w? 

 
     

úi trilágrentl születik a

í"

  

   

  "l,   

mosíanivilágttalsááhol? 

   

     

, ___: ._. ___;  :'
...
problémákat.  Az égető problé-
mák elodázásának legfőbb oka. 
hogy még nem alakult ki a vilá-
gelitben egységes álláspont ...
l, a |  en! ez i't 

rend,  egyelőre a globális rész-
vénytársaság megerősítésére tö-
rekszik.  Estulin szerint a Bilder-
...
hasonló a helyzet ahhoz,  ami
l929 és 1939 között volt.  Ezért
az új világrend létrehozásán fára-
dozó világerők esetleg a...
jött létre ez a kamattal működte-
tett magánpénz-monopólium,  ad-
dig a közhatalom - az állam -
közszolgáltatásként állíto...
ti.  Tényleges átadásról és átvétel-
ről temíészetesen nincs szó.  hi-
szen ezeket a számviteli nyilván-
tartási indexeket...
niuk,  hanem az index-kereskede-
lem el nem számolt költségeit is
rá tudták terhelni a közhatalom-
ra. 

A kormányok vetté...
Ha azonban a gátlástalan pénzéh-
ség által vezérelt befektető barik-
árok okoznak több ezermilliárd
nagyságrendű kárt fele...
telettlező

amílmnln IIIÜIÍBÍI

 

kell az adósságszolgálati terhe-
ket,  akkor valójában pénzkivonás
zajlik.  Ilyen esetb...
keltében a pénzügyi befektetés
szinte teljesen kockázatmentessé
vált. 

Egy olyan országban,  ahol
nincs jövedelemtermelés...
letenni

 

ll telviláuosotlástól
a Itheraliztnus
csumára

A francia fonadalmat megelő-
ző felvilágosodás mindannak a
bete...
riség rendelkezésére álló tenné-
szeti és civilizációs kömyezet
minden egyes ember közös örök-
sége,  Llgyanúgy minden emb...
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Drábik János - A Sötét Újkor részlet -  Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Drábik János - A Sötét Újkor részlet - Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit

1,840 views

Published on

Részlet Drábik János A Sötét Újkor - Búcsú a Felvilágosodástól c. könyvéből, szkennelve a Leleplezőből

Published in: Business, Health & Medicine
1 Comment
0 Likes
Statistics
Notes
  • Nagyon értékes előadás, köszönjük! Az új alkotmány már kész, most a helyi pénzek bevezetésen a sor ( helyipenz.wordpress.com ), amit a Nemzeti Vidékstratégia is támogat! Lásd: http://www.scribd.com/NemzetiUjjaepites
       Reply 
    Are you sure you want to  Yes  No
    Your message goes here
  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,840
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
4
Actions
Shares
0
Downloads
8
Comments
1
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Drábik János - A Sötét Újkor részlet - Válaszút Előtt a Pénzuralmi Világelit

