2. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei

3. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei különjogok

4. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok

5. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok szabad identitásvállalás

6. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás

7. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció

8. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

9. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

10. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

11. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

12. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

13. A kisebbség törvényi definíciója Nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan népcsoport, amely a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos, az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, továbbá olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

14. Az elismert kisebbségek taxációja a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán

15. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

16. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció

17. Az identitásvállalás szabadsága "Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében ... nyilatkozatra senki sem kötelezhető." "Minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van szabadon megválasztani, hogy kisebbségiként kezeljék-e vagy sem, és ebből a választásából vagy e választásával összefüggő jogainak gyakorlásából semmiféle hátránya ne származzék."

18. Kisebbségi többletjogok emberi jogok diszkriminációmentes biztosítása Alk. 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

19. Kisebbségi többletjogok esélyegyenlőség Alk. 70/A. § (3) A Magyar Köztársaság a jog-egyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Nektv. 6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés]. 9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles.

20. Kisebbségi többletjogok Alk. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

21. A magyar kisebbségi jogi szabályozás alapelvei kisebbséghez tartozás különjogok kisebbség szabad identitásvállalás definíció taxáció A kisebbségi hovatartozás azonosítása

22. Az azonosítás szintjei nyilatkozat a kedvezmény igénybevételekor előzetes nyilvántartásba vétel nyilvántartásba vétel előfeltételeként objektív kritériumok teljesítése kisebbségi közösség, állami szerv döntése Nektv. 7. § (2) Törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.

23. Az azonosítás alapjogi értelmezése Kisebbségi identitáshoz való jog : alkotmányos alapjog emberi méltósághoz való jog, önazonossághoz, önrendelkezéshez való jog személyes adatok védelméhez való jog, információs önrendelkezési jog Azonosítás és regisztrálás : az alapjog korlátozása alkotmányos kritériumok (szükségességi-arányossági teszt) garanciák

24. Választójogi regisztráció Kisebbségi választópolgárnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezők közül azok a magyar állampolgárok tekintendők, akik valamely kisebbséghez tartoznak, ezt vállalják és kinyilvánítják, méghozzá oly módon, hogy előzetesen regisztráltatják magukat a kisebbségi választói jegyzékben.

25. 45/2005. (XII. 14.) AB határozat a kisebbségi ombudsman indítványára Alkotmányos keretek: alkotmányos alapjogi gyökerek (emberi méltóság, adatvédelem) ↔ törvény a szükségességi-arányossági követelményeknek eleget téve kötelezővé teheti a kisebbséghez tartozás kinyilvánítását Döntés a konkrét ügyben: a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának joga alapja lehet a korlátozásnak, de az Alkotmányból nem következik egyetlen meghatározott azonosítási megoldás