2024 State of Marketing Report – by HubspotMarius Sescu
https://www.hubspot.com/state-of-marketing
· Scaling relationships and proving ROI
· Social media is the place for search, sales, and service
· Authentic influencer partnerships fuel brand growth
· The strongest connections happen via call, click, chat, and camera.
· Time saved with AI leads to more creative work
· Seeking: A single source of truth
· TLDR; Get on social, try AI, and align your systems.
· More human marketing, powered by robots
ChatGPT is a revolutionary addition to the world since its introduction in 2022. A big shift in the sector of information gathering and processing happened because of this chatbot. What is the story of ChatGPT? How is the bot responding to prompts and generating contents? Swipe through these slides prepared by Expeed Software, a web development company regarding the development and technical intricacies of ChatGPT!
Product Design Trends in 2024 | Teenage EngineeringsPixeldarts
The realm of product design is a constantly changing environment where technology and style intersect. Every year introduces fresh challenges and exciting trends that mold the future of this captivating art form. In this piece, we delve into the significant trends set to influence the look and functionality of product design in the year 2024.
How Race, Age and Gender Shape Attitudes Towards Mental HealthThinkNow
Mental health has been in the news quite a bit lately. Dozens of U.S. states are currently suing Meta for contributing to the youth mental health crisis by inserting addictive features into their products, while the U.S. Surgeon General is touring the nation to bring awareness to the growing epidemic of loneliness and isolation. The country has endured periods of low national morale, such as in the 1970s when high inflation and the energy crisis worsened public sentiment following the Vietnam War. The current mood, however, feels different. Gallup recently reported that national mental health is at an all-time low, with few bright spots to lift spirits.
To better understand how Americans are feeling and their attitudes towards mental health in general, ThinkNow conducted a nationally representative quantitative survey of 1,500 respondents and found some interesting differences among ethnic, age and gender groups.
Technology
For example, 52% agree that technology and social media have a negative impact on mental health, but when broken out by race, 61% of Whites felt technology had a negative effect, and only 48% of Hispanics thought it did.
While technology has helped us keep in touch with friends and family in faraway places, it appears to have degraded our ability to connect in person. Staying connected online is a double-edged sword since the same news feed that brings us pictures of the grandkids and fluffy kittens also feeds us news about the wars in Israel and Ukraine, the dysfunction in Washington, the latest mass shooting and the climate crisis.
Hispanics may have a built-in defense against the isolation technology breeds, owing to their large, multigenerational households, strong social support systems, and tendency to use social media to stay connected with relatives abroad.
Age and Gender
When asked how individuals rate their mental health, men rate it higher than women by 11 percentage points, and Baby Boomers rank it highest at 83%, saying it’s good or excellent vs. 57% of Gen Z saying the same.
Gen Z spends the most amount of time on social media, so the notion that social media negatively affects mental health appears to be correlated. Unfortunately, Gen Z is also the generation that’s least comfortable discussing mental health concerns with healthcare professionals. Only 40% of them state they’re comfortable discussing their issues with a professional compared to 60% of Millennials and 65% of Boomers.
Race Affects Attitudes
As seen in previous research conducted by ThinkNow, Asian Americans lag other groups when it comes to awareness of mental health issues. Twenty-four percent of Asian Americans believe that having a mental health issue is a sign of weakness compared to the 16% average for all groups. Asians are also considerably less likely to be aware of mental health services in their communities (42% vs. 55%) and most likely to seek out information on social media (51% vs. 35%).
AI Trends in Creative Operations 2024 by Artwork Flow.pdfmarketingartwork
Creative operations teams expect increased AI use in 2024. Currently, over half of tasks are not AI-enabled, but this is expected to decrease in the coming year. ChatGPT is the most popular AI tool currently. Business leaders are more actively exploring AI benefits than individual contributors. Most respondents do not believe AI will impact workforce size in 2024. However, some inhibitions still exist around AI accuracy and lack of understanding. Creatives primarily want to use AI to save time on mundane tasks and boost productivity.
Organizational culture includes values, norms, systems, symbols, language, assumptions, beliefs, and habits that influence employee behaviors and how people interpret those behaviors. It is important because culture can help or hinder a company's success. Some key aspects of Netflix's culture that help it achieve results include hiring smartly so every position has stars, focusing on attitude over just aptitude, and having a strict policy against peacocks, whiners, and jerks.
PEPSICO Presentation to CAGNY Conference Feb 2024Neil Kimberley
PepsiCo provided a safe harbor statement noting that any forward-looking statements are based on currently available information and are subject to risks and uncertainties. It also provided information on non-GAAP measures and directing readers to its website for disclosure and reconciliation. The document then discussed PepsiCo's business overview, including that it is a global beverage and convenient food company with iconic brands, $91 billion in net revenue in 2023, and nearly $14 billion in core operating profit. It operates through a divisional structure with a focus on local consumers.
Content Methodology: A Best Practices Report (Webinar)contently
This document provides an overview of content methodology best practices. It defines content methodology as establishing objectives, KPIs, and a culture of continuous learning and iteration. An effective methodology focuses on connecting with audiences, creating optimal content, and optimizing processes. It also discusses why a methodology is needed due to the competitive landscape, proliferation of channels, and opportunities for improvement. Components of an effective methodology include defining objectives and KPIs, audience analysis, identifying opportunities, and evaluating resources. The document concludes with recommendations around creating a content plan, testing and optimizing content over 90 days.
How to Prepare For a Successful Job Search for 2024Albert Qian
The document provides guidance on preparing a job search for 2024. It discusses the state of the job market, focusing on growth in AI and healthcare but also continued layoffs. It recommends figuring out what you want to do by researching interests and skills, then conducting informational interviews. The job search should involve building a personal brand on LinkedIn, actively applying to jobs, tailoring resumes and interviews, maintaining job hunting as a habit, and continuing self-improvement. Once hired, the document advises setting new goals and keeping skills and networking active in case of future opportunities.
A report by thenetworkone and Kurio.
The contributing experts and agencies are (in an alphabetical order): Sylwia Rytel, Social Media Supervisor, 180heartbeats + JUNG v MATT (PL), Sharlene Jenner, Vice President - Director of Engagement Strategy, Abelson Taylor (USA), Alex Casanovas, Digital Director, Atrevia (ES), Dora Beilin, Senior Social Strategist, Barrett Hoffher (USA), Min Seo, Campaign Director, Brand New Agency (KR), Deshé M. Gully, Associate Strategist, Day One Agency (USA), Francesca Trevisan, Strategist, Different (IT), Trevor Crossman, CX and Digital Transformation Director; Olivia Hussey, Strategic Planner; Simi Srinarula, Social Media Manager, The Hallway (AUS), James Hebbert, Managing Director, Hylink (CN / UK), Mundy Álvarez, Planning Director; Pedro Rojas, Social Media Manager; Pancho González, CCO, Inbrax (CH), Oana Oprea, Head of Digital Planning, Jam Session Agency (RO), Amy Bottrill, Social Account Director, Launch (UK), Gaby Arriaga, Founder, Leonardo1452 (MX), Shantesh S Row, Creative Director, Liwa (UAE), Rajesh Mehta, Chief Strategy Officer; Dhruv Gaur, Digital Planning Lead; Leonie Mergulhao, Account Supervisor - Social Media & PR, Medulla (IN), Aurelija Plioplytė, Head of Digital & Social, Not Perfect (LI), Daiana Khaidargaliyeva, Account Manager, Osaka Labs (UK / USA), Stefanie Söhnchen, Vice President Digital, PIABO Communications (DE), Elisabeth Winiartati, Managing Consultant, Head of Global Integrated Communications; Lydia Aprina, Account Manager, Integrated Marketing and Communications; Nita Prabowo, Account Manager, Integrated Marketing and Communications; Okhi, Web Developer, PNTR Group (ID), Kei Obusan, Insights Director; Daffi Ranandi, Insights Manager, Radarr (SG), Gautam Reghunath, Co-founder & CEO, Talented (IN), Donagh Humphreys, Head of Social and Digital Innovation, THINKHOUSE (IRE), Sarah Yim, Strategy Director, Zulu Alpha Kilo (CA).
Trends In Paid Search: Navigating The Digital Landscape In 2024Search Engine Journal
The search marketing landscape is evolving rapidly with new technologies, and professionals, like you, rely on innovative paid search strategies to meet changing demands.
It’s important that you’re ready to implement new strategies in 2024.
Check this out and learn the top trends in paid search advertising that are expected to gain traction, so you can drive higher ROI more efficiently in 2024.
You’ll learn:
- The latest trends in AI and automation, and what this means for an evolving paid search ecosystem.
- New developments in privacy and data regulation.
- Emerging ad formats that are expected to make an impact next year.
Watch Sreekant Lanka from iQuanti and Irina Klein from OneMain Financial as they dive into the future of paid search and explore the trends, strategies, and technologies that will shape the search marketing landscape.
If you’re looking to assess your paid search strategy and design an industry-aligned plan for 2024, then this webinar is for you.
5 Public speaking tips from TED - Visualized summarySpeakerHub
From their humble beginnings in 1984, TED has grown into the world’s most powerful amplifier for speakers and thought-leaders to share their ideas. They have over 2,400 filmed talks (not including the 30,000+ TEDx videos) freely available online, and have hosted over 17,500 events around the world.
With over one billion views in a year, it’s no wonder that so many speakers are looking to TED for ideas on how to share their message more effectively.
The article “5 Public-Speaking Tips TED Gives Its Speakers”, by Carmine Gallo for Forbes, gives speakers five practical ways to connect with their audience, and effectively share their ideas on stage.
Whether you are gearing up to get on a TED stage yourself, or just want to master the skills that so many of their speakers possess, these tips and quotes from Chris Anderson, the TED Talks Curator, will encourage you to make the most impactful impression on your audience.
See the full article and more summaries like this on SpeakerHub here: https://speakerhub.com/blog/5-presentation-tips-ted-gives-its-speakers
See the original article on Forbes here:
http://www.forbes.com/forbes/welcome/?toURL=http://www.forbes.com/sites/carminegallo/2016/05/06/5-public-speaking-tips-ted-gives-its-speakers/&refURL=&referrer=#5c07a8221d9b
ChatGPT and the Future of Work - Clark Boyd Clark Boyd
Everyone is in agreement that ChatGPT (and other generative AI tools) will shape the future of work. Yet there is little consensus on exactly how, when, and to what extent this technology will change our world.
Businesses that extract maximum value from ChatGPT will use it as a collaborative tool for everything from brainstorming to technical maintenance.
For individuals, now is the time to pinpoint the skills the future professional will need to thrive in the AI age.
Check out this presentation to understand what ChatGPT is, how it will shape the future of work, and how you can prepare to take advantage.
The document provides career advice for getting into the tech field, including:
- Doing projects and internships in college to build a portfolio.
- Learning about different roles and technologies through industry research.
- Contributing to open source projects to build experience and network.
- Developing a personal brand through a website and social media presence.
- Networking through events, communities, and finding a mentor.
- Practicing interviews through mock interviews and whiteboarding coding questions.
Google's Just Not That Into You: Understanding Core Updates & Search IntentLily Ray
1. Core updates from Google periodically change how its algorithms assess and rank websites and pages. This can impact rankings through shifts in user intent, site quality issues being caught up to, world events influencing queries, and overhauls to search like the E-A-T framework.
2. There are many possible user intents beyond just transactional, navigational and informational. Identifying intent shifts is important during core updates. Sites may need to optimize for new intents through different content types and sections.
3. Responding effectively to core updates requires analyzing "before and after" data to understand changes, identifying new intents or page types, and ensuring content matches appropriate intents across video, images, knowledge graphs and more.
A brief introduction to DataScience with explaining of the concepts, algorithms, machine learning, supervised and unsupervised learning, clustering, statistics, data preprocessing, real-world applications etc.
It's part of a Data Science Corner Campaign where I will be discussing the fundamentals of DataScience, AIML, Statistics etc.
Time Management & Productivity - Best PracticesVit Horky
Here's my presentation on by proven best practices how to manage your work time effectively and how to improve your productivity. It includes practical tips and how to use tools such as Slack, Google Apps, Hubspot, Google Calendar, Gmail and others.
