8. ESEMÉNYEK A REMEKMŰ SZÜLETÉSE IDEJÉN KOLUMBUSZ KRISTÓF (1451 – 1506) 1492-BEN ELINDUL AZ ÚJVILÁG FELFEDEZÉSÉRE VIII. KÁROLY (1470 – 1498) 1494-BEN A FRANCIA SEREGE ÉLÉN BEVONUL FIRENZÉBE GIROLAMO SAVONAROLLA (1452-1498) FELLÉPÉSÉVEL A REFORMÁCIÓ ELŐFUTÁRÁVÁVÁLIK
9.
10. A REMEKMŰ SZÜLETÉSE IDEJÉN NINCS PÉNZBEN HIÁNY… LORENZO IL MAGNIFICO ("A FENSÉGES") (1449-1492) JACOB FUGGER (1459-1525)
11. A PÁPASÁG EZEN IDŐSZAKÁT AZ ITÁLIAI MŰVÉSZET ARANYKORÁ NAK, VAGY A PÁPASÁG MŰVÉSZI BEARANYOZÁSÁNAK NEVEZIK VI. SÁNDOR PÁPA (RODRIGO DE BORGIA) (1431-1503) PÁPASÁGA: 1492-1503) II. GYULA PÁPA (GULIANO DERRA ROVERA) (1443-1503) PÁPASÁGA: 1503-1513)
14. SPANYOLORSZÁGBAN IV. (SZÉP) FÜLÖP ÉS SPANYOL (ÖRÜLT) JOHANNA ÉPPEN ÁTVETTE AZ URALKODÁST ÉS HÁZASSÁGOT KÖT 1497-BEN IV. FÜLÖP (1478 – 1506) SPANYOL JOHANA (1479 – 1555)
15. A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁGBAN I. MIKSA URALKODIK, AKI BIANCA MARIA SFORZÁT, LEONARDO MEGBÍZÓJÁNAK UNOKAHUGÁT VESZI FELESÉGÜL 1494-BEN I. MIKSA (1459 – 1519) BIANCA MARIA SFORZA (1472 – 1510)
16. ANGLIÁBAN A TUDOR DINASZTIÁT ALAPÍTÓ VII. HENRIK A KIRÁLY, FIA MÁR 7 ÉVES ÉS MÓRUS (SZENT) TAMÁS, VIII. HENRIK LEENDŐ KANCELLÁRJA 20 ÉVES VIII. HENRIK (1491-1547) VII. HENRIK (1456-1509) MÓRUS (SZENT) TAMÁS (1478-1535)
17. MÁTYÁS MÁR 8 ÉVE HALOTT… ARAGÓNIAI BEATRIX (1457-1508) HUNYADI MÁTYÁS (1443-1490)
18. … ÉS MÉG 28 ÉV VAN MOHÁCSIG… SZÉKELY BERTALAN: II. LAJOS HOLTTESTÉNEK MEGTALÁLÁSA
20. A FIATAL LEONARDO ÁBRÁZOLÁSA A KORTÁRSAK ÁLTAL VEROCCHIO: DÁVID BOTTICINI: TÓBIÁS ÉS AZ ANGYAL
21.
