SlideShare a Scribd company logo
1 of 32
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV
FELÜLVIZSGÁLATA
TERÜLETI FÓRUM
A DDVIZIG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ VÍZTESTEK
ÁLLAPOTA (TERHELÉSEK ÉS HATÁSAIK)
SINDLER CSABA
DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A 2000/60/EK Irányelv (Víz Keretirányelv) célja:
A felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotának elérése 2015-re, 2021-re vagy 2027-re
Vizek jó állapota:
• Ha a használni kívánt víz állapota megfelel a használat által támasztott minőségi és mennyiségi
követelményeknek
• Ha a használat érdekében fellépő emberi beavatkozások a vizektől függő természetes élővilág
működését nem zavarják
Víztestek jó állapota:
• Felszíni víztestek esetében: jó ökológiai és jó kémiai állapot (vagy potenciál)
• Felszín alatti víztestek esetében: jó mennyiségi és jó kémiai állapot
Jó állapot elérése érdekében:
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (2009) és 6 évenkénti (2015, 2021…) felülvizsgálata
A VÍZ KERETIRÁNYELV
CÉLJA
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI
TERVEZÉS FOLYAMATA
VGT1 értékelése Európai Bizottság ajánlásai Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) módszere:
A DPSIR módszer:
Drivers: Hajtóerők: Jó állapot meghiúsulásának okai,
gazdasági-társadalmi igények
Pressures: Terhelések: Emberi terhelések
States: Állapotok: Víztestek állapota
Impacts: Hatások: Emberi terhelések hatása
(Vízgazdálkodási problémák)
Responses: Válaszok: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
megfogalmazott intézkedések
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI
TERVEZÉS MÓDSZERE
Víztestek fajtái:
• Víztest: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb eleme, alapegysége
• Felszíni víztest: a felszíni víznek egy jelentős, különálló eleme, szakasza
• Vízfolyás víztest: 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások / szakaszok
• Állóvíz víztest: 50 ha-nál nagyobb területű állóvizek / állóvíz rendszerek
• Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy vagy több víztartó képződményen belül lehatárolt része
Víztestek kategóriái:
• Természetes felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek
• Erősen módosított felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: természetes eredetű, de az emberi
tevékenység eredményeképpen jellegükben jelentősen megváltozott víztestek
• Mesterséges felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: korábbi „szárazulat” helyén, valamilyen cél
elérése érdekében mesterségesen létrehozott felszíni vízterek, vízfelületek
• Felszín alatti víztestek
VÍZTESTEK FAJTÁI ÉS
KATEGÓRIÁI
VÍZFOLYÁS, ÁLLÓVÍZ ÉS FELSZÍN
ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK
Vízfolyás
biológiai
típus kód
Hidro-
morfológiai
altípus
Típus
kód
Vízgyűjtő
méret
Mederesés Mederanyag
Geokémiai
jelleg
Tengerszint
feletti
magasság
1 S 1S kicsi nagy esésű durva szilikátos
dombvidéki-
hegyvidéki
2 S 2S kicsi nagy esésű durva meszes
dombvidéki-
hegyvidéki
2 M 2M közepes nagy esésű durva meszes
dombvidéki-
hegyvidéki
3 S 3S kicsi közepes esésű
durva - közepes-
finom
meszes dombvidéki
3 M 3M közepes közepes esésű
durva - közepes-
finom
meszes dombvidéki
4 L 4L
nagyon nagy -
nagy
közepes esésű durva meszes dombvidéki
5 S 5S kicsi kis esésű durva meszes síkvidéki
5 M 5M közepes kis esésű durva meszes síkvidéki
6 S 6S kicsi kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
6 M 6M közepes kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
7 L 7L nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
8 XL 8N nagyon nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
9 F Duna méretű közepes esésű durva meszes síkvidéki
9 K 9K Duna méretű kis esésű durva meszes síkvidéki
10 A 10A Duna méretű kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki
Felszín alatti
víztestek típusai
Állóvíz
típus
Méret
Tengerszint
feletti
magasság
Geokémiai jelleg Vízmélység Vízforgalom
1 >10 km2 síkvidéki meszes > 3 m Állandó
2 >10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó
3 <10 km2 síkvidéki szikes < 1 m Időszakos
4 1-10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó
5 0,5-1 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó
6 < 10 km2 síkvidéki meszes vagy szerves < 3 m Állandó
7 > 10 km2 dombvidéki meszes < 3 m Állandó
Vízfolyás és állóvíz víztestek biológiai adatokkal
igazolt típusai
Felszín alatti
víztestek típusa
1. sekély porózus
2. sekély hegyvidéki
3. porózus
4. hegyvidéki
5. porózus termál
6. Karszt
7. termálkarszt
VÍZFOLYÁS ÉS ÁLLÓVÍZ VÍZTEST
TÍPUSOK
Vízfolyás víztest típus Darabszám
Dombvidéki
2S 3
3S 99
3M 18
4L 1
Síkvidéki
6S 21
6M 16
7L 2
8N 1
