1. Menopauza és hypertonia
Cardiovascularis rizikó nőkben

2. Figyelemfelkető tények
•A cardiovascularis mortalitas az elmúlt évtizedekben a
világon mindenhol csökkent, KIVÉVE: Magyarország és
Görögország
• A nők szív-érrendszeri mortalitasa Magyarországon az
elmúlt két évtizedben 10%-kal nőtt !!
•A postmenopausaban a magyar nők 56%-a hal meg
cardiovascularis ok következtében !

3. Az ISZB okozta halálozás 0-64 éves korban, nem szerint,
Magyarországon és Európa régióiban (1970-1999)

4. Az ISZB okozta korai halálozás relatív kockázata
Magyarországon nem szerint (1970-1997)
relatív halálozási arány
(EU átlag =1,0)
Év Férfiak Nők
1970 1,11 1,58
1975 1,17 1,68
1980 1,65 2,02
1985 1,97 2,54
1990 2,47 2,94
1991 2,56 3,02
1992 2,71 3,28
1993 2,83 3,43
1994 2,81 3,46
1995 2,92 3,50
1996 2,85 3,42
1997 2,86 3,41

5. AMI gyakoriság Magyarországon 1995-ben az
életkor függvényében, 10.000 lakosra
Eset/10.000
fő 100
90
80
70
60 férfi arány
50
40
nő arány
30
20
10
0
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
évek

6. Cardiovascularis morbiditás
premenopausalis és postmenopausalis nőknél
8
(eset / 1000 fő / év)
7 Premenopausa
Postmenopausa
6 Oszlop 3
Oszlop 4
5 Oszlop 5
Oszlop 6
4 Oszlop 7
3
Oszlop 8
Oszlop 9
2 Oszlop 10
Oszlop 11
1
0
- 40 40 - 44 45 - 49 50 - 54 évek

7. Cardiovascularis mortalitás
a 45 évnél idősebb nőknél
2500 (100.000 főre vonatkoztatva)
2000 Kelet
Eset/100.000 fő
1500
Nyugat
1000
500
0
PL CZ H BG RO I NL S GB G US
Országok

8. A mortalitás nem javul
CVD Mortalitás az USA- ban 1979-2000 között
Deaths (thousands)
520
500
480
460
440
420
400
0
380 00
79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 10
0
Year
Nő Férfi
Heart Disease and Stroke Statistics – 2003 Update, American Heart Association

9. A menopauza kardiovaszkuláris hatásai
Vérnyomás ↑
Stroke ↑
Érrendszeri atherogén változás ↑
Angina, miokardiális infarktus ↑
Testtömeg ↑
Haskörfogat ↑
Diabetes ↑
Metabolikus szindroma ↑

10. A HYPERTONIA
pre- és postmenopausában
is az
ISZB
egyik jelentős rizikó faktora

11. A nők várható élettartama
80 a
rta m
letta
t óé
60 vá rha
k
Nő
Kor (évek)
40 Menopauzális kor
20
0
1850 1900 1950
2000 Korszak (év)
Birdwood 1996

12. Kulcsszerepben az ÖSZTROGÉN
A nők életük közel 1/3- át hormonhiányos állapotban élik

13. MENOPAUZA - VÉRNYOMÁS
• Hogyan befolyásolja az ösztrogénhiány a
vérnyomás alakulását?
• Hogyan hat a hormonpótló kezelés a
vérnyomás alakulására?
• Hogyan kezeljük a posztmenopauzában lévő
hipertóniás nőket?

