Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése IV.

Konkvisztádorok az ó-amerikai kultúrák területén

• A közép- és dél-amerikai felfedezés történet – a partvonalak többnyire már ismertek
• Magellán expedíciójával párhuzamosan Közép-Amerika teljes feltárása (1500-as évek
eleje)
• Kicsivel később Dél-Amerika partvonalának feltérképezése és az Andok megismerése

• Kuba – Spanyol alkirály székhelye
• Innen indul útjára 1517-ben Fransisco Fernandez Cordoba
– Yucatán-félsziget északi csúcsát eléri
– Nagy városokat találnak itt meglepő, hiszen eddig csak alacsony szintű
kultúrával találkoztak a Maja kultúrával való találkozás
– Majáktól Ényra(Maxikói-felvidék 2000 m felett) NAHUA indiánok Ezek egy
csoportja az Azték indiánok ők igázzák le a többi Nahua indián törzset és ők
szorították vissza a majákat is a Yucatán-félszigetre
– Toltékok közvetítő népség, mely beolvad az azték kultúrába (azték
legenda: toltékok szelíd Istene visszatér fehér, szakállas emberekkel és
leszámol az aztékokkal és vérengző Istenükkel)
• Cordoba nem időz sokáig némi arannyal visszatér Kubába
• 1518-ban újabb expedíció Juan Grijalva Yucatán-félsziget körbejárja a
Campechei-öblöt majákkal többszöri összetűzés, viszont az aztékokkal szemben
nagy tisztelet övezi
• 1519-ben Hernando Cortez hódítása kezdődik Az azték birodalom megsemmisítője
– 1000-nél kevesebb emberrel indul, viszont technikai fölényben van (puska,
fém fegyverek), mivel az aztékok nem ismerik a fémmegmunkálást (csak az
aranyat mívelik)
– 1521-re teljesen szétverik a birodalmat elpusztul a legtöbb emlék
– Megszilárdul a spanyol birodalom Közép-Amerikában

4. gyakorlat - 2012.10.26. 1.oldal


• Teljesen feltérképezik Cortez után egész Közép-Amerikát feltérképezik Arany a fő
motivációs tényező
• 1540-es évekre Észak- és Dél-Amerika felé is kiterjeszkednek – ismertté válik:
– Kalifornia
– Colorado-folyó
– Csendes-óceán felől és Florida felől is elérik a Mississippi-folyót
• Közép-Amerika leigázása után kerül sor a dél-amerikai kultúrák leigázására

• Öntözéses földműveléssel foglalkozó népek lakják Dél-Amerikát
– 4 nagy népcsoport Dél-Amerikában
• Csibcsa nép (kolumbiai Andok területén éltek)
• Csendes-óceán parti sávjában élő népek
• Ecuador főváros Quito környékén élő népek
• A legjelentősebb a mai Peru és Bolívia környékén élők voltak (3000 m
feletti városok) állammá szerveződés kezdeti formája, fejlett
úthálózat, kezdeti írástudás
• Korábban Balboa (aki keresztezte a Panamai földszorost) hallott a panama környéki
bennszülöttektől egy déli aranyban gazdag területről motiváló tényező
megjelenése

