1. Hogyan élünk? És hogyan kellene? Victor András Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

2. Hogyan élünk? És hogyan kellene? Nem úgy élünk, ahogy kellene, aminek több oka van: Sokan vagyunk a Földön 2. Nem olyan módon élünk, ahogy kéne („Nagy lábon”, nem mértéktartóan élünk!)

3. Sokan vagyunk! A Föld lakosságának alakulása a Föld lakossága ma már 7 milliárd az emberiség létszáma a Kr. előtti évezredektől 1800-ig alig emelkedett, de 1800 táján meredeken el kezdett emelkedni, és még most is folyamatosan nő! az előrejelzések azt mutatják, hogy az emberiség létszáma kb. 10 milliárdnál fog tetőzni, 2050 táján

4. Sokan vagyunk! A Föld lakosságának alakulása a grafikonok azt is jelzik, hogy az ún. fejlett világ lakosainak a létszáma nem fog számottevően emelkedni a fejlődő világ az, ahol a létszám meredeken emelkedni fog ebből az következik, hogy a gazdag/ fejlett világ egyre gazdagabbá válik, a szegény világ pedig egyre szegényebbé ! számolni kell tehát azzal, hogy az emberiség ebben az értelemben polarizálódni fog az elkövetkező évtizedekben!

5. Sokan vagyunk! A szaporodás mértéke is különböző a gazdag/szegény világban A 3. világban („Szegények”) magas – Az 1. világban („Gazdagok”) alacsony (vagy negatív) az 1 szülőképes nőre jutó gyermekek létszáma 0 és 7-8 között változik az ún. fejlett világban (egész Európában, Észak-Amerikában, Ausztráliában ill. Dél-Amerika egyes területein pl. Brazíliában) ez a szám 2 alatt van

6. Sokan vagyunk! ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban a megszülető gyermekek száma nem pótolja a halálozások számát Afrika középső területein és sok más országban ezzel szemben az 1 nőre jutó gyermekek száma 6-7 (vagy 7 fölötti) tehát a népességrobbanás , annak ellenére, hogy azt bizonyos betegségek (pl. AIDS) visszafogják, még mindig Afrikában lesz a legintenzívebb

7. Sokan vagyunk? Magyarország népességének alakulása (1950-től) Magyarországon inkább egyre kevesebben vagyunk csökken a lakosság létszáma (már 10 millió alá csökkent) 1980-ban keresztezte egymást a születések és halálozások évenkénti száma a bevándorlások ellenére 1980 óta csökken a lakosság létszáma ez egyrészt pszichológiai gond , de legalább ennyire gazdasági gond is , mert a lakosság ilyen értelemben öregszik tehát egyre kevesebb fiatal/munkaképes korú keresetéből kell eltartani az egyre több idősebb embert

8. „ Nagy lábon” élünk! a világon a leggazdagabbak többet költenek fogyókúrára, mint a legszegényebb emberek élelemre az emberiség kisebbik része nem tud ellenállni a bőséges étkezés csábításának, a nagyobbik része élelem szűkében él , a legszegényebbeknél – különösen a gyerekeknél – az éhhalál sem ritka Európa a természeti kapacitásainak kb. a 3x-át fogyasztja természeti kapacitás : mennyi legelő terület, szántóföld, halászható vízfelület, nyersanyagforrás, energiaforrás stb. áll a rendelkezésünkre ez csak úgy történhet meg, hogy más országok természeti kapacitásait is felhasználjuk!

9. „ Nagy lábon” élünk! Magyarország energiafogyasztása Magyarországon ma már több energiát fogyasztunk nyáron, mint télen az USA már évtizedek óta ebbe a kategóriába tartozik látható, hogy 20 év alatt a fogyasztás kb. megkétszereződött

10. „ Nagy lábon” élünk! Nyáron több energiát fogyasztunk, mint télen! az egyértelmű, hogy télen fűtenünk kell 15 fok alatti lakásban nem lehet életvitelszerűen dolgozni és élni a téli fűtés létszükséglet nyáron hűteni kell; ekkor a hűtőgépek, mélyhűtők, de legfőképp a klímaberendezések működtetésére több energiát használunk fel, mint a téli fűtésre… a nyári hűtés viszont csak kényelmi szükséglet csak ritka esetben mondható el, hogy üzemeltetésük létszükséglet lenne