  1. 1. w? úi trilágrentl születik a í" "l, mosíanivilágttalsááhol? , ___: ._. ___; :' l . A világot irányító nemzetközi pénzkartell számos hálózatot és intézményt működtet. Ezek közül is kiemelkedik fontossága miatt a Trilateral Commission (Három- oldalú Bizottság), a Council on Foreign Relations (Külkapcsola- tok Tanácsa). valamint a Bilder- berg Csoport. A Háromoldalú Bi- zottság Dublinban vitatta meg a világhelyzetet, a Külkapcsolatok Tanácsa pedig Montrealban. A harmadik fontos szervezet, a Bi- derberg Csoport pedig a Barcelo- na közelében fekvő Sitgesben tartotta ezúttal is zárt ajtók mö- gött tanácskozását. A Bilderberg Csoport idei eszmecseréjén egy- értelművé vált. hogy a transzna- cionális érdekcsoportok vezetőit aggasztja az eurót körülvevő bi- zonytalanság, mert veszélyezteti a további európai integrációt, va- lamint az új globális valutára át- térést. A Görögországban kibon- takozó pénzügyi válság egyrészt megingatta az európai pénzügyi rendszert, másrészt ürügyül szol- gált olyan drasztikus megszorító intézkedések bevezetésére, ame- lyek kaotikus viszonyokat idéz- hetnek elő. A transznacionális elit arról akarja meggyőzni a közvé- leményt. hogy a káoszt és az an- archiát csak a jelenlegi világural- mi viszonyok gyökeres átalakítá- sával lehet elkerülni. A szándéko- san előidézett káosz. amelyet a szupergazdag oligarchák pénzü- gyi intézményeikkel, óriás bank- jaikkal és a tulajdonukban lévő kockázati-tőke alapokkal az el- lenőrzésük alatt tartottak. alkal- mat nyújthat olyan globális pénz- ügyi mechanizmus létrehozására. amelyre az egy-központból irá- nyított világrendszer - a világál- lam - működtetésére szükség van. A Görögország ellen beindí- tott pénzügyi támadás az euró és az eurózóna egésze elleni táma- dássá alakult át. A fejlemények bizonyos fokig kapcsolatban áll- tak a görög gazdaság strukturális 29 a ami/ w W problémáival is. A kibontakozó válság méretei már az Európai Unió gazdasági és politikai integ- ritását fenyegették. Mindezt nem lehet a gátlástalanul nyerészke- désre törekvő nagy pénzügyi já- tékosok kapzsiságával magyaráz- ni. Nyilvánvaló, hogy mélyreha- tóbb okok is találhatók a görög válsághelyzet kialakulása mö- gött. Erre utalt Soros György. amikor kijelentette: az Európai Unió ezt a válságát elsősorban az európai, közelebbről a német po- litikusok vonakodásának köszön- heti. A nevezettek késlekedtek meghozni a felhalmozódott prob- lémákra vonatkozó döntéseket. Emiatt az Európát sújtó válság mindaddig folytatódott, amíg az EU illetékesei nem döntöttek az Európai Valutaalap létrehozásá- ról. amely lehetővé teszi az EU tagországok egyre növekvő költ- ségvetési hiányainak leküzdését. Az európai vezetők arra kénysze- rültek, hogy válasszanak az euró- zóna összeomlása, és az Európai Unió irányításának további cent- ralizálása között. A transznacio- nális pénzkanell úgy látja, hogy a monetáris uniót ki kell egészíteni fiskális unióval, vagyis Brüsszel- ből kell irányítani az európai adó- rendszert, és az Európai Unió tagállamainak költségvetési poli- tikáját. Jacques Attali francia pénzü- gyi és gazdasági szakértő, aki Mitterand korábbi francia elnök közeli munkatársa és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) első elnöke volt, a kö- zelmúltban részletesen is kidol- gozott egy konkrét tervet az EU erőteljesebb központosítására. Attali azt ajánlja, hogy az EU tagállamai hozzák létre saját in- tézményeiket a pénzügyi rendsz- ert irányító struktúrák tevékeny- ségének szoros ellenőrzésére. Ajánlotta továbbá, hogy vezesse- nek be új hitelezési rendszert, amely nem kapcsolódik az Euró- pai Központi Bankhoz. sem az Beruházási Bankhoz. illetve a kormányokhoz. Ez az új hitelezé- si rendszer garanciát vállalna az életképes helyi pénzügyi szerve- zetek működéséért, és tulajdoni részesedést is vásárolna magának bennük. Ez az európai hitelinté- zet csak meghatározott feltételek mellett nyújtana hiteleket. Attali szorgalmazta európai pénzügyminisztérium létrehozá- sát is, amely kezdettől fogva jo- gosult lenne az Európai Unió ne- vében kölcsönök nyújtására. Ez kiegészülne egy Európai Költ- ségvetési Alap felállításával, amelynek hatáskörébe tartozna azon tagországok költségvetésé- nek a felügyelete. amelyek fel- halmozódott adóssága meghalad- ja nemzeti össztennékük 85%-át. Attali úgy vélte. hogy ha vona- kodnak ezt megtenni az európai döntéshozók, akkor még súlyo- sabb válsághelyzetekkel kell a jö- vőben szembenézniük. Az Egyesült Allamok nyomá- sára Angéla Merkel német kan- cellár végül hozzájárult - állító- lag Nicolas Sarkozy francia el- nök nyomására is -. hogy 2010 májusában az Európai Unió pénzügyi és gazdasági miniszte- rei aláírjanak egy megállapodást az eurózóna költségvetési stabili- zációjáról. Létrehoztak egy 60 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kisegíti az átmenetileg fi- zetési nehézségekkel küzdő or- szágokat. E pénzügyi kisegítő rendszer keretében a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagorszá- gok 440 milliárd euró nagyság- rendben olyan hitelekhez juthat- nának, amelyeket az Európai Unió tagországai együttesen sza- vatolnak. A Nemzetközi Valutaa- lap kötelezettséget vállalt további 250 milliárd euró garantált hitel folyósítására, ha ez szükségessé válik. Ennek a 750 milliárd euró- nak az a célja, hogy biztosítsa az eurózónához tartozó államok fi- zetőképességét. E feladat végre- hajtásában az Európai Központi Bank is részt vesz. A világ központi bankjai is be- jelentették - köztük az amerikai Federal Reserve. a FED -. hogy soron kívül megfelelő összegű dollárt bocsát az Európai Köz- ponti Bank, valamint a brit és a svájci bankok számára. Mindezt a centralizált európai pénzügyi rendszer kialakítására tett első lé- péseknek is tekinthetjük. Egyelő- re még nem világos, hogy az új globális pénzügyi rend tervezői konkrétan miként képzelik el a világ pénzügyi irányítását, és eb- ben a , ,new global Íinancial or- der"-ben milyen szerepet szán- nak az olyan intézményeknek. mint a Nemzetközi Valutaalap. Az is a napirenden van, hogy a Nemzetközi Valutaalap elláthassa egy nemzetek feletti szabályozó és irányító központ szerepét. amelyet a G-24-ek testülete felü- gyel. irülnet: a nemzetet: feletti hatalmi szentek A világ ismét a tanúja lehet egy olyan, nemzetek feletti me- chanizmus kialakításának, amely ellenőrzi az egyes államok nem- zetgazdaságait. és ha válsághely- zet alakul ki. akkor gyorsan köz- belép a szükséges változtatás ér- dekében, de felkészülten és szer- vezett módon. Ennek lényege szorosabbra fűzni az integrációt az Európai Unión belül. mert ez az euro-atlanti hatalmi tömb - a nyugat - megerősítésének előfel- tétele. A világ pénzuralmi vezető körei által Európára kényszerített program a részben mesterségesen előidézett adósságválságot újabb hatalmas kölcsönök nyújtásával kívánja ellensúlyozni. Ez a meg- oldás valójában súlyosbítja. és nem megoldja az egyes államok költségvetésében jelentkező
  2. 2. problémákat. Az égető problé- mák elodázásának legfőbb oka. hogy még nem alakult ki a vilá- gelitben egységes álláspont ezek- ben a kérdésekben a legfőbb glo- bális döntéshozók körében folyó hatalmi harc miatt. Az Európai Unió tanácsának statisztikai hivatala. az Eurostat szerint 2010-ben az eurózónához tartozó államok eladósodottsága nemzeti össztcrrnékük 77,7 %- áról 83,ó f/ c-ára növekszik. A pénzügyi szakértők nemcsak Gö- rögország és Portugália esetében. de Spanyolország. Olaszország és több más ország esetében is az eladósodottság mértékére vonat- kozó statisztikai adatokat a tényadatokhoz képest ala- csonynak tartják, Görög- ország eladósodottsága el- éri nemzeti összterrnéké- nek a 875 C/ o-át. Lengye- lország esetében az eladó- sodottság a nemzeti össz- termék l5-szöröse. Szlo- vénia esetében a ll-szere- se. Az Egyesült Allamok eladósodottsága nemzeti össztermékének az 5-szö- röse. az eurózóna tagálla- mainak az eladósodottsága az adott államok nemzeti összterrnékéknek 4,34-sz- erese. A strukturális átalakítá- sok egyelőre még váratnak magukra. A helyzet enyhí- tésére az Európai Unió pénzügyininiszterei mege- gyeztek a német terv elfo- gadásában. 2010. május 21-én az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet. és az Euró- pai Unió Tanácsának elnöke, Herman A. van Rompuy támo- gatta a tagállamok költségvetésé- nek szorosabb egyeztetését. bele- értve a szankciók kiszabását is azokra a tagállamokra, amelyek megszegik az Európai Unió költ- ségvetési szabályait. E szankciók közé tartozik azon tagállamok szavazati jogának felfüggesztése. valamint infrastrukturális bem- házásaik támogatásának megvo- nása, amelyek ismételten vétenek a költségvetési korlátok ellen. Felmerült az is, hogy az Európai Unió már azt megelőzően meg- vizsgálja az egyes tagállamok költségvetéseit, mielőtt azok a nemzeti törvényhozások elé ke- rülnek. Az Európai Unió Bizottsága. az Európai Központi Bank és az eurócsoporthoz (eurózónához) tartozó ll ország azonban továb- bi ambiciózus tervekről is tár- gyalt. Ezek közé tartozott az eu- rózóna ll tagállama közös költ- ségvetésének elfogadása. Azért, hogy elkerüljék a pénz- ügyi összeomlást, az Európai Unió országai egymás után kény- szerültek rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések beveze- tésére. Befagyasztották az állami alkalmazottak bérét és nyugdíját, csökkentették a szociális kiadá- mert a munkanélküliek létszáma a munkaképes lakosság körében elérte a 10 17%-ot, és további növe- kedésére lehet számítani. Ennek következtében az Európai Unió tagállamaiban legalább 80 milli- óan élnek a szegénységi szint alatt. Mindezt azért említettük meg a Bilderberg Csoport sitgesi talál- kozója kapcsán. men érzékeltetni akartuk: meglehetősen nehéz kérdésekben kellett súlyos dönté- seket hoznia annak a hatalmi elit- nek, amely továbbra is meg akar- ja tartani ellenőrzését a világ fel- CH. A világelit számos meghívott- A Bilderberg ma ionettfiguraként rángat mindent sokat. növelték a nyugdíj-korha- tárt. Görögország elsőként kény- szerült ilyen intézkedéseket hoz- ni. Utána Németország döntött arról; hogy 2011-től 2016-ig évente 10 milliárd euróval csök- kenti állami kiadásait. Franciaor- szág megszüntette az alacsony jövedelmű családok számára az évi nyugdíjat. A Nemzetközi Valutaalap ny- omására Spanyolország is átfogó nyugdíjreforrnra kényszerült, en- nek keretében befagyasztják a nyugdíjak indexelését, csökken- tik a közalkalmazottak létszámát és fizetését. Hasonló megszorítá- sokra készülnek Nagy-Britanniá- ban, Olaszországban és több más országban. E megszorítások kö- vetkezményeit nehéz felmérni, ja ezúttal távol maradt a találko- zótól, mert a tanácskozáson való részvétel már túlságosan kedve- zőtlenül érintheti megítélésüket. ha jelenlétük ismertté válik. Az uralkodó pánikhangulutot csak fokozták a Nemzetközi Valutaa- lap megszorító intézkedései nyo- mán kirobbant véres tüntetések Görögországban. Ez is jelezte, hogy a világelit fokozatosan kez- di elveszteni uralmát az esemé- nyek felett, miközben a világköz- vélemény ellenséges beállítódása fokozódik. A világközvélemény fokozott érdeklődését jelzi, hogy a londoni Guardian számára már másodszor készített beszámolót a Bilderberg-találkozóról Charlie Skelton, de részletes tudósítást közölt róla a Russia Today is. Különlegességnek számít, hogy az Európai Parlament felké- résére Daniel Estulin - aki figye- lemre méltó könyvet is írt a Bil- derberg Csoport működéséről - előadást tartott a brüsszeli politi- kusok számára. Ebben azt állítot- ta, hogy a világ pénzügyi elitje a globális gazdaság összeomlását készíti elő azért, hogy átalakítsa a világgazdaságot egy globális részvéttytársasággá. antelynek egyedül ő az irányítója és has- zonélvezője. Estulin könyve vi- lágszerte a Bilderberg Csopoitra irányította a figyelmet, megvilá- gítva, hogy milyen szerepet ját- szik, és miért kell tevékenységét leállítani. A pénzuralmi világrendbett is létez- nek azok, akik vezetnek és azok, akik a megho- zott döntésekre reagál- nak. Ez utóbbiak jobban ismertek, többen van- nak, és látszatra erőseb- bek, az igazi hatalom azonban az előzőeknél van. A globális pénzü- gyi rendszerben az oli- garcha réteget a Bilder- berg Csoport képviseli. A Bilderberg Cso- port szervezete dinami- kus, vagyis időről időre változik, befogadja, de maga is létrehozza az új jelenségeket, és eltávo- lítja azokat. amelyek hanyatlanak, amelyek felett eljárt az idő. Tag- jainak egy része folya- ntatostttt változik, de a szervezet maga változatlan. Ez egy önma- gával párbeszédet folytató. virtu- ális hálózat. amely össze van fo- nódva a pénzügyi, politikai és gazdasági és ipari irányítással. A Bilderberg Csoport titkos társas- ág. A mindent látó szemhez tarto- zik. Estulin azonban állítja: nincs olyan klasszikus értelemben vett összeesküvésről szó, ahogy azt elképzeljük. Nem ülnek titkos csoportok a sötétben egy asztal körül, kezeiket fogva. egy kristá- lygömböt figyelve. s így tervezve a világ jövőjét. A Sitgesben összegyűlt embe- reket meghatározott eszmei elkö- telezettség kapcsolja össze. A Bilderberg Csoport még nem a világkortttánjt vagy az új világ-
