IT biztonsági kisokos

1. Biztonságos iskolai IT környezet Napjainkban elkerülhetetlen az alapvető IT biztonsági irányelvek lefektetése és betartása annak érdekében, hogy minimalizálhassuk az eszközeinket érő, látható és láthatatlan kibertámadási kísérleteket, legyen szó otthoni, munkahelyi, vagy iskolai környezetről. A biztonságos és megbízható digitális tanulási környezet kialakítása az összes érintett iskola számára közös érdek. Ez az útmutató egyszerű, szakértői tapasztalatokra alapozott gyakorlati javaslatokat kínál az iskolák rendszergazdái számára arról, hogyan lehet ilyen környezetet kialakítani. Biztonsági munkacsoport Biztonsági munkacsoport kialakítását javasoljuk az összes olyan, az iskolában dolgozó munkatárs bevonásával, akik segíthetnek a kockázatok azonosításában, kiértékelésében és a közös biztonsági jövőkép megteremtésében az intézményünkben. A teljeskörű együttműködés minden szinten kulcsfontosságú. Felhasználó kezelési irányelvek  Az érzékeny információkat (pl. munkatársak, diákok személyes adatai, működéshez nélkülözhetetlen dokumentumok) kezelő rendszerek esetében szigorú felhasználói beállítások alkalmazása javasolt. A felhasználók eszközökkel való társításához és a velük való kapcsolattartáshoz szükség van egy felhasználói nyilvántartás kialakítására.  Használjunk hozzáféréseket korlátozott jogosultságokkal! Csak azon felhasználók számára adjunk adminisztrátori jogosultságot, akik ehhez megfelelő felelősségi körökkel rendelkeznek!  Hozzunk létre hardver, szoftver és licencnyilvántartást és tartsuk azokat naprakészen!  Javasoljuk egy leltár készítését (manuálisan vagy egy automatikus szoftverrel) a hálózathoz csatlakozó meglévő eszközökről, a MAC cím, hosztnév, beosztás, tulajdonos, hozzárendelt iroda, stb. rögzítésével.  Hasznos lehet riasztási képességgel is ellátott rendszer telepítése a hálózati rendellenességek detektálására és a hordozható elektronikus eszközök (pl. magánhasználatú mobilkészülékek) azonosítására.  Végezzünk rendszeresen vizsgálatot a hálózatban a nem engedélyezett szoftverek és eszközök azonosítására! Iskolai Biztonsági Szabályzat kialakítása Javasoljuk, hogy az iskolai biztonsági szabályzat legalább a következő témakörökre térjen ki: Tegyük világossá a hálózat felhasználóinak az alábbiakat:  Az iskola tulajdonában lévő informatikai eszközök csak intézményi célokra használhatók, magáncélra nem.  Szigorúan tilos a számítógépes játékok használata, illegális tartalmak (MP3, mozifilm, stb.) letöltése. Rendszeresen tájékoztassuk a felhasználóinkat, hogy ﬁgyeljenek az alábbiakra:  Fokozott körültekintéssel járjanak el olyan emailekkel, melyek feltehetőleg adathalász tartalommal bírnak. Néhány jel, amely gyakran előfordul ilyen szándékkal küldött emailekben:  erős siettetés érzése  gyanús feladói cím  általános üdvözlet és aláírás  a megszokottól eltérő URLre mutató linkek  nyelvtani hibák a szövegben  gyanús csatolmány  Kerüljük a nem megbízható oldalak böngészését és a tetszőleges linkre kattintást!  Csak megbízható forrásból telepítsünk alkalmazásokat!  Töröljük a nem használt alkalmazásokat az eszközökről!

2. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján. Növeljük a jelszavak biztonságát!  Törekedjünk az alábbiakra:  Soha ne áruljuk el jelszavunkat senkinek, különösen az Interneten!  Készítsünk hosszú és komplex jelszavakat (minimum 12 karakter, keverve a nagybetűket, számokat és szimbólumokat)!  Ne alkalmazzuk kétszer ugyanazt a jelszót!  Soha ne adjunk meg személyes információt (pl. születési dátum) a jelszavakban!  Ha lehet, használjunk jelszómenedzser alkalmazást!  Rendszeres időközönként cseréljük le jelszavainkat!  Ha lehetőség van rá, alkalmazzunk két faktoros azonosítást! Legyünk naprakészek!  Minden szoftver (az alkalmazások és az eszközök operációs rendszere egyaránt) legyen naprakészen tartva, különös tekintettel a vírusvédelmi alkalmazásokra, tűzfalakra és egyéb, sebezhetőséget feltáró szoftverekre!  A gyártók frissítéseket adnak ki, amint sebezhetőséget fedeznek fel termékeikben. Számos készülék – beleértve a számítógépeket, mobil készülékeket, tableteket és egyéb okos eszközöket – rendelkezik automatikus frissítés funkcióval, de vannak eszközök, ahol ezt manuálisan kell elvégezni. Csak a gyártói oldalon és az eszközök operációs rendszerébe beépített alkalmazás boltban közzétett frissítéseket használjuk – a nem hitelesített harmadik féltől származó alkalmazások és frissítések telepítése esetén fennáll a károkozás kockázata. Amikor új eszközt vásárolunk, mérlegeljük a márka megbízhatóságát a rendszeres támogatási frissítések szempontjából is!  Nagyon fontos az új sebezhetőségek ismerete és az eszközök, rendszerek rendszeres karbantartása. Az ellenőrzések során fellelt sebezhetőségeket megfelelő ellenintézkedések segítségével javítsuk ki!  Csak támogatott szoftvereket és operációs rendszereket használjunk (pl. kerüljük a Microsoft Windows XP operációs rendszer használatát, mivel annak támogatását a gyártó megszüntette)!  Az elsődleges támadási felület a böngésző, különösen, ha nincs frissítve. Rendszergazdaként legyünk tudatában az alábbiaknak:  Ellenőrizzük a DHCP szerver műveleteinek naplózását (rendszerint alapbeállításban engedélyezett)!  Naplózzuk minden hálózati eszköz a hálózathoz való csatlakozását időbélyeg, MAC és IP cím regisztrálásával!  Ismétlődően mérjük fel rendszerünk sérülékenységét, hogy mielőtt megtörténne a baj, beazonosíthassuk sérülékenységi problémáinkat! Telepítsünk „backup” (biztonsági mentő) programot!  A teljes rendszert érintő kritikus adatokról gyakorta készítsünk biztonsági mentést! Számos lokális, illetve felhő alapú megoldás áll rendelkezésre erre a célra.  Biztosítsuk a mentett adatok titkosságát kódolással! Az adatok átvitelt megelőző kódolása lehetővé teszi a biztonságos távoli mentést.  Gondoskodjunk arról, hogy a mentést tartalmazó eltávolítható eszközök (például külső merevlemez, vagy pendrive) ne legyenek állandóan hozzáférhetőek a rendszer számára, megelőzendő a helyi próbálkozásokat a biztonsági másolatok megszerzésére!  Akadályozzuk meg ismeretlen USB eszközök használatát az iskolai rendszerek csatlakozóegységein! Ezek rejtett kártékony programokat (malware) tartalmazhatnak.  Egy robusztus adatmentő (backup) program nagy segítséget jelent arra az esetre, ha komoly IT fenyegetettség érné a rendszert. Folyamat biztonsági incidens esetére Minden iskolának rendelkeznie kellene egy akciótervvel arra az esetre, ha kibertámadás történne az iskola IT infrastruktúrája ellen. Ha tudjuk, hogy mit kell tenni ilyenkor, a kár minimalizálható. A támadás után dokumentálni kell, hogy pontosan mi történt, annak érdekében, hogy a jövőben a hasonló esetek megelőzhetők legyenek.