11. „ Nagy lábon” élünk! Pazarolunk! mi magyarok , akár érezzük, akár nem, a gazdag világ része vagyunk ha rangsorba állítjuk gazdagság tekintetében a világ országait, akkor mi a leggazdagabb 20%-on belül vagyunk sokan ezt nem így érzik, mert nem a szegény világgal hasonlítják össze a magyarok életszínvonalát, hanem a nálunk még gazdagabb országok – pl. Svédország, Ausztria, Svájc stb. – életszínvonalával ha nem hozzáértők körében közvélemény-kutatást végzünk, akkor az emberek legnagyobb része Magyarországot a világ középmezőnyébe sorolja nemhogy a gazdag 1/3-ba, hanem a gazdag 1/5-be tartozunk bele! Ha mindenki átvenné a magyarok fogyasztási szokásait, még két Földre lenne szükség!

12. „ Nagy lábon” élünk! Fűtés Hűtés Közlekedés Világítás Pazaroljuk az energiát! Látszanak a nagyvárosok, ipartelepek, mezőgazdasági területek ... Egész éjszaka „világítjuk” a világűrt…

13. „ Nagy lábon” élünk! energiaforrásaink döntő többsége szén alapú energia- forrás, azaz energiaigényünk 80%-át szén, olaj, kőolaj és földgáz égetésével nyerjük fosszilis energiaforrásokra (szén, olaj, kőolaj, földgáz) támaszkodunk, pedig ezek véges mennyiségben vannak a Földön a megújuló energiaforrások felhasználási aránya mindössze 14% a döntően szén alapú energiaforrások égetése szén-dioxidot produkál, és a szén-dioxid levegőben való mennyiségének növekedése fokozza a globális felmelegedést (üvegházhatás erősödése) C-tartalmú anyagok égetése ≈ 80% Egyéb ≈ 20%

14. „ Nagy lábon” élünk! nap- víz- szél- biomassza- fosszilis (szén, C-alapú) atomenergia- urán sem lesz örökké… Megújuló energiaforrások: (14%) Energia-fajták: Meg- nem-újuló energiaforrások: (86%) ez azért megdöbbentő adat, mert 200 millió év alatt képződött a földkéregben ez a kőolaj és földgáz, és mi kb. 1 milliószoros sebességgel fogyasztjuk, mint ahogy az képződött a kőolajat nagyjából 100 éve bányásszuk (autókat is kb. azóta használunk), és a becslések szerint még nagyjából 100 évig lesz kőolajunk a Földön vagyis nagyjából 200 év alatt elhasználjuk a Föld teljes kőolajkészletét

15. „ Nagy lábon” élünk! Pazaroljuk az anyagokat 1. Víz - Ivóvíz a WC-ben!? túl sok vizet fogyasztunk, ivóvizet használunk a WC-ben is egy hagyományos lehúzós WC-ben kb. 10 liter zubog le egy lehúzással , ami ráadásul ivóvíz minőségű víz az igazán jó az lenne, ha két csővezetékrendszer lenne a lakásban… ez azért is elgondolkoztató, mert a világon nagyon sokan (több mint 1 milliárdnyian) víz szűkében élnek, és sok millió embernek a napi teljes víz „adagja” nem több, mint 10 liter mi egy WC-lehúzással elhasználunk annyit, amennyi nekik ivásra, mosásra, főzésre, mosogatásra, takarításra stb. kell…

16. „ Nagy lábon” élünk! 2. Papír - Az „elektronikus korszakban” több fogy belőle mindenki azt gondolta annak idején, hogy az elektronikus korszakban kevesebb papírt fogunk fogyasztani, mert elektronikus úton küldjük egymásnak az információkat mégis több papír fogy most pl. Magyarországon, mint 20 évvel ezelőtt, amikor még nem éltünk az elektronikus korszakban az információáramlás mennyisége olyan irdatlan mértékben megnőtt , hogy sajnos ezzel együtt a papírfogyasztás is megnőtt 3. Műanyag - Egyszer-használatos tárgyak 4. Szerves anyag- Étel a szemétben! Pazaroljuk az anyagokat

