Magyar zene jelentes

780 views

Published on

A magyar vs külföldi zene fogyasztásának aránya 2007-2011 között Magyarországon - élőzene, hanghordozó-értékesítés, online értékesítés, rádió, televízió

0 Comments
1 Like
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

No Downloads
Views
Total views
780
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
2
Actions
Shares
0
Downloads
9
Comments
0
Likes
1
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Magyar zene jelentes

  1. 1. artisjus Magyar zenei jelentés A 2011. évre vonatkozóanAz Artisjus – a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként – immár második alkalommalkészítette el jelentését a magyar zenék belföldi hallgatásáról, fogyasztásáról. A felméréseredményei bíztatóak a hazai muzsika kedvelőinek, de óvatosságra intő jeleket is látunk.Trendek2010-ben és 2011-ben enyhén növekedett a magyar könnyűzene belföldi fogyasztása,hallgatása. Ezt a növekedést elsősorban a rádió és a televízió műsoraiban elhangzó daloknakköszönhetjük.A médiában és a közbeszédben körülbelül az első Magyar Dal Napja megszervezésétől, 2008-tól érzékelhető, hogy több szó esik a magyar zenék és zenészek esélyeiről. Részben ennekköszönhető, hogy a zenei élet széles körű összefogásával 2011 januárja óta már amédiatörvény szabályozza, hogy a rádiók milyen arányban kötelesek magyar zenét játszani.A jó hírek mellett néhány aggasztó tény is látható. Egyrészt a médiatörvény a vidéki rádiókszámára nem írja elő kötelezően a 35%-os magyar zenei kvótát, és több, különösenfiataloknak szóló rádió ezt kihasználva alig használja a belföldi zenészek alkotásait. Másrészta legális online zenei piac mostani megindulásakor a külföldi zenék fogyasztásánakdominanciáját látjuk.Felelősség a magyar zenéértAz Artisjus azt a célt tűzte ki, hogy előmozdítsa új magyar művek létrejöttét, és azok belföldiés külföldi felhasználását. Ezért támogatjuk – indulása óta – a Magyar Dal Napja rendezvénytis, amely sikeresen hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen sok jó minőségű, szerethetőmagyar zene létezik.A magyar zeneipar a hangfelvétel-piac komoly visszaesése miatt válságban van, méreteimiatt ez az átalakulás sokkal jobban érinti, mint a legnagyobb nyugati zenei piacokat.Magyarországon ezért egyre több az önmenedzselő, független zenei előadó. Az Artisjus ezérttörekszik arra, hogy zeneipari információval, oktatással az induló zenészek segítségérelegyen.MetodológiaMagyar zeneSokféle szempontból megközelíthető, hogy mit tekintünk „magyar zenének”. A szerző vagyaz előadó nemzetisége, a hangfelvétel-kiadó székhelye lehetne ilyen meghatározó tényező. dalok • szerzők • jogok
  2. 2. artisjusSzempont lehet továbbá a zene magyar kulturális örökséghez tartozása, illetve a zeneszövegnyelve.Ez a jelentés a magyar zene fogyasztásának jelenlegi helyzetét az Artisjus statisztikái alapjánmutatja be. Ezek magyar művekként az Artisjust megbízó, illetve az Artisjusnálműbejelentést tevő szerzők műveit azonosítják. Ez majdnem teljes egészében megfelel amagyar szerzők körének, így jó közelítéssel kapunk információt a magyar zenérevonatkozóan.Pontos adatszolgáltatásÖt olyan fontos zenefelhasználás van, amelynél az Artisjus pontos adatokat kap ajogdíjfizetőktől az elhangzott művekről. Az Artisjus szerzők által megbízott munkaszervezeteegyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását.Emellett 2012-től már zenei ujjlenyomat-technológia alapján, automatizált módon isbeazonosítjuk az elhangzott műveket.Az alábbiakban az említett öt felhasználási formánál mutatjuk be a magyar zene jelenlegifelhasználási helyzetét: - élőzenés rendezvények, - televíziós sugárzás, - hangfelvétel-kiadás, - internetes felhasználás, - rádiós sugárzás. dalok • szerzők • jogok
  3. 3. artisjus1. ÉlőzeneAz élőzenés rendezvények szervezői minden egyes fellépésről pontos adatszolgáltatástnyújtanak az Artisjusnak, ami az elhangzó dalok címére is kiterjed. Ennek az adatnak afeldolgozását végzik a jogdíjfelosztással dolgozó munkatársak. Évi 14-15 ezer ilyenrendezvény adatai alapján látható, hogy a magyarországi fellépéseken a belföldi zene arányaigen magas. Csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása. MAGYAR ÉLŐZENEI ARÁNY 2011: 76,83% 100% 90% 18,52% 22,51% 23,17% 26,76% 24,46% 80% 70% 60% 50% külföldi 40% 81,48% 77,49% magyar 73,24% 75,54% 76,83% 30% 20% 10% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 forrás: Artisjus élőzenei felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: szórakoztató rendezvényeken elhangzott művek száma (db) dalok • szerzők • jogok