The six step guide to practical project managementMindGenius
The six step guide to practical project management
If you think managing projects is too difficult, think again.
We’ve stripped back project management processes to the
basics – to make it quicker and easier, without sacrificing
the vital ingredients for success.
“If you’re looking for some real-world guidance, then The Six Step Guide to Practical Project Management will help.”
Dr Andrew Makar, Tactical Project Management
2024 State of Marketing Report – by HubspotMarius Sescu
https://www.hubspot.com/state-of-marketing
· Scaling relationships and proving ROI
· Social media is the place for search, sales, and service
· Authentic influencer partnerships fuel brand growth
· The strongest connections happen via call, click, chat, and camera.
· Time saved with AI leads to more creative work
· Seeking: A single source of truth
· TLDR; Get on social, try AI, and align your systems.
· More human marketing, powered by robots
ChatGPT is a revolutionary addition to the world since its introduction in 2022. A big shift in the sector of information gathering and processing happened because of this chatbot. What is the story of ChatGPT? How is the bot responding to prompts and generating contents? Swipe through these slides prepared by Expeed Software, a web development company regarding the development and technical intricacies of ChatGPT!
Product Design Trends in 2024 | Teenage EngineeringsPixeldarts
The realm of product design is a constantly changing environment where technology and style intersect. Every year introduces fresh challenges and exciting trends that mold the future of this captivating art form. In this piece, we delve into the significant trends set to influence the look and functionality of product design in the year 2024.
How Race, Age and Gender Shape Attitudes Towards Mental HealthThinkNow
Mental health has been in the news quite a bit lately. Dozens of U.S. states are currently suing Meta for contributing to the youth mental health crisis by inserting addictive features into their products, while the U.S. Surgeon General is touring the nation to bring awareness to the growing epidemic of loneliness and isolation. The country has endured periods of low national morale, such as in the 1970s when high inflation and the energy crisis worsened public sentiment following the Vietnam War. The current mood, however, feels different. Gallup recently reported that national mental health is at an all-time low, with few bright spots to lift spirits.
To better understand how Americans are feeling and their attitudes towards mental health in general, ThinkNow conducted a nationally representative quantitative survey of 1,500 respondents and found some interesting differences among ethnic, age and gender groups.
Technology
For example, 52% agree that technology and social media have a negative impact on mental health, but when broken out by race, 61% of Whites felt technology had a negative effect, and only 48% of Hispanics thought it did.
While technology has helped us keep in touch with friends and family in faraway places, it appears to have degraded our ability to connect in person. Staying connected online is a double-edged sword since the same news feed that brings us pictures of the grandkids and fluffy kittens also feeds us news about the wars in Israel and Ukraine, the dysfunction in Washington, the latest mass shooting and the climate crisis.
Hispanics may have a built-in defense against the isolation technology breeds, owing to their large, multigenerational households, strong social support systems, and tendency to use social media to stay connected with relatives abroad.
Age and Gender
When asked how individuals rate their mental health, men rate it higher than women by 11 percentage points, and Baby Boomers rank it highest at 83%, saying it’s good or excellent vs. 57% of Gen Z saying the same.
Gen Z spends the most amount of time on social media, so the notion that social media negatively affects mental health appears to be correlated. Unfortunately, Gen Z is also the generation that’s least comfortable discussing mental health concerns with healthcare professionals. Only 40% of them state they’re comfortable discussing their issues with a professional compared to 60% of Millennials and 65% of Boomers.
Race Affects Attitudes
As seen in previous research conducted by ThinkNow, Asian Americans lag other groups when it comes to awareness of mental health issues. Twenty-four percent of Asian Americans believe that having a mental health issue is a sign of weakness compared to the 16% average for all groups. Asians are also considerably less likely to be aware of mental health services in their communities (42% vs. 55%) and most likely to seek out information on social media (51% vs. 35%).
AI Trends in Creative Operations 2024 by Artwork Flow.pdfmarketingartwork
Creative operations teams expect increased AI use in 2024. Currently, over half of tasks are not AI-enabled, but this is expected to decrease in the coming year. ChatGPT is the most popular AI tool currently. Business leaders are more actively exploring AI benefits than individual contributors. Most respondents do not believe AI will impact workforce size in 2024. However, some inhibitions still exist around AI accuracy and lack of understanding. Creatives primarily want to use AI to save time on mundane tasks and boost productivity.
Organizational culture includes values, norms, systems, symbols, language, assumptions, beliefs, and habits that influence employee behaviors and how people interpret those behaviors. It is important because culture can help or hinder a company's success. Some key aspects of Netflix's culture that help it achieve results include hiring smartly so every position has stars, focusing on attitude over just aptitude, and having a strict policy against peacocks, whiners, and jerks.
PEPSICO Presentation to CAGNY Conference Feb 2024Neil Kimberley
PepsiCo provided a safe harbor statement noting that any forward-looking statements are based on currently available information and are subject to risks and uncertainties. It also provided information on non-GAAP measures and directing readers to its website for disclosure and reconciliation. The document then discussed PepsiCo's business overview, including that it is a global beverage and convenient food company with iconic brands, $91 billion in net revenue in 2023, and nearly $14 billion in core operating profit. It operates through a divisional structure with a focus on local consumers.
Content Methodology: A Best Practices Report (Webinar)contently
This document provides an overview of content methodology best practices. It defines content methodology as establishing objectives, KPIs, and a culture of continuous learning and iteration. An effective methodology focuses on connecting with audiences, creating optimal content, and optimizing processes. It also discusses why a methodology is needed due to the competitive landscape, proliferation of channels, and opportunities for improvement. Components of an effective methodology include defining objectives and KPIs, audience analysis, identifying opportunities, and evaluating resources. The document concludes with recommendations around creating a content plan, testing and optimizing content over 90 days.
How to Prepare For a Successful Job Search for 2024Albert Qian
The document provides guidance on preparing a job search for 2024. It discusses the state of the job market, focusing on growth in AI and healthcare but also continued layoffs. It recommends figuring out what you want to do by researching interests and skills, then conducting informational interviews. The job search should involve building a personal brand on LinkedIn, actively applying to jobs, tailoring resumes and interviews, maintaining job hunting as a habit, and continuing self-improvement. Once hired, the document advises setting new goals and keeping skills and networking active in case of future opportunities.
A report by thenetworkone and Kurio.
The contributing experts and agencies are (in an alphabetical order): Sylwia Rytel, Social Media Supervisor, 180heartbeats + JUNG v MATT (PL), Sharlene Jenner, Vice President - Director of Engagement Strategy, Abelson Taylor (USA), Alex Casanovas, Digital Director, Atrevia (ES), Dora Beilin, Senior Social Strategist, Barrett Hoffher (USA), Min Seo, Campaign Director, Brand New Agency (KR), Deshé M. Gully, Associate Strategist, Day One Agency (USA), Francesca Trevisan, Strategist, Different (IT), Trevor Crossman, CX and Digital Transformation Director; Olivia Hussey, Strategic Planner; Simi Srinarula, Social Media Manager, The Hallway (AUS), James Hebbert, Managing Director, Hylink (CN / UK), Mundy Álvarez, Planning Director; Pedro Rojas, Social Media Manager; Pancho González, CCO, Inbrax (CH), Oana Oprea, Head of Digital Planning, Jam Session Agency (RO), Amy Bottrill, Social Account Director, Launch (UK), Gaby Arriaga, Founder, Leonardo1452 (MX), Shantesh S Row, Creative Director, Liwa (UAE), Rajesh Mehta, Chief Strategy Officer; Dhruv Gaur, Digital Planning Lead; Leonie Mergulhao, Account Supervisor - Social Media & PR, Medulla (IN), Aurelija Plioplytė, Head of Digital & Social, Not Perfect (LI), Daiana Khaidargaliyeva, Account Manager, Osaka Labs (UK / USA), Stefanie Söhnchen, Vice President Digital, PIABO Communications (DE), Elisabeth Winiartati, Managing Consultant, Head of Global Integrated Communications; Lydia Aprina, Account Manager, Integrated Marketing and Communications; Nita Prabowo, Account Manager, Integrated Marketing and Communications; Okhi, Web Developer, PNTR Group (ID), Kei Obusan, Insights Director; Daffi Ranandi, Insights Manager, Radarr (SG), Gautam Reghunath, Co-founder & CEO, Talented (IN), Donagh Humphreys, Head of Social and Digital Innovation, THINKHOUSE (IRE), Sarah Yim, Strategy Director, Zulu Alpha Kilo (CA).
Trends In Paid Search: Navigating The Digital Landscape In 2024Search Engine Journal
The search marketing landscape is evolving rapidly with new technologies, and professionals, like you, rely on innovative paid search strategies to meet changing demands.
It’s important that you’re ready to implement new strategies in 2024.
Check this out and learn the top trends in paid search advertising that are expected to gain traction, so you can drive higher ROI more efficiently in 2024.
You’ll learn:
- The latest trends in AI and automation, and what this means for an evolving paid search ecosystem.
- New developments in privacy and data regulation.
- Emerging ad formats that are expected to make an impact next year.
Watch Sreekant Lanka from iQuanti and Irina Klein from OneMain Financial as they dive into the future of paid search and explore the trends, strategies, and technologies that will shape the search marketing landscape.
If you’re looking to assess your paid search strategy and design an industry-aligned plan for 2024, then this webinar is for you.
5 Public speaking tips from TED - Visualized summarySpeakerHub
From their humble beginnings in 1984, TED has grown into the world’s most powerful amplifier for speakers and thought-leaders to share their ideas. They have over 2,400 filmed talks (not including the 30,000+ TEDx videos) freely available online, and have hosted over 17,500 events around the world.
With over one billion views in a year, it’s no wonder that so many speakers are looking to TED for ideas on how to share their message more effectively.
The article “5 Public-Speaking Tips TED Gives Its Speakers”, by Carmine Gallo for Forbes, gives speakers five practical ways to connect with their audience, and effectively share their ideas on stage.
Whether you are gearing up to get on a TED stage yourself, or just want to master the skills that so many of their speakers possess, these tips and quotes from Chris Anderson, the TED Talks Curator, will encourage you to make the most impactful impression on your audience.
See the full article and more summaries like this on SpeakerHub here: https://speakerhub.com/blog/5-presentation-tips-ted-gives-its-speakers
See the original article on Forbes here:
http://www.forbes.com/forbes/welcome/?toURL=http://www.forbes.com/sites/carminegallo/2016/05/06/5-public-speaking-tips-ted-gives-its-speakers/&refURL=&referrer=#5c07a8221d9b
ChatGPT and the Future of Work - Clark Boyd Clark Boyd
Everyone is in agreement that ChatGPT (and other generative AI tools) will shape the future of work. Yet there is little consensus on exactly how, when, and to what extent this technology will change our world.
Businesses that extract maximum value from ChatGPT will use it as a collaborative tool for everything from brainstorming to technical maintenance.
For individuals, now is the time to pinpoint the skills the future professional will need to thrive in the AI age.
Check out this presentation to understand what ChatGPT is, how it will shape the future of work, and how you can prepare to take advantage.
The document provides career advice for getting into the tech field, including:
- Doing projects and internships in college to build a portfolio.
- Learning about different roles and technologies through industry research.
- Contributing to open source projects to build experience and network.
- Developing a personal brand through a website and social media presence.
- Networking through events, communities, and finding a mentor.
- Practicing interviews through mock interviews and whiteboarding coding questions.
Google's Just Not That Into You: Understanding Core Updates & Search IntentLily Ray
1. Core updates from Google periodically change how its algorithms assess and rank websites and pages. This can impact rankings through shifts in user intent, site quality issues being caught up to, world events influencing queries, and overhauls to search like the E-A-T framework.
2. There are many possible user intents beyond just transactional, navigational and informational. Identifying intent shifts is important during core updates. Sites may need to optimize for new intents through different content types and sections.
3. Responding effectively to core updates requires analyzing "before and after" data to understand changes, identifying new intents or page types, and ensuring content matches appropriate intents across video, images, knowledge graphs and more.
A brief introduction to DataScience with explaining of the concepts, algorithms, machine learning, supervised and unsupervised learning, clustering, statistics, data preprocessing, real-world applications etc.