• Balboa egyik katonája Francisco Pizzaro és egyik társa Diego de Almagro 1524-ben
indulnak első útjukra, mely sikertelen
• Második útjuk 1526-ban eljutnak a perui partokra déli szélesség 9. fokáig
találkoznak egy kultúrával (AYMARA indiánokkal)
– Uralkodó réteg az AYMARA indiánoknál az INKA csoport, nyelvük a KECSUA
– Rátalálnak egy városra, ahol sok arany ajándékot adnak nekik
– Mivel Pizzaroék kevesen vannak, visszatérnek Panamába
• Harmadik útjuk:
– 1531-ben indulnak és 2 év alatt az egész inka birodalmat leigázzák
– Technikai fölény, amivel megnyerik a hódító utat
• Pizzaro az inka birodalom ura lett
• Társa Almagro megrövidítve érezve magát, ezért elindul déli irányba, hogy még több
ilyen aranyban gazdag országot találjon
– Bolíviai felvidéken majd a chilei Andokban, aztán eléri a Csendes-óceánt, majd
a mai Valpariso városáig feltérképezi a partokat (már csak a Magellán által
felfedezett terület és Valpariso közti terület maradt ismeretlen a partokból)
• XVI. Század végére nem csak teljes Dél-Amerika partvonala rajzolódik ki, hanem a
belsejét is feltérképezik konkvisztádoroknak köszönhetően
• Gonzalo Pizzaro (Francisco öccse) Eldorado keresésére indul (el dorado –
aranyozott ember)
– Átkel az Andokon, lejut Amazonas-medencéjébe
– Nem talál ott gazdag országokat
– Éhség üti fel fejét
– Rio-Napohoz érnek (Amazonas mellékfolyója)
– Ott Oranella (Pizzaro egyik embere) megbízást kap tutajozzon tovább
élelemért eléri az Amazonast 7 hónap hajózás az Amazonason eléri
1540-ben a torkolatot



Szibéria feltárása

Előzmények:
• Ázsia északi területéről kevés szó
• Oroszország kevésbé ismert terület
• Orosz Fejedelemség kialakulása Novgorod és Kijev környékén hanyatlás XVI.
Századra átveszi helyüket a Moszkvai Nagyfejedelemség XV. Századtól fokozatosan
• Összetűzés lengyelekkel a XV-XVI. század fordulóján összetűzés

1516-ban az orosz-legyen konfliktust követően
• Sigismund Herberstein osztrák báró béketárgyalása Moszkvában
• Az útról leírást készít (első, mely leírja a moszkvai fejedelemség belső társadalmát)
1549-ben adják ki a leírást
• Beszámol: a nagy síkságról (sztyepp), Ural hegység É-D-i vonulatáról (addig K-NY-inak
hitték), klíma leírás, mezőgazdaság, folyók vízjárása, folyóhálózati térkép Dvináról,
Pecsoráról, Obról (Ob kitáji-tóból (kínai-tóból) ered , amelynek lesznek még
következményei

Oroszország gyorsan fedezi fel Szibériát
• Fő motiváció a prém XII. – XVI. században fontos kereskedelmi cikk
• XVI. Században Jermak Tyimofejevics átkel az Ural-hegységen elfoglalja 1581-ben
SZIBIR várost (szibériai tatárok fővárosa) nyitva áll Kelet-felé az út a Csendes-
óceánig
• 1581-1639 között a főleg kozákok végigjárják és meghódítják egész Szibériát 1639-
re jutnak el az Ohotszki-tegnerhez
• A pontos térkép főleg a folyók feltárásával alakul ki

Szemjon Ivanovics Gyezsnyev – orosz hajós
• 1648-ban Kolima-folyón lehajózik Eléri a Jeges-tengert megkerüli a Csukcs-
félszigetet Bejut a későbbi Bering-szorosba eléri az Anadir-folyót fontos
megállpítása, hogy Ázsia és Amerika nem érintkezik (nem kap nagy nyilvánosságot és
leírása a jakutszki levéltárban fekszik sokáig)
Később 1728-ban Vitus Jonssen Bering (dán szármázású) fedezi fel újra a szorost!

Északkeleti átjáró keresése

• Európa és Oroszország közt Herberstein könyve teremt kapcsolatot
• XVI. Században angol kereskedők egyre élénkebben keresik fel Oroszországot
• Nagy felfedezéseket a Spanyolok- Portugálok kezdik meg, de a polgárosodásnak
köszönhetően Anglia, Hollandia, Franciaország is csatlakozik a felfedezés történetbe
• Ők is fel akarják keresni a kincsekben gazdag országokat Dél-, Dél-Kelet Ázsiában
• Polgárosodás miatt képesek megszervezni a kizsákmányolás utáni gyarmatosítást
• Fő kereskedelmi útvonalak a XVI-XVII. Században az óceánok, Keleti-tenger, Földközi-
tenger (zsákutca)



