![A levegő nedvességtartalmával kapcsolatos alapfogalmak ,[object Object],[object Object],[object Object],[object Object],[object Object],[object Object],1. Abszolút nedvesség: Hány g vízgőz van 1 m3 levegőben Télen: 5 g/m3 alatt Nyáron 10 – 16 g/m3 Az abszolút nedvesség a magassággal csökken: 1,5 – 2 km-en a fele, 3 - 4 km magasan a negyede a talajszinti értéknek 2. Páranyomás: A vízgőz nyomása, amit akkor mérhetnénk, ha az adott térben csak a vízgőz lenne jelen. Tényleges páranyomás (e) Telítési páranyomás (Ev) (véletlen egybeesés: -10 és +21 fok között a gőznyomás és az abszolút nedvesség értékei gyakorlatilag azonosak –Hgmm és g/m3) 3. Fajlagos (vagy specifikus) nedvesség: Hány g vízgőz van 1 kg levegőben Ez az egyetlen mutató, amely nem függ a levegő nyomás, térfogat vagy hőmérséklet változásától.]()
Recommended
More Related Content
Featured
Featured (20)
Meteorológia 2
- 3. Nedvesség mérése: száraz-nedves hőmérő pár (páranyomás meghatározása számítással) hajszálas higrométer (rel. nedvesség) 4. Relatív nedvesség (relatív páratartalom): Mennyi vízgőzt tartalmaz a levegő az adott nyomáson és hőmérsékleten tárolható maximumhoz (telítéshez) képest f= e / Ev * 100% f= a / Av*100 % 5. Harmatpont: Az a hőmérséklet, amelyen az adott nyomású és hőmérsékletű levegő-vízgőz elegy telítetté válna A harmatpont a magassággal általában csökken, 0,15-0,18 fok/100 m (ld. még az absz. nedvesség változása a magassággal)
- 4. A hőmérséklet, a gőznyomás és az abszolút nedvesség összefüggése
- 5. Kicsapódás és párolgás Telítődés Kondenzációs magok Keveredés és advekció Konvekció Frontok Csapadék köd, szmog Felhők Hulló csapadékok (halmazállapot, alak) Köd keletkezése és típusai: Kisugárzási (radiációs) Áramlási inverziós (zsugorodási) Felhő keletkezése: Magasban kondenzálódott vízcsepp v. jégkristály Nagy rel. Felület, súrlódás, Stokes törvény V=gD ² ( φ p – φ f ) / 18 ή Felhő keletkezése: Feláramlással (individuális hőmérsékletváltozás) Kisugárzási felhő Keveredés Felhők anyaga: Víz, túlhűlt víz Hó Jég (kristályos és alaktalan) Magasság szerinti osztályozás: Magasszintű: 6000 felett (cirro-) középszintű: 2000 – 6000 (alto- ) Alacsony szintű: 2000 alatt ( --- ) Alak szerint: Gomoly Réteg Hullám Függőleges felépítésű Orografikus felhőzet (a domborzathoz kötődő…)
- 7. Alacsonyszintű felhők I. Gomolyos felhők Cumulus humilis Cumulus
- 8. Alacsonyszintű felhők II. (réteges felhők) Stratus Stratocumulus
- 9. Középszintű felhők I. Altocumulus Altostratus Altocumulus castellanus
- 10. Középszintű felhők II. Nimbostratus Altocumulus lenticularis
- 11. Magasszintű felhők I. Cirrocumulus Cirrus
- 12. Magasszintű felhők II. Cirrostratus Cirrus
- 13. Függőleges kifejlődésű felhők I. Cumulonimbus
- 14. Függőleges kifejlődésű felhők II. Cb. felhő részei
- 16. Csapadékfajták Felhőzet mennyisége: Régen: oktákban (nyolcadok) Ma: SKC 0 okta few: 1-2 okta scattered: 3-4 okta Broken: 5-7 okta overcast: 8 okta