14. RR Szisztole
140 Nők (N=2158)
Férfiak
(N=2044) Férfiak és nők
120 vérnyomása az
életkor
100 függvényében
Diasztole (Belgium)
80 (J Hypertens 1990;8:395-405.)
60
10 20 30 40 50 60 70 80
Életkor (év)

15. 170 RR
165 (Hgmm)
160 Férfiak és nők szisztolés
Nők vérnyomása az életkor
155
függvényében
150
Férfiak (Stockholm Prospective
145
Study)
140 N=6147
135 (Acta Med Scand
1985;218:207-211.)
130
125
120
22 32 42 52 62 72
Életkor (év)

16. Az Ösztrogén hatásai
 Vascularis
 Metabolikus
 Haemostasisra gyakorolt hatások
 Antiatherogen

17. Ösztrogén
vasodilatatív érhatásai
 Ca-csatorna blokkoló- szerű hatás
 NOs serkentése cGMP relaxáció
 Prosztaciklin szintézis aktivitás serkentése
vasodilatáció, a pulzatilis index javul
 Ach által kiváltott görcskészség gátlása

18. Ösztrogén
kedvező metabolikus hatásai
 Csökkenti az összkoleszterinszintet.
 Csökkenti az LDL- koleszterinszintet.
 Emeli a HDL- koleszterinszintet.
 Javítja a HDL-LDL arányt.
 Növeli az inzulinérzékenységet.
 Csökkenti az Lp(a)-szintet.

19. Ösztrogén
haemostasisra gyakorolt hatásai
 Fibrinogén szint csökken
 Viszkozitás csökken
 PAI /plasminogén aktivátor inhibitor / -1 szint
csökken
 Antithrombin III szint csökken
 Protein S szint nő

20. Ösztrogén
antiatherogén hatásai
 Simaizomsejt proliferáció gátlás
 Collagén és elasztin szintézisének csökkentése
 „Habos” sejtek képződésének gátlása
 Antioxidáns hatás

21.  Hogyan hat a hormonpótlás a
vérnyomásra és a kardiovaszkuláris
rizikóra?

22. Klinikai vizsgálatok összesített
eredményei
E+P E
CHD nő -----
Szélütés nő nő
Vénás thromboemb. nő nő
Emlőrák nő -----
Vastagbélrák csökken -----
Combnyaktörés csökken csökken
E: Oestrogen
P:
Progesteron

23.  Hogyan kezeljük a posztmenopauzában
lévő hypertoniás nőket?

24. Mi javíthatja a hipertóniás 45 év feletti
nők esélyeit?
PREVENCIO
Primaer Secunder
Életmódrendezés IGEN IGEN
mozgás,diéta fogyás,
dohányzás,alkohol
Gyógyszeres kezelés
antihypertensiv szerek IGEN IGEN
hormonpótló kezelés NEM NEM

25. Életmód változtatás hatása a plasma lipidekre
Fö lipid változás
↓ LDL-C ↓ TG ↑ HDL-C
Csökent telített zsír-bevitel  
Csökkentett Ch bevitel 
Túlsúly csökkentése   
Fizikai aktivitás fokozása   
Dohányzás elhagyása 
Gotto AM. Manual of lipid disorders, second edition, 1999: 248-259

26. Gyógyszeres terápia kiválasztása
 Diuretikum
 Béta-blokkoló
 ACE-gátló
 ARB
 Ca-antagonista
 Alfa- blokkoló
 Centrális hatású szerek
 Lipid csökkentők !

27. Diuretikumok
Tiazidok
Indapamid

28. β-blokkolók

29. A különböző β- blokkolók hatásai
Szimpatikus
aktivitás
ß1
ß2 receptorok α1 receptorok
receptorok
Cardiotoxicitás

31. Ösztrogén és ACE gátlók
alapvető hatásainak összehasonlítása
Simaizomsejt növekedés és  Gátolja a simaizom-,
neutrophil- és mononucleáris
Simaizomsejt migráció gátlás sejt proliferációt és migrációt
NO szintézis serkentés (cNOS  Javítja vagy helyreállítja az
fokozása) endotél funkciót
Thrombocyta aktiváció gátlás
 Thrombocyta aggregáció
gátlás
Prosztaciklin szintézis serkentés  Fokozza az endogén
Mononukleáris sejt proliferációs fibrinolysist
gátlás  Antihypertensív hatás
 Javítja az artériás compliance-t
Antioxidans hatás (superoxid és tónust
dismutase gén expresszió)  Direkt antiaterogenikus hatás *
 Véd a plakk rupturától *

