2. • A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína Kelet-
Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján,
mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak
területei. Az ország 1949-től kezdve kettéosztva él: a Kínai
Népköztársaság, Peking fővárossal, illetve
a Tajvan szigetéből és annak környékéből álló Kínai
Köztársaság, Tajpej fővárossal. Eleinte az utóbbit ismerték
el nemzetközileg, ám az 1970-es években tapasztalt
amerikai–kínai közeledés után megváltozott a helyzet. Bár ma
nem tekintik önálló államnak Tajvant, az amerikai erők
mindeddig megakadályozták, hogy a Kínai Népköztársaság
bekebelezze.
4. • Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már
az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen
fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később
megismert találmány
(iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem) már az
ókorban ismert volt Kínában.
• Kína ma a világ harmadik katonai, második gazdasági
potenciálja, a világ legnépesebb állama (1,3 milliárd lakossal),
ám a jelenleg működő népességszabályozási program
eredményeként rövidesen meg kell válnia ettől a rangjától.
Jelentős kínai etnikum él a világ különböző területein,
elsősorban Délkelet-Ázsiában és a fejlett nyugati államokban.
• A Kínai Népköztársaság pártállam.
5. • Fővárosa: Peking
• Legnagyobb város: Sanghaj
• Államforma: kommunista népköztársaság
• Elnök: Hszi Csin-ping
• Miniszterelnök: Li Ko-csiang
• Hivatalos nyelv: mandarin
• A Kínai Népköztársaság kikiáltása: 1949. október 1.
• Népesség: 1 350 695 000 fő(2012)
• Népsűrűség: 140 fő/km²
• Terület: 9 640 821 km²
6.
7. Földrajz
• Domborzat
Kína legnagyobb része (mintegy háromnegyede)
magashegység. Csak keleten, a tengerpartok közelében,
a nagy folyók alsó szakasza mentén vannak hatalmas,
termékeny alföldek.
• Legmagasabb pontja: Mount Everest, más
néven Csomolungma 8848 m
• Legalacsonyabb pontja: Turfáni-mélyedés - 154 m
24. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
• Kína lakosságának 95%-a kínai, azonban ez a népcsoport nem
egységes, jelenleg a Kínai Népköztársaságban 56 népcsoportot
tartanak számon. Mindközül a legjelentősebb a han népcsoport,
amely Kína lakosságának mintegy 60%-át adja. Több népcsoportot
ide soroltak be és erőszakosan kínaizáltak.
• Főbb vallások Kínában:
• 1. Taoizmus vagy egyéb kínai népi vallások követője a lakosság
mintegy 30%-a.
2. Buddhizmus - Ez 3 részből áll, ezek a kínai, a tibeti, és a páli (dél-
ázsiai) buddhizmus. A lakosság kb. 15%-a 3. Katolicizmus és
más keresztény vallások követője: a lakosság 4%-a.
• 4. Iszlám - a lakosság mintegy 2%-a.
Felekezet nélküliek: a lakosság kb. 50%-a.
30. Gazdaság
• 1978-tól kezdve a Kínai Kommunista Párt folyamatos
lépéseket tett a tervgazdaság
piacgazdasággá alakításáért. A mezőgazdaságban
felhagytak a korábbi erőszakos kollektivizálással,
helyette áttértek az állami gazdaságokra. A
szolgáltatásban és a könnyűiparban megjelenhetett a
magánszféra, amely az ország meghatározott területein
egyben külföldi vállalkozók odatelepülését is jelentette. A
párt befolyását a gazdaság minden területén
csökkentették, a helyi hatóságok, illetve a vállalatok
vezetősége kapta kézbe az irányítást. Így Kínában
létrejött a szocialista piacgazdaság.
32. • Ez a gazdaságpolitika meghozta a gyümölcsét: 20 év
alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. Kína
jelenleg a világ második gazdasági potenciálja, amelyet
elsősorban nagy lakosságának köszönhet (1,3 milliárd
fő), miközben még mindig csak kb. 6000 dollár jut egy
kínai lakosra. A kínai gazdaság minden évben jelentősen
gyarapszik, évente 8–11%-kal nő a GDP, amely ha
folyamatos marad, Kína hamar jelentős gazdasági
térséggé nőhet óriási piaccal. A 2000-es évek elején
Kína vált a világ 3-4. legnagyobb gazdaságává. Jelenleg
a világ 2. legnagyobb gazdasága az Amerikai Egyesült
Államok után. Kína deviza tartaléka 2006 végén elérte
az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több,
mint egy évvel korábban.