17. „ Nagy lábon” élünk! Eldobó társadalom Budapest hulladéka: 4 millió kg/nap Budapesten a fejenkénti és naponkénti hulladék produkálás kb. 2 kg , (háztartási és ipari hulladék)  Budapest 2 millió lakosú, tehát ez 4 millió kg naponta egy részét a rákospalotai hulladékégetőbe szállítják, ami abból a szempontból jó, hogy energiát termelnek vele (lakásokat fűtenek)  abból a szempontból viszont rossz , hogy az abban lévő szerves hulladékot lehetett volna komposztálni, a kéményen kiáramló gázok pedig tartalmaznak veszélyes gázokat is bár a hulladékégetőben keletkező maradék kis térfogatú, veszélyes hulladéknak minősül , mert a benne lévő veszélyes anyagok koncentráltan megmaradnak ennek a napi 4 ezer tonna hulladéknak a nagyobbik részét Pusztazámorra szállítják, ami Budapesttől 25 km-nyire van  ide szállítják közúton (sok pénzért) a sok ezer tonna szemetet

18. „ Nagy lábon” élünk! Eldobó társadalom Belefulladunk a szemétbe! Csendes óceáni szemét-sziget 10-15 magyarországnyi szemétsziget! 1,5 millió km 2 ! Az eldobált műanyag hulladék most már az óceánokban olyan mértékű, hogy a Csendes-óceánon egy 10-15 magyarországnyi méretű , vagyis 1-1,5 millió km 2 -nyi szemétsziget úszik. Zárógondolatként egy szomorú dolog:

19. A tengeráramlások ezeket összesodorták két helyre: Csendes óceáni szemét-sziget ez az irdatlan mennyiségű szemét (főleg flakonok, műanyag öngyújtók, kupakok stb.) valószínűleg úgy került az óceánba , hogy: bedobálták a hajókról a folyókba bedobált hulladékot a folyók besodorták az óceánba a szemétszállító vagy konténer hajók illegálisan nem a megfelelő helyre, hanem az óceánba eresztették be a rakományukat

20. Csendes óceáni szemét-sziget Egyelőre sajnos nem lehet tudni, hogy miért, de az ott élő albatroszok ezzel a műanyag szeméttel is etetik a fiókáikat , akik közül sok elpusztul… Döbbenetes felvételek vannak arról, hogy milyen ez a szemétsziget (flakontenger) a Csendes-óceánon:

21. „ Nagy lábon” élünk! Hogyan számszerűsíthető? – Az ökológiai lábnyom fogalma ez a környezetterhelésünknek a mértéke , amit úgy kell kiszámítani, hogy megnézzük hektárban annak a föld-és vízterületnek a nagyságát, amelyet az életünkhöz felhasználunk (nyersanyagforrásnak, termőföldnek, szántóföldnek, halászati területek stb.) ez az ökológiai lábnyom lényegében 3 tényezőtől függ (pl. egy ország esetében): Népesség 2. Fogyasztás 3. Technológia

22. Ökológiai lábnyom ez az ökológiai lábnyom sajnos már ijesztő mértékű , főleg ha azzal vetjük össze, hogy mennyi az ökológiai kapacitás ezt a 2 számot kell összevetnünk: adott országban 1 lakosra hány hektár ökológiai kapacitás jut, tehát mennyi az a termőterület és vízfelület, amelyet használni tudunk, és mekkora az a terület, amit ténylegesen használ 1 fő az életben nem mindegy , hogy ennek a kettőnek a viszonya , egyenlege pozitív vagy negatív itt most a pozitív egyenleg rosszat jelent, hiszen ez azt jelenti, hogy többet fogyaszt, mint ami van neki

23. Ökológiai lábnyom az USA ökológiai lábnyoma majdnem 2x akkora, mint amekkora az ökológiai kapacitása (van egy-két olyan kivételes ország is, ahol 10-15x-e az ökológiai lábnyom az ökológiai kapacitásnak!) negatív egyenleget a világ 2 helyén láthatunk csak: Afrikában és Dél-Amerikában, mindenhol máshol ez pozitív Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6

