Download to read offline
![386 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
V. A Kormány tagjainak rendeletei
Az agrárminiszter 1/2025. (II. 11.) AM rendelete
a borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról
[1] A rendelet célja, hogy az Európai Unió területén és az Európai Unió területén kívül végzett, a borászati termékekkel
kapcsolatos promóciós tevékenység támogatásával elősegítse a bortermelők versenyképességének növelését és piacra
jutását, hozzájárulva ezzel a versenyképesség növelése mint kiemelt cél megvalósításához.
[2] Magyarországnak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó Stratégiai Tervében a borágazat számára
biztosított támogatási lehetőségek között szerepel 2027-ig a borászati termékek promóciójának támogatására vonatkozó
beavatkozás.
[3] A magyar bor, a magyar bortermőhelyek, azok elnevezései (földrajzi árujelzői) nemzeti természeti és kulturális örökségünk
részét képezik. Ezen örökségünk fenntartása és megőrzése érdekében szükséges azok fogyasztói ismertségét növelni.
[4] A földrajzi árujelzők kollektív természetére való tekintettel e tevékenységek akkor érhetik el leginkább céljukat,
amennyiben borászok közössége végzi őket. Ennek megfelelően promóciós program benyújtására jogosult
a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, a borászati termelő, a borászati
termelők társulása, olyan szakmai szervezetek, amelynek tagjai legalább 75%-ban borászati termelők, valamint a felsorolt
szervezetek társulásai. Az Európai Unió területén kívül végzett promóció esetében természetes személy, jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a benyújtásra jogosult személy vagy szervezet megbízása alapján – is
benyújthat kérelmet.
[5] A támogatási kérelmek pontozása során figyelemmel kell lenni a programok költséghatékonyságára, valamint arra, hogy
az üzenetek összhangban legyenek a földrajzi árujelzők kollektív jellegével.
[6] A nemzeti bormarketing program koherenciájának biztosítása érdekében előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek
összhangban állnak a nemzeti borpromóciós programmal, továbbá amelyek a magyar bor arculati kézikönyv arculati
elemeit használják.
[7] A szőlőtermelők kérésére és érdekében kerül módosításra a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához
igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet.
[8] A hegyközségi tagok érdekeit jobban szolgáló módon kerül meghatározásra a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és
átállításához igényelhető támogatás iránti kérelem benyújtási időszaka.
[9] A szőlőtermelők helyzetének javítása érdekében emelni szükséges a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és
átállításához igényelhető támogatás intenzitását.
[10] Figyelemmel a növényegészségügyi kihívások klímaváltozás okozta növekedésére, lehetőséget kell biztosítani a növény-
egészségügyi okokból kényszerkivágott ültetvények újratelepítésének támogatására.
[11] A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi
LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések
1. §
E rendelet alkalmazásában
1. akció: a 2. §-ban meghatározott célok elérését szolgáló, a 2. § (1) bekezdése szerinti egy vagy több
tevékenység, amelyek megvalósítása az Európai Unió területén belül (a továbbiakban: belpiac)
vagy az 1. mellékletben meghatározott harmadik ország (a továbbiakban: harmadik ország) piacán
(a továbbiakban: külpiac)
a) egy vagy több helyszínen és
b) egy összefüggő időtartam alatt
történik;
2. közösségi arculati alapelem: a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.)
AM rendelet 2. §-a szerinti borrégió földrajzi árujelzőihez tartozó logó, palack, kiszerelés, arculati elem
vagy címkemintaterv;](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-2-2048.jpg)
![388 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
ab) a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 12. pontja szerinti földrajzi árujelzőt
kezelő hegyközségi szervezet (a továbbiakban: földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet),
ac) a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 4. § b) pontja szerinti borászati termelő
(a továbbiakban: borászati termelő),
ad) két vagy több borászati termelő által alkotott társulás együttes nyilatkozatban megjelölt tagja,
ae) olyan szakmai szervezet, amely tagjainak legalább 75%-a az ac) alpontban meghatározott borászati
termelő vagy
af) az aa)–ac) alpontban meghatározott szervezetek társulásainak együttes nyilatkozatban megjelölt
tagja és
b) a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti külpiaci borágazati promócióra
ba) az a) pontban meghatározottak, valamint
bb) az általuk megbízott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet
[az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: támogatást igénylő] nyújthat be.
(2) A HNT kivételével egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
a 2025–2027 támogatási időszakban naptári évente – a 6. § (1) bekezdése szerint – legfeljebb egy belpiaci
és egy külpiaci borágazati promóciós programra vonatkozó támogatási kérelmet nyújthat be, azzal, hogy
az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a kérelmező csak egy külpiaci borágazati promóciós programra
nyújthat be támogatási kérelmet. Az e rendelet szerint benyújtásra kerülő támogatási kérelemben nem szerepelhet
olyan ország, amelynek területén a kérelmet benyújtónak még olyan, be nem fejezett akciója van, amely az e
rendelet szerint jóváhagyott promóciós programban szerepel.
(3) A támogatást igénylőnek – társulás esetén a társulás valamennyi résztvevőjének – legkésőbb a támogatási kérelem
benyújtásának időpontjában szerepelnie kell a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított
agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban.
(4) A meghatalmazott útján történő eljárásra a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított
agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet [a továbbiakban: 54/2023. (IX. 13.)
AM rendelet] képviseletre – kivéve a kamarai meghatalmazást – vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
4. A támogatási kérelem tartalma és benyújtása
5. § (1) A támogatási kérelem tartalmazza a belpiaci, illetve a külpiaci borágazati promóciós programot (a továbbiakban:
program).
(2) A programot a támogatási időszakon belüli naptári éveknek megfelelően kell ütemezni és megvalósítani, azzal,
hogy a program megvalósítása saját felelősségre legkorábban a támogatási kérelem benyújtásának napján
kezdődhet, és legkésőbb 2027. június 30-ig tarthat.
(3) Egy programnak
a) 24 hónapot meghaladó időtartam esetén legalább 10, valamint
b) minden egyéb esetben legalább 5
akciót kell tartalmaznia.
(4) Az akciók leírásában részletesen ki kell fejteni a megvalósítani kívánt tevékenységeket és azok célját, továbbá fel kell
tüntetni a megvalósítás naptári évét és negyedévét, illetve helyszínét vagy helyszíneit a végrehajtás országa által
megállapított hivatalos közigazgatási egység szerint. Nyomdai kiadvány vagy honlap készítését tartalmazó akció
leírásának az akció célját, indokoltságát, célcsoportját, nyelvi változatait, valamint a nyomdai kiadvány tervezett
terjedelmét kell tartalmaznia.
(5) A közösségi arculati alapelem elkészítésére irányuló akció kizárólag egy adott földrajzi árujelző olyan közösségi
arculati alapelemének elkészítésére irányulhat, amelynek használata az adott földrajzi árujelző valamennyi
jogosultjának biztosítható.
(6) Egy adott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó közösségi arculati alapelem elkészítésére vonatkozó akciót tartalmazó
támogatási kérelem esetén a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a támogatási kérelem részeként
benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az akció eredményeként elkészülő közösségi arculati alapelem használatát
a földrajzi árujelző termékleírásában előírja. A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet egy adott földrajzi
árujelző vonatkozásában a 2025–2027 támogatási időszakban kizárólag egyszer adhat ki a vállalásról nyilatkozatot.](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-4-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 397
és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai
parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett
rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő
követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra
irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson
alapuló bizottsági rendelet, és
c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a KAP stratégiai tervek értékelése, valamint
a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/1475 bizottsági
végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
18. § (1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.)
AM rendelet [a továbbiakban: 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása keretében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi
rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pont
a) i. alpontja szerinti fajtaváltás,
b) ii. alpontja szerinti ültetvény áttelepítése,
c) iii. alpontja szerinti, növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény
újratelepítés, valamint
d) iv. alpontja szerinti szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása
beavatkozástípus keretében végrehajtott intézkedés támogatható.”
(2) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege az egységköltség
a) 75%-a valamely, az intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási
tervének vagy az országos szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén, ha az intézkedéssel érintett
összefüggő terület kevésbé fejlett régióban és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontja szerinti
világörökségi területen fekszik,
b) 70%-a valamely, az intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási
tervének való megfelelés esetén, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik,
c) 60%-a az a) vagy a b) pont alá nem tartozó esetben, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett
régióban fekszik, vagy
d) 50%-a – függetlenül az a) vagy a b) pontban foglalt feltételek teljesülésétől –, ha az intézkedéssel érintett
összefüggő terület nem kevésbé fejlett régióban fekszik.”
(3) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A támogatási összeg meghatározásakor a forintra történő átszámításnál a támogatás kifizetésének pénzügyi
évét megelőző október 1-jén érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni.”
(4) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Támogatás fajtaváltás és ültetvény áttelepítése intézkedés keretében olyan területre igényelhető, amely
a támogatási kérelem benyújtását megelőző tíz borpiaci éven belül a 2. § a) vagy b) pontja szerinti támogatásban
nem részesült.”
(5) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 2. § c) pontja szerinti újratelepítésre ugyanazon a földterületen támogatás akkor igényelhető, ha a kérelmező
igazolja, hogy a növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást a kivágást elrendelő
hatósági döntés szerint végrehajtotta, és a kivágás időpontjától számított három év eltelt. Nem igényelhető
támogatás a Btv. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének elmaradása miatt
a hatóság által elrendelt kivágás alapján történő újratelepítés szándéka esetén.”
(6) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 11. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A támogatási kérelemhez csatolni kell)
„j) a 2. § c) pontja szerinti újratelepítés esetén a kivágást elrendelő hatósági döntés másolatát és a kivágás
végrehajtását megállapító hatósági jegyzőkönyv másolatát.”](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-13-2048.jpg)
![398 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
(7) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Támogatási kérelem 2025. évtől minden évben július 20. és augusztus 15. között a Közös Agrárpolitikából
és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.)
AM rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül
nyújtható be az NKÜ-höz az általa közzétett közleményben foglaltak szerint.”
(8) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az NKÜ – a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködő szervezeteként, átruházott feladatkörében – a 12. §
(1) bekezdése szerinti határidőben benyújtott támogatási kérelem jóváhagyásáról és a maximális támogatási
összegről a benyújtás évében december 15. napjáig támogatási okiratba foglalt döntést hoz.
(2) A kifizethető támogatási keretösszegről és annak változásáról a miniszter tájékoztatja az NKÜ-t, amely
a keretösszeget és annak változását közleményben közzéteszi. A 2. § c) pontja szerinti újratelepítés
támogatására legfeljebb a megállapított keretösszeg 10%-a, valamint a 2. § d) pontja szerinti szőlőültetvény
termesztéstechnológiai módszereinek javítására legfeljebb a megállapított keretösszeg 10%-a fordítható.”
(9) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A kifizetési kérelem legkésőbb az intézkedés végrehajtásának borpiaci évét követő borpiaci évben április 15.
és május 15. között, valamint június 15. és július 15. között elektronikus felületen nyújtható be az NKÜ részére
az NKÜ által a honlapján az adott borpiaci évre közzétett közleményében foglaltaknak megfelelően.
(1a) Egy kedvezményezett egy borpiaci évben egy összefüggő területre vonatkozóan egy kifizetési kérelmet
nyújthat be.”
(10) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 21. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatás abban az esetben folyósítható, ha az NKÜ megállapítja, hogy)
„e) a támberendezést a választott művelésmódnak megfelelően és a 6. mellékletben foglalt táblázat D:4 mezője
esetében nevelőpálca vagy segédhuzal, D:15 mezője esetében nevelőpálca kihelyezésével alakították ki, és”
(11) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szőlőtőke megtámasztásának költsége a 6. mellékletben foglalt táblázat D:2–D:15 mezőjében meghatározott
nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése esetén támogatható.
(7) Ha a 6. mellékletben foglalt táblázatban
a) nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése ajánlott, de az NKÜ a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítja, hogy
aa) nevelőpálca vagy segédhuzal egyikének kihelyezése sem történt meg, abban az esetben a támogatási összeget
a 7. melléklet 1. pontja, vagy
ab) nevelőpálca helyett segédhuzalt helyeztek ki, abban az esetben a támogatási összeget a 7. melléklet 2. pontja,
b) nevelőpálca kihelyezése ajánlott, de az NKÜ a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítja, hogy nevelőpálca
kihelyezése nem történt meg, abban az esetben a támogatási összeget a 7. melléklet 1. pontja
szerinti összeggel csökkenteni kell.”
(12) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás kifizetésének határideje
a) az április 15. és május 15. között benyújtott kifizetési kérelmek esetén a benyújtás évének október 15. napja,
b) a június 15. és július 15. között benyújtott kifizetési kérelmek esetén a benyújtás évét követő év január 31. napja.”
(13) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet a következő 27/C. §-sal egészül ki:
„27/C. § A borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról
szóló 1/2025. (II. 11.) AM rendelettel [a továbbiakban: 1/2025. (II. 11.) AM rendelet] megállapított 6. §-t és 8. §-t
az 1/2025. (II. 11.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
(14) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(15) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(16) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.
(17) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet
a) 9. § (4) és (6) bekezdésében a „Fajtaváltás és ültetvény áttelepítése” szövegrész helyébe a „Fajtaváltás,
ültetvény áttelepítése, valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást
követő szőlőültetvény újratelepítése”szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében és 18. § c) pontjában a „fajtaváltás és ültetvény áttelepítése” szövegrész helyébe
a „fajtaváltás, ültetvény áttelepítése, valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező
kivágást követő szőlőültetvény újratelepítése”szöveg,](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-14-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 401
9.
A támogatási kérelemben foglalt
program számszerűsített várt
eredményeinek realitása, továbbá ezen
eredmények és a támogatási kérelemben
foglalt programban meghatározott
költségek arányának összhangja
1. Külpiaci program esetén a célpiacon az érintett
borászati termékek értékesítésével elérni kívánt
árbevétel és a programra fordított teljes költségvetés
arányának számadatokkal történő bemutatása
2. Belpiaci program esetén a célpiacon az érintett
földrajzi árujelzők jelenlegi és a programmal
elérni kívánt ismertségének bemutatása, valamint
a növekmény programra fordított teljes költségvetés
arányának számadatokkal történő bemutatása
35
10. ÖSSZESEN 100
3. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez
1. A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat D:2–E:2 mezője helyébe a következő mezők
lépnek:
(D) (E)
(1.)
[Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti kompenzáció összege fajtaváltás esetén
(EUR/hektár)]
[Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti kompenzáció összege áttelepítés esetén
(EUR/hektár)]
(2.) 1647 0
2. A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat D:20–E:20 mezője helyébe a következő mezők
lépnek:
(D) (E)
(1.)
[Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti kompenzáció összege fajtaváltás esetén
(EUR/hektár)]
[Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti kompenzáció összege áttelepítés esetén
(EUR/hektár)]
(20.) 1988 0
4. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez
„6. melléklet a 152/2023. (XII. 21.) AM rendelethez
A támberendezés művelési módok szerinti kialakítása
A B C D
1. Művelésmód megnevezése
Támogatható
huzalok
minimális száma
Támogatható
huzalok maximális
száma
Nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése
2. Fejművelés – – Nevelőpálca kihelyezése ajánlott
3. Bakművelés – – Nevelőpálca kihelyezése ajánlott
4. Combművelés – 1
Nevelőpálca vagy segédhuzal
kialakítása kötelező
5. Egyszintes legyező 5 5
Nevelőpálca kihelyezése ajánlott,
segédhuzal alkalmazása ajánlott
6. Kétszintes legyező 6 6
Nevelőpálca kihelyezése ajánlott,
segédhuzal alkalmazása ajánlott](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-17-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 403
Az energiaügyi miniszter 2/2025. (II. 11.) EM rendelete
a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről
[1] A Kormány célja, hogy az ország biztonságos ellátása érdekében fenntarthatóbbá váljon a víziközmű-ágazat működése,
és hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás.
[2] Ennek érdekében a módosításokkal egyszerűsödik a gördülő fejlesztési tervek elkészítése és benyújtása, valamint csökken
az adminisztratív eljárások mennyisége.
[3] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 12. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Közös szabályok
1. § (1) A gördülő fejlesztési terv 2. és 3. §-ban meghatározott tervrészeit – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
90/C. § (1) bekezdése szerinti ütemezésnek megfelelően – ellátási területenként, azon belül víziközmű-szolgáltatási
ágazatonként és víziközmű-rendszerenként csoportosítva kell elkészíteni.
(2) A víziközmű-szolgáltató a gördülő fejlesztési tervben fontossági sorrendet állít fel.
(3) A gördülő fejlesztési terv a benyújtás esedékessége évében január 1-jén hatályos víziközmű-szolgáltatói működési
engedélybe foglalt víziközmű-rendszerekre terjed ki.
(4) Ha a víziközmű-szolgáltató a benyújtás évének január 1. napját követően, de a kérelem benyújtását megelőzően
véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik, úgy a gördülő fejlesztési terv
elkészítésekor ezt az engedélyt kell figyelembe venni.
(5) A beruházási tervrész, valamint a felújítási tervrész összeállításánál figyelembe kell venni
a) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát,
várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét;
b) az ellátásbiztonságot;
c) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget;
d) a szerződésben vállalt kötelezettséget;
e) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást;
f) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét;
g) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést;
h) a működési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében;
i) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését;
j) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint
k) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet.
(6) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell
felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának.
2. Beruházási tervrész
2. § (1) Az új víziközmű létesítésére vagy már meglévő víziközművön végzett – a tárgyi eszközök mennyiségének,
kapacitásának bővülését vagy műszaki állapotának, funkciójának, üzembiztonságának javulását eredményező –
korszerűsítési tevékenységre vonatkozó beruházási tervrész I. üteme tartalmazza
a) az átnézeti helyszínrajzot – a tárgyi eszközök kivételével – a megvalósítandó víziközművekről, a kapcsolódó
fontosabb létesítményekről, az érintett települések, földrajzi helyek megnevezésével a méretarány és
a helyrajzi szám feltüntetésével;
b) a beruházás szükségességének indokolását;
c) a műszaki leírást az előre látható környezeti hatások bemutatásával, a fejlesztés számszerű műszaki adatait
a fejlesztés típusát jellemző mértékegységben megadva;
d) a technológiai leírást és a technológiai folyamatábrát;
e) a beruházás tárgyát részben vagy egészben képező vízilétesítmény, építmény szükségességét vagy
megvalósíthatóságát megalapozó okirat, más hatóság által kibocsátott, hatályos engedélyek és kötelezések
másolatát;](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-19-2048.jpg)
![406
M
A
G
Y
A
R
K
Ö
Z
L
Ö
N
Y
•
2025.
évi
12.
szám
1. melléklet a 2/2025. (II. 11.) EM rendelethez
Gördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra
BERUHÁZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
A tervet benyújtó szervezet megnevezése: ............................................................
víziközmű-ágazat:
A B C D E F G H I J K
Fontossági
sorrend
A beruházási
feladat
kategóriája
Beruházás
megnevezése
Vízjogi létesítési/
elvi engedély
száma
(amennyiben
rendelkezésre áll)
Víziközmű-
rendszer
megnevezése
és hivatali
kódja
Az érintett
ellátásért
felelős(ök)
megnevezése
Tervezett
nettó
költség
[eFt]
Forrás
megnevezése
Megvalósítás
várható időtartama
Előkészítettsége
a) Megvalósíthatósági
Tanulmánnyal rendelkezik, vagy
b) Kiviteli tervvel, engedélyes
tervvel vagy ezeknek
megfeleltethető tervvel
rendelkezik
c) Nincs előkészítve
A beruházás tervezett
nettó költsége a tervezési
időszak ütemezése szerint
[eFt]
Kezdés Befejezés I. ütem II. ütem
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
…](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-22-2048.jpg)
![M
A
G
Y
A
R
K
Ö
Z
L
Ö
N
Y
•
2025.
évi
12.
szám
407
2. melléklet a 2/2025. (II. 11.) EM rendelethez
Gördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra
FELÚJÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA
A tervet benyújtó szervezet megnevezése: ............................................................
víziközmű-ágazat:
A B C D E F G H I J
Fontossági
sorrend
A felújítási
feladat
kategóriája
Felújítás
megnevezése
Vízjogi
üzemeltetési/
fennmaradási
engedély száma
(amennyiben
rendelkezésre áll)
Víziközmű-
rendszer
megnevezése
és hivatali
kódja
Az érintett
ellátásért
felelős(ök)
megnevezése
Tervezett
nettó
költség
[eFt]
Forrás
megnevezése
Megvalósítás
várható időtartama
A felújítás tervezett nettó költsége a tervezési időszak
ütemezése szerint
[eFt]
Kezdés Befejezés I. ütem II. ütem
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
…](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-23-2048.jpg)
![408 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter 2/2025. (II. 11.) EUM rendelete
az európai uniós ügyekért felelős miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról
[1] A miniszteri rendelet célja az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma honvédelmi feladataival kapcsolatos szabályok
meghatározása.
[2] A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (3) bekezdés a) és d) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében
eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. §
E rendelet hatálya az európai uniós ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett
minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium) terjed ki.
2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje
2. §
A miniszter az ágazati honvédelmi feladatok ellátása érdekében
a) felügyeli a Minisztérium részére megállapított honvédelmi feladatok teljesítését,
b) végzi a Minisztérium honvédelmi feladataival kapcsolatos okmányainak összeállítását, rendszeres
felülvizsgálatát, módosítását, valamint a Minisztérium honvédelmi felkészítését,
c) közreműködik a védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok
végrehajtásában, valamint a védelmi és biztonsági felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges
javaslatok összeállításában,
d) végrehajtja a honvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon történő
részvétellel összefüggő minisztériumi feladatokat,
e) kialakítja és működteti az ágazati védelmi és biztonsági tervezés rendszerét, végrehajtja
a gazdaságfelkészítés, valamint a meghagyással kapcsolatos tárcaszintű feladatokat,
f) összehangolja a Minisztérium ágazati honvédelmi feladatait, összehangolja továbbá a Minisztérium
honvédelmi feladatai vonatkozásában a védelmi és biztonsági igazgatási szervekkel való együttműködést,
g) hozzájárul a védelmi és biztonsági célú tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő
nemzeti álláspont kialakításához,
h) részt vesz a polgári felkészültség feladatainak ellátásában,
i) képviselőt jelöl ki a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportba,
j) felelős a Minisztérium honvédelmi intézkedési tervének elkészítéséért,
k) közreműködik a különleges jogrendi időszakokra vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában, azok
végrehajtásának koordinálásában,
l) adatszolgáltatást nyújt a védelemgazdasági alapterv összeállítása során, és gondoskodik az ehhez
kapcsolódó adatgyűjtésről, a szükséges adatoknak, dokumentumoknak a védelemgazdaság központi tervező
szervének történő továbbításáról, és
m) gondoskodik a honvédelmi feladatok végrehajtását koordináló minisztériumi szervezeti egység kijelöléséről.
3. §
A Minisztérium a honvédelmi feladatai teljesítése során együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel.
3. A honvédelmi intézkedési terv
4. § (1) A Minisztérium honvédelmi intézkedési tervét a miniszter hagyja jóvá.
(2) A honvédelmi intézkedési terv tartalmazza a különleges jogrendi működés, valamint a katonai válságkezelés
elrendelésének időszakára vonatkozó, a honvédelmi feladatok ellátását rendkívüli körülmények között is biztosító,
a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő riasztási és működési szabályokat.](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-24-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 417
105. Üzbegisztán üzbég orosz, angol
106. Vatikán olasz olasz, angol, francia
107. Vietnám vietnámi angol
108. Zambia angol angol
”
A nemzetgazdasági miniszter 1/2025. (II. 11.) NGM rendelete
a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
összegéről
[1] Kiemelt cél a 2025. évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegének közzététele.
[2] A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 78. § (4) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. §
(1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
önkormányzatonkénti összegét az 1. melléklet tartalmazza.
2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti.
Nagy Márton István s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
1. melléklet az 1/2025. (II. 11.) NGM rendelethez
A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
önkormányzatonkénti összege
A B C
1 Vármegye Önkormányzat
Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás
összege forintban
2 Budapest Budapest 89 114 500 995
3 Budapest Budapest I. kerület 1 139 516 082
4 Budapest Budapest II. kerület 3 734 193 127
5 Budapest Budapest III. kerület 5 276 218 688
6 Budapest Budapest IV. kerület 4 632 463 614
7 Budapest Budapest V. kerület 1 019 375 904
8 Budapest Budapest VI. kerület 1 910 483 654
9 Budapest Budapest VII. kerület 2 517 944 753
10 Budapest Budapest VIII. kerület 2 719 761 512
11 Budapest Budapest IX. kerület 2 745 388 676
12 Budapest Budapest X. kerület 3 575 234 466
13 Budapest Budapest XI. kerület 5 199 089 399](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-33-2048.jpg)
![438 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
VIII. A Kúria határozatai
A Kúria Knk.I.39.248/2024/5. számú végzése
Az ügy száma: Knk.I.39.248/2024/5.
A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Tóth Kincső bíró
Az I. rendű kérelmező: …
(…)
A II. rendű kérelmező: …
(…)
Az I. és a II. rendű kérelmező képviselője: Rózsa Dániel Ügyvédi Iroda
eljár: Dr. Rózsa Dániel irodavezető ügyvéd
(…)
Az eljárás tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott
438/2024. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos
népszavazásra javasolt „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít
január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1.
és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja
munkaszüneti nap legyen?” kérdés hitelesítését megtagadja.
A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
A Kúria elrendeli e végzés közzétételét a Magyar Közlönyben.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Szervező 2024. szeptember 19. napján országos népszavazásra feltenni javasolt kérdést nyújtott be
a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári
kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. §
(1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] Az NVB a 2024. november 13. napján meghozott, a Magyar Közlöny 115. számában, 2024. november
19. napján közzétett 438/2024. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a „Magyarországon a jelenleg
hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő,
május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy
a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” népszavazásra javasolt
kérdést hitelesítette, az Nsztv. 11. §-a alapján. A Határozat indokolásában rögzítette, hogy a kérdés megfelel
az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek. Az Nsztv. 8. §
(3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata körében megállapította, hogy az NVB és](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-54-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 439
– a Határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, amelyben a jelen eljárásban tárgyalt
népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek
[3] A kérelmezők külön-külön eljárva bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, amelyben a választási
eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja és az Nsztv. 30. §
(1) bekezdése alapján, jogszabálysértésre hivatkozva kérték a Határozat megváltoztatását, a népszavazásra javasolt
kérdés hitelesítésének a megtagadását. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a Knk.I.39.249/2024.
ügyszám alatt lett iktatva, majd a KÜSZ 27. § (8) bekezdés b) pontja alapján utóiratként jelen eljáráshoz lett
lajstromozva és szerelve. [KÜSZ 27. § (8) bekezdés b) pontja:„Az ugyanazon népszavazási döntés ellen előterjesztett
felülvizsgálati kérelmeket ugyanarra az ügyszámra kell lajstromozni, abban az esetben is, ha a felülvizsgálati
kérelmeket külön-külön küldték meg. Ugyanazon népszavazási döntés ellen később érkezett felülvizsgálati kérelmet
a legkorábban érkezett irathoz kell szerelni az utóiratra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.”]
[4] Az I. rendű kérelmező az érintettsége körében előadta, hogy természetes személy, akit köztisztviselőként,
közszolgálati jogviszonyban foglalkoztat … Önkormányzata, a jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) vonatkozik. A Ksztv. 93. § (1) bekezdése alapján„Munkaszüneti nap:
január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1.
és december 25–26., míg a (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 232/A. §-ban
foglaltak szerint egy további munkaszüneti napot állapíthat meg. E felhatalmazás alapján a közszolgálati
jogviszonyára kiterjedően … Önkormányzata Képviselő-testületének … önkormányzati rendelete július 1. napját is
munkaszünetté nyilvánította. A munkaszüneti napok esetleges változása, emiatt a Határozattal hitelesített kérdésről
való népszavazás kimenetele, az, hogy 2025-től eggyel több munkaszüneti nappal számolhat-e, kihatással van
a munkaterhére és családi életére is. Ugyanakkor a kérdésben a munkaszüneti napok zártkörű feltüntetése miatt
– amelyben nem került rögzítésre július 1., mint munkaszüneti nap – nem tudja megítélni, hogy a népszavazás
kezdeményezése vonatkozik-e az ő jogviszonyára.
[5] A II. rendű kérelmező az érintettsége igazolására kifejtette, hogy jogi személy, több (a kérelem benyújtásakor 3)
munkavállalót foglalkoztat, kkv-ként számára különös jelentőségű, hogy munkavállalóit miként, mely napokon
tudja foglalkoztatni, s ez bolti kiskereskedelem főtevékenység esetén – különösen a decemberi ünnepi időszakban –
meghatározó kérdés. Rámutatott, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1.,
pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26., amelynek esetleges változása érinti
a munkaszervezését és kihat a versenyhelyzetére is.