It's part of a Data Science Corner Campaign where I will be discussing the fundamentals of DataScience, AIML, Statistics etc.
Time Management & Productivity - Best PracticesVit Horky
Here's my presentation on by proven best practices how to manage your work time effectively and how to improve your productivity. It includes practical tips and how to use tools such as Slack, Google Apps, Hubspot, Google Calendar, Gmail and others.
The six step guide to practical project managementMindGenius
The six step guide to practical project management
If you think managing projects is too difficult, think again.
We’ve stripped back project management processes to the
basics – to make it quicker and easier, without sacrificing
the vital ingredients for success.
“If you’re looking for some real-world guidance, then The Six Step Guide to Practical Project Management will help.”
Dr Andrew Makar, Tactical Project Management
3. Ornitológia hazai története
• tudományos madártan hazai megalapítója Petényi
János Salamon (1799-1855), aki gerinces állatokkal
foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti
Múzeum alkalmazásába került;
a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok
természetes élőhelyén;
• 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári
évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani
törvény megalkotását;
• 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a
világ élvonalába került;
4. Ornitológia hazai története
• az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen
Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a
másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben;
• 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe
iktatják;
• 1906: miniszteri rendelet a Madarak
és Fák Napja megünnepléséről;
5. Ornitológia hazai története
• 19. század végén a magyar madártan hazai
kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835-1914)
volt,
a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula
(1858-1931), a Nemzeti Múzeum
Madárgyűjteményének akkori vezetője;
• Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar
Madártani Intézetet is, akkor még Magyar
Ornitológiai Központ néven.
• Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a
maga nemében, a világon elsőként Magyarországon
alakult;
6. Ornitológia hazai története
• Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja
annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely
azóta is folyamatosan megjelenik;
• Chernel István (1865-1922) még a 19. század utolsó
éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást
képező munkáját, a Magyarország madarai különös
tekintettel gazdasági jelentőségökre-t;
1919-ben a kormány megbízásából tervezetet
készített a madarak nemzetközi védelmének
ügyében;
7. Ornitológia hazai története
• 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk
Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati
madárvédelem megalapozója hazánkban,
Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás
kutatásban szerzett hallatlan érdemeket;
• II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a
Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos
anyaga is mind elégett;
• Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként
madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;
8. Ornitológia hazai története
• 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják,
nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319
madárfaj védetté nyilvánítása;
• Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István
Madárvártát,
mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas,
hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi
és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős
szerepet;
• jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a
Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani
Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park
igazgatóságokon folynak;
9. Ornitológia hazai története - MME
• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet
(MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME
politikától független társadalmi szervezet;
• aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő
szemléletének kialakításában, természetvédelmi
kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt
végre, szaktanácsadást nyújt;
• együttműködik más nemzeti és nemzetközi
természetvédelmi szervezetekkel;
• Kelet-Európa legnagyobb társadalmi
természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető,
28000 belépett tag;
10. Ornitológia hazai története - MME
• MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály
(ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és
kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint
lepke- és szitakötővédelmi) keretében
tevékenykednek;
• teljes a lefedettség;
• Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-
a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a
természetvédelem ügyét;
• Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a
helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve
az első, a résztvevők számát tekintve a második
helyen végzett az európai országok között;
11. Ornitológia hazai története - MME
• MME a BirdLife International magyarországi
partnere.
A BirdLife International - amelyet 1922-ben
Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven
alapítottak - a legrégebbi nemzetközi
természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal
rendelkezik;
• egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely
jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben
dönteni;
• egyesület tagságának jelentős részét gyerekek,
illetve családok alkotják;
13. Madárvédelem
• gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb
madárfajokat fészkelési lehetőségek,
• (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre
alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése,
vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.)
biztosításával,
• nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig
a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság,
park vagy gyümölcsös területén megtelepíti
14. Madárvédelem
• madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges
fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes
harkályodúk utánzatai,
• különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési
igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és
formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton
készülnek;
• kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a
rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a
rovarkárok megelőzhetők;
15. Mivel etessünk?
• etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet
közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók
elől menedéket találjanak,
• a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést,
amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes
megszűntéig kell folytatni;
• madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát
olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan
szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács
(olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).
16. Mivel etessünk?
• kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne
etessünk, mert az a verebeket szaporítja,
• fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék
adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a
maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell
szórni,
• kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni,
amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva
bélhurutot okoz
17. Odúprogram
• fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek
ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda
programot,
• az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse,
szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki
ládákat, odúkat,
• 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú
kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket,
• 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban,
odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri-
erdő);
19. Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő
• teteje levehető, az oldalára vágott három
etetőnyíláson férnek a madarak az
eleséghez.
• A belsejében drótháló tekercs biztosítja,
hogy a mag ne potyogjon ki!
• A drótháló szembősége napraforgómaghoz
tervezett
21. Madáretető-Dúc
• Impozáns megjelenésű nagyméretű
madáretető!
• Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák,
közintézmények kertjébe ajánlott!
• Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója
galamb- és verébmentessé teszi,
• mely az elhúzható oldalüvegek használatával
módosítható.
22. Madáretető-Önetető
• Kertekbe, üdülőkbe,
iskolák-óvodák
udvarába ajánljuk!
Kb. 2-heti mag fér a
tárolójába (20 kg
mag).
• Ennek az újabb
verziónak plexiből
van az oldalfala, így
a magszint látható
benne
23. részvétel
• egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és
természetszerű kezelése mellett külön
intézkedésekkel is segítenek,
• önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok
számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében,
• mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott
fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és
elhárításában;
24. Túzok program
• 1996-ban beindított program keretében a déli
pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár
repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a
vetőmagot a gazdálkodóknak,
• a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen,
továbbá a művelést és a betakarítást szigorú
szabályok mellett, a túzok élettevékenységének
figyelembe vételével végezzék el;
25. Túzok program
• hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által
finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi
években,
• igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó
eltakarításról és további táplálék (káposztalevél)
kihelyezésével is segítik a túzokokat;
26. Kis lilik program
• a megmaradt európai populáció jelentős hányada
tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során,
• 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi
állományát (jelenleg kb. 60 példány),
• eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen
csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-
halastó),
• a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is
rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;
27. Kis lilik program
• kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben
szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek
hajtásai,
• ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást
készítettek a faj számára Cserepes-pusztán,
• majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely-
rehabilitációt a védett területen belül, hogy a
madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem
eső területrészekre táplálkozni;
28. Ragadozómadár-védelmi program
• 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban
(Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a
ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a
látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak,
• télen főleg réti sas etetését végzik;
• Darassán létrehoztak egy egész évben működő
etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára,
• mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek
ki;
29. HTE címermadara, a csíkosfejű
nádiposzáta
• csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni-
és Kunmadarasi-pusztákon,
• nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú
távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a
lassan gyarapodó állománynak,
• újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden
évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol
minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás)
korlátozni kell;
31. Madarak (Aves):
– meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok
– testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó
– mellső végtagjaik szárnyakká módosultak
– testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult
felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól
szigetelő + lehetővé teszi a repülést
32. Madarak (Aves):
– csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak
– fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz
és az alsó állkapocshoz kapcsolódó
szaruképletek, a csőrkávák veszik körül
– nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz
légzsákrendszer kapcsolódik
– a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén
előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert
33. Csontváz
• madaraknak két
koponyatípusát különböztetjük
meg:
a futómadarakra és
tinamukra jellemző
paleognath
és a repülő madarakra,
valamint a pingvinekre
jellemző, fejlettebb felépítésű
neognath koponyát
34. Csontváz
• általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű
szemüreg
• számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik
egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony.
• Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és
keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak,
és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre
35. Csontváz
• a futómadarak kivételével az összes madárfaj
szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely
tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak.
• a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont,
az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de
a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve
hozza létre a carpometacarpust.
36. Csontváz
• A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a
lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a
vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a
lábujjperceket különíthetjük el.
• A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak
esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
• A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör
csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.
37. Izomzat
• a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus
pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a
szegycsont taraján tapadnak meg
• A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus,
amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz
csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus
megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel
biztosítva a kapaszkodást.
Kültakaró
• külső hámréteg és az irha gyengén fejlett
• irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő,
táplálékdepó
• a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett
(tollazat impregnálása)
39. Kültakaró
A tollak színanyaga kétféle lehet:
1. lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll
sejtjei termelnek, és
2. melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot.
Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek
termelik.
fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollak
pehelytollak módosult és dísztollak
tollas pászták és tollatlan mezsgyék
40. Légzés
• repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony
anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges
• fejlett légzőapparátus
• tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és
hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak)
• légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok
→ két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok
(parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere =
PALEOPULMO
• háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó
hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal =
NEOPULMO
42. Keringési rendszer
• Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a
jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem
körülöleli a bal kamrát,
• Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül
erős.
• Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas
testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az
állatvilágban csaknem egyedülálló.
• A kisebb testű madarak szíve percenként még
nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi
veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is
összehúzódhat percenként!!!
43. Emésztőrendszer
• felépítése jelentősen eltér más
gerincesekétől, illetve nagy különbségek
vannak az egyes táplálkozási típusok között
is
• előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső →
begy → gyomor (mirigyes gyomor és
zúzógyomor)
44. Emésztőrendszer
- középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő
helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további
vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt
- középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű
vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő
baktériumok élnek itt óriási mennyiségben
- utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők,
ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)
45. Kiválasztás
• páros utóvese
• a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a
kloáka középső részébe kerül
• a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás
miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a
húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett
• speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros
orrmirigyeiben
46. Ivarszervek
• hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben
rögzülnek a vesék közelében
• a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a
kloákába
• némely fajnál ondótartó található
• lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv
(halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)
47. Ivarszervek
• Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő
petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb
embrionális korban visszafejlődik):
• elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése,
2. fehér szik berakódása,
3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció
→ petevezető tölcsér (megtermékenyítés) →
petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető →
szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) →
méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése)
→ kloáka
48. Szaporodás
Madarak párkapcsolatai:
- Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális
partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd)
- Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér
gólya; valódi tartós, pl. csuszka)
- Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több
nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl.
fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok)
Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó
(illetve e kettő átmenetei)
50. Mérgezések
• az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak
hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy
hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések;
• ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával
jár együtt;
• rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket
nem is lehetne már alkalmazni;
• mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát
minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal
bejelentést kell tenni;
51. Mérgezések
• Elharapóztak a madármérgezések!!
• utóbbi tíz évben közel 700 védett, illetve fokozottan
védett madár esett bizonyítottan mérgezés
áldozatául;
• Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása
szerint, az elmúlt 10 évben: 71 mérgezett sas (31
parlagi-, 39 réti- és 1 szirti sas).
• Emellett mérgezés áldozatául esett további 19
fokozottan védett és 645 védett madár, így összesen
több mint 90 millió Ft-os természetvédelmi
károkozásról van adatunk
52. Mérgezések
• Az elmúlt 2 évben: 53 mérgezett sas.
• A 29 parlagi sas, 23 rétisas és 1 szirti sas
természetvédelmi értéke 52,5 millió Ft.
• Közülük mindössze tíz példányt lehetett gyógyultan
szabadon engedni, kettő még jelenleg is kezelés
alatt áll.
• Az 53 példány nagy valószínűséggel 25 különböző
mérgezéses eset során került kézre országszerte, így
az ilyen esetek száma az elmúlt két évben
sokszorozódott meg.
53. Mérgezések
• Az elmúlt 2 hónapban (2008 március 6 -i állapot
szerint!): 20 mérgezett sas.
• A 9 parlagi sas és 11 rétisas (példányonként 1 millió
Ft eszmei értékben) feltehetően 10 különböző eset
során mérgeződött meg, amely közül 8 esetet
szándékos mérgezés okozott.