24. Ökológiai lábnyom Magyarországon is pozitív , mert kb . 2 hektár jut 1 főre, mint ökológiai kapacitás , és kb. 3,5 hektárnyit fogyasztunk fejenként, vagyis 1,5-2x annyit, mint amennyi van nekünk csak úgy tudunk többet a használni Föld javaiból annál, mint ami nekünk van, hogy más népek/országok javait is használjuk (ásványkincseket, termőföldeket stb.) Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6 Magyarország 3,5 2,0 + 1,5

25. Ökológiai lábnyom a 6,5-7 milliárd ember egyesített ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a Föld teljes ökológiai kapacitása, vagyis mi 7 milliárdnyian többet fogyasztunk, mint amennyi van Hogy csináljuk ezt? Kitől vesszük el azt, amit többet fogyasztunk a jelenleg adott kapacitásnál? erre sajnos egyetlen válasz van: az UTÓDAINKTÓL Térség Lábnyom (ha/fő) Kapacitás (ha/fő) Egyenleg Afrika 1,1 1,3 - 0,2 Ázsia 1,7 1,1 + 0,6 Kína 1,6 0,8 + 0,8 D-Amerika 2, 0 5,4 - 3,4 USA 9,6 4,7 + 4,9 EU 4,8 2,2 + 2,6 Magyarország 3,5 2,0 + 1,5 Világ 2,2 1,8 + 0,4

26. Mennyi idő alatt éljük föl az egy év alatt keletkező ökológiai forrásokat? Ökológiai év Ökológiai kapacitás, mint „törzstőke” tekintsük a Föld ökológiai kapacitását egyfajta törzstőkének, ami a bankban van, és minden évben bizonyos hozamot, nyereséget hoz (mert nőnek a fák, növények, szaporodnak az állatok) mi most többet használunk, mint amennyi a kamat, mint amennyi évente újratermelődik, vagyis tulajdonképpen most már a törzstőkét fogyasztjuk ez gazdasági szempontból katasztrofális állapot , hiszen nincs az a közgazdász, aki belemenne abba a helyzetbe, ami nem csak a kamatokat veszi ki a bankból, hanem a törzstőkét is

27. Mennyi idő alatt éljük föl az egy év alatt keletkező ökológiai forrásokat? Ökológiai év 2010-ben ez a dátum augusztus 17. volt! Mennyi idő alatt fogyasztjuk el azt, ami regenerálódott? van egy másik szám is, ami azt jelzi, hogy túlfogyasztunk: ha kiszámoljuk azt, hogy mennyi ökológiai kapacitás keletkezik/regenerálódik 1 év alatt azt is meg tudjuk mondani, hogy mennyi idő alatt fogyasztottuk el ezt az évente regenerálódó kapacitást … amikorra már elfogyasztottuk a 2010-re (egész évre) való ökológiai értéket, vagyis ez azt jelenti, hogy augusztus 18-tól kezdve már lényegében hitelre fogyasztottunk…

28. Hogy kellene élnünk? Azt már tudjuk, hogy sajnos nagy lábon, pazarlóan élünk… 1. szabály: Anyagtakarékosan: takarékoskodni kellene mindennel (vízzel, fával, fémmel, papírral, textillel stb.) 2. szabály: Kevesebbet és ugyanazt többször!: kevesebbet kellene fogyasztanunk, ill. ugyanazt többször kéne felhasználnunk több élettel bíró tárgyakat kéne inkább használnunk, és nem olyanokat, amelyek csak egyszer használatosak régen a tárgyak nagy része javíthatóra készült, az alkatrészeket cserélni lehetett, ha egy tárgy tönkrement, akkor másra is felhasználták őket; ez ma sajnos nem így van „ A kasza és az elektromos kenyérpirító története” A tárgyak életútja:

29. Hogy kellene élnünk? Hulladékmentesen! meg kellene a természettől tanulnunk azt, hogy körfolyamatokban gondolkozzunk az 1 irányú folyamatok helyett a gyártási folyamatokban is a körfolyamatokat kellene alkalmazni , de ma sajnos egy irányúakat alkalmazunk