∑ 161
Állóvíz víztest típus Darabszám
Sv 6 23
Dv 7 3
∑ 26
FELSZÍN ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK
Felszín alatti víztest
típus
Darabszám
Sekély porózus (sp) 8
Sekély hegyvidéki
(sh)
2
Porózus (p) 8
Hegyvidéki (h) 2
Porózus termál (pt) 1
Karszt (k) 3
Termálkarszt (kt) 3
∑ 27
ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÉS
MESTERSÉGES VÍZTESTEK
• Természetes felszíni víztestek: 38 db
• Természetes vízfolyás víztest: 37 db
• Természetes állóvíz víztest: 1 db
• Erősen módosított felszíni víztestek: 132 db
• Erősen módosított vízfolyás víztestek: 108 db
• Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db
• Mesterséges felszíni víztestek: 17 db
• Mesterséges vízfolyás víztestek: 16 db
• Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db
Erősen módosítottság feltételei:
Keresztirányú átjárhatóság csökkenése (töltésezés), hossz-szelvény változása, partvédelem, mesterséges anyagok,
mederbeli műtárgyak miatt a hosszirányú átjárhatóság akadályozása/megszűnése, duzzasztás, vízjárás megváltoztatása,
vízfolyás/állóvíz kategória váltása, mederalak változása, parti sáv és ártér szerkezetének és vegetációinak megváltozása
Mesterséges víztestek:
Belvízcsatornák, övcsatornák, magasvezetésű csatornák
Ivóvízbázisok védőterületei
• A VKI 7. cikk szerint:, min. 10 m3/nap kapacitás vagy 50 fő ellátása
• 2 db felszíni és 303 db felszín alatti üzemelő vagy távlati ivóvízbázis
Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek
• Meghatározása a 240/2000. (XII. 23.), illetve a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletek által történik
Természetes fürdőhelyek
• A fürdővizek kijelölésének elveit a 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg
• 69 db természetes fürdőhely (63 db balatoni, 6 db egyéb)
Természeti értékei miatt védett területek
• Halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt (pisztrángos, márnás, dévéres) vizek (a működési területen nincs)
• 1996. évi LIII. Törvény (természetvédelmi törvény) által védett természeti területek
• Natura 2000 (madárvédelmiés természetmegőrzési) területek
• Ramsari egyezmény által kijelölt területek
VÉDETT TERÜLETEK
NYILVÁNTARTÁSA
Cél a vizek állapota szempontjából a jelentős terhelések felmérése, azonosítása
Jelentős terhelések: amelyek valamely küszöbértéket meghaladják, vagy a víztestek és védett területek
állapotára olyan jelentős negatív hatással vannak, hogy a jó állapot elérése nem lehetséges vagy kockázatos
Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések
Pontszerű és diffúz szennyezőforrások
Veszélyes anyag szennyezések
Pontszerű és diffúz szennyezőforrások
Hidromorfológiai beavatkozások
Hosszirányú és keresztirányú beavatkozások, mederfenntartás…
Vízjárást módosító beavatkozások
Vízkivétel, vízbevezetés, vízátvezetés, vízvisszatartás, vízszintszabályozás…
EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ
TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK
Települési szennyvízbevezetések
• 54 települési szennyvíztisztító telep
• Összesen 27 millió m3/év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év N- és 174 t/év P-kibocsátás
• Legjelentősebb kibocsátók a pécsi, kaposvári és balatonlellei szennyvíztisztító telepek
• Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős
VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT
OKOZÓ TERHELÉSEK
Ipari szennyvízbevezetések
• 49 ipari kibocsátási ponton összesen 13 millió m3/év ipari szennyvíz kibocsátás
• Legjelentősebb kibocsátók a buzsáki halastavak, a pellérdi kémiai vízkezelő, valamint a harkányi gyógy-
és strandfürdő
• A 49 kibocsátóból 7-nek jelentős a hatása a befogadóra, 6-nak lehet, hogy jelentős
VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT
OKOZÓ TERHELÉSEK
Diffúz tápanyagterhelés
• Valamilyen intenzív területhasználat:
település, mezőgazdaság stb.
eredményeképpen
• Kis koncentrációban de nagy területről
• Hatásuk a vizekre összegződve jelentkezik
• Terhelés meghatározása MONERIS tápanyag
emissziós modellel
• A modell a pontszerű és a diffúz terhelés
forrásának és útvonalának azonosítására került
kifejlesztésre
• Fő tápanyagterhelők:
•.Talajvíz
• Pontszerű kibocsátók
• Felszíni lefolyás
• Települések
• Erózió
VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT
OKOZÓ TERHELÉSEK
Európai szinten is jelentős ipari kibocsátások – E-PRTR telepek
Pollution Release and Transfer Register – Szennyezőanyag kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás
A környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
szabályozza
• A működési területen 172 E-PRTR telephely
• Tevékenységi körök: intenzív állattartó telep,
települési szennyvíztisztító telep, bányászat stb.
