Előadó: Dr. Kéri Katalin Helyszín: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2. Időpont: 2012. október 30. A teljes szimpózium VideóKönyve itt érhető el: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében kerül sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vesznek a Teleki család tagjai is, akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeznek.

4. Kéri Katalin:
Teleki Blanka és a magyar
leánynevelés

5. „...annyi nemes és szép,
ami az emberiséget felemeli,
a ti nemetek műve.”
Részlet Széchenyi István Hitel című művének
Honunk szebb lelkű asszonyinak
írott Ajánlásából (1830)

6. Leánynevelés a 18. századi Magyarországon
1760-as évek: Notre Dame és Orsolyita Rend bentlakásos leányiskolái
1770: Angolkisasszonyok budai leányiskolájának megnyitása
1770-es, 80-as évek: református és evangélikus leányiskolák nyitása
1777: I. Ratio educationis kiadása
1790-91: ifj. Korompai Brunszvik Antal gróf (1746–1793) országgyűlési
bizottságának javaslatai a leánynevelés fejlesztéséhez
XVIII. század végétől: megélénkülő sajtóviták a nőnevelésről
XVIII-XIX. század fordulója: magánnevelő iskolák lányoknak a
nagyobb városokban

7. Leánynevelés a 19. század elején
(Illusztráció Bezerédj Amália: Flóri könyve című, 1836-os művéből)

8. A leánynevelés reformkori megújítói Magyarországon
Brunszvik Teréz
Karacs Teréz
Fáy András
Teleki Blanka
Leövey Klára

9. Teleki Blanka nagynénjének
intézményszervezői tevékenysége:
1828: Krisztinavárosi ipariskola
létrehozása
1828: Budai Angyalkert (az első hazai
kisdedóvó intézet) megnyitása, és
további 11 óvoda szervezése
1829: Iskola cselédlányok számára
1836: Egyesület szervezése az óvodák
terjesztéséért
Brunszvik Teréz
(1775-1861)

10. Brunszvik Teréz „szellemi gyermeke”:
Teleki Blanka
Teleki Blanka 1806-ban született Erdélyben, Hosszúfalván.
Szülei: Gróf Teleki Imre és Brunszvik Karolina grófnő voltak.
Testvérei: Teleki Emma és Teleki Miksa.
1825-28 között, majd 1836-tól élt Blanka Brunszvik Teréz mellett,
Budán, Martonvásáron és külföldi helyszíneken.
Festészetet, szobrászatot tanult, kiemelkedő művészi tehetsége volt.

11. Teleki Blanka
nyilvános fellépésének „Csak úgy remélünk biztosan szebb
kezdete: jövőt, alapos jobbra fordulást egész
állapotunkban, ha elég erőnk és
következetességünk lesz gyökerén
„Szózat a magyar kezdeni a reformot, azaz: ha családi
főrendű nők nevelése életünkbe öntünk összhangot nőink
ügyében” nevelésének nemzeti iránya által…”
Pesti Hírlap, 1845.
december 9.
Aláírás:
„Egy főrangú hazafi”

12. „Nyilatkozat”: Teleki Blanka
intézetalapítási szándékáról
és nőnevelési terveiről
„A nyomorultak attól félnek,
hogy néhány év múlva egy tucat
hazafiasan gondolkozó nővel
több lesz Magyarországon.”
Honderű 1846/24. száma

13. Teleki Blanka 1846-ban megnyitott
pesti leánynevelő intézetének néhány tanára

14. 1848 tavasza
1847 őszétől:
Teleki Blanka intézete virágzik:
„Sokat vártam ettől, de a valóság felülmúlja várakozásomat.”
1848 márciusa:
Óriási lelkesedés az iskola növendékei között.
1848 áprilisa:
Az iskola diákjainak kiáltványa a nők művelődési és politikai
jogainak biztosításáért, a nők felsőfokú tanulási lehetőségeiért.

15. Teleki Blanka cikke:
„Elébb reform, azután
nőemancipatio”
Életképek, 1848 májusi szám
„A szellemi szabadság
megtermi maga gyümölcsét
annak idejében a társasági
viszonyokban is. Szabadítsuk
fel a szellemet közöttünk - erre
nem kell törvény, nem
kegyelem reformáljuk
önmagunkat!”

