1. Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?
Timkó György
1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésé- tak választ adni (vagy inkább keresni). Az alapve-
ben A magyar irodalom története című kétkötetes tő változás 1982-ben történt, amikor Szabó And-
könyv. Ebben olvasható: „[Károlyi] nem oly jártas rás két nyomdai kéziratlapot (négy oldalt) talált
ugyan a héberben, mint Melius, kiválóbb írói te- a Széchényi Könyvtárban, melyeket – gondos át-
hetséggel, finomabb stilista érzékkel sincs megáld- tanulmányozás, feldolgozás után – közreadott.
va, de meg tudja találni a mindennapi használat- (Sikerült még a próbaszedésről is töredéket talál-
ra szánt, a köznépnek is érthető kifejezéseket; ni, melyet a végleges szedésnél kéziratként hasz-
a körülírásokat sem kerüli, de azért elég világos; náltak fel.) Szabó András után Kükedi József is tu-
az idegenszerűségtől sem ment, de azért elég ma- dósi alapossággal megvizsgálta és feldolgozta
gyaros; szóval nyelve az az egyszerű, magyar stí- a kéziratokat. Így Szabó András és Kükedi József
lus, mely sem magasra nem tört, sem alant nem kutatásai nyomán szinte teljes biztonsággal meg-
maradt, s így legalkalmasabb lett Károli művét ismerhetjük a szedés elkészültének hogyanját.
a legszélesebb körökben, az összes kortársak között – Mindezek alapvetően megváltoztatták a koráb-
meggyökereztetni, akikről aztán hagyománykép bi nézeteken alapuló ismereteinket, de ezek vala-
szállott a későbbi nemzedékekre, a tisztelet és ke- hogyan nem szűrődtek be a mai nyomdásztudatba.
gyelet a bibliának még hibái iránt is.” Ez akkor is Pedig V. Ecsedy Judit nem egy művében (például
igaz, ha tudjuk, hogy többen fordították, és Né- A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó ko-
meth László találó megállapítása szerint „a Károlyi rában, A Bornemisza–Mantskovit nyomda törté-
Gáspár név voltaképp egy kollektív erőfeszítés nete) feltárta az újabb kori kutatások eredménye-
neve”. Itt olvasható még, hogy e Biblia (1906-ig) it, sőt publikált kutatásaival ezekhez jelentősen
ötvennél több teljes kiadást ért meg, és közben hozzájárult, de a nyomdász szaksajtó mindezek-
több protestáns tudós, de kivált Szenczi Molnár re nem figyelt fel kellőképpen.
Albert, Tótfalusi Kis Miklós pótolgatták hiányait Mielőtt továbbmennénk, ismerkedjünk meg
és javítgatták hibáit. azzal, hogy a Biblia szedése milyen feladatokat
A Vizsolyi Biblia nem csak a l6. századi, de az állított a nyomda (és a nyomdászok) elé. A terje-
egyetemes magyar nyomdászatnak is kiemelke- delemről a legfontosabb adatok (néhány százalé-
dő alkotása, olyan szép tipográfiai műalkotás, kos hibahatárral és kerekítve):
hogy érdemes szedésének módjával elmélyülten I. kötet (Ószövetség). Az oldalak kéthasábosak,
foglalkozni, már csak azért is, mert erre az újabb ciceró (12 pontos) és petit (8 pontos) betűkből
kutatások nagyon jó lehetőséget adnak.1 szedve.2 (Kükedi József szerint tercia [16 pontos]
Hogyan készülhetett ez a – különösen tördelé- a főszöveg.) A kötet 1403 szedett oldalból áll.3 Egy
sét tekintve – bonyolult szedésű Biblia? A korábbi hasáb (átlagban) 41 sort tartalmaz, és egy sorban
időben erre jobbára csak feltételezés alapján tud- a 12 pontosból 32, a 8 pontosból 45 betű van.
1 Nem egy korábbi – a valóságot közel sem tükröző – feltételezést el kell vetnünk. Ilyenek a Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája című
– a reprint kiadáshoz mellékelt – füzetben leírtak is. Ebben – A tipográfus jegyzetében – a következőket olvashatjuk: „A biblia terje-
delme 2412 oldal. A betűjelek száma oldalanként 1810, a mű teljes mennyisége közelítően négy és fél millió betű. […] Három-négy
szedőnek naponta tízezer betűnyi szedést kellett előállítania a mintegy négyszázötven napon.” Ezekből (talán) csak a négyszázöt-
ven nap lehet az elfogadható adat.
