-ből
Németországból. majd egész sor a mai Olaszország területéről Szicíliától Veronáig. Ezeknél
minden esetben már az ajtót tartó félfába forgócsapokat helyeztek el a működtetésre. Nem
tudjuk annak pontos időpontját, amikortól az új megoldást kezdték alkalmazni az előbb
említett vasalat helyett, de találunk ilyen példát már a XII. századi Angliából. Az újfajta
vasalási mód minden esetben három pántból állt, amelyek gazdag díszítések alkalmazását
tették lehetővé és amelyek részét képezte az ajtófélfába vagy a falba befúrt, beépített tartó
gyűrű. A legszebb ilyen korai példa a Párizsi Notre Dame ajtajain látható.
A legrégibb angol fa nyílászáró, amely ma is megcsodálható, a londoni Westminster Apátság
Chapter House nevű helyiségébe vezető fa ajtó, amelyről a dendrokronológiai (évgyűrű alapú)
vizsgálatok megállapították, hogy fája a XI. századból való.
Olaszországba visszatérve a firenzei Keresztelő Szent János-kápolna ajtajai a legszebb
példák, amelyek, beleértve a tokokat is, teljesen bronzból készültek, csodálatos díszítésekkel
(XIV. század).
A kairói mecsetek fa ajtói kétfélék voltak, vagy belülről bronzzal vagy vaslemezzel borítottak,
amelyek különböző mintákra vágva szép díszítőfunkciót hordoztak, vagy teljesen fából
készültek keretszerűen kialakított drágakő dekorációval.
A reneszánsz idején az olaszországi fa ajtók nagyon egyszerűek voltak, dominált a
funkcionális szerepük a díszítővel szemben. Ugyanakkor Franciaországban és
Németországban teljesen más volt a helyzet, a fa ajtókat gyönyörű faragások díszítették,
különösen XIV. és XV. Lajos idejében (1600-as és 1700-as évek). Az ajtólapokat díszes
timpanon vagy egyéb módon kialakított, míves falnyílás tartotta.
A magyar népi építészet az egyszerű ácstokos fa ajtókat alkalmazta a középkorban. Ez a típus
a tokhoz erősített fatengelyen forgó, vagy bőrszíjakkal a tokhoz rögzített ajtószárnyból állt.
Sok helyen használtak kovácsoltvas forgókat is. Gyakran használtak kettős ajtókat,
amelyeknél két vízszintes, külön működő szárnyra osztották az ajtót a szellőztetést

megoldandó. Az 1800-as évektől vált elterjedtté a kétszárnyú bejárati ajtó változatos
zárszerkezetekkel.
3.1.1. A fa ablakokról általában, felépítésük
Fogalma: az ablak a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló zárható nyílás
Funkciói: bevilágítás, szellőzés, lég- és vízzárás, hő- és hangszigetelés.
Mérete: az ablakok méretének megválasztásakor általános alapelv, hogy nagyságuk a
lakószobákban az alapterület legalább 1/8-át tegyék ki.
Felépítése: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet.
3.1.2. A fa ablakok osztályozása, működése
Az ablakok sokféleképpen csoportosíthatók, íme néhány fontosabb osztályozási mód.
Szárnyainak száma: egy szárnyú, két szárnyú, három vagy több szárnyú fa ablak
Szárnyak szerkezeti kialakítása:
egyrétegű, egyszeres üvegezésű fa ablak;
egyrétegű, kettős üvegezésű fa ablak;
kétrétegű egyesített szárnyú (teschauer) fa ablak;
kétrétegű tisztítószárnyas ablak;
kétrétegű kapcsolt gerébtokos fa ablak
rétegragasztott fából készült ablakszárny kétrétegű üveggel
rétegragasztott fából készült ablakszárny három rétegű üveggel
Nyitásmód:
fix ablak
nyíló ablak
bukó ablak
bukó-nyíló ablak
középen felnyíló ablak
középen felnyíló, bukó-nyíló ablak
billenő ablak
emelkedő ablak
forgó ablak
toló ablak (vízszintesen)
feltolható ablak
Nyitásirány: jobbos vagy balos ablak