16. Az 1849-es év
1848 decembere:
Teleki Blanka pesti leánynevelő intézete
végleg bezárt.
1849 januárja:
Teleki Blanka és Leövey Klára
Debrecenbe követték a kormányt.
1849 áprilisa:
Teleki Blanka Nagyváradon Vasvári Pál
csapatának zászlószentelésén zászlóanya
volt.
1849 ősze:
Teleki Blanka Szatmárpálfalvára vonult
vissza, és számos üldözöttet bújtatott,
segített.

17. 1851-53: Teleki Blanka letartóztatása és pere
„Ritka szellemi képességű és
tudományos műveltségű,
meg nem félemlíthető,
szilárd akaratú és
fáradhatatlan kitartású hölgy.”
(Egyik hadbíró feljegyzése Teleki Blankáról)

18. 1853-1857: Kufsteini és laibachi börtönévek
Teleki Blanka Leövey Klárával
a kufsteini börtönben, az 1850-es
évek elején
(Teleki Blanka saját rajza)

19. 1857-62: Az utolsó évek
Külföldi utazások, önkéntes emigráció
Folyamatos kapcsolattartás Brunszvik Terézzel és Leövey Klárával,
valamint húgával, Emmával és gyermekeivel, Antoninával és Attilával

20. Teleki Blanka „szellemi gyermeke”: De Gerando Antonina
Szülei August De Gerando és gróf
Teleki Emma (Teleki Blanka nővére).
Tanulmányait Párizsban végezte.
1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői
képesítést szerzett.
1872-ben végképp Magyarországon
telepedett le.
1880-tól 1912-ig a kolozsvári felsőbb
leányiskola igazgatója volt.
De Gerando Antonina
Leánynevelő munkássága mellett írói,
(1845-1914) sírköve
műfordítói érdemei is kiemelkedők.
a Házsongárdi temetőben

21. Teleki Blanka életművének pedagógiai üzenete
A leányok nevelése, a nők művelődése
is fontos pillére egy nemzet
megmaradásának,
erősödésének.
A leányok nemzeti szellemű, nemzeti
nyelven történő nevelése társadalmi
helyzetüktől függetlenül fontos.
Jól tervezett, alaposan átgondolt
A Teleki Blanka-díj neveléssel a nők is kibontakoztathatják
plakettje értelmi képességeiket, jó anyákká és
(Cséri Lajos alkotása) hasznos honpolgárokká válhatnak.

22. Teleki Blanka sírja a párizsi Montparnasse temetőben
(MTI Fotó: Venczel Katalin)

23. „Ti emelitek egekbe a
port,
s halhatatlanságra a
halandót.
Üdvözlet és hála
Néktek!”
(Széchenyi István: Hitel)

24. Főbb felhasznált irodalmak
De Gerando Antonina: Gróf Teleki Blanka élete. Budapest, 1892.
Gáspár Ármin: Teleki Blanka Golgothája. Történelmi képek a szabadságharcról.
A szerző magánkiadása, Budapest, 1934.
Hornyák Mária: Brunszvik Teréz „szellemi gyermeke”: Teleki Blanka (1806-
1862) Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka alapítvány, Teleki Blanka
Hölgyklub, Martonvásár, 2001.
Kéri Katalin: A modern leánynevelés útjain: De Gerando Antonina.
Embernevelés, 1996/2. 11-18.
Kéri Katalin: Antonina de Gerando. In: Femmes pédagogues. t. I. – De
l’Antiquité au XIXe siècle. Dir.: Houssaye, Jean. Paris, 2008. Ed. Fabert, 585-
610.
Kéri Katalin: Thérèse Brunsvick. In: Femmes pédagogues. t. I. – De l’Antiquité
au XIXe siècle. Dir.: Houssaye, Jean. Paris, 2008. Ed. Fabert, 281-309.
Kertész Erzsébet: Szeretném Blankát boldognak látni. Budapest, 1998.
Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.
Szathmáry Károly: Gróf Teleki Blanka életrajza. Budapest, 1886.
Teleki Blanka és köre .Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezetéssel ellátta Sáfrán
Györgyi, Budapest, 1963. illetve Kriterion Kiadó, 1979.