2. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
2
MAGYAR TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTŐK SZÖVETSÉGE
ASSOCIATION OF HUNGARIAN SETTLEMENTS’ AND REGIONS’ DEVELOPERS
MTTSZ / AHSRD
Több mint 15 éve a település-, a terület- és a vidékfejlesztés szolgálatában * Alapítás éve: 1997.
www.mttsz.hu
Ismeretes, hogy 2016-ban az EU Bizottsága felülvizsgálja a NUTS-rendszerbe sorolt tervezési-statisztikai
régiókat. A tagállamok a NUTS2 régiók lehatárolását vagy annak megváltoztatását kezdeményezhetik, és
ez Magyarország esetében több ok miatt szükséges:
A Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régió lehatárolása anakronisztikus eredményt hozott.
1. Ez nemcsak Pest megye problémáját okozta.
Mindösszesen és érdemtelenül visszafogja az ország EU-s forrásokból való lehetséges,
történelmileg is és reálisan is megillető részesedését, fejlesztésének támogatását.
Jelentősen hozzájárul ahhoz a negatív eredményhez, ami az összes ex-ante jelentésben és
mutatóban kifejezésre került, hogy a területfejlesztési olló az ország középső, nyugati valamint
keleti fele között szinte változatlanul fennmaradt a rendszerváltoztatás óta.
2. Budapest esetében az erőteljes fejlődési dinamika még korántsem jelenti annak a fejlett
állapotnak az elérését, amivel egy szintre kerülhetne például Luxemburggal, Párizzsal, Londonnal,
és, hogy Európa e fővárosaival jó eséllyel tudná felvenni a versenyt.
EU-s támogatásra1
fővárosunknak is szüksége van. Első sorban a múlt század második felében
elmaradt fejlesztések, felújítások miatt, és azért, hogy fair módon versenyképes legyen legalább
a környező országok fővárosaival, tartományi központjaival (Béccsel, Frankfurttal, Münchennel,
stb.).
3. Pest megye közismert problémájára pedig elég csak utalni.
Mindezek azonban túlmennek csak Budapest és Pest megye szétválasztásának kérdésén.
A teljes magyarországi NUTS2 lehatárolások felülvizsgálata és változtatása vált időszerűvé, és ennek
keretében van alternatív megoldás a közép-magyarországi problémára is.
Még a teljes jogú EU-tagságunk előtt került lehatárolásra Magyarországon a hét területi-
statisztikai régió és belépéskor ezeket ismerte el NUTS2 szintű régióknak az EU.
Viszont ez a hét NUTS2 szintű régió nem vált szervessé, nem alkalmas közigazgatási funkciók
1
ERFA, ESZA, KA vonatkozó Bizottsági végrehajtási határozata a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési
Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult
tagállamok jegyzékének megállapításáról (az értesítés a C(2014) 974. számú dokumentummal történt) (2014/99/EU)
3. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
3
ellátására, és a konkrét lehatárolásuk szempontjai pedig nem tartalmaztak valós gazdaság- és
társadalom földrajzi entitást, végül is bürokratikus, technikai szerepük van.
Ezért is kellett visszaállítani a megyei/fővárosi szintre a hazai területfejlesztési intézmény-
rendszert.
Ezek a régió-lehatárolások csak az EU forrásainak eléréséhez szükséges adminisztratív feltételek
megfelelését szolgálják.
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában a NUTS 2 szint lényege tulajdonképpen az
Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap forrásaihoz való applikáció
szabályozása.
Ehhez viszont a jelenlegi magyar NUTS2 lehatárolások előnytelenek, nem életszerűk és nem
szolgálják kellő hatékonysággal sem az EU-, sem a magyar fejlesztési célokat, politikákat.
Magyarországtól, mint tagállamtól is természetesen elvárható, hogy valamennyi NUTS2 régiója
versenyképes legyen, és, hogy az ország kikerüljön a támogatott körből és legyen pozitív
befizetője Magyarország az EU-nak.
Csakhogy ehhez ténylegesen versenyképes állapotba kell hozni, fel kell zárkóztatni, amihez
bizonyára még több ciklus szükséges legalább a jelenlegi fejlődési trend mellett.
Ezért Magyarország – benne fővárosának - erőteljes és valós versenyképessé válásához, még a 2020.
utáni ciklusban is célszerű, hogy a magyar NUTS2 régiók az EU által legjobban preferált, az úgynevezett
„kevésbé fejlett” régiók csoportjához tartozzanak, még ha az EU strukturális és kohéziós alapjai, a
konvergencia szempontjai és mérése a későbbiekben máshogy is alakulnának.