3.1.3. A fa ablakok típusai
Szárnyas ablak (angol nyelvterületen casement window): a legelterjedtebb ablaktípus nálunk
is és Európa más országaiban is, ma már Angliában is. A tokra vasalattal illesztett
ablakszárnyak kifelé vagy befelé nyílnak. A vasalat jellemzően az oldalsó elemben
helyezkedik el, de lehet felül vagy alul is. Állhat a szárnyas ablak fix elemből is, a mozgó
pedig különféle nyitásirányokban működtethető (lásd feljebb).
Az ilyen típusú fa ablakok nyitását Amerikában hajtókarral oldják meg, nálunk a különböző
nyitási módot segítő ablakkilincs használatos.
Kétrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen double-hung sash window): az USA és
számos korábban angol gyarmati ország hagyományos, ma is domináns ablaktípusa. Az ablak
mindkét szárnya függőlegesen le-fel mozgatható keretben.
Egyrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen single-hung sash window): Általában
az alsó szárny mozgatható, a felső fix.
Vízszintes tolóablak (angol nyelvterületen horizontal sliding sash window): két vagy több
egymást némileg takaró, vízszintesen eltolható szárny képezi
Emelkedő szárnyú ablak (angol nyelvterületen awning window): kifelé nyíló, emelkedő
szárnyú ablakok, amelyeknél a vasalat az ablakkeret felső darabján található
Billenthető ablak (angol nyelvterületen hopper window): hasonló az előző típushoz, de alul
van a vasalat, így befelé billen az ablakszárny
Bukó-nyíló ablak (angol nyelvterületen tilt and turn window): természetesen ez a szárnyas
ablak egyik nyitásmódja alapján kerül itt felsorolásra, de az angol nyelvű irodalom gyakorta
hozza külön típusként. A vaslat révén vagy felül befelé billen, vagy befelé nyílik az
ablakszárny
Felülvilágító ablak (angol nyelvterületen transom window): beltéri ajtó felett általában fix,
bejárati ajtó felett lehet fix, kifelé vagy befelé nyíló, esetleg középen forgó
Zsalus ablak (angol nyelvterületen jalousie window): üveg lamellái úgy mozognak, mint a
mozgatható lamellás zsalu esetében
Gádorablak (angol nyelvterületen clerestory window): templomok, magas épületszerkezetek
tetőzetébe épített bevilágító ablakok

Tetőablak (angol nyelvterületen skylight): lapos vagy lejtős kialakítású ablak a tetőn, amely
nem elérhető
Mennyezeti ablak (angol nyelvterületen roof window): az előzővel szinte azonos, de belülről
elérhető
Kiugró ablakfülke (angol nyelvterületen bay window): minimum három, különböző szögben
elhelyezkedő panel áll ki a falsíkból
Erkélyablak (angol nyelvterületen oriel window): olyan kiugró ablak, amely sok panelből áll,
a tornáchoz kapcsolódik, a Tudor-stílus házainak jellegzetes díszítő és funkcionális eleme
Fix ablak (angol nyelvterületen fixed window): kizárólagos funkciója a fény bebocsátása
Van még számos, főleg a különböző korokra jellemző építőművészetben alkalmazott
ablaktípus, de ezek már e rövid áttekintésen kívül esnek.
3.1.4. Néhány technikai paraméter nyílászárókra
Nézzünk néhány „száraz", a fa nyílászárókkal szembeni műszaki követelményt számokban is.
Ezeket a tényezőket vizsgálják a szaklaboratóriumok akkor, amikor az ablakok/ajtók EK
megfelelőségi nyilatkozataihoz, végső soron a CE jel használatához szükséges minősítésért a
gyártók hozzájuk fordulnak. E tanúsítványok beszerzése és használata egyébként 2010. január
31. után kötelező lesz minden nyílászáró esetében, akár fából készül, akár műanyagból.
A légáteresztés/légzáróság fogalma a vizsgálati szabvány szerint:
A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó
levegőmennyiség. Mértékegysége: m3/h.
Nyomás
( Pa )
Referencia -
légáteresztés
100 Pa-(m3/(h.m 2))
Osztályozás az EN
12207 szerint
Osztályozás az MSZ
9384-2 szerint
Osztályozás a
DIN 18055
szerint
150 50 1 L4 A
300 27 2 L4, L3 B
600 9 3 L3, L2 C
600 3 4 L2, L1 C
A hazai szabványok szerint az volt az elvárás, hogy a „Lakó- és közösségi épületek
függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át
fűtött helyiségek ablakai - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség
legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek,
hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari,
mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől
függően, esetenként kell meghatározni." Az Európai Uniós jogharmonizáció után már mi is a
másutt is elfogadott előírást alkalmazzuk, tehát az L1, L2 kategóriának megfelelő 4. osztály a
legszigorúbb feltétel.

