Kerekesné György Zsófia, gyógypedagógus előadása iskola előtt álló szülőknek Fejlesztemagyerekem.hu

1. ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ
 Készüljünk közösen!

2. BEISKOLÁZÁS TÖRVÉNYI HÁTTERE
 a gyermek abban az évben válik tankötelessé,
amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét
betölti, legkésőbb az azt követő évben. Az
iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja,
amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a
kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve
sajátos nevelési igényű gyermekeknél a
szakértői és rehabilitációs bizottság általi
vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a
tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek
mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait
valamely közoktatási intézményben, akár a szülő
akarata ellenére is.

3. TUDJUK, HOGY GYERMEKÜNKNEK IS VANNAK
JOGAI?

4. GYERMEKEK JOGAI
 Egyezmény a Gyermekek Jogairól
 Ez a listát az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján
készült, amelyet a világ minden állama (kivéve az
Egyesült Államok, Szomália és Dél-Szudán) 1989-ben,
New Yorkban elfogadott. 1993 óta Magyarország is
részese ennek az egyezménynek, vagyis ezek a jogok
minden gyerekre a világon, így a Magyarországon
élőkre is vonatkoznak. Emellett a világ államait tömörítő
Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) van egy
külön, a gyermekek védelmével foglalkozó szervezete,
az UNICEF.
 A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan megállapodás,
ami biztosítja, hogy minden országban ugyanazokat a
törvényeket tartsák be. Ha egy ország kormánya
ratifikálja az Egyezményt, azt jelenti: megígéri, hogy
betartja az Egyezményben leírtakat.

5. MIMINDENTTEHETMEG?
Gyermekünknek
joga van a
JÁTÉKHOZ!

6. SZÁMUNKRA A LEGFONTOSABBAK:
 Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a
személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha
a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében
nagykorúságát már korábban eléri.
 Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják
a szülőknek vagy, adott esetben a helyi szokás szerint,
a nagycsaládnak vagy a közösségnek, a gyámoknak
vagy más, a gyermekért törvényesen felelős
személyeknek azt a felelősségét, jogát és
kötelességét, hogy a gyermeknek az Egyezményben
elismert jogai gyakorlásához, képességei
fejlettségének megfelelően, iránymutatást és
tanácsokat adjanak.

7. GYERMEKÜNK

8. KÉPESSÉG - KÉSZSÉG
 Velünk született  Nem velünk született,
érési folyamatokhoz
kötött a kialakulásuk.
 Rajz
 Írás
 Olvasás
 Számolás
Képesség Készség

9. KÉPESSÉGEK

10. ÉSZLELÉS

11. KIVITELEZÉS-VÉGREHAJTÁS

12. ÉRZELMI SZFÉRA

13. ISKOLAÉRETT GYERMEKÜNK
 Képes a kudarcot tűrni
 Kiegyensúlyozott
 Van feladattudata
 Szabályokat elfogad, betart
 Szociabilis
 Ceruzafogása kialakult, nyomatéka megfelelő
 Emberrajza kellően tagolt, kidolgozott
 Megfelelően tájékozódik időben (évszakok, hónapok, napok, dátumok)
 Térben (téri irányokkal tisztában van térben, síkban egyaránt)
 10-es számkörön belül számlál
 Képes elsajátítani egy hosszabb verset
 Dallamot visszadúdol, ritmust visszatapsol
 Képes többszörösen összetett mondatokat alkotni, képről mesélni, beszélni
 Rövidebb szöveg hallás utáni „feldolgozására”, ismétlésére
 Figyelmi tere tág, képes huzamosabb ideig koncentrálni, nem kalandozik el
 Rugalmas gondolkodású, érdeklődő
 Egyszerű formákat lemásol
 Önállóan öltözik, eszik
 Tud cipőt kötni, kétkerekű biciklit hajtani
 Laterális dominanciája kialakult

14. ISKOLAÉRETTLETT!!!
Mehetünk, de
hova?

15. VÁLASSZUNK ISKOLÁT!
JÓ, DE HOGYAN? MILYET?
 Ismerjük meg gyermekünket!
 Gondoljuk végig mi, milyen értékrendben neveljük.
 Nekünk mi a fontos?
 Gyermekünknek mi a fontos?
 Ki döntsön? Ő, vagy mi?
 Mit tudunk vállalni? (Anyagilag, térben-időben)
 Milyen szemléletű iskolát részesítünk előnyben?

16. HOGYAN JÁTSSZUNK, HOGY FEJLESSZÜNK?
 Mit nevezünk fejlesztésnek?
 Kell-e fejleszteni?
 Miért?
 Mikor kell játszani?
 Mikor kell fejleszteni?

17. IRÁNYAZISKOLA!
Csak jó kedvűen!

18. Kerekesné György Zsófia
gyozsofi@gmail.com