Bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

748 views

Published on

Az első éves BSc-s hallgatók részére. Érdemes olvasgatni és nézni a térképen, hogyan tágult az emberiség oikumenéja.

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
748
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
8
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Bevezetés a földrajzba 2012.11.26. 5.gyakorlat

  1. 1. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Felfedezések É-Amerikában • XIX. Században ismeretlen az Északi-partvidék, Kordillerák-területe és a Mississippitől nyugatra levő területek • David Thompson prémvadász Felső-tó, Winnipeg-tó, Mississippi forrásvidéke, Missouri felsőfolyása, Sziklás-hegység (Brit-kolumbiai területe), Athabasca folyó felső folyása • Lewis és Clark 1810-es évek K-NY irányban elsőként keresztezik É-Amerikát – Útjuk: Átszelik a prérit Missouri forrásvidéke Columbia-folyó Columbia torkolata • Fremont expedíciója 1840-es években a Sziklás-hegységben • Átjárók utáni kutatás lévén feltérképezik a Sziklás-hegység egészét • Kaliforniai aranymezők miatt tömegek indulnak meg nyugati irányba • 1860-70-es évek John Wesley Powell Colorado kanyonjának felfedezése és indiánok körében megfigyelések • 1870-es években Alaszkában is aranyláz felfedező expedíciók Térkép Fremont felmérései alapján5. gyakorlat - 2012.11.26. 1.oldal
  2. 2. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. John Wesley Powell első táborhelyének fényképe 1889-ből John Wesley Powell rajzai a Colorado Canyonjainak felfedezéséről5. gyakorlat - 2012.11.26. 2.oldal
  3. 3. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Felfedezések D-Amerikában • XIX. Században Brazília elszakad Portugáliától nyugodt helyzet, felfedezések megindulása • Spix és Martins – 1810-es évek vége, botanikai, néprajzi kutatások Brazil-felvidéken • Pöppig– 1820-30-as évek, Chile területén növénytani, állattani vizsgálatok • Wallace – 1840-50-es évek Rio Negro folyó tanulmányozása • Musters – 1860-70-es évek Patagónia végigjárása • Reiss és Stübel – 1870-es években Andok vulkánjainak felkeresése 1817 és 20 között Spixx által gyűjtött rovarok (Die Zoologische Staatssammlung München)5. gyakorlat - 2012.11.26. 3.oldal
  4. 4. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Eduard Friedrich Pöppig könyve utazásairól Eduard Friedrich Pöppig (1798. július 16.–1868. szeptember 4.) német botanikus, zoológus és felfedező5. gyakorlat - 2012.11.26. 4.oldal
  5. 5. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Alfred Russell Wallace térképe a Rio Negro d Negro-ról George Chaworth Musters5. gyakorlat - 2012.11.26. 5.oldal
  6. 6. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Wilhelm Reiss és Moritz Alphons StübelFelfedezések Ausztrália és Óceánia területén • XIX. Században fedezik fel Ausztrália belsejét és a környező szigetvilágot is • 1788-ban megalapítják Sydney ősét, mint fegyenctelep • 1813-ban átlépik a Kék-hegységet is • 1820-as években Murray-Darling folyók síkságának bejárása • 1840-es évekre Mitchell útjaival lezárul a Keleti rész felderítése • 1830-as években Adelaide (Murray-tork.) megalapítása • Edward John Eyre behatol északi irányba a kontinens belseje felé felfedezik a Flinders-hegységet Eyre-tavat próbál eljutni szárazföldön DNY Ausztráliába • Leichhardt – 1840-es években átszeli a Queensland-hegységet • Gregory – 1850-es években Nyugat-Ausztráliában folytat felfedező tevékenységet majd később átszeli a kontinenst Victoria-folyó és Brisbane között • Burke és Wills– 1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria- öbölig • John McDouall Stuart– Adelaidetől – Arnhemig szeli át 1862-ben • 1870-es évektől távíró vonal kialakulása kontinens belseje teljesen feltárulkozik5. gyakorlat - 2012.11.26. 6.oldal