2 Miután a ma is használatos betűrendszert Firmin Didot (1764–1836) később dolgozta ki, a betűnagyságra vonatkozó megálla-
pításom a hasonlóságon alapszik.
3 A könyvben nem oldal-, hanem lapszámok vannak: 686. Ez szorozva kettővel, melyből egy üres oldal levonandó, de hozzá-
adandó a külön számozott bevezető rész is (l6 oldal), így a valóságos (szedett) oldalszám 1403. – A könyv lapszámozásánál sok a hiba:
a 360. lapszám után újra 351-gyel folytatódik, ami 20 többlet oldalszámot jelent, azonban a 410 után 421-következik, s ez az első
hibából eredő többletet kiegyenlíti.
M A G Y A R G R A F I K A 2 0 0 8 /4 99

2. A kötetben 111 000 ciceró sor található (3 552 000 Így a végleges szöveg 1589. február elejére készen
„n”). A petit sorok száma 6200 (279000 „n”). Ehhez lett. (Közben folyt a megfelelő nyomda [és nyom-
jönnek a széljegyzet (a marginális) betűi, melye- dász] felkutatása, kiválasztása és a szükséges fel-
ket dőlt petitből szedtek négy ciceró szélességre. szerelés beszerzése.)
Ez 25 500 sor (12 átlagbetűvel 306 000 „n”). A Vizsolyi Biblia nyomtató formájának elkészí-
Az első kötet betűinek száma 4 millió 100 ezer. tése ma sem lenne „rutinmunka”. Hát még akkor?
Az I. kötetben található a bibliai könyveket el- Ebben a korban óriási feladat volt a Biblia kisze-
választó 33 díszes belső oldal, a tükrön végigfutó dése, kinyomtatása. Jó választás volt Mantskovit
dísszel és dekoratív iniciáléval. Található még Bálint. A volt Bornemisza-nyomda munkásai
775 dőlt betűvel szedett alcím is, mely után a szö- Mantskovit vezetésével olyan tapasztalattal – és
veg mindig 28 pontos iniciáléval kezdődik. Min- szaktudással – rendelkeztek (ezt bizonyítja a Pré-
den oldalon élőfej látható. – Csak a páratlan ol- dikációk… szedése, kinyomtatása is), mely biz-
dalon (fent) lapszám, és (lent, jobbra) ívjelzés és tossá tette a sikert.
a következő oldal kezdő szava vagy szótagja van A nehézséget kezdjük azzal, hogy mind a kéz-
elhelyezve. Ez utóbbi a páros oldalon is látható. irat, mind a szerzői korrektúra nyomdába jutta-
II. kötet (Újszövetség). A második kötet 1024 ol- tása hallatlanul nehéz volt. Ugyanis Károlyi Gáspár
dalas.4 Ebben a kötetben 81300 ciceró sor van Göncön lakott, Vizsolytól mintegy nyolc kilomé-
(2602000 „n”). A petit sorok száma 3950 (178 000 terre. (Ez csak ma tűnik csekély távolságnak!) Tehát
„n”). A főszövegen kívül a széljegyzet (marginális) nem volt napi kapcsolata a nyomdával. A kéz-
sorainak száma: 38 500 (462 000 „n”). iratok és a korrektúrák oda-vissza küldése kül-
A második kötet betűinek száma 3 millió 250 ezer. döncök útján történt.
A második kötetben is van – az önálló részeket A fellelt négy oldal kézirat választ adott arra
elválasztó – fejezetkezdő oldal díszes rajzzal és a korábban sokszor feltett kérdésre, hogyan tud-
rajzos iniciáléval. Ez utóbbiból sok van: 48. – Az al- tak a szedők gyorsan dolgozni, hogyan lehetett
címek után levő 28 pontos iniciálék száma 508. másfél év alatt e hatalmas munkát elvégezni. Kide-
A teljes, 2427 (szedett) oldalas Biblia összesen rült, hogy a nyomdászok jól olvasható kéziratból
7 millió 350 ezer betűt tartalmaz. (Kükedi József is szedtek, mert a fordítók kéziratait nagy gyakor-
erre az eredményre jutott: „durván 7 millió „n”.) lattal rendelkező kalligráfusok, másolók (a kéz-
A 2427 oldalban van 81 nagyméretű, díszes és iratok tanúsága szerint legalább hárman) átírták,
1283 egyszerű, 28 pontos iniciálé, valamint több s így a letisztázott kézirat a nyomdában már nem
mint száz címsor és 2425 élőfej. A Bibliához tar- okozott gondot.5 – Csak Károlyi által utólag beír-
tozik még egy melléklet – 22×35 cm-es szedés- tak jelenthettek némi nehézséget.