  3. 3. l, a | en! ez i't rend, egyelőre a globális rész- vénytársaság megerősítésére tö- rekszik. Estulin szerint a Bilder- berg-tanácskozások célja azonos ideológiát követő világ-arisztok- ráciának a létrehozása, amely ké- pes optimálisan irjányítani boly- gónkat Európa és Eszak-Amerika elitjeinek együttműködésével. Egy olyan óriási kartellhálózat, amely hatalmasabb, mint bárme- ly nemzet a világon. Ez a szu- perkartell ellenőrzi az emberiség életbevágó szükségleteit, tenné- szetesen saját érdekeit és jólétét szem előtt tartva. A világ többi része az alulmaradottak, a , ,mos- datlanok nagy tömegét" alkot- nák. A Bilderbeg Csoport a nem- zetközi pénzügyi közösség azon intézménye, amely a leghatalrna- sabb és legagresszívabb pénzü- gyi érdekeket reprezentálja. A je- len helyzetben ez az emberiség legrosszabb ellenségeinek kom- binációja - vélte Estulin. A Bil- derberg Csopon a korporációs tö- megtájékoztatás figyelmének központjába került. Nem azén, mert a tájékoztatási ipar hirtelen ráébredt a többi ember iránti fele- lősségére, hanem azért, mert a közvélemény rákényszerítette a véleményhatalom képviselőit an- nak belátására, hogy az elnökök és korrnányfők, a királyok és ki- rálynők csak dróton rángatott fig- urák a világforrnáló erők kezé- ben, amelyek a színfalak mögött tevékenykednek, A világgazda- ság összeomlása közepette vala- mi történt. Az emberek gyakran ki vannak szolgáltatva olyasmi- nek, amit nem értenek. Ez arra ösztönzi őket, hogy fellépjenek saját érdekeik védelmében. Ez történt Görögországban, ez/ van folyamatban az Egyesült Alla- mokban. A pénzügyi válság örvénylése elsodorta az emberek félelmét. Felismerték, hogy létük került veszélybe, ezért elveszítették fé- lelmüket, és ma másképp látják a Bilderberg Csoportot. Ezért mondhatta a Külkapcsolatok Ta- nácsa, a CFR montreali tanácsko- zásán Zbigniew Brzezinsky, a Trilaterális Bizottság egyik alapí- tója, hogy a globális méretű poli- tikai öntudatra-ébredés - a világ- eliten belül folyó hatalmi harccal együtt - már veszélyezteti a glo- bális konnányzás létrehozására irányuló világstratégiát. Estulin kemény szavakkal ítélte el azo- kat, akik titkos társaságok szárná- ra dolgoznak, és anyagi előnyö- kért elárulták nemzetüket. Oket nemcsak saját népük és nemze- tük, de az egész emberiség áruló- inak nevezte. Estulin kitért a Római Biroda- lom bukására, majd a XIV. szá- zadban bekövetkezett hanyatlás- ra, a spekulációs pénzügyi bubo- rék létrejöttére, majd pedig a tör- ténelmi újkor beköszöntére. Ek- kor új intézmények jöttek létre. Megszületett a modem nemzetál- lami köztársaság koncepciója, amelyben a természetjog elvei ér- vényesültek. A polgárok az álla- mot - fő feladataként - a tudo- mányos és a technológiai haladás szolgálatával bízták meg. A Bil- derberg Csoport tagjai azonban világbirodalmat akarnak. Ezt ne- vezik globalizációnak. Sokan gondolják úgy, hogy egy biroda- lom létrehozásához pénzre van szükség. A pénz azonban önma- gában nem hoz létre sem a vagy- ont, sem a gazdaságot. A pénznek nincs belső értéke. Az emberi szellem és tudás határozza meg bolygónk fejlődését. Avilánnaztlasán szándékos rombolása A Bilderberg Csoport által képviselt világelit már nem elő- ször rombolja szándékosan a vi- lággazdaságot. E zárt érdekcso- port elődei ezt tették a XIV. szá- zadban, a sötét középkorban, amikor a lakosság jelentős része megsemmisült. Ez a világelit a jelenben nulla növekedést és nul- la progressziót akar. A Külkap- csolatok Tanácsa, a CFR egyik, 1980-ban készült anyaga szerint a globális gazdaság ellenőrzött dezintegrációjára van szükség. A Bilderberg Csoport 1995-ben sz- intén a pusztítás mellé állt, még- pedig úgy, hogy tervbe vette e vi- lággazdaság szándékos összeom- lasztását. A nagy világválság ténylegesen mások vagyonának tömeges elvételét célozta. Ez a világválság nem tüntette el Ame- rika kapitalistáit. Ellenkezőleg! A országukat rrnimasáki ' gazdasági világválság még gaz- dagabbá tette őket, mert lehetővé tette a vagyon elvételét azoktól. akik előállították és működtették, és azokhoz csoportosította át, akik máris gazdagok voltak. A Bank of America sokmilli- árd dollárt keresett az 1929-től 1937-ig végzett árverezésekkel. Egy percig se gondoljuk. hogy a várható újabb gazdasági világ- összeomlás - a Soros által jelzett és még előttünk álló második szakaszkövetkeztében - a leg- gazdagabbak érdekei fognak sé- rülni. Egyedül azok lesznek a vesztesek. akik nem tartoznak közéjük. Jó példa erre Görögor- szág. Arra tesznek kísérletet, hogy összeomlasszák gazdasági rendszerét - ahelyett, hogy megengednék: Görögország újraszabá- lyozhassa pénzügyi rendszerét. Görögor- szág adósságának fize- tését rákényszerítik Eu- rópára, de ez az adósság teljesen értéktelen. Ez valójában a szemétpénz monopóliuma. A kifi- zethetetlen görög adós- ság Európára történő át- hárításával kényszerítik ki Európa pénzügyi rendszerének átalakítá- sát és a nagy államok folyamatos zsarolását. A sitgesi Bilderberg- tanácskozásról a lénye- get is tartalmazó hivata- los tájékoztatást ezúttal sem ad- tak ki. A hozott döntéseket általá- ban a tanácskozás után bekövet- kező eseményekből tudják a megfigyelők kikövetkeztetni. Ezért is érdekes, hogy 2010. júni- us 7-én, vagyis egy nappal a sit- gesi találkozó után miről döntöt- tek a világ legnagyobb gazdasági hatalmainak, a G-20-aknak a pénzügyminiszterei és jegyban- kárai. A G-20-tanácskozás részt- vevői dél-koreai találkozójukon elvetették az eddig folytatott gaz- daságélénkítő politikát, és eluta- sították a globális bankadó beve- zetését is. A G-20-ak pénzügyi irányítói úgy döntöttek, hogy a bővülést ösztönző, gazdaságélén- kítő intézkedések helyett szigorú fiskális politikára kell átváltani. Ezt azzal indokolták, hogy a pénzügyi rendszert elbizonytala- nítja a világszintú adósságválság lehetősége. Ugyanezek a pénzü- gyi irányítók 2010 áprilisában még úgy foglaltak állást, hogy a fiskálisösztönzéseket egészen ad- díg folytatni kell, amíg a magán- szféra és a termelőgazdaság kel- lőképp megerősödik. A pénzügyminiszterek tanácsa üdvözölte a magas költségvetési hiánnyal küszködő országok vál- ságkezelő lépéseit. A francia pénzügyminiszter azt is hozzátet- te, hogy az adósság konszolidáci- ója fontosabb, mint a gazdasági növekedés elősegítése. Az ameri- kai pénzügyminiszter azonban rámutatott, hogy az európai álla- mok költségvetésének kiigazítása világszerte nehezíti a növekedési Daniel Estulin lehetőségeket. Timothy Geithner a fiskális szigort hatástalannak tartja, amíg nem áll helyre a piaci bizalom. A globális bankadóval kapcsolatban a G-20-ak pénzü- gyminiszterei abban maradtak. hogy egyelőre minden ország sa- ját maga gondoskodjon hitelinté- zeteinek a felügyeletéről és adóz- tatásáról. Mindezt úgy kell elér- nie, hogy biztosítsa a bankrend- szere átláthatóságát. Továbbra is napirenden marad azonban egy nemzetközi pénzpiaci szabályo- zás bevezetése 2012 végéig. A Bilderberg-tanácskozásokat megfigyelő szakértők csaknem egybehangzóan arról tájékoztat- ták, hogy Sitgesben téma volt egy Irán elleni esetleges háború kérdése is. Hogy erről született-e döntés, egyelőre nem tudhatjuk. Több szakértő is úgy véli. hogy
  4. 4. hasonló a helyzet ahhoz, ami l929 és 1939 között volt. Ezért az új világrend létrehozásán fára- dozó világerők esetleg a pénzü- gyi és gazdasági eszközökön túl- menően a háborút is felhasznál- ják az új világrend, az egyköz- pontból irányított világkorrnány mielőbbi létrehozása érdekében. De erre vonatkozóan is egyelőre csak találgatásokra vagyunk utal- va, és majd a bekövetkezett ese- mények fogják megerősíteni. hogy igazuk volt-e az elemzők- nek vagy tévedtek. ttaarvan lehetne meuntttani a pénzügyi utláaaálsáaoi? Először arra kell válaszol- nunk. hogy mi okozta a pénz- rendszer eltorzulását, világszin- ten történő szélsőséges elfajzását. Minden egyes ember egyszerre és elválaszthatatlanul természeti, társadalmi és lelki-szellemi lény. A pénz mint jel azonban csak az ember egyetlen vonatkozását ké- pes mémi és közvetíteni, mégpe- dig azt. amit - mint a társadalom tagja - egy közösségen belül fejt ki. A társadalmi munkamegosz- tásban elfoglalt szerepét és az ál- tala előállított javakat lehet men- nyiségi mutatókkal többé-kevés- bé összehasonlítani és mémi. Ezért amikor egy olyan komplex jelenséget. mint az emberi közös- ségek kölcsönhatása egymással és a természeti kömyezettel. va- gyis amikor az emberiségnek a természettel folytatott anyagcse- réjét mérjük, akkor segédeszköz- ként használhatjuk a pénzt. A mennyiségi oldalra redukált komplett tevékenységet számsor- ral is leírhatjuk. Ezek azonban csak azt mutatják meg, hogy mi az, ami több vagy kevesebb. illet- ve milyen nagyságrendben az. Mindebből kimarad az ember- nek mint temtészeti lénynek az összetettsége. és ugyanúgy nem tudunk meg semmit az ember összes egyéb dimenziójáról. Ez rendkívül nagy redukciót jelent. mert minden egyes ember egysz- eri és megismételhetetlen mikro- kozmosz is egyben. Amikor tehát a sokszorosan összetett bonyolult értékeket próbáljuk pénzzel kifej- ezni, lehetetlen feladatra vállal- kozunk, amit nem lehet megolda- ni. Amit megoldásnak tekintünk, az semmi egyéb, mint bizonyos elvonatkoztatott mennyiségi mu- tatók számsorokba rendezése, és valamiféle számviteli rendszer- ben való nyilvántartása. A nyilvántartás különösen az infonnatika kibontakozásával önálló intézménnyé vált olyan- nyira, hogy gyakran a nyilvántar- tás maga az énék, és fontosabb, mint az, amire vonatkozik a nyil- vántartás. A komplex jelenségek redukálása egydimenziós, abszt- rakt és homogén számsorokká természetesen megkönnyíti az összehasonlítást, és ha a számos- ság az érték, akkor ez a számbeli összehasonlítás értékmérő is le- het. A számvitelben lényegében követeléseket tartunk számon, amelyeket értékmérésre is hasz- nálunk. Fokozatosan a követelés maga vált lizetőeszközzé, és arni- kor az üzleti felek elszámoltak egymással, fizetés gyanánt köve- teléseket cseréltek. A számvitelben nyilvántartott követeléseknek különböző hoza- ma van, és az elszámolás a hoza- mok egybevetésével történik. Ha számbeli viszonyokat kifejező bankjegy, pénz inflálódik, az ne- gatív hozam az inflációs pénz tu- lajdonosa számára. Ha a számla- pénz is ebben a bankjegyben sz- erepel a számviteli nyilvántartás- ban, akkor az a bankjeggyel egy- ütt annak megfelelő arányban in- flálódik. A számvitelben az ügy- fél bankbetéte pénzkövetelés a banktól. Amikor a bank nyújt hi- telt akölcsönfelvevő ügyfélnek, akkor az a bank követelése az ügyféltől. Varga István fejtette ki több, a Magyar Nemzetben megjelent írásában, valamint különböző fó- rumokon tartott előadásaiban, hogy a banki mérleg épp a tükör- képe a vállalkozások mérlegé- nek. A bank eszköze, amit folya- matosan gyarapít, hogy több ho- zama legyen, az nem a bank kö- telezettsége. A pénzügyi intézmé- nyek (elsősorban a