• Így az elmúlt két hónapban történt az eddig valaha
regisztrált legnagyobb mértékű pusztulás
• 2006 áprilisa óta 23 parlagi, 16 réti, 1 szirti sas,
valamint egy vándor- és egy kerecsensólyom is
mérgezéses tünetekkel került elő. A madarak
természetvédelmi értéke 41 millió forint
54. Mérgezések
• A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél
jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről
sosem szereznek a szakemberek tudomást;
• mindkét érintett faj fokozottan védett, országos
állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi
erőfeszítéseinek hatására lassan emelkedett, de még
mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas
esetében.
• az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 29 parlagi
sas példány az ezen időszak egész európai uniós
szaporulatának több mint 10 százaléka!!
55. Mérgezések
• A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan
növényvédő szerek okozták, amely típusok
forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént,
vagy folyamatban van.
• A sasmérgezéses esetek között egyelőre nincs arra
utaló nyom, hogy bármikor is növényvédelmi célra
nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták
volna véletlenül a pusztulást.
• Az eddig felderített mérgezési források, néhány
kivétellel, szándékosan emlős vagy madár
ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik
voltak.
56. Mérgezések
• Magyar Madártani Egyesület,
• a többi természetvédelmi civil szervezet és a nemzeti
park igazgatóságok szakemberei, a rendőrséggel, a
növényvédelmi és vadászati hatóságokkal
• együttműködve fokozott figyelmet fordítanak a
mérgezéses esetek felderítésére, és mindent
megtesznek azért,
• hogy megállítsák ezeket a bűncselekményeket, és az
elkövetők megkapják méltó büntetésüket, mely a
pénzbüntetés mellett letöltendő börtönbüntetés is
lehet
57. Mérgezések
• az egyre több mérgezés egyik oka a felderítés, hogy
ezekről most többet hallunk. Korábban is voltak
ilyen esetek csak nem beszéltek róla.
• A 70-es évekig engedélyezett rovarirtó szerek voltak.
Ezek súlyos, és nem szelektív mérgek. A 80-as
években betiltották, attól kezdve szelektív vagy
szuperszelektív mérgező anyagokat használtak;
• Elsősorban a szarka vagy a dolmányos varjú ellen
használták, de a védett terülten, amennyire lehetett
tiltották. Mert akármennyire szelektív, a hollót azért
elpusztította
58. Mérgezések
• vadásztársadalom többsége elítéli a mérgezést. a
rendőrség sem kezeli megfelelően. Valahogy
elsikkadtak idáig ezek az esetek
• rétisas hallal, haldögökkel, elhullott állatokkal
táplálkozik. Elhullott őzbe, kóbor kutyába rejtik a
mérget, ami eleve illegális, hiszen ezek a mérgező
anyagok nem erre lettek kitalálva.
• Ezek rovarölő, talajfertőtlenítő szerek, és ha ebből
fogyaszt az állat, akkor rövid időn belül elpusztul.
• azonnali állatorvosi beavatkozás segít. Ezeknek a
mérgeknek van ellenszere, infúziót kapnak, és a
szervezetük semlegesíti a mérgek hatását
59. Mérgezések
• Tímár mellett 2 mérgezett egerészölyvet találtak a
madarászok (2008 február eleje).
• A húsba helyezett méreg annyira erős lehetett, hogy
a madarak szinte azonnal, még a táplálkozásuk
közben elpusztultak, a táplálék egy részét már le se
tudták nyelni.
• A mérgezett húst feltehetően szándékosan helyeztek
ki az elkövetők. A környéken végzett keresés során
újabb mérgezett egerészölyvek kerültek elő.
60. Mérgezések
• Két réti és három parlagi sas tetemére leltek a
Jászságban egy hét leforgása alatt (2008 január
eleje);
• Tavaly december 28-án Jásztelek határában
feltehetően egy lelőtt kutyába helyezték a mérget
ismeretlen tettesek. A tetemből két réti sas evett és
el is pusztult.
• Idén január harmadikán Jászárokszállás határában
került elő húsz fácán teteme. Ezekből három parlagi
sas és három egerészölyv evett, közülük csak az
egyik parlagi sas maradt életben, amelyet a Fővárosi
Állat- és Növénykert állatorvosai kezeltek
61. Mérgezések
• Több mint száz darumadár tetemét találták meg
Örménykút külterületén a Körös-Maros Nemzeti Park
Igazgatóságának munkatársai (2005 március vége);
• madarak heveny mérgezésben pusztultak el, s az
elsődleges adatok szerint a tömeges elhullás nem
természetes úton következett be;
• település térségében megtalált nyolc, még élő
madarat azonnali kezelésre a Szegedi Vadasparkba
szállították;
• a mérgezés a máj- és vékonybél elváltozását
eredményezte;
62. Mérgezések
• Hortobágyon találtak mérgezett vadmadarat (2008
február eleje). A hat kilós rétisas az út szélén
imbolygott, gyenge volt, repülni sem tudott. Most a
helyi madárkórházban kezelik, injekciókat, és
vitaminokat kap;
• Húsz nap alatt (2008 jan. - feb.) négy, látszólag
egymástól független bűncselekmény során összesen
tizenegy mérgezett sas (5 parlagi és 6 rétisas) került
kézre, amelyek közül hét még életben volt, amikor a
Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi
Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei legyengülve
rájuk találtak.
• Három példány már menthetetlen állapotban volt, és a
kezelések ellenére elpusztult. A négy túlélő a Fővárosi
Állat- és Növénykertben lábadozik;
63. Mérgezések
• az öt, Bács-Kiskunban talált ragadozómadár-tetem
toxikológiai vizsgálata kiderítette:minden madárral a
karbofurán nevű rovarirtó szer végzett.
• A hatóanyag emberre is veszélyes, néhány gramm
már halált okozhat. Ezt a mérget találták meg a
madárcsalinak kitett dögökben is.
• a Kiskunsági Nemzeti Park területén (2008 január-
február hónapokban) eddig két kékes rétihéja, hat
egerészölyv és egy kerecsensólyom tetemét találták
meg;
64. Mérgezések
• Egy karbofurán nevű rovarölő szer miatt pusztultak el
2006 júniusában a parlagi sasok Füzesabony
környékén. A toxikológiai vizsgálat a mérget az egyik
fióka tetemében, és a fészekben talált fácánban is
kimutatta;
• egy egész sascsalád, két szülő, és három fióka tetemét
találták meg az MME munkatársai Füzesabony mellett
egy ellenőrzés során.
• 2006. áprilisában egy parlagisas-pár pusztult el a
Zempléni-hegységben (fiókáik az elhagyott tojásokban
pusztultak el).
• Májusban egy legyengült rétisas került meg a
Jászságban, a Fővárosi Állat és Növény-kertben
pusztult el másnapra.
65. Mérgezések
• A karbofurán egy reverzibilis kolinészteráz-inhibitor!
• Tünetek: orrvérzés, fejfájás, nyálfolyás, homályos
látás, görcs, remegés, kóma.
• A por a szem nyálkahártyájára enyhén irritatív lehet
• Tilos a készítményt élővízbe, vízfolyásokba és a
talajba juttatni. Mérgező a vízi szervezetekre, a vízi
környezetben hosszantartó károsodást okozhat;
67. Mérgezések
• Rendkívül veszélyesek ezek a mérgezések az emberre
is.
• Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd
valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy
megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt
legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt)
elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is
elszenvedhet;
• célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a
sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális
eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a
mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely
ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy
szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává
válhat
68. Mérgezések
• Eddig egy ügy zárult le ítélettel, amikor is egy
gazdát, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru
pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os kártérítésre
ítélték;
• Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok
szakemberei a legveszélyeztetettebb területek
folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető
leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket,
és felszámolni a méreg-forrást;
• jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha
a mérgezések veszélyességéről széleskörű
felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri
precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a
veszélyes szerek végleg eltűnnek
69. Áramütés
• Évente több tízezer védett és fokozottan védett
madarunk pusztul el áramütés következtében
• rengeteg elpusztult madárról nincs is tudomásunk,
nincsenek feltérképezve mindenhol a távvezetékek;
• Az áramütés problémája már több mint 20 éve ismert
hazánkban is, azonban eddig viszonylag kevés
információval rendelkeztünk a madárpusztulás
pontos mértékét illetően, a korábbi felmérések egy-
egy kisebb területre korlátozódtak;
70. Áramütés
• A célzott adatgyűjtés érdekében november 6-7-én az
MME országos elektromos oszlop felmérést
szervezett, melyben mintegy 100 önkéntes vett részt.
• A felmérők 2737 oszlopot ellenőriztek le, és
összesen 41 madárfaj 578 elpusztult példányát
találták meg,
• melyek között számos védett és fokozottan védett faj
is volt (pl. kerecsensólyom, szalakóta, parlagi sas). A
megtalált áramütött madarak eszmei értéke
összesen 27 490 000 Ft.
71. Áramütés
• felmérés során megtalált madarak száma és az
ellenőrzött oszlopok arányából úgy becsülik, hogy
évente minimálisan mintegy 45.000 madár szenved
áramütést Magyarországon,
• melyek 80-90% védett vagy fokozottan védett, így
eszmei értékük akár a 2 milliárd forintot is
meghaladhatja.
• Az MME álláspontja szerint akkor születhet végleges
megoldás, ha – Németországhoz és Szlovákiához
hasonlóan – hazánkban is jogszabály kötelezi majd
az áramszolgáltatókat madárbarát szerkezetek
alkalmazására.
72. Áramütés
• oszlopok – különösen nyílt élőhelyeken – kedvelt
kiülőhelyek a madarak számára, azonban le- vagy
felszálláskor gyakran éri áramütés őket.
• Ehhez elég, ha egy madár egyszerre érint meg két
vezetéket, vagy egy vezetéket és az oszlopfej
valamely fém részét.
• A hatalmas természetvédelmi kár mellett, a madarak
által okozott zárlatok és áramkimaradások közvetlen
anyagi károkat okoznak az áramszolgáltatóknak és a
fogyasztóknak is
73. Áramütés
• MME már a 90-es évek elején kifejlesztett egy
műanyag szigetelő burkolatot („szigetelő papucs”),
amely a leggyakoribb oszloptípusnál megfelelő
védelmet nyújt a madarak számára.
• Azóta a KvVM anyagi támogatásával és az
áramszolgáltató vállalatokkal együttműködve több
mint 30 000 veszélyes oszlop szigetelésére került
sor.
• A szigetelő program mindenképpen sikeresnek
tekinthető, ám a szigetelésre váró oszlopok száma
az országban több százezer, ill. az MME szigetelő
papucsa nem minden oszloptípus esetében nyújt
védelmet a madarak számára
74. Áramütés
• Nagy veszteségeket okoz a gólyák állományaiban,
különösen amióta a költő madarak jelentős része
(mintegy 80%-a) a falusi villanyoszlopokra helyezte
át fészkét. Ez a körülmény számos probléma forrása
mind a gólyák, mind az áramszolgáltatók számára;
• elmúlt évtizedekben az MME szakemberei az
áramszolgáltatókkal és a Nemzeti Park
Igazgatóságokkal közösen több ezer gólyafészeknél
helyezett el fészektartó állványokat,
• melyek alkalmazásával csökkenthető az áramütés
közvetlen veszélye, ami egyúttal az áramszolgáltatás
biztonságát is növeli.
75. Áramütés
• állami és civil természetvédelem, illetve a hazai
áramszolgáltatók több évtizedes
együttműködésének kíván konkrét működési keretet
és kiszámítható ütemtervet adni
• az „Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodás,
amelyet közel egyéves szakmai előkészítés után
2008. február 26-án írtak alá az érintett szervezetek
vezetői.
• A megállapodás részét képezi a településeken
fészkelő gólyák pusztulását okozó veszélyes
oszlopok szigetelése és az áramütések
lehetőségének megszüntetése is.
76. Áramütés
• Akadálymentes Égbolt” nevű megállapodást Olajos
Péter Európa Parlamenti képviselő
kezdeményezésére, közel egyéves szakmai
előkészítés után írták alá;
• megállapodás szerint 2020. januárig minden
madárvédelmi szempontból veszélyes
vezetékszakaszt átalakítanak madárbaráttá.
