1. A dolgozó anyák
szocializálódása
Japánban

2. - Anyák mint elsődleges tényezők a
gyerek szocializálódásában
- 'Ryousai Kenbo' nyomása még mindig nagy
(literálisan lefordítva: jó feleség és bölcs anya)
- sok anya még mindig emiatt lesz sengyou
shufu
- Dolgozó anyáknak be kell bizonyítani, hogy
annak ellenére, hogy ők dolgoznak, igenis jó
anyák (azaz Ryousai kenbo-k)

3. Mindebben segítségükre lehetnek:
· elsősorban a férj, aki mindenben
támogatja
· családtagok, főleg az anya saját
édesanyja esetleg anyósa
· szomszédok, főleg sengyou shufu-k
· és az óvónők (day-care
centerekben/bölcsödékben)

4. Japán antropológus anyuka saját
tapasztalatai alapján:
● Fujita Mariko az Államokban élt férjével 10 évig.
● Össze tudta hasonlítani az amerika és a japán ’
bölcsödéket’, hogy hogyan bánnak a gyerekekkel és a
dolgozó anyákkal.
● Információkat tudott gyűjteni a sengyou shufu-k életéről
lakóparkban ahol élt.
● Kultúrális anomália

5. Az „anya” fogalmának kulturális ideológiája
3 csoport:
● a gyermek legjobb tanára az anya
● az anya-gyerek kötődése a legtermészetesebb és
legalapvetőbb kapcsolat a különféle emberi kapcsolatok
között
● nincs is az anyaságnál megfelelőbb munka egy nő
számára

6. Youchien vs. Hoikuen
Youchien= óvoda
Hoikuen=bölcsöde
● kulturális szempontból ez a kettő
teljesen eltér főleg státuszaik miatt

7. Konklúzió
A japán kultúra még mindig idealizálja
az anyákat, hogy ők tesznek a
legjobbat a gyereknek, azonban amikor
az anyára hárul, hogy a gyermek jóléte,
egészsége meglegyen, felelőssé teszi
mindenért, ami történhet a gyermekkel.