[6] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az érintettséget kivéve – szinte szó szerint azonos. A kérelem
alapjaként hivatkoztak az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében, XXIV. cikk (1) bekezdésében, XXVIII. cikk
(7) bekezdésében, 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, 28. cikkében, valamint az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében és
11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel
meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek,
mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle
az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói
egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk
szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás
hiányossága miatt.
[7] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi indokai körében kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a népszavazás
az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét idézné elő, burkolt Alaptörvény-módosítást foglal magában és
a hitelesített kérdés megbontaná a következetes szabályozás koherens egységét. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság
több határozatában megnyilvánuló következetes gyakorlatára, amely szerint a jogállamiság elve sérül, ha
egy jogszabály módosításával a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás keletkezik, a módosítás megbontja
a szabályozás koherenciáját. Kifejtették, hogy az Mt. rendelkezései alapján minden év október 31-ig miniszteri
rendelet szabályozza az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának
a munkaszüneti napok miatti változását. A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló
11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján 2025. december 24. szerda
pihenőnap, 2025. december 13. szombat pedig munkanap lesz. Kiemelték, hogy a miniszteri rendelet](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-55-2048.jpg)
![440 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
megalkotásának október 31-ei határideje az Mt. kógens szabálya, a kiszámítható jogszabályi környezet
megteremtését szolgálja.
[8] Rámutattak, hogy a népszavazásra bizonyosan 2025. október 31. napját követően kerülhet sor, az abból
fakadó törvénymódosításra az Országgyűlésnek – az Nsztv. 31. § (1) bekezdése szerint – hat hónap áll
rendelkezésére, így a törvényes határidők alapján az Mt. módosítását érintő jogalkotási kötelezettségnek
az Országgyűlés reálisan 2026 szeptemberében tesz eleget, ezáltal a kellő felkészülési idő a 2026. évi
munkaszüneti nappá nyilvánítás esetén sem érvényesül.
[9] Álláspontjuk szerint a kérdésegyértelműség követelménye nem érvényesül, így sérül az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének
és 11. § (1) bekezdésének a rendelkezése. Előadták, hogy az NVB által hitelesített kérdés a jogalkotói és
a választópolgári egyértelműség követelményének sem felel meg, aggályokat vet fel a kérdés nyelvtani szerkezete,
az érintett alanyi kör meghatározhatósága, továbbá a kérdésben megfogalmazott állítás hamis, a kérdés
megtévesztő jellegű, a gazdasági következmények és az időponttal kapcsolatos aggályok is az egyértelműség
ellen hatnak. Rámutattak, hogy nyelvtanilag két mondat került megfogalmazásra, ami szerkezetileg nem alkalmas
arra, hogy egy átlagosan tájékozott választópolgár ez alapján hozzon döntést. A valódi kérdés egy ahhoz képest
tripla hosszúságú magyarázó szöveg mögött van, ami súlyosan kihat a kérdésegyértelműségre, értelemzavaró
és lerontja azt. A népszavazási kérdés grammatikai aspektusból maga a második mondat, míg az azt megelőző
kijelentő mondat a különböző foglakoztatási jogviszonyokat szabályozó jogszabályok közül kizárólag az Mt.
szerinti munkaszüneti napokat tartalmazza, holott az alkalmazottak jelentős száma nem az Mt. szerinti jogviszony
hatálya alatt áll, a foglalkoztatási jogviszonyra irányadó szabályok pedig további munkaszüneti napokat határoznak
meg. Utaltak a Kúria Knk.37.411/2017/3. számú határozatában a kérdésegyértelműség tárgyában kifejtettekre,
továbbá a Kúria joggyakorlata alapján bemutatták azokat a körülményeket (pl. terminus technikusok alkalmazása),
amelyek elősegítik a kérdésegyértelműség értékelését. Álláspontjuk szerint a kérdésben fennálló ellentmondás
miatt a jogalkotó számára sem lehet egyértelmű, hogy csak az Mt.-t kellene módosítani, vagy minden egyéb
szolgálati jogviszonyt érintő törvényt is. Hivatkoztak a kérdés megtévesztő jellegére, mivel a névszavazási eljárási
határidők betartása mellett a jogalkotónak esélye sem nyílik a népszavazás eredményét 2025. év tekintetében
végrehajtani, 2026. évben pedig csak a felkészülési idő alkotmányos határainak áthágásával tehetné meg, így
a jogalkotói egyértelműség nem érvényesül. Emellett a Kúria Knk.37.997/2016/4. számú határozatára hivatkozva is
megállapíthatónak tartják a kérdésegyértelműség hiányát, mivel a választópolgári szándék igen eredmény esetén
sem érhető el, nem valósítható meg, hogy 2025. december 24. napja munkaszüneti nap legyen, a kérdés tehát olyan
célt határoz meg, amelynek elérésére nincs valós esély, ezáltal a választópolgárok számára nem egyértelmű.
[10] Kifejtették, hogy a gazdasági következményekből is kérdésegyértelműségi aggályok adódnak. E tekintetben
az Alkotmánybíróság 10/1993. (VII. 27.) AB határozatában foglaltakból idéztek, amely alapján a társadalom elvárásai
és a gazdasági megfontolások vizsgálatával hozhat munkaszüneti nappá nyilvánításról döntést az Országgyűlés.
Ez pedig kijelöli a kérdés vizsgálatával kapcsolatos szempontokat is. A Kúriának ezáltal arról is állást kell foglalni,
hogy e szempontokra az NVB a Határozat meghozatalakor figyelemmel volt-e. Ezzel összefüggésben a kérelmezők
azt is kifogásolják, hogy a Határozat ilyen irányú indokolást egyáltalán nem tartalmaz, ami jogsértő, egyúttal
a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti, mivel a kérelmezők a jogi érveiket nem tudják
ütköztetni az NVB hiányzó érveivel. Előadták, hogy ma Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van, számuk
további növeléséhez nélkülözhetetlen megvizsgálni a gazdaság teherbíró képességére gyakorolt hatást. A KSH
adatok alapján 2023-ban 251 munkanap volt, egy munkanapra 299,15 milliárd forint GDP-termelés jutott.
Álláspontjuk szerint december 24. napjának az év legtöbb más napjához képest is nagyobb a nemzetgazdasági
jelentősége, azonban az átlagosan tájékozott választópolgár számára a kérdésből önmagában nem adódik,
hogy annak számos, a magyar gazdaságra, különösen a kiskereskedelmi szektorra vonatkozó hátrányos hatása
lenne. Hivatkoztak az időponttal kapcsolatos egyértelműségi aggályokra is, mivel a népszavazási folyamat
hosszú és komplex voltából adódóan fennáll annak a potenciális lehetősége, hogy december 24. napja 2025-ben
– a népszavazás esetleges eredménye ellenére – sem lesz munkaszüneti nap. Álláspontjuk szerint ezt a körülményt
a választópolgár feltehetően nem ismeri fel, ezáltal számára nem lehet egyértelmű, hogy valójában miről szavaz.
[11] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmeket 4. sorszámú felhívó végzésével megküldte a Szervezőnek, aki a részére
biztosított határidőben nyilatkozatot nem tett.](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-56-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 441
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] Az I. rendű és a II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme – a következők szerint – alapos.
[13] A Kúria a Határozat jogszerűségét a bírósági felülvizsgálati kérelmek alapján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésének
rendelkezése folytán alkalmazandó, Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálja. Az Nsztv. 1. §
(1) bekezdése értelmében az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokban a Ve. Általános részét az Nsztv.-ben foglalt
eltérésekkel alkalmazni kell. A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak körét szabályozó Ve. 222. §
(1) bekezdése általános részi szabály, így a népszavazási eljárásban is megfelelően alkalmazandó. A jogorvoslat
előterjesztésére való jogosultságra az Nsztv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezáltal a Ve. bírósági felülvizsgálatra
vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Ve. 222. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a választási
bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy,
jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[14] A Kúria a kérelmezők eljárási legitimációjának vizsgálata körében a népszavazási üggyel kapcsolatos érintettségről
a következőket állapította meg. Az érintettség jelen eljárásban is vizsgálandó, annak meghatározásához a jogalkotó
további szempontokat nem írt elő. A Kúria Knk.37.222/2016/9. számú (ún. kvótanépszavazás ügyben hozott)
határozatából kitűnően a népszavazási ügyekben az érintettség az általános választási eljárási ügyekhez képest
részben eltérően minősül, amely eltérő vizsgálat és értelmezés indokát a határozat akként foglalta össze, hogy
„a Ve. szerinti választási ügyekben a jogvita döntően a választási eljárás szabályaihoz kapcsolódik, és a bírósági
felülvizsgálatot eljárási és jogorvoslati szakasz előzi meg. Ez meghatározza az eljárási érintettek körét, amely
a Ve. 222. § (1) bekezdésének szűkebb értelmű alkalmazását teszi lehetővé. A népszavazási ügyek jellege azonban
ettől eltér, ezekben az ügyekben igen gyakran közvetlen alapjogi összefüggések érvényesülnek, nagyobb
terjedelmű eljárási előzmény nélkül. A népszavazásra feltett kérdés jellege határozza meg az érintettséget, melyet
annak tartalmi vizsgálatával lehet megállapítani.”.
[15] A Kúria a népszavazásra javasolt kérdés lényegi tartalmára figyelemmel mind a természetes személy I. rendű
kérelmező, mind pedig a jogi személy II. rendű kérelmező érintettségét megállapította és a felülvizsgálati
kérelmeket érdemben vizsgálta. Ennek során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az NVB
a Szervező által népszavazásra javasolt kérdést, a tiltott tárgykör fennállása vagy a kérdésegyértelműség
– felülvizsgálati kérelmekben állított – valamely hiánya folytán, jogsértő módon hitelesítette-e.
[16] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének második mondata szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha
az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[17] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés rögzíti, hogy országos népszavazás tárgya
az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, míg a 8. cikk (3) bekezdése a)–j) pontban sorolja fel,
hogy mely kérdésekben nem tartható országos népszavazás. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja
az Alaptörvény módosítására irányuló kérdést, a b) pont pedig a központi költségvetésről, a központi költségvetés
végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről
szóló törvény tartalmáról szóló kérdést zárja ki az országos népszavazás tárgyköréből.
[18] A Kúria joggyakorlata következetes abban, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés
a) pontja alapján nem bocsátható népszavazásra amennyiben az abban rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog
valamely alkotmányos értékkel ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel (pl. Knk.37.387/2015/3.,
Knk.40.648/2021/23. számú határozat). A kérelmezők felülvizsgálati érveire tekintettel jelen ügyben is vizsgálni
kellett, hogy egy esetleges eredményes népszavazás következtében megalkotandó szabályozás az Alaptörvény
keretei között marad-e.
[19] A Kúria úgy értékelte, hogy a népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggésben burkolt Alaptörvény-módosítást
magában hordozó tartalom vagy a vonatkozó szabályozás koherens egységének jogállamiság sérelmét
eredményező megbomlása nem áll fenn. A népszavazásra javasolt kérdés tárgyából nem következik, hogy
az közvetlenül az Alaptörvény módosítására irányulna, ezáltal az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint
népszavazásból kizárt tárgykör lenne. A Kúria rámutat arra, hogy az Alaptörvény a munkafeltételek körében,
továbbá a napi és heti pihenőidőhöz, valamint fizetett szabadsághoz kapcsolódóan határoz meg jogosultságokat,
azonban nem érinti a munkaszüneti napok kérdését. Ennélfogva a népszavazásra javasolt kérdés tárgya közvetlenül
nem az Alaptörvény módosítására irányul, továbbá egy új munkaszüneti nap megállapítása nem eredményezné,
hogy alaptörvényi tárgykör törvényi szinten kerülne szabályozásra. A jogalkotási eljárás menete, annak időigénye
nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja körébe. A kérelmezők érvelése nem igazolja, hogy
egy esetleges eredményes népszavazás folytán a javaslat megvalósítására az Alaptörvény módosítása nélkül
ne kerülhetne sor.](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-57-2048.jpg)
![442 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
[20] A kérelmezők utaltak különböző jogalkotási szinteken megvalósuló jogi szabályozásra, azonban ezzel nem
támasztották alá a feloldhatatlan koherenciazavar bekövetkezését, továbbá azt sem, hogy a jogállamiság sérelme
folytán burkolt Alaptörvény-módosítást foglalna magában a népszavazásra javasolt kérdés. A kérelemben nevesített
határozatok – így a 101/B/2008. AB határozat, a 45/2012. (XII. 29.) AB határozat, a 3032/2012. (VI. 21.) AB határozat,
a 44/2021. és az 54/2021. számú NVB határozat, valamint a Knk.41.212/2021/4. számú kúriai határozat –
indokolásából következően a kérelmezők arra helyesen mutattak rá, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése
akkor sérül, ha egy jogszabály módosításával, kiegészítésével a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás
keletkezik, vagy a jogszabály módosítása a szabályozott jogterület valamely jogintézményét érintően jelentősen
megbontja a szabályozás koherens egységét. A Kúria rámutat arra, hogy ezen általános hivatkozáson túl azonban
előadásukkal nem támasztották alá, hogy a konkrét népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggő jogszabályban
feloldhatatlan ellentmondás keletkezne vagy a munkaszüneti napokra vonatkozó szabályozás koherenciája
jelentősen, a jogállamiság követelményét is veszélyeztetve megbomlana.
[21] A kérelmezők a jogállamiság elvének érvényesítése és a kérdésegyértelműség követelménye körében egyaránt
hivatkoztak az időbeliségre, mint a kellő felkészülési idő biztosításának hiányára, amit a népszavazási eljárás
lebonyolításának várható időigényével, ezzel összefüggésben a törvényalkotás reálisan 2025. év utolsó
negyedévében várható megvalósulásának késői voltával, valamint a miniszteri rendelet megalkotására
meghatározott határidővel indokoltak. A Kúria értékelése szerint az időbeliség és a felkészülési idő a kérelmezők
által kifejtett – nem a jogi szabályozás koherenciazavarához, hanem a konkrét ügy gyakorlati megvalósulásának
egyedi jellemzőihez kapcsolódó – értelemben, miszerint a népszavazási eljárás, vagy a jogalkotási folyamat mennyi
időt vesz igénybe, erre figyelemmel megvalósítható-e a kérdésben megjelölt időre az esetleges eredményes
népszavazásból következő törvénymódosítás a szükséges felkészülési idő biztosításával, nem tekinthető
az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság (azon belül a jogbiztonság) elve részét képező,
az alkotmányozásra, illetve a jogalkotásra irányadó tartalmi és szerkezeti koherencia elemének, ezáltal nem is
igazolhat jogállamiságot sértő, Alaptörvény-ellenes normakollíziót, de még azonos szintű jogszabályok közötti
normakollíziót sem. A kérelmezők a munkaszüneti napokra vonatkozó jogi szabályozásnak nem hivatkoztak
olyan elemére, amely jogszabálymódosítás nélkül, az egyes eljárási/megvalósítási elemek ütemezésének helyes
megválasztása mellett kizárná a felkészülési időre vonatkozó követelmények érvényesítésével megvalósítható
népszavazás lehetőségét, ezáltal felvetné a jogállamiság elvének sérelmét.
[22] A Kúria ezt követően a kérdésegyértelműség követelményének megsértésére alapított érveket vizsgálta.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra
egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni,
hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése
alapján tehát a választópolgári egyértelműség és a jogalkotói egyértelműség követelménye egyaránt
fennáll. Az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozata [megerősítette az 1/2012. (II. 10.) AB határozat,
a 28/2015. (IX. 24.) AB határozat, a 11/2022. (VI. 2.) AB határozat], valamint a következetes kúriai joggyakorlat
(pl. Knk.37.388/2015/3., Knk.37.997/2016/4. számú határozat) szerint az NVB határozat bírósági felülvizsgálata során
a Kúria a népszavazási kérdés választói és jogalkotói egyértelműségét egyaránt mérlegeli.
[23] Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat a kérdésegyértelműség vizsgálatának alapvető szempontjai körében rögzítette
többek között, hogy „az egyértelműség követelményének vizsgálata […] azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt
kérdés egyértelműen megválaszolható-e, azaz eldöntendő kérdés esetében arra „igen-nel” vagy „nem”-mel
egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen
tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.”
Az Alkotmánybíróság emellett arra is rámutatott, hogy az egyértelműség „[…] nem támaszt olyan követelményt
a népszavazás kezdeményezőivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor az egyes jogágak kifejezéskészletét,
a jogszabályokban meglévő fogalmakat, illetve az egyes tudományágak, szakterületek terminus technicusait vegyék
alapul.”(IV.3. pont). A Kúria a kérdésegyértelműség vizsgálata során e szempontokat figyelembe vette.
[24] A Kúriának a kérdésegyértelműség vizsgálata során is az Alaptörvény 28. cikkében foglalt szempontokra
figyelemmel kell eljárnia, azonban ez nem eredményezheti, hogy a jogértelmezése túlterjeszkedjen
az egyértelműség Nsztv.-ben meghatározott fogalmán, indokolatlanul kitágítsa annak kereteit [lásd
24/2024. (XII. 30.) AB határozat]. Érvényesítendő továbbá a népszavazási kérdés időszerűségének a követelménye,
amelyre az Alkotmánybíróság gyakorlata is figyelemmel van {20/2023. (VIII. 7.) AB határozat, Indokolás [43],
21/2023. (VIII. 7.) AB határozat, Indokolás [42], 2/2024. (I. 25. AB határozat indokolás [70]–[72], 4/2024. (I. 25.)
AB határozat, Indokolás [87], 24/2024. (XII. 30.) AB határozat, Indokolás [65]}.](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-58-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 443
[25] A Kúria jelen ügyben az Alaptörvény 28. cikkében előírt jogértelmezési követelmények érvényesítése mellett
sem vonhatta le azt a következtetést, hogy a népszavazásra javasolt kérdés megfelel az egyértelműség
követelményének. A kérelmezők által hivatkozott nyelvtani szerkezetből adódó aggályok vizsgálata során a Kúria
megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés több mint egy kérdőmondatban megfogalmazott kérdés,
valójában egy magyarázatot tartalmazó kijelentő mondatból és azt követően a megválaszolandó kérdést tartalmazó
kérdőmondatból áll. A kérdéshez fűzött magyarázat ténye már önmagában a kérdés nehezen érthető, nem
kellően világos voltát tükrözi, konkrétan azt juttatja kifejezésre, hogy a kérdés benyújtója maga is szükségét látta
az értelmezés elősegítésének. A Kúria rámutat arra, hogy az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti kérdésegyértelműség
követelményéből az is kitűnik, hogy magának a feltenni javasolt kérdésnek kell egyértelműnek lenni, az Nsztv.
nem biztosít lehetőséget arra, hogy a kérdéshez annak benyújtója további magyarázatot adjon. Tény, hogy
az Nsztv. nyelvtani szempontú, alaki jellegű kifejezett tilalmat nem fogalmaz meg, azonban az Nsztv. rendelkezései
összességében azt támasztják alá, hogy a hitelesítés kizárólag egyetlen kérdésre vonatkozhat és a szavazólapon
ugyanaz az egyetlen kérdés jelenhet meg, amely egyetlen kérdés nem értelmezhető akként, hogy ahhoz magyarázó
szöveg fűzhető [ld. az Nsztv. 3. § (2) bekezdését – miszerint egy kezdeményezésben egy kérdés szerepelhet,
továbbá az Nsztv. 27. § (1) bekezdését – miszerint a kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell
népszavazásra bocsátani]. A Kúria értékelése szerint a kérelmezők által előadott grammatikai szempontú aggályok
ezáltal alátámasztják a kérdésegyértelműség hiányát.
[26] A népszavazásra javasolt kérdés tekintetében a kérelmezők arra is helytállóan hivatkoztak, hogy a magyarázó
előmondat tartalmát tekintve éppen a kérdésegyértelműség ellen hat, annak sokrétűsége és nem kellő precizitása
elbizonytalaníthatja a választópolgárt egy eleve egyszerűen megfogalmazható kérdés megválaszolásában.
A kérdés megfogalmazása – a kérelmezők hivatkozása ellenére – nem tartalmaz olyan terminus technicust,
amely az értelmezés vagy a válaszadás során nehézséget okozna. Tény, hogy a munkaszüneti nap munkajogi,
a hatályos jogszabály pedig általános jogi kifejezés, ugyanakkor a Kúria megítélése szerint egy átlagosan tájékozott
választópolgár jellemzően tisztában van azzal, hogy saját munkaviszonyában (értve ezalatt a foglalkoztatásra
irányuló bármely jogviszonyt) milyen esetekben nem kell ténylegesen munkát végeznie (legyen az akár
pihenőnap, akár szabadság, akár munkaszüneti nap – ez utóbbi a köznyelvben elterjedt módon „fizetett ünnep”).
Ezzel az ismerettel akkor is bírhat, ha nincs tisztában a munkaszüneti nap és a hatályos jogszabály fogalmával,
annak pontos értelmezésével, esetlegesen csak azzal, hogy melyek a „fizetett ünnepek”. Ez a tájékozottság fennáll
arra nézve is, hogy a választópolgár esetében saját munkájához, hivatásához kapcsolódva van olyan kiemelkedő
esemény, „ünnep”, amelynek alkalmából nem kell munkát végeznie. Éppen ez a tájékozottság eredményezheti
azt, hogy elbizonytalanodik az alanyi körben, mert a magyarázó mondat nem tartalmazza minden jogviszonyra
vonatkozóan a munkaszüneti napok teljeskörű felsorolását, ezáltal nem tudja eldönteni, hogy saját magára
kiterjed-e a kérdés. Ehhez a felismerési folyamathoz nem szükséges a jogi terminus technicusok jelentésének pontos
ismerete.
[27] A Kúria a fentiekkel összefüggésben úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan
hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára. A népszavazásra javasolt kérdést megelőző
magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, amellyel összefüggésben a kérelmezők
cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy
ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel. A magyarázatban fennálló
hiányosság akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése.
A Kúria mindemellett megjegyzi, hogy a foglalkoztatottak egyes kategóriáihoz hozzárendelt munkaszüneti napokat
a bírósági felülvizsgálati kérelmek sem rögzítik kellő pontossággal, a munkaszüneti napok felsorolásánál több
esetben kimaradt a nagypéntek, ez a hiányosság azonban nem változtat annak megítélésén, hogy jelen ügyben
a kérdésegyértelműség nem áll fenn.
[28] A kérelmezők által hivatkozott Knk.37.411/2017/3. számú végzésben a Kúria rámutatott arra, hogy nem felel
meg a kérdésegyértelműség követelményének, ha a kérdés bár látszólag egyszerűen megfogalmazott, mégis
magyarázatra szorul. Jelen ügyben a magyarázatot a Szervező szükségesnek tartotta, azzal ellátva nyújtotta be
a kérdést, holott a Kúria álláspontja szerint a kérdés megfogalmazásának a magyarázat mellőzése esetén is van
egyszerűbb módja.
[29] Az eljárásnak a határidők betartása miatti elhúzódásával és a kérdés megtévesztő jellegével összefüggő érvek
tekintetében a Kúria rámutat arra, hogy az NVB-nek a Határozat meghozatala időpontjában kellett vizsgálnia, hogy
a feltett kérdés, az időszerűség követelménye vonatkozásában is megfelel-e az egyértelműség követelményének.
A Határozat meghozatala során nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jogalkotónak nem nyílik
reális esélye a 2025. évben az esetleges eredményes népszavazásból következő jogalkotás megvalósítására,](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-59-2048.jpg)
![444 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám
ezáltal az időszerűség követelményének a sérelmét, továbbá az elérhető eredmény és az igenlő válaszok mögötti
választópolgári szándék közötti ellentmondást, ebből fakadóan a kérdés megtévesztő voltát az NVB még nem
állapíthatta meg.
[30] A kérelmezők által a gazdasági következmények tárgyában kifejtett érvek és a 10/1993. (II. 27.) AB határozatban
foglaltakra alapított hivatkozásaik a következők miatt nem támasztják alá a kérdésegyértelműség hiányát.
A felülvizsgálati kérelmekben megjelölt 10/1993. (II. 27.) AB határozat valóban két szempont vizsgálatát nevesíti
az Országgyűlés törvényalkotási folyamatában: a társadalom elvárásait, továbbá a gazdasági megfontolásokat.
Ezek a törvényalkotáshoz kapcsolódó követelmények nem fedik le annak vizsgálatát, hogy a népszavazásra javasolt
kérdésre nézve áll-e fenn a hitelesítés megtagadását eredményező, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott ok (a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről,
illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról szóló kérdés kizárt
az országos népszavazás tárgyköréből.), ugyanis a gazdasági megfontolás vizsgálata nem azonos a népszavazásból
kizárt tárgykör vizsgálatával. Ennélfogva a 10/1993. (II. 27.) AB határozat kapcsán kifejtett érvek nem igazolták
a felülvizsgálati kérelmek megalapozottságát.
[31] A Kúria a 10/1993. (II. 27.) AB határozatra alapított kérelmezői érvekkel szemben kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság
a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatban mutatott rá arra, hogy amennyiben a népszavazásra javasolt kérdés tartalmilag
érdemben és számszakilag változtat a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, az Alaptörvény
8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalom áll fenn. A 11/2022. (VI. 2.) AB határozat a vizsgált álláskeresési
járadékra vonatkozó kérdéshitelesítés ügyében azt is rögzítette, hogy érvényes és eredményes népszavazáson
az „igen” válaszok többsége esetén az álláskeresési járadék folyósítási idejének törvényi felemelése a népszavazás
hároméves kötőereje miatt pedig nemcsak a folyó évi költségvetésre nézve jelent változást, hanem az ezt
követő költségvetésekre is kihatással van. Jelen eljárásban tehát nem a gazdasági megfontolásokat, hanem
a Határozattal hitelesített kérdésnek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott népszavazási
tárgykörbe tartozását kell vizsgálni. Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatban kiemelte, hogy
„Az alkotmányozó az Alaptörvényben „A közpénzek” címhez tartozó cikkek, illetve a költségvetési gazdálkodásról
szóló N) cikk megalkotásával egyértelműen, alaptörvényi szinten kifejezte a gazdasági és pénzügyi jogi
rendelkezések alkotmányos alapjait. Ezt illetően az N) cikk (1) és (3) bekezdéseiben rögzítette a kiegyensúlyozott,
átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, illetve hogy az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi
önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezen elvet kötelesek tiszteletben tartani. A 8. cikk
(3) bekezdés b) pontjában felállított tiltott népszavazási tárgykörből kitűnik az alkotmányozó azon akarata, hogy
a költségvetés stabilitását népszavazás mint kivételes közvetlen hatalomgyakorlás ne veszélyeztesse.”.
[32] Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozat [18] bekezdésében rögzítette, „[…] „az alkotmányi
felsorolásból következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt,
szoros értelmezése áll összhangban” [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394]. Az Alkotmánybíróság
következetes gyakorlata szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor
nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből
okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul,
hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat
{vö. 51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394–395; 58/2007. (X. 1.) AB határozat, ABH 2007, 676, 683;
40/2012. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [18]; Abh1., Indokolás [31]}. Az Alkotmánybíróság tehát az 51/2001. (XI. 29.)
AB határozat óta e három esetkörre nézve értelmezi a költségvetéssel összefüggő tiltott tárgykört, amely
értelmezés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja és az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti
tilalmak közötti párhuzamra való tekintettel az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény hatálybalépését
követő gyakorlatban is fenntartható (Abh1., Indokolás [31]). Az Alkotmánybíróság megerősíti gyakorlatát, amely
szerint „annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás
a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban
áll-e, a költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár negatív meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság
esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi
alapul, nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi jogi megfontolásokat.” {10/2016. (IV. 28.) AB határozat,
Indokolás [34]}
[33] A Kúria a népszavazásra javasolt kérdést a fenti szempontok alapján is megvizsgálta, ennek során úgy értékelte,
hogy a kérelmezők által kifejtett, a december 24. napjára vonatkozó GDP-termelés csökkenését bemutató érvek
nem támasztják alá az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti népszavazásból kizárt tárgykör fennállását,
a népszavazásra javasolt kérdés nem érinti az ott meghatározott tárgyú törvények közvetlen módosítását,](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-60-2048.jpg)
![M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 445
a kérelmezők előadása pedig nem támasztja alá az ország éves költségvetéséről szóló törvényre való közvetlen és
jelentős kihatást.