  7. 7. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.5. gyakorlat - 2012.11.26. 7.oldal
  8. 8. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Ludwig Leichhardt (1813-1848) botanikus útja Ludwig Leichhardt, 28 May 1846 by Isobel Fox pencil drawing5. gyakorlat - 2012.11.26. 8.oldal
  9. 9. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Augustus Charles Gregory (1819-1905) Nyugat-Ausztrália felfedezője John McDouall Stuart (7 September 1815 – 5 June 1866)5. gyakorlat - 2012.11.26. 9.oldal
  10. 10. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Robert OHara Burke és William John Wills 1860-61-ben Melbourneből indulva átszeli a kontinenst Carpentaria-öbölig5. gyakorlat - 2012.11.26. 10.oldal
  11. 11. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. • Kreuzerstern és Bellingshausen (oroszok) 1810-1820-as években – Tuamotu és Tabuai-szigetek feltérképezése • 1820-as évek végén D’urville Melanézia és Polinézia szigeteinek felkutatása, végleges helyének megállapítása • 1830-as években Fitzroy és Darwin az atollok keletkezésének vizsgálatai • Bíró Lajos XIX – XX. Század fordulóján 7 évet tölt el Új-Guineában zoológiai és néprajzi leírásokSarkvidékek felfedezésének története(Északi-sarkvidék) • Előzmények: – Normann tevékenységek X-XI. században – ÉK-i és ÉNY-i átjárók keresése – Gyezsnyev, Bering és Cook utazásai – Északi sarkvidék szíve a Jeges-tenger – Év nagy részében jég fedi, nyáron lazul meg csak • 1810-es évek végén indul meg a felfedezéstörténet • 1850-es évekig az ÉNY-i átjáró keresése – 1818-ban két expedíció (sikertelen) William Edward Parry és John Franklin részt vesz ezeken – 1819-ben újabb megbízást kapnak ÉNY-i átjáró megtalálására 2 külön úton indulnak el Parry – tengeren (Baffin-öböl Lancester-szoros megtalálása Melville- szoroson áthajózik Melville-szigetnél befagy (áttelel) jégtorlasz a Banks- szigetnél – visszafordulás) Franklin – szárazföldön Hudson-öböl nyugati partjáról indul Athabasca-tó – Nagy-rabszolga-tó Jeges-tenger (Coppermine-folyónál éri el) csónakon indul kelet felé (rossz körülmények közepette hazatér Angliába) • 1821-ben Parry újabb sikertelen expedíciója • 1824-25-ben Parry, Franklin és Beechey túrája – Parry Lancester-csatornán át – Franklin – Kanadán keresztül – Beechey – Bering-szoros felől • Csak részsikerek vannak • Szünet áll be az ÉNY-i átjáró keresésében • Parry közben Északi-sarkra akar eljutni – Szán közlekedés jól lehet vele közlekedni a jégen és a rianásokon is – 83°-ig jut el – onnan gyorsabban úsznak a jégtáblák D-re, mint haladt előre • 1820-as évek végén John Ross próbálkozása ÉNY-i átjáró megtalálására – Útja részben megegyezik Parry-vel befagy 4szeri áttelelés – Unokaöccse James Clark Ross megtalálja az Északi mágneses sarkot (Boothia-félszigeten)5. gyakorlat - 2012.11.26. 11.oldal
  12. 12. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. • Franklin 1845-ben indul meg két hajóval ÉNY-i átjáró felé sikertelen Franklin meghal utolsó írásos emlék Vilmos-király szigetét megtalálják • Franklin után kutató csoport feltárja az Északi szigetvilág nagyrészét 1848-59 közt és felfedezik az ÉNY-i átjárót is!! – Felfedező: MacClure (hajó neve Investigator) – Bering-szoros felől 1850-ben befagy a Banks-szigetnél ráeszmél, hogy itt fagyott be Parry is • 1850-ben Kane amerikai orvos expedíciója Wellington-csatorna Devon-sziget ÉNY-i sarka – Nyílt sarki tenger hipotézise: nyáron minden jég elolvad és nyílt tenger van – Kane másik útja: Baffin-öböl Smith-szoros Kane-öböl (nyílt vízre bukkan) • 1875-ben Nares eléri Grönland és Ellesmere-sziget közt a