32. Endotel
(400 m2)
ACE
ACE
bradykinin
A felszabaduló bradykinin gátolja a remodelling folyamatát, megelőzi az újabb
ischaemiás történéseket

33. Ca-antagonisták
Opie: Gyógyszeres kezelés a kardiológiában, 1998.

34. Az amlodipin
antiatheroscleroticus hatása
Simaizomsejt
Endothel NO migráció
termelés  és proliferáció
gátlás
Lipid
antioxidáns AMLODIPIN Endothelsejt
hatás AMLODIPIN cytoprotekció
Athero- Extra-
scleroticus celluláris
memrán- mátrix fehérjék
metaboliz-
szerkezet musának
remodelling modulációja
R. P. Mason, Atherosclerosis, 2002.

35. Centralis hatású I1 receptor agonisták
A Tenaxum az I1 imidazolin receptorokhoz való szelektív kötődés útján
csökkenti a szimpatikus túlműködést

36. Centralis hatású I1 receptor agonisták
 Kardioprotektív
 Vaszkuloprotektív
 Renoprotektív

37. Statinok
Nem-CV hatás: ↑BMP-2, Anticarcinogén
Korai Hosszú távú
∀↑eNOS és NO •Gyulladáscsökentö
∀↓Endothelin •Plakk stabilizáló
∀↓Viscositás ∀↓Habos sejt
∀↓RBC rigiditás •Antioxidáns, (↓BP?)
ACUT
∀↓Szöveti faktor
∀↓Thrombocyta aggreg.
∀↓Graft rejectio
Pleiotrop CVD hatás
A Ch.synthesis gátlása
Állatmodellek és Klinikai tanulmányok
in vitro kísérletek
Jelentős ↓LDL-C Ch. analogok TG↓
Hatásspectrum
Mérsékelt ↑HDL-C
bővült

38. A nők ritkábban részesülnek megfelelő
terápiában
80
70 67 65
62 60
60 57
53
50
percent
Women
40 Men
30
20
10
0
Aspirin (within 24h Fibrinolysis Diagnostic
arrival) Catheterization (age
under 75)
Medicare CCP--Gan, et al., NEJM
2000;343:8-15.

39. A helyzet napjainkban
 Cardiovascularis betegségek jelentősége
 „Number one killer” a nőknél is
 Különböznek-e a nők? Igen
 Gyakrabban van atípusos panaszuk
 Nagyobb az esélyük, hogy nem kerül felismerésre
 Nagyobb a halálozás, az infarktus következtében
 Egyéb szövődmények is gyakrabban alakulnak ki
 Mi a helyzet a kezeléssel?
 Gyakran kapnak csak később hatékony terápiát
 Eleve ritkábban kapják meg a szükséges th-t
 Hogyan hat a gyógyítás?
 Az invazív és gyógyszeres terápia alkalmazásakor egyaránt
gyakoribb a szövődmény .
 Hormonpótló kezelés nem segít, sőt…!!!!!

40. Mit kell tennünk a jövőben?
 Oktató és felvilágosító programok (pl.Menocard)
 Primer prevenciós erőfeszítések:
a hypertonia megfelelő kezelése, gondozása.
 Életmódváltás.
 Kutatási fejlesztések
 Egynemű vizsgálatok kiterjesztése.
 Kevert nemű vizsgálatok jól tervezett végzése , a nők kellő
reprezentáltságával, hogy az elkülönülő válaszreakciók
felismerhetővé válhassanak.
 Alapkutatások, a genetikus polimorfizmus, az újabb biomarkerek
és diagnosztikus modellek kialakítására.