Veszélyes (SEVESO) üzemek
96/82/EK (SEVESO) irányelv – súlyos ipari balesetek
veszélyének megelőzésére és csökkentésére alkotott
irányelv
• A működési területen 10, veszélyes anyagokkal
foglalkozó, küszöbérték feletti üzem
• Tevékenységi körök: vegyipar, növényvédőszer-
gyártás, olajipar, gázipar stb.
VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI)
ANYAG SZENNYEZÉSEK
Vízminőségi káresemények
2010-2012 között 13 vízminőségi káresemény (3 olajszennyezés, 3 hígtrágya szennyezés, 1
szennyvízbevezetés, 1 kagylópusztulás, 2 halpusztulás, 1 talajszennyezés, 1 vegyianyag-szennyezés, 1
ismeretlen)
Szennyezett területek, kármentesítés
2010-2012 között 110 szennyezett terület a
szennyezettség és a kármentesítés
különböző fázisában:
• Tényfeltárás: 10
• Beavatkozás: 30
• Utómonitoring: 68
• Lezárt (megszűnt szennyezés): 2
VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI)
ANYAG SZENNYEZÉSEK
Hosszirányú mozgást akadályozó keresztirányú elzárást okozó műtárgyak
Völgyzárógátak, duzzasztóművek, zsilipek, magas fenékgátak és fenékküszöbök
Keresztirányú mozgást akadályozó hosszirányú művek
Árvízvédelmi töltések, melyek leszűkítik a hullámtereket és elzárják az ártereket és az ott található holtágakat
Rendezett, szabályozott medrek
Gyors lefolyás, homogén lefolyásviszonyok
Tavak, tározók
Szabályozott vízszint, szegényes parti növényzet
Nem megfelelő mértékű és gyakoriságú fenntartás
Mélyre kotort meder, teljesen kiirtott parti növényzet
HIDROMORFOLÓGIAI
BEAVATKOZÁSOK
Keresztirányú műtárgy 111
Tavak, tórendszerek 56
Mederalak változás 123
Egyenes szakaszok 33
Kotrás 2010-2012 13
Partvédelem 13
HIDROMORFOLÓGIAI
BEAVATKOZÁSOK
Mértékadó vízkészlet (Qmértékadó)
Augusztusi 80 %-os tartósságú (legalább 25 napon keresztül rendelkezésre álló) lefolyás (Qaug,80%) a mértékadó
Ok: legkisebb mederbeni lefolyás, ugyanakkor a legjelentősebb vízigény
Ökológiai vízkészlet
Az élővilág fennmaradásához szükséges kisvízi vízkészlet
Hasznosítható vízkészlet
Qhasznosítható = Qmértékadó – Qökológiai – Qmár lekötött
Jelentős vízkivétel
Vízkivétel > Qhasznosítható - pl. halastavak - halastórendszerek
Jelentős vízbevezetés
Qmértékadó jelentős részét a mederbe bevezetett vízmennyisség adja - pl. Pécsi-vízbe pécsi szennyvíztelep
tisztított szennyvize
VÍZKIVÉTELEK,
VÍZBEVEZETÉSEK
Feltáró monitoring: vizek általános állapotértékelése
Operatív monitoring: kockázatos víztestek vizsgálata, intézkedések hatásának nyomon követése
Vizsgálati monitoring: ismeretlen szennyezések, rendkívüli események hatásának feltárása
Felszíni monitoring
Ökológiai és kémiai állapot feltárása érdekében végzett folyamatos és eseti mérések
• Vízrajzi mérés: 22 törzsállomás, 25 üzemi állomás, 80 expedíciós mérőhely
• Vízminőségi mérés: 128 mérési hely
Felszín alatti monitoring
Mennyiségi és kémiai állapot
• 153 termelőkút és150 figyelőkút (2004-2015)
• Mennyiségi mérés: 135 kútban
• Vízminőségi mérés: 221 kútban
Védett területek monitoringja
• 231 FEV és FAV monitoring pont
• Felelős szervezetek: VIZIG, VH, „KTF,” NPI
MONITORING
• Ökológiai állapotértékelés típus-specifikus
referencia állapotokhoz viszonyítva
Mesterséges és erősen módosított víztesteknél
a cél a „maximális/jó ökológiai potenciál”, ahol
a referencia a hasonló természetes víztest, de
engedmény a víztest funkciójának megtartása
• Kémiai állapotértékelés meghatározott
küszöbértékek alapján
• Állapotértékelés az „egy rossz, mid rossz”
elv szerint történik
Az integrált állapotértékelés végeredményeként 5
osztályos besorolás
FELSZÍNI VIZEK
ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE
K
J
M
Gy
R
Biológiai elemek
K
J
<J
FP FB MF MZ Hal
Fizikai-kémiai elemek
Szerv. Táp. Sót. Sav.