• 1553. megalakul a MOSCOVIT Company – kereskedelmi társaság célja:
spanyoloktól, portugáloktól független úton eljutni Indiaába, Kínába
• Ezzel megkezdődik az Északkeleti átjáró keresése Európa és Ázsia északi részén
ekkor még nem ismeretes a Bering-szoros
• Herberstein könyve alapján Ob torkolatát kell elérni, majd azon felhajózva (katáj-
tóhoz jutnak)
• 3 hajóból álló konvoj indul expedícióra 1553-ban, északi partok mentén két hajó
legénysége elpusztul a hidegben – nincsenek felkészülve a telelésre
Későbbi expedíciók se jutnak messzebb, mint Novaja Zemlja vagy Kara-tenger
• Következő expedíciók már a Dvina-torkolatán keresztül veszik fel a kapcsolatot
Oroszországgal, sőt még a Kaszpi-tengeren keresztül az arabokkal
• XVI.század második felében megjelennek a Hollandok a Jeges-tengeren
• 1590-es években 3 expedíció Willem Barents vezetésével első két expedíció csak a
Kara-tengerig jut el
• Harmadik expedíció: 1596-ban eléri a Novaja Zemlja északi csúcsát ott
befagy a hajójuk, de áttelelnek (ELSŐ SIKERES SARKVIDÉKI ÁTTELELÉS)
nyáron se szabadulnak ki, ezért hajókat építenek és azzal indulnak útnak
Oroszország felé (Barents közben meghal), de sokan elérik a partokat
• Henry Hudson (angol) – Első útja: 1607-ben indul, hogy eljusson Grönland és
Spitzbergák között Ázsiába az Északi-sarkon keresztül nem hitték akkoriban, hogy
egybefüggő jég fedi az Északi-tengert, de eljut az Északi Szélesség 80°ig
• Második útja: 1609-ben holland megbízásból indul, Novaja Zemljáig jut csak. Ezután
már az Északnyugati átjáróra fog koncentrálni
• Párhuzamosan az Északkeleti átjáró keresésével folyik az Északnyugatié is

Északnyugati átjáró keresése

• 1524-ben Floridától – Új-Funlandig Esteban Gomez spanyol szolgálatban
feltérképezik a partvonalat
• 1530-as években francia Jaques Cartier behajózik a Szt. Lőrinc-folyó torkolatába –
felmegy a mai Quebecig, Montreálig és próbál gyarmatokat szervezni, de rövid
életűek lesznek
• XVII.század elején tartós gyarmatot hoz létre Samuel Champlain későbbi Kanada
lesz majd ebből
• Cartier után Labradortól északabbra folynak a kutatások

• 1570-es évek Martin Frobisher – eléri a Baffin-szigetet és a környéken fedezgeti fel a
szigeteket, öblöket
• 1580-as évek John Davis eléri Grönland déli csúcsát bejut a Davis-szorosba
felfedezi a Hudson-szorost (Baffin-sziget és Labrador között)
• Henry Hudson Hudson folyón hatol felfelé rájön, hogy nem az átjáró, de
felhívja a torkolatra a hollandok figyelmét, hogy remek hely Hollandok
megalapítják: Új-Amszterdamot (New York)
– 1610-ben eléri a Hudson-szorost – bejut a Hudson-öbölbe (meggyőződése,
hogy a Csendes-óceánban jár) eléri a legdélebbi részét a James-öblöt
– James-öbölben befagynak, a legénység fellázad majd Hudsont és néhány hű
társát és a gyerekét kirakják a hajóból



John Davis útja

Hudson útjai



William Baffin
• első útja: 1720-as években Hudson utolsó útját követi: eljut a Hudson-öbölbe, ahol
megállapítja Dagály hullám Kelet felől jön, így nem lehet a Csendes-óceánon
• Második útja: Davis-szoroson keresztül próbálkozik áthalad a Baffin-öblön, aminek
kijáratánál jégtorlasz van nem látja a Lancester-csatornát (pedig továbbhaladhatott
volna) – Baffin-öblöt zártnak véli
• KÖVETKEZTETÉSE: Nincs északnyugati átjáró – így lekerül a napirendről a keresése
• Nem csak ennek köszönhetően függesztik fel a keresést, hanem annak is, mert a
portugál, spanyol birodalmak leáldozóban vannak, és nyugodtan lehet használni az
bevált útvonalakat