22. FILIPPINO LIPPI 1497-1502 KÖZÖTT FESTI A STROZZI KÁPOLNA FALÁT FIRENZÉBEN FILIPPINO LIPPI (1457-1504)
23. MICHELANGELO, A VETÉLYTÁRS MÁR FARAGJA A PIÉTÁT PIETA. (1498 – 1499) MICHELANGELO BUONAROTTI (1475 – 1564)
24. (AJTÓSI) ALBRECHT DÜRER, A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ KORTÁRS NÉMET MŰVÉSZ ELKÉSZÍTI AZ APOKALIPSZIS SOROZATOT A NÉGY APOKALIPTIKUS LOVAS (ALBRECHT DÜRER FAMETSZETE AZ APOKALIPSZIS SOROZATBÓL, 1498 KÖRÜL) ALCRECHT DÜRER (1471-1528)
25. DONATO BRAMANTI, A SZENT PÉTER BAZILIKA ÉPÍTŐJE DONATO BRAMANTE. (1444. – 1514) SZENT PÉTER BAZILIKA (1446. – 1564)
26. RAFFAELLO SANTI, AZ ANGHIORI CSATA MEGÖRÖKÍTŐJE RAFFAELLO DI SANTI (1493-1520) RUBENS RÉZKARCA AZ ABGHIORI CSATÁRÓL
27. LUCA PACIOLI, A MATEMATIKUS BARÁT LUCA PACIOLI. (1445. – 1514) DE DIVINA PROPERTINA
28. AKI A MATEMATIKAI ÉS AZ ARANYMETSZÉSI JÁRTASSÁGBAN TÁMOGATTA LEONARDOT
35. JÉZUS ÉS TANÍTVÁNYAI JÉZUS JÁNOS TAMÁS PÉTER ID. JAKAB JÚDÁS FÜLÖP ANDRÁS MÁTÉ IFJ. JAKAB TÁDÉ BENEDEK SIMON
36. A NÉGY ELEM ÉS A NÉGY VÉRMÉRSÉKLET TŰZ ELEM: sugárzó energia, önbizalom, kezdeményezőkészség KOLERIKUS TEMPERAMENTUM: = energikus, bátor, vállalkozó ± erőszakos, vakmerő, önző FÖLD ELEM: gyakorlati érzék a materiális világhoz MELANKOLIKUS TEMPERAMENTUM: = anyagias, gyakorlatias, szívós, kitartó ± mogorva, fösvény, nehézkes, önző VÍZ ELEM: mély érzelmek, empátia, felelősségérzet FLEGMATIKUS TEMPERAMENTUM: = ösztönös, befogadó, impresszionált, érzésekkel telt, fantáziadús ± túlérzékeny, lusta, határozatlan LEVEGŐ ELEM: az érzékelés, az észlelés és az önkifejezés intellektuális jellege SZANGVINIKUS TEMPERAMENTUM: = idealista, lelkesedő, érdeklődő ± állhatatlan, meggondolatlan, ingerlékeny
37. „ TÜZES” , KOLERIKUS CSOPORT „ LEVEGŐS” SZANGVINIKUS CSOPORT „ FÖLDIES” , MELANKOLIKUS CSOPORT „ VIZES” , FLEGMATIKUS CSOPORT JÉZUS JÁNOS TAMÁS PÉTER ID. JAKAB JÚDÁS FÜLÖP ANDRÁS MÁTÉ IFJ. JAKAB TÁDÉ BENEDEK SIMON
Az első kehely galambbal Mária teherbeesésének jelképe; az edény a Szűz teste, a belé merítkező galamb a Szentlélek. A második kehely (a Grál ) a Megváltó kereszthalálát jelképezi. Ez áll a kereszt tövén, ezt tartják az angyalok a megfeszített sebei alá, ebbe folyatja a Bárány a vérét.
Miért került a műalkotás napjainkban újra az érdeklődés középpontjába? Mi az, amit ma mondhat nekünk, amit csak a jelenkor tudatosságával érthetünk meg? Van-e a képnek mélyebb jelentése a bibliai vonatkozásokon túl? Hogyan vesszük észre az egyetemes emberit ebben a munkában, amely túllépi az azonnal nyilvánvaló vallásos dimenziót? Hogyan kapcsolódik mindennapi életünkhöz? Mit vár a kép tõlünk, mi az amit nekünk kell hozzáadnunk? Leonardo da Vinci a humanista ideál megtestesítője. Sokoldalúan képzett ember, igazi polihisztor, HOMO UNIVERSALIS. A természet, az emberi test megismerésére, pontos mechanikai tervezésre, a művészetben pedig az egyéniség kifejezésére törekedett. Művész, tudós, feltaláló, filozófus. Magával ragadó, példát állító, ember feletti egyéniség. … .minden korban.
Lodovico Sforza 1494-ben rendelte meg Leonardonál az Utolsó vacsorát ábrázoló képet, hogy a freskó a milánói Santa Maria delle Grazie templomot díszítse.
A freskó a milánói Ludovico herceg családi kápolnája és temetkezési helye, a milánói Santa Maria della Grazie refektóriumának falán található. Mérete körülbelül 10X5 méter .