E vizsgálat szerint egyébként az általunk gyártott valamennyi fa nyílászáró a 4. osztályba
tartozik.
A vízzárás/vízzáróság értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás
mennyisége alapján történik. Külön besorolást kap a nyílászáró a csapóesőnek kitett (A
jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre. Azt a nyomásértéket adják
meg, amíg a szerkezet vízálló.
Nyomás
[Pa]
Vizsgálati idő
[perc]
Osztályozás az EN
12208 szerint
Osztályozás az
MSZ 9384-2
szerint
Osztályozás a
DIN 18055
szerint
0
50
100
150
15
5
5
5
1A / 1B
2A / 2B
3A / 3B
4A / 4B
V*
V4
V3 A
200
250
300
5
5
5
5A / 5B
6A / 6B
7A / 7B V2 B
450
600
5
5
8A
9A V1 C
.(+150) 5 E xxx - -
E vizsgálat alapján fa ablakaink az egészen kiváló E 1050, fa erkélyajtóink és fa bejárati
ajtóink a szintén nagyon jó 9A ill. 7A kategória szerinti minősítést kapták.
Az uniós csatlakozás óta a szélterhelés ellenállás vizsgálat és osztályba sorolás az EN 12211
és EN 12210 szabványok alapján történik.
Osztály P1 P2 P3
0 nem vizsgált nem vizsgált nem vizsgált
1 400 200 600
2 800 400 1200
3 1200 600 1800
4 1600 800 2400
5 2000 1000 3000
E xxxx xxxx
Szélteher osztálya Ablaksík relatív behajlása
A (<1/150) B (<1/200) C ( <1/300)
1 A1 B1 C1
2 A2 B2 C2
3 A3 B3 C3
4 A4 B4 C4
5 A5 B5 C5
Exxxx Aexxxx BExxxx CExxxx
E vizsgálatok alapján ablakaink, erkélyajtóink és bejárati ajtóink rendre C4, C3 és C4
osztályba tartoznak.