Terra Australis problémája
(Ausztrália felfedezése)

• Ókorban is felbukkan egy ismeretlen déli terület ptolemaioszi térképen is szerepel
• A felfedezések folyamán egyre szűkebb keretek közé szorul ez a kontinens (Vasco da
Gama nem áll összeköttetésben Afrikával, Magellán nem áll összeköttetésben
Amerikával és Kelet-Ázsiával)
• Spanyol hajózások Délkelet-Ázsia vizein belekeverednek a „terra australis”
problémájába
• Portugálok, spanyolok, hollandok, angolok szép lassan fedezgetik fel a csendes-
óceáni szigetvilágot
• XVI.századig Új-Guinea északi partjain hajóznak abban a tudatban, hogy délre már
a terra australis található
• Meghúzzák a vonalat Tűzföld és Új-Guinea között, amitől Délre a kontinens található

• Spanyolok felfedeznek szigeteket Salamon-szigetek (200 évig nem találják újra
őket, elnevezések és a fokmeghatározás pontatlansága miatt is)
• Francis Drake angol hajós, aki a spanyol hajókat fosztogatja – Magellán szoroson
áthajózik, megállapítja, hogy több szigetből áll, tehát nem a déli kontinens
– Később spanyolok üldözőbe veszik és Amerika nyugati partjainál észak felé
hajózik Kaliforniától északra nagy területet térképez fel

• 1606-ban spanyol expedíció: Pedro Fernandez Quiros és Luis Vaz Torres felfedezik
az Új-Hebridák szigetcsoportot (Vanuatu)
• Torres egyedül eléri Ausztráli legészakibb csúcsát a York-félszigetet
áthajózik York-fsz és Új-Guinea között (TORRES-szoros)
megállapítja, hogy Új-Guinea nem terra australis része, viszont a YORK-Fsz igen
(helyesen) viszont ez titokban marad, később XVIII. Században majd újra felfedezik
az angolok

• Torressel egyidőben, a Hollandok rátalálnak Ausztrália nyugati partjaira
Hollandok terjeszkednek Indonéziában
Afrika megkerülésével jutnak oda, viszont egyre délebbi útvonalon indulnak
Jóreménység-fokától
Hollandok nyugati irányban is hajóznak, de nem mehetnek át a Magellán-szoroson,
ezért a Tűzföldet megkerülve haladnak – felfedezik a HORN-fokot 1616-ban
Horn-foktól nyugatra még felfedezik az ESTADOS (ÁLLAMOK)- szigeteket

Jáva kormányzója megkéri 1642-ben Abel Janszoon Tasman-t, nézzen utána mi a kapcsolat
Új-Guinea - Nyugat-Ausztráliai partok - ESTADOS szigetek között
Tasman elindul Jakartából
Ny- DNY irányba
MAURITIUS Szigetéig
D felé fordul sokáig halad, majd keleti irányba indul
sokáig semmi szárazföld, majd rábukkan TASMANIA-ra, amelyet csak délről érinti
majd rálel Új-Zélandra
Nyugati partjainál hajózik (nem állapítja meg, hogy két sziget)



Továbbhajózva felfedezi még: Tonga-Fidzsi- Bismarck szigeteket
Hazatér Jakartába
Pár évvel később új útra indul, betér a Carpenteria-öbölbe körbehajózza azt, de nem veszi
észre a Torres-szorost megállapítja, hogy Nyugat-Ausztrália összefüggésben van a
Carpenteria-öböllel de tévesen mondja ki, hogy Új-Guinea és TASMANIA is a kontinens része

• Brouwer körüljárja Estados szigetét megállapítja, nincs köze AUSZTRÁLIÁHOZ
• De Vries 1643-ban kelet-ázsiai expedíció Kínát keresi, de Japán partjait találja meg
bejut az Ohotszki tengerbe és felfedezi Szahalin szigetét

ÖSSZESSÉGÉBEN: Nagy felfedezések korában nem oldódik meg a TERRA AUSTRALIS
problémája, viszont jelentősen leszűkült a területe a későbbi felfedezők számára!