30. „ Hulladékgyártó” folyamat Lineáris (emberi termelés) 1 irányú folyamat -> veszélyes hulladék timföld (Al 2 O 3 ) bauxit -> -> alumínium -> lábos -> szemét vörösiszap bár nagyon magas a vastartalma – mégsem használjuk vasgyártásra még mindig olcsóbb a bauxitot kibányászni, mint átállítani a vasgyártás technológiáját a vörösiszap így lényegében szemétté válik, sőt veszélyes hulladékká

31. „ Hulladékmentes” folyamat falevél Körfolyamat (természet) falevél -> avar -> humusz -> növényi tápanyag -> Komposztálás!! a szerves hulladékot vétek elégetni vagy a szeméttelepre kivitetni a szerves hulladékból komposztálással megint föld lesz, vagy természetes trágyaszerű anyag

32. Hogy kellene élnünk? Fűtés: szigetelés Hűtés: roletta vagy légkondi? Energia-takarékosan! nem csak az fontos, hogy kevesebbet együnk (lásd korábban: a fogyókúrára költött pénz) a magyar lakosság is 125-130%-os tápláltsági állapotban van , tehát valójában többet eszünk, mint amennyit kellene Étkezés: Világítás: kompakt fénycső Utazás: tömegközlekedés kevesebb húst kéne fogyasztanunk, mert a hús előállítása nagyon sok energiát és vizet igényel

33. Hogy kellene élnünk? Energia-takarékosan! az állattenyésztők tudják, hogy hány kiló takarmány kell ahhoz, hogy az állatállomány élősúlya 1 kg-al gyarapodjon pl. 5 kg-nyi takarmány kell ahhoz, hogy a sertések élősúlya 1 kg-al gyarapodjon, a szarvasmarháknál ez kb. 8-10 kg! ha mi megeszünk egy kg beafsteaket, akkor lényegében 8-10 kg-nyi növényt ettünk meg, csak hússá transzformálva ezt a rengeteg takarmányt valahol meg kell termelni, tehát ökológiai szempontból is takarékosabb lenne az élet, ha nem ennénk annyi húst, mint amennyit eszünk szükségünk van húsra, de nem árt tudni, hogy mi Magyarországon a biológiailag indokolt évenkénti/ fejenkénti 15 kg-nak kb. a 4-5x-ét fogyasztjuk (vagyis 70 kg-ot fejenként) ez semmiképpen sem indokolható, ráadásul komoly anyag- és energiaveszteséget jelent

34. Hogy kellene élnünk? úgy, hogy az ökológiai lábnyomunk ne haladja meg az ökológiai kapacitásunkat figyelembe kellene vennünk a jövő nemzedékek lehetőségeit , és nem csorbítani azokat Fenntartható módon! felelősen és „évszázadokban” gondolkodva

35. Hogy kellene élnünk? Fenntartható módon! Életszínvonal-emelés helyett egyre inkább Életminőség-javítás Életszínvonal GDP (€/fő) : Anyagi természetű NÖVEKEDÉS Életminőség: GDP egészség kultúra barátság kiskert kézműveskedés stb. Nem csak anyagi természetű FEJLŐDÉS sok olyan ország van, aminek az 1 főre jutó GDP-je nem magas, az emberek a felmérések alapján mégis boldognak érzik magukat

36. Hogy kellene élnünk? Új értékrendszer! 1) Anyagi birtoklás -> Lelki gazdagság 2) Valóban szükségem van rá? Jó lenne, ha az anyagi birtoklás helyett – amennyire csak lehet – főként a lelki gazdagságra törekednénk. Mindkettőre szükség van, csak az arányokon kellene változtatni! A fenntartható életmódnak az egyik kulcspontja, hogy minden döntésünkkor végiggondoljuk azt, hogy valóban szükségünk van-e arra, amit meg akarunk venni vagy amit el akarunk érni…

37. Bábozd zöldre az otthonod! – Óvodai környezeti nevelési program „ Erdőn ha jársz, gondold sorra Szedd fel, gyűjtsd és használd újra. Erdő és fa így lesz vidám Ne feledd el kis cimborám!” Köszönjük a figyelmet! www.mimoescsipek.hu