3. Biztonságos IKT (Infokommunikációs technológia) rendszer A hálózati és rendszer konfiguráció testreszabása A hálózat megerősítése  A routert megfelelően konfiguráljuk (alkalmazzunk becsapás elleni szűrőket, illetve olyanokat, melyek csak az intézményi szolgáltatások elérését teszik lehetővé)!  Szegmentáljuk a hálózatot megfelelő alhálózatokba, a tartalomnak megfelelően, a lehető legszigorúbb előírásokkal:  Különítsünk el az Internethez kapcsolódó DMZ (fegyvermentes övezet) alhálózatot (DNS, web szerver, levelező szerver)!  Legyen menedzsment és adminisztrátori, valamint laboratóriumi célokra létrehozott szeparált alhálózat!  Legyen külön alhálózat a diákoknak és a vendégeknek (BYOD: okos telefon, tablet, notebook)!  Legyen külön alhálózat a nyomtatók, video felügyelet, épület automatizálás, IoT eszközök, stb. részére!  Hozzunk létre legalább egy hálózati tűzfalat, mely blokkolja az összes bejövő kapcsolatot valamennyi alhálózathoz (a DMZ kivételével), lehetőleg NAT funkcióval!  A levelező szerverre konfiguráljunk antispam és antivírus szoftvereket, ezáltal enyhíthetjük az emailen történő támadások hatását!  Telepítsünk egy web szűrő megoldást a felhasználók kártékony oldalaktól történő védelmére!  Tegyük biztonságosabbá a vezeték nélküli hálózatot is!  Használjuk az elérhető legerősebb titkosítási protokollt (WPA2/WPA3)!  Változtassuk meg a hálózati eszközeink alapértelmezett adminisztrátori jelszavát, továbbá az alapértelmezett hálózati azonosítót (SSID)!  Tiltsuk le a WPS (Wireless Protected Setup) funkciót!  Csökkentsük a sugárzott rádiójel erősségét!  Kapcsoljuk ki a hálózatot, ha nincs használatban (akár előre konfigurált ütemezéssel)!  Tiltsuk le az UpnP (Universal Plug and Play) funkciót, ha nincs rá szükség! Minden hálózati eszköz legyen állandóan frissítve a legutolsó firmware verzióra!  Tiltsuk le, vagy korlátozzuk ismert címtartományokra a távmenedzselési lehetőséget!  Ellenőrizzük a tűzfalat, hogy észrevegyük az esetleges ismeretlen eszközök csatlakozási kísérleteit! Tűzfalak A tűzfalak védelmet nyújtanak a hálózatunkban lévő eszközöket érő külső támadások, vagy szükségtelen hálózati forgalom, vagy akár a kártékony szoftverek ellen. A tűzfalak konfigurálhatók adatforgalom blokkolására és/vagy engedélyezésére meghatározott forrásokból, melyek lehetnek hálózati címek, portok, alkalmazások. A tűzfalak konfigurálását és üzemeltetését képzett szakemberek végezhetik. A legtöbb tűzfal terméket előre konfiguráltan és üzemkészen szállítják. Mivel minden felhasználási környezet más, a tűzfal működésének ismerete elengedhetetlen a hálózatot üzemeltető rendszergazda számára, hogy képes legyen tetszőleges, az adott problémát kezelő tűzfalbeállítás létrehozására. A tűzfal nem garancia arra, hogy a hálózatban lévő eszközöket nem éri támadás. A tűzfalak elsődlegesen a rosszakaratú hálózati forgalom ellen nyújtanak védelmet, nem a kártékony programok (pl. malware) ellen, ha a felhasználó ilyen programot futtat (akár akaratán kívül) a számítógépén. Vírusvédelmi szoftverek, IT biztonsági megelőző óvintézkedések és tűzfal kombinációjával azonban az ilyen jellegű támadások bekövetkezésének valószínűsége jelentősen csökkenthető.

4. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján. A rendszer megerősítése  Definiáljunk szabályokat, melyeket minden körülmények között alkalmazunk hálózatunk eszközein!  Töröljük a szükségtelen szoftvereket!  Állítsuk le a szükségtelen szolgáltatásokat!  Csak a szükséges hardver elemeket osszuk meg, megfelelő védelemmel!  Korlátozzuk azon felhasználók körét, akik hálózati és szoftveres változásokat végezhetnek el!  Bíráljuk felül az előkonfigurált eszközök/alkalmazások beállításait (némelyiket túl „enyhe” beállításokkal szállítják)!  A klienseket és a szervereket csak titkosított protokollok (SSH, HTTPS, IMAP és SMTP over SSL/TLS) használatára konfiguráljuk!  Telepítsünk antivírus szoftvert (automatikus frissítéssel)!  Telepítsünk tűzfal alkalmazást és behatolás megelőző rendszert (IPS – Intrusion Prevention System)!  Telepítsünk web alkalmazás tűzfalat (WAF – Web Application Firewall) a webszerverre!  Tiltsuk le a tartalmak automatikus futtatásának lehetőségét leválasztható eszközök csatlakoztatásakor!  Tiltsuk le a dinamikus tartalmak (pl. makrók) futtatását a fájlokban!  Kapcsoljuk ki az emailek tartalmának és csatolmányainak automatikus megnyitását, előnézetét!  Mielőtt új eszközt csatlakoztatunk a hálózathoz, győződjünk meg arról, hogy a gyárilag konfigurált felhasználónév/ jelszóval ne lehessen rá belépni!

5. MI AZ A DIGITÁLIS AZONOSÍTÁS? A digitális személyazonosság a valós személyazonosság virtuális lenyomata, amely gépekkel történő interakció során jön létre. Mi a különbség autentikáció és autorizáció között?  Autentikáció Az autentikáció, vagy hitelesítés az első lépés, amit megteszünk, amikor be kívánunk jelentkezni egy adott környezetbe (alkalmazás, operációs rendszer, weboldal, online szolgáltatás, stb.). Ekkor olyan információt szolgáltatunk magunkról (pl. egyéni felhasználónév-jelszó páros, ujjlenyomat, stb.), amivel egyértelműen azonosítjuk magunkat.  Autorizáció Az autorizáció, vagy jogosítás a második lépés, mely akkor következik be, ha az első lépés, az autentikáció sikeres volt. Jelen lépésben a jogosítást végző kiszolgáló ellenőrzi, mely jogosultságokkal rendelkezik a bejelentkezett felhasználó, majd ez alapján ajánlja fel számára a neki elérhető funkciókat. Egyszerű bejelentkezés (SSO – SingleSign On) Az egyszerű bejelentkezés egy olyan mechanizmus, amellyel a felhasználó a saját hitelesítő adatait megadva több szolgáltatást is igénybe vehet. Erre azért van lehetőség, mert az általunk szolgáltatott környezet és alkalmazások rendelkeznek az ehhez szükséges infrastruktúrával. Mikor válik a digitális azonosítás szövetségivé? A digitális azonosítás akkor válik szövetségivé, ha az egyszeri bejelentkezési mechanizmust kiterjesztjük a saját szervezeten kívülre és hozzáférést biztosítunk különböző partnerszervezetek által nyújtott számos szolgáltatáshoz egy, a szervezetek között köttetett bizalmi szerződés révén. Ezáltal a felhasználó hozzáfér az összes, a szövetségben lévő szervezet szolgáltatásaihoz és erőforrásaihoz, anélkül hogy változtatná a hitelesítő adatait, amit a saját szervezetében használ.

6. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján. eduID Az eduID szolgáltatás oktatási, kutatási intézményeket kapcsol össze az egész országban, lehetővé téve a megbízható információcserét az azonosításnak, hitelesítésnek és jogosultságoknak megfelelően. Az eduID segít a diákoknak, kutatóknak és oktatóknak az online szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, miközben minimalizálja a felhasználók és szolgáltatók által menedzselendő hozzáférések számát – csökkentve a költségeket, komplexitást és a biztonsági kockázatot. Az eduID segítségével férhetnek hozzá a felhasználók az Up2U webalkalmazásaihoz. Azonosítás közösségi oldalak segítségével A közösségi oldalakkal történő bejelentkezés a felhasználó szempontjából egy egyszerű bejelentkezési mechanizmus (SSO). A közösségi oldalaknál (Facebook, Twitter, Google) megadott hitelesítési adataink alkalmazásával bejelentkezhetünk egy harmadik fél weboldalára., Ez egyszerűsíti a felhasználók regisztrációját és bejelentkezését. Az Up2U webalkalmazásainál ez a bejelentkezési mechanizmus nem használható.