  4. 4. artisjus2. Hanghordozó (CD-) kereskedelemA 2000-es évek eleje óta folyamatosan, jelentősen esik vissza a fizikai formában terjesztetthanghordozók értékesítése. Ez a trend – úgy tűnik – a magyar zenéket éppúgy érinti, mint akülföldieket. Abban nincs változás, hogy a magyar vásárlók a szűkülő piacon is nagyobbarányban fordulnak a hazai előadók, hazai kiadványok felé, mint a külföldi sztárokkiadványaihoz. HANGHORDOZÓ MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011: 57,45% 100% 90% 80% 41,98% 43,49% 42,55% 46,86% 49,24% 70% 60% 50% külföldi 40% magyar 30% 58,02% 56,51% 57,45% 53,14% 50,76% 20% 10% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 forrás: Artisjus hanghordozó felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: művenként, jogosított példányszám (db) dalok • szerzők • jogok
  5. 5. artisjus3. Online zeneáruházakA visszaszoruló CD-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottakátvenni, ám a magyar piac az amerikai vagy nyugat-európai piac érettségétől még rendkívülmessze van. Míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25%-át a digitálisértékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány az 1%-ot sem ért el. 2011 végétőlkezdődően több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így ez arészarány növekedhet.Azonban a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re azonline letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra).Ennek két oka lehet: - az alacsony felhasználói létszám miatt ezen szolgáltatások közönsége még nem reprezentatív, egyelőre inkább csak a technológia iránt nagyon nyitott, jól kereső, fiatal felnőtt réteget foglalja magában; - a magyar zeneiparban a nagy lemezkiadók szerepe jelentősen csökkent, és a független, önmagukat menedzselő előadók és kis kiadók kínálata még mindig nem szerepel kellő számban az online zeneáruházak kínálatában. ONLINE MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011: 26,94% 100% 90% 80% 54,83% 51,57% 52,48% 50,17% 70% 73,06% 60% 50% külföldi 40% magyar 30% 45,17% 48,43% 47,52% 49,83% 20% 26,94% 10% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 forrás: Artisjus online zeneáruházas felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: művenként, letöltések száma (db) dalok • szerzők • jogok
  6. 6. artisjus4. Rádiós sugárzásA rádiós elhangzások másodperc pontossággal rögzítésre kerülnek, és ez alapján az Artisjusrészletesen feldolgozza és kifizeti a jogdíjakat a zeneszerzők és szövegírók javára. A MagyarRádió összes csatornája mellett 2011-ben már további 36 rádiócsatorna adatait vettükfigyelembe a magyar zenei arány kiszámításánál.2011. január 1-jétől a médiatörvény 35%-os magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. Azországos összesített adat (29%) ettől mégis elmaradt. Ennek az az oka, hogy a törvény végülelfogadott szövegében a vidéki rádiók mentesültek a 35%-os kvóta alól, és több – különösenfiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét. Ugyanakkor az országoscsatornák kivétel nélkül 35-36% körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak.Így összesítésben elmondható, hogy egy 2009-ig tartó negatív tendenciát sikerültmegfordítani, az akkori 21%-ról 29%-ig jutott a magyar zene aránya – de az említettkülönbségtétel miatt nem egységes az országos kép. RÁDIÓ MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011: 29,10% 100% 90% 80% 70% 75,61% 76,20% 74,88% 70,90% 60% 78,61% 50% külföldi 40% magyar 30% 20% 24,39% 23,80% 25,12% 29,10% 10% 21,39% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 forrás: Artisjus felosztási adatok, 2007-2011, összehasonlítás: elhangzási időtartam (mp) dalok • szerzők • jogok
  7. 7. artisjus5. Televíziós sugárzásA televíziós sugárzás esetén nehezebb a magyar zene arányát felmérni – több torzítótényezőt is figyelembe kell venni. Az Artisjushoz beérkező felhasználási adatok tartalmazzáka reklámzenéket, a szignálzenéket és a háttérzenéket is. Ezek nyilván nem tükrözik vissza afogyasztói igényeket. Ezért csak az ún. „konkrét” zenefelhasználásokat, azaz azokat afelhasználásokat vesszük alapul, amelyeknél a zene elsődlegesen érzékelhető.Az utóbbi két évben a magyar zene aránya növekedett a televíziókban is, annak ellenére,hogy erre vonatkozóan – a rádiókkal ellentétben – jogszabályi előírás nincs. Itt tehátkifejezetten a fogyasztói igények változásával indokolható a magyar zenei arány növekedése: TELEVÍZIÓS MAGYAR ZENEI ARÁNY 2011: 51,11% 100% 90% 80% 51,45% 52,33% 48,89% 70% 62,75% 61,03% 60% 50% külföldi 40% magyar 30% 48,55% 47,67% 51,11% 20% 37,25% 38,97% 10% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 forrás: Artisjus televíziós konkrét zenei felosztási adatok, 2007-2011. összehasonlítás: idő (mp) dalok • szerzők • jogok
  8. 8. artisjus6. ÖsszefoglalvaAz összes fenti, 2011-re vonatkozó adatot egy ábrán szemléltetve képet kaphatunk arról,hogy a különböző felhasználási módok esetén továbbra is jelentős különbség van, de amagyar zene minden típusú szolgáltatásnál nélkülözhetetlen a zenerajongók számára. 90% 80% 76,83% 70% 60% 57,45% 51,11% 50% 40% 29,10% 26,94% 30% 20% 10% 0% élőzene hanghordozó televízió rádió online forrás: Artisjus felosztási adatok, 2007-2011Budapest, 2012. augusztus 2.ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület dalok • szerzők • jogok

×