2. Adam Smith (1723–1790)Adam Smith (1723–1790) skót klasszikusskót klasszikus
közgazdász és filozófus. Általában őt tartják aközgazdász és filozófus. Általában őt tartják a
modern közgazdaság-tudomány atyjának. Adammodern közgazdaság-tudomány atyjának. Adam
Smith egy vámtisztviselő fiaként születettSmith egy vámtisztviselő fiaként született
Kirkcaldyban (Fife grófság, Skócia). 67 évesen,Kirkcaldyban (Fife grófság, Skócia). 67 évesen,
betegsége követ-keztében hunyt el. Vagyonabetegsége követ-keztében hunyt el. Vagyona
jelentékeny részét jótékony célokra ajánlotta fel.jelentékeny részét jótékony célokra ajánlotta fel.
3. The Theory of Moral Sentiments (1759)The Theory of Moral Sentiments (1759)
►Smith úgy érvel, hogy a társadalom isteni mű,Smith úgy érvel, hogy a társadalom isteni mű,
amelynek célja, hogy az erkölcsi érzelmekamelynek célja, hogy az erkölcsi érzelmek
összjátéka folytán úgy működjön, hogy biztosítsa azösszjátéka folytán úgy működjön, hogy biztosítsa az
emberek boldogságának maximumát.emberek boldogságának maximumát.
► Az emberek önző és önzetlen érzelmei játsszák aAz emberek önző és önzetlen érzelmei játsszák a
maguk szerepét, de az egészet tekintve egymaguk szerepét, de az egészet tekintve egy
bizonyos harmónia áll elő, személyes ambícióinkbizonyos harmónia áll elő, személyes ambícióink
egy isteni tervet valósítanak meg. Az emberiegy isteni tervet valósítanak meg. Az emberi
érzelmek közül a szimpátia kapja a legerősebbérzelmek közül a szimpátia kapja a legerősebb
hangsúlyt.hangsúlyt.
4. ► Az embert úgyAz embert úgy
formálta a teremtő,formálta a teremtő,
hogy alkalmas legyen ahogy alkalmas legyen a
társadalmi életre, ezérttársadalmi életre, ezért
szeret segíteniszeret segíteni
másokon, tartózkodikmásokon, tartózkodik
mások megsértésétől,mások megsértésétől,
rosszallja, ha másokrosszallja, ha mások
megsértenek valakit,megsértenek valakit,
mert ki kívánja vívnimert ki kívánja vívni
mások megbecsülést.mások megbecsülést.
5. Nemzetek gazdasága (1776)Nemzetek gazdasága (1776)
► Smith gazdaságfilozófiai főműve.Smith gazdaságfilozófiai főműve.
► A korábban leírt társadalomkoncepciótA korábban leírt társadalomkoncepciót
igyekszik alkalmazni a gazdaságra.igyekszik alkalmazni a gazdaságra.
► Ahogy a társadalom erkölcsi életében, úgyAhogy a társadalom erkölcsi életében, úgy
a gazdaságban is működik egy természetesa gazdaságban is működik egy természetes
rend, amely a piac szabad működésénrend, amely a piac szabad működésén
keresztül valósul meg. Ha azonban a piackeresztül valósul meg. Ha azonban a piac
szabadságát az állam korlátozza, ahogy aszabadságát az állam korlátozza, ahogy a
merkantilisták előirányozták, akkor ez amerkantilisták előirányozták, akkor ez a
természetes rend csorbát szenved.természetes rend csorbát szenved.
6. ► Smith olyan gazdaságpolitikát támogatott,Smith olyan gazdaságpolitikát támogatott,
amely megteremti a piaci szabadságamely megteremti a piaci szabadság
intézményi alapjait.intézményi alapjait.