A magyar regionalizmus problémáját megoldó és a jelenleginél jobb alternatíva létrehozható, amely
nem tartalmazza, hanem megoldja a közép-magyarországi NUTS2 régió problémáját,
benntartja valamennyi magyarországi régiót – Budapesttel együtt - a legnagyobb mértékben
támogatott régiók között,
miközben ezek nemcsak tervezési-statisztikai, hanem egyben szerves, identitási régiókká válnak
és
jobban szolgálják nemzeti és geopolitikai érdekeinket is, továbbá
változatlanul hagyja a megyék, a főváros fejlesztési, területfejlesztési kompetenciáit.
4. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
4
Javaslat a Kormány számára a tervezési-statisztikai régiók lehatárolásának módosítására:
A rendező elv az ország természeti, történeti és gazdaságföldrajzi determinációjának három
alapeleme: a Duna, a Tisza és a Balaton.
A Duna menti megyék és Budapest, Nógrád megyével kiegészülve együtt olyan NUTS2 régiót
képeznek, amely így az EU kohéziós politika rendszerében a legtámogatottabb régiók
kategóriájába kerül, benne nemcsak Pest megye, hanem Budapest is.
A nyolc megyei2
és a fővárosi egy főre jutó bruttó hazai termék (PPS) együttes aritmetikai átlaga
2012-ben3
64,6 %(!), ami az EU-27 átlagának 75 %-a alatt van.
Élve a 2016-ban, az EU-jogszabály adta lehetőséggel,
érintetlenül hagyva a megyei/fővárosi fejlesztési, területfejlesztési kompetenciákat,
a hét helyett
három, NUTS2 szintű „nem közigazgatási” régió
jönne létre a következők szerint:
1.) DUNA-VÖLGY RÉGIÓ:
nyolc megye+főváros együttes PPS=64,6%,
javasolt elnevezés: Danubia,
2.) TISZA-VÖLGY RÉGIÓ:
hét megye együttes PPS=43%,
javasolt elnevezés: Hunnia4
,
3.) BALATON TÉRSÉGE RÉGIÓ:
négy megye együttes PPS=51,3%,
javasolt elnevezés: Pannonia5
.
2
Győr-Moson Sopron-, Komárom-Esztergom-, Nógrád-, Pest-, Fejér-, Bács-Kiskun-, Tolna-, Baranya megye, Budapest Főváros
3
KSH adat alapján
4
Heves-, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok-, Csongrád-, Békés megye
5
Veszprém-, Somogy-, Zala-, Vas megye
Bács-Kiskun 44,5
Baranya 43,8
Budapest 141,8
Fejér 62,1
Győr-Moson-Sopron 81,6
Komárom-Esztergom 67,6
Nógrád 29,4
Pest 55,7
Tolna 48,3
Duna-menti régió- DANUBIA 63,87
Veszprém 45,2
Somogy 41,8
Vas 58,6
Zala 52,9
Dunántúl régió- PANNONIA 49,63
Békés 37,8
Borsod-Abaúj-Zemplén 40,5
Csongrád 47,7
Hajdú-Bihar 48,9
Heves 45,1
Jász-Nagykun-Szolnok 43,4
Szabolcs-Szatmár-Bereg 35,7
Alföldrégió- HUNNIA 42,73
a) A2013 áprilisában rendelkezésre álló európai uniós adatok alapján
Azegyfőrejutóbruttóhazai termék(GDP) vásárlóerő-paritáson,
2009–2011
(EU27,2013. adatával számolva)
Azegy főrejutó GDP azEU-27átlagának százalékában
5. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
5
Megfelelés a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló Európai
Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendeletének (2003. május 26.)6
:
A NUTS2 méretű közigazgatási egység Budapesten kívül Pest megye, amelyre vonatkozóan
felmerült, hogy saját régió-státuszt kapjon, miképpen a főváros is, és megszűnne a Közép-
magyarországi régió.
Ez a megoldás kevésbé elégséges és újabb kérdéseket generál, valamint az alább felsorolt
előnyök elmaradnak.
A fenti alaprendelet 3. cikk (2) bekezdésében a közigazgatási egységek méretezésétől7
eltérhet
az a NUTS2 szintű régió, amely nem közigazgatási egység.