[34] A kérelmezőknek a Határozat indokolása hiányosságára, ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7) bekezdésének sérelmére alapított hivatkozása kapcsán a Kúria úgy értékelte, hogy a hitelesítés a Szervező
kérelmének helyt adó határozatot eredményez, amelyhez szükséges mértékű indokolás megvalósul azzal, hogy
az NVB az Alaptörvény és az Nsztv. szerinti, a hitelesítést kizáró okokat számba vette és azok fennállásának hiányát
megállapította. A Kúria rámutat továbbá arra, hogy egy esetleges eljárási jogsértés fennállása kasszációs jogkör
hiányában sem eredményezhetné a felülvizsgálati kérelem megalapozottságát, a hitelesítésről rendelkező Határozat
megváltoztatására pedig a hitelesítés körében fennálló érdemi hiba miatt van jogszerű lehetőség.
[35] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben,
valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése
rögzíti az egyértelműség törvényi kritériumát, amelynek a fent kifejtettek szerint a népszavazásra javasolt kérdés
nem felel meg, így a hitelesítés az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének rendelkezésébe ütközik.
[36] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Határozatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és
a „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15.,
nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.
Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?”
kérdés hitelesítését megtagadta.
A döntés elvi tartalma
[37] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében az egyértelműség törvényi kritériuma a népszavazásra javasolt kérdés
megfogalmazására vonatkozik, amely rendelkezés nem biztosítja a szervező számára, hogy a népszavazásra
javasolt kérdéshez további magyarázó mondatot fűzhessen. A pontatlan magyarázó szöveg tartalmilag is lerontja
a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségét.
Záró rész
[38] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében,
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésében és 151. §
(1) bekezdésében és 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes
eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott.
[39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi
illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott 10.000 forint összegű
közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról
szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése az állam terhén marad.
[40] A Kúria végzésének a Magyar Közlönyben nyolc napon belül történő közzétételét az Nsztv. 30. § (3) bekezdése
írja elő.
[41] A Kúria végzése ellen a jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki.
Budapest, 2025. február 6.
Dr. Hajnal Péter s.k.
a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. Dr. Tóth Kincső s.k.
előadó bíró bíró](https://image.slidesharecdn.com/mk25012-250212083347-9ca450d5/75/Magyar-Kozlony-2025-01-12-az-onkormanyzati-elvonasok-61-2048.jpg)
Magyar Közlöny 2025.01.12. az önkormányzati elvonások
- 1. MAGYAR KÖZLÖNY 12.szám MAG YA R O R S Z ÁG H I VATA LO S L A PJ A 2025. február 11., kedd Tartalomjegyzék 1/2025. (II. 11.) AM rendelet A borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról 386 2/2025. (II. 11.) EM rendelet A víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről 403 2/2025. (II. 11.) EUM rendelet Az európai uniós ügyekért felelős miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról 408 1/2025. (II. 11.) IM rendelet Az igazságügyi miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról 409 5/2025. (II. 11.) KKM rendelet A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet módosításáról 412 1/2025. (II. 11.) NGM rendelet A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről 417 Knk.I.39.248/2024/5. számú végzés A Kúria népszavazási ügyben hozott végzése 438 23/2025. (II. 11.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról 446 24/2025. (II. 11.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról 446 25/2025. (II. 11.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról 447 26/2025. (II. 11.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról 447 27/2025. (II. 11.) KE határozat Magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról 448 28/2025. (II. 11.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről 448 29/2025. (II. 11.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról és külképviselet-vezetői megbízásról 449 30/2025. (II. 11.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról 449
- 2. 386 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei Az agrárminiszter 1/2025. (II. 11.) AM rendelete a borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról [1] A rendelet célja, hogy az Európai Unió területén és az Európai Unió területén kívül végzett, a borászati termékekkel kapcsolatos promóciós tevékenység támogatásával elősegítse a bortermelők versenyképességének növelését és piacra jutását, hozzájárulva ezzel a versenyképesség növelése mint kiemelt cél megvalósításához. [2] Magyarországnak az Európai Unió Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó Stratégiai Tervében a borágazat számára biztosított támogatási lehetőségek között szerepel 2027-ig a borászati termékek promóciójának támogatására vonatkozó beavatkozás. [3] A magyar bor, a magyar bortermőhelyek, azok elnevezései (földrajzi árujelzői) nemzeti természeti és kulturális örökségünk részét képezik. Ezen örökségünk fenntartása és megőrzése érdekében szükséges azok fogyasztói ismertségét növelni. [4] A földrajzi árujelzők kollektív természetére való tekintettel e tevékenységek akkor érhetik el leginkább céljukat, amennyiben borászok közössége végzi őket. Ennek megfelelően promóciós program benyújtására jogosult a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet, a borászati termelő, a borászati termelők társulása, olyan szakmai szervezetek, amelynek tagjai legalább 75%-ban borászati termelők, valamint a felsorolt szervezetek társulásai. Az Európai Unió területén kívül végzett promóció esetében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a benyújtásra jogosult személy vagy szervezet megbízása alapján – is benyújthat kérelmet. [5] A támogatási kérelmek pontozása során figyelemmel kell lenni a programok költséghatékonyságára, valamint arra, hogy az üzenetek összhangban legyenek a földrajzi árujelzők kollektív jellegével. [6] A nemzeti bormarketing program koherenciájának biztosítása érdekében előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek összhangban állnak a nemzeti borpromóciós programmal, továbbá amelyek a magyar bor arculati kézikönyv arculati elemeit használják. [7] A szőlőtermelők kérésére és érdekében kerül módosításra a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet. [8] A hegyközségi tagok érdekeit jobban szolgáló módon kerül meghatározásra a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatás iránti kérelem benyújtási időszaka. [9] A szőlőtermelők helyzetének javítása érdekében emelni szükséges a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatás intenzitását. [10] Figyelemmel a növényegészségügyi kihívások klímaváltozás okozta növekedésére, lehetőséget kell biztosítani a növény- egészségügyi okokból kényszerkivágott ültetvények újratelepítésének támogatására. [11] A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. akció: a 2. §-ban meghatározott célok elérését szolgáló, a 2. § (1) bekezdése szerinti egy vagy több tevékenység, amelyek megvalósítása az Európai Unió területén belül (a továbbiakban: belpiac) vagy az 1. mellékletben meghatározott harmadik ország (a továbbiakban: harmadik ország) piacán (a továbbiakban: külpiac) a) egy vagy több helyszínen és b) egy összefüggő időtartam alatt történik; 2. közösségi arculati alapelem: a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelet 2. §-a szerinti borrégió földrajzi árujelzőihez tartozó logó, palack, kiszerelés, arculati elem vagy címkemintaterv;
- 3. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 387 3. társulás: a 4. § (1) bekezdés a) pont ad) és af) alpontjában meghatározott, több természetes személyből, jogi személyből, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetből álló csoportosulás, amelynek tagjai a) a társulásban való részvételre együttes nyilatkozatot tesznek, amelyben megjelölik a támogatást igénylő személyét, valamint b) jogosultak az agrártámogatási jogviszonyban elszámolható költségnek minősülő bizonylat kiállítására. 2. A támogatás jellege, tartalma és mértéke 2. § (1) Támogatás a) belpiaci borágazati promócióként az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel (a továbbiakban: oltalom alatt álló földrajzi árujelző) ellátott borászati termék földrajzi árujelzőjére vonatkozó, az Európai Unió tagállamaiban végrehajtott tájékoztatási tevékenység után igényelhető, amelynek célja aa) a felelősségteljes borfogyasztás ösztönzése vagy ab) az oltalom alatt álló földrajzi árujelző ismertségének előmozdítása, valamint b) külpiaci borágazati promócióként az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott borászati termék földrajzi árujelzőjére vonatkozó, harmadik országban folytatott – a borágazat versenyképességének javítását, a piac megnyitását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó – következő tevékenység után igényelhető: ba) olyan PR-tevékenység, promóciós vagy reklámtevékenység, amely elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozza, bb) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel, bc) tájékoztató kampány, különösen az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerek kapcsán, bd) új vagy meglévő piac olyan felmérése, amely a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében szükséges, be) a tájékoztató és promóciós műveletek eredményeit bemutató tanulmány elkészítése vagy bf) a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazat termékeinek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentáció elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a külpiacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése vagy a hozzáférés lehetővé tétele érdekében. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti cél megvalósítására irányuló tevékenység, továbbá az (1) bekezdés b) pont be) és bf) alpontja szerinti tevékenység és fellépés önállóan nem támogatható. (3) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti cél megvalósítására irányuló akció abban az esetben támogatható, ha végrehajtása részben vagy egészében megfelel a nemzetközi szinten elismert szervezetek által kiadott ajánlásoknak. (4) Cégnév vagy egyedi márka promóciója a) kizárólag a külpiaci promóciós tevékenységhez társulhat, és b) nem irányulhat cég vagy márka kizárólagos promóciójára. 3. § (1) A rendelkezésre álló támogatási keretösszegről és annak változásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Nemzeti Kifizető Ügynökséget (a továbbiakban: NKÜ), amely a keretösszeget és annak változását közleményben közzéteszi. (2) A támogatás mértéke legfeljebb az akció elszámolható költségeinek 50%-a. (3) Az igényelhető támogatás összege támogatási kérelmenként legalább 20 000 eurónak megfelelő forintösszeg, de legfeljebb 400 000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. 3. A támogatás igénylésének feltételei 4. § (1) Támogatási kérelmet a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti belpiaci borágazati promócióra aa) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT),
- 4. 388 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám ab) a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 12. pontja szerinti földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet (a továbbiakban: földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet), ac) a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 4. § b) pontja szerinti borászati termelő (a továbbiakban: borászati termelő), ad) két vagy több borászati termelő által alkotott társulás együttes nyilatkozatban megjelölt tagja, ae) olyan szakmai szervezet, amely tagjainak legalább 75%-a az ac) alpontban meghatározott borászati termelő vagy af) az aa)–ac) alpontban meghatározott szervezetek társulásainak együttes nyilatkozatban megjelölt tagja és b) a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti külpiaci borágazati promócióra ba) az a) pontban meghatározottak, valamint bb) az általuk megbízott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet [az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: támogatást igénylő] nyújthat be. (2) A HNT kivételével egy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a 2025–2027 támogatási időszakban naptári évente – a 6. § (1) bekezdése szerint – legfeljebb egy belpiaci és egy külpiaci borágazati promóciós programra vonatkozó támogatási kérelmet nyújthat be, azzal, hogy az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a kérelmező csak egy külpiaci borágazati promóciós programra nyújthat be támogatási kérelmet. Az e rendelet szerint benyújtásra kerülő támogatási kérelemben nem szerepelhet olyan ország, amelynek területén a kérelmet benyújtónak még olyan, be nem fejezett akciója van, amely az e rendelet szerint jóváhagyott promóciós programban szerepel. (3) A támogatást igénylőnek – társulás esetén a társulás valamennyi résztvevőjének – legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában szerepelnie kell a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban. (4) A meghatalmazott útján történő eljárásra a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet [a továbbiakban: 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet] képviseletre – kivéve a kamarai meghatalmazást – vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 4. A támogatási kérelem tartalma és benyújtása 5. § (1) A támogatási kérelem tartalmazza a belpiaci, illetve a külpiaci borágazati promóciós programot (a továbbiakban: program). (2) A programot a támogatási időszakon belüli naptári éveknek megfelelően kell ütemezni és megvalósítani, azzal, hogy a program megvalósítása saját felelősségre legkorábban a támogatási kérelem benyújtásának napján kezdődhet, és legkésőbb 2027. június 30-ig tarthat. (3) Egy programnak a) 24 hónapot meghaladó időtartam esetén legalább 10, valamint b) minden egyéb esetben legalább 5 akciót kell tartalmaznia. (4) Az akciók leírásában részletesen ki kell fejteni a megvalósítani kívánt tevékenységeket és azok célját, továbbá fel kell tüntetni a megvalósítás naptári évét és negyedévét, illetve helyszínét vagy helyszíneit a végrehajtás országa által megállapított hivatalos közigazgatási egység szerint. Nyomdai kiadvány vagy honlap készítését tartalmazó akció leírásának az akció célját, indokoltságát, célcsoportját, nyelvi változatait, valamint a nyomdai kiadvány tervezett terjedelmét kell tartalmaznia. (5) A közösségi arculati alapelem elkészítésére irányuló akció kizárólag egy adott földrajzi árujelző olyan közösségi arculati alapelemének elkészítésére irányulhat, amelynek használata az adott földrajzi árujelző valamennyi jogosultjának biztosítható. (6) Egy adott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó közösségi arculati alapelem elkészítésére vonatkozó akciót tartalmazó támogatási kérelem esetén a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a támogatási kérelem részeként benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az akció eredményeként elkészülő közösségi arculati alapelem használatát a földrajzi árujelző termékleírásában előírja. A földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet egy adott földrajzi árujelző vonatkozásában a 2025–2027 támogatási időszakban kizárólag egyszer adhat ki a vállalásról nyilatkozatot.
- 5. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 389 (7) Az (5) bekezdés szerinti akció eredményeként elkészült közösségi arculati alapelem és annak szerzői jogai vonatkozásában a támogatást igénylő nyilatkozik, hogy azt az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet részére az e tevékenységet tartalmazó akció kifizetését követő 30 napon belül átadja. (8) A legfeljebb 12 hónapos megvalósítási időszakot tartalmazó program esetén a program kizárólag a 2. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti tevékenység megvalósításához kapcsolódó beutaztatásra, kiadvány, honlap elkészítésére, rendezvényen történő részvételre, valamint nyomtatott vagy elektronikus médiafelületen történő reklámtevékenységre irányulhat. 6. § (1) A támogatási kérelmet a programmal és mellékleteivel együtt az NKÜ részére az általa közzétett közleményben foglaltak szerint a) első alkalommal 2025. február 15. és 28. napja között, valamint b) a 2025–2026. években tárgyév május 1. és június 30. napja között kell benyújtani az 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület). (2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a) a támogatást igénylő támogatási azonosítóját, társulás esetén megadva valamennyi, a társulásban részt vevő személy támogatási azonosítóját; b) a támogatást igénylő gazdasági tevékenységének leírását; c) a kiválasztott célországot vagy célországokat; d) a programot, legfeljebb 20 oldal terjedelmű leíró dokumentumban bemutatva da) az elérni kívánt célokat, amelyeket a program keretében elvégzett tevékenységek mérőszámaként meghatározott kimeneti mutatók, az elvégzett tevékenységek közvetlen hatásait kifejező eredménymutatók és a külpiaci programok esetében az egyes akciók távlati, a kereskedelem alakulásában ténylegesen megmutatkozó hatásait kifejező hatásmutatók alkalmazásával kell meghatározni, db) a tevékenységet, amelyet a támogatást igénylő meg kíván valósítani, dc) a felelősségteljes borfogyasztás ösztönzésére irányuló tevékenység esetében a nemzetközileg elfogadott tudományos eredményeknek való megfelelés forrásait, dd) azt, hogy a célok elérését a kiválasztott helyszínek, a program ütemezése és a tervezett akciók hogyan szolgálják, de) a program végrehajtásában részt vevő személyek vagy szervezetek eddigi szakmai tevékenységét, referenciáit, df) a promóció által érintett borászati termékek pontos megnevezését, a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló készlet mennyiségét és annak változását a kérelem benyújtását megelőző öt borpiaci évre vonatkozóan, dg) azt, hogy a támogatást igénylő korábban milyen, támogatásban részesült promóciós tevékenységet végzett, illetve végez jelenleg a támogatási kérelemmel érintett földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban, és dh) azt, hogy a támogatást igénylő mely földrajzi árujelzőt és mely borászati terméket kívánja népszerűsíteni; e) az egyes akciók megnevezését és tartalmát, valamint az akciók megvalósításának ütemezését naptári negyedévenként, továbbá az akciókhoz tartozó költségtervet a 11. § (1) bekezdése szerinti költségtípusonkénti bontásban, euróban megállapítva; f) ha a támogatási kérelem társulásként kerül benyújtásra, a társulás tagjainak megnevezését; valamint g) a program megvalósításába bevonni kívánt végrehajtó szervezetek megnevezését, ha a kérelmező a bevonásukat szükségesnek tartja. (3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségtervnek tartalmaznia kell a költségtervben szereplő tételek mennyiségét a mértékegység megadásával, valamint az egyes tételek bemutatását és leírását. 7. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a) az egyes akciók költségtervét alátámasztó, legalább három egymástól és a támogatást igénylőtől különböző, független ajánlattevőtől származó, azonos vagy hasonló paraméterekkel rendelkező, összehasonlítható, a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes árajánlatot, annak igazolása érdekében, hogy az akciók megvalósításának költsége nem haladja meg a szokásos piaci árat;
- 6. 390 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám b) a támogatást igénylő – támogatási kérelemben megjelölt önrésze legalább ötödének összegét tartalmazó – bankszámlájának kivonatát, amely nem lehet régebbi a támogatási kérelem benyújtási napját megelőző 15 napnál; c) a 6. § (2) bekezdés d) pont dg) alpontjának igazolására az érintett támogatási döntés számát; d) a program hatásait és eredményességét értékelő, a támogatást igénylőtől, valamint a program végrehajtásában díjazás ellenében közreműködőtől független szervezet által készített hatástanulmány benyújtására vonatkozó nyilatkozatot, ha a támogatást igénylő vállalja a független hatástanulmány benyújtását; e) a kérelemben megjelölt célországban korábban folytatott borászati termékértékesítés igazolására szolgáló szállítási bizonylatok másolatát a kérelem benyújtását megelőző három borpiaci évből; f) a támogatást igénylő nyilatkozatát arról, hogy fa) a támogatást igénylő a program megvalósításához nem vesz igénybe más európai uniós vagy állami támogatást, fb) a program megvalósítása során a közvetíteni kívánt, elsődlegesen a fogyasztóknak, vásárlóknak szóló, a földrajzi árujelzőhöz kapcsolt tájékoztató és promóciós üzenetek (a továbbiakban: üzenetek) a borászati termékek lényegi tulajdonságán alapulnak, fc) a támogatást igénylő vállalja a honlap üzemeltetését, frissítését és fenntartását a program befejezését követő legalább két évig, ha a támogatási kérelem tartalmaz honlap készítésére vonatkozó akciót, fd) közvetlenül vagy közeli hozzátartozója révén mely gazdasági társaságban és milyen mértékben van tulajdonosi érdekeltsége, fe) a támogatási kérelemben szereplő akciók nem tartalmaznak olyan tevékenységet, amely tekintetében az államháztartás más alrendszeréből nyújtható támogatásra vonatkozó kérelmének elbírálása folyamatban van, vagy a tevékenység támogatására vonatkozó pozitív támogatói döntéssel rendelkezik, ff) a magyar bor arculati kézikönyv arculati elemeinek használatára vonatkozó nyilatkozatot, és fg) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk (2) bekezdése szerinti előírásnak eleget tesz; g) az 5. § (5) bekezdése szerinti akció esetén az 5. § (6) és (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat; h) a kérelemben megjelölt végrehajtó szervezet által korábban végzett promóciós tevékenységet bemutató referenciákat, ha a támogatást igénylő olyan végrehajtó szervezetet jelölt meg, amely a támogatási kérelemben foglalt programban szereplő tevékenységet végzett korábban; i) a 6. § (2) bekezdés d) pont df) alpontja szerinti borászati termékekre vonatkozó, a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 46. §-a szerinti készletjelentést a kérelem benyújtását megelőző öt borpiaci évre vonatkozóan; j) ha a támogatási kérelem társulásként kerül benyújtásra, az NKÜ honlapján közzétett, ja) a társulás tagjaira kiterjedő, a társulásban való részvételre, valamint a támogatást igénylő személyének kijelölésére vonatkozó együttes nyilatkozatot és jb) a ja) alpont szerinti nyilatkozatban megjelölt támogatást igénylő felelősségvállaló nyilatkozatát, valamint k) a 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a megbízási szerződést. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti árajánlat több tételt vagy költségelemet tartalmaz, az árajánlathoz csatolni kell az egyes tételek és költségelemek bemutatását, illetve az árajánlat költségtervben szereplő tételnek való megfeleltetését egyértelműen azonosítható módon be kell mutatni. (3) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti három árajánlat nem szerezhető be, akkor az ajánlattevő nyilatkozatának ki kell terjednie arra, hogy az árajánlattal érintett termék vagy szolgáltatás más forgalmazótól azért nem szerezhető be, mert annak kizárólagos forgalmazására az árajánlatot kiadó kizárólagosan jogosult, és az árajánlatban szereplő termék vagy szolgáltatás igénybevétele nélkül az adott akció nem lenne megvalósítható. (4) Ha a támogatást igénylő vállalja a program hatásait és eredményességét értékelő hatástanulmány elkészítését, akkor a támogatást igénylőnek az (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan a kérelemhez csatolnia kell a támogatást igénylőtől, valamint a program végrehajtásában díjazás ellenében közreműködőtől független szervezet bemutatását.
- 7. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 391 5. A támogatási kérelem vizsgálata, támogatási döntés meghozatala 8. § (1) Az NKÜ – a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködő szervezeteként átruházott feladatkörében – a támogatási kérelmet elutasítja, ha a) a támogatási kérelem 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti értékelési szempontok alapján történt pontozása nem éri el a 2. mellékletben meghatározott kiválasztási szempontokra adható összes pontszám 67%-át, vagy b) a támogatási keretösszeg kimerül. (2) Az NKÜ az adott akciót elutasítja, ha a) az 5. § (5) bekezdésében meghatározott akcióhoz a 7. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott nyilatkozatokat nem nyújtották be, vagy b) a honlap készítésére vonatkozó akcióhoz a 7. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában meghatározott nyilatkozatot nem nyújtották be. (3) A támogatási kérelmet az NKÜ szakmai véleményezés céljából elektronikus úton átadja a miniszter részére a támogatási kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül. (4) A miniszter a támogatási kérelem elektronikus átadását követő 15 napon belül elektronikus úton értesíti az NKÜ-t, ha a támogatási kérelem 2. melléklet szerinti kiválasztási szempontrendszerrel összefüggő szakmai tartalmával kapcsolatban hiánypótlást, adategyeztetést, egyeztetést igénylő észrevétele merül fel. (5) Az 5–7. §-nak nem megfelelő támogatási kérelem vonatkozásában az NKÜ egy alkalommal, a kézhezvételtől számított legfeljebb 15 napos határidő megadásával hiánypótlásra, adategyeztetésre, egyeztetésre hívhatja fel a támogatást igénylőt. (6) A támogatási kérelem 2. melléklet szerinti kiválasztási szempontrendszerrel összefüggő szakmai tartalmával kapcsolatban beérkezett hiánypótlást az NKÜ annak beérkezését követő 5 munkanapon belül elektronikus úton átadja a miniszter részére. A miniszter a hiánypótlás elektronikus átadását követő 5 munkanapon belül elektronikus úton értesíti az NKÜ-t a hiánypótlás megfelelőségéről. 9. § (1) Az NKÜ a hiánytalan támogatási kérelmeket a teljessé válást követő 5 munkanapon belül elektronikus úton átadja a miniszter részére. A miniszter – mérlegelési jogkörben eljárva – meghatározza az egyes támogatási kérelmek kiválasztási szempontokra adható pontszámát, és azt a 2025. február 28-ig benyújtott kérelmek esetén 2025. április 15-ig, míg az ezt követő években benyújtott kérelmek esetén tárgyév szeptember 15-ig az NKÜ-vel elektronikus úton közli. (2) A támogatási kérelmet az NKÜ a kiválasztási szempontokkal kapcsolatos pontszámok figyelembevételével rangsorolja. (3) Az NKÜ a 2025. február 28-ig benyújtott kérelmek esetén 2025. május 15-ig, míg az ezt követő években benyújtott kérelmek esetén tárgyév november 30-ig – a kiválasztási szempontok alapján kialakított rangsor és a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével – dönt a támogatási kérelmek jóváhagyásáról. Az NKÜ a támogatási kérelem jóváhagyásáról és a támogatási összegről támogatási okiratba foglalt döntést hoz. (4) Ha a támogatási keretösszeg nem teszi lehetővé az összes támogatási kérelem elfogadását, az elfogadható támogatási kérelmek sorrendjét a kiválasztási szempontok alapján elért pontszám csökkenő sorrendjében kell figyelembe venni. Ha a támogatási kérelmek sorrendjében több azonos pontszámmal rendelkező kérelem követi egymást, akkor a kérelmek sorrendjét a következő szempontok figyelembevételével kell meghatározni: a) a 2. mellékletben foglalt táblázat A:5 mezőjében meghatározott szempontra adott pontszám szerinti csökkenő sorrend, majd további pontegyenlőség esetén, b) a 2. mellékletben foglalt táblázat A:9 mezőjében meghatározott szempontra adott pontszám szerinti csökkenő sorrend, majd további pontegyenlőség esetén, c) a 2. mellékletben foglalt táblázat A:3 mezőjében meghatározott szempontra adott pontszám szerinti csökkenő sorrend. (5) Az NKÜ döntését közli a támogatást igénylővel.