A reneszánsz (újjászületés) kezdetét egyetemlegesen Észak-Itáliához kötik, külön kiemelve Firenze városát. Itt alkotott a korai reneszánsz művész, Dante, az első író, aki személyében megtestesítette a reneszánsz szellemiségét. A másik korai reneszánsz művész, Petrarca az ókori római és görög kulturális örökség újrafelfedezésében és a humanista oktatásban fogalmazta meg a reneszánsz lényegét.
A XV. század legvégén két nagy esemény jelzi az itáliai város-galaxist fenyegető nagy változásokat. 1494-ben VIII. Károly francia király hadai – Milánó hívására – átkeltek az Alpokon 1492-ben, egy genovai kapitány, Kolumbusz Kristóf spanyol hajókkal fölfedezte az Újvilágot. Mert az csak nekünk annyira magától érthető, hogy Kolumbusz hajói nyomán a kereskedelem és a forgalom fő tengelye a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át, s így háttérbe szorult lassan a Mediterráneum szíve, Itália. A XVI. században a Földközi-tengeri kereskedelem és hajózás még különben se hanyatlott, s végig a gazdag Itália maradt a két Alpokon túli nagyhatalom, Franciaország és a Spanyol–Német Birodalom küzdőtere és vágyainak fő célja. Ide számíthatnánk egy harmadik eseményt is: 1498-ban gyulladt ki Firenze főterén Savonarola máglyája, ennek a jelentőségét azonban a kortársak még annyira se ismerték fel, mint az előző kettőét.
Ez a kor a realitások kora. Feléled a görög sejtés, hogy a föld gömb alakú – Kopernikusz alig húsz évvel fiatalabb csak Leonardónál. Amikor Leonardo elkezdi az Utolsó vacsorát Behaim elkészíti az első földgömböt, Még dolgozik a művén, amikor megszületik Agricola, az ásványtan és a metallurgia megalapítója, Paracelsus a kuruzslást alakítja orvoslássá. Mikorra elkészül az utolsó vacsora, elkészül az első zsebóra, és Vasco de Gama hajóival eljut Indiába.
Ez a kor a bankárok, a firenzei Mediciek és az augsburgi Fuggerek kora: az előbbiek a pápai udvartól szerzett timsó-monopóliumból, az utóbbiak a császárokkal kötött üzleteken, pl. a higanymonopólium megszerzésével lettek dúsgazdagok.
Az Utolsó vacsora festésének évtizedében VI. (Borgia) Sándor a pápa, az őt követő II. Gyula és X. (Medici) Leó már nagy politikus, rendezik az egyházi állam viszonyait, s nagyvonalú támogatói a művészeteknek és tudományoknak. Kettőjük kapcsán szokás említeni: az itáliai művészet aranykorát jelentik pápaságuk – vagy fordítva: pápaságukat aranyoztatják a művészekkel.
Az Aranymetszés arányszámát (golden ratio, ismertebb nevén Phi érték) gyakran használták a görög és római építészek építészeti terveikhez. Ennek a kifejezésnek jelenkori értelmezése egy feltételezett újra felfedezett matematikai szabályt ad az Univerzum valós természetére vonatkozóan, ez a szabály megnyilvánul a gabonakörökben vagy olyan ősi építészeti formákban is, mint pl. a Nagy Piramis vagy Stonhenge.
Jézus jeruzsálemi Utolsó Vacsorájának ismert leírásaiban a keresztény liturgiákat létrehozó alapmondat: "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre". Amit cselekedni kellett: a vacsora egyes elemei, a kenyér-törés, a kenyér és a bor kiosztása, hálaadó ima. Az Utolsó vacsora témájának korábbi értelmezései túlnyomó részben ezt a jelentet hangsúlyozták, Júdás a tanítványoktól elkülönülve, Jánost Jézus keblén pihenve ábrázolták.