A tengeri felfedezések befejezése

• XVII. Század közepétől – XVIII. Század második feléig tartó korszak
• Megmaradt célok a tengeri felfedezések körében
Terra Australis utáni kutatás,
Csendes-óceáni szigetvilág feltérképezése (Húsvét-szigetek, Szamoa- és Tuamotu-
szigetek, Cortez-szigetek felfedezése)
Kontinensek (É-Amerika, Ázsia) belsejének felfedezése

Korszak legnagyobb felfedezője James Cook
• Első útja:
– 1768-ban csillagászati megfigyelések miatt utazik Tahitire (újonnan
felfedezett)
– Tahitiről Délnek tart felfedezi a Tubuai-szigeteket
Tovább Új-Zéland felé – körbehajózza
megállapítja, hogy két szigetből áll
a mai Sydneynél éri el Ausztrália partjait
északi irányba követi a partvonalat, csak a nagy korallzátonynál távolodik el –
áthajózik a Torres-szoroson – körbehajózza a Carpentaria-öblöt
Jakartán át tér haza Angliába
Eredmény: Megállapítja, hogy Új-Zéland nem Ausztrália része, Új-Guinea is sziget, tehát nem
része Ausztráliának az sem (Torres-szoros „felfedezője” végérvényesen

• Második útja:
– 1772-ben indul
– Afrika csúcsáig hajózik Angliából
– Tovább halad déli szélesség 60.fokáig és Kelet felé hajózik
– Eléri Új-Zélandot, ahol Dél felé indul
– Átlépi a déli sarkkört, majd rátalál az Antarktiszt körülvevő jégmezőbe
– Visszatér a déli szélesség 60.fokáig, majd folytatja Kelet felé az útját
– Közben érinti Dél-Amerika csúcsát, majd újra Afrikához ér, aztán hazatér
Angliába
Eredménye a 2. útjának:



Megállapítja, hogy a Terra Australis a 60. foktól Délre található és nagyon zord
éghajlatú terület lesz

• Harmadik útja:
– Társaság-szigetek felől szeli át a Csendes-óceánt (északi irányba)
– Karácsony-szigetek felfedezése
– Hawaii-szigetek felfedezése
– Eléri Észak-Amerika csendes-óceáni partjait, melyet követ Észak felé
– Eljut Alaszka Dél-Nyugat felé kiugró csúcsához
– Bejut a Bering-tengerre – behatol a Bering-szorosba
– Kiszáll mindkét parton (Ázsia és É-Amerika)
– Célja lett volna az Észak-nyugati átjáró keresése de a rossz időjárási
körülmények miatt visszafordul
– Visszatér Hawaii-ra, ahol a bennszülöttekkel való összetűzésben 1779-ben
meghal

Cook útjai

Felfedezők a XVII-XVIII. században

• Benyovszky Móric (magyar)
– Császári hadsereg tagja
– Családi okok miatt otthagyja a sereget (menekülni kényszerül)
– Lengyelországba menekül, ahol beáll az ott harcoló lengyel hadseregbe
– Fogságba kerül (orosz kézre)
– Kamcsatkára viszik hadifogolyként
– Megszöknek a társaival (hajóval)
– Bejárják a Bering-tengert
– Elsőként ad híreket a Szent-Lőrinc-szigetről



– Kuril-szigeteket végigjárja, érinti a Ryukyu-szigeteket (értékes leírást ad az ott
lakó népekről)
– Visszatérnek Európába (Franciaországba)
– Francia felkérés Madagaszkári telep létrehozására, melyet elvállal
– Madagaszkár fejedelme lesz, majd ott hal meg franciák elleni harcban

