2. A látható fény
Az elektromágneses sugárzás
380 nm-től (ibolya)-780 nm-ig (vörös)
terjedő hullámhossztartománya.
400 nm-nél rövidebb hullámok =ultraibolya
800 nm-nél hosszabbak = infravörös
3. Hullámhossz:
Két egymást követő hullámtaréj
közti távolság, a terjedés iránya
mentén mérve.
Jele: λ,
mértékegysége: m (méter).
4. - A különböző hullámhosszúságú fénysugarakat az
ember különböző színekként érzékeli.
- A fehér fény különböző hullámhosszú fényekből
(színekből) tevődik össze.
- Az egyszínű fényt monokromatikusnak nevezik.
Egy fehér fénynyaláb szétbontása
prizmával.
5.
6. Fényáram (fényteljesítmény)
[ Φ ] = lm /lumen/
1 lm fényáramot hoz létre, az 1 cd fényerősségű, minden
irányban egyenletesen sugárzó pontszerű fényforrás az 1m
sugarú gömb 1m2 felületén.
7. Fényerősség
lumen
[ I] = = cd = candella
szteradián
1 szteradián az a középponti szög, amely a gömbsugár
négyzetével egyenlő területű gömbfelületrészhez tartozik.
8. Megvilágítás:
felületegységre eső fényáram
[ E ] = lx /lux/
Φ
E=
A
Φ =fényáram
A=megvilágított
felület.
11. Terjedési irány
a geometriai optikában a fénysugár
egyenese.
Fénysugár
A fénysugár a geometriai optikában a lehető
legkisebb keresztmetszetűre lehatárolt
párhuzamos fénynyaláb.
12. Hullámok törése
(refrakció)
Ha a hullám másik közegbe megy át,
az új közegben megváltozik a
terjedési sebessége, ami
hullámtöréshez vezet.
13. A visszaverődés (reflexió)
Amikor a fény új közeg vagy test határához
ér, egy része visszaverődik a felületről,
másik része behatol az új közegbe.
14. A beeső hullám, a visszavert hullám a
beesési merőlegessel egy síkban vannak
A beesési szög és a visszaverődési szög
megegyeznek.
α = α'
Beesési
merőleges
α α'
15. A fény visszaverődése
síktükörről
Ha a fénysugarak egy nagyon fényes és egyenletes felületre esnek akkor
tükrös visszaverődésről beszélhetünk
. A fényvisszaverődés törvényéi:
- A visszaverődési szög mindig ugyanakkora,
mint a beesési szög
- A beeső sugár, a beesési merőleges és a
visszavert sugár egy síkban van.
- Azok a fénysugarak, amelyek merőlegesen esnek a felületre, önmagukban verődnek
vissza.
- Ha a beeső fénysugarak párhuzamosak, akkor a visszavert fénysugarak is
párhuzamosak.
18. Fókuszpont
Ha a visszavert sugarakat
meghosszabbítjuk a tükör mögött,
azok egy pontban metszik
egymást.
Ha a párhuzamos beeső sugarak a
fénytani tengellyel is
párhuzamosak, akkor azt a
látszatot keltik, hogy a tükör
mögötti pontból indulnak ki és ez a
pont a fókusz vagy gyújtópont
A fókusz a fénytani és gömbi
középpont felezési pontja. között.
Az OF távolság a fókusztávolság (f).
19. Fényvisszaverődés homorú
tükörről
Ha a homorú tükörre az optikai
Gömbi középpont
tengellyel párhuzamosan
esnek a sugarak, akkor a
Fénytani középpont
visszaverődés után a
fénytani tengely fókuszponton haladnak
OG=r keresztül, ezért ez
valóságos fókuszpont
(gyújtópont).
A fókusztávolság ebben az
esetben is a gömbi sugár
20. Ha a fényforrás a homorú tükör a fókuszpontjában van, akkor
a visszavert sugarak párhuzamosan fognak haladni
21. Diffúz
visszaverődés
Szabályos visszaverődés fényes A fekete felület fényelnyelése
felületről
22. A szem
A fény áthalad a szaruhártyán, az
elülső csarnokon, a szemlencsén, az
üvegtesten és végül a retinára
érkezik.
A retinán keletkező kép fordított állású.
23.
24. 1. A retinán keletkező kép végül idegpályákon
keresztül az agy bal és jobboldali látókérgébe jut.
3. A retinában lévő receptorokra eső fény ingerületet
vált ki, a receptorokból az ingerület az úgynevezett
bipoláris sejtekbe jut, onnan a ganglionsejtekbe.