bankok) saját pénzeszközeiket akarják gyarapí- tani, és kötelezettségeiket csök- kenteni. Minél sikeresebb egy pénzintézet, egy befektető pénza- lap vagy egy bank, annál több az eszköze, és minél nagyobbak ezek az eszközök, annál nagyob- bak ügyfelei adósságai. a bankot: sikerének írni! wzelartásíiás Ahhoz, hogy egy hitelezéssel foglalkozó pénzintézet sikeres le- gyen, eredményesen kell eladósí- tania ügyfeleit. Ezek az eladósí- tott partnerek maguk is lehetnek bankok és pénzintézetek, befek- tetési alapok. Amikor a bank- rendszeren belül ezek a pénzügyi szereplők kölcsönösen eladósít- ják egymást, valójában pénzt gyártanak a bankrendszeren be- lül. A bankrendszer azonban már rég elszakadt a fizikai termékeket előállító értéktennelő reálgazda- ságtól. A bankrendszerben nyil- vántartott követelések és tartozá- sok csupán számsorok, és a bank- rendszer nyersanyaga számító- gép jelekből áll. Ezeknek a szárn- sorokba rendezett jeleknek a sza- porítása különböző virtuális módszerekkel lehetséges. Az értékhordozó fizikai ter- mékeket és emberi szükséglete- ket kielégítő szolgáltatásokat elő- állító reálgazdaság szereplője küszködik a bányászattal, a fel- dolgozással, a fejlesztéssel, a ke- reskedelemmel, a szállítással, a szolgáltatások tömegével, infor- mációk beszerzésével, és az adó- zással. Ezzel szemben a pénzügyi szektor, és a benne működő bankhálózat egydimenziós üzem, neki csak a számviteli jeleket kell gyarapítania. Amikor a világ jelenlegi pénz- ügyi rendszerét kialakító transz- nacionális pénzkartell elérte, hogy az állami kibocsátású pénzt kiszorítsa, majd pedig a helyébe lépő központi banki jegypénzek kivonását is az ellenőrzése alá vonta, létre tudta hozni a kamato- zó hitelpénz monopóliumot, amelyhez a szükséges pénzt már a bankrendszer teremtette meg számlapénz formájában. Az álla- mi pénz, a jegybanki pénz, vala- mint a számlapénz még kapcso- lódott bizonyos fokig az értékelő- állító reálgazdasághoz. A kamat- mechanizmus miatt azonban a hi- telpénz - meghatározott idő eltel- tével - már nem tudott kellő mér- tékben növekedni a reálgazda- sághoz kapcsolódva. Ekkor bein- dult a szintetikus pénz tömeg- gyártása, amely pénznek már csak virtuális banki eszközök, pénzügyi , ,temtékek" szolgáltak fedezetül. A normális az lenne, ha a gaz- dasági élet közvetítését szolgáló jeleket azok állítanák elő, akik a jelzett értékeket, fizikai terrnéke- ket és hasznos szolgáltatásokat a; eloallítják. Az élet természetes rendjének az felel meg, ha a jel másodlagos, és első az, amit jel- ez. A pénz esetében azonban olyan jellel van dolga az emberi- ségnek, ahol a jelek előállítása teljes mértékben el lett szakítva azoktól, akik a jelzett értékeket előállítják. A jelek előállítása ke- veseket megillető előjoggá vált, és átkerült egy önjelölt, szűk és zárt érdekcsoport tulajdonába, amely a jelek előállítását magán- monopóliumává tette. Az általa lényegében ingyen előállított je- leket rendkívül drágán adja hasz- nálatba az értékelőállító reálgaz- daság szereplőinek. Amíg nem
  5. 5. jött létre ez a kamattal működte- tett magánpénz-monopólium, ad- dig a közhatalom - az állam - közszolgáltatásként állította elő a gazdasági élet közvetítését ellátó jeleket: a termelőmunkával, éné- kelőállítással, fizikai termékekkel és szükségletet kielégítő szolgál- tatásokkal fedezett pénzt. Amíg ez a rendszer működött, addig munkával és tenneléssel lehetett elsősorban pénzt előállítani. Ek- kor a pénzügyi szektor még csak kiszolgálta a reálgazdaságot. és a pénz mint jel az értéktennelő gazdaság közvetítő közege volt. A megszerveződött transzna- cionális pénzkartell elvette az ál- lamoktól ezt a hatáskört, és átad- ta egy általa feltalált és elterjesz- tett intézményhez, a központi bankok nemzetközi hálózatához. Azért volt szükség a központi bankok létrehozására, hogy le- gyen egy olyan közintézménynek látszó magánintézmény. amely kizárólag a pénzkartell tulajdoná- ban van, illetve annak ellenőrzé- se alatt áll. A központi bankok felett a nemzetközi pénzkartell a , ,központi bankok függetlenségé- nek" kikényszerítésével gyako- rolja a hatalmat. A központi ban- kok csak saját államuktól és kor- mányuktól függetlenek. de teljes mértékben függnek a transznaci- onális pénzkartelltől, valamint az általa tulajdonolt és irányított nemzetközi bankrendszertől. (Az MNB, pl. a baseli BlS-nek, a Rothschild-ház érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Fizetések Bankjának jelent rendszeresen és kap tőle utasításokat. ) A pénzkar- tell tehát elvette az államoktól a monetáris hatáskört. vagyis meg- fosztotta az államokat a pénzki- bocsátástól, az árfolyam- és ka- matszabályozástól, valamint a közhitclezéstől. A pénzrendszer működtetése így a magántulaj- donban lévő bankok és más pénzügyi struktúrák érinthetetlen privilégiuma lett. Amióta a pénzkartell és intéz- ményei teremtik a pénzt. és csak kanratmechanizmussal működte- tett hitelpénz van forgalomban. azóta ebben a pénzrendszerben minden pénz olyan követelés. amelyért kamatot - valamilyen pénzjáradékot - kell fizetni. A termelőgazdaságban, iparban és szolgáltatásban ez a kamat költ- ségként jelenik meg, mert pénzt von el a tennelőtevékenységtől, és csoportosít át a hitelmonopóli- ummal rendelkező pénzkartell, valamint intézményei számára. Az ily módon egyre erősödő pénzügyi szektor olyan pénzgaz- dasággá növekedett, amely teljes mértékben maga alá gyűrte a füg- gő helyzetűvé vált reálgazdasá- got. A közgazdaság átalakult pénzgazdasággá, az ökonómia krematisztikává. Amíg tehát a reálgazdaságban a kamat költség, ami forrást von el. a bankrendszerben ez a kamat már eszköz, amelynek előállítása könyvviteli feladat. Ha egy banki számvitelben egy követelés ka- mata megváltozik, akkor az adott érték hozama is csökken vagy nő. Ez azt jelenti, hogy a két számvi- teli követelés csereértéke is vál- tozik. Egy nagyobb kamatozású adóslevél többet ér, mint egy ki- sebb kamatozású. A jobb hozamú állami és vállalati kötvények ki- szorítják azokat, amelyek hoza- ma kevesebb. Attól, hogy egyes kötvényeknek, értékpapíroknak, pénzeszközöknek éppen mi a for- galmi értéke, nagy részben embe- ri akarat, ráhatás függvénye. Ki- számított lépésekkel az értékpa- pírcserék befolyásolhatók, és nagy pénzhozamokhoz lehet ezáltal jutni, különösen ha a cse- rék nagy tételben történnek. A pénzügyi rendszerben az a sze- replő, akinek módjában áll válto- zásokat kiváltani, és aki ki tudja számítani a beálló következmé- nyeket, az fölénybe kerül azzal szemben. aki az ehhez szükséges információkkal és eszközökkel nem rendelkezik. A transznacionális pénzkartell létrejöttével és a krematisztika rendszerének megszilárdulásával az ilyen technikák fokozatosan kifejlődtek és tökéletesedtek. Az informatika, a komputerizáció eredményeként a pénzmozgás befolyásolása is automatizáló- dott. Az ún. határidős-ügyletek valójában fogadások. A fogadás eredménye egy olyan követelés valakivel szemben. mintha a reál- gazdaságban valakinek a munká- ját számolják el. A reálgazdaság- ban, ahol valódi értékek előállítá- sa történik. a gazdasági szereplők alá vannak vetve a természeti tör- vényeknek. A munkavállaló csak asztmám: rianást; meghatározott idő és egészségi korlátok között tud munkát vég- ezni. Ezzel szemben fogadásból álló üzleti tranzakciókat szinte csaknem korlátlanul lehet kötni. különösen abban az esetben, ha az üzletkötés idején nem kell elő- re kifizetni a fogadás értékének egy részét sem. Az így fogadá- sokkal előállított pénz az, amit szintetikus pénznek neveztünk. Ezt a korlátlanul előállítható ún. pénzt szándékosan összeke- verték az értékteremtő munka könyvelt értékével. Mivel ez a sz- intetikus pénz korlátlanul szapo- rítható volt, átvette az uralmat a munkával fedezett pénz felett. Amit normális pénznek nevez- tünk. az a történelem folyamán sokáig nemes fémmel, arannyal, ezüsttel fedezett pénz volt. Ezt váltotta fel a pénzkartell által fel- talált központi bankok által kibo- csátott jegybanki pénz, amelynek elfogadásáért az állam garanciát vállalt, és megengedte, hogy eb- ben a pénzben lehessen adót fi- zetni. Ezzel a jegybanki pénzzel az értékpapír-tőzsdéken fogadá- sokat lehetett kötni, és egyre na- gyobb összegeket állítottak elő ily módon. Előfordult, hogy a megtérülés elérte a befektetett pénzmennyiség 40-45-szörösét. Ekkor már a számvitelben nyil- vántartott követelések váltak uralkodóvá. Ezeket a pénzeket mivel a pénzügyi struktúrák te- remtették, s nem a központi ban- kok, hitelpénznek kezdték nevez- nr. A spekulációs gyakorlat foko- zatosan az adóslevelek kereske- delmére tért át, mert nagy tömeg- ben azt könnyebben lehetett úgy manipulálni, hogy még nagyobb hozamokat lehessen elémi. A ma- nipulálás egyik módszere a pénz- ügyi befektetők hangulatának be- folyásolása volt. Az államkötvé- nyek például azért voltak népsze- rűek. mert viszonylag könnyű a hangulatot befolyásolni az egyes államokkal szemben politikai propagandával és a tömegtájé- koztatási eszközök segítségével. Amikor tehát pénzügyi válságról, eladósodásról van szó, akkor mindig a költségvetések kerülnek előtérbe, mert a költségvetésekről alkotott jó vagy rossz propaganda közvetlenül mozgatja a pénzpia- cokon az államkötvények árát. 53'? Az 1970-es évek végére lé- nyegében befejeződött az 1973 után több menetben végrehajtott olajár-robbantásból (sic) szánna- zó olajdollár milliárdoknak a ki- helyezése. elsősorban az ún. Har- madik Világ feltörekvő országai- ba viszonylag alacsony 4,5-5 %- os kamattal. l979 nyarán azon- ban a Thatcher-konnányzat ide- jén a meghatározó kamatlábat a négyszeresére emelték. Ezt kö- vette az amerikai központi bank, a FED kamatemelése, amely 20 % fölé emelte az alapkamat szint- jét. A 4-5-szörösére emelkedett adósságszolgálati terheket a megtervezetten eladósított orszá- gok (ezek közé tartozott Magyar- ország is, amely a l970-es évek végén és az l980-as évek elején összesen egymilliárd nettó for- rásbevonásban részesült, amiért 1989-ig tizenegymilliárd dollár kamatot fizetett az MNB adatai szerint, és még maradt 22 milli- árd dollár kifizetetlen adóssága. MNB műhelytanulmányok 2, 1993) csak újabb kötvények ki- bocsátásával és további nagy- mértékű eladósodással tudták fi- zetni. Altalános gyakorlattá vált, hogy az államok korábbi adóssá- gaikat újabb, még nagyobb adós- ságokkal törlesztették. Ennek kö- vetkeztében folyamatosan nőtt az államkötvények mennyisége a pénzpiacon, s külön üzletággá vált az átértékelésük a politikai és gazdasági helyzetről terjesztett hírekkel. Az államok eladósítása a világtörténelem során mindig a legbiztosabb adósságnak számí- tott. A szuverén adós a legritkább esetben nem teljesít, mert még az ún. államcsőd esetén is rendsze- rint csak a fizetési kötelezettsé- gek átütemezésére kerül sor. A re- álgazdasághoz még kötődő jegy- banki pénz háttérbe szorult, és a pénzügyi struktúrák tranzakciói- val teremtett hitelpénz vált ural- kodóvá. De ennek a bankrend- szeren belüli pénzteremtésnek is megvannak a határai. Amikor már az államkötvé- nyek szaporítása is elérte a felső határt, újabb pénzügyi technikák után kellett nézni. Az 1990-es évek elején jött az ún. index-ke- reskedelem. amely már a számvi- teli nyilvántartásokban szereplő mutatószámok adásvételét jelen-