A legizgalmasabbat hagytuk utoljára, a nyílászárók hőszigetelő képességét. Itt aztán jó nagy
kavarodást okozott egyébként a szakma is önmagának, meg persze segítette a média is a
kérdés felturbózását, így aztán ehhez a témához ma már mindenki ért és lehető legvadabb
számok keringenek a köztudatban és megbízóink elképzelésében.
A hőátbocsátási tényező (jele: U) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja,
hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át
egységnyi hőmérsékletkülönség esetén. Mértékegysége: W/m2K.
A kulcsszó itt a szerkezet, tehát hiába hall valaki és vár el a gyártótól szinte hihetetlenül
alacsony U értékű nyílászárókat, figyelembe kell venni, hogy az ablak hőátbocsátási tényezője
a benne elhelyezett szigetelt üvegszerkezetétől eltérő.
A névleges hőátbocsátási tényező alapján az U=2 W/m2K-nál kisebb értékek már különleges
hőszigetelésű ablaknak számítanak. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tételesen is
meghatározza a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó
követelményeket, ebből emelünk ki néhányat:
Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező
követelményértéke
U[W/m2K]
Külső fal 0,45
Lapostető 0,25
Padlásfödém 0,3
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy műanyag) 1,6
Homlokzati üvegfal 1,5
Tetősíkablak 1,7
Látható, hogy a komplett nyílászáróra vonatkozó hőátbocsátási tényező jóval magasabb, mint
amit elvileg a hőszigetelt üveg tudhat.
Felépítés Ug-érték W/m2K
mm Hagyományos üveg Low-E üveg Low-E gáztöltéssel
4/16/4 2,8 1,4 1,1
4/14/4 3,0 1,6 1,2
4/12/4 3,2 1,7 1,3
A legjobb értéket produkáló üvegszerkezetnél a két üvegréteg közül a belső üvegtábla kifelé
néző oldala speciális lágyfémbevonatos borítású (Low-E üveg). A fa ablakprofil további
vastagodásával terjed a három üvegréteget és két légréteget tartalmazó üvegszerkezet, az
alábbi elméleti értékekkel.

Felépítés Ug-érték W/m2K
Argontöltésű üvegszerkezet
4:/16/4/16/:4 0,6
4:/14/4/14/:4 0,7
4:/12/4/12/:4 0,7
Kriptontöltésű üvegszerkezet
4:/12/4/12/:4 0,5
4:/10/4/10/:4 0,6
4:/8/4/8/:4 0,7
A megnövekedett profilvastagság javít a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjén,
esztétikai szempontból azonban már nem egyértelmű az előnye.
Fa tok- és keretszerkezetek
Profilvastagság mm Ug-érték W/m2K
68 1,2-1,3
78 1,0-1,1
PVC profilok
58-60 (3 kamrás) 1,5-1,8
68-75 (4-5 kamrás) 1,1-1,4
A vizsgáló laboratórium tanúsítványa alapján egyébként a mi fa nyílászáróink U értéke 1,3
W/m2K (fa ablakok) és 1,4 W/m2K (fa erkélyajtók és fa bejárati ajtók).
3.1.5. A fa ablakok cseréje
Nem akarunk részletes szakmai kérdésekkel foglalkozni, csak azt a néhány elemet említettük,
amiben a mai korszerű fa nyílászárók már mindenképpen többet tudnak elődeiknél. Ezért
cserélik le sokan régi, korszerűtlen fa nyílászáróikat új szerkezetekre ill. új ház építésénél
törekszenek a legkorszerűbbek kiválasztására.
A nyílászárócserét szóba hozva hangsúlyozzuk, hogy ez nem jelentheti minden esetben
feltétel nélkül a régi ablakszerkezet teljesen újra cserélését. A rossz, tönkrement, vetemedett,
alig szigetelő, a vizet, hideget átengedő, az épület homlokzati értékét semmiképpen nem
javító, főként az 50-es, 60-as években beépített sorozatban gyártott ablakok cseréjét szakmai
szempontok alapján is megalapozottnak tartjuk.
Más a helyzet a főként a háború előtti időkből származó, szép gerébtokos ablakok egy részével.
Ezeknél mi is az egyedi elbírálást javasoljuk és arra törekszünk, hogy az építtető megtartsa az arra
érdemes szerkezeteket. Ezt a témát, azaz történeti ablakaink védelmét egyébként egy remek honlap
is szolgálja, amely Lőrinczi Zsuzsa munkája, és mindenkinek jó szívvel ajánljuk szíves figyelmébe,
mielőtt történeti fa ablakai cseréjéről dönt (http://ablakprofilok.hu). Álláspontját egy az
Építészfórumon Faablakaink védelmében címmel olvasható kitűnő anyagban is összefoglalja
(http://epiteszforum.hu/node/12859). Semmiben sem vitatkozunk a szerzővel megállapításait
illetően, de azt azért hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem minden asztalos műhely védi a szakmai
tisztesség feladásával is a saját szerkezeteit. Az esztétikai értéket, egy-egy épület homlokzati
egységét, számos szép régi munka megőrzését mi is maximálisan támogatjuk és kiemelkedően
fontosnak tartjuk. A leglényegesebb talán, hogy az építtető, felújítást végeztető megismerje a
lehetőségeket és ne csak a feltétel nélküli nyílászárócsere álljon rendelkezésére megoldásként.