Sem a meglévő, sem a fenti keretben javasolt magyarországi NUTS2 régiók nem közigazgatási
egységek, és az új, javasolt régiókra érvényes a 3. cikk (5) bekezdése szerint: „e NUTS-szintet
megfelelő számú, egymással határos, meglévő kisebb közigazgatási egység összevonásával kell
képezni. Az ilyen összevonás olyan vonatkozó ismérveket vesz figyelembe, mint a földrajzi,
társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülmények.”
A javasolt Duna-völgy/Danubia, Tisza-völgy/Hunnia és Balaton térsége/Pannonia régiók sajátos
földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményei nyilvánvalóak
és beágyazottabbak.
A közigazgatási régiókkal megegyező küszöbértéket
határoz meg a rendelet a nem közigazgatási régióknak
is, de esetükben az eltérés megengedett, miszerint a
„nem közigazgatási egységek – sajátos földrajzi,
társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy
környezeti körülmények miatt – eltérhetnek a fenti
küszöbértékektől”, amelyre vonatkozóan a Bizottság
eljárásának vonatkozó szabályait kell alkalmazni.8
És valóban az EU tagországok NUTS2 régióinak közel
egyötödének a lakosságszáma a küszöbérték (3 millió
fő) felett van. Ezért a „Duna-völgy régió” 5,46 millió fő
és a „Tisza-völgy régió” 3,26 millió fő lakosságszáma9
elfogadtatható.
A három NUTS2 régió rendezését ki kell egészíteni a
NUTS1 szint meghatározásával, melyre javasolt, hogy – hasonlóan a közepes-, kisebb EU-s
országokhoz – Magyarország legyen NUTS1 régió.
6
A 2007. évi módosítás és a Bizottság 31/2011/EU rendelete nem releváns ebben a kérdésben.
7
A népesség-küszöbértékeken belül kell lennie: NUTS 1 | 3 millió - 7 millió |, NUTS 2 | 800000 - 3 millió |, NUTS 3 | 150000 - 800000 |
8
1999/468/EK határozat 5., 7., 8. cikk
9
Forrás: KSH Népszámlálási adatok 2011.
Lietuva 3 043 429 Köln 4 285 860
Sud - Muntenia 3 136 446 Oberbayern 4 328 218
Bretagne 3 217 767 Emilia-Romagna 4 342 135
Inner London 3 231 900 Piemonte 4 363 916
Aquitaine 3 254 233 Slaskie 4 581 179
Berlin 3 292 365 Veneto 4 857 210
Malopolskie 3 294 314
Provence-Alpes-
Côte D'Azur 4 916 069
Nord-Est 3 302 217 Outer London 4 942 040
Southern And Eastern 3 334 759 Sicilia 5 002 904
Wielkopolskie 3 423 381
Comunidad
Valenciana 5 009 930
Zuid-Holland 3 528 324 Düsseldorf 5 076 865
Arnsberg 3 575 208 Mazowieckie 5 242 052
Pays De La Loire 3 601 113 Lazio 5 502 886
Toscana 3 672 202 Campania 5 766 810
Norte 3 689 682 Rhône-Alpes 6 283 541
Darmstadt 3 741 170
Comunidad De
Madrid 6 421 875
Attiki 3 828 434 Cataluña 7 519 840
Stuttgart 3 914 360 Andalucía 8 371 270
Nord - Pas-De-Calais 4 042 015 Lombardia 9 704 151
Puglia 4 052 566 Île De France 11 852 851
NUTS 2 régiók 3 millió fő lakosság felett (forrás: EUSTAT EU 2011
Population and Housing Census NUTS2 )
6. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
6
Hátrányok:
Célszerű számolni azzal, hogy a NUTS2 lehatárolás bejelentését követően a változtatásnak a
Bizottsággal való elfogadtatási procedúrája annyiban nehezebb lesz, hogy a Magyarország
számára biztosított EU-s források abszolút mértékben és/vagy arányaiban megnövekednek,
mivel teljes területe jogosult lesz a legnagyobb intenzitású támogatásokra. Ezért az ex ante
jelentésekben kifogásolt területi fejlettségi aránytalanság fontos indok lehet az érvelés során.
Bármennyire is előnyös költségvetési és államszervezési szempontból a régiók számának, fenti
módon történő háromra csökkentése, a javasolt NUTS2 szintek lehatárolását, az átalakítást
valószínűleg szubjektív tényezők hátrányosan befolyásolhatják, akadályozhatják.
Ilyen szubjektív elem lehet például a testületi, munkaszervezeti vezetés és egyéb személyi
kérdések, vagy a régiószékhelyek ügye, vagy kevésbé releváns, partikuláris kérdést fő feltételnek
való beállítása.