K
<K
K
<K
K
<K
K
<K
K
<K
Hidromorfológiai elemek
Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.
Ökológiai
állapot
Legrosszabb
osztály
Legrosszabb
osztály
Legrosszabb
osztályK
<K
Jó
Nem
Jó
Nem
Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)
Jó
Nem
Rosszabb osztály
Kémiai
állapot
Víztest
állapota
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
<J
K
J
<J
K
J
<J
• fitobenton indexek az eutrofizációval, szerves terheléssel, általános és hidromorfológiai degradációval, valamint
területhasználattal mutattak szoros összefüggést
• fitoplankton indexek a folyók esetében a tápanyagterhelésre, tározásra/duzzasztásra érzékeny, az állóvizek esetében a szerves
és tápanyagterhelés és területhasználatot együtt jellemző antropogén terhelési index-szel mutat erős korrelációt
• makrofiton index az eutrofizáció, területhasználat, hidromorfológiai beavatkozások (parti sáv átrendeződése) hatását mutatja
• makrozoobenton index a szerves és tápanyagterhelésre, területhasználatra, sóterhelésre érzékeny
FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI
ÁLLAPOTA
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Fitobenton Fitoplankton Makrofita Makro-
gerinctelenek
Biológiai
állapot
Vízfolyás víztestek biológiai elemek szerinti minősítése
kiváló
jó
mérsékelt
gyenge
rossz
adathiány
FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI
ÁLLAPOTA
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Oxigén háztartás,
szerves
Tápanyagok Sótartalom Savasodási
állapot
Fizikai-kémiai
állapot
Vízfolyás víztestek fizikai-kémiai elemek szerinti minősítése
kiváló
jó
mérsékelt
gyenge
rossz
adathiány
FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI
ÁLLAPOTA
8%
30%
17%
16%
29%
Vízfolyás víztestek ökológiai állapota
Jó
Mérsékelt
Gyenge
Rossz
Adathiány
FELSZÍNI VIZEK KÉMIAI
ÁLLAPOTA
FELSZÍN ALATTI VIZEK
ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE
gyenge
jó
vízszint-
süllyedés teszt
ivóvízbázis
teszt
FAVÖKO teszt
felszíni víz és szárazföldi
vízmérleg
teszt
intrúzió teszt
szennyezési
csóva teszt
mennyiségi
állapot
kémiai állapot
vízminőségi trend
(kémia és
hőmérséklet)
szennyezett
terület teszt
FAVÖKO* teszt
(felszíni víz
és szárazföldi)
A jó áll. fenntartása
veszélyeztetett
(kockázatos)
Felszín alatti
víztest állapota
FELSZÍN ALATTI VIZEK
ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE
100%
0%
Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota
Jó
Gyenge
Bizonytalan
Adathiány
70%
8%
0%
22%
Felszín alatti víztestek kémiai állapota
Jó
Gyenge
Bizonytalan
Adathiány
Felszín alatti víztestek állapota Jó Gyenge Bizonytalan Adathiány
Süllyedés teszt szerinti állapot 27 0
Felszíni vízre vonatkozó teszt szerinti állapot 14
FAVÖKO teszt szerinti állapot 17
Áramlási viszonyok hatása szerinti teszt 27 0
Mennyiségi állapot 27 0
Diffúz szennyeződés a víztesten 10 1 2 2
Szennyezett ivóvízbázis védőterület 15
Kémiai állapot 19 2 0 6
FELSZÍN ALATTI VIZEK
MENNYISÉGI ÁLLAPOTA
FELSZÍN ALATTI VIZEK KÉMIAI
ÁLLAPOTA
VÉDETT TERÜLETEK ÁLLAPOTA
– IVÓVÍZBÁZISOK
Gyenge minősítésű víztestek a vízbázis megfigyelő kutak adatai alapján
Víztest Szennyezett
vízbázisok
száma
Adott víztestre eső, küszöbértéket
meghaladó vízbázisok száma szennyező
paraméterenként
VOR-
kódja
jele neve NO3
-
SO4
2-
NO3
-
és SO4
2-
EC és SO4
2-
AIQ586 sp.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 2 2
Kockázatos minősítésű víztestek az ivóvíz termelő kutak adatai alapján
Víztest Kockázatos
vízbázisok
száma
Ivóvíz küszöbérték
túllépés
VOR-
kódja
jele neve NO3
-
SO4
2-
AIQ610 h.1.12 Mecsek 1 1
Gyenge minősítésű:
Kaposvári vm. Fácánosi vízbázis
Kockázatos minősítésű:
Pécs-Tortyogó vízbázis
VÉDETT TERÜLETEK ÁLLAPOTA
Természetes
fürdőhelyek
Tápanyagérzékeny
területek
Natura 2000
területek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related Content

More from every_drop_counts

More from every_drop_counts (6)

Árvízvédelmi sajátosságok / Flood protection specialties
Árvízvédelmi sajátosságok / Flood protection specialtiesÁrvízvédelmi sajátosságok / Flood protection specialties
Árvízvédelmi sajátosságok / Flood protection specialties
 
Vgt2 intézkedések / Water management measures
Vgt2 intézkedések / Water management measuresVgt2 intézkedések / Water management measures
Vgt2 intézkedések / Water management measures
 