3.2. Korszerű fa ajtók
» 3.2.1. A fa ajtókról általában, felépítésük
» 3.2.2. A fa ajtók osztályozása
» 3.2.3. A fa ajtók típusai, működésük
3.2.1. A fa ajtókról általában, felépítésük
Fogalma: az ajtó a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás az építményen vagy építményben,
olyan térelhatároló szerkezet, amely nyitva a terek összekapcsolását, zárt állapotban azok
lezárását szolgálja.
Funkciói: fényzárás, hő- és hangszigetelés, betörés- és tűzvédelem
Felépítése: befogadó fal vagy épületváz, tok és szárny, vasalat, esetleg üvegszerkezet.
3.2.2. A fa ajtók osztályozása
Elhelyezkedése szerint:
külső ajtó: bejárati ajtó, kapu
belső ajtó: lakásbejárati, helységek közötti beltéri ajtó
Szárny kivitele alapján:
tömör fa ajtó
felül üvegezett fa ajtó
mélyen üvegezett fa ajtó
Vasalat pozíciója alapján:
balos ajtó: amerre nyílik, azon az oldalon állva, a vasalat a bal oldalon található
jobbos ajtó: amerre nyílik, azon az oldalon állva, a vasalat a jobb oldalon található
3.2.3. A fa ajtók típusai, működésük
A fentebb említett fő funkciók mellett az ajtók számos speciális szerepet is betölthetnek, így
ezek alapján is csoportosíthatjuk őket. Jellemzően egyébként egyszárnyúak az ajtók, de

nagyon sok kétszárnyú, dupla ajtóféle is létezik.
Alkalmazás szerint:
padlás/pinceajtó (angol nyelvterületen trapdoor): a padozatba vagy a mennyezetbe
elhelyezett ajtó, utóbbi gyakorta létráról megközelíthető
istállóajtó (angol nyelvterületen Dutch door): középen félbe osztott ajtószárnnyal,
hagyományosan a felső szárny kinyitásával az állatok etetésére szolgál, míg az alsó csukva
marad
csapóajtó (angol nyelvterületen saloon/cafe door): egy pár könnyű, rendszerint kifelé és
befelé egyaránt csapódó ajtó bárok, éttermek, kávézók területén, illetve sokszor azok
konyhái felé ki-, bejárást biztosítva. Speciális változata a denevérszárnyas (batwing door)
ajtó, amely csak térdmagasságtól a mellsíkig húzódó szárnyakkal bír
pajtaajtó (angol nyelvterületen barn door): rendszerint hatalmas méretű ajtók a szénatároló
pajtákon
francia ajtó/francia ablak (angol nyelvterületen French door/French window): sok kis
ablakból álló ajtó hőszigetelt üveggel, valódi vagy álosztókkal
zsalus ajtó (angol nyelvterületen louvred door): fix vagy mozgatható lamellákkal, szellőzést
segítő, árnyékoló funkcióval
egyszerű ajtó (angol nyelvterületen flush door): általában azt az egyszerű ajtót nevezik így,
amelynél a könnyű fa keretbe furnér vagy MDF-lap betét kerül, jellemzően beltéri ajtó
formázott ajtó (angol nyelvterületen moulded door): szerkezete olyan, mint az előző típusé,
de betéte különböző mintákkal megformázott HDF vagy MDF lap
deszka ajtó (angol nyelvterületen ledge and brace door): függőlegesen összeillesztett
deszkákat két vízszintesen és egy átlósan elhelyezett darab fog össze
kiskapu (angol nyelvterületen wicket door): normál méretű ajtó egy sokkal nagyobba
beépítve
csuklós ajtó (angol nyelvterületen bifold door): többrészes, páronként nyíló ajtószárny,
rendszerint gardrób szobákon vagy szekrényen
tolóajtó (angol nyelvterületen sliding door): számos változatban létezik, tele üveges, tükrös
változatai is gyakoriak
Működési mód szerint
forgópántos ajtó
tolóajtó
harmonikaajtó
forgóajtó
le-fel mozgó garázsajtó/kapu
Kapcsolódó oldal: Fa ajtó, nyílászáró szakmai szótár