Mindezek azonban iterációval, technikai jellegű szervezési eszközökkel megoldható kérdések,
amint a politikai döntéshozó, a Kormány elfogadja a javaslatot.
Előnyök:
Magyarország NUTS2 régióinak lehatárolása azért is változtatható és méretezhető viszonylag
rugalmasabban, mert azok az EU-rendelet szerint „nem közigazgatási régiók”.
Az EU által legjobban támogatott NUTS2 régiók csoportjába fog tartozni mindegyik
magyarországi megye, Pest megye is és a főváros is;
Magyarország geopolitikai érdekei a javasolt régiókkal jobban
érvényesíthetők.
Igazodnak
a Visegrádi Együttműködéshez,
a nemrégiben kezdeményezett Adria- Balti- Fekete-tengeri
összefogáshoz,
az EU makro-regionális stratégiáihoz (Duna, Alpok, Adria- Ion),
a transz-kontinentális főközlekedési rendszerhez (EU TENT-T) és az ország térhálós
közlekedési infrastruktúrájának létrehozásához;
Nemzeti érdek a leszakított nemzettestekkel, régiókkal való interregionális kapcsolat
erőteljesebbé és intenzívebbé válása. Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Szatmár, Partium, Bánát
magyarlakta térségei (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia) felé a „Tisza-völgy régió”, északon
Csallóköz, Nógrád, délen Bácska, Szerémség, Dráva-mente (Szlovákia, Szerbia, Horvátország) felé
a „Duna-völgy régió”, Mura vidéke, Őrvidék (Horvátország, Szlovénia, Ausztria) felé a „Balaton
térsége régió” hatékonyabban tudja szervezni, szolgálni ezeket a kapcsolatokat.
A magyar emberek és a turisták számára áttekinthetőbbé válik a magyarországi regionalizáció,
7. NUTS2 TERVEZÉSI-STATISZTIKAI RÉGIÓK LEHATÁROLÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA, MEGÚJÍTÁSA - JAVASLAT A KORMÁNYNAK * MTTSZ 2015
7
mivel e három régióhoz valós identitás köthető. A régió-marketing és kommunikáció, a turisztikai
promóció érthetőbbé, „blikkfangosabbá” és vonzóbbá válik.
A világpiacon hasonló márkaként jeleníthető meg e három magyar régió: Pannónia, Danubia,
Hunnia, és legalább úgy pozícionálható, mint például a spanyol Granada, az olasz Toscana, a
francia Provence.
Nógrád megyének a közlekedési, gazdasági, foglalkoztatási orientációja inkább a főváros és a
Duna menti megyék irányában domináns és nem Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
megye felé.
A Duna, a Tisza, a Balaton térségi kiterjedése szervesebb kapcsolatot és integrációt hoz létre a
települések, járások és megyék között.
Mindhárom régióban arányosabbá válik a természetföldrajzi (helyvidék, síkság, felszíni vizek)
eloszlás is.
A szakágazatok fejlesztési programjai komplexebben, jobban kitölthetik a teret, optimálisabban
kihasználhatják a természetföldrajzi adottságokat és a transz-nacionális relációkat.
Magyarország „kék banánja” a Duna völgye10
, amelynek erőteljesebb kisugárzása és pozitív
húzóhatása lesz úgy a leghátrányosabb térségekre, mint a másik két régióra. A főváros-
centrikusság kedvezőtlen hatása mérséklődik. Ehhez az országon belüli interregionalizáció is
kedvezőbbé válhat, mivel mindhárom régió a konvergencia-régiókhoz fog tartozni.
Az, hogy a NUTS2 régiók száma néggyel fog csökkenni adminisztratív és szervezeti, költségvetési
szempontból is előnyösebb lesz.
* * *
Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége
Szilvássy István
elnök
Elérhetőség: e-mail: titkarsag@mttsz.hu, mttfsz@gmail.com *
levelezési cím/address: 1535 Budapest, Pf. 811 * (361) 356 2208
székhely/registered office address: Budapest, XIII. Dagály u. 11. H-1138
adószám/tax number: 18679085-2-41
regisztráció /registrated (by court, Hungarian Parliament, EU) :
Budapest Környéki Törvényszék TE. 2376 *
Magyar Országgyűlés: SZ 8-11/18/98 *
Európai Unió Átláthatósági Nyilvántartási száma: 46236183290-69
10
Vö.: Győr-Tatabánya-Budapest-Székesfehérvár-Dunaújváros-Paks-Kecskemét, stb. tengely