Jeges-tengert egyik kísérője szánutazásokat tesz túljut a 83°-on és csak jeget és havat lát összedől a Nyílt sarki tenger hipotézise • 1872-74 – Osztrák-Magyar Monarchia szervezésében Északi-Sarki expedíció – Vezető: Julius Payer, egy magyar - Dr.Kepes Gyula, hajó neve: Tegetthoff – Cél az ÉK-i átjáró áthajózása – Befagynak Novaja-Zemljánál sodródás Észak felé – 1873 nyarán jutnak el Ferenc József-földre – Körbejárják, nem szabadul a hajó – Szántalpas hajóval jutnak vissza Novaja-Zemljára • Adolf Erik Nordenskiöld (svéd) 1878 júliusában elindul ÉK-i átjáró áthajózására – befagy 180 km-re Bering-szorostól köv. nyáron bejut a Csendes-óceánra • Nordeskiöld befagyása idején New York Herald kutatót küld utána (2 feladat: Nordenskiöld megtalálása és Északi-sark felkutatása) – De Long amerikai kutató Jeanette nevű hajóval – Értesül, hogy Nordenskiöld jól van Északi-sarkra koncentrál – Befagy a Jeanette a Bering-szorostól nem messze É-ÉNY-i irányba sodródik és összeroppan az Új-Szibériai szigeteknél • Grönlandon eszkimók körében elterjedt – Grönland belsejében nincs összefüggő hó és jégtakaró • Nordenskiöld is hisz ebben, vállalkozik a sziget átszelésére5. gyakorlat - 2012.11.26. 12.oldal
  13. 13. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. – 1880-as évek elején Nyugat-Grönlandról indul – 120 km-re nyomul be – Sikertelen, mivel muszáj visszafordulnia • Fridtjof Nansen, norvég vállalkozik Grönland átszelésére – 1888 júliusától-októberig Kelet-Nyugat irányban – 500 km-es utat tesz meg – Sikeres bebizonyítja, hogy összefüggő hó és jégtakaró fedi a szigetet! – JEANETTE-ről származó nyomok Grönland partjainál Nansen végigköveti a JEANETTE nyomvonalát – 1893-96 –ig FRAM nevű hajó – Norvégia Új-Szibériai szigetek (befagy) sodródik (2év) 83° túllépése (nem jutnak el) szánon, úszójégtábláról indul tovább 86° elérése • Versengés indul az Északi-sark eléréséért – Andreé első sarki repülés (léggömbbel) 1897-ben Svalbard-ról – meghalnak – Cagni, olasz szakaszos szán expedíció (élelem utánpótlás előre megoldva) pár km-lel megdöntik Nansen rekordját – Roald Amudsen, norvég 1903-1906 első expedíciója átszeli az ÉNY-i átjárót, GJÖA nevű hajójával (Baffin-öböl – Lancester-szoros – Vilmos-király sziget – Bering-szoros – San Fransisco) • Robert PEARY, amerikai – 1887-ben már Grönlandon jár – jég tanulmányozása, átszeli ő is a szigetet – Útjait a: Baffin-öböl Kennedy-csatorna CAGNI féle szakaszos szán expedíció útján folytatja leírja, hogy Grönlandot északról is tenger határolja megállapítja, hogy Grönland sziget – 1906-ban 6. útján majdnem eléri a sarkot (rianás miatt meghiúsul az élelem utánpótlás) – 1908-ban a 7. útján Grant-földön telelnek - szánexpedícióval indulnak tavasszal 1909. április 6-án 89°57’-et mérnek elérik az ÉSZAKI-SARKOT Robert PEARY5. gyakorlat - 2012.11.26. 13.oldal
  14. 14. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Az Antarktisz és a Déli-sark felfedezése sarkElőzmények: • Terra Australis problémájának megoldása Cook által • Bellingshausen, orosz kutató még szűkebb körben hajózza körül a kontinenst • XIX. Század során egyre több expedíció látja meg a területet • James Clark Ross 1840 1840-es években Új-Zéland felől érkezik keresi a mágneses déli-sarkot Ross-tenger Ross-jég tenger Ross-sziget Erebus és Terror vulkánok feljegyzése • Challanger expedíció óceánok élővilágának kutatása 1874-ben • 1895-ben Borchgrevnik, norvég felfedező lép először a felszínére Dél ben Dél-Viktória földön • 1897-99-beb Belgica nevű hajón Adrien de Gerlache vezetésével feltérképezik a beb Graham-földet első áttelelők is a déli déli-sarkvidéken • 1899-ben Borchgrevnik második útján már a kontinensen telelnek át először ben • Robert Scott, angol felfedező megjelenése XX. S Század elején 1901-1904 két tél eltöltése Ross-sziget déli oldalán (kísérője Ernest Shackleton) sziget • Ernest Shackleton 1907-1909 saját expedíció – kísérlet Déli-Sark megtalálása – Sark feljut a belső antarktikus fennsíkra – eléri a 88°-ot • 1910-ben Scott és Amudsen egyszerre indulnak a Déli-sark meghódítására ben sark – Amudsen Ross-jégen telel Ross Queen Maud-hegység fennsík 1911. december 14-én éri el a sarkot én – Scott Shackleton útját követi egy hónappal később éri el a Déli Déli-sarkot, hazafelé meghalnakShackleton 1914-17-ig szerencsés expedíció – ENDURANCE nevű hajóval ig jégbefagyás –Elefánt-sziget – Dél-Georgia-sziget sziget5. gyakorlat - 2012.11.26. 14.oldal
  15. 15. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Felfedező és kutató utazások – felfedezések főleg a szárazföldek belsejében – tudományos megismerést szolgáló utazások – kutató expedíciókTársadalmi háttér – Gyarmatok szerepe: nyersanyagok szállítói, gyáripari termékek piacai – felfedezés, hódítás területi kutatómunka – felfedező- és kutatóexpedíciók sokasága természettudományokra pozitív hatás, kutatások specializálódást segítik – eredmények a gazdasági életben hasznosulnak profitot növelnek termelést szolgáló tudományokat támogatja a tőke – felfedező expedíciók folyamatosan csökkennek, kutató tevékenység nő a század folyamánXIX. sz. első fele: tudományágak szétválása, ismeretek gyarapodása analízis - természetijelenségeket elkülönülten szemléli, egyre apróbb részleteket vizsgálOkok: – előző korokban a természettudományok leíró jellegűek – leírt jelenségek területi elterjedésének es területi különbségének ismerete gyarapodott térben együttlevő jelenségek kölcsönös összefüggésére az utazók jönnek rá először -otthon dolgozó tudósok tudományágak elmélyítése, jelenségek eredetét, fejlődését vizsgálják fejlődés torvényeinek vizsgálata, megismerése – fejlődés egyetemes elvének felismerése – nem a jelenségek térbeli kapcsolata, kölcsönös viszonya a kutatás tárgya, hanem külön-külön időbeli kiterjedésük – jelenségcsoportok szerint differenciálódó tudományágak - természeti földrajz mint egységes tudomány megszűnik – ágazatok szétválása a kutatóexpedíciókon : specialisták egyidejű tevékenysége külön írják a megfigyeléseket, –egyes fejezetek izoláltak: geológia, meteorológia, növénytan, állattan, kartográfia„kivételes” utazók is vannak: érdeklődés és képesség a jelenségek összefüggéseinekészrevételére, környezet, mint táji együttes szemléléséreXIX. sz. második fele:újjászületett természeti földrajz kibontakozása feladatának, tárgykörének, vizsgálatiszempontjának tisztázása – -elterjedéstan: csak a hol? kérdésre adjon választ – térkép minden más kifejezési formát –pl. leírást - feleslegessé tesz – geodézia es kartográfia megoldja földrajznak így nincs helye földrajz=topográfia5. gyakorlat - 2012.11.26. 15.oldal
  16. 16. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. - új vélemények az elterjedéstan mellett: földrajz okozati kapcsolatok, kölcsönös összefüggések tudománya – egyes jelenségekkel ne foglalkozzon -pl. légkör jelenségei- csak közöttük levő összefüggésekkel - kapcsolattudomány - legtúlzóbb vélemény: földrajz a földi tudományok felett áll, arra hivatott, az elavult filozófia szerepét vegye átFöldtudományoknak olyan ágai fejlődtek ki, pl. geológiából - geomorfológia, meteorológiából- klimatológia, amelyek egymás felé közelítettek fokozatosan új természeti földrajz alakul ki- egyes folyamatok elszigetelten nem értelmezhetők, más folyamatokkal mutatkozó térbelikapcsolataikban is meg kell vizsgálni: – általános természeti földrajz --- emberföldrajz belőle sarjad kiFöldrajz tárgya alapján