A fa nyílászárók története és néhány szakmai érdekesség
A nyílászárók történetének rövid áttekintése, szakmai információk a korszerű fa nyílászárókról.
4. A fa ajtókkal, ablakokkal kapcsolatos
érdekességek, hiedelmek
Pihentető kitekintésünket a fa nyílászárók változatos világára rövid nyelvészeti búvárkodással
kezdtük, fejezzük be egy néprajzi, történelmi összeállítással, amely a fa ajtókhoz, fa
ablakokhoz kapcsolódó hiedelmekből, népi megfigyelésekből szemezget.
A néphit szerint, ha Szent György-napkor vadrózsaágat vagy csalánt helyezünk el az
ablakban, az megvéd bennünket a rontó hatalmak ellen.
Sok „ajtós, ablakos" tévhit olvasható a születéssel kapcsolatosan is. A kisgyermek
védelmében seprűt állítanak az ajtóba vagy fokhagymával kenik be az ajtófélfát.
Ha az ajtó magától kinyílik, váratlan vendég érkezik, ha magától becsukódik, a baj elkerüli a
házat és annak lakóit.
Ha a bejárati ajtó nem befelé, hanem az utca felé nyílik, akkor balszerencse sújtja a házat.
Az ajtónak egyedül Rómában volt saját, külön bejáratú istene, Janus. Hagyományosan két
arccal ábrázolták, amelyek ellentétes irányba néztek, ami nagyon bölcs, mert az ajtó
egyidejűleg a távozás és az érkezés helye.
Mágikus helynek számít a küszöb. A küszöb alkalmas hely volt a szerelmi jóslásra is. A
lányok vízkeresztkor ide helyezik gyöngysorukat, hogy megálmodják jövendőbelijüket. A
küszöb alá beásott béka, fokhagyma vagy nadragulya megvédi a házat a boszorkányoktól és a
rontástól.
Európa-szerte ismert volt, hogy az új háziasszonyt a küszöbön átemelve viszik be a házba,
vagy hogy a koporsót a halott kivitelekor egyszer vagy háromszor a küszöbhöz érintették.
A világ más tájain is fontos tévhitek kapcsolódnak a küszöbhöz. A küszöbnél sok nép végzett
szertartásokat.
Marco Polo azt írta a 13. században, hogy Kublai Khán pekingi palotájának minden ajtajában
őrök álltak, hogy megbüntessék azokat, akik ráléptek a küszöbre. Egy másik keleti utazó arról
számolt be, hogy akár halálra is ítélhették azt, aki megérintette a tatár főnök küszöbét.