Árvízi Kockázatkezelés társadalmasítás / Flood risks management public forum
Árvízi Kockázatkezelés társadalmasítás / Flood risks management public forumÁrvízi Kockázatkezelés társadalmasítás / Flood risks management public forum
Árvízi Kockázatkezelés társadalmasítás / Flood risks management public forum
 
NYUDUVIZIG viztestek minősítése
NYUDUVIZIG viztestek minősítéseNYUDUVIZIG viztestek minősítése
NYUDUVIZIG viztestek minősítése
 
Bevezetés a Vízgazdálkodási tervezés folyamatába
Bevezetés a Vízgazdálkodási tervezés folyamatábaBevezetés a Vízgazdálkodási tervezés folyamatába
Bevezetés a Vízgazdálkodási tervezés folyamatába
 
ENVIRON Kft
ENVIRON Kft ENVIRON Kft
ENVIRON Kft
 

Víztestek állapota / Quality of water bodies

  • 1. A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A DDVIZIG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ VÍZTESTEK ÁLLAPOTA (TERHELÉSEK ÉS HATÁSAIK) SINDLER CSABA DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
  • 2. A 2000/60/EK Irányelv (Víz Keretirányelv) célja: A felszíni és felszín alatti vizek ún. jó állapotának elérése 2015-re, 2021-re vagy 2027-re Vizek jó állapota: • Ha a használni kívánt víz állapota megfelel a használat által támasztott minőségi és mennyiségi követelményeknek • Ha a használat érdekében fellépő emberi beavatkozások a vizektől függő természetes élővilág működését nem zavarják Víztestek jó állapota: • Felszíni víztestek esetében: jó ökológiai és jó kémiai állapot (vagy potenciál) • Felszín alatti víztestek esetében: jó mennyiségi és jó kémiai állapot Jó állapot elérése érdekében: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (2009) és 6 évenkénti (2015, 2021…) felülvizsgálata A VÍZ KERETIRÁNYELV CÉLJA
  • 4. VGT1 értékelése Európai Bizottság ajánlásai Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) módszere: A DPSIR módszer: Drivers: Hajtóerők: Jó állapot meghiúsulásának okai, gazdasági-társadalmi igények Pressures: Terhelések: Emberi terhelések States: Állapotok: Víztestek állapota Impacts: Hatások: Emberi terhelések hatása (Vízgazdálkodási problémák) Responses: Válaszok: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott intézkedések A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS MÓDSZERE
  • 5. Víztestek fajtái: • Víztest: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legkisebb eleme, alapegysége • Felszíni víztest: a felszíni víznek egy jelentős, különálló eleme, szakasza • Vízfolyás víztest: 10 km2-nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező vízfolyások / szakaszok • Állóvíz víztest: 50 ha-nál nagyobb területű állóvizek / állóvíz rendszerek • Felszín alatti víztest: a felszín alatti víz egy vagy több víztartó képződményen belül lehatárolt része Víztestek kategóriái: • Természetes felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek • Erősen módosított felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: természetes eredetű, de az emberi tevékenység eredményeképpen jellegükben jelentősen megváltozott víztestek • Mesterséges felszíni (vízfolyás és állóvíz) víztestek: korábbi „szárazulat” helyén, valamilyen cél elérése érdekében mesterségesen létrehozott felszíni vízterek, vízfelületek • Felszín alatti víztestek VÍZTESTEK FAJTÁI ÉS KATEGÓRIÁI
  • 6. VÍZFOLYÁS, ÁLLÓVÍZ ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK Vízfolyás biológiai típus kód Hidro- morfológiai altípus Típus kód Vízgyűjtő méret Mederesés Mederanyag Geokémiai jelleg Tengerszint feletti magasság 1 S 1S kicsi nagy esésű durva szilikátos dombvidéki- hegyvidéki 2 S 2S kicsi nagy esésű durva meszes dombvidéki- hegyvidéki 2 M 2M közepes nagy esésű durva meszes dombvidéki- hegyvidéki 3 S 3S kicsi közepes esésű durva - közepes- finom meszes dombvidéki 3 M 3M közepes közepes esésű durva - közepes- finom meszes dombvidéki 4 L 4L nagyon nagy - nagy közepes esésű durva meszes dombvidéki 5 S 5S kicsi kis esésű durva meszes síkvidéki 5 M 5M közepes kis esésű durva meszes síkvidéki 6 S 6S kicsi kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki 6 M 6M közepes kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki 7 L 7L nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki 8 XL 8N nagyon nagy kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki 9 F Duna méretű közepes esésű durva meszes síkvidéki 9 K 9K Duna méretű kis esésű durva meszes síkvidéki 10 A 10A Duna méretű kis esésű közepes-finom meszes síkvidéki Felszín alatti víztestek típusai Állóvíz típus Méret Tengerszint feletti magasság Geokémiai jelleg Vízmélység Vízforgalom 1 >10 km2 síkvidéki meszes > 3 m Állandó 2 >10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó 3 <10 km2 síkvidéki szikes < 1 m Időszakos 4 1-10 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó 5 0,5-1 km2 síkvidéki szikes < 3 m Állandó 6 < 10 km2 síkvidéki meszes vagy szerves < 3 m Állandó 7 > 10 km2 dombvidéki meszes < 3 m Állandó Vízfolyás és állóvíz víztestek biológiai adatokkal igazolt típusai Felszín alatti víztestek típusa 1. sekély porózus 2. sekély hegyvidéki 3. porózus 4. hegyvidéki 5. porózus termál 6. Karszt 7. termálkarszt
  • 7. VÍZFOLYÁS ÉS ÁLLÓVÍZ VÍZTEST TÍPUSOK Vízfolyás víztest típus Darabszám Dombvidéki 2S 3 3S 99 3M 18 4L 1 Síkvidéki 6S 21 6M 16 7L 2 8N 1 ∑ 161 Állóvíz víztest típus Darabszám Sv 6 23 Dv 7 3 ∑ 26
  • 8. FELSZÍN ALATTI VÍZTEST TÍPUSOK Felszín alatti víztest típus Darabszám Sekély porózus (sp) 8 Sekély hegyvidéki (sh) 2 Porózus (p) 8 Hegyvidéki (h) 2 Porózus termál (pt) 1 Karszt (k) 3 Termálkarszt (kt) 3 ∑ 27
  • 9. ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÉS MESTERSÉGES VÍZTESTEK • Természetes felszíni víztestek: 38 db • Természetes vízfolyás víztest: 37 db • Természetes állóvíz víztest: 1 db • Erősen módosított felszíni víztestek: 132 db • Erősen módosított vízfolyás víztestek: 108 db • Erősen módosított állóvíz víztestek: 24 db • Mesterséges felszíni víztestek: 17 db • Mesterséges vízfolyás víztestek: 16 db • Mesterséges állóvíz víztestek: 1 db Erősen módosítottság feltételei: Keresztirányú átjárhatóság csökkenése (töltésezés), hossz-szelvény változása, partvédelem, mesterséges anyagok, mederbeli műtárgyak miatt a hosszirányú átjárhatóság akadályozása/megszűnése, duzzasztás, vízjárás megváltoztatása, vízfolyás/állóvíz kategória váltása, mederalak változása, parti sáv és ártér szerkezetének és vegetációinak megváltozása Mesterséges víztestek: Belvízcsatornák, övcsatornák, magasvezetésű csatornák
  • 10. Ivóvízbázisok védőterületei • A VKI 7. cikk szerint:, min. 10 m3/nap kapacitás vagy 50 fő ellátása • 2 db felszíni és 303 db felszín alatti üzemelő vagy távlati ivóvízbázis Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek • Meghatározása a 240/2000. (XII. 23.), illetve a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletek által történik Természetes fürdőhelyek • A fürdővizek kijelölésének elveit a 78/2008 (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg • 69 db természetes fürdőhely (63 db balatoni, 6 db egyéb) Természeti értékei miatt védett területek • Halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt (pisztrángos, márnás, dévéres) vizek (a működési területen nincs) • 1996. évi LIII. Törvény (természetvédelmi törvény) által védett természeti területek • Natura 2000 (madárvédelmiés természetmegőrzési) területek • Ramsari egyezmény által kijelölt területek VÉDETT TERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA
  • 11. Cél a vizek állapota szempontjából a jelentős terhelések felmérése, azonosítása Jelentős terhelések: amelyek valamely küszöbértéket meghaladják, vagy a víztestek és védett területek állapotára olyan jelentős negatív hatással vannak, hogy a jó állapot elérése nem lehetséges vagy kockázatos Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések Pontszerű és diffúz szennyezőforrások Veszélyes anyag szennyezések Pontszerű és diffúz szennyezőforrások Hidromorfológiai beavatkozások Hosszirányú és keresztirányú beavatkozások, mederfenntartás… Vízjárást módosító beavatkozások Vízkivétel, vízbevezetés, vízátvezetés, vízvisszatartás, vízszintszabályozás… EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK
  • 12. Települési szennyvízbevezetések • 54 települési szennyvíztisztító telep • Összesen 27 millió m3/év tisztított szennyvíz-, 2168 t/év N- és 174 t/év P-kibocsátás • Legjelentősebb kibocsátók a pécsi, kaposvári és balatonlellei szennyvíztisztító telepek • Az 54 telepből 20-nak jelentős a hatása a befogadóra, 19 db-nak lehet, hogy jelentős VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK
  • 13. Ipari szennyvízbevezetések • 49 ipari kibocsátási ponton összesen 13 millió m3/év ipari szennyvíz kibocsátás • Legjelentősebb kibocsátók a buzsáki halastavak, a pellérdi kémiai vízkezelő, valamint a harkányi gyógy- és strandfürdő • A 49 kibocsátóból 7-nek jelentős a hatása a befogadóra, 6-nak lehet, hogy jelentős VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK
  • 14. Diffúz tápanyagterhelés • Valamilyen intenzív területhasználat: település, mezőgazdaság stb. eredményeképpen • Kis koncentrációban de nagy területről • Hatásuk a vizekre összegződve jelentkezik • Terhelés meghatározása MONERIS tápanyag emissziós modellel • A modell a pontszerű és a diffúz terhelés forrásának és útvonalának azonosítására került kifejlesztésre • Fő tápanyagterhelők: •.Talajvíz • Pontszerű kibocsátók • Felszíni lefolyás • Települések • Erózió VIZEK FIZIKO-KÉMIAI ELVÁLTOZÁSAIT OKOZÓ TERHELÉSEK
  • 15. Európai szinten is jelentős ipari kibocsátások – E-PRTR telepek Pollution Release and Transfer Register – Szennyezőanyag kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás A környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szabályozza • A működési területen 172 E-PRTR telephely • Tevékenységi körök: intenzív állattartó telep, települési szennyvíztisztító telep, bányászat stb. Veszélyes (SEVESO) üzemek 96/82/EK (SEVESO) irányelv – súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésére és csökkentésére alkotott irányelv • A működési területen 10, veszélyes anyagokkal foglalkozó, küszöbérték feletti üzem • Tevékenységi körök: vegyipar, növényvédőszer- gyártás, olajipar, gázipar stb. VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI) ANYAG SZENNYEZÉSEK
  • 16. Vízminőségi káresemények 2010-2012 között 13 vízminőségi káresemény (3 olajszennyezés, 3 hígtrágya szennyezés, 1 szennyvízbevezetés, 1 kagylópusztulás, 2 halpusztulás, 1 talajszennyezés, 1 vegyianyag-szennyezés, 1 ismeretlen) Szennyezett területek, kármentesítés 2010-2012 között 110 szennyezett terület a szennyezettség és a kármentesítés különböző fázisában: • Tényfeltárás: 10 • Beavatkozás: 30 • Utómonitoring: 68 • Lezárt (megszűnt szennyezés): 2 VESZÉLYES (ÚN. ELSŐBBSÉGI) ANYAG SZENNYEZÉSEK
  • 17. Hosszirányú mozgást akadályozó keresztirányú elzárást okozó műtárgyak Völgyzárógátak, duzzasztóművek, zsilipek, magas fenékgátak és fenékküszöbök Keresztirányú mozgást akadályozó hosszirányú művek Árvízvédelmi töltések, melyek leszűkítik a hullámtereket és elzárják az ártereket és az ott található holtágakat Rendezett, szabályozott medrek Gyors lefolyás, homogén lefolyásviszonyok Tavak, tározók Szabályozott vízszint, szegényes parti növényzet Nem megfelelő mértékű és gyakoriságú fenntartás Mélyre kotort meder, teljesen kiirtott parti növényzet HIDROMORFOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK Keresztirányú műtárgy 111 Tavak, tórendszerek 56 Mederalak változás 123 Egyenes szakaszok 33 Kotrás 2010-2012 13 Partvédelem 13
  • 19. Mértékadó vízkészlet (Qmértékadó) Augusztusi 80 %-os tartósságú (legalább 25 napon keresztül rendelkezésre álló) lefolyás (Qaug,80%) a mértékadó Ok: legkisebb mederbeni lefolyás, ugyanakkor a legjelentősebb vízigény Ökológiai vízkészlet Az élővilág fennmaradásához szükséges kisvízi vízkészlet Hasznosítható vízkészlet Qhasznosítható = Qmértékadó – Qökológiai – Qmár lekötött Jelentős vízkivétel Vízkivétel > Qhasznosítható - pl. halastavak - halastórendszerek Jelentős vízbevezetés Qmértékadó jelentős részét a mederbe bevezetett vízmennyisség adja - pl. Pécsi-vízbe pécsi szennyvíztelep tisztított szennyvize VÍZKIVÉTELEK, VÍZBEVEZETÉSEK
  • 20. Feltáró monitoring: vizek általános állapotértékelése Operatív monitoring: kockázatos víztestek vizsgálata, intézkedések hatásának nyomon követése Vizsgálati monitoring: ismeretlen szennyezések, rendkívüli események hatásának feltárása Felszíni monitoring Ökológiai és kémiai állapot feltárása érdekében végzett folyamatos és eseti mérések • Vízrajzi mérés: 22 törzsállomás, 25 üzemi állomás, 80 expedíciós mérőhely • Vízminőségi mérés: 128 mérési hely Felszín alatti monitoring Mennyiségi és kémiai állapot • 153 termelőkút és150 figyelőkút (2004-2015) • Mennyiségi mérés: 135 kútban • Vízminőségi mérés: 221 kútban Védett területek monitoringja • 231 FEV és FAV monitoring pont • Felelős szervezetek: VIZIG, VH, „KTF,” NPI MONITORING