• A munkálatok finanszírozását elsősorban
természetvédelmi, uniós illetve hazai keretekből
végzik, de várhatóan az áramszolgáltatók is
hozzájárulnak a költségekhez
77. Áramütés
• fokozottabb veszélynek vannak kitéve az oszlopokra
ülő madarak esős, ködös, nyirkos időben.
• Ilyenkor a vizes tollazat miatt nehezebben repülnek a
madarak, ezen kívül a nedves toll vezetőképessége
akár százszorosa is lehet a száraz tollénak.
• Amerikai kutatások eredményei azt mutatták, hogy
míg a száraz toll 70 kV feszültségnél sem vezette az
áramot, a nedves madártollak már 5 kV feszültségnél
megégtek
78. Áramütés
• villanypásztoros leszoktató módszert 2004. júniusa
óta használják Hortobágyon.
• Minden elengedés előtt álló madarat pár napig, vagy
hétig bent tartunk a 25 méter átmérőjű nagy
sasröpdében, ahol a természetes zsákmányejtés
gyakorlásán túl, mintegy túlélő táborban,
• olyan hatásoknak tesszük ki, melyekkel felkészülhet a
külvilágban leselkedő veszélyek elhárítására;
• Ezek egyik eleme az elektromosság. Két egymással
szemben, 15 m-re felállított 20 000 Voltos valódi
villanyoszlop és közöttük feszülő vezeték látványa
teljesen megegyezik az igazival, de nincs benne
veszélyes áram.
79. Áramütés
• oszlop keresztágát és csúcsát a ludak őrzésére
alkalmas villanypásztorral látták el, ugyanígy a
légvezetéket is.
• Ha például a röpdében kondicionált egerészölyv ráül
az oszlopra, vagy hozzáér a légvezetékhez, enyhe
áramütést szenved el, melynek semmilyen káros
hatását nem észlelni.
• A madarak észrevették, olyannyira, hogy nem
szállnak rá többet! Az állattartásban ezt a módszert
fél évszázada használják, a lúdtartásban is több
évtizede, bármilyen káros hatás nélkül.
• Alkalmazása megfelel az uniós állatvédelmi
előírásoknak
81. I. Utódgondozás; definíció
• Robert Trivers: (Magyarázat: a szülőknek nincs lehetősége
korlátlan idő és energia megszerzésére,
Az utódgondozás olyan így minden egyes utód segítése
viselkedés, ami növeli az adott csökkenti a szülő későbbi szaporodási
utód túlélési esélyeit, de esélyeit)
csökkenti a szülõ késõbbi
reprodukciós kilátásait
Akkor alakulhat ki fejlett
ivadékgondozás, ha a gondozás
miatt megnövekedett
szaporodási siker nagyobb, mint
a gondozás miatti késõbbi
reprodukcióssiker-csökkenés.
82. I. Utódgondozás; definíció
egyed szintű rátermettség
• egész élet során produkált utódok relatív száma,
• helyette: a fitnessz kialakításában fontos jellegek (pl.
testméret, növekedési ráta, évenkénti utódszám stb.)
• utódgondozás lehet:
» egyszülős = uniparental
» vagy kétszülős = biparental;
» madaraknál a monogámia párzási
rendszer a leggyakoribb!!
83. II. Előfordulás
Példák:
• Gerincteleneknél (ritka)
(temetőbogarak, ásódarázs, cselőpók,
euszociális rovarok…stb.)
• Gerinceseknél
Halak: bölcsõszájú hal, sziámi harcoshal, és
a paradicsomhal habfészke.
Kétéltûek: dajkabéka.
Madarak: fészeklakók, fészekhagyók.
84. II. Előfordulás
• utódgondozás inkább a K-stratégista állatokra
jellemző;
• r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami
tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy
rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre,
• amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel
biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai
információ, hanem a nagy számú utóddal.
• Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb
válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai
86. Utódgondozás
• fürj és sok más földön fészkelő madár fiókái a tojásban
elkezdenek beszélgetni egymással;
• kattogó hangokat adnak;
• fióka beledöfi a csőrét a héj és a belső membrán közötti
térbe;
• kattanások száma száz is lehet/ 1 másodperc;
• amely fiókák előrébb tartanak, lassabban kattognak, így
sarkallják a többi fiókát, hogy felgyorsítsák fejlődésüket;
87. Utódgondozás
• fürj tojó 24 óránként rakott le egy-egy tojást, de
mindannyian egyszerre érkeznek a kibújás
pillanatához;
• így a szülők a már feltűnővé vált fészekből az összes
fiókát egyszerre tudják elmenekíteni;
• kikelésnél a fiókák erősen nyomják kifelé a tojás
belsejét;
• fiókák csőrén van egy tüske = tojásfog; felső
csőrkáva csúcsán, kissé hátrébb a csőr végétől;
különleges izom is van a tarkójukon;
88. Utódgondozás
• fürjtojás bőséges mennyiségű szikanyagot
tartalmaz;
• így a fiókák szinte teljesen kifejlődnek
benne, ehhez a tojónak sokáig kell
kotlania;
• szemük nyitva lesz, pelyhes bundájuk van,
hamarosan már saját testhőmérsékletüket
tudják szabályozni;
• nincsenek mellizmaik és repülésre alkalmas tollaik;
• izmos lábaikkal viszont jól futnak;
89. Utódgondozás
• a tojó segít a táplálék keresésében, ha a kaparás
során tápláló növényi részt talál, leteszi a fióka elé
és rábök a csőrével;
• veszély esetén a szülők figyelmeztető hangot adnak,
vagy mozdulatlanná merevednek a fiókák, vagy a
szülői szárnyak alá menekülnek;
• darvak fiókái kevésbé tudnak magukról
gondoskodni, így őket etetni kell;
• kivi és sok parti madár fióka teljesen egyedül is
képes élelmet keresni;
90. Utódgondozás
• vízimadarak fiókái is hamar elhagyják a fészket;
• levéljárók felkapják fiókáikat, bedugják szárnyaik alá
őket és új rejtett helyre szállítják őket;
• vöcsökszülők a hátukon szállítják a kicsiket;
• rengeteg pehelytollal etetik őket, ennek szerepe a
bélrendszerük védelme;
• tollak kis gombócokba állnak, melyekbe pl. a
halszálkák beleakadnak;
91. Utódgondozás
• törpebúvárcsibéknek van a legkülönösebb
fiókaszállítása;
• hím testének mindkét oldalán szárnyai alatt
erszények vannak, két fiókája már 10-11 nap kotlás
után kikel;
• alulfejlettek, vakok, csupaszok; valahogy
belekerülnek a hím erszényébe;
• még a levegőbe is feltud velük emelkedni;
92. Utódgondozás
• récék, ludak fiókái még önállóbbak; apácalúdak a
sziklákon kikelő fiókáikat kezdik hívogatni;
• lemásznak önállóan a sziklákon, szüleik után
iramodnak a patakhoz;
• örvényrécék még drámaiabban hagyják el a fészket,
kigurulnak a fészekből és belezuhannak a gyors
sodrású patakokba;
• hamar felszínre bukkannak és soha nem sodorja el
őket az ár;
93. Utódgondozás
• az anyához való kötődés nagyon hamar kialakul
náluk, hívóhangjára azonnal odasietnek a fiókák;
• a tojásból való kikelés előtt elkezdődhet a függőség
kialakulása;
• tojásban hallani lehet a fiókát körülvevő zajokat;
kikelés után pár órával már a fiókák megtanulják
alakról és hangról felismerni szüleiket;
• a fiókák önálló táplálkozásához gyakran a szülők
védelmezése szükséges, őrsége; pl. az ásóludak a
sirályoktól védik a kicsiket;
94. Utódgondozás
• királypingvin-kolónia állandó zsivajában a szülők és
fiókáik minden gond nélkül felismerik egymást;
• bár a fiókák gyakran letámadnak egy másik táplálékot
hozó felnőttet; ez a szándék általában sikertelen;
• struccfiókákat is csapatba terelik a szülők, de ők azért,
mert minden felnőtt magára akarja venni a gondozási
felelősséget;
• két pár találkozásánál egyik pár elűzi a másikat, fiókáit
beterelik a saját csapatukba; erősebb pár különböző
korú fiókákból akár több százat is a magáénak tudhat;
95. Utódgondozás
• földön fészkelő madarak közül az ásótyúk fióka válik
leghamarabb önállóvá;
• kelési idő igen hosszú: 60-80 nap; tojó földhalomba
temeti a tojást, igen vékony a héja;
• az ásótyúkcsibe az egyetlen madár, mely képes
tojásfog nélkül kijutni a tojásból; felette viszont fél
méter föld van; hátán fekve rúgkapál, és nagy
lábaival lazzítja a földet;
• jó néhány napig küzd, mire felér; addigra már
evezőtollai vannak és önálló;
96. Utódgondozás
• fákon vagy üregekben fészkelő madarak kicsinyeiket
máshogy nevelik;
• kevésbé fejlettek a fiókák, lábaik gyengék;
• legjobban fejlett szerveik a belük, májuk és zúzájuk;
• a tojásban a korai kikelés miatt kevés a sárgája;
• szülők táplálják őket, így gyorsabban növekednek,
mint az önálló, szárazföldi csibék;
• néhány szülő előre megemésztett táplálékkal látja el
kicsinyeit; gödény-halleves; vészmadár-olaj;
97. Utódgondozás
• galambok begytejjel táplálnak: fehérjében és zsírban
gazdag; mind a tojó, mind a hím termeli;
• a fiókák tátott csőrének belseje általában élénk,
csőrzuguk duzzadt és nagyon érzékeny;
• Gould-amandina pinty érzékeny a színekre (üregben
fészkelnek), fiókák szájának mindkét sarkában
opálzöld-kék göbök vannak, melyek visszaverik az
üregbe szűrődő fényt;
• piros torok a szülőnek azt is elárulja, melyik fiókát
etette meg utoljára; a fészekparaziták fiókái jól
utánozzák a torokfoltjukkal is a gazdát;
98. Utódgondozás
• a legtöbb madár azonos bánásmódban részesíti a
fiókáit, még ha nagy időkülönbséggel is keltek ki;
• pl. rozellapapagáj vagy a szárcsa;
• szárcsák az erőszakos fiókákat megbüntetik, gyakran
nem is térnek vissza a fiókák;
• fehérfarkú szárcsa szülők viszont az élénkebb fejdíszű
fiókákat etetik, mert őket tartják életrevalóbbnak;
• differenciált etetési stratégia jellemző szulákra: két-
három tojást raknak, de a halbőség függvénye a
felnevelési arány;
99. Utódgondozás
• a ragadozómadarak is általában több tojást raknak,
mint amennyit fel tudnak nevelni;
• gyakran a szülők csak a nagyobbat etetik és hagyják
a kisebb zaklatását;
• a nagyobb fióka gyakran megeszi az elpusztult
testvérét;
• a legtöbb fióka általában megküzd egymással;
kékszakállú gyurgyalag fiókák 17-en is lehetnek,
csőr végén lefele görbülő kampó van, mellyel
egymás testét hasogatják;
100. Utódgondozás
monogámia
• csüllő (Ryssa tridactyla) párok éveken keresztül
együtt maradnak, ennek előnye,
• hogy ismerik egymást, nem kell pl. párválasztásba
évente újra fektetni, biztosak lehetnek a partner
minőségében, és a régebbi párok fiókáinak nagyobb
a túlélése;
101. Dezertálás
• mag- és gyümölcsevők: poligámia itt gyakori a
táplálékbőség miatt; egyszülős gondozás, a ♂
dezertál,
• mert a dezertálásból fakadó nyeresége nagyobb,
mint a tojóé: előbb távozhat (tojásrakás),
• utódainak száma jobban függ a párosodásainak
számától,
• elegendő táplálék szükséges ahhoz, hogy egy szülő
képes legyen ellátni a fiókákat
102. A fejlett utódgondozás kialakulását elősegítő
tényezők
• Nagy predációs nyomás
• Ritka és specializált források
(nagytestű ragadozó madarak)
• Extrém körülmények (császárpingvin)
103. Függőcinege utódgondozása
• szaporodási rendszere egyedülálló és ez idáig
feltáratlan, mivel sem a párválasztás, sem az
utódgondozás szempontjai nem ismertek.