  6. 6. ti. Tényleges átadásról és átvétel- ről temíészetesen nincs szó. hi- szen ezeket a számviteli nyilván- tartási indexeket nem lehet tény- legesen birtokba venni. Lényegé- ben fogadásokról van szó, ame- lyeket a pénzügyi mozgások irá- nyítói az indexek alakulására kö- töttek. A transznacionális pénz- kartell el tudta émi a pénzrend- szert felügyelő hatóságoknál. hogy lazítsanak a szabályozókon. Olyan szabályokat kényszerítet- tek ki a maguk számára, hogy az ilyen tranzakciók során a fogadá- si értéknek csak l-2 C/ c-zit kelljen letenni. és ily módon 50-szer. l00-szor' nagyobb értékekre lehe- tetett spekulálni. ltt már olyan nagyméretű pénzmozgásról volt szó, amelyet csak a szerencsejá- ték kaszinóvá átalakított pénz- rendszer legerősebb/ szereplői tudtak megengedni. Ok egymás- sal összejátszva rendszeresen ny- erészkedtek a kisebb szereplők rovására. illetve így szabadultak meg a nem kívánatos riválisaik- ról. A nénzlrulrorélr- Irárúlr nryiáia 2008-ra mintegy öt óriási pénzbuborék felliújászival a világ nemzeti össztermékének l2-sze- resét kitevő szintetikus pénzt állí- tottak elő. Ez a gigantikus mére- tű szerencsejáték már nem bírta el a széles közvélemény nyilvá- nosságát. ezért a pénzügyi játé- kosok maximálisan kihasználták az off-shore környezetben rejlő lehetőségeket. Elsősorban arra volt szükségük. hogy az ilyen tranzakciókról vezetett nyrilván- tartásaikat a legnagyobb pénzcsi- nálók üzleti könyveit elrejtsék a hatóságok elöl. A transznacioná- lis pénzkartell viszont az így elő- állított szintetikus dollár nrilliár- dokkal folyamatosan felvásárolta globálisan a nemesfém-készlete- ket. elsősorban az aranyat és az ezüstöt. továbbá a reálgazdaság értékhordozó vagyontárgyainak is a tulajdonosa lett. A pénzkartell által megszerve- zett pénz-tömeggy'ártás elsősor- ban az Egyesült Allamokat érin- tette. mert annak a világ tartalék- valutájának szerepét is betöltő pénzét - a dollárt - szaporította. A Wall Street által szimbolizált amerikai pénzrendszer elsősor- ban portfolió-befektetésekkel foglalkozott, és elhanyagolta az értéktennelő reálgazdaság hitele- zését, elmaradozott a tőkebefek- tetés a termelésbe és a tudomá- nyos kutatásba. fejlesztésbe. A valódi közgazdaságra rátelepe- dett a pénzgazdaság. az ökonó- mia helyét elfoglalta a krematisz- tika. Míg az ökonómia a tenne- lésre. az emberi szükségleteket kielégítő áruk és szolgáltatások előállítására összpontosít. addig a krematisztika a kereskedelemre. a forgalomra. s legfőképpen arra. hogy a pénzből - a reálgazdaság mellőzésével - közvetlenül még több pénzt állítson elő. Az erede- ti banki tevékenység célja a reál- gazdaság megfelelő hitellel törté- nő ellátása. és a pénz mint közve- títő közeg biztosítása. A befektető pénzintézetek. el- sősorban a tókekockázati alapok (hedge fundok) célja viszont a pénz szaporítása. lehetőleg minél nagyobb mennyiségben. Amikor beindult a pénz tömeggyártása. a klasszikus banki tevékenység háttérbe szorult. Az Egyesült Al- lamok közszükségleti cikkeket előállító üzemeit, gyárait egymás után zárták be. és a tennelőtevé- kenységet áttelepítették Kínába. Indiába. és Azsia más országaiba. valamint Dél-Amerikába. Ezt az- zal indokolták. hogy elég, ha Amerika a kereskedelemre és az árurnarketingre koncentrál. En- nek következtében igen sok ame- rikai veszítette el munkahelyét. és ez felduzzasztotta az állam szociális kiadásait. Nemcsak a ki- fizetett segélyek összege nőtt ug- rásszerűen. de egyre csökkent a megadóztatható jövedelem is. Mindez növelte a költségvetési hiányt, és tovább gyorsította az állam eladósodását. Több ázsiai termelő cég is - elsősorban a kínai vállalatok - az értékelőállító tevékenységükhöz saját munkával fedezett pénzüket használták. lly módon az Ameri- kába, és az euro-atlanti térség más országaiba szállított tenné- keikért kapott dollárjaikat megta- karították. Ennek az óriási összegnek jelentős részéért ame- rikai államkötvényeket vettek. vagyis meghitelezték az egyre in- kább eladósodó washingtoni kor- mányzatot. A külföldi gyártók egyre fontosabb szerepet játszot- tak. Az Egyesült Allamok köz- ponti bankjának a szerepét betöl- Margaret Thatcher tő magánbank. a FED, hogy csökkentse az eladósodást, csak- nem a nullára szállította le a dol- lár alapkamatát. Rendkívül olcsó lett a hitel. és ez lehetővé tette, hogy akár a munkanélküliek is vehessenek fel ingatlanvásárlás- hoz jelzáloghiteleket. lly módon nemcsak segélyezés révén, ha- nem pénzkibocsátás útján is ke- rült pénz a forgalomba, és növel- te a keresletet. valamint a fo- gyasztást. A nyugati világ pénzügyi rendszerének központját jelentő Egyesült Allamok gazdasága ez- zel a módszerrel még működött. Szakértők azonban már tudták. hogy a jövedelem nélküli adósok nem fizetik majd vissza a hitele- ket. Működött két intézmény is. a Freddie Mac és a Fannie Mae. amelyek feladata volt a bebukott jelzáloghitelek kezelése. Az ela- dósodott állam azonban nem vál- lalhatta magára a várható terhe- ket. ha az ingatlanpiac összeom- lik. Ezért a Wall Street nagy be- fektető pénzintézetei a kis helyi hitelintézetektöl (isszevásárolták az adósságokat. és így juttattak új pénzt nekik, hogy azok tovább hitelezhessenek. A megvett jelzá- loghiteleket a befektetők egyre nagyobb egységekbe csornagol- ták össze. A következő lépés az volt, hogy az általuk finanszíro- zott hitelminősítői intézetek a ké- résükre ezekről az összecsoma- golt jelzáloghitelekről jó minősí- réseket adtak. Ugy állították be őket. mint biztos jövedelmet ho- zó megbízható értékpapírokat. A következő lépés az volt. hogy ezeket eladják a fedezett pénzzel rendelkező nyugdíjalapoknak biztosítékként, lehetőleg az euró- pai bankoknak. Az. hogy Európa pénzrendszere is megrendült. többek között ezeknek a megvett jelzáloghitel-csomagoknak is be- tudható. Nem vásároltak ezekből a kétes értékű pénzeszközökből a kanadai és az ázsiai bankok. Az európai pénzintézetek egy része - egyelőre nem tudni pontosan mi- ért - összejátszott az amerikaiak- kal. Elsősorban azok a befektető pénzintézetek. amelyeknek sike- rült a Franklin Delano Roosevelt által hozott. és a bankrendszer biztonságossá tételét szolgáló kö- töttségeitól megszabadulniuk. in- dították el a pénzügyi válságot. Ok érveltek azzal is, hogy "ni/ rá- gwszm tutajok zrlr/ roz, hogy ("sói/ - be nrwrjc/ rak". mert bukásuk a teljes gazdasági rendszer össze- omlását okozná. Tény az. hogy sikerült az Egyresült Allamokat és a nyugat-európai kormányokat arra rávenniük. hogy az adófize- tők terhére bankmentó csorna- gokkal kisegítsék őket. A bank- mentő és gazdaságélénkítő álla- mi támogatások kikényszerítésé- ben fontos szerepet játszott a hi- telminősítők pánikkeltése, akik megrendelésre készek voltak a közvélemény manipulálására. A befektető pénzintézeteknek sike- rült nemcsak a csalással árazott kötvények kieső bevételét pótol-
  7. 7. niuk, hanem az index-kereskede- lem el nem számolt költségeit is rá tudták terhelni a közhatalom- ra. A kormányok vették át a társa- dalom, az adófizetők terhére vál- lalt garanciákkal a hazárd foga- dások veszteségét. Ennek követ- keztében az európai államok is eladósodtak. Ennek méretei azonban nem láthatóak, mert eze- ket a pénzügyi kötelezettségeket nem tartják nyilván az államház- tartás számvitelében. A bank- mentésekből származó kötele- zettségek állományára külön számviteli mutatószámot találtak ki. Ezt azonban nem hozzák nyil- vánosságra. Közismert, hogy az Európai Unió központi bürokrá- ciája előszeretettel hivatkozik a maastrichti szerződésben foglalt kötelező előírásokra, mely krité- riumok szerint egy EU-s tagál- lam költségvetési hiánya nem le- het nagyobb, mint az évi nemze- ti össztermék 3 %-a, és külső el- adósodottsága pedig nem halad- hatja meg a nemzeti össztermék 60 %-át. Jelenleg az Európai Unió több állama is a felső határ többszörö- sével terhelte meg magát a haz- ardírozó bankoknak nyújtott ál- lami támogatás révén. Az Euró- pai Unió tömegtájékoztatása, de a magyar is alig beszél a bakmen- tő csomagokról. Nagy nyilvános- ságot kapnak viszont azok a sza- kértők, akik most már a pénzpiac megingott bizalmáról beszélnek. mivel a kormányok túlságosan is eladósodtak. Erre a természetes válasz az lenne. hogy az illetékes konnányok legalább hivatkozza- nak arra, hogy pontosan azén kellett megszegniük a maastrich- ti kritériumokat, mert azokat kel- lett kisegíteniük, akik most vá- dolják őket. l979 nyarán először a City of London, majd decemberében a FED több mint négyszeresére emelte a meghatározó alapka- matlábat. Ezzel az eladósított or- szágok és vállalatok adósságszol- gálati terhei ugrásszerűen meg- növekedtek. Magyarországnak is olyan adósságszolgálati terheket kellett viselnie, mintha korábban négyszer annyi hitelt vett volna fel a nemzetközi pénzpiacokon. A hitelfelvevők arra kényszerül- tek, hogy korábbi adósságaikat újabb hitelek felvételével tör- lesszék. ezért a pénzpiacokon fo- lyamatosan nőtt az államkötvé- nyek mennyisége. Ezeknek az át- értékelésével a politikai és gazda- sági hangulat befolyásolásával nagymennyiségű extraprofithoz lehetett jutni. Az államok adóssá- ga számította legbiztosabb köve- telésnek, így a nekik történő pénzteremtés és hitelezés nem tűnt kockázatnövelőnek. A köz- _ N dasr érték l-2 %-át kellett leten- niük. vagyis módjukban állt 50- szer vagy akár IOO-szor is nagy- obb értékekre fogadást kötniük. mint amennyi pénzzel rendelkez- tek. Ezt nevezték a magasfokú tőkeáttételes tranzakcióknak. A pénzmozgásokat meghatározó nagy pénzügyi játékosok ily mó- don együttesen tudtak fellépni a kicsikkel, a nemkívánatosokkal szemben, és tudtak a maguk szá- mára hatalmas extraprofitot biz- tositani. Ez a gyakorlat tette lehetővé, hogy 2008-at megelőzően a világ gazdasági össztermékének l0- l2-szeresét kitevő nagyságrendű szintetikus pénzt tudtak előállíta- X Franklin Delano Roosevelt ponti bankok szerepe háttérbe szorult, és a hitelpénz vált uralko- dóvá. Minden pénz végső soron a re- álgazdaságból nyeri tényleges ér- tékét. Ha az érték-előállító reál- gazdaság növekedése egy bizo- nyos szint felett nem lehetséges. úgy bármilyen pénz is épül erre a gazdaságra, az korlátlanul nem szaporítható csupán azért. hogy kielégítse a befektető pénzembe- rek spekulációs igényeit. Ezért az államkötvények szaporításának is korlátai voltak. Ujabb pénz előállítási módszerhez kellett nyúlni az l990-es évek elején, és ez volt az index-kereskedelem. amely a pénzügyi nyilvántartá- sokban szereplő mutatószámok adásvételét jelenti. Ténylegesen nem lehet ezeket a könyvelési in- dexeket birtokolni, de lehet foga- dásokat kötni az index-számok alakulására. Ezért a tiénzipar működtetői olyan szabályokat alkottak a ma- guk számára, hogy csak a foga- ni. és azt spekulációs célokra for- dítani. Ez a pénzgyártási technika azonban 2008 közepére végesnek bizonyult. Ekkor már olyan óriá- si mennyiségű szintetikus pénzt mozgattak a nagy pénzügyi be- fektetők. hogy az már nem bírta el a nyilvánosságot. Mint már az előzőekben utaltunk rá, ezeknek az összegeknek a forgatása off- shore kömyezetben történt, ahol a pénzügyi hatóságok nem tudták sem szabályozni, sem felügyelni a lefolytatott pénzügyi tranzakci- ókat, és a globális pénzgyártók üzleti könyvei kikerültek az el- lenőrzés alól. A nagy befektetők ezzel a levegőből - fogadásokkal - előállított milliárdjaikból felvá- sárolták a reálgazdaság értékhor- dozó vállalatait fizikai vagyon- tárgyaikkal. A nemzetközi pénzkartell el- sősorban a ma még a tanalékva- luta szerepét betöltő dollárt sza- porította. A pénzeszközök befek- tetésére szakosodott pénzintéze- tek áttértek az adóslevelek keres- kedelmére. mert azoknak az érté- két a tömegtájékoztatási eszkö- zökön keresztül könnyebben tud- ták átalakítani. A tulajdonukban lévő véleményipar kellően tudott hatni a közvéleményre, a befek- tetői hangulatra. Az államkötvé- nyek ebben kiemelkedő szerepet játszottak, mert a kormányzatok politikáját illetően viszonylag könnyű volt a hangulatot tetszés szerint befolyásolni. Ezért szól- tak a tömegtájékoztatási eszkö- zök műsorai elsősorban a költ- ségvetésekről. mert az azokról al- kotott jó vagy rossz propaganda hatékonyan tudta mozgatni az ál- lamkötvények árát. A pénzügyi világválságot - amely 2007-ben kezdődött és 2008-ban robbant ki - elsősor- ban a nagy bankok gátlástalan szerzésvágya okozta. Különösen a nagyok között is a legnagyob- bak vélték úgy. hogy mindent megengedhetnek maguknak, hi- szen olyan nagyok, hogy csődbe- menetelüket nem engedheti meg az állam, mert az magával ránta- ná a gazdasági életegészét. Ezért az egy Egyesült Allamok és az Európai Unió kormányai meg- mentették ezeket a pénzintézete- ket az adófizetők terhére vállalt hosszú távú pénzügyi kötelezett- ségek lekönyvelésével. Az Euró- pai Unió kormányai garanciavál- lalás. tőkeemelés, rossz követelés átvétele, készpénztámogatás cí- mén 4l3l, l milliárd euró támo- gatást adtak a bankoknak 2008 októbere és 2010 márciusa kö- zött. A zsarolási célból felfújt gö- rög államcsődre hivatkozással Athént három év alatt l0l milli- árd euróval segítik ki. Ha az eu- rópai bankoknak nyújtott támo- gatás összegét ezzel az összeggel egybevesszük, akkor láthatjuk, hogy mekkora hisztériakeltés folyt a görög válság ürügyével. A nemzetközi pénzkartell, amely elvette az államoktól a monetáris szuverenitást, és a saját magánprivilégiumává tette, azon a címen tiltotta meg a közhatal- mat gyakorló államoknak a pénz- kibocsátását, az árfolyam-szabá- lyozást. a kamatlábak meghatá- rozását és a közhitelezést. hogy az inflációt idéz elő. mert . .a ban- kóprés". vagyis az állami pénzki- bocsátás fedezetlen pénzzel árasztja el a termelőgazdaságot.