- 8. 392 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 6. A program és a támogatási okirat módosítása 10. § (1) A kedvezményezett kezdeményezheti a támogatási okirat szerinti program a) tartalmi, b) időtartamának meghosszabbítására vonatkozó, illetve c) költségvetésének módosítását. (2) A program és a támogatási okirat (1) bekezdés szerinti módosítása iránti kérelmet az elektronikus felületen kell az NKÜ részére benyújtani, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. A módosítás iránti kérelemben indokolni kell a módosítás szükségességét. (3) A módosítás nem eredményezheti a támogatási okirat szerinti támogatási összeg változását vagy a költségtípusok határértékeinek túllépését. (4) A támogatási okirat szerinti program az (1) bekezdés a) pontja szerint a megvalósítási időszak során naptári évenként egy alkalommal módosítható. A módosítás iránti kérelmet a) a módosítással érintett, időben legkorábban megvalósítani tervezett akció bejelentését megelőző legalább 90 nappal, valamint b) az a) ponttól eltérően, ha a módosítás az akcióban vállalt, a 2. melléklet szerinti kiválasztási szempontrendszerrel összefüggő szakmai tartalmat érinti, legkésőbb az érintett akcióhoz tartozó kifizetési kérelem benyújtásának napja előtt 1 nappal kell benyújtani. (5) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti módosításnak az akciók megvalósítási negyedévének vagy helyszínének megváltoztatása, amennyiben az új helyszín a végrehajtás országa által megállapított ugyanazon hivatalos közigazgatási egységben található, mint a módosított helyszín. Ebben az esetben elegendő a módosítást a 12. § (1) bekezdése szerinti akcióbejelentő megküldésével bejelenteni. (6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módosítás nem eredményezheti azt, hogy a kiválasztási szempontok alapján adható pontszám olyan érték alá csökkenjen, amely pontszám esetén a támogatási kérelmet az eredeti elbírálás során el kellett volna utasítani. (7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti módosításra egy alkalommal és legfeljebb 2027. június 30-i befejezési dátummal van lehetőség. A módosítás iránti kérelmet legkésőbb a program megvalósításának utolsó hónapját megelőző 30 nappal lehet benyújtani az NKÜ részére. (8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti módosítás iránti kérelmet a módosítás tárgyát képező akciók költségeinek vonatkozásában legkésőbb 1 nappal az érintett kifizetési kérelem benyújtását megelőzően kell benyújtani. (9) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti módosítás iránti kérelemben részletezni kell az akciók költségeit a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint benyújtott költségterv módosításával, amelynek tartalmaznia kell az eredetileg jóváhagyott összegeket és a változásokat minden költségtípus szerint. A módosított költségvetést a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alátámasztó árajánlatokkal kell igazolni és indokolni kell. (10) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti módosítás iránti kérelmek elbírálására a 8. § és a 9. § előírásait kell alkalmazni. (11) Az NKÜ a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelem tárgyában hozott döntését a kérelem benyújtását követő 60 napon belül, b) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kérelem tárgyában hozott döntését a kérelem benyújtását követő 20 napon belül közli a kedvezményezettel. (12) Az NKÜ az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyában hozott döntésével egyidejűleg módosítja a támogatási okiratot, ha a döntés a támogatási okirat rendelkező részét érinti. 7. Elszámolható költségek 11. § (1) A program megvalósítása során kizárólag a következő költségek (a továbbiakban: költségtípusok) támogathatóak: a) személyzeti költségek, amelyek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikke szerint számolhatók el;
- 9. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 393 b) a program megvalósításához nélkülözhetetlen eszközbeszerzés, amely a program teljes költségvetésének legfeljebb 15%-a erejéig számolható el, ha ba) az eszközbeszerzés költsége nem éri el az eszköz bérlésének költségét, vagy bb) az eszköz bérlése nem lehetséges, vagy az eszköz bérlése a kedvezményezettre aránytalan terhet ró; c) a program megvalósításához közvetlenül kapcsolódó berendezések, felszerelések, eszközök és helyszín bérlésének költsége, amelynek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 20%-át; d) kiadványok, tájékoztatók, illetve közösségi arculati alapelemek tervezési, nyomdai előállítási, valamint grafikai költségei és a terjesztésükkel kapcsolatos költségek, amelyek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 40%-át; e) az akció megvalósításában részt vevők utazási költsége, amelynek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 20%-át; f) az akció megvalósításában részt vevők étkezési költsége, valamint szállásköltsége – ideértve a napidíjat is –, amelynek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 20%-át; g) kiállításokon vagy vásárokon való részvételért az esemény szervezői részére fizetendő díjak, amelyek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 40%-át; h) a program megvalósítása során felhasznált reprezentációs termékek költségei, amelyek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 20%-át; i) az akciók által elért eredmények marketing és statisztikai módszerekkel történő mérésének költségei, amelyek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 5%-át; j) PR-tevékenységek, médiamegjelenés, honlap, film, reklám előállításának költségei, amelyek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 70%-át, és amelyen belül a film és reklám előállításának költségei együttesen nem haladhatják meg a program jóváhagyott teljes költségvetésének 20%-át; k) az akció megvalósítása során felmerülő adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott, adminisztratív költségeken kívül elszámolható költségek 4%-át; l) a 2. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjának megfelelő műszaki dokumentáció elkészítésének költsége, amelynek mértéke nem haladhatja meg a program teljes költségvetésének 10%-át; valamint m) a végrehajtó szervezet díja, amelynek mértéke nem haladhatja meg az adott akcióra elszámolható, a végrehajtó szervezetnél felmerülő költség 20%-át. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségek körében az általános forgalmi adó akkor számolható el, ha a kedvezményezett annak levonására nem jogosult. Külföldi számla vagy nyugta esetében nyilatkozat benyújtása szükséges az ÁFA visszaigénylésével kapcsolatban, a kedvezményezett okleveles könyvelőjének vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény szerinti könyvvizsgálójának igazolnia kell, hogy a kifizetett ÁFA összege nem került visszaigénylésre. (3) A szállítónak kivitelezés, beszerzés, szolgáltatás címén kifizetett előleg csak a fizikai teljesítést igazoló rész- vagy végszámla együttes benyújtásával számolható el. (4) Ha az áru vagy a szolgáltatás ellenértékét részletekben fizetik meg, akkor csak a ténylegesen megfizetett részletek összege számolható el. (5) Az eszközbeszerzés elszámolható költsége nem haladhatja meg az eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 52. §-a és 53. §-a alapján meghatározott értékcsökkenése értékét. Az értékcsökkenés kizárólag az eszköznek a program megvalósítási időszakára eső tényleges használatának arányában és a programra fordított idő arányában számolható el. 8. Az akciók megvalósítása 12. § (1) A kedvezményezett a támogatási okirat szerinti, a) az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban megvalósítani kívánt akció megkezdésének első napja előtt legkésőbb 15 nappal, valamint b) Magyarországon megvalósítani kívánt akció megkezdésének első napja előtt legkésőbb 8 nappal elektronikus felületen, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően, bejelentő (a továbbiakban: akcióbejelentő) megküldésével köteles tájékoztatni az NKÜ-t helyszíni ellenőrzés lefolytatása céljából az akció megvalósításának pontos időpontjáról, helyszínéről és az akció részletes programtervezetéről. (2) Nyomdai kiadvány vagy honlap készítésére vonatkozó akció esetén nem kell akcióbejelentőt küldeni. Nyomdai kiadvány készítésére vonatkozó akció esetén a gyártást, honlap készítésére vonatkozó akció esetén a honlap
- 10. 394 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám publikációját megelőzően legalább 15 nappal tartalmi és látványtervet kell benyújtani az NKÜ részére elektronikus formában az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (3) Az NKÜ a (2) bekezdés alapján megküldött dokumentumokat a beérkezését követő 5 munkanapon belül továbbítja a miniszter részére, aki megvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy formailag és tartalmilag összhangban vannak-e a támogatási okirat célkitűzéseivel, továbbá a magyar bor arculati kézikönyv arculati elemeivel, ha a kedvezményezett ez utóbbi használatáról nyilatkozott. A miniszter a dokumentumok átvételét követő 5 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja az NKÜ-t a tervek megfelelőségéről vagy a felmerült hiányosságokról. (4) Az NKÜ a miniszter tájékoztatásának kézhezvételétől számított 10 napon belül döntésben értesíti a kedvezményezettet a nyomdai kiadvány, honlap esetében a megküldött dokumentumok (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfeleléséről, vagy a kedvezményezettet a felmerült hiányosságok tekintetében hiánypótlásra hívja fel. A határidőben teljesített hiánypótlás beérkezésének napja minősül a nyomdai kiadvány vagy a honlap beérkezési dátumának. A nem megfelelő tartalmú vagy a (2) bekezdés szerinti kötelezettség ellenére meg nem küldött dokumentumokkal összefüggő költségek nem számolhatók el. (5) A kedvezményezett a program megvalósítását a támogatási okirat közlését megelőzően is megkezdheti. Ha ezen előzetes megvalósítás a támogatási okiratban foglaltaktól eltér, az eltérés következményeit a kedvezményezett viseli. A kedvezményezettnek az akcióbejelentőt, illetve a tartalmi és látványtervet ebben az esetben is meg kell küldenie az NKÜ részére. (6) Az akcióbejelentő késedelmes benyújtása esetén az NKÜ a támogatás összegét a késedelem minden egyes napja után a költségtípusonként megítélhető támogatási összeg a) 1/10 részével csökkenti a Magyarországon kívül megvalósított akció esetén, valamint b) 1/5 részével csökkenti a Magyarországon megvalósított akció esetén. (7) A (6) bekezdés szerinti csökkentés alapját az az összeg képezi, amelyre a kedvezményezett a bejelentés határidőben történő benyújtása esetén lett volna jogosult. (8) A magyar bor arculati kézikönyv arculati elemeit és az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk (2) bekezdése szerinti jelöléseket úgy kell elhelyezni, hogy az a promóció tárgyát képező földrajzi árujelzővel egy látómezőben legyen, és az alkalmazott képi, grafikai, tipográfiai elhelyezése alapján egyértelműen azonosítható és olvasható legyen. 9. Kifizetési kérelem benyújtásának feltételei 13. § (1) A kifizetési kérelmet az elektronikus felületen kell benyújtani az NKÜ részére, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. (2) Kifizetési kérelmet a) a 2025. február 15. és 2025. május 31. között felmerült, ténylegesen felhasználásra került költségek vonatkozásában 2025. június 1-től 2025. június 30-ig, b) a 2025. június 1. és 2026. május 31. között felmerült, ténylegesen felhasználásra került költségek vonatkozásában 2026. június 1-től 2026. július 15-ig, valamint c) a 2026. június 1. és 2027. június 30. között felmerült, ténylegesen felhasználásra került költségek vonatkozásában 2027. július 1-től 2027. július 30-ig kell benyújtani (a továbbiakban együtt: éves kifizetési kérelem). (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (2) bekezdésben meghatározott időszak első napja előtt felmerült költség is elszámolható azon akció esetében, amelyet a) a (2) bekezdésben meghatározott időszak első napja előtt bejelentettek, és b) az első felmerült költség napját követő, a (2) bekezdésben meghatározott időszak utolsó napjáig befejeztek. (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a) 2025. október 16-tól 2026. április 30-ig, valamint b) 2026. október 16-tól 2027. április 30-ig lehetőség van évközi kifizetési kérelem benyújtására is, azzal, hogy az évközi kifizetési kérelmek benyújtása között legalább 90 napnak el kell telnie. (5) A kifizetési kérelemben a teljeskörűen megvalósított akciókhoz kapcsolódó költségek számolhatók el. A kifizetési kérelemben érintett akciók vonatkozásában további költség más kifizetési kérelemben nem számolható el. (6) Az éves kifizetési kérelem a benyújtásra nyitva álló időszak utolsó napjáig, az évközi kifizetési kérelem a benyújtást követő 10. napig, de legkésőbb tárgyév április 30-ig az elektronikus felületen keresztül módosítható. A kifizetési
- 11. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 395 kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja. Módosítás esetén a legkésőbbi dátummal rögzített kérelmet kell elbírálni. (7) A kifizetési kérelem tartalmazza a) a kedvezményezett nevét és támogatási azonosítóját, b) a kifizetési kérelemmel igényelt támogatás összegét, c) az igényelt támogatási összeget befejezett akciónkénti és költségtípusonkénti bontásban, valamint d) az elszámolni kívánt költségek részletezését. (8) A kifizetési kérelemhez az elektronikus felületen a 11. § (1) bekezdése szerinti költségtípusonként mellékelni kell a) az akciók megvalósítását és a felmerült költségeket igazoló valamennyi bizonylatot, ideértve az értékcsökkenés nagyságát igazoló bizonylatot is, b) a számlákhoz kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat, c) a kifizetést igazoló bizonylatokat, d) az akció megvalósításához kapcsolódóan kötött, mindkét fél által aláírt szerződést, e) a program megvalósításához közvetlenül kapcsolódó berendezések, felszerelések, eszközök és helyszín bérlése esetén a bérleti szerződést, f) az akció eredményeként létrejövő papíralapú promóciós anyag mintapéldányáról, egyéb promóciós anyagról készült fényképfelvételt, elektronikus médiamegjelenés esetén a megjelenést igazoló felvételt, tárolt weboldalt, képernyőképet vagy egyéb bizonyítékot, kiállításon vagy vásáron történő részvétel esetén a megjelenést bizonyító fényképet vagy digitális felvételt, g) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 23. cikke szerinti személyzeti költség elszámolása esetén a támogatásban részesülő adott promóciós projekt kapcsán ténylegesen elvégzett munkát részletesen ismertető, igazoló dokumentumot, a kedvezményezett alkalmazásában álló személyzet elszámolni kívánt béréhez kapcsolódó bérkifizetési listát, valamint a munkáltatóval kötött szerződést, h) eszközbeszerzés esetén igazoló dokumentumot arra vonatkozóan, hogy a beszerzés költsége nem éri el a bérlés költségét, vagy az eszköz bérlése nem lehetséges vagy aránytalan terhet róna a kedvezményezettre, i) a nem angol, francia vagy német nyelven kiállított bizonylatok hivatalos magyar nyelvű fordítását, valamint j) az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését igazoló fényképet. (9) Az angol, a francia és a német nyelven kiállított bizonylathoz hivatalos magyar nyelvű fordítást nem kell csatolni, azonban, ha a tényállás tisztázása szükségessé teszi, az NKÜ a kedvezményezettet a bizonylat hivatalos magyar nyelvű fordításának benyújtására hívhatja fel. (10) A 11. § (5) bekezdése szerinti értékcsökkenés nagyságát igazoló bizonylat az akciók megvalósítását igazoló bizonylatnak minősül. (11) A kedvezményezettnél felmerülő, a 11. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adminisztratív költségek esetében a (8) bekezdés a)–f) pontja szerinti dokumentumokat a kifizetési kérelemhez nem kell csatolni. (12) Ha a kedvezményezett a program egészének vagy egy részének a megvalósítására szerződést köt, a (8) bekezdés szerinti dokumentumok alatt a kedvezményezettel szerződő megvalósító részére kiállított bizonylatokat és a megvalósító által kötött szerződéseket is érteni kell. (13) A támogatás alapjául szolgáló számlának az egyes gazdasági eseményeket és értéküket tételesen tartalmaznia kell, ennek hiányában mellékelni kell a számlakiállító nyilatkozatát a számla tételes tartalmáról. 14. § (1) Az NKÜ a támogatási okirat szerinti program költségvetését euróban tartja nyilván. A támogatási összeg megállapításakor a nem forintban kifejezett összegeket forintra, illetve a megállapított támogatás összegét euróra az Európai Központi Bank által a kifizetési kérelem beérkezésének napját megelőző hónapban utoljára közzétett, a benyújtás hónapjának első napján érvényes árfolyamon kell átváltani. (2) Az NKÜ a kifizetési kérelmeket beérkezési sorrendben bírálja el. Ha a kedvezményezett a kifizetési kérelmét módosítja, a kifizetési kérelem sorrendben elfoglalt helyét a módosítás beérkezésének napja határozza meg. Ha az NKÜ a kedvezményezettet hiánypótlásra, adategyeztetésre, egyeztetésre hívja fel, a kifizetési kérelem beérkezési napjának a határidőben teljesített hiánypótlás beérkezésének napját, ennek elmaradása esetén a hiánypótlási határidő utolsó napját követő 5. munkanapot kell tekinteni. Az NKÜ a beérkezési sorrendben azonos helyen szereplő kifizetési kérelmeket a támogatási igények összegének növekvő sorrendjében bírálja el. (3) Az NKÜ az egyes pénzügyi évekre vonatkozó támogatást az adott pénzügyi év október 15-ig fizeti ki. (4) A kedvezményezett az adott támogatási kérelméhez kapcsolódó utolsó kifizetési kérelem benyújtásának napját követő 90 napon belül a program megvalósításának – a program mérhető célkitűzései szerinti – értékelését
- 12. 396 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám az NKÜ részére az elektronikus felületen benyújtja, az NKÜ honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően. A kedvezményezett e kötelezettségének teljesítését a kifizetési kérelem benyújtásának esetleges elmaradása nem érinti. Ha a kedvezményezett az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány elkészítését vállalta, és hatástanulmányt nyújt be, abban az esetben az e bekezdés szerinti értékelést nem kell benyújtania. (5) A (4) bekezdés szerinti értékelés és a 2. mellékletben foglalt táblázat A:8 mezője szerinti hatástanulmány legalább a következőket tartalmazza: a) külpiaci promóció esetén aa) az újonnan kiépített üzleti kapcsolatok jellemzését és ab) a kedvezményezett által képviselt borászati termékek eladásainak részletes elemzését, ezen belül kiemelve és számszerűsítve a program közvetlen hatásait, valamint b) belpiaci és külpiaci promóció esetén a kedvezményezett által képviselt borászati termékek piaci helyzetének elemzését és összehasonlítását a célországban a program elindulását megelőző állapottal. (6) Az értékelést, illetve a hatástanulmányt az NKÜ 15 napon belül elektronikus úton továbbítja a miniszter részére, a program utólagos értékelése céljából. 10. Jogkövetkezmények 15. § (1) Ha a kedvezményezett a program befejezéséig az eredetileg jóváhagyott program akcióinak legalább 70%-át nem valósítja meg, az az intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt nem kell alkalmazni, ha a kötelezettség nemteljesítését elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkezése eredményezte. (3) Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) fennállását a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből finanszírozott intézkedésekkel összefüggő elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazott eljárásról szóló 23/2024. (IV. 9.) AM rendelet alapján a kedvezményezett vis maior elismerése iránti kérelme és annak igazolása alapján az NKÜ állapítja meg. (4) Ha kedvezményezett a támogatási okirat szerinti program költségvetésének 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti módosítását a módosítás tárgyát képező akciók költségeinek vonatkozásában a 10. § (8) bekezdése szerinti határidőben nem küldi meg a Magyar Államkincstár részére, támogatás csak az eredetileg elfogadott vagy a kifizetési kérelem benyújtását megelőzően legutoljára módosított program költségvetésének megfelelően fizethető ki. (5) Ha a kedvezményezett a jóváhagyott program megvalósítása során nem teljesíti a 2. melléklet szerinti, a bírálat során a támogatási kérelemnek megítélt pontszámokhoz tartozó kiválasztási szempontok valamelyikét, a kiválasztási szempont tekintetében megítélt többletpontot elveszíti. (6) Ha a támogatási kérelem kiválasztási szempont alapján megítélhető pontszáma a program tartalmi módosításával olyan érték alá csökken, amely pontszám esetén a támogatási kérelmet az eredeti elbírálás során el kellett volna utasítani, az addig kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. (7) Ha az akció megvalósításának ellenőrzését a kedvezményezett vagy az akció megvalósításában közreműködő személy vagy szervezet akadályozza, az adott akcióra vonatkozó kifizetési kérelmet el kell utasítani. (8) Az intézkedésben való jogosulatlan részvételnek minősül, ha a kedvezményezett a 14. § (4) bekezdése szerinti értékelés vagy a 14. § (5) bekezdése szerinti hatástanulmány benyújtását elmulasztja, vagy határidőn túl nyújtja be azokat. (9) Ha a kedvezményezett a 7. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontja szerinti nyilatkozata ellenére a program végrehajtása során készített honlap üzemeltetését, frissítését és fenntartását elmulasztja, az adott akcióra vagy akciókra kifizetett támogatási összeget vissza kell fizetnie. 11. Záró rendelkezések 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 17. § Ez a rendelet a) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU
- 13. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 397 és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó 1. szabványra irányadó szabályokkal történő kiegészítéséről szóló, 2021. december 7-i (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és c) az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a KAP stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 18. § (1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet [a továbbiakban: 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása keretében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pont a) i. alpontja szerinti fajtaváltás, b) ii. alpontja szerinti ültetvény áttelepítése, c) iii. alpontja szerinti, növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítés, valamint d) iv. alpontja szerinti szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása beavatkozástípus keretében végrehajtott intézkedés támogatható.” (2) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás összege az egységköltség a) 75%-a valamely, az intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének vagy az országos szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 2. § 5. pontja szerinti világörökségi területen fekszik, b) 70%-a valamely, az intézkedéssel összefüggő terület fekvése szerinti földrajzi árujelző szerkezetátalakítási tervének való megfelelés esetén, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik, c) 60%-a az a) vagy a b) pont alá nem tartozó esetben, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület kevésbé fejlett régióban fekszik, vagy d) 50%-a – függetlenül az a) vagy a b) pontban foglalt feltételek teljesülésétől –, ha az intézkedéssel érintett összefüggő terület nem kevésbé fejlett régióban fekszik.” (3) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8. § A támogatási összeg meghatározásakor a forintra történő átszámításnál a támogatás kifizetésének pénzügyi évét megelőző október 1-jén érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni.” (4) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Támogatás fajtaváltás és ültetvény áttelepítése intézkedés keretében olyan területre igényelhető, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző tíz borpiaci éven belül a 2. § a) vagy b) pontja szerinti támogatásban nem részesült.” (5) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A 2. § c) pontja szerinti újratelepítésre ugyanazon a földterületen támogatás akkor igényelhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást a kivágást elrendelő hatósági döntés szerint végrehajtotta, és a kivágás időpontjától számított három év eltelt. Nem igényelhető támogatás a Btv. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének elmaradása miatt a hatóság által elrendelt kivágás alapján történő újratelepítés szándéka esetén.” (6) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 11. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (A támogatási kérelemhez csatolni kell) „j) a 2. § c) pontja szerinti újratelepítés esetén a kivágást elrendelő hatósági döntés másolatát és a kivágás végrehajtását megállapító hatósági jegyzőkönyv másolatát.”
- 14. 398 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám (7) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Támogatási kérelem 2025. évtől minden évben július 20. és augusztus 15. között a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül nyújtható be az NKÜ-höz az általa közzétett közleményben foglaltak szerint.” (8) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az NKÜ – a Nemzeti Irányító Hatóság közreműködő szervezeteként, átruházott feladatkörében – a 12. § (1) bekezdése szerinti határidőben benyújtott támogatási kérelem jóváhagyásáról és a maximális támogatási összegről a benyújtás évében december 15. napjáig támogatási okiratba foglalt döntést hoz. (2) A kifizethető támogatási keretösszegről és annak változásáról a miniszter tájékoztatja az NKÜ-t, amely a keretösszeget és annak változását közleményben közzéteszi. A 2. § c) pontja szerinti újratelepítés támogatására legfeljebb a megállapított keretösszeg 10%-a, valamint a 2. § d) pontja szerinti szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítására legfeljebb a megállapított keretösszeg 10%-a fordítható.” (9) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A kifizetési kérelem legkésőbb az intézkedés végrehajtásának borpiaci évét követő borpiaci évben április 15. és május 15. között, valamint június 15. és július 15. között elektronikus felületen nyújtható be az NKÜ részére az NKÜ által a honlapján az adott borpiaci évre közzétett közleményében foglaltaknak megfelelően. (1a) Egy kedvezményezett egy borpiaci évben egy összefüggő területre vonatkozóan egy kifizetési kérelmet nyújthat be.” (10) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 21. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Támogatás abban az esetben folyósítható, ha az NKÜ megállapítja, hogy) „e) a támberendezést a választott művelésmódnak megfelelően és a 6. mellékletben foglalt táblázat D:4 mezője esetében nevelőpálca vagy segédhuzal, D:15 mezője esetében nevelőpálca kihelyezésével alakították ki, és” (11) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szőlőtőke megtámasztásának költsége a 6. mellékletben foglalt táblázat D:2–D:15 mezőjében meghatározott nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése esetén támogatható. (7) Ha a 6. mellékletben foglalt táblázatban a) nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése ajánlott, de az NKÜ a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítja, hogy aa) nevelőpálca vagy segédhuzal egyikének kihelyezése sem történt meg, abban az esetben a támogatási összeget a 7. melléklet 1. pontja, vagy ab) nevelőpálca helyett segédhuzalt helyeztek ki, abban az esetben a támogatási összeget a 7. melléklet 2. pontja, b) nevelőpálca kihelyezése ajánlott, de az NKÜ a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítja, hogy nevelőpálca kihelyezése nem történt meg, abban az esetben a támogatási összeget a 7. melléklet 1. pontja szerinti összeggel csökkenteni kell.” (12) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A támogatás kifizetésének határideje a) az április 15. és május 15. között benyújtott kifizetési kérelmek esetén a benyújtás évének október 15. napja, b) a június 15. és július 15. között benyújtott kifizetési kérelmek esetén a benyújtás évét követő év január 31. napja.” (13) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet a következő 27/C. §-sal egészül ki: „27/C. § A borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról szóló 1/2025. (II. 11.) AM rendelettel [a továbbiakban: 1/2025. (II. 11.) AM rendelet] megállapított 6. §-t és 8. §-t az 1/2025. (II. 11.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.” (14) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (15) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. (16) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet az 5. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki. (17) A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet a) 9. § (4) és (6) bekezdésében a „Fajtaváltás és ültetvény áttelepítése” szövegrész helyébe a „Fajtaváltás, ültetvény áttelepítése, valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítése”szöveg, b) 10. § (1) bekezdésében és 18. § c) pontjában a „fajtaváltás és ültetvény áttelepítése” szövegrész helyébe a „fajtaváltás, ültetvény áttelepítése, valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítése”szöveg,
- 15. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 399 c) 11. § (2) bekezdés d) pontjában az „(1) bekezdés j) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés k) pontja” szöveg, d) 11. § (2) bekezdés i) pontjában a„2. § c) pontja”szövegrész helyébe a„2. § d) pontja”szöveg, e) 15. § (1) bekezdés d) pontjában a „támogatási kérelemben jóváhagyott” szövegrész helyébe a „támogatási okiratban szereplő”szöveg, f) 21. § (4) bekezdés a) pontjában a „kifizetési kérelemben megjelölt” szövegrész helyébe a „támogatási okiratban szereplő”szöveg, g) 3. mellékletében foglalt táblázat D:1 mezőjében a „fajtaváltás” szövegrész helyébe a „fajtaváltás és ültetvény áttelepítés”szöveg, h) 3. mellékletében foglalt táblázat E:1 mezőjében az „áttelepítés” szövegrész helyébe a „növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítés”szöveg, i) 5. melléklet 1. pontjában a„fajtaváltás és áttelepítés”szövegrész helyébe a„fajtaváltás és ültetvény áttelepítés, valamint növény-egészségügyi okokból hatóság által elrendelt kötelező kivágást követő szőlőültetvény újratelepítés”szöveg lép. 19. § Hatályát veszti a 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet a) 10. § (1) bekezdés b) pontja, b) 11. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a„vagy A:13”szövegrész, c) 19. § (4) bekezdés c) pontjában a„karó,”szövegrész, d) 3. mellékletében foglalt táblázat 21–24. sora, e) 5. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 13. sora. Dr. Nagy István s. k., agrárminiszter 1. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez Harmadik országok, amelyek piacain borágazatban alkalmazott promóciós intézkedés végrehajtása támogatható 1. Amerikai Egyesült Államok, 2. Egyesült Királyság, 3. Dél-Korea, 4. Fülöp-szigetek, 5. India, 6. Indonézia, 7. Japán, 8. Kanada, 9. Kína, 10. Malajzia, 11. Norvégia, 12. Oroszország, 13. Svájc, 14. Szerbia, 15. Szingapúr, 16. Vietnám.