A festmény azt a drámai pillanatot ábrázolja, amikor Krisztus a tanítványai felé fordul, és közli velük, hogy az egyikük elárulja őt. „ Bizony mondom néktek, egyiktek elárul.” A tanítványok megdöbbenve hallgatják Krisztus vádjait. Melyikünk? Én? Lehetetlen! Közülünk valaki? Aligha! Melyik csoport melyik tagja fogja elárulni? Ő itt mellettünk? Nem valószínű: elkülönülve ugyan, de ugyanazon oldalán vagyunk. Tehát a túloldali két csoport valamelyikéből valaki. A hozzá közelebbiből? Ez valószínű: az árulók felülreprezentáltak a közelállók között. Vagy aki a legszélre szorult? Ennek is van annyi valószínűsége… Tizenegy ember gondolata másik tizenegyről – az annyi mint 121. Százhuszonegy pszichológiai történet! Önmagáról is elgondolkodik talán néhányuk. A drámai hatás mindenestül az alakok elrendezéséből és mozgásából, nem pedig az arckifejezésekből fakad. Leonardo több mint három évig festette az Utolsó vacsorát. Minden kézmozdulatot, minden fejbiccentést, minden szemvillanást átgondolt, sőt matematikai pontossággal kiszámított; minden tökéletesen illeszkedik, idomul egymáshoz, minden egyensúlyban van, a tizenhárom alak egységes egészet alkot. A jelenet értelmét nyilvánvalóvá teszik az arckifejezések és a mozdulatok, amelyeknek Leonardo páratlan mestere: „Az embernek éppen olyan sokféle ozdulata van, amilyen sokféleképpen hullámzik a lelke. Mert minden új lelkiállapot több-kevesebb mozdulatot vált ki.” Júdást pszichológiai eszközökkel különíti el - nem az asztal túloldalára helyezi el, a korábban szokásos módon, hanem úgy ábrázolja, amint a bűnös tanítványt megbénítja a rémület, s képtelen részt venni a többiek beszélgetésében.
Társai a falfestményeiken szinte kivétel nélkül a freskótechnikát alkalmazták, s képeik épségben túlélték a századokat. De a freskófestőnek sietnie keltett, a festéket még a nedves vakolatra kellett felvinnie, hogy tökéletesen beszívódjon. Leonardo ezt nem tehette; neki idő kellett, az áhított tökélyt, roppant tehetsége ráadásaként, évekig tartó gürcöléssel akarta kicsikarni. Hiszen nemcsak festő volt, hanem feltaláló is, nem engedelmeskedhetett a vakolat, a mész és a festék parancsának. Meg kellett találnia a módját, miként kényszerítse rá a falat, hogy örök időkre megőrizze ecsetének vonásait. Sokáig azt hitték, hogy Leonardo olajfestékkel festette az Utolsó vacsorát; ám a vegyelemzés kimutatta, hogy a szilárd tempera valamiféle sajátságos változatát alkalmazta. Leonardo előbb az egész hatalmas felületet különleges alapozó réteggel vonta be, aztán feltalálta a maga olajtemperáját, amelyről szentül hitte, hogy ezer esztendőt is átvészel; csak ezután kezdte festeni a Megváltó drámáját. Most már nem kellett sietnie, elérte, hogy a refektórium fala évek múlva is ugyanolyan maradandóan szívja magába a festéket, mint az első napon. Sajnos a zseniális festési technika mégsem bizonyult tartósnak, amiről Goethe így ír: „ Bizony szomorú, hogy ez az óvatos művész, aki nem győzte eléggé megválogatni a festékeit, tisztítania a firniszét, éppen a fstmény helyét, ami a legfontosabb, a döntő körülmény, nem nézte meg figyelmesen.”