• A tojásrakás után mindkét szülő elhagyhatja fészkét
(dezertálhat): így vagy a másik szülőre hárul az
utódgondozás,
• vagy az esetek több mint 30%-ban mindkét szülő
pusztulni hagyja a fészakaljat.
• A dezertáló szülők gyakran újrapárosodnak
104. Függőcinege utódgondozása
• párbaállt hímek közül a gyakrabban éneklő egyedek
rövidebb idő alatt találtak párt, mint ritkábban éneklő
társaik.
• Az ének hossza és a hívóhang gyakorisága nem volt
hatással a párbaállási időre.
• Sem az ének gyakorisága és hossza, sem a hívóhang
gyakorisága nem különbözött szignifikánsan a hím
vagy tojó vagy mindkét szülő által elhagyott
fészekaljak között.
• hím énekének szerepe lehet a függőcinege
párválasztásában
105. Utód-diszkrimináció
• Saját utód elkülönítése
mások utódjaitól
• Olyan fajoknál, ahol
lehetőség van arra,
hogy a szülő másik
szülő utódját gondozza
(pl. telepesen költő Ellenpélda:
madarak) Pelikánoknál nincs utód-
• Példa: parti fecske – megkülönböztetés, de a
durva szárnyú fecske fiókák megosztják
egymás között a kapott
táplálékot.
107. Madárgyűrűzés
• a tudományos célú madárgyűrűzést 1899-ben Christian
Mortensen dán iskolai tanár kezdte el;
• az első madárgyűrűző vártát Németországban
alapították 1903-ban: Vogelwarte néven Rossiten-ben a
Balti tenger partján;
• ezt követte Magyarország és Nagy-Brittania 1908 és
1909-ben;
• 1908-ban Schenk Jakab vezetésével a Királyi Magyar
Ornitológiai Központ – a későbbi Madártani Intézet –
munkatársai kezdték meg a szervezett madárgyűrűzést;
108. Madárgyűrűzés
• gyűrűzés egy kutatási módszer;
• Európa ornitológusainak munkáját az Európai
Madárgyűrűzési Szövetség irányítja;
• 1963-ban alapított EURING fő célja a tudományos célú
madárgyűrűzés szervezése és standardizálása;
• egységes kódrendszer kialakítása és használata, közös
adatbank létrehozása és üzemeltetése, kutatási
programok koordinálása;
• 1977-től működik az EURING - adatbank;
Magyarországon a madárgyűrűzési központot 1976 óta
az MME működteti;
109. Madárgyűrűző tábor
• A Kaszonyi-hegy Magyarország északkeleti
csücskében található, Barabás község határában.
• A vulkanikus kőzetből felépülő hegyet a magyar-
ukrán határ választja ketté.
• Az egykori - és időnként most is működő-, kőbánya
közvetlen környezetének élővilága nagyon gazdag
110. Madárgyűrűző tábor
• Elsősorban függönyhálót használnak; óránként
körbejárják a kb. 30 hálót;
• a gyűrűző először is meghatározza a fajt, és ha ez
lehetséges a madár korát és nemét,
• majd rárakja a madarakra a fémgyűrűt, amin az ország
gyűrűzőközpontjának neve, esetünkben Budapest, és
egy betűkből és számokból álló kód van;
• Megméri a szárny- és farokhosszát, a 3. evezőtollának a
hosszát és a súlyát.
• Ezeket az adatokat visszafogás esetén összehasonlítják
az akkor lemértekkel
111. Madárgyűrűző tábor
• minden évben (2000, 2001, 2002) a vörösbegyből van
a legtöbb, de számuk egyre csökken az évek során;
• 2. leggyakoribb a barátposzáta mind a 3 évben,
amelynek száma csak kismértékben változik;
• csilpcsalpfüzike és a kékcinege vannak a 3. és 4.
helyen mind a 3 évben;
• 5. leggyakoribb faj minden évben más és más. 200-
ben az ökörszem, 2001-ben az erdei szürkebegy,
2002-ben pedig a mezei veréb
112. Madárgyűrűző tábor
• Vörösbegyből 2000-ben még 2492-t, 2002-ben pedig
már csak 1100-at fogtunk.
• Barátposzátából 2001-ben fogtuk a legtöbbet, 1059-
et, az első évben 1004-et, míg a harmadikban 966-ot.
• Kékcinegéből szintén 2001-ben fogtunk a legtöbbet,
593-at, az első évben pedig közel ugyanannyi, 337
és 332 egyedet.
• Csilpcsalpfüzikéből is 2001-ben volt a legtöbb. Ebből
a 3 diagrammból már láthatjuk,
• hogy a 2001-es év kedvezőbb volt a madarak
számára, vagy a táplálékbőség, vagy az időjárás
miatt
113. Madárgyűrűző tábor
• Néhány érdekesebb madár is belerepült a hálókba.
• Ezek között a legfontosabb 3 Szibériában költő füzike
faj, amelyek ritka kóborlók Európában.
• 2000. október 5-én fogtak egy királyfüzikét, még
azon a héten, október 7-én egy vastagcsőrű füzikét.
• A harmadik faj, egy vándorfüzike, 2003. október 14-
én lett meggyűrűzve.
• Ezeken kívül 2003-ban két külföldi gyűrűs madárral is
büszkélkedhet a tábor, az egyik egy Izraelben, a
másik egy Lengyelországban jelölt barátposzáta
114. Madárgyűrűző tábor
• Van néhány faj, ami ugyan szenzációnak nem számít, de
mivel viszonylag ritkább Magyarországon, megfogása,
főleg ha nagyobb számban jelenik meg, a terület
adottságait dicsérik.
• Ilyenek a vonuló kormos légykapók, amiből a négy év
során 113 példányt jelöltek meg,
• nagy fülemüle 39 (???),
• kis légykapó 7 példányát gyűrűzték itt,
• jelentős a királykák megjelenése is, sárgafejűből 319-et,
tüzesfejűből 69-et fogtak;
115. Madárvonulás
• Miért vonulnak a madarak?
• Évszakos táplálékforrás
• Nagyobb földtömeg
• Mióta vonulnak a madarak?
• Legfeljebb a jégkorszak vége óta
• A vonulás dilemmája
• Biztos táplálék: vonulni kell
• Jó fészkelőhely választás: maradni kell
116. A napiránytű és a belső óra
• madarak évszakos vonulása sok fejtörést okozott már, is
és okoz még ma is a természet titkait fürkészőknek;
• Talán az öregek vezetik őket? csapatosan vonuló
madaraknál ebben is lehet valami igazság (bizonyított a
gólyáknál);
• Európa gólyaállománya két különböző útvonalon száll téli
otthona felé.
• Nyugat-Európa gólyái a Gibraltáron keresztül hagyják el
kontinensüket, míg kelet-európai társaik kelet felől kerülik
meg a Földközi-tengert, és a Boszporusz felett vonulnak;
• a Nyugat-Európában fészkelő gólyák száma az utóbbi
időben nagyon megcsappant, állományukat a Kelet-
117. A napiránytű és a belső óra
• 754 kelet-európai gólyafiókát szállítottak a Rajna
vidékére, s ezeket az ottani gólyaszülőkkel neveltették
fel;
• valamennyi fiatal madár a nevelőszülőket követte,
nyugat felől kerülte meg a Földközi-tengert;
• egészen másképpen viselkedtek azok a gólyafiókák,
amelyeket fogságban tartottak, és csak azután
engedték szabadon, hogy a nevelőszülők útnak
indultak;
• szüleiktől örökölt vonulási irányt követve ezek a gólyák
délkeleti irányba indultak el, eltévedtek, nem a
Boszporusz felé repültek, hanem Olaszországban
118. A napiránytű és a belső óra
• a kísérlet azt bizonyítja, hogy a vonulási irány kiválasztása
örökletes, az öreg madarak vezető szerepe azonban
nagyon fontos;
• inkább hisznek az öregek tapasztalatának, mint saját
ösztöneiknek;
• Mi a helyzet azokkal a vonuló madarakkal, amelyeknél az
öregek vezető szerepét eleve ki kell zárnunk?
• pl. a kakukk: az őszi vonulás idején szárnyra kap, és a
kakukknemzedékekbe bevésődött ösztönt követve,
egymaga vág neki az addig soha meg nem tett útnak,
hogy pontosan eltaláljon a kakukkok téli szállására - nem
tisztázott;
119. A napiránytű és a belső óra
• a tudományos kísérletek és megfigyelések azt látszanak
bizonyítani, hogy a vonuló madarak is rendelkeznek
iránytűvel,
• ez az iránytű pedig, bármilyen hihetetlenül is hangzik,
maga a Nap, illetve éjszaka a csillagos égbolt;
• a madár egy bizonyos irányt tartani tudjon, állandóan
módosítania kell a Naphoz viszonyított szögét, vagyis
pontosan mérnie kell az időt is;
• máshol áll ugyanis a Nap reggel, mint délben - „belső óra”,
pontos időmérő mechanizmus szükséges;
120. A napiránytű és a belső óra
• Egy galambot hosszabb ideig, 6 órával előbbre
állított „mesterséges napon” tartottak; majd
otthonától délre szállították, és ott szabadon
engedték.
• a galamb belső órája most már 6 órát sietett vagy 6
óra helyett 12-t mutatott. 12 órakor a Nap delel,
tehát ahhoz,
• hogy északra fekvő otthonába jusson, a Nappal
ellentétes irányba kellett volna repülnie;
• valójában reggel 6 óra volt, tehát a Nap keleten állt;
121. A napiránytű és a belső óra
• siető órája miatt megtévesztett galamb a Nap állásával
ellentétes irányba indult el, és így nem észak, hanem
nyugat felé repült, 90 fokkal térve el a helyes iránytól;
• természetesen eltévedt, s nem jutott vissza otthonába.
Társai, amelyeknek belső óráját nem térítették el, a
helyes irányt választották;
• a pontos tájékozódáshoz iránytűre, órára és térképre
van szükségünk - térkép?
• fias gólyákat szedtek ki éjjel a fészekből, és másnap
reggel 40, illetve 111 km-re szállították őket. A gólyák
40 km-ről 5 óra alatt, 111 km-ről pedig 9 óra alatt tértek
vissza fészkükre;
122. A napiránytű és a belső óra
• Berlin közelében 28 füstifecskét fogtak be, és
gyűrűzésük után Londonba (900 km), Madridba (1800
km), és Athénbe (1850 km) szállították őket.
• Valamennyi helyről 8 napon belül 2-2 fecske visszatért
fészkére.
• Egy kis őrgébics Marseille-ből, 1200 km távolságból
repült vissza Berlin melletti otthonába.
• búvármadarak: egyik példányt a Wales partjai előtt
elterülő kis brit szigetről, Skokholmról fogták be.
Repülőgépen Velencébe szállították, s ott szabadon
engedték. Másfél hét múlva ismét a fészkén ült.
