11. Áprilisi törvények
1848. április 11.
„III. tc. Független magyar felelős minisztérium
alakításáról
IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléseiről
6.§ Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak,
és a következő évi költségvetésnek a
minisztérium által leendő előterjesztése, s az
irántoki határozatnak meghozatala előbb be
nem rekeszthetik, sem az országgyűlés fel nem
oszlathatik.
12. Áprilisi törvények 1848. április 11.
V. tc. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján
választásáról
1.§. Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az
országgyűlése követek választásában eddig szavazattal bírtak,
e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezen kívül
2.§. Az országnak, s kapcsolt részeknek, mind azon
bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves lakosai, a
nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül
választók:
a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal
ellátott községekben 300 ezüst Ft értékű házat vagy földet,
egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼
telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul
bírnak.
13. Az 1848-as áprilisi törvények a választójogról (V. tc.)
„Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen
országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad
kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog
gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezen kívül: Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy
honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem
pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt
fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség
nélkül, választók:
a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300
ezüst forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri
értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul,
vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.
b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelyjel
vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan
legalább egy segéddel dolgoznak.
c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből
eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
d) Jövedelmükre való tekintettel a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai
művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek,
segéd-lelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben,
mellyben állandó lakásuk van.
e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem
bírnak is.”
14. 1848. április 11. áprilisi törvények
VIII. tc. A közös teherviselésről
Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai a
közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan
viselik.
IX. tc. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig
gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli
fizetések megszüntetéséről
Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban
volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e
törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszűnnek.
1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a
nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.
2. § Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kármentesítése
iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőkeérték
részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a
legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21. 1848. szeptember 16-án megalakult az Országos Honvédelmi
Bizottmány