  • 21. • Ökológiai állapotértékelés típus-specifikus referencia állapotokhoz viszonyítva Mesterséges és erősen módosított víztesteknél a cél a „maximális/jó ökológiai potenciál”, ahol a referencia a hasonló természetes víztest, de engedmény a víztest funkciójának megtartása • Kémiai állapotértékelés meghatározott küszöbértékek alapján • Állapotértékelés az „egy rossz, mid rossz” elv szerint történik Az integrált állapotértékelés végeredményeként 5 osztályos besorolás FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE K J M Gy R Biológiai elemek K J <J FP FB MF MZ Hal Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav. K <K K <K K <K K <K K <K Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf. Ökológiai állapot Legrosszabb osztály Legrosszabb osztály Legrosszabb osztályK <K Jó Nem Jó Nem Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista) Jó Nem Rosszabb osztály Kémiai állapot Víztest állapota Egyéb specifikus szennyezők (fémek) K J M Gy R K J M Gy R K J M Gy R K J M Gy R K J M Gy R K J M Gy R K J <J K J <J K J <J
  • 22. • fitobenton indexek az eutrofizációval, szerves terheléssel, általános és hidromorfológiai degradációval, valamint területhasználattal mutattak szoros összefüggést • fitoplankton indexek a folyók esetében a tápanyagterhelésre, tározásra/duzzasztásra érzékeny, az állóvizek esetében a szerves és tápanyagterhelés és területhasználatot együtt jellemző antropogén terhelési index-szel mutat erős korrelációt • makrofiton index az eutrofizáció, területhasználat, hidromorfológiai beavatkozások (parti sáv átrendeződése) hatását mutatja • makrozoobenton index a szerves és tápanyagterhelésre, területhasználatra, sóterhelésre érzékeny FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Fitobenton Fitoplankton Makrofita Makro- gerinctelenek Biológiai állapot Vízfolyás víztestek biológiai elemek szerinti minősítése kiváló jó mérsékelt gyenge rossz adathiány
  • 23. FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Oxigén háztartás, szerves Tápanyagok Sótartalom Savasodási állapot Fizikai-kémiai állapot Vízfolyás víztestek fizikai-kémiai elemek szerinti minősítése kiváló jó mérsékelt gyenge rossz adathiány
  • 24. FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 8% 30% 17% 16% 29% Vízfolyás víztestek ökológiai állapota Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Adathiány
  • 26. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE gyenge jó vízszint- süllyedés teszt ivóvízbázis teszt FAVÖKO teszt felszíni víz és szárazföldi vízmérleg teszt intrúzió teszt szennyezési csóva teszt mennyiségi állapot kémiai állapot vízminőségi trend (kémia és hőmérséklet) szennyezett terület teszt FAVÖKO* teszt (felszíni víz és szárazföldi) A jó áll. fenntartása veszélyeztetett (kockázatos) Felszín alatti víztest állapota
  • 27. FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE 100% 0% Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Jó Gyenge Bizonytalan Adathiány 70% 8% 0% 22% Felszín alatti víztestek kémiai állapota Jó Gyenge Bizonytalan Adathiány Felszín alatti víztestek állapota Jó Gyenge Bizonytalan Adathiány Süllyedés teszt szerinti állapot 27 0 Felszíni vízre vonatkozó teszt szerinti állapot 14 FAVÖKO teszt szerinti állapot 17 Áramlási viszonyok hatása szerinti teszt 27 0 Mennyiségi állapot 27 0 Diffúz szennyeződés a víztesten 10 1 2 2 Szennyezett ivóvízbázis védőterület 15 Kémiai állapot 19 2 0 6
  • 29. FELSZÍN ALATTI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA
  • 30. VÉDETT TERÜLETEK ÁLLAPOTA – IVÓVÍZBÁZISOK Gyenge minősítésű víztestek a vízbázis megfigyelő kutak adatai alapján Víztest Szennyezett vízbázisok száma Adott víztestre eső, küszöbértéket meghaladó vízbázisok száma szennyező paraméterenként VOR- kódja jele neve NO3 - SO4 2- NO3 - és SO4 2- EC és SO4 2- AIQ586 sp.1.6.1 Kapos-vízgyűjtő 2 2 Kockázatos minősítésű víztestek az ivóvíz termelő kutak adatai alapján Víztest Kockázatos vízbázisok száma Ivóvíz küszöbérték túllépés VOR- kódja jele neve NO3 - SO4 2- AIQ610 h.1.12 Mecsek 1 1 Gyenge minősítésű: Kaposvári vm. Fácánosi vízbázis Kockázatos minősítésű: Pécs-Tortyogó vízbázis