• La Pérouse (francia) 1780-as években áthajózik Korea-Japán között a Japán-
tengerbe Kelet-Ázsiának nem lesz ismeretlen partszakasza
• Vancouver (angol): 1790-es években körbejárja Észak-Amerika nyugati partjait,
melyeket Cook sem érintett
• Bass és Flinders 1799-ben körülhajózza Tasmániát megállapítják, hogy sziget
• Majd Flinders végigmegy Ausztrália déli részén
• Eredmények: XVIII.század végére Antarktisz és Észak-Amerika északi partvidékének
kivételével az összes kontinens partvonala ismert

Kontinensek belsejében történt felfedezések

• Gyezsnyev és Bering Szibéria területéről több helyen is elérik a Jeges-tengert
szakaszonként végigjárják a szibériai partokat
• Cseljuszkin 1740-es években Tajmír-félszigetet körbehajózza
• Gmelin, Pallas az orosz kormány megbízásából bejárják szibériát, Kaszpi-tenger
vidékét, Uralt, Altaj-hegységet fontos, pontos és új leírások (állattan, növénytan,
légkörtan)
• Közben elindul az angol, francia gyarmatosítás Amerika belsejében, mivel a spanyolok
a partvidéken található arannyal megelégedtek
• Francia prémvadászat Kanada területén (északi irányba)
– XVII.században elérik szárazföldről a Hudson-öblöt
– Déli irányba pedig a Mississippi felső folyása mentén haladnak
– La Salle (francia) elsőként megy végig a Mississippi mentén a torkolatáig

• XVII. Század második felében angolok megalapítják a Hudson-öböl társaságot fő
célja a prém vadászat/kereskedelem
– Egyre északabbra hatolnak Nyugat-Kanada területén
– Hearne: Rézbánya-folyó mentén jut el a Jeges-tengerig
– MacKenzie: Athabaska és Nagy-Rabszolga tavakon át a MacKenzie-folyón jut
el a Jeges-tengerig
– XVIII.századra Kanada nagyrésze ismert, USA területe főleg a keleti része válik
ismertté
– Gyarmati háború angolok és franciák közt angolok nyernek majd később
függetlenségi háború megalakul az USA!

Alexander Humboldt (egy új korszak kezdete)

• Földrajztudomány egyik legnagyobb alakja
• Sok tudományágból ő fonja össze, melyekből kialakulhat a GEOGRÁFIA
• 1769-1859-ig él



• Eleinte technológiai kutatások, görög nyelv megtanulása, botanikai tudományok
művelése
• Első műve Ásványtani alapú bányászati szakképzettséget szerzett – kémiai
kísérletek folytatása
• Anatómiai művek megírása
• Meteorológiai megfigyelések
• Diplomáciai kiküldetések külföldre
• Két nagy kutatóútja volt
I. Útja:
• Dél-Amerika – Közép-Amerika és Mexikó 1799-1804
• Vulkánok tanulmányozása
• Magasság-hőmérséklet viszonyainak megfigyelése
• Botanikai leírások
II. Útja:
• Szibéria – Ural – Altaj-hegység – Kína határáig
• Éghajlattani leírások
• Botanikai megfigyelések
• Légkörtani megállapítások

TERMÉSZET, MINT EGÉSZ (összefüggő) JELENIK MEG

Főműve: KOSMOS 1845-62-ig az összeírás (halála után jelenik meg) Általános
természetföldrajz jellegű, természeti világ egységének gondolata hatja át, hiányos
társadalomföldrajz

Földrajz a kapitalizmus korában

• 1700-as évek végétől társadalmi és gazdasági váltás következik
• Manufaktúrák helyett gyárak, ipari üzemek
• Gőzgép feltalálása termelés, közlekedés javulása
• Kezdetben nyugati országok az élenjárók (kőszénben gazdag országok)
• Gyarmatok, mint felvásárló piac jelennek meg
• A földrajzi felfedezések főként kutató jelleggel bírnak kontinensek belsejének
feltárása
• Nőnek az expedíciók számai, de a megtett távolságok csökkennek