- 16. 400 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 2. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez Kiválasztási és értékelési szempontrendszer A B C 1. A kiválasztási szempont megnevezése Értékelési szempont Adható maximális pontszám 2. A támogatást igénylő eddigi promóciós tevékenységének értékelése A kérelmező elmúlt öt évben vagy jelenleg a kiválasztott célpiacon végzett promóciós tevékenységének bemutatása referenciákkal 5 3. A támogatási kérelemben foglalt program tényleges megvalósítója eddigi promóciós tevékenységének értékelése (erre a szempontra csak akkor adható pont, ha a támogatási kérelemben foglalt program tényleges megvalósítását olyan végrehajtó szervezet végzi el, amely a támogatási kérelemben foglalt programban szereplő tevékenységet végzett már korábban) A végrehajtó szervezet elmúlt öt évben végzett promóciós tevékenységének bemutatása referenciákkal (részletezve, hogy mely földrajzi árujelzőket, hány borászati termelőt és mekkora bormennyiséget képviselt, mely országokban) 10 4. Az érintett földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a támogatási kérelemnek benyújtója vagy a támogatási kérelmet benyújtó társulásnak tagja 5 5. A támogatási kérelemben foglalt program összhangja a nemzeti borpromóciós programmal A program, valamint a benne bemutatott akciók tartalmának összhangja, kapcsolódási pontja a nemzeti borpromóciós programmal 10 6. A magyar bor arculati kézikönyv arculati elemeinek használatára vonatkozó nyilatkozat 25 7. A promotálni kívánt földrajzi árujelző(k) jelenlegi piaci helyzetének és a program végrehajtásával elérni kívánt piaci helyzet leírásának színvonala a támogatási kérelemben foglalt programban Annak bemutatása, hogy a célországban a promócióba bevont borászati termék milyen kutatással igazolt fogyasztói keresletet céloz meg, az milyen jellemzőkkel és mérettel bír az adott piacon, illetve milyen az adott piacon más borászati termékek helyzete 5 8. A támogatást igénylő vállalja a program hatásait és eredményességét értékelő, a benyújtótól, valamint a végrehajtó szervezettől független szervezet által készített, 14. § (5) bekezdése szerinti hatástanulmány benyújtását 5
- 17. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 401 9. A támogatási kérelemben foglalt program számszerűsített várt eredményeinek realitása, továbbá ezen eredmények és a támogatási kérelemben foglalt programban meghatározott költségek arányának összhangja 1. Külpiaci program esetén a célpiacon az érintett borászati termékek értékesítésével elérni kívánt árbevétel és a programra fordított teljes költségvetés arányának számadatokkal történő bemutatása 2. Belpiaci program esetén a célpiacon az érintett földrajzi árujelzők jelenlegi és a programmal elérni kívánt ismertségének bemutatása, valamint a növekmény programra fordított teljes költségvetés arányának számadatokkal történő bemutatása 35 10. ÖSSZESEN 100 3. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez 1. A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat D:2–E:2 mezője helyébe a következő mezők lépnek: (D) (E) (1.) [Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kompenzáció összege fajtaváltás esetén (EUR/hektár)] [Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kompenzáció összege áttelepítés esetén (EUR/hektár)] (2.) 1647 0 2. A 152/2023. (XII. 21.) AM rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat D:20–E:20 mezője helyébe a következő mezők lépnek: (D) (E) (1.) [Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kompenzáció összege fajtaváltás esetén (EUR/hektár)] [Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hozzájárulás és az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kompenzáció összege áttelepítés esetén (EUR/hektár)] (20.) 1988 0 4. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez „6. melléklet a 152/2023. (XII. 21.) AM rendelethez A támberendezés művelési módok szerinti kialakítása A B C D 1. Művelésmód megnevezése Támogatható huzalok minimális száma Támogatható huzalok maximális száma Nevelőpálca vagy segédhuzal kihelyezése 2. Fejművelés – – Nevelőpálca kihelyezése ajánlott 3. Bakművelés – – Nevelőpálca kihelyezése ajánlott 4. Combművelés – 1 Nevelőpálca vagy segédhuzal kialakítása kötelező 5. Egyszintes legyező 5 5 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 6. Kétszintes legyező 6 6 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott
- 18. 402 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 7. Lyra 6 6 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 8. Alacsony vagy középmagas kordon 5 7 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 9. Moser kordon (beleértve a javított Moser kordont) 3 5 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 10. Sylvoz kordon 4 4 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 11. Guyot művelés 5 7 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 12. Ernyőművelés 6 8 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 13. Egyesfüggöny 1 1 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 14. GDC-művelés 2 2 Nevelőpálca kihelyezése ajánlott, segédhuzal alkalmazása ajánlott 15. Vertikó 5 5 Nevelőpálca kihelyezése kötelező ” 5. melléklet az 1/2025. (II. 11.) AM rendelethez „7. melléklet a 152/2023. (XII. 21.) AM rendelethez Költségcsökkentés összege 1. Költségcsökkentés, ha a szőlőtőke megtámasztására sem nevelőpálcát, sem segédhuzalt nem helyeztek ki A B 1. Hektáronkénti tőszám Az alkalmazandó költségcsökkentés euróban 2. 3500–3999 tő/hektár között 1 426 3. 4000–4499 tő/hektár között 1 616 4. 4500–4999 tő/hektár 1 806 5. 5000 tő/hektár és a felett 2 015 2. Költségcsökkentés, ha a szőlőtőke megtámasztására nevelőpálca helyett segédhuzalt helyeztek ki A B 1. Hektáronkénti tőszám Az alkalmazandó költségcsökkentés euróban 2. 3500–3999 tő/hektár között 801 3. 4000–4499 tő/hektár között 939 4. 4500–4999 tő/hektár 1 077 5. 5000 tő/hektár és a felett 1 259 ”
- 19. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 403 Az energiaügyi miniszter 2/2025. (II. 11.) EM rendelete a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről [1] A Kormány célja, hogy az ország biztonságos ellátása érdekében fenntarthatóbbá váljon a víziközmű-ágazat működése, és hosszú távon biztosított legyen a minőségi vízszolgáltatás. [2] Ennek érdekében a módosításokkal egyszerűsödik a gördülő fejlesztési tervek elkészítése és benyújtása, valamint csökken az adminisztratív eljárások mennyisége. [3] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 160. § 12. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Közös szabályok 1. § (1) A gördülő fejlesztési terv 2. és 3. §-ban meghatározott tervrészeit – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 90/C. § (1) bekezdése szerinti ütemezésnek megfelelően – ellátási területenként, azon belül víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és víziközmű-rendszerenként csoportosítva kell elkészíteni. (2) A víziközmű-szolgáltató a gördülő fejlesztési tervben fontossági sorrendet állít fel. (3) A gördülő fejlesztési terv a benyújtás esedékessége évében január 1-jén hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedélybe foglalt víziközmű-rendszerekre terjed ki. (4) Ha a víziközmű-szolgáltató a benyújtás évének január 1. napját követően, de a kérelem benyújtását megelőzően véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik, úgy a gördülő fejlesztési terv elkészítésekor ezt az engedélyt kell figyelembe venni. (5) A beruházási tervrész, valamint a felújítási tervrész összeállításánál figyelembe kell venni a) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát, várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét; b) az ellátásbiztonságot; c) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget; d) a szerződésben vállalt kötelezettséget; e) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást; f) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét; g) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést; h) a működési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében; i) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését; j) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint k) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet. (6) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának. 2. Beruházási tervrész 2. § (1) Az új víziközmű létesítésére vagy már meglévő víziközművön végzett – a tárgyi eszközök mennyiségének, kapacitásának bővülését vagy műszaki állapotának, funkciójának, üzembiztonságának javulását eredményező – korszerűsítési tevékenységre vonatkozó beruházási tervrész I. üteme tartalmazza a) az átnézeti helyszínrajzot – a tárgyi eszközök kivételével – a megvalósítandó víziközművekről, a kapcsolódó fontosabb létesítményekről, az érintett települések, földrajzi helyek megnevezésével a méretarány és a helyrajzi szám feltüntetésével; b) a beruházás szükségességének indokolását; c) a műszaki leírást az előre látható környezeti hatások bemutatásával, a fejlesztés számszerű műszaki adatait a fejlesztés típusát jellemző mértékegységben megadva; d) a technológiai leírást és a technológiai folyamatábrát; e) a beruházás tárgyát részben vagy egészben képező vízilétesítmény, építmény szükségességét vagy megvalósíthatóságát megalapozó okirat, más hatóság által kibocsátott, hatályos engedélyek és kötelezések másolatát;
- 20. 404 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám f) a beruházás esetleges elmaradásával járó kockázatok értékelését; g) a várható beruházási költségek bemutatását részletes költségszámítással; h) a beruházás pénzügyi forrásainak bemutatását; valamint i) a beruházásnak a vonatkozó területrendezési tervvel és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel való összhangjának bemutatását. (2) A beruházási tervrész II. üteme tartalmazza: a) az átnézeti helyszínrajzot – a tárgyi eszközök kivételével – a megvalósítandó víziközművekről, a kapcsolódó fontosabb létesítményekről, az érintett települések, földrajzi helyek megnevezésével a méretarány és a helyrajzi szám feltüntetésével; b) az elvégzendő feladatokat, a főbb műszaki jellemzőket és a beruházás megvalósíthatóságának összefoglaló bemutatását, a fejlesztés számszerű műszaki adatai a fejlesztés típusát jellemző mértékegységben megadva; c) a beruházás szükségességének indokolását; d) a beruházás esetleges elmaradásával járó kockázatok értékelését; e) a beruházás becsült költségeinek bemutatását; valamint f) a beruházás pénzügyi forrásainak bemutatását. 3. Felújítási tervrész 3. § (1) A meglévő víziközművek és egyes tárgyi eszközök eredeti kapacitását, pontosságát teljesen vagy megközelítőleg visszaállító vagy azokat pótló – de mennyiségi vagy minőségi többletet nem eredményező – felújítási tevékenységre vonatkozó terv I. üteme tartalmazza a) az átnézeti helyszínrajzot – a tárgyi eszközök kivételével – a felújítási tevékenységgel érintett víziközművekről, a kapcsolódó fontosabb létesítményekről, az érintett települések, földrajzi helyek megnevezésével, a méretarány és a helyrajzi szám feltüntetésével; b) a felújítás szükségességének indokolását; c) műszaki leírást az előre látható környezeti hatások bemutatásával, a fejlesztés számszerű műszaki adatait a fejlesztés típusát jellemző mértékegységben megadva; d) a felújítás műszaki tartalmát alátámasztó számításokat; e) a felújítás szükségességét és megvalósíthatóságát megalapozó okirat, más hatóság által kibocsátott, hatályos engedélyek és kötelezések másolatát; f) a várható felújítási költségek bemutatását részletes költségszámítással; valamint g) a felújítás pénzügyi forrásainak bemutatását. (2) A felújítási tevékenységre vonatkozó terv II. üteme tartalmazza: a) az átnézeti helyszínrajzot – a tárgyi eszközök kivételével – a felújítási tevékenységgel érintett víziközművekről, a kapcsolódó fontosabb létesítményekről, az érintett települések, földrajzi helyek megnevezésével, a méretarány és a helyrajzi szám feltüntetésével; b) az elvégzendő feladatokat, a főbb műszaki jellemzőket és a felújítás megvalósíthatóságának összefoglaló bemutatását, a fejlesztés számszerű műszaki adatait a fejlesztés típusát jellemző mértékegységben megadva; c) a felújítás szükségességének indokolását; d) a felújítás esetleges elmaradásával járó kockázatok értékelését; e) a felújítás becsült költségeinek bemutatását; valamint f) a felújítás pénzügyi forrásainak bemutatását. 4. Formai követelmények 4. § (1) A gördülő fejlesztési terv Vhr. VIII/A. fejezetében, valamint a 2. és 3. §-ban meghatározott dokumentumait és az 1. és 2. melléklet szerint kitöltött táblázatot kell jóváhagyásra megküldeni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). (2) A gördülő fejlesztési tervet elektronikus úton kell benyújtani. Az elektronikus állományok vonatkozásában a Hivatal legalább 60 nappal a benyújtási határidőt megelőzően tájékoztatást tesz közzé a honlapján arról, hogy informatikai rendszeréhez mely formátumok illeszkednek.
- 21. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 405 5. Záró rendelkezések 5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 6. § Hatályát veszti a víziközművek gördülő fejlesztési terve részét képező felújítási és pótlási terv, valamint beruházási terv részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló 61/2015. (X. 21.) NFM rendelet. Lantos Lajos Csaba s. k., energiaügyi miniszter
- 22. 406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 1. melléklet a2/2025. (II. 11.) EM rendelethez Gördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra BERUHÁZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA A tervet benyújtó szervezet megnevezése: ............................................................ víziközmű-ágazat: A B C D E F G H I J K Fontossági sorrend A beruházási feladat kategóriája Beruházás megnevezése Vízjogi létesítési/ elvi engedély száma (amennyiben rendelkezésre áll) Víziközmű- rendszer megnevezése és hivatali kódja Az érintett ellátásért felelős(ök) megnevezése Tervezett nettó költség [eFt] Forrás megnevezése Megvalósítás várható időtartama Előkészítettsége a) Megvalósíthatósági Tanulmánnyal rendelkezik, vagy b) Kiviteli tervvel, engedélyes tervvel vagy ezeknek megfeleltethető tervvel rendelkezik c) Nincs előkészítve A beruházás tervezett nettó költsége a tervezési időszak ütemezése szerint [eFt] Kezdés Befejezés I. ütem II. ütem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. …
- 23. M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 407 2. melléklet a2/2025. (II. 11.) EM rendelethez Gördülő fejlesztési terv a 20… – 20… időszakra FELÚJÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA A tervet benyújtó szervezet megnevezése: ............................................................ víziközmű-ágazat: A B C D E F G H I J Fontossági sorrend A felújítási feladat kategóriája Felújítás megnevezése Vízjogi üzemeltetési/ fennmaradási engedély száma (amennyiben rendelkezésre áll) Víziközmű- rendszer megnevezése és hivatali kódja Az érintett ellátásért felelős(ök) megnevezése Tervezett nettó költség [eFt] Forrás megnevezése Megvalósítás várható időtartama A felújítás tervezett nettó költsége a tervezési időszak ütemezése szerint [eFt] Kezdés Befejezés I. ütem II. ütem 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. …
- 24. 408 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám Az európai uniós ügyekért felelős miniszter 2/2025. (II. 11.) EUM rendelete az európai uniós ügyekért felelős miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról [1] A miniszteri rendelet célja az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma honvédelmi feladataival kapcsolatos szabályok meghatározása. [2] A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (3) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya az európai uniós ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumra (a továbbiakban: Minisztérium) terjed ki. 2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje 2. § A miniszter az ágazati honvédelmi feladatok ellátása érdekében a) felügyeli a Minisztérium részére megállapított honvédelmi feladatok teljesítését, b) végzi a Minisztérium honvédelmi feladataival kapcsolatos okmányainak összeállítását, rendszeres felülvizsgálatát, módosítását, valamint a Minisztérium honvédelmi felkészítését, c) közreműködik a védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásában, valamint a védelmi és biztonsági felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok összeállításában, d) végrehajtja a honvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon történő részvétellel összefüggő minisztériumi feladatokat, e) kialakítja és működteti az ágazati védelmi és biztonsági tervezés rendszerét, végrehajtja a gazdaságfelkészítés, valamint a meghagyással kapcsolatos tárcaszintű feladatokat, f) összehangolja a Minisztérium ágazati honvédelmi feladatait, összehangolja továbbá a Minisztérium honvédelmi feladatai vonatkozásában a védelmi és biztonsági igazgatási szervekkel való együttműködést, g) hozzájárul a védelmi és biztonsági célú tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspont kialakításához, h) részt vesz a polgári felkészültség feladatainak ellátásában, i) képviselőt jelöl ki a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportba, j) felelős a Minisztérium honvédelmi intézkedési tervének elkészítéséért, k) közreműködik a különleges jogrendi időszakokra vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában, azok végrehajtásának koordinálásában, l) adatszolgáltatást nyújt a védelemgazdasági alapterv összeállítása során, és gondoskodik az ehhez kapcsolódó adatgyűjtésről, a szükséges adatoknak, dokumentumoknak a védelemgazdaság központi tervező szervének történő továbbításáról, és m) gondoskodik a honvédelmi feladatok végrehajtását koordináló minisztériumi szervezeti egység kijelöléséről. 3. § A Minisztérium a honvédelmi feladatai teljesítése során együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel. 3. A honvédelmi intézkedési terv 4. § (1) A Minisztérium honvédelmi intézkedési tervét a miniszter hagyja jóvá. (2) A honvédelmi intézkedési terv tartalmazza a különleges jogrendi működés, valamint a katonai válságkezelés elrendelésének időszakára vonatkozó, a honvédelmi feladatok ellátását rendkívüli körülmények között is biztosító, a személyi és anyagi erőforrásokra is kiterjedő riasztási és működési szabályokat.
- 25. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 409 (3) A honvédelmi intézkedési terv a) a Minisztérium sajátosságainak megfelelő működési szabályokról rendelkező részből és b) a személyi és anyagi erőforrásokat bemutató részből áll. (4) A miniszter gondoskodik a) a honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, b) arról, hogy a honvédelmi intézkedési terv végrehajtásában részt vevő személyi állomány a honvédelmi intézkedési tervet megismerje, valamint begyakorolja, és c) arról, hogy a honvédelmi intézkedési terv végrehajtását biztosító erők és eszközök rendelkezésre álljanak. 4. Felkészülés a különleges jogrend és a katonai válságkezelés idején végrehajtandó feladatokra 5. § A miniszter különleges jogrend és a katonai válságkezelés idején végrehajtandó feladatok ellátására történő felkészülés érdekében gondoskodik a) a Minisztériumon belüli riasztási-értesítési rendszer megszervezéséről és b) a szükséges informatikai háttér biztosításáról, így különösen a minősített informatikai rendszerek fenntartásáról. 6. § (1) Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: EU ÁK) védelmi tervezési rendszerének kialakítását és működtetését az EU ÁK vezetője saját hatáskörben látja el. (2) Az EU ÁK vészhelyzeti és evakuációs tervének végrehajtásáért felelős szerveit, személyeit az EU ÁK vezetője jelöli ki. 5. Az EU ÁK vonatkozásában a meghagyásra vonatkozó szabályok 7. § Az EU ÁK-nál ellátott feladatkörökre és munkakörökre vonatkozóan a meghagyási névjegyzékbe kijelölésre vonatkozó javaslatot az EU ÁK vezetője állítja össze, és küldi meg a miniszter részére. 6. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Bóka János s. k., európai uniós ügyekért felelős miniszter Az igazságügyi miniszter 1/2025. (II. 11.) IM rendelete az igazságügyi miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (3) bekezdés a), b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. §-ában és az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. ágazat: az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) és az ágazathoz tartozó szervezetek, 2. ágazathoz tartozó szervezet: az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása, felügyelete, alapítói joggyakorlása vagy tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szerv,
- 26. 410 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 3. különleges működési rend: a hadiállapot vagy az összehangolt védelmi tevékenység időszakában az ágazat működése érdekében bevezetett különleges működési rendszabályok rendszere, 4. védett külügyi hálózat IM végpontja: a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett, minősített adat továbbítására szolgáló informatikai rendszer IM-ben üzemeltetett végpontja, 5. Magyar Honvédség Védett Vezetési és Irányítási Rendszer IM végpontja: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által működtetett, minősített adat továbbítására szolgáló informatikai rendszer IM-ben üzemeltetett végpontja. 2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje 2. § (1) A miniszter az ágazati honvédelmi igazgatási feladatok ellátása, a feladatok végrehajtásának megszervezése és irányítása érdekében gondoskodik az IM a) különleges működési rend esetén való működőképességének fenntartására vonatkozó Honvédelmi Intézkedési Terv elkészítéséről, valamint az ezek végrehajtásához szükséges humán- és anyagi erőforrásigények felméréséről és meghatározásáról, b) meghagyási, képzési, gyakorlatozási és értékelési feladatainak ellátásáról, c) az a) és b) pontban foglalt feladatok tervezésével, végrehajtásával és értékelésével összefüggő szervezeti, ágazati és külső együttműködésének ellátásáról, d) honvédelmi, valamint védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatainak végrehajtásáról. (2) A miniszter közreműködik az ágazathoz tartozó szervezetek honvédelmi tervezési rendszerének az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kialakításában, működtetésében, valamint a meghagyással kapcsolatos feladatok ellátásában. 3. § A miniszter az ágazat honvédelmi feladatainak végrehajtása érdekében, az ágazat feladat- és hatáskörét meghaladó érintettség esetén az adott feladat ellátásához szükséges feladat- és hatáskörrel, valamint erre megfelelő képzettségű személyi és alkalmas eszközállománnyal rendelkező központi államigazgatási szervek, honvédelmi szervezetek és központi kormányzati szolgáltató szervezetek bevonásával gondoskodik a) az ágazati honvédelmi célú tervdokumentumok tartalmának alkalmazásáról, b) az ágazathoz tartozó szervezetek vezetőinek javaslatai alapján a szükséges mértékű személyi és eszközállomány átcsoportosításáról, c) az IM központi épületében a védett külügyi hálózat és a Magyar Honvédség Védett Vezetési és Irányítási Rendszer IM végpontjának működtetéséhez szükséges feltételek biztosításáról, d) a vagyon- és személyvédelemhez, valamint az iratanyagok biztonságba helyezéséhez szükséges feltételek biztosításáról, e) az ágazat értesítési-riasztási rendszerének működtetéséről, valamint az ügyeleti szolgálatok váltásos rendszerben történő működtetéséről, f) az ágazat Nemzeti Intézkedések Gyűjteményében meghatározott feladatainak végrehajtására történő felkészítéséről, g) az ágazat befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatainak az ellátásáról, h) az ágazat által vezetett nyilvántartások védelméről és azok rendelkezésre állásáról, i) az elektronikus információs rendszerekben tárolt adatok, eszközök biztonságba helyezéséhez, valamint a különleges működési rend idején történő működtetésük biztosítása érdekében végrehajtandó időszaki feladatok ellátásáról, j) az ágazatban a honvédelmi célú intézkedési tervezéshez kapcsolódó jogszabályi előírások betartatásáról, k) az ágazatot érintő informatikai biztonsági feladatok ellátásáról. 4. § A miniszter a) gondoskodik az IM képviseletéről a Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoportban (a továbbiakban: HIKOM), b) figyelemmel kíséri az ágazat honvédelmi feladatainak teljesítését, c) figyelemmel kíséri az ágazathoz tartozó szervezeteknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) által vezetett válságkezelési gyakorlaton, valamint az egyéb honvédelmi gyakorlaton való részvételét, d) a HIKOM útján részt vesz a nemzeti és a NATO műveleti tervezés IM-et érintő feladataiban, és
- 27. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 411 e) ellátja a honvédelmi, valamint védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatokat, és gondoskodik az e célra jóváhagyott költségvetési források felhasználásáról szóló beszámoló tervezetének, valamint a honvédelmi, továbbá a védelmi és biztonsági felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok és költségvetési igények tervezetének összeállításáról. 5. § (1) Az ágazathoz tartozó szervezet vezetője kijelöli az ágazathoz tartozó szervezet honvédelmi feladatai végrehajtásáért felelős személyt vagy szervezeti egységet. (2) Az IM szervezetében a honvédelmi feladatok végrehajtására kijelölt szervezeti egység a 2. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban közreműködik az ágazat honvédelmi feladatainak teljesítésében, amelynek keretében a) figyelemmel kíséri az ágazathoz tartozó szervezetnél a honvédelmi intézkedési tervdokumentumok összeállítását, felülvizsgálatát, módosítását, b) figyelemmel kíséri az ágazathoz tartozó szervezet honvédelmi célú, valamint egyéb válságkezelési gyakorlatokon való részvételét, c) közreműködik az ágazatot érintő honvédelmi feladatok tervezési rendszerének kialakításában, működtetésében, d) közreműködik az ágazat befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatainak az ellátásában. 3. Honvédelmi Intézkedési Terv 6. § (1) Az IM Honvédelmi Intézkedési Tervet (a továbbiakban: Intézkedési Terv) készít, amit a miniszter hagy jóvá. (2) A miniszter intézkedik a) az Intézkedési Terv kiadásáról, rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról, b) az Intézkedési Terv végrehajtásában érintett állomány elméleti és gyakorlati felkészítéséről, c) az Intézkedési Terv végrehajtását biztosító eszközök rendelkezésre állásáról. 4. A meghagyással kapcsolatos ágazati feladatok 7. § (1) Az ágazathoz tartozóan meghagyásba bevont szervek a Mádl Ferenc Jogi Összehasonlító Intézet és az MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (2) Az ágazathoz tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 614/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján meghagyásba bevont szerv vezetője köteles tájékoztatni a minisztert minden olyan változásról, ami jelentős kihatással van a szervezet különleges működési rend idején elvégzendő feladatainak végrehajtására, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül. (3) A meghagyási tevékenység végrehajtásáért a meghagyásba bevont szervezet vezetője felelős. 5. A honvédelemben közreműködő szerv 8. § Az MKIFK Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság honvédelemben közreműködő szerv, amely e rendelet alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles. 6. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. § Hatályát veszti az igazságügyi miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 9/2015. (IV. 30.) IM rendelet. Dr. Tuzson Bence s. k., igazságügyi miniszter