  8. 8. Ha azonban a gátlástalan pénzéh- ség által vezérelt befektető barik- árok okoznak több ezermilliárd nagyságrendű kárt felelőtlen spe- kulációval, akkor szabad működ- tetni , ,a bankóprést", és az adófi- zetők terhére közpénzből pótolni felelőtlen hazardírozással elve- szített ezermilliárdokat. Az EU érvényes szerződései részletesen meghatározzák a pénzrendszer működését - függetlenül attól, hogy az adott EU-tagállam az eu- ró-zónához tartozik-e vagy sem. A szabályozás kulcsfogalmai a pénzügyekben a szabad verseny és a nyitott piac. Az Európai Uniónak tehát nincs saját pénzügyi védelmi rendszere, minden ajtó nyitva van a spekuláció teljesen szabad és romboló működése előtt. Az Európai Uniónak ezért gyenge a monetáris politikája. Létezik ugyan a Központi Bankok Euró- pai Rendszere, de ez alá van ren- delve a világ nagyobb és nyitott pénzügyi rendszerének. Az infor- mációáramlás tekintetében az ECOFIN, vagyis az EU-tagálla- mok Pénzügyminiszterei Tanácsa elfogadható szinten működik. Ugyanez nem mondható el dön- téshozó tevékenységéről. A fele- lőtlen kockázatok vállalása miatt bajba jutott bankok megmentésé- ről nem az EU intézményei, ha- nem az egyes korrnányok döntöt- tek. Mindössze arra volt szükség, hogy az EU versenybiztosa azt jóváhagyja. Ez a versenybiztos nem volt más. mint Neelie Kroes, aki a nemzetközi pénzkartellel fenn- tartott szoros kapcsolatairól köz- ismert. A Vasladynek is nevezett politikus 2005-ben és 2006-ban is részt vett a Bilderberg Csoport tanácskozásán. A Forbes magazin többször is a világ 100 legna- gyobb hatalmú asszonya közé számította. 2009-ben, amikor már rutinszerűen pecsételgette azokat az engedélyeket, amelyek alapján az egyes kormányok köz- hitellel támogathatták bajba jutott bankjaikat, a Forbes magazin őt jelölte meg a világ 53. legna- gyobb hatalmú asszonyának. (2008-ban a 47, 2007-ben az 59, 2006-ban a 38, és 2005-ben a 44. volt) Ha az Európai Unió alapszer- ződésének és mellékleteinek ren- delkezései szigorúan tiltják, hogy az egyes tagállamok pénzt boc- sássanak ki, mert ez kizárólag a központi bankok és a bankrend- szer egészének monopóliuma, akkor hogyan lehetséges, hogy egy hölgy rutinszerűen pecsétel- getve engedélyezze azt, hogy az EU-szerződé- sekkel ellentétesen a tagállamok kormányai 413l, l milliárd euróval terheljék meg adófizető polgáraikat, illetve áraszthassák el ekkora összegű pénzzel a gaz- daságot, előidézve a pénzhígulás, vagyis az infláció veszélyét. Ki adott engedélyt erre Ne- elie Kroes asszonynak? Ki fogja ezért felelős- ségre vonni? Ez is pél- dázza, mennyire kárté- kony intézmény az Eu- rópai Unió mint a pénz- kartell szervilis kiszol- gálója és parancsainak végrehajtója. Az Európai Unió nemrég létrehozott álla- mok feletti birodalmi in- tézményrendszere feles- leges, és akadálya a nemzetek Európája egyenjogúságon alapuló valóban demokratikus működésének. Európa államainak ez az eladó- sodása kizárólag a tran- sznacionális pénzkartell érdekeit szolgálta. Az, hogy az Európai Unió, különösen annak bürokra- tikus intézményrendszere ennyi- re szolgalelkűen kiszolgálta a pénzkartell igényeit, jelzi, hogy az Európai Unió olyan felesleges birodalmi struktúra, amely nem elősegíti, hanem akadályozza a nemzetek Európájának működé- sét. Amit a fokozott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális együttműködés igényel, azt a nemzetek egyenjogúságon alapu- ló együttműködésével hatéko- nyabban és olcsóbban lehet meg- valósítani, mint egy rendkívül drága, pazarló, bürokrata vízfej irányítása alá került birodalmi rendszerrel, amely demokratiku- san nem is ellenőrizhető. Erre a mesterséges birodalmi tákol- mányra a transznacionális pénz- kartellnek volt szüksége, hogy minél előbb átültethesse a gyako- rlatba stratégiai célját, az egy- központből irányított világrend- szer létrehozását. Magánpénz- monopóliuma globális szintű vé- glegesítéséhez szüksége van az egyes nemzetállamokon belül a középosztály, nemzetközi szinten pedig a szuverenitás igénnyel rendelkező nemzetállamok fel- számolására. A nemzetállamok felszámolásának legolcsóbb módja - amelyhez nem kell se hadsereg. se háború -. ha ezeket a nemzetállamokat bekényszerí- tik egy birodalmi struktúrába, és az egyes tagállamokat kulturális autonómiával rendelkező tarto- mányokká fejlesztik vissza. í: görög tgalsag sem aorog Varga István megállapítja már hivatkozott írásában. hogy a gö- rög válság sem görög, hanem az eurót támadó külső akció. amely- nek az volt a célja, hogy az euró- pai pénz gyengítésével támogas- sa az összeomlás szélére jutott dollárt. Az euró alkalmatlan a re- álgazdaság szolgálatára a külön- böző feltételek között működő gazdaságok esetén. Azok, akik kutatják az optimálisan működő valutaövezetet, kimutat- ták, hogy a közös valuta koncentrálja a pénztő- két. Ez azt jelenti, hogy a gyengébbtől az erő- sebbhez csoportosítja át az erőforrásokat. vagyis a perifériából a centrum- ba. lly módon elmélyíti a valutaövezethez tarto- zó országok közötti kü- lönbségeket. Ezeket az eltéréseket lehetne a különböző ár- folyamokkal kiegyenlí- teni, amit azonban a kö- zös valuta kizár. A nem- zetközi pénzkartell 20l0-ben tartott fontos tanácskozásait követően (TG-Dublin, CFR- Montreal, Bilderberg- Sitges) megszülettek a döntések ztrról, hogy a pénzügyi és a gazdasági egyensúlyt többek kö- zött költségvetési meg- szorításokkal kell hely- reállítani. A költségveté- sek hiányának kordában tartása azonban erre a célra nem alkalmas. El- sősorban azért van annyi szó a költségvetés hiányáról, mert az visszahat az államadós- ság kötvényeinek kockázatára. Ezeknek árazása és mennyisége már a nemzetközi bankrendszer- től függ. Egy állam költségvetése elsősorban az adott ország gazda- ságának működésétől függ. Ha ez a gazdaság nem tud elég jövedel- met termelni, akkor az államnak nincs elég bevétele közkiadásai fedezésére, és ekkor a költségve- tésében szükségszerűen hiányok szerepelnek. Ha viszont nő a hi- ány. akkor nő a hitelezői kocká- zat. drágul a finanszírozás, amitől még jobban nő a hiány. A gazdaság jövedelemterme- lését a banki hitelezés határozza meg. Ha a terrnelőgazdaság nem jut elég közvetitőközeghez - vagy másképpen kifejezve: nincs elegendő pénz rávezetve a gazda- ságra -, ugyanakkor törleszteni
  9. 9. telettlező amílmnln IIIÜIÍBÍI kell az adósságszolgálati terhe- ket, akkor valójában pénzkivonás zajlik. Ilyen esetben ha nem kap a költségvetés a közfeladatok fi- nanszírozására hitelt. akkor ki le- het kényszeríteni a nagy elosztó rendszerek átalakítását és közfel- adatok finanszírozásának csök- kentését. A társadalom azt érzé- keli, hogy folyamatos a leépülés, de mivel a pénzrendszer műkö- désének valódi okait a tömegtájé- koztatási intézmények elhallgat- ják, a monetáris rendszer irányí- tói félretájékoztamak, így azt a látszatot lehet kelteni, hogy a költségvetés a hibás, mert túlköl- tekezik. A társadalom is a hibás, mert nem értéktennelő munkájá- val arányosan fogyaszt, vagyis fogyasztása nagyobb, mint az ál- tala végzett munka eredménye. Az erkölcsi értékmérő neoli- berális pénzuralmi világrendben nemcsak háttérbe szorult, hanem kiiktatódott. Alapvetően erkölcs- telen a pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdasági szereplők pénzügyi közvetítő eszközökkel történő ellátásának korlátozása azzal, hogy megnőtt a fizetési kockázat, ezért lényegesen maga- sabb kamatért lehet csak pénzü- gyi eszközökhöz jutni. A termé- szetes gazdasági rend logikája azt diktálja, hogy ilyen esetben a gazdasági élet minden szereplője vállaljon át többletterheket. A ne- hézségbe került vállalkozót nem büntetőkamattal kellene sújtani, hanem kisebb adósságszolgálati teherrel kellene forgótőkéhez és más pénzeszközökhöz juttatni. Ez az, ami a természeti törvé- nyekből és az univerzális er- kölcsből következik. Az iszlám GIIÜIGSÍÍSGIIII Az iszlám a keresztény és a zsidó vallástól eltérően ma is tilt- ja a kamat szedését. Ha egy olaj- sejk be akarja fektetni a pénzét, akkor keres egy olyan reálgazda- sági szereplőt, aki ehhez a pénz- hez hozzáteszi a tennelőmunká- ját, és értéktöbbletet hordozó re- álgazdasági terméket illetve szol- gáltatást állít elő. Ha ez a tevé- kenység sikeres, akkor az érték- többleten előre meghatározott arányban osztoznak. Ha ez a gaz- dasági tevékenység sikenelen, akkor a veszteségen osztoznak ugyanilyen arányban. Ha pedig sem nyereség, sem veszteség nincs, akkor egyik sem követel semmit a másiktól. A gyakorlat- ban az értékelőállító tevékeny- séghez egy harmadik szereplőre is szükség van, amely a pénzesz- közökkel rendelkezőt összehozza a tevékenység elvégzőjével. Ez az iszlám pénzintézet vagy bank az a szervezet, amely intézi a pénzeszközök beforgatását a re- álgazdaságba, vagyis elősegíti, hogy betölthesse a gazdasági élet közvetítő közegének szerepét. Ez a gyakorlat jóval erkölcsösebb annál, mint amit a jelenlegi pénz- uralmi világrend euro-atlanti tí- pusú bankrendszere folytat. Egy ember - egyedül - egész életén át egyetlen gombostűt sem képes előállítani. Ha ez így van, akkor méginkább igaz, hogy egy egész iparágat egyetlen szereplő nem tud működtetni. Minden, ami az emberi civilizáció által jön létre, közös emberi tevékenység eredménye. Ezért a felelősséget is, a terheket is közösen kell vi- selni. Miként lehetséges az, hogy a gazdasági élet szereplői közül egyedül az egyik tényező tulajdo- nosai, vagyis azok, akik a pén- zeszközökkel rendelkeznek, nem kötelesek vállalni a nagyobb koc- kázatot, ha partnereik kockázata növekszik. Ehelyett gátlástalan önzésük által vezetve pusztító erővé válnak, amely "megnöve- kedett kockázat miatt nagyobb kamatsarcot" követelve, még jobban megnehezíti a sikeres gazdasági tevékenységet, amely- nek az eredménye szükségszerű- en közös szükségleteket és érde- keket elégít ki. llzinvesült llllamolr I'll lranlrtörtténlle Az Egyesült Államok Kong- resszusa által elfogadott új pénz- ügyi refonntörvény, amely mel- lékleteivel és indoklásával együtt 2300 oldalt tesz ki - alaposan fel- hígított végső változata szerint is -, fontos rendelkezéseket tanai- maz: Ezután a szerződéseket egysz- erűen és közérthetően kell fogal- mazni, hogy különleges szakkép- zettség nélkül is érthetőek legye- nek. Csak úgy szabad ezentúl hi- teleket nyújtani. ha biztosítva van a hitelfelvevő részéről a visszafi- zetés képessége. Fontos változás. hogy az index-kereskedelem mö- gé ezután tőkét kell elhelyezni. és ezt átláthatóan kell kezelni. Ajö- vőben nem kerülhet sor bank- mentő segélycsomagok kifizeté- sére közpénzekből. A nagy tőke- alapok. befektető pénzintézetek többé nem irányíthatják a hitel- minősítő intézeteket. amelyek ezen túl felelősek és számon kér- hetőek lesznek hitel besorolási döntéseikért. A kereskedelmi bankok vezetői ezen túl felelős- ségre vonhatóak lesznek ugyanc- sak a döntéseikért. A narazita eurúnai bankrendszer Az Amerikában elfogadott új szabályozást utánoznia kellene az euro-atlanti régiónak. mert gaz- dasági életét rendkívül károsan befolyásolta pénzügyi rendszere. Ebben a térségben a jelenlegi sz- abályozás mellett Magyarország a legkiszolgáltarottabb csoport- hoz tartozik. A nemzetközi pénz- kartellnek az olyan végrehajtó in- tézményei, mint amilyen a Nem- zetközi Valutaalap is, megállapí- totta, hogy Magyarországnak nagy az ún. ,, koekázati kitettsé- ge". 