Felfedező és kutatóexpedíciók Ázsiában

• Erman – Ural és Csendes-óceán között meteorológiai, geofizikai, botanikai kutatások
• Middendorff – Szentpétervári Földrajzi Társaság által szibériai expedíciók
• Reguly Antal – osztják és vogul népek tanulmányozása, jó minőségű térképek
készítése az Ural-ról
• Déchy Mór, Zichy Jenő – Kaukázus és Nyugat-Szibéria térségében ŐSHAZA kutatás
• Vámbéry Ármin – nyelvész Turkesztán, Belső-Ázsia vidéke
• Valikanov, Fedcsenko – Tien-San, Pamír hegység felfedezői
• Przsevalszkij tábornok - Tibet, Góbi-sivatag, Tarim-medence felkutatása
• Sven Hedin – 1890-es években feltérképezi a Tarim-medencét



• 1900-as évek eleje Stein Aurél Tarim-medencében kutat, megtalálja a Lop-Nór tó
egyik legelső helyét (só maradványok bizonyítják)
• Kínát újra el kezdik felkeresni (jezsuita hittérítők)
• Ferdinand Richthofen 1860-70-es években bejárja Észak-kínai alföldet, Kína belső
vidékeit, löszvidékeit
• 1870-80-as években Széchenyi Béla utazásai Kínába jelentős geológiai, természet
földrajzos leírások Lóczy Lajosnak köszönhetően
• Cholnoky Jenő – 1890-es évek végén sokoldalú kutatás Kínában, Mandzsúriában
• Bengál-Ázsiai Társaság és Indiai-Topográfiai Hivatal (angol alapításúak) Kőrösi
Csoma Sándor 1819-1842-ig Tibetben és Indiában kutat öröksége: első Angol-
Tibeti szótár!

Felfedező és kutatóexpedíciók Afrikában

• XIX. Századra Afrika partvonalai teljesen ismertek
• Belső területek viszont fehér foltként jelennek meg
• Expedíciót hátráltatják a nehéz terepi viszonyok és Észak-Afrikában az iszlám
terjedése
• Gyarmatosítás – nyersanyagok miatt érkeznek az európai (főleg angol és francia)
nemzetek
• Afrika folyóiról (Niger, Nílus, Kongó, Zambézi), futásukról, forrásukról homályos
elképzelések
• Niger-, Nílus-Zambézi-, Kongó- probléma



• XVIII. Század végén pár sikertelen expedíció Nílus felől, Szahara felől
• Mungo Park – XVIII-XIX. Század fordulóján ér el némi sikert útja: Líbia – Csád-tó -
Niger megállapítja nincs kapcsolat a Niger és a Szenegál közt
• Clapperton – Guineai-öböl felől a folyón felfelé hatol, eléri a korábbi expedíció
(Mungo Park) helyét Átszelték Afrika ezen részét (É-D)
• Lander – folyó középső szakaszáig jut, majd lejut a torkolathoz Megoldódik a
NIGER-probléma
• 1850-70-es években Szahara és Szudán területe a fő célpont kapcsolat teremtés
Földközi-tenger és szudáni államok közt
• Richardson + Barth és Overweg (németek) – 1850-ben Szudánba expedíció
• Útjuk: Líbia – Csád-tó – Csád-tótól DNY – majd Csád-tó körüljárása
• Barth ezután nyugati irányba indul keresztezi a Niger kanyarulatát és eljut
TIMBUKTU-ba szudáni és afrikai élet leírása, Nyugat-Szudán legnagyobb
kutatója



1860-70-es években
• Gerhardt Rohlfs – Szahara kutatások Atlasz-hegységből indul – Kelet-Szahara
iránya Szíva-oázis és Kufra-oázis felfedezése
1870-es évektől Francia kutatások Észak-Afrikában – Algéria, Tunézia, Szudán térségében