- 28. 412 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám A külgazdasági és külügyminiszter 5/2025. (II. 11.) KKM rendelete a tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet módosításáról A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 139. § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) E rendelet hatálya a vonatkozó rendelkezések tekintetében kiterjed továbbá a) a miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőire, b) a miniszter által irányított, továbbá a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság munkavállalóira.” 2. § A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A regionális gazdasági igazgató feladatkört magában foglaló diplomata tartós külszolgálati munkakör betöltésének (1) bekezdésben meghatározottakon túli további feltétele a) az alábbi végzettség vagy képesítés megléte: aa) felsőoktatásban gazdaságtudományi területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett felsőfokú végzettség vagy szakirányú továbbképzés, ab) jogász felsőfokú végzettség vagy ac) nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi tanulmányok, nemzetközi és európai közszolgálati szakon vagy e szakoknak teljes mértékben megfeleltethető területen, illetve jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettség, valamint pénzügyi-számviteli, közgazdasági, illetve könyvelés és adózás vagy pénzügy, bank és biztosítási képzési terület alá tartozó szakképesítés, b) a Minisztérium által szervezett, külképviseletek gazdálkodásáról szóló felkészítés keretében biztosított képzésen való részvétel és a kapcsolódó képzés és vizsga megfelelt eredménnyel történő teljesítése, valamint c)„B”kategóriájú vezetői engedély megléte.” 3. § (1) A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A benyújtott pályázatokról) „b) vezetői, illetve beosztott diplomata tartós külszolgálati munkakörök esetén a miniszter vagy az általa írásban kijelölt politikai vagy szakmai felsővezető” (dönt.) (2) A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 10. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1b) Ha egy pályázó több, egy időben beadott pályázata alapján, több meghirdetett külszolgálati munkakör betöltésére is kiválasztásra kerül, úgy – az (1) bekezdés szerinti döntéshozó eltérő döntése kivételével – az időben korábban meghozott első döntés az irányadó, és a pályázó másik pályázatát figyelembe venni nem lehet, azt kiesettnek kell tekinteni.” 4. § A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
- 29. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 413 „(5) E rendeletnek a tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet módosításáról szóló 5/2025. (II. 11.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – a 7. § (8) bekezdés Módr3.-mal módosított h) pont ha) alpontja kivételével – a Módr3. hatálybalépését követően kiírásra kerülő tartós külszolgálati álláspályázat, kijelölési döntés, valamint tartós külszolgálati munkakör betöltése esetében kell alkalmazni.” 5. § A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 6. § A tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 1. 1. § (3) bekezdésében a „hatálya nem” szövegrész helyébe a „hatálya, amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, nem” szöveg és a „2016. évi LXXIII. törvény” szövegrész helyébe a „2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.)”szöveg, 2. 3. § (1a) bekezdésében az„ellátó diplomata”szövegrész helyébe az„ellátó beosztott diplomata”szöveg, 3. 3. § (3) bekezdésében a „külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.)”szövegrész helyébe a„Külszoltv.”szöveg, 4. 4. § (1) bekezdésében a„határidőre”szövegrész helyébe a„határidőig”szöveg, 5. 5. § (2) bekezdésében az„eredménytelen, a”szövegrész helyébe az„eredménytelen, akkor a”szöveg, 6. 5. § (3) bekezdésében az„e rendelet”szövegrész helyébe az„ , az”szöveg, 7. 6. § (1) bekezdésében a „munkakört a zártkörű” szövegrész helyébe a „munkakört kijelöléssel is betöltheti, vagy a zárt körű”szöveg, 8. 6. § (2) bekezdésében a„munkakört a”szövegrész helyébe a„munkakört kijelöléssel is betöltheti, vagy a”szöveg, 9. 7. § (2a) bekezdésében a„(2) bekezdés”szövegrész helyébe a„(2) és (8) bekezdés”szöveg, 10. 7. § (7) bekezdésében az„ellátó diplomata”szövegrész helyébe az„ellátó beosztott diplomata”szöveg, 11. 7. § (7a) bekezdésében az„ellátó diplomata”szövegrészek helyébe az„ellátó beosztott diplomata”szöveg, 12. 7. § (7a) bekezdés a) pontjában a„2”szövegrész helyébe a„két”szöveg, 13. 7. § (8) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „vagy azzal” szövegrész helyébe a „vagy jogszabály alapján azzal” szöveg, 14. 7. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „pénzügyi-számviteli szakképesítés” szövegrész helyébe a „pénzügyi-számviteli, közgazdasági, illetve könyvelés és adózás vagy pénzügy, bank és biztosítási képzési terület alá tartozó szakképesítés”szöveg, 15. 7. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „vagy azzal” szövegrész helyébe a „vagy jogszabály alapján azzal” szöveg, 16. 7. § (8) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „pénzügyi-számviteli szakképesítés” szövegrész helyébe a „pénzügyi-számviteli, közgazdasági, illetve könyvelés és adózás vagy pénzügy, bank és biztosítási képzési terület alá tartozó szakképesítés”szöveg, 17. 7. § (8) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „vagy azzal” szövegrész helyébe a „vagy jogszabály alapján azzal” szöveg, 18. 7. § (8) bekezdés d) pont da) alpontjában a „szervezeti egységénél” szövegrész helyébe az „önálló szervezeti egységnél”szöveg, 19. 7. § (8) bekezdés d) pont db) alpontjában az „állami vagy állami nyelvvizsgával egyenértékű,” szövegrész helyébe az „államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű, okirattal igazolt,”szöveg, 20. 7. § (8) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „szervezeti egységénél” szövegrész helyébe az „önálló szervezeti egységnél”szöveg, 21. 7. § (8) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „szervezeti egysége” szövegrész helyébe az „önálló szervezeti egysége”szöveg, 22. 7. § (8) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „vagy azzal” szövegrész helyébe a „vagy jogszabály alapján azzal” szöveg, 23. 7. § (8) bekezdés f) pont fb) alpontjában a„nyelvvizsgával egyenértékű” szövegrész helyébe a„nyelvvizsgával jogszabály alapján egyenértékű”szöveg,
- 30. 414 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 24. 7. § (8) bekezdés g) pont gb) alpontjában a„nyelvvizsgával egyenértékű”szövegrész helyébe a„nyelvvizsgával jogszabály alapján egyenértékű”szöveg, 25. 7. § (8) bekezdés g) pont gc) alpontjában a„vizsga;”szövegrész helyébe a„szakvizsga;”szöveg, 26. 7. § (8) bekezdés h) pontjában a „gépkocsivezető tartós” szövegrész helyébe a „külképviselet-vezetői gépkocsivezető, illetve gépkocsivezető tartós”szöveg, 27. 7. § (8) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „érettségi végzettség” szövegrész helyébe a „középszintű szakképesítés”szöveg, 28. 7. § (8) bekezdés h) pont hd) alpontjában a„nyelvvizsgával egyenértékű”szövegrész helyébe a„nyelvvizsgával jogszabály alapján egyenértékű”szöveg, 29. 7. § (8) bekezdés i) pont ic) alpontjában a „nyelvvizsgával egyenértékű” szövegrész helyébe a „nyelvvizsgával jogszabály alapján egyenértékű”szöveg, 30. 7. § (8) bekezdés j) pont jb) alpontjában a„nyelvvizsgával egyenértékű” szövegrész helyébe a„nyelvvizsgával jogszabály alapján egyenértékű”szöveg, 31. 7. § (9) bekezdésében a „teljesíti.” szövegrész helyébe a „teljesíti, azzal, hogy ezen rendelkezés megfelelően alkalmazandó a kijelölési döntés esetén is.”szöveg, 32. 8. § (3) bekezdés c) pontjában a„szerv vezetője véleményét”szövegrész helyébe a„szerv vezetője vagy a szerv részéről a pályázó felett a munkáltatói jogkör gyakorlója véleményét”szöveg, 33. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „szerv vezetője véleményét.” szövegrész helyébe a „szerv vezetője vagy a szerv részéről a pályázó felett a munkáltatói jogkör gyakorlója véleményét.”szöveg, 34. 10. § (1a) bekezdésében a „minisztériummal” szövegrész helyébe a „Minisztériummal” szöveg és a „betöltő kormánytisztviselőket” szövegrész helyébe a „betöltő szakmai felsővezetőket és szakmai vezető kormánytisztviselőket”szöveg, 35. 10. § (4) és (5) bekezdésében a„minisztérium”szövegrész helyébe a„Minisztérium”szöveg lép. 7. § Hatályát veszti a tartós külszolgálati pályázati rendszerről, valamint a kihelyező szerv által támasztott szakmai követelmények és azok teljesítésének részletes szabályairól szóló 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelet 7. § (2) bekezdésében a„vezetői, diplomata, illetve konzuli feladatot ellátó diplomata”szövegrész. 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter 1. melléklet az 5/2025. (II. 11.) KKM rendelethez „1. melléklet a 6/2017. (VII. 10.) KKM rendelethez Hivatalos és munkanyelvek a bilaterális külképviseleteken és a nem önálló képviseleteken, irodákon A B C 1. Ország Hivatalos nyelv Munkanyelv 2. Albánia albán angol, olasz 3. Algéria arab francia 4. Angola portugál portugál, angol 5. Argentína spanyol spanyol 6. Ausztrália angol angol 7. Ausztria német német, angol 8. Azerbajdzsán azeri orosz, angol 9. Banglades bengáli angol 10. Belarusz Köztársaság belorusz, orosz orosz, angol
- 31. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 415 11. Belgium francia, holland, német francia, angol 12. Bosznia-Hercegovina bosnyák, horvát, szerb angol 13. Brazília portugál portugál, spanyol 14. Bulgária bolgár angol, bolgár, orosz 15. Chile spanyol spanyol 16. Ciprus görög angol 17. Csád francia, arab francia, arab 18. Csehország cseh angol, cseh, szlovák, német 19. Dánia dán angol 20. Dél-afrikai Köztársaság angol angol 21. Ecuador spanyol spanyol 22. Egyesült Arab Emírségek arab angol 23. Egyiptom arab angol 24. Elefántcsontpart francia francia 25. Észtország észt angol 26. Etiópia amhara, angol angol 27. Finnország finn, svéd angol 28. Franciaország francia francia 29. Fülöp-szigetek filippínó (tagalog), angol angol 30. Georgia grúz angol, orosz 31. Ghána angol angol 32. Görögország görög angol 33. Hollandia holland angol 34. Horvátország horvát angol, horvát, szerb 35. India hindi angol 36. Indonézia indonéz angol 37. Irak arab, kurd angol, arab 38. Irán perzsa angol 39. Írország angol, ír angol 40. Izrael héber angol 41. Japán japán angol 42. Jordánia arab angol 43. Kambodzsa khmer angol 44. Kanada angol, francia angol, francia 45. Katar arab angol 46. Kazahsztán kazah, orosz orosz, angol 47. Kenya angol, szuahéli angol 48. Kína kínai angol 49. Kirgizisztán kirgiz, orosz kirgiz, orosz 50. Kolumbia spanyol spanyol 51. Kongói Demokratikus Köztársaság francia francia 52. Koreai Köztársaság koreai angol 53. Koszovó albán, szerb angol 54. Kuba spanyol spanyol 55. Kuvait arab angol 56. Laosz lao angol 57. Lengyelország lengyel angol, lengyel
- 32. 416 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 58. Lettország lett angol 59. Libanon arab francia, angol 60. Líbia arab angol 61. Litvánia litván angol 62. Luxemburg luxemburgi német, francia, angol 63. Észak-Macedónia macedón angol 64. Malajzia maláj angol 65. Marokkó arab francia 66. Málta máltai, angol angol 67. Mexikó spanyol spanyol 68. Moldova moldovai angol, orosz, román 69. Mongólia mongol angol, orosz 70. Montenegró montenegrói angol, szerb 71. Nagy-Britannia angol angol 72. Németország német német 73. Nigéria angol angol 74. Norvégia norvég angol 75. Olaszország olasz olasz 76. Omán arab angol 77. Oroszország orosz orosz, angol 78. Örményország örmény orosz, angol 79. Pakisztán angol, urdu angol 80. Palesztina arab angol 81. Panama spanyol spanyol, angol 82. Peru spanyol spanyol 83. Portugália portugál angol, portugál 84. Románia román angol, román, francia 85. Ruanda francia, angol francia, angol 86. Spanyolország spanyol, katalán spanyol 87. Svájc francia, német, olasz német, francia, angol, olasz 88. Svédország svéd angol 89. Szaúd-Arábia arab angol, arab 90. Szenegál francia francia, wolof 91. Szerbia szerb angol 92. Szingapúr angol, maláj, mandarin, tamil angol 93. Szíria arab angol, francia 94. Szlovákia szlovák angol, szlovák, cseh, német 95. Szlovénia szlovén angol, szlovén 96. Tanzánia angol, szuahéli angol 97. Thaiföld thai angol 98. Törökország török angol 99. Tunézia arab francia 100. Uganda angol, szuahéli angol 101. Új-Zéland angol, maori angol 102. Ukrajna ukrán angol, orosz 103. Uruguay spanyol spanyol 104. USA angol angol
- 33. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 417 105. Üzbegisztán üzbég orosz, angol 106. Vatikán olasz olasz, angol, francia 107. Vietnám vietnámi angol 108. Zambia angol angol ” A nemzetgazdasági miniszter 1/2025. (II. 11.) NGM rendelete a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről [1] Kiemelt cél a 2025. évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegének közzététele. [2] A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 78. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét az 1. melléklet tartalmazza. 2. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet 2026. december 31-én hatályát veszti. Nagy Márton István s. k., nemzetgazdasági miniszter 1. melléklet az 1/2025. (II. 11.) NGM rendelethez A települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összege A B C 1 Vármegye Önkormányzat Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összege forintban 2 Budapest Budapest 89 114 500 995 3 Budapest Budapest I. kerület 1 139 516 082 4 Budapest Budapest II. kerület 3 734 193 127 5 Budapest Budapest III. kerület 5 276 218 688 6 Budapest Budapest IV. kerület 4 632 463 614 7 Budapest Budapest V. kerület 1 019 375 904 8 Budapest Budapest VI. kerület 1 910 483 654 9 Budapest Budapest VII. kerület 2 517 944 753 10 Budapest Budapest VIII. kerület 2 719 761 512 11 Budapest Budapest IX. kerület 2 745 388 676 12 Budapest Budapest X. kerület 3 575 234 466 13 Budapest Budapest XI. kerület 5 199 089 399
- 34. 418 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 14 Budapest Budapest XII. kerület 2 098 326 577 15 Budapest Budapest XIII. kerület 4 216 974 390 16 Budapest Budapest XIV. kerület 5 315 097 884 17 Budapest Budapest XV. kerület 3 891 489 682 18 Budapest Budapest XVI. kerület 3 018 447 566 19 Budapest Budapest XVII. kerület 3 366 268 540 20 Budapest Budapest XVIII. kerület 4 999 934 758 21 Budapest Budapest XIX. kerület 2 618 459 166 22 Budapest Budapest XX. kerület 2 623 611 299 23 Budapest Budapest XXI. kerület 3 708 239 970 24 Budapest Budapest XXII. kerület 2 388 240 743 25 Budapest Budapest XXIII. kerület 1 068 908 294 26 Baranya Pécs 4 560 363 356 27 Baranya Bóly 157 498 692 28 Baranya Harkány 1 184 943 29 Baranya Komló 8 834 199 30 Baranya Kozármisleny 12 625 619 31 Baranya Mágocs 39 096 782 32 Baranya Mohács 376 435 833 33 Baranya Pécsvárad 24 098 758 34 Baranya Sásd 9 320 605 35 Baranya Sellye 196 302 249 36 Baranya Szigetvár 131 655 241 37 Baranya Villány 55 432 976 38 Baranya Beremend 111 771 656 39 Baranya Alsómocsolád 55 615 718 40 Baranya Babarc 19 347 347 41 Baranya Bár 1 466 327 42 Baranya Belvárdgyula 15 011 479 43 Baranya Bikal 5 582 537 44 Baranya Birján 12 775 283 45 Baranya Bükkösd 4 462 466 46 Baranya Cserkút 80 819 406 47 Baranya Drávaszabolcs 72 116 48 Baranya Gyöngyösmellék 383 152 524 49 Baranya Hásságy 3 000 815 50 Baranya Hidas 558 858 51 Baranya Himesháza 8 452 517 52 Baranya Hobol 6 095 384 53 Baranya Kacsóta 11 962 034 54 Baranya Keszü 2 512 424 55 Baranya Kétújfalu 240 889 096 56 Baranya Királyegyháza 84 006 607 57 Baranya Kökény 24 538 896
- 35. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 419 58 Baranya Kölked 1 440 817 59 Baranya Kővágószőlős 34 220 771 60 Baranya Magyarszék 2 298 107 61 Baranya Mánfa 684 768 62 Baranya Monyoród 2 202 116 63 Baranya Nagynyárád 117 777 64 Baranya Olasz 9 443 711 65 Baranya Orfű 1 791 941 66 Baranya Palotabozsok 15 766 042 67 Baranya Pécsudvard 1 420 018 68 Baranya Pellérd 40 779 463 69 Baranya Sátorhely 1 275 677 70 Baranya Szajk 22 754 072 71 Baranya Szederkény 32 974 313 72 Baranya Várad 60 073 687 73 Baranya Vásárosdombó 1 607 337 74 Baranya Véménd 7 024 394 75 Baranya Versend 2 992 362 76 Baranya Zádor 6 896 523 77 Bács-Kiskun Kecskemét 6 939 201 850 78 Bács-Kiskun Baja 817 801 735 79 Bács-Kiskun Dunavecse 75 786 206 80 Bács-Kiskun Hajós 3 959 720 81 Bács-Kiskun Jánoshalma 909 811 82 Bács-Kiskun Kalocsa 96 513 825 83 Bács-Kiskun Kecel 14 218 233 84 Bács-Kiskun Kerekegyháza 79 753 989 85 Bács-Kiskun Kiskőrös 348 733 204 86 Bács-Kiskun Kiskunfélegyháza 677 939 589 87 Bács-Kiskun Kiskunhalas 243 836 860 88 Bács-Kiskun Kiskunmajsa 161 227 267 89 Bács-Kiskun Kunszentmiklós 160 973 729 90 Bács-Kiskun Lajosmizse 269 191 834 91 Bács-Kiskun Mélykút 39 212 165 92 Bács-Kiskun Solt 129 625 837 93 Bács-Kiskun Soltvadkert 176 475 806 94 Bács-Kiskun Szabadszállás 10 563 890 95 Bács-Kiskun Tiszakécske 748 230 932 96 Bács-Kiskun Tompa 17 500 914 97 Bács-Kiskun Bácsbokod 58 053 667 98 Bács-Kiskun Bugac 596 649 99 Bács-Kiskun Dunapataj 3 719 942 100 Bács-Kiskun Lakitelek 39 736 957 101 Bács-Kiskun Sükösd 1 435 613
- 36. 420 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 102 Bács-Kiskun Akasztó 20 211 154 103 Bács-Kiskun Apostag 5 743 726 104 Bács-Kiskun Balotaszállás 23 611 829 105 Bács-Kiskun Bócsa 90 759 931 106 Bács-Kiskun Borota 7 405 805 107 Bács-Kiskun Bugacpusztaháza 4 733 056 108 Bács-Kiskun Császártöltés 20 137 129 109 Bács-Kiskun Csátalja 677 437 110 Bács-Kiskun Csávoly 14 920 545 111 Bács-Kiskun Csengőd 2 462 979 112 Bács-Kiskun Dunaegyháza 7 062 560 113 Bács-Kiskun Dunaszentbenedek 236 892 114 Bács-Kiskun Fajsz 6 702 362 115 Bács-Kiskun Felsőlajos 102 538 209 116 Bács-Kiskun Foktő 114 112 035 117 Bács-Kiskun Fülöpháza 458 301 118 Bács-Kiskun Harkakötöny 103 541 119 Bács-Kiskun Helvécia 30 965 668 120 Bács-Kiskun Homokmégy 204 405 121 Bács-Kiskun Imrehegy 618 039 122 Bács-Kiskun Jakabszállás 12 221 113 123 Bács-Kiskun Kelebia 38 077 017 124 Bács-Kiskun Kömpöc 541 245 125 Bács-Kiskun Kunfehértó 63 967 680 126 Bács-Kiskun Kunpeszér 4 407 267 127 Bács-Kiskun Kunszállás 39 518 465 128 Bács-Kiskun Nemesnádudvar 20 222 717 129 Bács-Kiskun Nyárlőrinc 127 400 809 130 Bács-Kiskun Petőfiszállás 21 232 932 131 Bács-Kiskun Pirtó 32 040 551 132 Bács-Kiskun Soltszentimre 955 388 133 Bács-Kiskun Szalkszentmárton 22 439 095 134 Bács-Kiskun Szank 54 040 226 135 Bács-Kiskun Szentkirály 77 087 804 136 Bács-Kiskun Tabdi 16 698 098 137 Bács-Kiskun Tass 17 489 425 138 Bács-Kiskun Tázlár 13 886 474 139 Bács-Kiskun Városföld 93 436 897 140 Bács-Kiskun Zsana 140 430 462 141 Békés Békéscsaba 1 712 732 457 142 Békés Füzesgyarmat 136 213 562 143 Békés Gyomaendrőd 67 905 728 144 Békés Gyula 115 922 107 145 Békés Körösladány 148 381 872
- 37. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 421 146 Békés Medgyesegyháza 6 808 617 147 Békés Mezőberény 9 254 171 148 Békés Mezőhegyes 65 048 107 149 Békés Mezőkovácsháza 8 652 391 150 Békés Orosháza 602 817 906 151 Békés Sarkad 21 357 778 152 Békés Szarvas 297 353 688 153 Békés Szeghalom 84 180 920 154 Békés Tótkomlós 10 750 567 155 Békés Békésszentandrás 10 132 639 156 Békés Csabacsűd 2 508 185 157 Békés Dombegyház 28 220 882 158 Békés Kétegyháza 2 285 284 159 Békés Nagyszénás 6 505 397 160 Békés Biharugra 2 750 052 161 Békés Gerendás 527 716 162 Békés Hunya 28 951 670 163 Békés Kamut 506 644 164 Békés Kardos 42 823 739 165 Békés Kardoskút 75 097 191 166 Békés Kaszaper 16 986 279 167 Békés Körösújfalu 114 445 168 Békés Lőkösháza 22 690 324 169 Békés Murony 14 430 445 170 Békés Nagybánhegyes 1 007 768 171 Békés Nagykamarás 823 731 172 Békés Örménykút 19 184 473 173 Békés Pusztaföldvár 640 498 174 Békés Telekgerendás 33 844 624 175 Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc 5 306 141 952 176 Borsod-Abaúj-Zemplén Alsózsolca 57 569 016 177 Borsod-Abaúj-Zemplén Encs 48 113 597 178 Borsod-Abaúj-Zemplén Felsőzsolca 115 788 684 179 Borsod-Abaúj-Zemplén Kazincbarcika 1 375 308 678 180 Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőcsát 68 561 054 181 Borsod-Abaúj-Zemplén Mezőkövesd 354 575 233 182 Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd 58 453 230 183 Borsod-Abaúj-Zemplén Pálháza 16 022 980 184 Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóbábony 222 210 134 185 Borsod-Abaúj-Zemplén Sárospatak 124 617 165 186 Borsod-Abaúj-Zemplén Sátoraljaújhely 445 353 898 187 Borsod-Abaúj-Zemplén Szerencs 143 245 404 188 Borsod-Abaúj-Zemplén Szikszó 527 687 673 189 Borsod-Abaúj-Zemplén Tiszaújváros 2 845 432 711
- 38. 422 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 190 Borsod-Abaúj-Zemplén Tokaj 19 666 518 191 Borsod-Abaúj-Zemplén Szirmabesenyő 373 273 964 192 Borsod-Abaúj-Zemplén Bekecs 338 455 193 Borsod-Abaúj-Zemplén Berente 752 500 687 194 Borsod-Abaúj-Zemplén Bodrogkeresztúr 21 105 928 195 Borsod-Abaúj-Zemplén Bodrogkisfalud 11 210 029 196 Borsod-Abaúj-Zemplén Bodrogolaszi 184 289 197 Borsod-Abaúj-Zemplén Bogács 2 466 490 198 Borsod-Abaúj-Zemplén Borsodivánka 7 167 026 199 Borsod-Abaúj-Zemplén Borsodszirák 4 639 806 200 Borsod-Abaúj-Zemplén Bőcs 84 530 614 201 Borsod-Abaúj-Zemplén Bükkábrány 116 627 661 202 Borsod-Abaúj-Zemplén Göncruszka 214 925 203 Borsod-Abaúj-Zemplén Hejőkürt 117 577 163 204 Borsod-Abaúj-Zemplén Hejőpapi 37 737 073 205 Borsod-Abaúj-Zemplén Igrici 791 889 206 Borsod-Abaúj-Zemplén Kistokaj 33 651 661 207 Borsod-Abaúj-Zemplén Mád 15 836 765 208 Borsod-Abaúj-Zemplén Mályi 23 286 322 209 Borsod-Abaúj-Zemplén Nemesbikk 3 346 376 210 Borsod-Abaúj-Zemplén Sajóivánka 7 173 023 211 Borsod-Abaúj-Zemplén Sajókaza 1 160 215 212 Borsod-Abaúj-Zemplén Sajószöged 50 491 195 213 Borsod-Abaúj-Zemplén Szin 243 423 214 Borsod-Abaúj-Zemplén Tállya 28 706 410 215 Borsod-Abaúj-Zemplén Tarcal 2 763 036 216 Borsod-Abaúj-Zemplén Tardona 115 818 603 217 Borsod-Abaúj-Zemplén Tolcsva 6 646 249 218 Borsod-Abaúj-Zemplén Vadna 2 152 545 219 Borsod-Abaúj-Zemplén Vatta 61 002 416 220 Csongrád-Csanád Szeged 5 112 544 796 221 Csongrád-Csanád Csanádpalota 424 051 222 Csongrád-Csanád Csongrád 421 873 741 223 Csongrád-Csanád Hódmezővásárhely 577 192 626 224 Csongrád-Csanád Kistelek 171 624 737 225 Csongrád-Csanád Makó 400 204 457 226 Csongrád-Csanád Mórahalom 153 493 494 227 Csongrád-Csanád Szentes 597 059 781 228 Csongrád-Csanád Algyő 639 259 959 229 Csongrád-Csanád Balástya 57 698 177 230 Csongrád-Csanád Csengele 43 761 294 231 Csongrád-Csanád Deszk 3 534 402 232 Csongrád-Csanád Domaszék 12 657 988 233 Csongrád-Csanád Fábiánsebestyén 926 918
- 39. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 423 234 Csongrád-Csanád Felgyő 32 568 770 235 Csongrád-Csanád Forráskút 22 920 490 236 Csongrád-Csanád Kübekháza 4 413 834 237 Csongrád-Csanád Magyarcsanád 261 415 238 Csongrád-Csanád Mártély 26 936 251 239 Csongrád-Csanád Öttömös 868 831 240 Csongrád-Csanád Pusztaszer 518 973 241 Csongrád-Csanád Röszke 51 886 214 242 Csongrád-Csanád Szatymaz 94 604 495 243 Csongrád-Csanád Újszentiván 3 083 661 244 Csongrád-Csanád Üllés 10 377 022 245 Csongrád-Csanád Zsombó 6 169 461 246 Fejér Székesfehérvár 8 722 966 638 247 Fejér Adony 49 592 924 248 Fejér Bicske 704 321 466 249 Fejér Dunaújváros 1 722 068 986 250 Fejér Enying 5 971 585 251 Fejér Ercsi 309 358 529 252 Fejér Gárdony 8 735 978 253 Fejér Martonvásár 40 901 318 254 Fejér Mór 790 602 971 255 Fejér Polgárdi 42 640 439 256 Fejér Sárbogárd 25 288 065 257 Fejér Lajoskomárom 4 960 568 258 Fejér Lepsény 11 573 425 259 Fejér Mezőfalva 12 332 473 260 Fejér Seregélyes 33 667 780 261 Fejér Soponya 1 078 297 262 Fejér Szabadbattyán 2 108 130 263 Fejér Alcsútdoboz 2 079 228 264 Fejér Baracs 1 059 782 265 Fejér Baracska 13 566 116 266 Fejér Besnyő 43 626 046 267 Fejér Daruszentmiklós 1 834 269 268 Fejér Etyek 41 377 328 269 Fejér Fehérvárcsurgó 2 028 863 270 Fejér Felcsút 809 931 438 271 Fejér Gánt 31 019 678 272 Fejér Hantos 4 680 323 273 Fejér Iszkaszentgyörgy 45 391 043 274 Fejér Iváncsa 50 453 633 275 Fejér Kajászó 2 333 480 276 Fejér Kápolnásnyék 35 234 504 277 Fejér Kincsesbánya 6 139 442
- 40. 424 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 278 Fejér Kisapostag 50 737 615 279 Fejér Kőszárhegy 27 658 350 280 Fejér Mátyásdomb 14 089 202 281 Fejér Nadap 293 467 306 282 Fejér Nagyvenyim 4 513 474 283 Fejér Óbarok 7 515 520 284 Fejér Pákozd 92 059 941 285 Fejér Ráckeresztúr 18 069 851 286 Fejér Sukoró 49 104 860 287 Fejér Szabadegyháza 216 669 447 288 Fejér Szabadhídvég 18 835 992 289 Fejér Vértesboglár 2 719 074 290 Győr-Moson-Sopron Győr 12 536 858 108 291 Győr-Moson-Sopron Beled 90 240 646 292 Győr-Moson-Sopron Csorna 245 789 689 293 Győr-Moson-Sopron Fertőd 18 470 162 294 Győr-Moson-Sopron Fertőszentmiklós 199 971 954 295 Győr-Moson-Sopron Jánossomorja 345 968 531 296 Győr-Moson-Sopron Kapuvár 119 228 743 297 Győr-Moson-Sopron Lébény 177 065 798 298 Győr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár 1 513 666 780 299 Győr-Moson-Sopron Pannonhalma 3 351 608 300 Győr-Moson-Sopron Sopron 1 614 906 772 301 Győr-Moson-Sopron Tét 10 535 968 302 Győr-Moson-Sopron Hegyeshalom 144 266 798 303 Győr-Moson-Sopron Nagycenk 30 825 294 304 Győr-Moson-Sopron Szany 48 437 904 305 Győr-Moson-Sopron Abda 71 872 970 306 Győr-Moson-Sopron Babót 3 405 286 307 Győr-Moson-Sopron Barbacs 604 989 308 Győr-Moson-Sopron Bodonhely 3 950 104 309 Győr-Moson-Sopron Bogyoszló 596 896 310 Győr-Moson-Sopron Bőny 25 373 142 311 Győr-Moson-Sopron Dunakiliti 86 358 098 312 Győr-Moson-Sopron Enese 34 703 073 313 Győr-Moson-Sopron Fertőendréd 76 911 314 Győr-Moson-Sopron Fertőszéplak 70 718 136 315 Győr-Moson-Sopron Gönyű 489 785 661 316 Győr-Moson-Sopron Győrladamér 62 996 926 317 Győr-Moson-Sopron Győrsövényház 14 604 979 318 Győr-Moson-Sopron Győrújbarát 41 303 729 319 Győr-Moson-Sopron Halászi 39 640 066 320 Győr-Moson-Sopron Hegykő 1 142 321 Győr-Moson-Sopron Ikrény 12 105 170
- 41. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 425 322 Győr-Moson-Sopron Kimle 22 937 386 323 Győr-Moson-Sopron Kisbajcs 11 848 322 324 Győr-Moson-Sopron Kisfalud 6 492 555 325 Győr-Moson-Sopron Kópháza 3 728 912 326 Győr-Moson-Sopron Kunsziget 179 099 822 327 Győr-Moson-Sopron Levél 80 034 932 328 Győr-Moson-Sopron Lipót 23 932 537 329 Győr-Moson-Sopron Lövő 171 751 688 330 Győr-Moson-Sopron Mecsér 23 104 331 Győr-Moson-Sopron Mezőörs 135 338 408 332 Győr-Moson-Sopron Mosonszolnok 219 059 117 333 Győr-Moson-Sopron Mosonudvar 21 825 667 334 Győr-Moson-Sopron Nagylózs 2 468 120 335 Győr-Moson-Sopron Nagyszentjános 8 983 264 336 Győr-Moson-Sopron Nyúl 16 972 227 337 Győr-Moson-Sopron Pér 3 487 712 338 Győr-Moson-Sopron Pereszteg 7 433 667 339 Győr-Moson-Sopron Petőháza 3 253 435 340 Győr-Moson-Sopron Püski 882 123 341 Győr-Moson-Sopron Rábapatona 4 681 717 342 Győr-Moson-Sopron Sopronhorpács 66 278 469 343 Győr-Moson-Sopron Sopronkövesd 179 054 849 344 Győr-Moson-Sopron Szárföld 104 654 345 Győr-Moson-Sopron Tényő 47 128 341 346 Győr-Moson-Sopron Töltéstava 60 621 411 347 Győr-Moson-Sopron Veszkény 80 743 519 348 Győr-Moson-Sopron Veszprémvarsány 1 842 889 349 Győr-Moson-Sopron Zsira 127 030 350 Hajdú-Bihar Debrecen 10 378 215 208 351 Hajdú-Bihar Balmazújváros 3 677 654 352 Hajdú-Bihar Berettyóújfalu 239 433 573 353 Hajdú-Bihar Biharkeresztes 143 052 954 354 Hajdú-Bihar Derecske 63 850 494 355 Hajdú-Bihar Hajdúböszörmény 300 948 686 356 Hajdú-Bihar Hajdúnánás 72 228 595 357 Hajdú-Bihar Hajdúszoboszló 544 221 190 358 Hajdú-Bihar Kaba 26 313 984 359 Hajdú-Bihar Komádi 79 134 029 360 Hajdú-Bihar Nádudvar 453 534 806 361 Hajdú-Bihar Nyíradony 21 147 236 362 Hajdú-Bihar Polgár 192 028 049 363 Hajdú-Bihar Püspökladány 9 554 879 364 Hajdú-Bihar Téglás 44 006 234 365 Hajdú-Bihar Földes 6 531 203
- 42. 426 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 366 Hajdú-Bihar Álmosd 2 266 799 367 Hajdú-Bihar Ártánd 2 331 770 368 Hajdú-Bihar Ebes 274 453 720 369 Hajdú-Bihar Hortobágy 9 136 245 370 Hajdú-Bihar Kokad 22 530 432 371 Hajdú-Bihar Konyár 14 142 447 372 Hajdú-Bihar Magyarhomorog 4 954 095 373 Hajdú-Bihar Nagyhegyes 242 560 309 374 Hajdú-Bihar Nyíracsád 3 920 049 375 Hajdú-Bihar Tépe 3 809 235 376 Heves Eger 1 746 886 748 377 Heves Füzesabony 259 165 247 378 Heves Gyöngyös 1 222 232 434 379 Heves Hatvan 1 634 053 467 380 Heves Heves 638 338 381 Heves Lőrinci 114 905 804 382 Heves Kál 89 147 564 383 Heves Recsk 32 552 153 384 Heves Abasár 46 212 793 385 Heves Aldebrő 127 754 622 386 Heves Apc 115 687 960 387 Heves Bükkszenterzsébet 88 792 388 Heves Demjén 69 053 535 389 Heves Detk 162 678 091 390 Heves Egerszalók 40 854 305 391 Heves Erdőtelek 72 487 036 392 Heves Felsőtárkány 99 189 277 393 Heves Gyöngyöshalász 364 470 009 394 Heves Halmajugra 388 844 083 395 Heves Hort 1 832 309 396 Heves Kápolna 1 150 788 397 Heves Karácsond 14 072 668 398 Heves Kerecsend 2 436 397 399 Heves Kerekharaszt 1 889 659 400 Heves Ludas 27 263 884 401 Heves Maklár 489 275 961 402 Heves Markaz 50 174 239 403 Heves Mátraderecske 2 169 891 404 Heves Mátraszentimre 20 009 889 405 Heves Nagyréde 12 760 575 406 Heves Petőfibánya 2 014 249 407 Heves Poroszló 6 767 158 408 Heves Sirok 54 810 201 409 Heves Szilvásvárad 7 572 092