7. ► Mindazonáltal az erkölcsfilozófia és aMindazonáltal az erkölcsfilozófia és a
politikai gazdaságtan Smith-nél nem alkotpolitikai gazdaságtan Smith-nél nem alkot
egységes rendszert, mert az erkölcs és aegységes rendszert, mert az erkölcs és a
gazdaság működését másképp írja le. Azgazdaság működését másképp írja le. Az
erkölcsfilozófia alapkategóriája a szimpátia,erkölcsfilozófia alapkategóriája a szimpátia,
és az ehhez kapcsolódó részlegesés az ehhez kapcsolódó részleges
önzetlenség, a politikai gazdaságtanönzetlenség, a politikai gazdaságtan
középpontjában viszont az önző gazdaságiközéppontjában viszont az önző gazdasági
ember áll. Tehát más jellemzői kerülnekember áll. Tehát más jellemzői kerülnek
előtérbe az embernek, ha erkölcsi, és más, haelőtérbe az embernek, ha erkölcsi, és más, ha
gazdasági szempontból vizsgáljukgazdasági szempontból vizsgáljuk
tevékenységét. Az ilyen típusútevékenységét. Az ilyen típusú
szempontváltások jellemzőek a modernszempontváltások jellemzőek a modern
gondolkodásra.gondolkodásra.
8. Smith politikaiSmith politikai
gazdaságtanának továbbigazdaságtanának további
jellemzőijellemzői
► Módszertanát nagybanMódszertanát nagyban
meghatározza Newton mechani-meghatározza Newton mechani-
kája, a gazdasági rendszert sokkája, a gazdasági rendszert sok
tekintetben egy géphez hasonlítja.tekintetben egy géphez hasonlítja.
► Gazdaságszemlélete mégsemGazdaságszemlélete mégsem
olyan sematikus, mint a franciaolyan sematikus, mint a francia
fiziokratáké, mert nála a gazdaságifiziokratáké, mert nála a gazdasági
rendszer összhangja különbözőrendszer összhangja különböző
erők játékának eredményeként jönerők játékának eredményeként jön
létre.létre.
9. ► Szerinte a gazdasági fejlődés alapja aSzerinte a gazdasági fejlődés alapja a
munka, konkrétan a munkamegosztásmunka, konkrétan a munkamegosztás
fejlődése, amely nagyban összefügg a piacokfejlődése, amely nagyban összefügg a piacok
bővülésével. Ebben a tekintetben szintén eltérbővülésével. Ebben a tekintetben szintén eltér
a fiziokratáktól, akik a fejlődésben aa fiziokratáktól, akik a fejlődésben a
mezőgazdaságnak tulajdonítottak kitüntetettmezőgazdaságnak tulajdonítottak kitüntetett
szerepet.szerepet.
10. ► Gazdaságelmélete még preindusztriálisGazdaságelmélete még preindusztriális
gazdaságképen alapul, nem elemeztegazdaságképen alapul, nem elemezte
mélyebben az ipari forradalom tényezőit,mélyebben az ipari forradalom tényezőit,
valamint a gazdaságra gyakorolt hatásukat.valamint a gazdaságra gyakorolt hatásukat.
► Elmélete a kisárutermelő kapitalizmusElmélete a kisárutermelő kapitalizmus
teóriájaként jött létre, de a későbbiekteóriájaként jött létre, de a későbbiek
folyamán, a XIX. században alkalmazhatóváfolyamán, a XIX. században alkalmazhatóvá
vált az ipari kapitalizmusra is.vált az ipari kapitalizmusra is.
► Gazdaságról szóló elemzéseibenGazdaságról szóló elemzéseiben
keverednek a normatív és a leíró elemzések,keverednek a normatív és a leíró elemzések,
illetve előírások.illetve előírások.
11. ► Így a „piac láthatatlan kezéről”, a spontánÍgy a „piac láthatatlan kezéről”, a spontán
piaci rendszerről mint a nemzetekpiaci rendszerről mint a nemzetek
gazdagodásának feltételéről írottak isgazdagodásának feltételéről írottak is
egyaránt értelmezhetőek a valóságegyaránt értelmezhetőek a valóság
leírásaként, és egy politikai programként is,leírásaként, és egy politikai programként is,
amelyet az államnak támogatnia kell.amelyet az államnak támogatnia kell.
12. ► Smith a politikai ésSmith a politikai és
a gazdaságia gazdasági
liberalizmusliberalizmus
képviselője, de nemképviselője, de nem
tekinthető piacitekinthető piaci
fundamentalistának,fundamentalistának,
az államnak aktívaz államnak aktív
szerepet kell vállalniaszerepet kell vállalnia
az oktatásban és azaz oktatásban és az
infrastrukturálisinfrastrukturális
fejlesztésekben.fejlesztésekben.