7.  Használj automatikusan frissülő antivírus szoftvert!  Ne nyiss meg ismeretlen forrásokból származó e maileket vagy üzeneteket! Légy bizalmatlan minden nem várt emaillel vagy üzenettel, csatolmánnyal, még ha ismert forrástól is származik!  Védd az eszközeidet az idegen behatolóktól!  Tartsd frissen az eszközeid operációs rendszerét és alkalmazásait!  Használj erősnek számító, nehezen kitalálható, legalább 12 karakter hosszúságú jelszavakat! Legyenek benne nagybetűk, kisbetűk, számok és egyéb speciális karakterek!  Rendszeresen készíts biztonsági mentéseket adataidról egy általad választott, akár felhő alapú szolgáltató tárhelyére!  Ne adj hozzáférést idegeneknek és ne oszd meg eszközeid erőforrásait velük!  Csatlakozz le az Internetről, ha nem használod!  Rendszeresen ellenőrizd a biztonsági beállításaidat!  Tudd, hogy mit kell tenned, ha felmerül a gyanú, hogy egy eszközöd megfertőződött, vagy korrumpálódott! KIBERBIZTONSÁGI TIPPEK DIÁKOKNAK 10 BYOD tipp (Bring Your Own Device hozd a saját eszközöd) 1. Használj titkosítást az adatok védelmére (Beállítások > Biztonság > Eszköztitkosítás)! 2. Ne telepíts szoftvert nem megbízható alkalmazásboltból (megbízható alkalmazásboltok pl.: Google Play, Apple App Store, Amazon Android App Store)! Ellenőrizd és értelmezd az alkalmazásokhoz tartozó engedélyeket! 3. Ha eszközöd elveszett, vagy ellopták töröld adataidat távolról (Google Android Device Manager, Lost Android, AntiTheft, Cerberus, Find My iPhone, stb.) segítségével! 4. Eszközeid védelmére használj jelkódot vagy jelszót! Igyekezz komplex jelkódot, vagy jelszót választani! Ha támogatja az eszköz, kapcsold be rajta a biometrikus (pl. ujjlenyomat alapú) azonosítást! 5. Csak akkor használd a Bluetooth csatlakozást, ha szükséges! 6. Kerüld a kapcsolódást ismeretlen és védelem nélküli vezeték nélküli hálózathoz! 7. Minden eszközt frissíts a legújabb szoftver verzióra! 8. Rendszeresen mentsd adataidat! 9. Kerüld a felhasználónevek és jelszavak tárolását az eszközön vagy a böngészőben! Ha mégis így döntesz, lehetőleg válassz minden szolgáltatáshoz különböző jelszót! 10. Csak a gyártó által kiadott, vagy támogatott operációs rendszert használd az eszközödön!

8. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján.