33. Mezőgazdaság
• A nagy tengerszint feletti magasság, illetve a szárazság miatt az ország
területének több mint 1/3-a terméketlen. Kína termőföldjei már alig
bővíthetők, sőt az építkezések és a talajpusztulás miatt lassan fogyatkoznak.
Az élelmezésben kiemelkedő a rizs termesztése.
• Nyugat-Kína: nomád-félnomád állattenyésztés jellemző:
• juh
• ló
• teve
• jak
• Kelet-Kína:
• rizs
• tea
• gyapot
• dohány
• déli gyümölcs
35. Egy kiirtott erdő helyén rizst termesztenek a
hegyoldalban Jünnan tartományban
36. Ipar
• A 21. század elején a gépgyártás adja az ipar
termelési értékének több mint felét és
foglalkoztatja a munkások mintegy 1/3-át. A
foglalkoztatási szektorban a második helyen a
textil- és ruházati ipar áll, majd a vegyipar és
élelmiszeripar következik.[15]
39. • Rendkívül gazdag ásványkincsekben; feketekőszén, kőolaj,
vasérc, bauxit, rézérc, mangánérc, arany, földgáz. Kezdetben
a gazdag nyersanyag-lelőhelyeknek köszönhetően önellátó
volt, viszont az óriási méretű ipari növekedés következtében
szinte mindenből behozatalra szorul. Kína máig tartó egyik
nagy gondja az energiahiány. Régen önellátó volt kőolajból,
azonban mára már a 2. legnagyobb importáló, ezért érzékeny
az olaj világpiaci árának változására. Kőolajtól való
függőségét atomerőművek építésével próbálja csökkenteni.
Ezek ellenére is gyakoriak a kényszerszünetek; előfordul
hogy emiatt a termelőkapacitás 60%-a leáll. Ezt fokozza a
háztartások növekvő fogyasztása, illetve az egyre nagyobb
létszámban megjelenő autó.(1995-ben még csak 320 ezer
személyautót gyártottak, addig 2007-re már több mint 6
milliót.)
41. Kereskedelem
• Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben)[16]:
• Export: USA 17,2%, Hong Kong 15,8%, Japán 7,4%, Dél-Korea
4,3%
• Import: Japán 9,8%, Dél-Korea 9,2%, USA 7,1%, Németország
5,1%, Ausztrália 4,3%
• A 18 század elejéig Kína a világ egyik vezető gazdasági nemzete
volt. Számos találmány (papír, porcelán, nyomtatás, lőpor stb.) tette
vonzóvá a lehetséges kereskedelmi partnerek számára. Kínával
való üzletkötés feltétele volt többek közt a Kotau (mély meghajlás) a
császár előtt. A 19. század elején, az USA és Európa
kereskedelmének fellendülése következtében, Kína hatalma
csökkenni kezdett. A Japán által elfoglalt területek elvesztése
tovább gyengítette az országot.
42. • Az 1949-ben megalakult Kínai Népköztársaság legfőbb feladata
ezért a több mint 540 milliós nép élelemmel való ellátása volt. A
kommunista kormány szigorú tervgazdálkodáson alapuló
gazdaságirányítási rendszert vezetett be, centralizálta az árak
meghatározását, és eltörölte a magántulajdont. E gazdaságpolitika
következménye a külkereskedelmi elszigetelődés mellett a süllyedő
életszínvonal lett, amelynek hatására tízezrek haltak meg.
• 1978-ban Teng Hsziao-ping utasítására nyitottak a gazdaság
elszigeteltségén, bevezették a piacgazdálkodás primitív formáját. A
gazdasági liberalizáció azonban csak korlátozott volt, sok
tevékenység állami felügyelet alatt maradt. Az 1990-es években
Kína folyamatosan tárta ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a
kereskedelmet és a gazdasági növekedést. Egyes jóslatok szerint
2020-ra Kína a világ első számú gazdasági hatalma lehet.
45. Vasúti közlekedés
• Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi és a közúti közlekedés
fejletlensége miatt. A vasúti hálózat hossza 78 000 km. A teljes
pályahossz 154 600 km. Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, az
összes vasúti szállítás 24%-a zajlik a Föld összes vasúti pályájának
6%-án. Sokvillamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik
legnagyobb a világon Oroszország ésNémetország után.
• Nyomtávok:
• Normál nyomtáv (1435 mm): 79 685 km (2008)
• Keskeny nyomtáv (750 mm): 3600 km, helyi iparvágányok (1998)
• villamosított vonalak: 27 500 km, a hálózat 34,5%-a (2008)
• Dupla vágányok: 29 000 km (2008)