tükrön elhelyezett táblázat – Jézus Krisztus „csa- Korábban kérdéses volt, külön szedték-e a fő-
ládfájáról”. szöveget, a széljegyzetet, a címeket, a petit részeket,
A Biblia fordítása az 1570-es évek második felé- készültek-e hasábok, és hogyan történt a törde-
ben kezdődött, és 1586-ra lényegében elkészült. lés. A megtalált kéziratok mindezekre a kérdé-
Ezután Károlyi még három éven át dolgozott raj- sekre egyértelmű választ adnak. Elég egybevet-
ta, hogy nyomdába adható legyen: lapszéli jegy- nünk a 49. kéziratoldalt a kinyomtatott Biblia
zeteket írt hozzá, a fordítók kézírását át kellett – számmal el nem látott – 62/b oldalával (1/a és
íratnia, másoltatni, hogy a szedőknek az olvasá- 1/b ábra), s megállapíthatjuk, hogy a kettő meg-
suk ne okozzon nehézséget, majd a másolás hi- egyezik. Tehát a szedők szinte betördelt kéziratot
báit javította, végül a summákat is megírta hozzá. kaptak, melyeknek szövege megközelítőleg egy
4 Ez a kötet sem oldalszámos. 512 szedett (és számozott) lapot tartalmaz. Az első kötethez képest is nagyon sok a lapszámhiba, azon-
ban a végső számot csak a második részben a 2. lapszám hiánya okozza. Így annak 234 lapszámából egyet (2 oldalt) le kell vonnunk.
5 Kükedi tanulmányában Mantskovit – a helyesírási hibák miatti – mentegetődzése kapcsán megjegyzi, hogy a „most megismert
két kalligrafáló-kéziratmásolón kívül több is lehetett. (…) Az sem kizárt, hogy pl. a Biblia szedésének első részében közvetlenül
a fordítók vegyes kézírású kéziratanyagát kellett a nyomdának használnia, és csak később tértek át, sok nyomdai korrektúra és fél-
reolvasás után, másolók alkalmazására. – (Nem hagy békén egy gondolat. Többször felmerült a kérdés: miért tartott az első kötet
elkészítése egy évig, a második [igaz, valamelyest kisebb terjedelmű] meg fele annyi ideig. E cikkben is szó van róla. Gulyás Pál
a próbaszedéssel [és annak következményeivel] magyarázza ezt. Nem lehet, hogy csak az Újszövetség kéziratait kalligrafálták, ép-
pen az Ószövetség ilyen gondjai-bajai miatt, és ezért van a nagy időbeli különbség? – T. Gy.) –Nem zárható ki annak lehetősége
sem, hogy amikor a Biblia végének nyomdai kéziratát készítették, már folyt a szedés–nyomás, így egyidejűleg kellett Károlyiéknak
kéziratkészítéssel és korrektúrázással foglalkozniuk (egyéb elfoglaltságuk mellett).”