9. Mi az a GDPR? Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) egy jogi keretrendszer, ami irányt mutat az Európai Unió (EU) tagállamaiban élő személyek személyes információinak gyűjtéséről és felhasználásáról. A GDPR 2018. május 25- én lépett hatályba unió szerte, felülírva a 95/46/EC adatvédelmi irányelvet azzal a céllal, hogy:  harmonizálja az adatvédelmi titoktartásra vonatkozó jogot Európaszerte;  védje és erősítse minden EU állampolgár magánéleti adatait;  új módszert fogalmazzon meg arra, ahogy a szervezetek kezelik a régióban a személyes adatbiztonságot. Kikre vonatkozik a GDPR? Mindenkire, aki személyes adatokat kezel. Még pontosabban, azokra vonatkozik, akik „meghatározzák a személyes adatok kezelésének célját és ezközeit” (4. cikk 7. bekezdése). A személyes adatok feldolgozásának az általános adatvédelmi rendelet elveivel és szabályaival összhangban kell történnie. Az Up2U projektben a személyes adatok feldolgozásának céljait és eszközeit a projektben részt vevő partnerek határozzák meg a támogatási megállapodás és az Up2U konzorciumi megállapodás tartalmának megfelelően. Ezért az Up2U esetében az adatkezelő a projekt résztvevőinek azon csoportja, amely a vonatkozó kötelezettségekről és kötelezettségekről rendelkezett és egy egyedi megállapodást (a közös ellenőrzésről szóló megállapodást) írt alá. HOGYAN VONATKOZIK A GDPR AZ Up2U PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ ISKOLÁKRA Az Up2U projekt GDPR megfelelősége Ha az Ön iskolája csatlakozik az Up2U projekthez, az Up2U ellenőrzi és feldolgozza a tanároktól, az iskolai alkalmazottaktól és a hallgatóktól (érintettek) származó személyes adatokat. A kísérleti (pilot) iskolákra vonatkozóan semmilyen intézkedésre nincs szükség annak érdekében, hogy az Up2U projekt keretében megfeleljenek az általános adatvédelmi rendeletnek, mivel az iskolák nem dolgoznak fel személyes adatokat, nem gyűjtenek adatokat, és nem ők határozzák meg, hogyan kerüljenek feldolgozásra a személyes adatok az Up2U projekt során. A pilot iskolák az Up2U projekt tervezett tevékenységeiről szóló egyetértési megállapodás (MoU) révén tájékozódhatnak arról, hogy a projekt intézkedései összhangban vannak-e az iskola küldetésével.

10. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján.

11. OER irányelvek Az OER (Open Education Resource = Szabadon Hozzáférhető Tananyagok) használati útmutatója: 1. lépés: Válasszon ki egy Creative Commons licencet a saját létrehozandó OER segédanyagához! A CC licenc tanulási célú objektumokhoz, például az OER-hez vagy bármely más műhöz, vagy alkotáshoz történő hozzárendelése érdekében négy kérdésre kell választ adni:  Egyetérte azzal, hogy más személyek engedély nélkül is másolhatják és terjeszthetik az ön tartalmait?  Egyetérte azzal, hogy mások is szerkeszthetik és átalakíthatják a tartalmakat, amikor azokat használják?  Gondot okoznae Önnek, ha mások pénzt keresnének az ön tartalmainak felhasználásával?  Ha hozzájárul, hogy mások módosítsák az Ön által létrehozott tartalmat, szeretnée, ha az új tartalom ugyanazzal a licenccel rendelkezne, mint az eredeti? A CC online szolgáltatást nyújt, amely segíthet a megfelelő licenc kiválasztásában. 2. lépés: Kompatibilis licenccel rendelkező alap objektumok keresése Hat felhasználási licenc létezik, amelyek mindegyike különböző feltételeket tartalmaz. A források kiválasztásánál cél, hogy megtaláljuk azokat, amelyek az általunk preferált licenccel összeegyeztethető felhasználási engedéllyel rendelkeznek, és így a tanulási objektumba integrálhatók. Az összeegyeztethetőségre vonatkozó ábrát mellékeljük. 3. lépés: Az alkalmazott források feltüntetése Fontos a tanulási objektumhoz felhasznált források ismertetése. A „TYAOL” (TYAOL) megjegyzendő mozaikszó, amely segít a felhasznált források megnevezésében, az alábbi öt szempont szerint: TITLE A mű neve vagy címe. YEAR A mű közzétételének időpontja. AUTHOR A mű létrehozójának neve. ORIGIN Where Ahol a mű megtalálható. LICENCE ez jelzi, hogy milyen célra használható fel a mű. https://en.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons_license Fontos megérteni a hat CC-licenc engedélyei és feltételei közötti átjárhatóságot, hogy megfelelő módon érvényesítve legyenek a mű alkotójának érdekei.