- 43. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 427 410 Heves Tarnabod 1 588 169 411 Heves Tarnazsadány 11 177 622 412 Heves Tenk 284 828 413 Heves Terpes 3 069 826 414 Heves Visonta 276 569 455 415 Heves Zagyvaszántó 119 689 770 416 Komárom-Esztergom Tatabánya 3 587 420 012 417 Komárom-Esztergom Ács 203 467 685 418 Komárom-Esztergom Bábolna 304 976 716 419 Komárom-Esztergom Dorog 711 380 890 420 Komárom-Esztergom Esztergom 2 218 876 353 421 Komárom-Esztergom Kisbér 90 095 000 422 Komárom-Esztergom Komárom 3 055 420 142 423 Komárom-Esztergom Lábatlan 75 309 079 424 Komárom-Esztergom Nyergesújfalu 424 386 070 425 Komárom-Esztergom Oroszlány 1 096 072 419 426 Komárom-Esztergom Tát 54 075 215 427 Komárom-Esztergom Tata 768 005 913 428 Komárom-Esztergom Nagyigmánd 177 062 328 429 Komárom-Esztergom Tokod 70 991 431 430 Komárom-Esztergom Almásfüzitő 150 367 015 431 Komárom-Esztergom Annavölgy 276 374 432 Komárom-Esztergom Ászár 64 757 670 433 Komárom-Esztergom Baj 13 272 114 434 Komárom-Esztergom Bana 4 667 865 435 Komárom-Esztergom Csatka 5 042 189 436 Komárom-Esztergom Csém 15 607 443 437 Komárom-Esztergom Dad 6 188 666 438 Komárom-Esztergom Dunaszentmiklós 8 534 961 439 Komárom-Esztergom Gyermely 132 016 024 440 Komárom-Esztergom Kerékteleki 1 048 935 441 Komárom-Esztergom Kisigmánd 50 974 916 442 Komárom-Esztergom Kocs 1 271 889 443 Komárom-Esztergom Környe 762 130 508 444 Komárom-Esztergom Máriahalom 4 105 160 445 Komárom-Esztergom Mocsa 8 592 344 446 Komárom-Esztergom Mogyorósbánya 5 636 880 447 Komárom-Esztergom Réde 1 669 396 448 Komárom-Esztergom Süttő 4 894 702 449 Komárom-Esztergom Szomor 6 555 869 450 Komárom-Esztergom Tarján 47 795 982 451 Komárom-Esztergom Tárkány 16 054 826 452 Komárom-Esztergom Tokodaltáró 499 972 453 Komárom-Esztergom Vértestolna 302 314
- 44. 428 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 454 Komárom-Esztergom Vértesszőlős 27 390 226 455 Nógrád Salgótarján 420 605 751 456 Nógrád Balassagyarmat 255 011 569 457 Nógrád Bátonyterenye 46 250 364 458 Nógrád Pásztó 108 049 947 459 Nógrád Rétság 228 251 061 460 Nógrád Szécsény 28 484 859 461 Nógrád Alsótold 695 682 462 Nógrád Bercel 64 966 047 463 Nógrád Berkenye 2 363 680 464 Nógrád Csécse 597 889 465 Nógrád Drégelypalánk 6 011 015 466 Nógrád Egyházasdengeleg 11 857 929 467 Nógrád Galgaguta 15 854 479 468 Nógrád Hugyag 125 764 469 Nógrád Mátranovák 101 928 681 470 Nógrád Nagyoroszi 87 487 746 471 Nógrád Nógrádkövesd 1 874 979 472 Nógrád Romhány 9 223 954 473 Nógrád Szügy 159 131 313 474 Nógrád Tolmács 17 950 463 475 Nógrád Vizslás 370 775 476 Pest Albertirsa 18 038 902 477 Pest Aszód 51 237 810 478 Pest Biatorbágy 1 584 271 014 479 Pest Budakalász 271 248 225 480 Pest Budakeszi 180 578 989 481 Pest Budaörs 6 099 807 695 482 Pest Cegléd 587 183 382 483 Pest Dabas 355 284 534 484 Pest Diósd 129 839 107 485 Pest Dunaharaszti 1 706 355 195 486 Pest Dunakeszi 1 278 558 119 487 Pest Dunavarsány 582 663 637 488 Pest Érd 514 821 129 489 Pest Fót 953 626 085 490 Pest Göd 80 380 679 491 Pest Gödöllő 1 340 068 882 492 Pest Gyál 1 190 566 155 493 Pest Halásztelek 142 839 700 494 Pest Kerepes 2 680 937 495 Pest Kistarcsa 131 376 673 496 Pest Maglód 154 193 925 497 Pest Monor 463 646 821
- 45. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 429 498 Pest Nagykáta 34 449 818 499 Pest Nagykőrös 165 227 294 500 Pest Ócsa 147 693 181 501 Pest Örkény 8 148 215 502 Pest Pécel 25 562 054 503 Pest Piliscsaba 47 261 863 504 Pest Pilisvörösvár 335 912 135 505 Pest Pomáz 45 557 097 506 Pest Ráckeve 7 205 043 507 Pest Sülysáp 34 447 712 508 Pest Százhalombatta 3 274 836 580 509 Pest Szentendre 658 651 472 510 Pest Szigetszentmiklós 2 166 383 903 511 Pest Tápiószele 13 912 226 512 Pest Tököl 53 216 184 513 Pest Törökbálint 1 662 243 433 514 Pest Újhartyán 365 609 760 515 Pest Üllő 903 344 840 516 Pest Vác 1 142 456 509 517 Pest Vecsés 2 181 384 062 518 Pest Veresegyház 1 633 545 684 519 Pest Visegrád 82 718 078 520 Pest Zsámbék 198 925 551 521 Pest Alsónémedi 877 709 015 522 Pest Bugyi 441 896 081 523 Pest Csömör 458 107 508 524 Pest Ecser 451 306 108 525 Pest Felsőpakony 87 059 693 526 Pest Inárcs 36 561 276 527 Pest Kiskunlacháza 83 415 380 528 Pest Leányfalu 947 368 529 Pest Mogyoród 99 433 181 530 Pest Nagykovácsi 32 787 413 531 Pest Solymár 195 332 235 532 Pest Szada 324 170 720 533 Pest Táborfalva 6 624 887 534 Pest Taksony 121 883 597 535 Pest Apaj 346 433 536 Pest Áporka 6 916 435 537 Pest Budajenő 391 030 538 Pest Csévharaszt 60 677 329 539 Pest Csomád 553 046 540 Pest Csővár 7 089 548 541 Pest Délegyháza 28 875 659
- 46. 430 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 542 Pest Dunabogdány 19 204 942 543 Pest Gomba 19 494 790 544 Pest Herceghalom 254 066 825 545 Pest Hernád 5 482 861 546 Pest Iklad 64 629 902 547 Pest Ipolytölgyes 99 994 285 548 Pest Kakucs 2 471 176 549 Pest Káva 33 670 286 550 Pest Kóka 6 780 571 551 Pest Kőröstetétlen 7 769 842 552 Pest Majosháza 57 680 392 553 Pest Nagytarcsa 641 008 467 554 Pest Páty 305 776 669 555 Pest Perbál 23 050 526 556 Pest Pilisborosjenő 5 832 118 557 Pest Pilisjászfalu 6 391 111 558 Pest Pilisszentiván 296 537 219 559 Pest Pusztavacs 1 510 224 560 Pest Pusztazámor 1 382 941 561 Pest Remeteszőlős 1 931 940 562 Pest Sóskút 414 542 138 563 Pest Szentlőrinckáta 107 925 982 564 Pest Szigetcsép 5 010 196 565 Pest Sződ 31 623 497 566 Pest Tápiószőlős 43 792 310 567 Pest Telki 15 401 981 568 Pest Tök 29 881 665 569 Pest Üröm 20 465 614 570 Pest Váchartyán 3 301 238 571 Somogy Kaposvár 1 419 885 424 572 Somogy Balatonboglár 117 438 196 573 Somogy Balatonföldvár 15 429 302 574 Somogy Balatonlelle 106 804 022 575 Somogy Barcs 55 774 063 576 Somogy Csurgó 2 652 843 577 Somogy Fonyód 57 331 508 578 Somogy Igal 41 160 560 579 Somogy Kadarkút 11 165 389 580 Somogy Marcali 218 474 513 581 Somogy Nagyatád 92 820 207 582 Somogy Siófok 873 024 505 583 Somogy Tab 147 710 767 584 Somogy Zamárdi 61 312 599 585 Somogy Balatonszárszó 9 841 900
- 47. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 431 586 Somogy Berzence 39 973 146 587 Somogy Babócsa 6 360 395 588 Somogy Bábonymegyer 628 229 589 Somogy Balatonfenyves 18 358 205 590 Somogy Balatonkeresztúr 39 630 144 591 Somogy Balatonmáriafürdő 3 005 969 592 Somogy Balatonszabadi 3 355 920 593 Somogy Balatonszemes 19 126 560 594 Somogy Balatonszentgyörgy 4 939 152 595 Somogy Balatonvilágos 64 062 765 596 Somogy Bárdudvarnok 4 934 771 597 Somogy Bélavár 2 428 866 598 Somogy Böhönye 1 399 857 599 Somogy Buzsák 16 648 760 600 Somogy Csokonyavisonta 5 586 555 601 Somogy Darány 83 814 602 Somogy Háromfa 657 412 603 Somogy Iharosberény 17 602 499 604 Somogy Kálmáncsa 29 100 792 605 Somogy Kaposfő 5 001 093 606 Somogy Kaposújlak 19 843 374 607 Somogy Nagyberény 89 779 608 Somogy Segesd 5 004 333 609 Somogy Som 3 725 800 610 Somogy Somogyszob 31 886 303 611 Somogy Somogyudvarhely 2 104 966 612 Somogy Somogyvár 1 058 368 613 Somogy Szántód 58 596 963 614 Somogy Szenna 71 019 910 615 Somogy Szenta 1 211 869 616 Somogy Tapsony 6 242 692 617 Somogy Vízvár 6 702 157 618 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza 4 676 423 559 619 Szabolcs-Szatmár-Bereg Baktalórántháza 9 366 353 620 Szabolcs-Szatmár-Bereg Csenger 8 493 865 621 Szabolcs-Szatmár-Bereg Fehérgyarmat 90 174 479 622 Szabolcs-Szatmár-Bereg Kisvárda 571 536 319 623 Szabolcs-Szatmár-Bereg Mándok 2 659 118 624 Szabolcs-Szatmár-Bereg Máriapócs 321 168 625 Szabolcs-Szatmár-Bereg Mátészalka 732 751 984 626 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nagykálló 57 503 409 627 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátor 955 656 924 628 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírlugos 3 178 067 629 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírmada 18 327 460
- 48. 432 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 630 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírtelek 6 596 233 631 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszavasvári 34 152 233 632 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vaja 54 407 284 633 Szabolcs-Szatmár-Bereg Vásárosnamény 170 620 930 634 Szabolcs-Szatmár-Bereg Záhony 35 536 746 635 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszabecs 9 158 404 636 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tuzsér 25 239 321 637 Szabolcs-Szatmár-Bereg Balsa 2 321 729 638 Szabolcs-Szatmár-Bereg Bátorliget 182 271 639 Szabolcs-Szatmár-Bereg Beregdaróc 41 895 945 640 Szabolcs-Szatmár-Bereg Botpalád 252 032 641 Szabolcs-Szatmár-Bereg Fényeslitke 78 565 273 642 Szabolcs-Szatmár-Bereg Gacsály 292 702 643 Szabolcs-Szatmár-Bereg Jármi 778 226 644 Szabolcs-Szatmár-Bereg Kispalád 236 299 645 Szabolcs-Szatmár-Bereg Magy 2 821 718 646 Szabolcs-Szatmár-Bereg Méhtelek 224 127 647 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nagycserkesz 470 724 648 Szabolcs-Szatmár-Bereg Napkor 14 222 208 649 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbogdány 50 187 860 650 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírgelse 73 039 380 651 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírkáta 615 386 652 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírkércs 27 582 691 653 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírpilis 310 810 654 Szabolcs-Szatmár-Bereg Ófehértó 14 560 872 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg Penészlek 2 309 914 656 Szabolcs-Szatmár-Bereg Petneháza 67 051 975 657 Szabolcs-Szatmár-Bereg Pócspetri 618 742 658 Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcsbáka 8 057 660 659 Szabolcs-Szatmár-Bereg Szakoly 30 817 598 660 Szabolcs-Szatmár-Bereg Terem 197 113 661 Szabolcs-Szatmár-Bereg Timár 22 011 412 662 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszamogyorós 198 895 663 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tisztaberek 206 019 664 Szabolcs-Szatmár-Bereg Túrricse 201 863 665 Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 2 508 894 445 666 Jász-Nagykun-Szolnok Jászárokszállás 335 062 400 667 Jász-Nagykun-Szolnok Jászberény 1 411 478 754 668 Jász-Nagykun-Szolnok Jászfényszaru 1 429 577 113 669 Jász-Nagykun-Szolnok Karcag 177 899 758 670 Jász-Nagykun-Szolnok Kisújszállás 87 439 410 671 Jász-Nagykun-Szolnok Kunhegyes 747 920 672 Jász-Nagykun-Szolnok Kunszentmárton 66 391 547 673 Jász-Nagykun-Szolnok Martfű 474 707 952
- 49. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 433 674 Jász-Nagykun-Szolnok Mezőtúr 283 826 803 675 Jász-Nagykun-Szolnok Tiszafüred 66 799 011 676 Jász-Nagykun-Szolnok Törökszentmiklós 316 926 049 677 Jász-Nagykun-Szolnok Túrkeve 100 203 034 678 Jász-Nagykun-Szolnok Öcsöd 890 071 679 Jász-Nagykun-Szolnok Alattyán 600 816 680 Jász-Nagykun-Szolnok Berekfürdő 1 064 775 681 Jász-Nagykun-Szolnok Cserkeszőlő 996 939 682 Jász-Nagykun-Szolnok Jászjákóhalma 876 403 683 Jász-Nagykun-Szolnok Jásztelek 29 749 055 684 Jász-Nagykun-Szolnok Kétpó 21 273 339 685 Jász-Nagykun-Szolnok Mezőhék 5 359 454 686 Jász-Nagykun-Szolnok Nagyrév 1 898 715 687 Jász-Nagykun-Szolnok Örményes 6 546 749 688 Jász-Nagykun-Szolnok Szajol 61 866 734 689 Jász-Nagykun-Szolnok Szászberek 34 585 932 690 Jász-Nagykun-Szolnok Tiszajenő 389 169 691 Jász-Nagykun-Szolnok Tiszapüspöki 140 024 351 692 Jász-Nagykun-Szolnok Tiszasüly 6 682 193 693 Jász-Nagykun-Szolnok Tószeg 79 953 101 694 Jász-Nagykun-Szolnok Vezseny 23 710 357 695 Tolna Szekszárd 1 025 471 758 696 Tolna Bátaszék 52 878 323 697 Tolna Bonyhád 153 884 304 698 Tolna Dombóvár 32 022 555 699 Tolna Dunaföldvár 590 176 044 700 Tolna Nagymányok 2 814 151 701 Tolna Paks 2 094 796 815 702 Tolna Tamási 223 307 877 703 Tolna Tolna 65 410 247 704 Tolna Alsónyék 7 708 157 705 Tolna Attala 900 125 706 Tolna Báta 15 649 744 707 Tolna Dalmand 24 131 191 708 Tolna Dunaszentgyörgy 9 331 657 709 Tolna Gerjen 23 861 720 710 Tolna Györköny 9 474 981 711 Tolna Kaposszekcső 464 285 712 Tolna Nagyszokoly 263 313 713 Tolna Őcsény 8 930 181 714 Tolna Sárpilis 14 814 627 715 Tolna Szakály 45 491 686 716 Tolna Szálka 4 184 447 717 Tolna Szedres 811 255
- 50. 434 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 718 Tolna Tengelic 1 846 335 719 Tolna Várdomb 1 492 823 720 Tolna Zomba 1 093 629 721 Vas Szombathely 3 833 106 027 722 Vas Bük 621 023 968 723 Vas Celldömölk 237 600 323 724 Vas Csepreg 11 472 367 725 Vas Jánosháza 37 013 087 726 Vas Körmend 264 028 152 727 Vas Répcelak 158 809 413 728 Vas Sárvár 785 608 823 729 Vas Szentgotthárd 463 820 419 730 Vas Vasvár 157 445 186 731 Vas Vép 29 107 298 732 Vas Acsád 194 442 733 Vas Balogunyom 4 972 259 734 Vas Csönge 11 603 627 735 Vas Gencsapáti 6 459 852 736 Vas Gersekarát 27 693 809 737 Vas Győrvár 298 131 738 Vas Hegyfalu 3 870 568 739 Vas Ikervár 22 967 078 740 Vas Jákfa 14 363 896 741 Vas Lukácsháza 123 119 837 742 Vas Magyarszecsőd 1 078 856 743 Vas Ostffyasszonyfa 11 281 812 744 Vas Oszkó 1 878 823 745 Vas Ölbő 11 274 002 746 Vas Rábahídvég 21 820 499 747 Vas Rönök 2 579 451 748 Vas Sitke 377 090 749 Vas Szeleste 39 856 257 750 Vas Tompaládony 812 035 751 Vas Uraiújfalu 28 188 814 752 Vas Vaskeresztes 54 761 304 753 Vas Vát 992 520 754 Veszprém Veszprém 3 756 009 349 755 Veszprém Ajka 905 318 735 756 Veszprém Badacsonytomaj 46 168 481 757 Veszprém Balatonalmádi 11 638 810 758 Veszprém Balatonfüred 400 899 522 759 Veszprém Balatonfűzfő 128 896 338 760 Veszprém Balatonkenese 35 809 966 761 Veszprém Berhida 79 977 338
- 51. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 435 762 Veszprém Devecser 55 321 007 763 Veszprém Herend 54 471 127 764 Veszprém Pápa 581 357 008 765 Veszprém Sümeg 77 870 276 766 Veszprém Tapolca 197 276 756 767 Veszprém Várpalota 90 590 187 768 Veszprém Zirc 37 317 205 769 Veszprém Pétfürdő 305 860 474 770 Veszprém Révfülöp 4 677 136 771 Veszprém Ábrahámhegy 1 269 952 772 Veszprém Alsóörs 10 131 925 773 Veszprém Balatonakali 2 614 909 774 Veszprém Balatonakarattya 25 849 807 775 Veszprém Balatonfőkajár 21 475 260 776 Veszprém Balatonszőlős 1 622 848 777 Veszprém Csehbánya 77 749 363 778 Veszprém Csetény 4 904 325 779 Veszprém Csopak 13 396 085 780 Veszprém Csót 57 463 221 781 Veszprém Ganna 5 019 932 782 Veszprém Halimba 22 114 507 783 Veszprém Kékkút 12 884 016 784 Veszprém Kerta 7 463 786 785 Veszprém Királyszentistván 6 985 436 786 Veszprém Kolontár 862 444 787 Veszprém Litér 89 848 183 788 Veszprém Lovászpatona 2 746 074 789 Veszprém Marcaltő 5 813 312 790 Veszprém Márkó 31 621 563 791 Veszprém Mezőlak 98 941 463 792 Veszprém Monostorapáti 9 187 003 793 Veszprém Nagyvázsony 7 291 617 794 Veszprém Nemesgulács 10 742 914 795 Veszprém Nemesvámos 233 690 167 796 Veszprém Nemesszalók 4 381 536 797 Veszprém Noszlop 38 597 069 798 Veszprém Nyirád 1 427 070 799 Veszprém Olaszfalu 3 359 977 800 Veszprém Paloznak 427 787 801 Veszprém Pécsely 4 533 129 802 Veszprém Somlószőlős 84 993 803 Veszprém Somlóvásárhely 1 784 795 804 Veszprém Szápár 65 544 202 805 Veszprém Szigliget 1 796 507
- 52. 436 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 806 Veszprém Takácsi 3 479 753 807 Veszprém Tihany 53 553 259 808 Veszprém Tótvázsony 3 477 084 809 Veszprém Ugod 10 844 853 810 Veszprém Uzsa 21 170 671 811 Veszprém Zalahaláp 3 815 349 812 Veszprém Zánka 27 840 941 813 Zala Zalaegerszeg 2 263 242 081 814 Zala Hévíz 235 511 328 815 Zala Keszthely 358 259 387 816 Zala Lenti 115 898 087 817 Zala Letenye 54 090 112 818 Zala Nagykanizsa 1 008 341 840 819 Zala Pacsa 3 165 844 820 Zala Zalakaros 88 534 049 821 Zala Zalalövő 25 454 499 822 Zala Zalaszentgrót 43 633 994 823 Zala Gyenesdiás 6 972 993 824 Zala Alsónemesapáti 21 146 527 825 Zala Alsópáhok 18 903 835 826 Zala Bagod 347 189 827 Zala Bak 14 105 245 828 Zala Bánokszentgyörgy 11 788 650 829 Zala Bázakerettye 697 102 830 Zala Becsehely 83 491 714 831 Zala Bocfölde 12 826 269 832 Zala Csesztreg 42 404 173 833 Zala Egervár 1 872 453 834 Zala Eszteregnye 23 945 581 835 Zala Gellénháza 20 651 862 836 Zala Kehidakustány 3 736 470 837 Zala Kilimán 602 853 838 Zala Lovászi 12 993 796 839 Zala Nagylengyel 10 942 461 840 Zala Nagyrécse 698 532 841 Zala Nemesbük 2 210 173 842 Zala Nova 49 186 218 843 Zala Ormándlak 2 140 109 844 Zala Ortaháza 3 027 090 845 Zala Pókaszepetk 7 331 391 846 Zala Pölöske 30 729 268 847 Zala Pusztaederics 18 666 047 848 Zala Sormás 5 947 416 849 Zala Söjtör 3 533 592
- 53. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 437 850 Zala Tófej 17 239 012 851 Zala Újudvar 4 168 941 852 Zala Zalabér 1 456 818 853 Zala Zalaszántó 459 408 854 Zala Zalaszentbalázs 902 109 855 Zala Zalaszentiván 5 479 987
- 54. 438 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám VIII. A Kúria határozatai A Kúria Knk.I.39.248/2024/5. számú végzése Az ügy száma: Knk.I.39.248/2024/5. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Dr. Tóth Kincső bíró Az I. rendű kérelmező: … (…) A II. rendű kérelmező: … (…) Az I. és a II. rendű kérelmező képviselője: Rózsa Dániel Ügyvédi Iroda eljár: Dr. Rózsa Dániel irodavezető ügyvéd (…) Az eljárás tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott 438/2024. számú határozatának bírósági felülvizsgálata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” kérdés hitelesítését megtagadja. A feljegyzett közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. A Kúria elrendeli e végzés közzétételét a Magyar Közlönyben. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Szervező 2024. szeptember 19. napján országos népszavazásra feltenni javasolt kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. [2] Az NVB a 2024. november 13. napján meghozott, a Magyar Közlöny 115. számában, 2024. november 19. napján közzétett 438/2024. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette, az Nsztv. 11. §-a alapján. A Határozat indokolásában rögzítette, hogy a kérdés megfelel az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek. Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata körében megállapította, hogy az NVB és
- 55. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 439 – a Határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, amelyben a jelen eljárásban tárgyalt népszavazásra javasolt kérdéssel azonos tárgyú kérdés hitelesítéséről rendelkezett volna. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmek [3] A kérelmezők külön-külön eljárva bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 231. § (5) bekezdés b) pontja és az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján, jogszabálysértésre hivatkozva kérték a Határozat megváltoztatását, a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésének a megtagadását. A II. rendű kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a Knk.I.39.249/2024. ügyszám alatt lett iktatva, majd a KÜSZ 27. § (8) bekezdés b) pontja alapján utóiratként jelen eljáráshoz lett lajstromozva és szerelve. [KÜSZ 27. § (8) bekezdés b) pontja:„Az ugyanazon népszavazási döntés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmeket ugyanarra az ügyszámra kell lajstromozni, abban az esetben is, ha a felülvizsgálati kérelmeket külön-külön küldték meg. Ugyanazon népszavazási döntés ellen később érkezett felülvizsgálati kérelmet a legkorábban érkezett irathoz kell szerelni az utóiratra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.”] [4] Az I. rendű kérelmező az érintettsége körében előadta, hogy természetes személy, akit köztisztviselőként, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztat … Önkormányzata, a jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) vonatkozik. A Ksztv. 93. § (1) bekezdése alapján„Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26., míg a (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testülete a 232/A. §-ban foglaltak szerint egy további munkaszüneti napot állapíthat meg. E felhatalmazás alapján a közszolgálati jogviszonyára kiterjedően … Önkormányzata Képviselő-testületének … önkormányzati rendelete július 1. napját is munkaszünetté nyilvánította. A munkaszüneti napok esetleges változása, emiatt a Határozattal hitelesített kérdésről való népszavazás kimenetele, az, hogy 2025-től eggyel több munkaszüneti nappal számolhat-e, kihatással van a munkaterhére és családi életére is. Ugyanakkor a kérdésben a munkaszüneti napok zártkörű feltüntetése miatt – amelyben nem került rögzítésre július 1., mint munkaszüneti nap – nem tudja megítélni, hogy a népszavazás kezdeményezése vonatkozik-e az ő jogviszonyára. [5] A II. rendű kérelmező az érintettsége igazolására kifejtette, hogy jogi személy, több (a kérelem benyújtásakor 3) munkavállalót foglalkoztat, kkv-ként számára különös jelentőségű, hogy munkavállalóit miként, mely napokon tudja foglalkoztatni, s ez bolti kiskereskedelem főtevékenység esetén – különösen a decemberi ünnepi időszakban – meghatározó kérdés. Rámutatott, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26., amelynek esetleges változása érinti a munkaszervezését és kihat a versenyhelyzetére is. [6] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme – az érintettséget kivéve – szinte szó szerint azonos. A kérelem alapjaként hivatkoztak az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében, XXIV. cikk (1) bekezdésében, XXVIII. cikk (7) bekezdésében, 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, 28. cikkében, valamint az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében és 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre. Álláspontjuk szerint az NVB által hitelesített kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában, illetve az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, mivel a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, egyértelműen következne belőle az Alaptörvény módosítása, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményének, így az Nsztv. 11. § (1) bekezdése alapján nem volt hitelesíthető. Hivatkozásuk szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti a Határozat, az indokolás hiányossága miatt. [7] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi indokai körében kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a népszavazás az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét idézné elő, burkolt Alaptörvény-módosítást foglal magában és a hitelesített kérdés megbontaná a következetes szabályozás koherens egységét. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság több határozatában megnyilvánuló következetes gyakorlatára, amely szerint a jogállamiság elve sérül, ha egy jogszabály módosításával a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás keletkezik, a módosítás megbontja a szabályozás koherenciáját. Kifejtették, hogy az Mt. rendelkezései alapján minden év október 31-ig miniszteri rendelet szabályozza az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változását. A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján 2025. december 24. szerda pihenőnap, 2025. december 13. szombat pedig munkanap lesz. Kiemelték, hogy a miniszteri rendelet
- 56. 440 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám megalkotásának október 31-ei határideje az Mt. kógens szabálya, a kiszámítható jogszabályi környezet megteremtését szolgálja. [8] Rámutattak, hogy a népszavazásra bizonyosan 2025. október 31. napját követően kerülhet sor, az abból fakadó törvénymódosításra az Országgyűlésnek – az Nsztv. 31. § (1) bekezdése szerint – hat hónap áll rendelkezésére, így a törvényes határidők alapján az Mt. módosítását érintő jogalkotási kötelezettségnek az Országgyűlés reálisan 2026 szeptemberében tesz eleget, ezáltal a kellő felkészülési idő a 2026. évi munkaszüneti nappá nyilvánítás esetén sem érvényesül. [9] Álláspontjuk szerint a kérdésegyértelműség követelménye nem érvényesül, így sérül az Nsztv. 9. § (1) bekezdésének és 11. § (1) bekezdésének a rendelkezése. Előadták, hogy az NVB által hitelesített kérdés a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség követelményének sem felel meg, aggályokat vet fel a kérdés nyelvtani szerkezete, az érintett alanyi kör meghatározhatósága, továbbá a kérdésben megfogalmazott állítás hamis, a kérdés megtévesztő jellegű, a gazdasági következmények és az időponttal kapcsolatos aggályok is az egyértelműség ellen hatnak. Rámutattak, hogy nyelvtanilag két mondat került megfogalmazásra, ami szerkezetileg nem alkalmas arra, hogy egy átlagosan tájékozott választópolgár ez alapján hozzon döntést. A valódi kérdés egy ahhoz képest tripla hosszúságú magyarázó szöveg mögött van, ami súlyosan kihat a kérdésegyértelműségre, értelemzavaró és lerontja azt. A népszavazási kérdés grammatikai aspektusból maga a második mondat, míg az azt megelőző kijelentő mondat a különböző foglakoztatási jogviszonyokat szabályozó jogszabályok közül kizárólag az Mt. szerinti munkaszüneti napokat tartalmazza, holott az alkalmazottak jelentős száma nem az Mt. szerinti jogviszony hatálya alatt áll, a foglalkoztatási jogviszonyra irányadó szabályok pedig további munkaszüneti napokat határoznak meg. Utaltak a Kúria Knk.37.411/2017/3. számú határozatában a kérdésegyértelműség tárgyában kifejtettekre, továbbá a Kúria joggyakorlata alapján bemutatták azokat a körülményeket (pl. terminus technikusok alkalmazása), amelyek elősegítik a kérdésegyértelműség értékelését. Álláspontjuk szerint a kérdésben fennálló ellentmondás miatt a jogalkotó számára sem lehet egyértelmű, hogy csak az Mt.-t kellene módosítani, vagy minden egyéb szolgálati jogviszonyt érintő törvényt is. Hivatkoztak a kérdés megtévesztő jellegére, mivel a névszavazási eljárási határidők betartása mellett a jogalkotónak esélye sem nyílik a népszavazás eredményét 2025. év tekintetében végrehajtani, 2026. évben pedig csak a felkészülési idő alkotmányos határainak áthágásával tehetné meg, így a jogalkotói egyértelműség nem érvényesül. Emellett a Kúria Knk.37.997/2016/4. számú határozatára hivatkozva is megállapíthatónak tartják a kérdésegyértelműség hiányát, mivel a választópolgári szándék igen eredmény esetén sem érhető el, nem valósítható meg, hogy 2025. december 24. napja munkaszüneti nap legyen, a kérdés tehát olyan célt határoz meg, amelynek elérésére nincs valós esély, ezáltal a választópolgárok számára nem egyértelmű. [10] Kifejtették, hogy a gazdasági következményekből is kérdésegyértelműségi aggályok adódnak. E tekintetben az Alkotmánybíróság 10/1993. (VII. 27.) AB határozatában foglaltakból idéztek, amely alapján a társadalom elvárásai és a gazdasági megfontolások vizsgálatával hozhat munkaszüneti nappá nyilvánításról döntést az Országgyűlés. Ez pedig kijelöli a kérdés vizsgálatával kapcsolatos szempontokat is. A Kúriának ezáltal arról is állást kell foglalni, hogy e szempontokra az NVB a Határozat meghozatalakor figyelemmel volt-e. Ezzel összefüggésben a kérelmezők azt is kifogásolják, hogy a Határozat ilyen irányú indokolást egyáltalán nem tartalmaz, ami jogsértő, egyúttal a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is sérti, mivel a kérelmezők a jogi érveiket nem tudják ütköztetni az NVB hiányzó érveivel. Előadták, hogy ma Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van, számuk további növeléséhez nélkülözhetetlen megvizsgálni a gazdaság teherbíró képességére gyakorolt hatást. A KSH adatok alapján 2023-ban 251 munkanap volt, egy munkanapra 299,15 milliárd forint GDP-termelés jutott. Álláspontjuk szerint december 24. napjának az év legtöbb más napjához képest is nagyobb a nemzetgazdasági jelentősége, azonban az átlagosan tájékozott választópolgár számára a kérdésből önmagában nem adódik, hogy annak számos, a magyar gazdaságra, különösen a kiskereskedelmi szektorra vonatkozó hátrányos hatása lenne. Hivatkoztak az időponttal kapcsolatos egyértelműségi aggályokra is, mivel a népszavazási folyamat hosszú és komplex voltából adódóan fennáll annak a potenciális lehetősége, hogy december 24. napja 2025-ben – a népszavazás esetleges eredménye ellenére – sem lesz munkaszüneti nap. Álláspontjuk szerint ezt a körülményt a választópolgár feltehetően nem ismeri fel, ezáltal számára nem lehet egyértelmű, hogy valójában miről szavaz. [11] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmeket 4. sorszámú felhívó végzésével megküldte a Szervezőnek, aki a részére biztosított határidőben nyilatkozatot nem tett.