100 M A G Y A R G R A F I K A 2 0 0 8 /4

3. 1/a ábra 1/b ábra
nyomtatott oldalt tett ki (függetlenül attól, hogy a tükörből (Szent Lukács: 50. oldal), vagy látható
a kézirat egyhasábos volt, a nyomtatott meg kettő), olyan „megnyomorított” oldal, mint amilyen az
benne az élőfej, a széljegyzet, a cím (a kiemelt Újszövetség 181. oldala. – Tehát a tipográfiai terv,
iniciálé), s minden, ami az oldal szedéséhez és elgondolás jó volt, de a kivitelezés döccenői elég
tördeléséhez kellett. sok helyen láthatók. Mindez azért, mert a nyom-
A 49. oldalon – a cím fölött – egy vonás látható. da szegény volt: éppen annyi betűkészlettel ren-
Ez vagy a kéziratnak szedésre történő előkészítő- delkezett, amellyel a leggazdaságosabb módon
jétől vagy a szedőtől származik. lehetett a Bibliát előállítani. Egy gazdag nyomda
A 71. lapszámmal jelzett kéziratoldal arra is rá- (Nyugaton ekkor már több is volt) előbb kiszedet-
világít, hogy a szedés tervszerűen történt. Ott te volna (akár száz kéziratoldal) főszövegét hasáb-
ugyanis a nyomdásztól származó kézirat-kiszámí- ba, ugyanúgy a petit és a marginális szöveget is, és
tás nyomai látható. Például a kilences szám arra a szakkorrektor olvasása után egy szedő folyama-
utal, hogy Károlyi petitből szedendő szövege (a tosan tördelte volna be az oldalakat, és akkor tipo-
címmel együtt) kilenc (ciceróból szedett) sort ad gráfiailag tökéletes lett volna. A szegényes felsze-
majd ki, de tévedett két sort, csak hét sor helyét relés mindezt nem tette lehetővé. Ennek ellenére
töltötte ki – (2/a és 2/b ábra). Azért volt fontos, ebből a szerény nyomdából – kiváló munkaszer-
hogy a főszöveg kétszer 41 sora meglegyen, mert vezéssel – kihozták a maximumot!
a következő oldal – egy másik szedő által szedett – A négy kéziratoldal arra is rávilágít, hogy a sze-
kéziratával, illetőleg szedésével csak így érhetett dők meglehetős szabad kezet kaptak a szedéskor:
össze. Ez annál is inkább fontos volt, mert na- például egyes rövidítéseket – a sor legjobb, leggyor-
ponta hat oldal megkorrigált, teljesen nyomásra sabb kizárhatósága érdekében – feloldottak, máso-
kész oldalt kellett a nyomóknak átadni. kat meg (a kézirattal ellentétben) rövidítve szedtek.
Természetesen nem arról van szó, hogy csupán A fellelt kéziratok arra is választ adnak, hány
a következő napi hat oldal volt munkában. Több- szedő dolgozott: szinte bizonyíthatóan négy. Mi-
napi munka készült folyamatosan, talán éppen után az egyes kéziratoldal betűszáma csak meg-
annyi, amennyit a betűkészlet megengedett. Éppen közelítőleg volt azonos a nyomtatottéval, egyik
ezért volt nagy jelentősége a kézirat pontos kiszá- szedő végig kiszedte kéziratának minden sorát
mításának, mert a nagyobb tévedést már nehe- (de miután a szöveg átfutó volt), az tördelte be az
zen lehetett helyrehozni. És ez nem is mindig si- oldalt, akinek szedett szövege az adott oldalból
került. Ezért aztán van, amikor három sor is kilóg több volt. Így tehát nem volt munkamegosztás,
M A G Y A R G R A F I K A 2 0 0 8 /4 101

4. 2/a ábra 2/b ábra
mindenki mindent szedett: főszöveget, széljegy- ipari Kiadó, 1954) sem tudott volna biztos fo-
zetet, petitet, címeket – és egyben tördelt is. gódzót adni.
A kutatók úgy számoltak, hogy a szedők napi A Biblia reprint kiadása mellékletében a tipo-
15-16 órát dolgoztak. 1814-ből van pontos ada- gráfus jegyzetében ezt olvashatjuk: „Három-négy
tom: „A munkát kezdik mindnyájan – télen, szedőnek naponta tízezer betűnyi szedést kellett
nyáron egyformán – reggel ötkor, s folytatják előállítania a mintegy négyszázötven napon.”