123. A belső térkép
• ez a madár sohasem repül a szárazföld felett,
feltételezhető, hogy az egész utat Olaszország és
Spanyolország megkerülésével, a tenger felett tette
meg, ami kb. 6000 km-es út;
• valószínű, hogy a fészek közelében a helyismeretnek,
az emlékezetnek és a látás útján történő
tájékozódásnak egyaránt szerepe van;
• erről tanúskodik a füstifecskék mindnyájunk által
megfigyelt viselkedése: visszatérve következetesen
tavalyi fészkük helyét keresik a falon;
124. A belső térkép
• a sirályok egy magaslati pontról, valamilyen feltűnő
ismertetőjel alapján bevésik költőkolóniájuk képét,
• méghozzá olyan pontosan, hogy a költőhelyek ezrei
közül is biztosan megtalálják a magukét;
• a földrajzi szélesség és hosszúság pontos ismeretét
kell feltételeznünk - pontos hazataláláshoz;
• talán a madár belső órája olyan pontos, hogy
észreveszi, ha a szabadon bocsátás helyén más
napszak van, mint amelyet otthon beállított órája mutat;
125. Mágneses tér
• két elmélet próbálta leírni a páratlan navigációs
képesség rejtett működését;
• egyik szerint a madarak sejtjeiben elhelyezkedő
mágneses részecskék segítik a pontos irány
meghatározását;
• másik elmélet szerint az állatok szemében speciális
fotoreceptorok működnek, amelyek mágneses terekre
biokémiai reakcióval válaszolnak - oldenburgi egyetem
bizonyította;
• vándormadarak ideghártya sejtjeiben cryptochrom
molekulákat mutattak ki;
126. Mágneses tér
• a cryptochrom fehérjék a retina olyan idegsejtjeiben
halmozódtak fel, amelyek az éjszakai tájékozódás
során mutatnak aktivitást;
• évi kétszeri költözést nem végző madaraknál nem
találtak cryptochrom molekulákat az ideghártyán;
• cryptochrom szerephez jut a vándormadarak földi
mágneses térben való tájékozódásánál;
• oszcilláló mágnese tér ugyanis megzavarta az állatok
tájékozódását, pedig a test sejtjeiben feltételezett
mágneses anyag ilyen gyorsan változó mezőkre nem
reagálhat;
127. Új faj Magyarországon?
• A parti pityer (Anthus petrosus) Észak - Európában
fészkelő madárfaj, mely tengerpartokon költ.
• Ezt a madárfajt hazánkban eddig nem látták.
• Feltűnése nagy érdeklődést keltett madarász
körökben, az EMN hétvégéjén így igazi kuriózummá
vált ez a madár,
• azóta is több megfigyelő érkezik a felfedezés Duna
menti zátonyához.
128. Vonulási stratégiák
• Rövid távú vonulók
• Föntről le – a jégkorszak végével északabbra húzódott a
telelőhely
• Vörösbegy, feketerigó stb.
• Hosszú távú vonulók
• Lentről föl – a jégkorszak végével északabbra húzódott a
fészkelőhely
• Füstifecske, fehér gólya stb.
129. A seregélyek vonulása
• a seregélyek ismerik az útirányt, de továbbra is kérdéses
volt az, hogy e tudás "genetikai memóriájuk" részét
képezi vagy tanult ismereteken alapszik;
• több ezer seregélyt fogtak be Hollandiában és
gyűrűzésük után Svájcban engedték őket szabadon, ott
ahol még sosem jártak;
• az idősebb madarak, amelyek már megtették a
vándorutat az előző években, visszataláltak eredeti
útvonalukra. Úgy tűnt, hogy elengedésük után
felismerték, hogy nem Hollandiában vannak;
• a fiatal egyedek Spanyolországban kötöttek ki; az útirány
genetikailag rögzült a madarakban, de útjuk során
megjegyzik a tájat
130. A gyűrű
• Általában egy városnevet és egy számot tartalmaz
• Énekesek esetében 10 000 jelölt madárból kerül meg 1
• A gyűrűzés során általában biometriai méréseket is
végeznek, ami segíthet a populációk elkülönítésében, a
vonulás egyéb jellemzőinek feltárásában
131. Egy kerecsensólyom halála
• A fiatal hím sólyom egyike volt annak a 19 fiatal
madárnak, amelyeket a magyar és szlovák
szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy
nyomon kövessék mozgásukat.
• Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de
szeptember elején nem érkezett róla több jel.
• Ekkor már Oroszországban volt.
• 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő
fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar
Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának
szakembereitől.
132. Egy kerecsensólyom halála
• Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de
másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig
merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek
közelébe.
• Innen egy kis ausztriai kirándulást tett: Bécstől néhány
kilométerre délre töltött két hetet.
• Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a
schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé.
• A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába
repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé,
ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte
észak felé az ukrán-orosz határt.
133. Egy kerecsensólyom halála
• Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de
végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű
városka közeléből jöttek szeptember közepén.
• szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus,
sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó
adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a
lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy
középfeszültségű oszlop alatt, a megadott
koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől
elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka
vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem
került elő.
134. Egy kerecsensólyom halála
• Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott
jeladót 2008-ban.
• 16 Magyarországon és 2 Szlovákiában. Jelenleg 20
fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek
közül még működő négy adóval együtt.
• Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó
koordináta között): 1900 km
• Ténylegesen megtett távolság: 2365 km
• A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap
• Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap
137. Új-Zéland
• Új -Zéland Földünk egyik olyan kivételes vidéke, melyet
az ember a legutolsók között népesített be.
• 80 millió évvel ezelőtt szakadt le az őskontinensről, a
Gondwana-ról, és messzire sodródott.
• ezt követően kifejlődött emlősök már nem értek el a
szigetekig, így az ott élő növény és állatfajok tökéletes
elszigeteltségben fejlődtek;
• sziget szelekció;
138. Új-Zéland
• Az új - zélandi madarak 25% -a endemikus faj , ami
azt jelenti, hogy a világon egyedül csak ott
találhatóak.
• Az állatok, köztük főleg a madarak, szokatlan irányba
kezdtek el fejlődni, melyet nagyban befolyásolt az a
tény, hogy a szigeten egyáltalán nem voltak emlősök,
két denevér fajt leszámítva.
• Az egyetlen ragadozó egy óriás sasféle pedig nagyon
régen kipusztult.
• egy pár faj alkalmazkodva a predator- free
körülményekhez, röpképtelenné vált.
139. Új-Zéland
• Egyesek pedig óriásira nőttek, ami ugyancsak az izoláció
eredménye, gondoljunk csak a galapagoszi óriás
teknősökre. Rendkívüli sebezhetőségük szelídségükben
rejlett.
• Új- Zélandon a madarak töltötték be az emlősök helyét is.
• ember kb. 2000 évvel ezelőtt érkezett Új -Zélandra és a
környező szigetekre.
• Az első telepesek a maorik voltak, akik több hullámban
érkeztek.
• Az európaiak jóval később léptek színre: a szigeteket 1642.
decemberében Abel Tasman fedezte fel. James Cook tette
először a lábát az új földre, melyet később brit tulajdonná
nyilvánított.
140. Új-Zéland
• a beérkező telepesek nagy pusztításokat végeztek új
otthonukban.
• erdők jelentős részét kiirtották, új növény és állatfajokat
hurcoltak be, melyek lassan kiszorították az őshonos flórát
és faunát.
• új jövevények közül, minden bizonnyal a patkányok voltak
a legveszélyesebbek;
• patkány pártól évente 15000 patkány születhet, ugyanis
kölykeik kölykei is tovább szaporodhatnak még abban az
évben.
• Új -Zélandon jelenleg három patkányfaj található: egyik
még a maori telepesekkel érkezett - - polinéz patkány
(Rattus exulans), másnéven, kiore.
141. Új-Zéland
• A vándorpatkány (Rattus norvegicus) Cook kapitány
segédletével hajózott be 1769 -ben;
• házi patkány (Rattus rattus), az 1960 -ban, a Cape sziget
közelében elsüllyedt hajóról menekült Új -Zéland partjaira;
• patkányok Új -Zélandot ökológiai nicekre osztották fel.
• 1839 -től beáramló telepesek, az angol életmódot követték,
sokat vadásztak;
• mezei nyulak (Lepus europaeus), a gímszarvasok és a
rókák betelepítése;
• 1870 -re a nyulak nagyon elszaporodtak, olyannyira, hogy
már irtani kellett őket;
142. Új-Zéland
• emlős ragadozókat telepítettek be a szapora nyulak
megfékezésére;
• vadászgörény (Mustela putorius), a hermelin
(Mustela erminea) és a menyét (Mustela nivalis);
• gímszarvasok (Cervus elaphus) is nagy károkat
okoztak azzal, hogy lelegelték a friss hajtásokat;
• erdők nem tudtak regenerálódni, eltűnt az
aljnövényzet, a növényevő állatok nagyon kevés
eleséghez jutottak;
• háziállatok, mint a kuri, azaz a kutya, amit még a
maorik hoztak magukkal, és az európaiak kedvencei
a macskák is felkerültek a kártevők listájára
143. Új-Zéland
• német darazsat (Paravespula germanica) egy
amerikai repülő vitte be az országba 1940 körül, nem
sokkal később pedig megérkezett a kecskedarázs
(Paravespula vulgaris) is;
• természetes ellenségek hiányában nagyon gyorsan
elszaporodtak;
• mohó fogyasztói a mézharmatnak. Ezt az anyagot
két helyi rovar lárvája termeli;
• egyik faj lárvája a fekete (Nothofagus solandri), a
másik a vörös bükkfák (N. fusca) kérge alatt él;
144. Új-Zéland
• Új -Zéland erdeiben a fák lombja erősen kopaszodik. A
tettes az ausztráliai erszényes róka (Trichosurus
vulpecula);
• elmúlt 15 év alatt teljesen elterjedt, tönkre téve a fákat,
mivel táplálékának nagy részét a zöld levél teszi ki;
• Új -Zélandra a szörmekereskedelem miatt kerültek az
első egyedek, később a szőrmevállalkozás tönkrement,
az erszényes rókákat pedig szabadon engedték;
• állat körülbelül 300g levelet eszik meg esténként;
• kifosztja a madárfészkeket is, felfalja a tojásokat és a
fiókákat;
145. Új-Zéland
• napjainkra az eredeti madárfaunának a 46%-a kipusztult.