történő elkülönítése más tudományoktól-regionális keret legfőbb cél valamennyi ott előforduló jelenség kölcsönös összefüggéseinekmegállapításajelenségek kölcsönhatásaik alapján regionális téregységekre bonthatók egyedi jellegükalapjánsúlyponti eltolódás az általános földrajzról a leíró földrajz felé-regionális téregység olyan vizsgálati tárgy lett, amivel más tudomány nem foglalkozikilyen típusú kutatások nélkülözhetetlenek- túlzó nézet: általános földrajzot a geográfiából kirekeszteniKarl Ritter 1779-1859- Humboldt fiatal kortársa- Berlinben egyetemi tanár- történeti alapképzettségű, földrajzi ismereteket államismékből nyeri - modern földrajz egyik megalapítója1817: „Földrajz, a természethez és az emberi történethez valóviszonyában”•leíró földrajz csak a földfelszínre terjed ki - világrészekre, kisebb téregységekre tagoljatermészet és emberi történet kölcsönhatásainak vizsgálatafolytonos és mindenütt jelenlevő befolyás elemzése, amelyet a természeti környezet népek,államok, emberiség történetére gyakorolRitter határozott feladatkört jelölt ki a leíró földrajznak: természetikörnyezet programszerű figyelembe vételesaját programját a maga által kijelölt szinten nem tudja megvalósítaniJohann Gottfried Herder (1780-as évek) felfogása a természet és a történelem kapcsolatáról:a történelem az emberiség fokozatos nevelődése a humanizmusraRitter: a Föld az emberiség nagy nevelőházatermészeti hátasokat térképről „olvassa le” egy terület fejlődésének legfontosabb tényeit„kihámozta” azok környezetben rejlő okát bizonyította barmi áron minden földi egységnekmás előre elrendelt szerepe van az emberiség nevelésébendeterminista milliőteória beágyazódott a teleologikus szemléletbe: természetisajátosságok5. gyakorlat - 2012.11.26. 16.oldal
  17. 17. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.teleológia: szó szerinti értelmezésben „a célok tana”, a dolgoknak a cél szempontjából valófölfogása, az a felfogás, hogy bizonyos dolgok egy bizonyos cél elérése érdekében, azokatszolgálva jöttek létre vagy léteznek. A természeti jelenségek célszerűségéről, célirányosságáról szóló idealista filozófiai felfogás; a természet és a társadalom mozgása eleve meghatározott, valamilyen külső szellemi erő által megjelölt cél irányába halad; isteni gondviselésbe vetett hiten alapul, tudományos kutatással még fel nem tárt területeket isteni teremtés és irányítás segítségével magyarázza. A teleológia (gör. telosz = cél + logosz = tan) a célról és célszerűségről szóló tanítás, mely szerint az emberi (antropocentrikus teleológia), a természeti és a történelmet is célok határozzák meg, irányítják. A céltételező lehet maga az ember, de lehet egy világon kívüli lény (transzcendens teleológia), vagy éppenséggel a dolgokban lévő lényeg (immanens teleológia).Ritter tanítványai elvetik a teleologikus szemléletetRészproblémák megoldásafejlesztik a kölcsönös összefüggések vizsgálatát, természeti ismeretük bővebbtermészetföldrajz szükségességére ébrednek ráújjászülető természeti földrajz első ága: geomorfológiafelszíni formák kapcsolata – a belső erőkkel – kéreg kőzetanyag felépítésével – kéreg szerkezetévelgenetikus alapokra helyezkedő geomorfológia első művelői geológusok földrajztudományerősen geológiai beállítottságúEduard Suess (1831-1914)osztrák geológusAz Alpokból és Afrikából származó fossziliák alapján felvetette: valahaegy belső tenger volt Laurázsia es a Gondwana II-t(jura) alkotó kontinensek közöttFöld e két kontinense egyetlen szuperkontinensként létezett, melynekneve Pangea1885: A Föld arculata c. könyvében kifejti erre vonatkozó biológiai,paleontológiai és sztratigráfiai érveitnem jutott el a kontinensvándorlás eszméjéhez, mivel a Földzsugorodását tételezte fel:Föld térbelileg differenciált zsugorodási üteme miatt a kéreg egyes területei mélyresüllyedtek, míg mások szárazulatok maradtak- megalkotta a Gondwana, a Tethys-tenger nevet , a bioszféra kifejezést5. gyakorlat - 2012.11.26. 17.oldal