Ma már csak a menyasszonynak nem szabad a küszöbre lépni, amikor először megy új
otthonába, vagy akár csak a szállodai szobába a nászúton. A római férfi átemelte az új
asszonyt a küszöbön.
Az európai középkorban pentagrammal, ötágú csillaggal védelmezték a küszöböt.
Angliában még a 19. században is előfordult, hogy a koraszülött, életképtelen borjút az istálló
küszöbe alatt ásták el, mégpedig patáival fölfelé, azt gondolták, ez majd megvédelmezi a
többi tehenet a vetéléstől.
A mágikus még a kulcslyuknak is szerepe volt. Az ördög hagyományosan a kulcslyukon át
közlekedik, azért is fekete a kulcslyuk. De ezen a kényelmetlen úton járnak a tündérek is,
különösen amikor azon mesterkednek, hogy ellopjanak egy újszülött gyereket, kicseréljék a
sajátjukkal. Nincs más segítség, ollót, kést, valamilyen vasból készült eszközt kell tartani a
lábtörlő alatt. (Bhaktipedia)
Szintén a magyar néprajzból találunk ajtókkal kapcsolatos példákat. A szemverés
megállapításának eszköze a vízmérés volt. Az ujjhegy vízbe mártásával megmosdatták kereszt
alakban a gyermek arcát, ezután a megmaradt vizet a kanállal visszakézből rámérték az ajtó
sarokvasára. Amennyiben a víz megszaporodott, a csecsemő "szemverésbe", "szemrontásba"
volt. (Kókai Magdolna Jászság hiedelemvilága).
Az ajtóra helyezett patkónak régóta van szimbolikus jelentősége. Amennyiben valaki a
végeivel lefelé helyezi el az ajtón vagy a falon, megakadályozza, hogy az ártó szellemek
bejussanak a házba. Ha viszont a végeivel felfelé néz, magához vonzza a szerencsét.
Húsvét előtti nagyhét pénteken sütötték az asszonyok a húsvéti kiscipót is. A pénteki kiscipót
az ajtó-szemöldökfa fölé tették, hogy elhárítsa a villámcsapást.
Zentán a Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot,
mert akkor abban az évben sok lesz a légy.
Nézzük végül, mit írnak az álmoskönyvek, ha netán ajtóval vagy ablakkal álmodunk.
Ablak. Csukott ablak: kíváncsiság, olyat szeretnél megtudni, amihez nem sok közöd van.
Nyitott ablak: félsz, hogy titkod kiderül. Ablakot mosni: mulasztás. Ablakot betörni: nem
egészen tisztességes eszközökkel szerzett információ; hallgatózás, vagy más levelének
elolvasása. Befalazott, bedeszkázott ablak: nem tudsz megfejteni egy rejtélyt.
Ajtó. Nagy ajtó, kapu: újdonság, kedvező változás. Csukott ajtó: úgy gondolod, kirekesztenek
valamiből, esetleg beszélnek rólad a hátad mögött. Nyitott ajtó, amin belépsz: elhatározásodat
valóra váltod, terved sikerül. Ha nyitott ajtó előtt állsz, de nem lépsz be azon: halogatsz egy
régóta szükséges teendőt; félsz belekezdeni valamibe; viselkedéseden módosítanod kell, ha
célt akarsz érni
Sok szép, irodalmi magyarázat fűződik Krúdy Gyula nevéhez, nézzük Álmoskönyvének főbb
címszavait.
Ablakot látni. A vád alól felmentenek. Szabadulás rabnak. Holdtöltekor: nőknél szerelem.

Ablakokat nyitni. Hideg időjárás. Vízöntő havában: nagy hó.
Ablakon kinézni. Vendéged elmarad. Szent Mihály napján: hosszú tél, szélvész.
Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.
Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz
Ablakot törötten látni. halaszd el utazásodat. Bak havában: nagy szerencsétlenség.
Ablakrámába üveget illeszteni. Ellenségednek beverik a fejét.
Ajtó. Nyitott: közeli látogató. Csukott: valami tervedről lebeszélnek az üres fecsegők. Törött
ajtó: családi perpatvar. Ajtócsikorgást hallani: váratlan vendégség és kellemetlenség.
Veronika napján: az ajtó várt szerelmest jelez. Dorottya napján: kikosarazást. Húshagyón:
öregséget. Holdtöltekor: öregember látogatását. Negyven vértanú napján: üres kamarát, nagy
szelet, végrehajtót, könnyelműséget mutat (Régi magyar álmoskönyv).

Fa nyílászárókról

Recommended

Recommended

More Related Content

Featured

Featured (20)

Fa nyílászárókról