- 57. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 441 A Kúria döntése és jogi indokai [12] Az I. rendű és a II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelme – a következők szerint – alapos. [13] A Kúria a Határozat jogszerűségét a bírósági felülvizsgálati kérelmek alapján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésének rendelkezése folytán alkalmazandó, Ve. 231. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálja. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése értelmében az Nsztv. hatálya alá tartozó eljárásokban a Ve. Általános részét az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell. A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására jogosultak körét szabályozó Ve. 222. § (1) bekezdése általános részi szabály, így a népszavazási eljárásban is megfelelően alkalmazandó. A jogorvoslat előterjesztésére való jogosultságra az Nsztv. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezáltal a Ve. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Ve. 222. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. [14] A Kúria a kérelmezők eljárási legitimációjának vizsgálata körében a népszavazási üggyel kapcsolatos érintettségről a következőket állapította meg. Az érintettség jelen eljárásban is vizsgálandó, annak meghatározásához a jogalkotó további szempontokat nem írt elő. A Kúria Knk.37.222/2016/9. számú (ún. kvótanépszavazás ügyben hozott) határozatából kitűnően a népszavazási ügyekben az érintettség az általános választási eljárási ügyekhez képest részben eltérően minősül, amely eltérő vizsgálat és értelmezés indokát a határozat akként foglalta össze, hogy „a Ve. szerinti választási ügyekben a jogvita döntően a választási eljárás szabályaihoz kapcsolódik, és a bírósági felülvizsgálatot eljárási és jogorvoslati szakasz előzi meg. Ez meghatározza az eljárási érintettek körét, amely a Ve. 222. § (1) bekezdésének szűkebb értelmű alkalmazását teszi lehetővé. A népszavazási ügyek jellege azonban ettől eltér, ezekben az ügyekben igen gyakran közvetlen alapjogi összefüggések érvényesülnek, nagyobb terjedelmű eljárási előzmény nélkül. A népszavazásra feltett kérdés jellege határozza meg az érintettséget, melyet annak tartalmi vizsgálatával lehet megállapítani.”. [15] A Kúria a népszavazásra javasolt kérdés lényegi tartalmára figyelemmel mind a természetes személy I. rendű kérelmező, mind pedig a jogi személy II. rendű kérelmező érintettségét megállapította és a felülvizsgálati kérelmeket érdemben vizsgálta. Ennek során a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az NVB a Szervező által népszavazásra javasolt kérdést, a tiltott tárgykör fennállása vagy a kérdésegyértelműség – felülvizsgálati kérelmekben állított – valamely hiánya folytán, jogsértő módon hitelesítette-e. [16] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének második mondata szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. [17] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés rögzíti, hogy országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, míg a 8. cikk (3) bekezdése a)–j) pontban sorolja fel, hogy mely kérdésekben nem tartható országos népszavazás. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja az Alaptörvény módosítására irányuló kérdést, a b) pont pedig a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról szóló kérdést zárja ki az országos népszavazás tárgyköréből. [18] A Kúria joggyakorlata következetes abban, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható népszavazásra amennyiben az abban rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel (pl. Knk.37.387/2015/3., Knk.40.648/2021/23. számú határozat). A kérelmezők felülvizsgálati érveire tekintettel jelen ügyben is vizsgálni kellett, hogy egy esetleges eredményes népszavazás következtében megalkotandó szabályozás az Alaptörvény keretei között marad-e. [19] A Kúria úgy értékelte, hogy a népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggésben burkolt Alaptörvény-módosítást magában hordozó tartalom vagy a vonatkozó szabályozás koherens egységének jogállamiság sérelmét eredményező megbomlása nem áll fenn. A népszavazásra javasolt kérdés tárgyából nem következik, hogy az közvetlenül az Alaptörvény módosítására irányulna, ezáltal az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint népszavazásból kizárt tárgykör lenne. A Kúria rámutat arra, hogy az Alaptörvény a munkafeltételek körében, továbbá a napi és heti pihenőidőhöz, valamint fizetett szabadsághoz kapcsolódóan határoz meg jogosultságokat, azonban nem érinti a munkaszüneti napok kérdését. Ennélfogva a népszavazásra javasolt kérdés tárgya közvetlenül nem az Alaptörvény módosítására irányul, továbbá egy új munkaszüneti nap megállapítása nem eredményezné, hogy alaptörvényi tárgykör törvényi szinten kerülne szabályozásra. A jogalkotási eljárás menete, annak időigénye nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja körébe. A kérelmezők érvelése nem igazolja, hogy egy esetleges eredményes népszavazás folytán a javaslat megvalósítására az Alaptörvény módosítása nélkül ne kerülhetne sor.
- 58. 442 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám [20] A kérelmezők utaltak különböző jogalkotási szinteken megvalósuló jogi szabályozásra, azonban ezzel nem támasztották alá a feloldhatatlan koherenciazavar bekövetkezését, továbbá azt sem, hogy a jogállamiság sérelme folytán burkolt Alaptörvény-módosítást foglalna magában a népszavazásra javasolt kérdés. A kérelemben nevesített határozatok – így a 101/B/2008. AB határozat, a 45/2012. (XII. 29.) AB határozat, a 3032/2012. (VI. 21.) AB határozat, a 44/2021. és az 54/2021. számú NVB határozat, valamint a Knk.41.212/2021/4. számú kúriai határozat – indokolásából következően a kérelmezők arra helyesen mutattak rá, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése akkor sérül, ha egy jogszabály módosításával, kiegészítésével a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás keletkezik, vagy a jogszabály módosítása a szabályozott jogterület valamely jogintézményét érintően jelentősen megbontja a szabályozás koherens egységét. A Kúria rámutat arra, hogy ezen általános hivatkozáson túl azonban előadásukkal nem támasztották alá, hogy a konkrét népszavazásra javasolt kérdéssel összefüggő jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás keletkezne vagy a munkaszüneti napokra vonatkozó szabályozás koherenciája jelentősen, a jogállamiság követelményét is veszélyeztetve megbomlana. [21] A kérelmezők a jogállamiság elvének érvényesítése és a kérdésegyértelműség követelménye körében egyaránt hivatkoztak az időbeliségre, mint a kellő felkészülési idő biztosításának hiányára, amit a népszavazási eljárás lebonyolításának várható időigényével, ezzel összefüggésben a törvényalkotás reálisan 2025. év utolsó negyedévében várható megvalósulásának késői voltával, valamint a miniszteri rendelet megalkotására meghatározott határidővel indokoltak. A Kúria értékelése szerint az időbeliség és a felkészülési idő a kérelmezők által kifejtett – nem a jogi szabályozás koherenciazavarához, hanem a konkrét ügy gyakorlati megvalósulásának egyedi jellemzőihez kapcsolódó – értelemben, miszerint a népszavazási eljárás, vagy a jogalkotási folyamat mennyi időt vesz igénybe, erre figyelemmel megvalósítható-e a kérdésben megjelölt időre az esetleges eredményes népszavazásból következő törvénymódosítás a szükséges felkészülési idő biztosításával, nem tekinthető az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság (azon belül a jogbiztonság) elve részét képező, az alkotmányozásra, illetve a jogalkotásra irányadó tartalmi és szerkezeti koherencia elemének, ezáltal nem is igazolhat jogállamiságot sértő, Alaptörvény-ellenes normakollíziót, de még azonos szintű jogszabályok közötti normakollíziót sem. A kérelmezők a munkaszüneti napokra vonatkozó jogi szabályozásnak nem hivatkoztak olyan elemére, amely jogszabálymódosítás nélkül, az egyes eljárási/megvalósítási elemek ütemezésének helyes megválasztása mellett kizárná a felkészülési időre vonatkozó követelmények érvényesítésével megvalósítható népszavazás lehetőségét, ezáltal felvetné a jogállamiság elvének sérelmét. [22] A Kúria ezt követően a kérdésegyértelműség követelményének megsértésére alapított érveket vizsgálta. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján tehát a választópolgári egyértelműség és a jogalkotói egyértelműség követelménye egyaránt fennáll. Az Alkotmánybíróság 51/2001. (XI. 29.) AB határozata [megerősítette az 1/2012. (II. 10.) AB határozat, a 28/2015. (IX. 24.) AB határozat, a 11/2022. (VI. 2.) AB határozat], valamint a következetes kúriai joggyakorlat (pl. Knk.37.388/2015/3., Knk.37.997/2016/4. számú határozat) szerint az NVB határozat bírósági felülvizsgálata során a Kúria a népszavazási kérdés választói és jogalkotói egyértelműségét egyaránt mérlegeli. [23] Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat a kérdésegyértelműség vizsgálatának alapvető szempontjai körében rögzítette többek között, hogy „az egyértelműség követelményének vizsgálata […] azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdés egyértelműen megválaszolható-e, azaz eldöntendő kérdés esetében arra „igen-nel” vagy „nem”-mel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.” Az Alkotmánybíróság emellett arra is rámutatott, hogy az egyértelműség „[…] nem támaszt olyan követelményt a népszavazás kezdeményezőivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor az egyes jogágak kifejezéskészletét, a jogszabályokban meglévő fogalmakat, illetve az egyes tudományágak, szakterületek terminus technicusait vegyék alapul.”(IV.3. pont). A Kúria a kérdésegyértelműség vizsgálata során e szempontokat figyelembe vette. [24] A Kúriának a kérdésegyértelműség vizsgálata során is az Alaptörvény 28. cikkében foglalt szempontokra figyelemmel kell eljárnia, azonban ez nem eredményezheti, hogy a jogértelmezése túlterjeszkedjen az egyértelműség Nsztv.-ben meghatározott fogalmán, indokolatlanul kitágítsa annak kereteit [lásd 24/2024. (XII. 30.) AB határozat]. Érvényesítendő továbbá a népszavazási kérdés időszerűségének a követelménye, amelyre az Alkotmánybíróság gyakorlata is figyelemmel van {20/2023. (VIII. 7.) AB határozat, Indokolás [43], 21/2023. (VIII. 7.) AB határozat, Indokolás [42], 2/2024. (I. 25. AB határozat indokolás [70]–[72], 4/2024. (I. 25.) AB határozat, Indokolás [87], 24/2024. (XII. 30.) AB határozat, Indokolás [65]}.
- 59. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 443 [25] A Kúria jelen ügyben az Alaptörvény 28. cikkében előírt jogértelmezési követelmények érvényesítése mellett sem vonhatta le azt a következtetést, hogy a népszavazásra javasolt kérdés megfelel az egyértelműség követelményének. A kérelmezők által hivatkozott nyelvtani szerkezetből adódó aggályok vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés több mint egy kérdőmondatban megfogalmazott kérdés, valójában egy magyarázatot tartalmazó kijelentő mondatból és azt követően a megválaszolandó kérdést tartalmazó kérdőmondatból áll. A kérdéshez fűzött magyarázat ténye már önmagában a kérdés nehezen érthető, nem kellően világos voltát tükrözi, konkrétan azt juttatja kifejezésre, hogy a kérdés benyújtója maga is szükségét látta az értelmezés elősegítésének. A Kúria rámutat arra, hogy az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti kérdésegyértelműség követelményéből az is kitűnik, hogy magának a feltenni javasolt kérdésnek kell egyértelműnek lenni, az Nsztv. nem biztosít lehetőséget arra, hogy a kérdéshez annak benyújtója további magyarázatot adjon. Tény, hogy az Nsztv. nyelvtani szempontú, alaki jellegű kifejezett tilalmat nem fogalmaz meg, azonban az Nsztv. rendelkezései összességében azt támasztják alá, hogy a hitelesítés kizárólag egyetlen kérdésre vonatkozhat és a szavazólapon ugyanaz az egyetlen kérdés jelenhet meg, amely egyetlen kérdés nem értelmezhető akként, hogy ahhoz magyarázó szöveg fűzhető [ld. az Nsztv. 3. § (2) bekezdését – miszerint egy kezdeményezésben egy kérdés szerepelhet, továbbá az Nsztv. 27. § (1) bekezdését – miszerint a kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani]. A Kúria értékelése szerint a kérelmezők által előadott grammatikai szempontú aggályok ezáltal alátámasztják a kérdésegyértelműség hiányát. [26] A népszavazásra javasolt kérdés tekintetében a kérelmezők arra is helytállóan hivatkoztak, hogy a magyarázó előmondat tartalmát tekintve éppen a kérdésegyértelműség ellen hat, annak sokrétűsége és nem kellő precizitása elbizonytalaníthatja a választópolgárt egy eleve egyszerűen megfogalmazható kérdés megválaszolásában. A kérdés megfogalmazása – a kérelmezők hivatkozása ellenére – nem tartalmaz olyan terminus technicust, amely az értelmezés vagy a válaszadás során nehézséget okozna. Tény, hogy a munkaszüneti nap munkajogi, a hatályos jogszabály pedig általános jogi kifejezés, ugyanakkor a Kúria megítélése szerint egy átlagosan tájékozott választópolgár jellemzően tisztában van azzal, hogy saját munkaviszonyában (értve ezalatt a foglalkoztatásra irányuló bármely jogviszonyt) milyen esetekben nem kell ténylegesen munkát végeznie (legyen az akár pihenőnap, akár szabadság, akár munkaszüneti nap – ez utóbbi a köznyelvben elterjedt módon „fizetett ünnep”). Ezzel az ismerettel akkor is bírhat, ha nincs tisztában a munkaszüneti nap és a hatályos jogszabály fogalmával, annak pontos értelmezésével, esetlegesen csak azzal, hogy melyek a „fizetett ünnepek”. Ez a tájékozottság fennáll arra nézve is, hogy a választópolgár esetében saját munkájához, hivatásához kapcsolódva van olyan kiemelkedő esemény, „ünnep”, amelynek alkalmából nem kell munkát végeznie. Éppen ez a tájékozottság eredményezheti azt, hogy elbizonytalanodik az alanyi körben, mert a magyarázó mondat nem tartalmazza minden jogviszonyra vonatkozóan a munkaszüneti napok teljeskörű felsorolását, ezáltal nem tudja eldönteni, hogy saját magára kiterjed-e a kérdés. Ehhez a felismerési folyamathoz nem szükséges a jogi terminus technicusok jelentésének pontos ismerete. [27] A Kúria a fentiekkel összefüggésben úgy értékelte, hogy a kérdésegyértelműség keretében a kérelmezők helytállóan hivatkoztak az alanyi kör pontos meghatározhatóságának a hiányára. A népszavazásra javasolt kérdést megelőző magyarázó mondat Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályokra utal, amellyel összefüggésben a kérelmezők cáfolatát adták annak, hogy a munkaszüneti napok felsorolásával egyértelműen beazonosítható lenne, hogy ez az utalás melyik hatályos jogszabályokat, ezáltal pedig milyen alanyi kört ölel fel. A magyarázatban fennálló hiányosság akadályozza a választópolgárt abban, hogy világosan átlássa, miről szavaz, mi a kérdés pontos jelentése. A Kúria mindemellett megjegyzi, hogy a foglalkoztatottak egyes kategóriáihoz hozzárendelt munkaszüneti napokat a bírósági felülvizsgálati kérelmek sem rögzítik kellő pontossággal, a munkaszüneti napok felsorolásánál több esetben kimaradt a nagypéntek, ez a hiányosság azonban nem változtat annak megítélésén, hogy jelen ügyben a kérdésegyértelműség nem áll fenn. [28] A kérelmezők által hivatkozott Knk.37.411/2017/3. számú végzésben a Kúria rámutatott arra, hogy nem felel meg a kérdésegyértelműség követelményének, ha a kérdés bár látszólag egyszerűen megfogalmazott, mégis magyarázatra szorul. Jelen ügyben a magyarázatot a Szervező szükségesnek tartotta, azzal ellátva nyújtotta be a kérdést, holott a Kúria álláspontja szerint a kérdés megfogalmazásának a magyarázat mellőzése esetén is van egyszerűbb módja. [29] Az eljárásnak a határidők betartása miatti elhúzódásával és a kérdés megtévesztő jellegével összefüggő érvek tekintetében a Kúria rámutat arra, hogy az NVB-nek a Határozat meghozatala időpontjában kellett vizsgálnia, hogy a feltett kérdés, az időszerűség követelménye vonatkozásában is megfelel-e az egyértelműség követelményének. A Határozat meghozatala során nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jogalkotónak nem nyílik reális esélye a 2025. évben az esetleges eredményes népszavazásból következő jogalkotás megvalósítására,
- 60. 444 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám ezáltal az időszerűség követelményének a sérelmét, továbbá az elérhető eredmény és az igenlő válaszok mögötti választópolgári szándék közötti ellentmondást, ebből fakadóan a kérdés megtévesztő voltát az NVB még nem állapíthatta meg. [30] A kérelmezők által a gazdasági következmények tárgyában kifejtett érvek és a 10/1993. (II. 27.) AB határozatban foglaltakra alapított hivatkozásaik a következők miatt nem támasztják alá a kérdésegyértelműség hiányát. A felülvizsgálati kérelmekben megjelölt 10/1993. (II. 27.) AB határozat valóban két szempont vizsgálatát nevesíti az Országgyűlés törvényalkotási folyamatában: a társadalom elvárásait, továbbá a gazdasági megfontolásokat. Ezek a törvényalkotáshoz kapcsolódó követelmények nem fedik le annak vizsgálatát, hogy a népszavazásra javasolt kérdésre nézve áll-e fenn a hitelesítés megtagadását eredményező, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok (a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról szóló kérdés kizárt az országos népszavazás tárgyköréből.), ugyanis a gazdasági megfontolás vizsgálata nem azonos a népszavazásból kizárt tárgykör vizsgálatával. Ennélfogva a 10/1993. (II. 27.) AB határozat kapcsán kifejtett érvek nem igazolták a felülvizsgálati kérelmek megalapozottságát. [31] A Kúria a 10/1993. (II. 27.) AB határozatra alapított kérelmezői érvekkel szemben kiemeli, hogy az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatban mutatott rá arra, hogy amennyiben a népszavazásra javasolt kérdés tartalmilag érdemben és számszakilag változtat a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalom áll fenn. A 11/2022. (VI. 2.) AB határozat a vizsgált álláskeresési járadékra vonatkozó kérdéshitelesítés ügyében azt is rögzítette, hogy érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” válaszok többsége esetén az álláskeresési járadék folyósítási idejének törvényi felemelése a népszavazás hároméves kötőereje miatt pedig nemcsak a folyó évi költségvetésre nézve jelent változást, hanem az ezt követő költségvetésekre is kihatással van. Jelen eljárásban tehát nem a gazdasági megfontolásokat, hanem a Határozattal hitelesített kérdésnek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott népszavazási tárgykörbe tartozását kell vizsgálni. Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatban kiemelte, hogy „Az alkotmányozó az Alaptörvényben „A közpénzek” címhez tartozó cikkek, illetve a költségvetési gazdálkodásról szóló N) cikk megalkotásával egyértelműen, alaptörvényi szinten kifejezte a gazdasági és pénzügyi jogi rendelkezések alkotmányos alapjait. Ezt illetően az N) cikk (1) és (3) bekezdéseiben rögzítette a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, illetve hogy az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezen elvet kötelesek tiszteletben tartani. A 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában felállított tiltott népszavazási tárgykörből kitűnik az alkotmányozó azon akarata, hogy a költségvetés stabilitását népszavazás mint kivételes közvetlen hatalomgyakorlás ne veszélyeztesse.”. [32] Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozat [18] bekezdésében rögzítette, „[…] „az alkotmányi felsorolásból következik, hogy az alkotmányi szabályozás kiemelkedő jelentőségével a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban” [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394]. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat {vö. 51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394–395; 58/2007. (X. 1.) AB határozat, ABH 2007, 676, 683; 40/2012. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [18]; Abh1., Indokolás [31]}. Az Alkotmánybíróság tehát az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat óta e három esetkörre nézve értelmezi a költségvetéssel összefüggő tiltott tárgykört, amely értelmezés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja és az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalmak közötti párhuzamra való tekintettel az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény hatálybalépését követő gyakorlatban is fenntartható (Abh1., Indokolás [31]). Az Alkotmánybíróság megerősíti gyakorlatát, amely szerint „annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e, a költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár negatív meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi jogi megfontolásokat.” {10/2016. (IV. 28.) AB határozat, Indokolás [34]} [33] A Kúria a népszavazásra javasolt kérdést a fenti szempontok alapján is megvizsgálta, ennek során úgy értékelte, hogy a kérelmezők által kifejtett, a december 24. napjára vonatkozó GDP-termelés csökkenését bemutató érvek nem támasztják alá az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti népszavazásból kizárt tárgykör fennállását, a népszavazásra javasolt kérdés nem érinti az ott meghatározott tárgyú törvények közvetlen módosítását,
- 61. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 445 a kérelmezők előadása pedig nem támasztja alá az ország éves költségvetéséről szóló törvényre való közvetlen és jelentős kihatást. [34] A kérelmezőknek a Határozat indokolása hiányosságára, ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének sérelmére alapított hivatkozása kapcsán a Kúria úgy értékelte, hogy a hitelesítés a Szervező kérelmének helyt adó határozatot eredményez, amelyhez szükséges mértékű indokolás megvalósul azzal, hogy az NVB az Alaptörvény és az Nsztv. szerinti, a hitelesítést kizáró okokat számba vette és azok fennállásának hiányát megállapította. A Kúria rámutat továbbá arra, hogy egy esetleges eljárási jogsértés fennállása kasszációs jogkör hiányában sem eredményezhetné a felülvizsgálati kérelem megalapozottságát, a hitelesítésről rendelkező Határozat megváltoztatására pedig a hitelesítés körében fennálló érdemi hiba miatt van jogszerű lehetőség. [35] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése rögzíti az egyértelműség törvényi kritériumát, amelynek a fent kifejtettek szerint a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg, így a hitelesítés az Nsztv. 11. § (1) bekezdésének rendelkezésébe ütközik. [36] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Határozatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és a „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” kérdés hitelesítését megtagadta. A döntés elvi tartalma [37] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében az egyértelműség törvényi kritériuma a népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazására vonatkozik, amely rendelkezés nem biztosítja a szervező számára, hogy a népszavazásra javasolt kérdéshez további magyarázó mondatot fűzhessen. A pontatlan magyarázó szöveg tartalmilag is lerontja a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségét. Záró rész [38] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésében és 151. § (1) bekezdésében és 157. § (13) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül határozott. [39] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott 10.000 forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (6) bekezdése az állam terhén marad. [40] A Kúria végzésének a Magyar Közlönyben nyolc napon belül történő közzétételét az Nsztv. 30. § (3) bekezdése írja elő. [41] A Kúria végzése ellen a jogorvoslatot az Nsztv. 30. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Budapest, 2025. február 6. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró bíró
- 62. 446 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám IX. Határozatok Tára A köztársasági elnök 23/2025. (II. 11.) KE határozata magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – hozzájárulok Matota Rallage Kulatilaka Lenagala rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, bécsi székhellyel. Budapest, 2024. május 8. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. május 13. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/2807-2/2024 A köztársasági elnök 24/2025. (II. 11.) KE határozata magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – hozzájárulok Jaume Serra Serra rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek az Andorrai Fejedelemség magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, Andorra la Vella-i székhellyel. Budapest, 2024. május 16. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. május 17. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/3048-2/2024
- 63. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 447 A köztársasági elnök 25/2025. (II. 11.) KE határozata magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – hozzájárulok Tareq Abdullah M. AlFaraj rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a Kuvaiti Állam magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel. Budapest, 2024. szeptember 23. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. október 2. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/4462-2/2024 A köztársasági elnök 26/2025. (II. 11.) KE határozata magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – hozzájárulok Bui Le Thai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek a Vietnámi Szocialista Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel. Budapest, 2024. december 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. december 17. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/5513-2/2024
- 64. 448 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám A köztársasági elnök 27/2025. (II. 11.) KE határozata magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséhez való hozzájárulásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – hozzájárulok Ahmed Fahmy Abdelgayed Shahin rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek az Egyiptomi Arab Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé történő kinevezéséhez, budapesti székhellyel. Budapest, 2024. december 18. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. december 18. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/5680-2/2024 A köztársasági elnök 28/2025. (II. 11.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagykövet külképviselet-vezetői megbízás alóli felmentéséről Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – dr. Hetesy Zsolt Gábor rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet – érdemei elismerése mellett – felmentem Magyarország wellingtoni nagykövetségének a vezetésére, valamint Magyarországnak a Fidzsi Köztársaságban, a Tongai Királyságban, a Szamoai Független Államban, Tuvaluban, a Kiribati Köztársaságban és a Cook-szigeteken való képviseletére kapott megbízása alól. Budapest, 2024. november 12. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. november 14. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/2098-5/2024
- 65. M A GYA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám 449 A köztársasági elnök 29/2025. (II. 11.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról és külképviselet-vezetői megbízásról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján – a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére – dr. Nagy Gábor Tamás részére rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozok, és megbízom Magyarország wellingtoni nagykövetségének a vezetésével, valamint Magyarországnak a Fidzsi Köztársaságban, a Tongai Királyságban, a Szamoai Független Államban, Tuvaluban, a Kiribati Köztársaságban és a Cook-szigeteken való képviseletével. Budapest, 2024. november 12. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. november 14. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/5088-2/2024 A köztársasági elnök 30/2025. (II. 11.) KE határozata rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozásáról Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján – a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára – Kerekes András részére rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozok. Budapest, 2024. december 18. Dr. Sulyok Tamás s. k., köztársasági elnök Ellenjegyzem: Budapest, 2024. december 20. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter SP ügyszám: SP/5630-2/2024
- 66. 450 M AG YA R K Ö Z L Ö N Y • 2025. évi 12. szám A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila. A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22. A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.