A kép központi tengelye egybeesik a néző látósugarával. A centrális perspektíva a valóságábrázlás szinte mértani szerkesztéssel megvalósított eszköze, amely a reneszánsz individuumot szolgálja. A kép helyszíne egy tágas, emeleti étkezőhelyiség. Az asztal szokatlanul alacsony, így a tanítványok nagyobbnak tűnnek a valóságosnál. A kazettás mennyezet összetartó vonalai a kép szembetűnő perspektíváját adják. A szokványos elemzések szerint ugyanazzal a funkcióval, mint a többi, a kezek, a szemek vonalai – hogy ráirányítsák a figyelmet a középen ülő Jézusra. A perspektíva enyészpontja a főalakban fut össze. Minden forma, minden mozdulat egy dologra összpontosul, Leonardo egységbe foglalt két dinamikus tömeget oly módon, hogy az egyensúly egyetlen ponton nyugszik. Az enyészpont egyszersmind és mindenekelőtt a képen ábrázolt piramisszerű világ csúcsa. A távlat két egymással szemben elhelyezkedő piramisból áll – írta Leonardo da Vinci. Az egyiknek a csúcsa a szemig ér, talpazata pedig a horizont távolságában fekszik. A másik talpazata esik a szem felé, s a csúcsa a látóhatára. A látszólag egyszerű elrendezés bravúros lelemény. A tizenkét apostolt két csoportba rendezte… az alakok mozdulatai révén a központi figurához is elevenen kapcsolódnak
AZ APOSTOLOK ÉS AZ ÁLLATÖVI JEGYEK Leonardo úgy festi meg az Utolsó vacsorát, hogy a korabeli - és egészen a XX. század végéig bezárólag a későbbi - asztrológiai tankönyveknek szabályszerű segédábrája lehetett. E gyértelműen az állatövi jegyek fiziognómiai sajátosságai szerint jellemzi az apostolok.
Simon neve szerepel az apostolnévsorokban (Mk 3,18; Mt 10,4; Lk 6,15; ApCsel 1,13), de Márk és Máté azt mondja: a ,,Kananeus Simon'', Lukács pedig: a ,,Zelóta Simon''. Ebből a zelóta szóból arra következtethetünk, hogy Simon korábban a fanatikusan Róma-ellenes párthoz tartozott, melynek tagjai a véres merényletektől sem riadtak vissza, ha a rómaiak irtásáról volt szó. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek.
Lukács mindkét helyen ,,Judas Jacobi''-t említ, és nem dönthető el, hogy Jakab fiáról, vagy testvéréről van-e szó. Márk Júdás Tádénak mondja, Máté szintén így nevezi, illetve vannak olyan Máté-kéziratok, amelyekben ,,Judas Lebbaeus''-ként szerepel (Mt 10,3). Pusztán a szövegek alapján vitatható lenne, hogy azonos személyről van-e szó, de Origenész a Római levélhez írt kommentárjában azt a véleményt képviseli, hogy Judas Jacobi és Júdás Tádé vagy Judas Lebbaeus ugyanaz a személy. Az biztos, hogy Márk egy másik Júdásról beszél, amikor Jézus testvérét említi, akit szintén Júdásnak hívtak (6,3).
Jézus legszűkebb tanítványai köréhez tartozott, akik pünkösdkor megkapták a Szentlelket és a világra szóló küldetést. A Máté név a latin Matthaeus és a görög Matthaiosz közvetítésével a héber Mattajból ered, ami a Mattanjah rövid alakja, s annyit jelent mint 'Jahve ajándéka' vagy 'a hűséges'. A Máté-evangélium azt mondja róla, hogy vámos volt és a Lévi nevet is viselte. Márk még azt is tudja róla, hogy Alfeus fia volt.
Szent János evangéliuma szerint (1,44; 12,21) Fülöp a két apostoltestvérhez, Andráshoz és Péterhez hasonlóan a Galileai-tó mellől, Betszaidából származott. Későbbi hagyomány szerint Fülöp három, prófétai tehetséggel megáldott lányával együtt a kisázsiai Hierapoliszban élt, ott is halt meg. Az apostol egyébként a posztó és kalapkészítők védőszentje.
Betszaidában született. Az Egyház hagyományában az ,,idősebb'' nevet kapta, hogy megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt ünnepelt ,,fiatalabb'' Jakabtól, az ,,Úr testvérétől''. Zebedeus és Szalome fia, Szent János evangelista bátyja. Apja mesterségét örökölve halász volt. Jakab az első vértanú az apostolok közül. A középkor egyik leghíresebb búcsújáró helye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostellában.