2006-tól ugrásszerűen meg- növekedett a spekulációs pénzek, a portfólió tőke beáramlása. En- nek az volt a legfőbb oka, hogy a Magyarországon működő külföl- di bankok az anyabankjaiktól egyre több forrást vontak be a fo- rint folyamatosan magas kamat- lábára spekulálva. Az európai bankrendszer para- zitaként élősködik Magyarorszá- gon. Az EU-tagállamok központi bankjainak kötelező tartalékaikat egy másik ország üzleti bankjai- ban tartani, hogy az jövedelmet hozzon. Ezekből a pénzekből rendkívül sok érkezett Magyaror- szágra a nagy kamatkülönbözet miatt. Mivel a legbiztosabb pén- zelhelyezés a központi banknál van. ezén több ezermilliárd fo- rintnak megfeleló összeget hely- eztek el oda betétként. Ezeknek az ezerrnilliárdoknak a kamatait a magyar állam a költségvetésből s arraritrtttnstvsíwtné fizeti. Ez tovább növelte az állam eladósodását. mivel a magas ka- matokat is új államkötvények ki- bocsátásával lehetett csak finan- szírozni. Nemcsak az állam, de az egész ország eladósodott. mert a Magyarországon regisztrált bankok forrásbevonása Magyar- ország egésze számára adósság- ként jelenik meg. 2008 őszén nem az államház- tartás, a közszféra (ez a nemzet- gazdaságnak csak egy része, a vállalatok, a pénzügyi szektor. az egyéni háztartások és az állam- polgárok mellett) adósodott el. hanem egész Magyarország. azon belül a magángazdaság. Ezt az eladósítást a nemzetközi pénz- kartell hazai kirendeltsége. az MNB sajátságos kamatpolitikájá- val ösztönözte. A forint kamatlá- ba olyan magas volt, hogy ilyen magas kamatokkal sem az egyé- neket. sem a vállalatokat nem le- hetett hitelezni. mert azok képte- lenek lettek volna ilyen magas kamatozású hitelekkel gazdál- kodni. Az államháztartás, vagyis a költségvetés vállalhatta csak a nagy kamatköltséget. Az állama- dósság kezelők kívánságuknak megfelelően bánhattak a költség- vetési törvénnyel. A nemzetközi tőkepiaenak előnyös volt az állampapírok gyarapodása. hiszen több érték- papír a pénzpiacon nagyobb spe- kulációs mozgásteret biztosít. A bankok áttértek a lakosság, a vál- lalatok és az önkormányzatok hi- telezésében nem a devizával való tényleges fizetésre. hanem csu- pán a devizaalapú számításra. A kamat kedvezőbbnek látszott, és ez több okból is jól jött a bank- rendszemek. A devizák bankközi kamata általában rendkívül alac- sony volt. így nagy kamatrést al- kalmazhattak. Az anyabankok drágán küldhették ide a pénzt, de költségágon vitték ki a jövedel- met. holott a látszólag kisebb tle- vizakamat már igen nagy jöve- delmi rést tartalmazott. A Ma- gyarországra beáramló deviza visszavitelekor esetleg romló ár- folyamveszteséget is el tudták kerülni a befektetők. mert a devi- zában számolt hiteleken át a la- kosság az árfolyamveszteség összegével egyezően többet fizet, így a kockázatot át lehetett háríta- ni a magyarokra. Ennek követ-
  10. 10. keltében a pénzügyi befektetés szinte teljesen kockázatmentessé vált. Egy olyan országban, ahol nincs jövedelemtermelés. akkor az eladósítás sem folytatható, mert a gazdasági élet szereplői nem tudják miből visszafizetni a kölcsönöket. A jövedelemterme- lés zsugorodása miatt azonban Magyarországon nem kellett megmenteni a bankokat. A mag- yarországi bankok túlnyomó többsége külföldi bankok leány- intézménye. és olyan jövedelme- zőek, hogy a tulajdonosok érdeke a megmentésük. Más országok- ban a bajbajutott bankokat a kor- mányok bankmentő csomagok- kal. hosszútávú állami kötelezett- ségvállalásokkal szanálták. Ma- gyarországon a korábban ideér- kezett nagymennyiségű deviza visszaválthatóságát kellett bizto- sítani. Ez azért igényel egyre nö- vekvő összegű devizát, mert a beérkezettnél sokkal több akar távozni. miután forintban a nagy kamat miatt jelentősen megnö- vekedett. ltt érkeztünk el annak kimon- dásához, amit a mai napig egyér- telműen és világosan még az új konnányzat sem közöl a társada- lommal. Hogy ez az igen nagy összegre rúgó forinttöbblet - de- vizává átalakulva - zavartalanul távozhasson az országból. vált szükségessé a 25 milliárd dollár- nyi (20 milliárd euró) lMF-EU hitel felvétele. A forintkamatok fonnájában képződött jövedel- meket e 25 milliárd dollár deviza felhasználásával vitték ki a nem- zetközi pénzkartell struktúrái az országból. Azért. hogy a kivitel folyamatos és zavartalan legyen. ezért kellett rásózni Magyaror- szágra az IMF-EU hitelt. és meg- terhelni az amúgy is eladósodott országot e hitel kamatainak fize- tésével. Ez volt az igazi ok. amit nem lehetett a magyar társada- lommal közölni. Olyannyira nem lehetett, hogy a jelenlegi kor- mány sem közli. A túlnyomórészt külföldi ban- kok kirendeltségeiből álló mag- yar bankok összebeszéltek. és azt kezdték mondogatni. hogy a ma- gyar államkötvények túl kocká- zatosak. ezért nem veszik meg azokat. Ehhez hozzátették. hogy a nagy összegű hitelek hamaro- san lejámak. amelyeket újabb hi- telek felvételével lehet csak kifr- zetni. ezért a lejáró adósság tör- lesztéséhez szükség van az IMF és az EU segítségére. Ez nem fe- lelt meg a tényeknek. mert valójá- ban nem volt lejáró fedezetlen adósság. Arra sem lehetett hivat- kozni. hogy Magyarországot meg kell védeni a spekulációs táma- dástól. mert ezek a spekulánsok nem lehettek mások. mint épp a hasznukat féltő banki tőkealapok. A hazaáruló módon túlságosan magasan tartott kamatokból szár- mazó jövedelem zavartalan kivi- telére felvett - egyébként felesle- ges - devizahitel miatt ugrássze- rűen megnőtt a magyar állama- dósság. fokozódott a háztartások. az önkonnányzatok eladósodása. Nyilvánvalóvá vált. hogy az idő- közben begyűrűző világgazdasá- gi trálság. a növekvő munkanél- küliség következtében a gazdasá- gi szereplők. a háztartások és az önkormányzatok adósságvállaló képessége is kimerült. Emiatt már nem volt elég jövedelmük az eddigi hitelek adósságszolgálati terheinek viselésére sem. Ekkor már mondhatták a bankok. hogy nem hiteleznek tovább. mert va- lamennyien kockázatos adósnak számítanak. lgy alakult ki az a helyzet. hogy az adósságszolgá- lat egyre csökkenti a gazdaság működtetéséhez szükséges pénzt. miközben nincs beáramlás, és be- fagynak a pénzügyi folyamatok. Ennek nem lehet más a következ- ménye. mint a gazdasági leépü- lés. Az a pénz. amely felhalmozó- dik a bankrendszerben, de nem kerül kihelyezésre az értékelőál- lító reálgazdaságba, a hitelintéze- tek számára jelentős hasznot hoz. A spekulatív célokra felhasznál- ható likvid pénz ugyanis sok es- etben nem hagyja el az országot még a devizafedezet birtokában sem. Ezt a pénzt a központi bank. az MNB korlátlanul befogadja magasabb kamatra, mint a nem- zetközi pénzpiaci hozam. Ezek a befektetések biztos jövedelmet Magyar Nemzeti Bank hoznak, mert az MNB kötvényei után a kamatokat a központi bank fizeti, majd pedig egy évi halasz- tással megtéríti neki a költségve- tés. más szóval a magyar adófize- tők egésze garantálja a biztos ho- zamot. A megtérítés egy évvel történő elhalasztása teszi lehetővé. hogy ne látszódjék az államot eladósí- tó teher. lgy válik lehetővé, hogy a bankrendszer a terrnelőgazda- ság hitelezése nélkül is nagy és biztos jövedelemre tegyen szen. A reálgazdaság így fuldoklik a pénzhiányban. a családok, az ál- lam. a munkavégzés jövedelem nélkül marad. Az MNB 2010 áp- rilisában 572 milliárd forinttal több pénzt fogadott be a kereske- delmi bankoktól. és ezzel a két hetes lejáratú kötvényállományát 4454 milliárd forintra növelte. Ez a passzív pénz devizában kül- földön kerül befektetésre az ott fizetett lényegesen alacsonyabb kamattal és hozammal. A külföl- di központi bankoktól Magyaror- szágra érkezett - tartalékolási kö- telezettség alá eső - befektetési pénzek ekkor meghaladták a 4000 milliárd forintot. Az ugyancsak külföldi keres- kedelmi bankoktól is érkezik az országba jelentős összegű pénz. Ez 2010 nyarán meghaladta az 1300 milliárd forintot. A magyar- országi bankok, amelyek túlnyo- mó többsége külföldi bankok le- ányvállalata, ugyancsak felvettek 3500 milliárd forint hitelt, hogy azt forintra átváltva, magasabb kamatozással elhelyezzék az MNB-nél lévő bankbetétjeiken. lly módon a kereskedel- mi bankok 7000 milliárd forinttal rendelkeznek ál- lamkötvényekbe fektet- ve. és az MNB-n elhelye- zett bankbetétjeiken. Kö- rülbelül 7000 milliárdnak megfelelő összeggel hi- telezik a vállalatokat. és ugyancsak ennyit fordíta- nak a lakosság lakásépí- tési és fogyasztási hitelei- re. Megállapítható. hogy a hitelintézeti szektor 34.000 milliárd forintos eszközéből a vállalatok és a lakosság hitelezése csak 14.000 milliárd fo- rintot tesz ki, míg a bankrendsze- ren belüli tranzakciók aránya elé- ri a 20.000 milliárdos nagyság- rendet. Ebből levonhatjuk azt a következtetést. hogy valójában van elegendő pénz Magyarorszá- gon, hogy kellően ki lehessen elégíteni a tennelőgazdaság hitel- igényét. és be lehessen indítani a gazdaság bővülését. A társadalom érdekeivel ellen- tétesen működő jelenlegi pénz- rendszer a liberalizmus kétévszá- zados kibontakozásának és hany- atlásának az eredménye. Hogyan született meg ez az irányzat. ame- lynek drámai bukása a felvilágo- sodás világtörténelmi korszaká- nak végét is jelzi. Mi jöhet e kor- szak után? Milyen lesz az új pénzügyi világrend? Milyen lesz az emberiség sorsa a XXI. szá- zadban?
  11. 11. letenni ll telviláuosotlástól a Itheraliztnus csumára A francia fonadalmat megelő- ző felvilágosodás mindannak a betetőzése volt, amelynek gyöke- rei visszanyúltak a materializmus középkori változatához, a vallási mozgalmakhoz és a tudományos racionalizmushoz. Ez a felvilágo- sodás, amely végül is a francia fonadalom vérengzéseibe torkol- lott, lerombolta azon társadalmi csoportokat, intézményeket és ér- tékeket, amelyeken a középkor nyugodott, és antelyeket még a keresztény értékrendszer határo- zott meg. A tudományosságban fordulatot jelent Newton és köve- tőinek a munkássága, a társadal- mi gondolkodásban kibontakozik a haladás koncepció és a moder- nizmus előtérbe helyezése. A mo- demizmus - amely ekkor még fe- lölelte mind a társadalmi viszo- nyok humanizálást, az emberi jo- gok és politikai szabadságjogok kibontakozását, valamint a tech- nikai modemizációt, a tudomány fokozatos vezető szerepének kié- pítését a társadalmi és gazdasági életben - jelentősen eltér attól, ahogyan ma értelmezik a moder- nizmust, leszűkítve a technikai haladásra, és teljesen mellőzve a társadalmi progressziót. Ez a fajta modemitás vette át a vezető szerepet a keresztény ér- tékrendet képviselő egyháztól, amelyet egyre inkább azzal vá- doltak, hogy a sötétség, a babona világát terjeszti, szemben a tudo- mány, a modemitás és a prog- resszió világosságával. Szembe- tűnő, hogy már ekkor nincs szó az erkölcsről, a minden egyes embert megillető univerzális ér- dekvédelemről és értékrendről. Ma már tudjuk, ezt csakis keresz- tény alapon lehet következetesen képviselni, méghozzá Jézus azon tanításai szerint, hogy szeresd fe- lebarátodat, mint önmagadat, és csak azt várd el másoktól, hogy veled tegyenek, amit te is teszel velük. A felvilágosodás idején ez a fajta modemitás és progresszió az akkori társadalmi, gazdasági traumám: dumál valóság és egy hozzákapcsolt vi- lágszemlélet ötvözetét jelentette. A felvilágosodásnak nevezett új eszme- és nonnarendszer a szün- telen változást helyezte közép- pontba. A változás ekkor a hala- dás abszolutizálását jelentette, és arra hivatkozással, hogy régi. elutasított szinte minden bevált értéket is, amelyeket azonban igazolt az emberiség tapasztalata. Az ember egyéni és közösségi élete, biológiai és társadalmi léte ezemyi módon kapcsolódik ah- hoz, ami régi, sőt kezdetektől va- ló, és mégis meg kell tartani, mert alapvető emberi szükségletek, ér- dekek és értékek csak így elégít- hetők ki, illetve őrizhetők meg. A világtörténelmet háttérből