12. A fenti eredményekhez vezető innovációs projektet az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs programja ﬁnanszírozza, a 732049- UP2U számú támogatási megállapodás alapján. 4. lépés: A metaadat definiálása A saját mű közzétételekor az érintett szolgáltatónak képesnek kell lennie ugyanazon alapvető leíró adatokat (metaadatokat) tárolni, amelyeket a mű készítője is használt mások munkájának felhasználása esetén. Emlékezzünk a TYAOL mozaikszóra, és gondoskodjunk arról, hogy az általa reprezentált információ fel legyen tüntetve, hogy további felhasználás esetén visszakereshető legyen a saját mű! Ezen kívül tanácsos a következőket felvenni az alapértelmezett adatok mellé:  Minden esetben megvizsgálandó, hogy szükségese feltüntetni a mű elkészültét támogató egységet, intézményt vagy szervezetet, valamint az érintett munkatársakat.  Kapcsolattartás: javasolt megadni pl. egy rendszeresen használt email címet a mű iránt érdeklődők számára. Tanulási objektum (LO=learning object) esetében javasolt, hogy az anyag tartalmazzon egy olyan oldalt, vagy olyan elkülönített szekciót, ahol elérhetőek a műre vonatkozó metaadatok. Így akkor is megmaradnak a visszakereséshez szükséges adatok, ha az anyagot áthelyezik az eredeti publikációs helyéről. 5. lépés: A mű publikálása és közzététele A szabadon hozzáférhető oktatási segédanyagokat (OER) kidolgozásuk utolsó lépéseként közzé kell tenni, népszerűsíteni kell a minél szélesebb felhasználás érdekében. Különböző mechanizmusok léteznek a megosztásra, például a fájlok e-mailben történő elküldése vagy közösségi oldalakra, felhő alapú fájlmegosztó szolgáltatásokba történő feltöltése. E módszerek mind hatékonyak, azonban Az Up2U platform más megoldást is kínál a nyílt oktatási segédanyagok megosztására az Interneten:  Időt spórolhatunk. Ha az OERt egyetlen webhelyen tesszük közzé, akkor csak azt a linket vagy címet kell megadnunk, amelyhez bárki hozzáférhet, bármilyen eszközről megtekintheti vagy letöltheti azt.  Szélesebb közönséget szólíthatunk meg. Növelhetjük a felhasználók számát és az erőforráshoz való hozzájutásukat, különösképpen a CC licenc használata esetén.  Könnyebb áttekinthetőség. Lehetővé teszi az OER közvetlen és azonnali megjelenítését letöltés nélkül.  Az űrlapok használatával biztosítja a bevált gyakorlatok alkalmazását az információk közzétételében és terjesztésében. Az Up2U olyan webes szolgáltatásokat kínál, amelyek megosztható repozitóriumként működnek, és amelyek tartalmaznak olyan űrlapokat, amelyek például az Up2U eszközök a szabadon hozzáférhető tanulási segédanyagok létrehozására és kezelésére Az alábbiakban felsoroljuk az Up2U nemzetközi ökoszisztémában elérhető eszközök választékát, amelyek lehetővé teszik az OER anyagok létrehozását, kezelését. Moodle Web: https://moodle.org/ Up2U platform: https://learn.up2university.eu/ Tutorial: https://docs.moodle.org/22/en/ Moodle_video_tutorials H5P Web: https://h5p.org/ Tutorial: https://h5p.org/documentation Examples: https://h5p.org/content-types-and- applications Knockplop Web: https://github.com/so010/knockplop Tutorial: https://up2university.eu/2018/01/18/ knockplop/ SeLCont Web: https://github.com/netmode/selcont Tutorial: http://www.netmode.ntua.gr/main/index.php? option=com_content&view=article&id=142&Itemid=9 alábbi mezők kitöltését szorgalmazzák:  Cím/elnevezés  Leírás  Kategória  Címke vagy kulcsszó  Nyelv Az OER közzétételéhez megfelelő szolgáltatások közé tartoznak az információk kereséséhez használt szolgáltatások, például:  Képek, hanganyagok, videók esetében: DSpace  Szöveges állományok: blogok, webhelyek  Mappa megosztása: felhőszolgáltatás, például CERNBox

IT biztonsági kisokos

IT biztonsági kisokos

IT biztonsági kisokos

Recommended

More Related Content

Similar to IT biztonsági kisokos

Similar to IT biztonsági kisokos(20)

More from Up2Universe

More from Up2Universe(20)

IT biztonsági kisokos