Egyike volt azoknak, akik akkor is hűségesen kitartottak Mesterük mellett, amikor a nagy tömegek már kezdtek visszahúzódni. Tamás a nem egykönnyen hívő, a töprengő, a kétkedő ember. Nem volt ott, amikor az apostolok találkoztak a feltámadt Jézussal, ezért Jézus – mikor újból megjelent - így szólt hozzá: „ Nyújtsd ki a kezedet, és tedd oldalamba. S ne légy hitetlen, hanem hívő. Tamás felkiáltott: Én Uram, én Istenem! Jézus csak annyit mondott: Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek!'' (Jn 20,24--29).
Az Úr tanítványai köréből János kiemelkedő személyiség: Péter után ő a legfontosabb az apostolkollégiumban. Az apostolok közül csak Szent Pál fogható hozzá fogékonyság és a teológiai gondolkodás mélysége tekintetében. A négy evangélista közül az ő szimbóluma a sas, melynek szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János sajátságait. A negyedik evangéliumban csak úgy szerepel, mint ,,a tanítvány, akit Jézus szeretett'', s ez olyan jelző, amelyet a tanítványok közül senki más nem visel.
Állítólag Leonardo nagyon nehezen talált rá a modellre, akiről Júdást mintázta. Egy éven keresztül kereste a megfelelő arcot. Végül a Santa Maria delle Grazie templom perjelének arcát választotta. Hogy miért? A választ ő maga mondta el: Egészen mostanáig megálltam, hogy a saját templomában tegyem nevetségessé.
Állítólag Leonardo nagyon nehezen talált rá a modellre, akiről Júdást mintázta. Egy éven keresztül kereste a megfelelő arcot. Végül a Santa Maria delle Grazie templom perjelének arcát választotta. Hogy miért? A választ ő maga mondta el: Egészen mostanáig megálltam, hogy a saját templomában tegyem nevetségessé.
Péter a legyőzhetetlen ,,Szikla'', amelyre Jézus Krisztus Egyházát építette, a kiválasztott pásztor, akinek az Úr átadta ,,a mennyek országának kulcsait''.
Péter a legyőzhetetlen ,,Szikla'', amelyre Jézus Krisztus Egyházát építette, a kiválasztott pásztor, akinek az Úr átadta ,,a mennyek országának kulcsait''.
Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42). András Kisázsia tartományban a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.
Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott. Ezért vitte el Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is (Jn 1,35--42). András Kisázsia tartományban a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata hogy 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik András-keresztnek ezt a formát.
Jakabot, Alfeus fiát az apostolok névsorán kívül sehol sem említi meg az Újszövetség. Kérdéses, hogy azonosítható-e a ,,kisebb Jakabbal'', akinek anyját Márk Jézus kereszthalálának tanúi között megnevezi (15,40). Az újabb katolikus szentírástudomány nincs meggyőződve arról, hogy azonos az Újszövetségben többször (Mk 6,3; ApCsel 1,14 stb.) említett Jakabbal, az ,,Úr testvérével''
Jakabot, Alfeus fiát az apostolok névsorán kívül sehol sem említi meg az Újszövetség. Kérdéses, hogy azonosítható-e a ,,kisebb Jakabbal'', akinek anyját Márk Jézus kereszthalálának tanúi között megnevezi (15,40). Az újabb katolikus szentírástudomány nincs meggyőződve arról, hogy azonos az Újszövetségben többször (Mk 6,3; ApCsel 1,14 stb.) említett Jakabbal, az ,,Úr testvérével''
Szent Bertalan az Úr tizenkét apostolának egyike, aki János evangéliumában Natánael néven szerepel.(Jn 1,45-- 50). Valószínűnek látszik, hogy a Bertalan -- ami a Bartholomeus vagy Bartalmaj, azaz Talmai fia formája -- a családi, a Natánael pedig a személyneve. Bertalan először Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Itt lett Krisztus vértanúja.
Szent Bertalan az Úr tizenkét apostolának egyike, aki János evangéliumában Natánael néven szerepel.(Jn 1,45-- 50). Valószínűnek látszik, hogy a Bertalan -- ami a Bartholomeus vagy Bartalmaj, azaz Talmai fia formája -- a családi, a Natánael pedig a személyneve. Bertalan először Itáliában, majd Örményországban hirdette az evangéliumot. Itt lett Krisztus vértanúja.
![A KEHELY SZIMBÓLUMA ,[object Object],[object Object]]()