fonnáló érdekcsoponok már ek- kor tudták, hogy a változás új kultuszára van szükség, mert ez teszi lehetővé hosszútávú straté- giájuk megvalósítását. A túldi- menzionált változás kultuszára válaszként született meg a konz- ervativizmus, amely válaszreak- ció volt a modemitás gyakran mindent felrúgó, mindent meg- változtatni akaró ideológiájára. A hagyományokhoz ragaszkodó konzervativizmus kísérletet tett a kibontakozó változások fékezé- sére. Ideológiai eszmerendszer- ként a konzervativizmus politikai programot is képviselt. E hagyo- mányvédő eszmerendszer képvi- selői arra törekedtek, hogy meg- tartsák az államhatalmat, mert történelmi tapasztalatból tudták, hogy törekvéseiket legeredmé- nyesebben az állami intézmé- nyek útján érhetik el. A történelemfonnáló világe- rők a liberalizmus eszmerendsze- rével vették fel a küzdelmet a konzervativizmussal. Az ő hosszú távú világstratégiájukat a modemizáeió erőltetése szolgál- La. Az általuk kifejlesztett liberá- lis eszmerendszer pedig mindig a modemség tudatos vállalására hi- vatkozott. A liberalizmus képvi- selői azt hirdették magukról, hogy befolyásolniuk kell a társa- dalom és az állam valamennyi in- tézményét, hogy azokat megsza- badítsák a vallásos babona, a tu- dományellenes inacionalizmus maradványaitól. A konzervativiz- mus képviselőit azzal vádolták, hogy félnek a szabad embertől, amely már megszabadult a gon- dolati-sötétségtől, a babonás-tra- díció (amelyet elsősorban az egy- ház képviselt) hamis imádatától. A liberálisok tennészetesen a ha- ladásra hivatkoztak, és ehhez igyekeztek politikai programot kialakítani. Azt hirdették. hogy a történelem akkor tudja követni a maga tennészetes menetét, ha azt tudatos és folyamatos refomrok- kal ösztönzi. A tönénelemfonnáló világe- rők a liberalizmussal nem voltak teljesen megelégedve. és újabb válaszként kifejlesztették a szoci- alizmus, később a kommunizmus ideológiai eszmerendszerét. A szocializmus tehát válasz volt a liberalizmusra, de csak az l848- as forradalmak után (amelyeket a nemzetközi szabadkőművesség készített elő) öltött önálló arcula- tot. Már az l789es francia forra- dalom után is voltak olyan szoci- alisták, akik a forradalom örökö- seinek tekintették magukat, és lé- nyegében nem különböztek azoktól, akik magukat liberális- nak nevezték. Az különböztette meg a szocialisták programját és ideológiáját a liberálisokétól. hogy ők a változások menetét a haladás érdekében erőszakosan is fel akarták gyorsítani. A szocia- listákra (kommunistákra) ezért gyakorolt nagyobb vonzerőt a forradalmi erőszak, mint a békés refonn. Ez utóbbit túlságosan alkal- mazkodónak, türelmesnek tekin- tették, amely hosszú kivárást igé- nyel. A modemizáeió és a válto- zás erőltetése új törekvéseivel kapcsolatosan három magatartást alakult ki. Az első az. hogy fel kell ismemi az erőszakolt válto- zásból származó veszélyt, és ezt valahogy kezelni kell. Ezek vol- tak a konzervatívok. A második elgondolás az volt: segíteni kell az emberiséget a boldogság elé- résében olyan racionálisan. amennyire csak lehetséges. Ezt hirdették a liberálisok. A hanna- dik álláspont a szocialista elkép- zelés, amely szerint fel kell gyor- sítani a haladást és a modemizá- ciót akár az ellenzők elleni erő- szakos eszközök bevetésével is. A konzervatívok tehát ellenezték a francia forradalom véres erő- szakkal kikényszerített változása- it. a liberálisok ellenezték a kon- zervatívoknak ezt a hagyomány- védő ellenállását. a szocialisták pedig szembeszálltak a liberáli- sok lassúnak és túlságosan türel- mesnek tartott óvatos refonniz- musával. A felvilágosodás nyomán szü- letett eszmerendszerek a népet tartották ideológiájuk hordozójá- nak. A nép fogalma azonban rendkívül kétértelmű és homá- lyos. A liberálisok szerint minden egyén a politikai. gazdasági és kulturális jogok önálló hordozó- ja. és ezen egyének összessége a nép. A kérdés csupán az. hogy ki tekinthető önálló akaratérvénye- sítésre képes autonóm személy- nek. A csecsemő nem. az analfa- béta nem. a teljesen vagyontala- nok nem. az idegenek nem, az el- mebetegek nem. a bűnözők nem. és így tovább. Sokáig még az is tilos volt. hogy a nők részt vegye- nek a politikai életben. A népszuverenitás tehát egy rendkívül kétértelmű és homá- lyos fogalom, mert valójában az érdekérvényesítési képességgel rendelkezők viszonylag kis lét- számú csoportjára szűkül le. Ezért a politikai demokrácia alapfeltételt: valójában a gazdasá- gi és pénzügyi esélyegyenlőség feltételrendszerének kialakítása. Ehhez azonban olyan új tulajdon- rendszerre van szükség. amely a tulajdont és a hozzá fűződő - a tulajdon szentségét szavatoló - jogokat kizárólag természetes személy számára biztosítja, E tu- lajdonnak a nagyságát pedig az adott természetes személy telje- sítményétől teszi függővé. Az er- kölcsi követelmények teljesítésé- re teljesen alkalmatlan jogi sze- mélyek a tennészetes személyek- hez fűződő jogvédelemben nem részesülnének. Ezt az elvet azzal lehet alátá- masztani. hogy nincs olyan em- ber, amely egyedül - teljesen egyedül! - egész életén át akár egy gombostűt is elő tudna állíta- ni. Ha pedig ez így van. akkor ez méginkább így van bonyolultabb temtékekre. egy autóra. egy repü- lőgépre vagy egy egész iparágra vonatkozóan. Ha viszont egy em- beré csak az lehet. amit ő az élete során saját teljesítményével állít elő. akkor kiderül. hogy az embe-
  12. 12. riség rendelkezésére álló tenné- szeti és civilizációs kömyezet minden egyes ember közös örök- sége, Llgyanúgy minden emberé, ahogyan valamennyi enrberé az egész rraprendszer. a Föld nevű bolygó a légterével és vizeivel. egész természeti környezetével. Milyen alapon kerül magántulaj- donba az. amit az ember sem egyedül. sem közösen nem tud előállítani? A Föld vagy egy ré- szének magántulajdona ezért fo- galmi képtelenség. Az ember nem képes semmilyen földet - termőföldet sem - előállítani. te- hát nem is lehet az ember tulaj- donában. A termőföld minden egyes ember közös öröksége. amit zrzoktől az erőktől kapott, amelyek hatására működik az élet mmrrrzvrl/ t, n'ai/ Jen, u/ rugv u tavi/ lat; mcgv u: ágon", Ismerjük azt az álláspontot. hogy ilyen utopiktrs elgondolá- sokat nem lehet megvalósítani. De nrár a felvilágosodás gondol- kodói is számos utópiát dolgoz- tak ki, mert az ember elidegenít- hetetlen sajátja. hogy igyekszik a kívánatos keretei között megta- lálni az tiptimális megoldásokat az ellentétes erők egymásra hatá- sából kialakuló dinamikus egyensúlyt, A felvilágosodás kibontako- zásával a konzervatívok a társa- dalom bevált érdekei védelmé- ben az olyan társadalmi közössé- geket. mint a család. az egyház, a nagyobb család - a nemzet - helyezték előtérbe. Azoknak a közösségeknek a politikai jogait hangsúlyozták. amelyek őrizték a hagyományokat. és így biztosí- tották a folyamatosságot a társa- dalom fejlődésében. A kis közösségekkel szemben a szocialisták a társadalom egé- szének mint kollektív képződ- mény-nek arkarták biztosítani a népfelség elvéből következő po- litikai jogokat. Történelem tanú- sága szerint egyik ideológiai esz- merendszer sem tudta megvála- szolni kielégítően, hogy ki a nép- szuverenitás igazi hordozója. az eltávolított abszolút uralkodók szuverenitása helyébe lépő állami szuverenitás valódi birtokosa. Az emberi társadalom ekkor már államnak nevezett szervezeti keretek között működött. amely kizárólag őt megillető hatalmi jo- gosítványokkal rendelkezett, mint például a fegyveres erőszak alkalmazásának monopóliumá- val. vagy a gazdasági élet közve- títő közege. a pénz kibocsátásá- nak privilégiumával. Ezért rend- kívül fontossá vált, hogy az emlí- tett ideológiai eszmerendszerek hogyan viszonyulnak ehhez az államhatalomhoz. Hogyan képe- sek ezek az ideológiák az államot és a társadalmat összeegyeztetni? Az államhoz való viszony kiala- kítása végül azt eredményezte, hogy a három ideológia kettőre csökkent. A liberálisok és a konz- ervatívok az 1848-as szabadkő- műves forradalmak után kezdtek összebékülni. A konzervatívok felismerték, hogy az liberálisok- kal együtt a magántulajdon vé- delme alapján állnak, A magántu- lajdon védelme elősegíti a társa- dalomban a folyamatosságot, erősíti a családot, az egyházi kö- zösségeket és az egymásra utalt személyek szolidaritását. A konzervatívokat és a szocia- listákat az individualizmussal szembeni közös magatartás hozta közel egymáshoz. Mindketten a kollektív érdekeket hangsúlyoz- ták. Közeledtek azonban egy- máshoz a liberálisok és a szocia- listák is, és így született meg a szociál-liberaliz/ mus vagy liberál- szocializmus. lgy lett a három ideológiából kettő. a konzerva- tív-liberalizmus, valamint a libe- rál-szocializmus. E kettőre szű- kült ideológia azonban megtar- totta a fejlődés és a haladás elvét, amely a legalapvetőbb liberális eszmének számít. Amikor a szo- cializmus, illetve kommunizmus kodók is, mint például Francis képviselője a marxizmus lett, ez az ideológia is megtartotta a tár- sadalmi progresszió és modemi- záeió hirdetését. A XX. században tehát lega- lábbis a legalapvetőbb eszmék vonatkozásában a liberalizmus ideológiája jutott vezető szerep- hez. Az emberi történelem legvé- resebb évszázadában a liberális pártok fokozatosan lemorzsolód- tak, de a nagy pártok lényegében a liberális programot valósították meg. Ezért lehetett a XX. száza- dot a liberalizmus évszázadának nevezni. Amikor a liberalizmus- nak ez a győzelme bekövetkezett, ezért gondolhatták olyan gondol- Fukuyama, hogy ezzel a történe- lem elérte célját, és a történelem véget ért. A történelem azonban megy tovább, mindössze annyi történt, hogy a liberalizmus társadalmi és gazdasági eszmerendszerként ki- élte lehetőségeit, és 1989 után el- kezdődött nemcsak az átalakulá- sa, hanem a felbomlása is. u: llaII-G IÍÍBDIIIEIÉII neltzulr élet? A modem emberi társadalom- ban nincs. Ennek az az oka, hogy az ember szükségszerűen ténye- ket tükröző ismeretekben, és e té- nyekhez való viszonyát kifejező érdekorientált ismeretekben - eszmékben - gondolkodik. Egy igen egyszerű példával megvilá- gítva, a formális logika szabályai szerint egy, szobánkban lévő konkrét tárgyra vonatkozóan csak egy helyes állítás lehetséges. Az adott tárgy (mondjuk egy asz- tal) vagy a szobánkban van, vagy nincs a szobánkban. Ez a tudo- mányos ismeret. A kérdést azon- ban úgy is fel lehet tenni, hogy kinek az érdekét szolgálja, kinek a szükségletét elégíti ki, hogy ez a konkrét tárgy pontosan ebben a szobában van, amely szoba ehhez és ehhez a személyhez tartozik. Jogos-e, hogy ez az asztal pont ebben a szobában van, és ehhez a személyhez tartozik? Nem kor- rupció következménye-e mind- ez? Ad absurdum folytatva a ki- zsákmányolók vagy a kizsákmá- nyoltak érdekét, a társadalmi hal- adást és a modemizációt szolgálja, hogy ez az asztal ebben a szobában van? Ebből mindössze azt a következtetést kíván- juk levonni, hogy min- den olyan ismeret, amelyben szerepel vala- milyen vonatkozásban az ember, az egyéni és társadalmi megismerés, valamilyen formában érdekek által is megha- tározott ismeret, vagyis ideológiai töltéssel van megterhelve. Egy isme- ret annál inkább érdek- mentes, minél kevesebb emberi vonatkozás van benne. Elvileg a matematika, a geomet- ria, a csillagászat és a többi abszt- rakt tudomány, valamint a tenné- szettudományok és a műszaki tu- dományok ísmeretanyaga rendel- kezik olyan konvergens problé- mákkal, amelyekre lehetséges egyetlen helyes választ adni. A társadalomtudományok, ame- lyekben már kutatási tárgyként és kutatóként is meghatározó szere- pe van az embemek mint biológi- ai és társadalmi lénynek, az isme- retek érdek által orientáltak, és ideológiai töltéssel bímak. Már a társadalomtudomány sem képes arra, hogy ideológia- mentes legyen. Még inkább kép- telen erre a társadalmi, gazdasági és politikai élet gyakorlata. Az embert és az emberi közössége- ket, a társadalmat és e társadal- maknak a természeti kömyezettel folytatott anyagcseréjét vizsgáló tudományok szinte kivétel nélkül egymásnak ellentmondó ismere-

×