6. A ganglionsejtek axonjai látóideggé szedődnek
össze. A látóideg a szemüregből a koponya
üregébe kerül, ahol mindkét szem orr felőli
retinafeléből érkező rostok kereszteződnek.
25.
26.
27. A jobb szem retinájának bal feléből érkező ingerületek a bal
szem bal feléből érkező ingerületekkel együtt a bal
látókéregbe jutnak.
28. A retinát három sejtréteg alkotja:
Pálcikák, csapok
4. Pálcikák és csapok:
a fény energiáját kémiai és
Bipoláris sejtek elektromos energiává alakító
fényérzékelő sejtek
2. Bipoláris sejtek:
a jeleket továbbítják
3. Ganglionsejtek (dúcsejtek):
amelyek axonjainak együttese
Dúcsejtek
képezi a látóideget.
29.
30. A fény a növényi, az állati és az emberi élet
létfontosságú tényezője
A fotoszintézis:
egy olyan biológiai folyamat, melyben
az élőlények a napfény energiáját
felhasználva szervetlen anyagból
szerves anyagot hoznak létre. Az
elnevezés a foton (a napfény
kvantuma) és a szintézis
(=előállítás) szavakból tevődik
össze.
Fototropizmus,
negatív fototropizmus
32. Az additív színkeverés
a színárnyalatokat színes fények egymásra
vetítésével, összeadásával állítjuk elő.
Ehhez kék, zöld és vörös színű fényforrásokra van szükségünk,
amelyekkel különböző erősségű megvilágításokat kell
létesíteni.
Az egyenlő erősségű kék, zöld és vörös sugarak egymásra
vetítve fehér fényt adnak.
Kék és zöld fény keverésével zöldeskéket
zöld és a vörös egymásra vetítésével sárgát,
kék ás a vörös keverésével bíbort kapunk.
Ezeket a színeket az alapszínek
komplementereinek, kiegészítő színeinek
nevezzük.
Az alapszínek és komplementereik:
kék – sárga,
zöld – bíbor,
vörös – kékeszöld.
33. A szubtraktív színkeverés
A fényáramban közvetlen egymás után három, ún.
szubtraktív szűrőt helyezünk el, amely a fehér fény
kék-, zöld- ás vörös-tartalmát (összetevőit) a kívánt
arányban csökkenti.
A kék összetevő erősségét sárga színű szűrővel lehet
szabályozni (gyengíteni).
A zöld összetevő erősségét bíborszínű szűrővel lehet
szabályozni (gyengíteni).
A vörös összetevő erősségét zöldeskék színű
szűrővel lehet gyengíteni.
Három különböző erősségű szubtraktív színszűrő
segítségével minden színárnyalat – beleértve a
szürkéket és feketéket is – előállítható.
34. A színhőmérséklet
A látható tartományban kisugárzott energia
hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám .
Egysége: Kelvin, K
Napfény 5600 K
Mesterséges fény 3600 K
A színhőmérséklet emelkedésével a fény vörös
összetevői csökkennek, míg kék összetevői
növekedek,
tehát minél magasabb a fény színhőmérséklete,
annál "kékebb", és minél alacsonyabb a fény
színhőmérséklete annál "vörösebb" lesz a
35. Gyertyakb. 1900K
Háztartási izzólámpa kb. 2800K
Fotoizzó 3200K
Reggeli, délutáni alacsony napállás kb. 4800K
Átlagos napfény, vaku 5600K
Napos idő, árnyékban kb. 6000K
Nappal, kissé felhős égbolt kb. 8000K
Borult, ködös idő kb. 10000K
36. Fehéregyensúly (White
Balance)
1 - izzólámpánál készült fotó neonfényre állított fehéregyensúllyal - túl meleg, sárgás
2 - vakus kép izzóra állított fehéregyensúlynál - túl hideg, kékes
3 - vakus kép, vakura állított fehéregyensúly - megközelítőleg színhelyes
37. A színek három fő jellemzője:
A színezet, ill. színárnyalat :
tulajdonképpen a színérzet megjelölése (pl. kék,
sárgászöld, ibolyaszín, narancssárga stb.).
A telítettség:
ezzel jellemezzük, hogy a vizsgált szín menynyire
tiszta, ill. milyen mértékben tartalmaz fehéret.
A világosság :
a szín helye a fekete ás a fehér között. Jellemzésére
szokás az ún. feketetartalom értékét megadni.