déli 12-ig, délután egy órától este 7-ig.” Vagyis A valóságban 17 400 betűt tartalmazó hat oldalt
14 (ténylegesen – az ebédidő miatt – 13) óra volt kellett munkanaponként előállítani négy szedő-
a munkaidő. – Úgy vélem, hasonló lehetett nek. – Ha gépiesen (és a tévesen vett kétezres tel-
Mantskovit nyomdájában is a munkaidő. jesítménnyel) számolunk, a négy szedő másfél
A kutatók a Biblia kapcsán mindig az órán- év alatt 46 millió betűt is képes lett volna ki-
kénti kétezres szedési átlagról szólnak. Vélemé- szedni! Persze csak úgy, ha ennyi betű (és feltöl-
nyem szerint ez gépies számláláson alapszik, tött szekrény) állt volna rendelkezésükre. Ahhoz,
mely a kéziszedői szakma nem kellő ismereté- hogy egy szedő naponta bármilyen mennyiségű
ből fakad. Ilyen átlagteljesítmény – 15 órán át szedést elő tudjon állítani, ahhoz előzőleg ugyan-
és folyamatosan – fizikailag lehetetlen. Hogy ennek a szedőnek – a már kinyomott formából –
mennyire túlzás ez, elég, ha a lapszéli jegyzetek ugyanennyit vissza kellett osztania!6
(petit kurzív) – négy ciceró szélességű! – szedésére Egy 1865-ben, a „számolószedők”7 sanyarú
gondolunk. Ennél a munkánál nem szabad gé- sorsáról írott cikkben (Gutenberg, 22. sz.) a sok
piesen számolnunk! Ez olyan egyedi – összetett, kizárás miatt óránkénti 1250 n-es szedésről ol-
bonyolult – szedési feladat volt, melyre talán vashatunk, anélkül meg (elvileg) 1600 n-nel
még a 72 oldalas kiadvány, A kéziszedés norma- számolttal. A visszaosztás egy órára eső betűszá-
számításának gyakorlati alkalmazása (Könnyű- máról ma már nehéz biztos adatot mondani.
6 A szekrényekbe történő osztás mindig annak a szedőnek a feladata volt, aki abból a szekrényből később szedni fog. (Hasonlattal
élve: az ejtőernyős is mindig maga hajtja össze az ernyőjét.) A szedő jelentős kárt szenvedett volna, ha más szedő felületesen osztott
szekrényéből szed.
7 A nagyüzemi nyomdaipar legembertelenebb (és egyben önkizsákmányoló) bérezési formája: a kéziszedőket a szedett betű
mennyisége alapján fizették – osztás nélkül! Ugyanis a betűszekrényeket előzőleg a szedőnek kellett osztással feltölteni. A szá-
molási alapegysége ezer n volt. A kéziszedő munkabérét aszerint kapta, amennyi egységet tudott szedni. Az egységekre jutó bér
változhatott, mert figyelembe vették a betűfajta nagyságát és a szedés nehézségét.
102 M A G Y A R G R A F I K A 2 0 0 8 /4

5. Már csak azért sem, mert ez is nagyban függött Mantskovit munkaidejét a tipográfiai tervek
az osztandó betű fokozatától. – Az említett cikk- kidolgozása (és annak folyamatos betartatása),
ben tízórás munkaidőről van szó, de csak nyolc- Károlyival történő folyamatos kapcsolattartása,
órás munkaidőre kapott bért a kéziszedő, mert a kéziratoldalak kiszámítása, szedésre-tördelésre
előzőleg két órán át kötelezően osztania kellett. való előkészítése, a helyesírási egység biztosítása,
Azt viszont kötve hiszem, hogy kétórai osztás a szedési, osztási, nyomtatási folyamatok szerve-
betűmennyiségével nyolc órán át szedni tudtak! zése, összehangolása és irányítása, a házikorrek-
Végül: bármennyit is szedtek a kéziszedők túra végzése, a szerzői korrektúrák végrehajtatá-
Mantskovit nyomdájában, abból le kell vonni sa, a nyomtatás folyamatosságának biztosítása,
az osztásra fordított időt, és ez önmagában is a szükséges anyagokról történő mindennapi gon-
valószerűtlenné teszi a kétezres számolást. doskodás túlzottan kitölthette munkaidejét. Min-
A megtalált négyoldalnyi kézirat a helyesírásra den bizonnyal időben és szellemiekben ő volt
vonatkozóan is érdekes és értékes információt a legtöbb munkát végző nyomdász.