Az őshonos madárvilág végveszélybe került;
• hatalmas nemzeti összefogás;
• Új -Zéland partjait körülbelül 220 (5 hektárnál nagyobb)
sziget veszi körül:
• 21 szigetcsoport (pl: Poor Knights szigetcsoport, Mercury
-szigetek, Chetwode -szigetek, Auckland -szigetek (délen);
• 11 sziget melyeknek egy része védett terület (pl: D'Urville
-sziget, Kapiti -sziget, Great Barrier -sziget);
146. Új-Zéland
• 8 belső édes vízi sziget, melyek védettek (pl: Mou Tapu
és Mou Waho szigetek a Wanaka tavon);
• part menti szigeteket körülvevő víz úgy működik, mint egy
várárok;
• szigeteket megtisztítják a kártevőktől, gyakorlatilag
teljesen érintetlen területek születnek, át lehet menekíteni
az állatokat;
• a DOC (Department of Conservation) dolgozói vállalták
fel;
• lépésről lépésre megkezdték a szigetek tisztítását;
147. Új-Zéland
• Little- és Great Barrier -szigetekről 1993 -ban teljesen
kiirtották a kiorét. 2,2 tonna talon mérget dobtak le a
levegőből, helikopterek segítségével;
• Mostanra az ilyen, megtisztított szigetek 42%-a védett;
• DOC munkatársai állandó jelleggel járják a szigeteket,
csapdákat és mérgeket helyeznek el;
• nagy gyakorlatra tettek szert, hogyan irtsák ki a
kártevőket a kisebb szigetekről, mint például a
Burgess- szigetről (159 ha) vagy a Tiritiri matangi-
szigetről;
148. Új-Zéland
• már képesek olyan nagy szigetek megtisztítására is, mint a
Codfish- sziget (1396ha), szigetek legtöbbjét tilos látogatni;
• látogathatók esetében szigorú előírások:
• csak nappal lehet őket megközelíteni, hiszen a patkányok
és egyéb ragadozók éjjel aktívak és felszökhetnek az oda
tartó hajókra,
• látogatók teljes felszerelését patkányoktól mentes
konténerekbe zárják,
• szigetre belépők cipőit, bakancsait teljesen megtisztítják,
nehogy valamilyen gyomnövényt hurcoljanak be
149. Új-Zéland
• utolsó új -zélandi kihalt madárfaj a huia (Heteralocha
acutirostris), amit 1907 - ben láttak utoljára;
• egyes fajok csodálatos módon menekültek meg. Ilyen
például a tieke (Philesturnus carunculatus), ami az
1960 -ban történt hajótörés miatt került veszélybe;
• süllyedő hajót elhagyó patkányok kiúsztak a Big South
Cape- szigetre és onnan gyorsan tovább terjedtek;
• szükségessé vált a tieke mindkét alfajának (északi és
déli) kimentése egy predator -free szigetre;
• mára az északi alfaj mintegy 7000 hektáron, a déli alfaj
pedig 500 hektárnyi védett területen él
150. Új-Zéland
• hihi (Notiomystis cincta) a világ legritkább nektárevő
madara ugyancsak a túlélésért küzd;
• egykor a főszigeteken mindenhol megtalálható volt,
onnan 1883 -ra pusztult ki;
• egyetlen túlélő populációt 1894 -ben
találták meg a Little Barrier -szigeten;
• azóta onnan kisebb csapatokat szállítottak
a Kapiti-, Tiritiri Matangi-, és a
Mokoia -szigetekre;
151. Új-Zéland
• kokako (Callaeas cinerea wilsoni és cinerea) egyike
azon kevés madárnak, ami a főszigeteken még
megtalálható. Északi és déli alfajra oszlanak;
• a DOC programjának köszönhetően számuk
megduplázódott 1995 óta, jelenleg a Northland-,
Auckland-, Waikato szigeteken
élnek populációi;
152. Új-Zéland
• takahe (Porphyrio [Notornis] mantelli) Új -Zéland
kipusztult madarainak a névsorát hosszabbította egészen,
1948. november 20-ig;
• ekkor a Murchison -hegyen, Fiordland-ben újra felfedezték
a fajt;
• ott alakítottak ki egy speciálisan védett területet, ahol
békében élhettek volna;
• sajnos 1982 -re a számuk mégis 118 -ra csökkent a
szarvasok megjelenése miatt;
• 1983 -tól megindult egy tenyésztési program, melynek
keretében fogságban keltették ki a takahe tojásokat és
szigetekre szállították őket;
153. Új-Zéland
• összes madár közül minden bizonnyal a
legveszélyeztetettebb, a kakapo (Strigops habroptilus),
éjjeli röpképtelen papagáj;
• kakapok száma az első ragadozók megjelenésétől
folyamatosan csökkent; aktívan vadászták ízletes húsáért;
• 1949 és 1973 között 60 expedíciót indítottak melyeknek
köszönhetően befogtak 6 madarat, de mindegyik hím volt,
• 1977 -ben végül találtak egy körülbelül 200 madarat
számláló populációt a Stewart -sziget rejtett erdeinek
legmélyén;
• 61 et szállítottak át a Whenua Hou- Maud- és a Little Barrier
-szigetekre;
154. Új-Zéland
• Stewart -szigeten maradt példányok legtöbbje elpusztult,
• számuk a menedék szigeteken 1995 -re olyannyira
megcsappant, hogy már csak 51 madár létezéséről tudtak
beszámolni, mert 18 év alatt összesen csak 12 csibe látott
napvilágot;
• megalakult a National Kakapo Team és elkészült egy 10
éves terv is, Kakapo Recovery Program néven;
• kormány évente majdnem egy millió dollárt szán a
kakapok megmentésére;
• jelenleg 62 kakapo él a szigeteken;
155. Galapagos - szigetek
• szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a
spanyolok; odáig lakatlan volt;
• 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig
ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis
szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén
működő biológiai kutatóközpontot;
• szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett
galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök, leguánok,
galápagosi medvefóka, tengeri és varacskosfejű leguánok;
• 1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett;
156. Galapagos - szigetek
• partok csapadékszegények, ott a növényzet
szárazságtűrő kaktuszos bozót;
• nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000-
2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a
trópusi esőerdő;
• Sarah Darwin botanikus, aki egyben a Galapagos
Természetvédő Alapítvány elnöke (Galapagos
Conservation Trust) véli, hogy legalább 20 őshonos
növény áll a kihalás szélén;
157. Galapagos - szigetek
• sziget növényvilága 700 fajból áll és 40%-uk csak itt
található;
• szigetre betelepített növények és állatok – így például
a kecskék és az elburjánzó szeder – teljesen
elnyomják az őshonos növényvilágot;
• az Isabelle szigeten 150.000 kecske él, akik szinte
teljesen lelegelték a szigetet, probléma az is, hogy
idegen növények betelepítésével számos betegség
ütötte fel fejét a szigeteken;
158. Galapagos - szigetek
• Charles Darwin 1835-ben érkezett Beagle nevű hajójával
a szigetekre, ahol éveket töltött az élővilág
tanulmányozásával;
• kutatásait könyvbe foglalta, amely 1859-ben jelent meg,
s számos vitát gerjesztett tudományos és vallási
körökben;
• A fajok eredete c. munkája a Bibliában leírt
teremtéstörténetet cáfolta meg;
159. Galapagos - szigetek
• Darwin főként a szigetek madár- és hüllővilágát vizsgálta;
• egyik csoport fajszáma sem kiemelkedő, alkalmazkodásuk
és változékonyságuk figyelemre méltó;
• emlősök közül csupán egyetlen bennszülött egérfajt
feltételezett, a többit betelepített fajként kezelte;
• rovarvilágot rendkívül szegénynek találta, míg a
növényvilág számtalan érdekességet mutatott;
• élővilág a dél-amerikai kontinensről repülve, úszva vagy
fatörzseken sodródva jutott el Galápagos-ra;
160. Galapagos - szigetek
• alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter
magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is;
• ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző
populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak
lakókörnyezetük körülményeihez;
• módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket.
Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él;
• testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából
azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen
eltér egymástól;
161. Galapagos - szigetek
• híres a madárvilága is, amelyek közül kiemelkednek
a Darwin pintyek (Geospiza sp.), ahol a
táplálkozásnak megfelelően igen sok alfajt írtak le;
• 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek
egymás között nem is tudnak szaporodni;
• galapagosi ölyv (Buteo galapagoensis), a galapagosi
albatrosz (Diomedea irrorata), kócsag (Ardea
herodias),
• álarcos szula (Sula dactylatra granti), és a galpagosi
pingvin (Spheniscus mendiculus), amelyek a tenger
gazdag állatvilágából élnek;
162. Galapagos - szigetek
• galapagosi pintyek történetének egyik legszebb
mozzanata, hogy nemcsak az evolúció ihletői voltak,
de ma is talán az egyik legjobb szemléltetői;
• Peter és Rosemary Grant, a Princeton egyetem két
kutatója hosszú évtizedek óta vizsgálja ezeket a
madarakat;
• szárazabb és nedvesebb periódusok követték egymást
a szigeteken, és a pintyek test- valamint csőr mérete
ezek függvényében változott;
• 1977-es szárazságot követően a szigeteken csak nagy
és kemény magok fordultak elő, egyesek éhenhaltak;
163. Galapagos - szigetek
• Darwin-pintyek csőre a fenotipikus jelleg természetes
szelekció hatására bekövetkező változásának
tankönyvi példája lett;
• a Geospiza fortis és a Geospiza magnirostris közti
versengés: Daphne Major nevű aprócska szigeten
sanyarú körülményei között él a G. fortis, főként kisebb
méretű magvakkal táplálkoznak, ám a populáció
nagyobb csőrű példányai más magokat is esznek;
• 1982-ben azonban a szigetre érkezett a nagyobb
méretű G. magnirostris néhány példánya, és a
populáció azóta komoly versenytársává vált a G. fortis
nagyobb csőrű példányainak;
164. Galapagos - szigetek
• két faj évekig megfért egymás mellett, ám két tényező
éles versengésbe sodorta őket;
• nagyobb testű G. magnirostris populációja addig nőtt,
míg annyian lettek, hogy már akadályozták a kisebb
csőrű faj tagjait a Tribulus-magok megszerzésében;
• ezt követő két szűkös esztendőben - 2003-2004-ben -
drámaian csökkent a táplálék mennyisége, mindkét faj
populációját éhínség sújtotta;
• a kisebb csőrű G. fortis-példányok előnybe kerültek a
nagyobb csőrűekkel szemben; előnyös jelleg pedig
tovább is adódott a következő generációnak;
165. Galapagos - szigetek
• az egyik vizsgált pintyfaj (G.
fortis) populációinak
csőrmérete módosult és
robusztusabb lett, alkalmasabb
a kemény magok feltörésére;
• néhány évvel később azonban
a kedvező esők miatt sok apró
mag és kevesebb nagyobb volt
fellelhető a szigeteken;
• ekkor az előbbiek
fogyasztására alkalmasabb
kisebb csőr jelentette az
evolúciós előnyt
Editor's Notes
Először is azt kell tisztázni, hogy mi is az az utódgondozás. A fent említett úriember definíciója a következő: Az utódgondozás olyan viselkedés, ami növeli az adott utód túlélési esélyeit, és így a szülő szaporodási sikerét, azonban csökkenti a szülő későbbi szaporodási kilátásait. Ez azért van, mert a szülőknek nincs korlátlan ideje és energiája, tehát amennyi időt és energiát az utódba fektetnek, azt a későbbi szaporodási lehetőségektől veszik el. Ennek fényében könnyen belátható, hogy csak akkor alakulhat ki fejlett utódgondozás, ha az utódgondozás miatt megnövekedett szaporodási siker nagyobb, mint amennyire csökken a későbbi szaporodási siker.
Az utódgondozás nem jellemző a gerinctelenekre. Vannak természetesen kivételek is, mint ahogy a fent említett példák is mutatják, azonban az utódgondozás kétség kívűl a gerincesekre jellemző viselkedés. Ide is említettem néhány példát.
Az általános megfogalmazás szerint utódgondozás inkább a K-stratégista álltokra jellemző. Ezeknek az állatokoknak jellemzője, hogy többször szaporodnak, azonban kevés, nagy méretű utódot hoznak létre, melynek hosszú az élettartama, és inkább ezen utód gondozásába fektetnek a szülők energiát, mintsem magába a szaporodásba. Az r-stratégista állatok neve a „ráta” szóból ered, ami tisztán mutatja, hogy a stratégiájuk alapja az, hogy rengeteg, apró termetű utódot hoznak létre, amelyeket nem nevelnek, mert nem az neveléssel biztosítják azt, hogy fenn maradjon a genetikai információ, hanem a nagy számú utóddal. Ezek az utódok nem élnek sokáig, de hamarabb válnak ivaréretté, mint a K-stratégista állatok utódai.
Mi segítheti elő a fejlett utódgondozás kialakulását? Felírtam ide három tényezőt. A nagy predációs nyomást azt hiszem, nem kell magyarázni. Ha túl sok a ragadozó, szükség van egy gondozó szülőre, hogy az utódoknak esélye legyen túlélni. A ritka és specializált források. Ehhez példának írtam a nagy testű ragadozó madarakat. Ezeknek a madaraknak hatalmas területeket kell bejárniuk táplálék után kutatva, így mindkét szülőre szükség van ahhoz, hogy a fiókák megfelelő mennyiségű táplálékot kapjanak és életben tudjanak maradni. Az extrém körülményekre pedig jó példa a császárpingvin.
Az utód-diszkrimináció az utódok megkülönböztetését jelenti a többi fajtárs utódjaitól . Ez a viselkedés csak olyan fajoknál alakult ki az evolúció során, melyeknél van lehetőség arra, hogy a szülők más utódját etessék. Ilyenek a telepesen fészkelő madarak. Ennek a témának a bemutatására igen jó példa a parti fecske-durva szárnyú fecske példája. Ez a két faj közeli rokonságban áll egymással. Nagyon hasonlóak egymáshoz, és emellett azonos helyeket is kedvelnek, azonos helyeken fészkelnek. Az egyetlen különbség az, hogy míg a durva szárnyú fecske párokban költ, addig a parti fecske telepesen költ. Emiatt a parti fecskéknél az evolúció során kialakult egy egyedi hangkészlet, amely az adott fecskét jellemzi, és a szülők ez alapján meg tudják különböztetni a saját fiókáikat más ok fiókáitól. Erre a durva szárnyú fecskék nem képesek, de nincs is rá szükségük. Erre az esetre is van speciális ellenpélda. A pelikánok is telepesen fészkelnek, mégsem alakult ki náluk utód-diszkrimináció. Ennek is meg van az oka. Ugyanis a szülők nem csak egy-egy fiókát etetnek, hanem lerakják a táplálékot, melyet a fiókák megosztanak egymással. Így nincs szükség arra, hogy a szülők meg tudják különböztetni a saját fiókáikat a többi fiókától.