  18. 18. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Ferdinand Richthofen (1833-1905) geológusból lett geomorfológus hatása a legnagyobb a földrajztudomány továbbfejlődésére 1883: „A mai földrajz feladatai és módszere” A földrajz a földfelszínnek és vele okozati összefüggésben álló dolgoknak es jelenségeknek a tudománya történeties jellegű tudományból természettudománnyá válik a földrajzFöldrajz feladata, tanulmányozás köre:- felszín formakincse- kőzetanyag szerinti tagozódása - kettő összefüggésehatásuk a légköraz élővilágaz emberi kultúra jelenségeibenegyirányú hatások helyett kölcsönhatásRichthofen elismeri az általános es leíró földrajzotÁltalánost tartja magasabb rendűnek: ez jut el a törvényszerűségek megállapításáig-mai geomorfológiától eltérő vonás: erősen támaszkodik a geologiara, vegső célja a geológiaifolyamatok magyarázatához ad segítségetSelyemút ("Seidenstrase", "Seidenstrasen") elnevezést először Richthofen használta 1877-ben Kína c. művében-bejárta az Észak-kínai-alföldet, Kína belső tájait, a löszvidékeket,tanulmányozta a löszmorfológiájátWilliam Morris Davis (1850-1934)1912: „A földfelszíni formák magyarázó leírása”-formakincs első rendezője elsődleges kategóriákat exogén erőkszerint állapítja meg-külön kategória pl. folyok, gleccserek, szél felszínalakítása soránkialakult formák-csoporton belül további formákat a működés által elért stádiumhozigazítja-belső erőktől függő szerkezetExogén folyamatok a légköri jelenségektől függnek:klimatológiaugyanolyan fontos, mint a geológiaMegfogalmazza a ciklustant: minden lepusztulási folyamateljut valamilyen végső stádiumig, majd az egész folyamatmegismétlődik, ha a belső erők új térszíni egyenetlenségetteremtenekerózióciklus – ma tudjuk, csak a folyóvíz eróziójávalkapcsolatos folyamatoknál igaz- sokfele erőhatásra jönnek létre a formák - erőhatásszerinti csoportosításTúlhaladott - ma: formákból indul a rendszerezés5. gyakorlat - 2012.11.26. 18.oldal
  19. 19. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Klimatológia - művelői elsősorban meteorológusokFejlődése a meteorológiával párhuzamos, eredményeit geográfia igénybe veszihatása a földrajz minden ágában növekvőHumboldt: izoterma fogalmat vezeti be megkülönbözteti a szárazföldi - tengeri, hegyi -síksági klímátVladimir Köppen (1846-1940) klímahatárokat hőmérsékleti és csapadékértékek kombinációja adja 5 főöv: A = trópusi öv B = száraz öv C = meleg mérsékelt öv D = boreális öv E = poláris és magashegységi éghajlat5. gyakorlat - 2012.11.26. 19.oldal
  20. 20. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Növényföldrajz - művelői ma is botanikusokHumboldt jelzi kezdetét: vegetáció tájképi jellegre hasonló - pl. esőerdő, szavanna –egységeinek megkülönböztetéseNövényökológia: éghajlathoz, talajhoz való alkalmazkodás alapján növénytársulások:ökológiai növényföldrajzTalajföldrajzVaszilij Vasziljevics Dokucsajev (1846-1903)-talajok vizsgálatát egyoldalú kőzettani alapról klimatológiai-biológiai alapokra helyezielőször a feketeföldről fedezi fel, hogy elterjedése nagy éghajlati, egyben vegetációs övekkelesik egybe1883: talaj es növényzet közötti kölcsönhatás1879: talajrendszertan talajok természetes rendszertanán alapulszilárd kéreg, légkör, élővilág kölcsönhatása- talajok övezetes elhelyezkedéseAz emberföldrajz kialakulása1. fejlődési vonal-XIX. sz. első fele: közgazdaságtanban megjelenik a természeti környezet egyes hátasainakhangsúlyozása – földrajzi fekvés – kereskedelem – talaj minősége – mezőgazdaság – domborzat, vízhálózat, éghajlat, talaj gazdasági jelentősege-kapitalizmus árutermelő jellege kereskedelem kiemelkedő jelentősegű-gyarmatszerzés, tőkekivitel szükséges mezőgazdasági, ipariágazatok területi eloszlásának, országok termelési sajátosságainak ismerete: kereskedelmiföldrajz; gazdasági földrajz;1867: Karl Andree: „ A világkereskedelem földrajza”1882: Wilhelm Gotz értekezése a gazdasági földrajz feladatairóltények regisztrálása„gazdasági földrajz” fogalom először jelenik meghol? lokalizált gazdasági statisztikatermelés térbeli különbségeit csupán leírjatermészeti környezet egyirányú hatásaközgazdaságtannal szoros kapcsolat nem alakul ki2. fejlődési vonalRichthofen-féle természeti földrajzból indulgyakorlatias gazdaságföldrajzzal szembenelméleti fejlődés is jelen vanföldfelszínnel, vele okozati kapcsolatban álló jelenségek emberitevékenységek vizsgálata: emberföldrajz5. gyakorlat - 2012.11.26. 20.oldal
  21. 21. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V. Friedrich Ratzel (1844-1904) Anthropogeographie (1882) Politische Geographie (1897) -emberföldrajz természeti földrajz egy ága -feladata: földfelszínből kiinduló hatások vizsgálata, amelyek emberi-társadalmi jelenségek felé irányulnak miliőteória, alaposabb természeti ismeretekkel földrajzi determinizmus természeti környezet túlértékelése, társadalmi-gazdasági hatótényezők mellőzése politikai földrajzi művében is megjelenikPaul Vidal de la Blanche (1845-1918)-túlzott determinizmust elveti-fő feladatnak tekinti: környezet és társadalmi jelenségek konkrétösszefüggéseinek megismerésétmegoldási mód: regionális kutatás – tájmonográfiasúlypont általános földrajzról leíró földrajzra helyeződik átEzen irányzatok mellett új felfogás jelenik meg: az emberföldrajz isfoglalkozzék tárgyi valóságokkalképviselői: Vojejkov, Schluter, BrunbesÚj felfogás gondolatmenete:Földrajz = természeti + társadalmi földrajztermészeti :tárgyi valósággaltársadalmi: egyoldalú hatásokkal foglalkozik (természeti folyamatok emberre gyakorolthatásai)emberföldrajz is tárgyi valósággal foglalkozzon: magával az emberrel, mint felszíntbenépesítővel, emberi alkotásokkal (szántóföldek, utak, települések), amelyek a táj részei:műtáj keletkezése, fejlődéseFő kérdés: hogyan hat az ember a környezetre? ratzeli gondolat megfordulKülönböző irányzatok az emberföldrajzon belül túlzó morfológusok, kölcsönhatás kutatókÚj irány: a környezet kényszer helyett lehetőségként jelenik megposszibilizmus: a tényezők közül csak egy a természetlehetőségeket kínál a társadalom, az egyén számára-milyen módon tud élni egy adott társadalom a természeti környezet nyújtotta adottságokkal- a kulturális szint, a szellemi örökség határozza meg-az ember, a természeti lehetőség adta korlátok között alkalmazkodik környezetéhez, atermészetet saját szükségletei szerint átalakítja,minél magasabb szinten áll egy társadalom, annál szélesebb a lehetőségek köre, kisebb atermészeti tényezők szerepe5. gyakorlat - 2012.11.26. 21.oldal
  22. 22. BEVEZETÉS A FÖLDRAJZBA Földrajzi ismeretek fejlődése V.Leíró földrajz-korszakokon áthaladva mindig létezett,tartalma, földrajztudomány egészéhez való viszonya változott kozmográfiák, államismék,történeti színezetű leíró földrajz, tájmonográfiák-térbeli kereteken belül vizsgálódik: -döntő az elhatárolás kérdése:tájelhatárolás elveinek kidolgozása,Föld tájrajzi tagolásatájrendszertantájövek - éghajlati-növényföldrajzi alapKét nagy jelentőségű, többkötetes munka:1920-as évek -Vidal és Gallois szerk. :„Geographie universelle”- Klute szerk.: „Handbuch der Geographischen Wissenschaft”5. gyakorlat - 2012.11.26. 22.oldal

×