ad. Ekkor a még nem egységes, forrásban, alaku- Magyar nyelvet jól beszélő korrektor valószí-
lóban levő írásbeliségünk ellenére valamelyes nűleg nem volt. Bizonyára Mantskovit Bálint volt
egységet kívántak a Biblia szedésénél. A kinyom- a korrektor is, aki arra törekedett, „hogy a szent
tatott szöveg és kézirat írásmódja (helyesírása) Bibliának könyvei mentől szépben, tisztábban és
eltérő. Minden bizonnyal Mantskovit utasítására minden fogyatkozás nélkül az én kezem által ki-
térhettek el a szedők, a Bornemisza–Mantskovit adatának (…) mindazonáltal nem kétlem, hogy
nyomda gyakorlatához igazítva azt. Azért ahhoz (akaratom és igyekezetem ellen a korrigálásban
képest is jelentős eltérés látható, elsősorban a mel- való serény vigyázásomra is), néhol-néhol eshettek
lékjeles betűknél: az 1584-ben nyomtatott Bor- vétek a nyomtatásban.” Bocsánatkérésében arra
nemisza Péter Prédikációiban 27 különféle mellék- hivatkozik, „hogy idegen nemzet vagyok”, és a ki-
jeles betű van, a Vizsolyi Bibliában 18. ejtést nem tudta jól megjegyezni. – A szerzői kor-
Mint ismeretes, a lengyel származású Mants- rektúrát – tudjuk – Károlyi Gáspár végezte Göncön.
kovit Bálint volt a nyomda irányítója. Minden A 16. századi nyomdászainkra mai tudásunk és
bizonnyal ő tervezte meg a Bibliát. Ezt azonban nyomdai ismereteink birtokában is büszkék le-
a főúri támogatóival egyeztetnie kellett. Volt-e pró- hetünk. Amikor kedvtelve forgatjuk a Vizsolyi
baszedés? Minden bizonnyal volt. Találtak egy Bibliát, ne feledjük azt a zaklatott kort, amelyben
töredéket, egy tömörebb szedésű nyomatot a Vi- született. Így talán még kisebb hibáit, követke-
zsolyi Bibliából, és volt, aki azt feltételezte, hogy zetlenségeit is jobban elnézzük. Ennek az írásnak
ez Mantskovit által készített második kiadásából elején olvashattunk a Vizsolyi Bibliának a nyel-
való, melyet nem fejezett be. Sokkal hihetőbb vünk fejlődésére gyakorolt hatásáról és szövege-
Gulyás Pál vélekedése: „Ez a tömörebb szedés volt zési hibáiról, de ez érvényes tipográfiai megfor-
az eredeti, de ez Károlinak vagy pártfogóknak nem málására is: „Hagyománykép szállott a későbbi
nyervén meg a tetszést, makuláltatott [eldobásra nemzedékekre, a tisztelet és kegyelet a bibliának
került], s újra szedték az egészet. Ez mindenesetre még hibái iránt is.”
megmagyarázná, hogy miért tartott az első rész Végül még egy gondolat: Nemzeti büszkeségünk
kinyomtatása közel kétannyi ideig, mint a máso- e tárgya, ez a Biblia egy néhány száz lelkes jobbágy-
dik és harmadik részé.” – Így tehát bizonyosra ve- faluban készült – a hit és a lelkesedés segítette a vi-
hetjük, hogy 1589 februárjában a Biblia próbasze- lágra egy közepesnek is alig mondható nyomdában.
déssel indult. – 1576-ban Antwerpenben Plantin nyomdásznak
A végső terv megvalósítása korának egyik legszebb 16 (más kutatók szerint 22) nyomtató prése volt,
könyvét eredményezte: jól választott – könnyen Vizsolyban meg négy. 1565-ben Plantinnak 18 sze-
olvasható – betűtípus, betűnagyság, a díszítmé- dője, 21 nyomója, két betűöntője, három segéd-
nyek, melyek a mondanivaló tagolását, köny- munkása volt, Vizsolyban négy szedő, (talán) nyolc
nyebb megértését kitűnően elősegítették. Bár nyomó és a művezető, Manstkovit. Plantinnak
sietve készítették a könyvet, de ez a tipográfiai több korrektora volt, külön szobával, szakkönyvek-
megformáláson alig látszik. (A tipográfusok más kel ellátva – itt meg a szegény lengyel anyanyelvű
szemmel nézik, mint az átlagolvasók.) Annál in- Manstkovit birkózott a magyar szöveggel. – De mi
kább a nagyon sok sajtóhibán, melyek miatt éppen olyan büszkék vagyunk a Vizsolyi Bibliára,
Mantskovit igencsak mentegetődzött. mint ők a poliglott Bibliára.
M A G Y A R G R A F I K A 2 0 0 8 /4 103