Nílus forrásának kérdése

• Római korból emlékek (Néró császár expedíciója ÉSZ 9°, Ptolemaiosz térképein tavak
jelennek meg)
• 1820-as évek először érik el KARTUM-térségét Fehér- és Kék-Nílus egyesül
• 1840-ben egyiptomi alkirály expedíciója eléri az ÉSZ 6°-át
• John Speke és Richard Burton (angol) - 1857-ben Zanzibár felől indulnak
Tanzánián át Tanganyika-tó (nem találják a lefolyását) Speke ÉK-felé felfedezi a
Viktória-tavat (gyanakszik, hogy ez a forrása a Nílusnak) hazatérnek
• 1860-ban Speke visszatér Viktória-tóhoz megtalálja a lefolyását (Nílust)
továbbhalad a folyó mentén, de elkerüli az Albert-tavat
• Későbbiekben Baker (angol) kutató fedezi fel az Albert-tavat, de nem találja meg a
kifolyását
• Schweinfurth (német) – Nílust kutatja, eljut a Nílus és Uele-folyó vízválasztójához,
felfedezi az UELE-folyót (Csád-tóba ömlőnek véli)



Afrika feltérképezése Kongó és Zambézi vízgyűjtőjében
• Magyar László – 1848-ban éri el a Kongó torkolatát Angola területén Bié-fennsík
1850-1864-ig bejárja Angola területén a folyókat (Kwanza, Kunene, Okavango,
Kasai) leírja, hogy É-ÉNY irányúak, ezért a Kongó mellékfolyói

David Livingstone munkássága
• 1840-től misszionáriusként dolgozik Kalahári-sivatag környékén, majd északabbra
helyezik
• 1850-es évek elején eléri a Zambézi felső folyását Dzsilolo-tavat Kasai-folyót
eléri Angola tengerpartját visszatér a Zambézihez és követi a futását forrásirányba
eléri a Viktória-vízesést 1855-ben Nyasza (Maliwi)-tó felfedezése
VÉGIGJÁRJA A ZAMBÉZI-folyót
• 1860-as években kutatások a Zambézi vízgyűjtőjében
• Felfedezi a Luapula-folyót, Mweru-tavat és a Bangweulu-tavat
• Visszatér a Tanganyika-tóhoz, nyugatra tart és eléri a Lualaba folyót (összerakja, hogy
a Lualaba a Luapula mellékfolyója – tehát a Kongóhoz tartoznak)
• 1870-es évek elején semmi hír Livingstoneról New York Herald – újság elküldi
Henry Morton- t
• 1871-ben Stanley Zanzibár felől érkezik meg a Tanganyikához
• A parton fekvő Ujijiben találkozik Livingstonenal
• Stanley hazamegy (sikeres küldetés)
• 1873-ban Livingstone meghal a Bangweulu-tó partján



• Cameron (angol) – felfedezi a Tanganyika-tó lefolyását Lukuga-folyó, melyen
végigutazik beér a Lualaba-folyóba tovább a Nygwe-ba
– Következtetése: Mivel a Nygawe 530 m magasan van a Nílus az Albert-tónál
630 m-en, így a LUALABA, a LUKAGA és a TANGANYIKA-tó sem tartozik a Nílus
vízgyűjtőjéhez!!!!
• 1874-ben újra megjelenik Stanley Afrikában
• 1875-ben megállapítja, hogy Tanganyika-tó és Viktória-tó nincs összeköttetésben
• Felfedezi az Edward-tavat (nem találja a lefolyását)
• Visszatér a Viktória-tóhoz megállapítja, hogy a KAGERA a legfontosabb forrásága a
Nílusnak
• 1876-ban körbehajózza a Tanganyikát a Lukaga az egyetlen lefolyása
• 1876-ban Gessi (olasz) – Albert-tónál megtalálja a kifolyását a Nílusnak Kagera-
forrástól a Földközi-tengerig ismertté válik a NÍLUS!!! Megoldódik a Nílus-probléma
• 1876-77 Stanley végighajózza a Nygawe-t és Kongó-t megoldódik a Kongó-
probléma!
• Stanley-ék még későbbiekben felfedezik a Ruwenzorit Afrika egyik legmagasabb
hóval fedett csúcsa
• Teleki Sámuel 1888-ban Kelet-Afrika expedíció Rudolf (Turkana)-tó, Stefánia-tó
és Teleki-vulkán felfedezése!!


Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat

Recommended

Recommended

More Related Content

More from Karesz Kovacs

More from Karesz Kovacs (7)

Bevezetés a földrajzba 2012.10.26. 4.gyakorlat