Fehér sörény
Camargue és a camargue-i lovak
Camargue (kamarg) Európának az az „Isten
hátamögötti vidéke”, mely földrajzi jellemzőinek
köszönve még mindig az egyik legérintetlenebb
terület. Camargue a Rhône folyó lagúnás, mocsaras,
tavas, sós torkolatvidéke, mely szélesen nyitott a
Földközi-tenger felé. A Rhône torkolata Nyugat-
Európa legnagyobb deltája. Területe mintegy 930
km2. A Földközi-tenger vízgyűjtő területéhez
tartozó folyamok közül csak a Duna (3446 km2) és
a Nilus (22 000 km2) előzi meg. A Rhône Arles-nál
két részre szakad. A nyugati ág a Kis- (Petit-), a
keleti pedig a Nagy- (Grand-) Rhône. Az általuk és
a tenger által bezárt háromszög alakú terület
Camargue.
A Dél-franciaországi Provence tartomány
legdélnyugatibb része. Nagyobb város szinte nincs
is Arles-on kívül.
Fekete bika
Camargue-nak azon a részén, mely
közelebb esik a tengerhez teljességgel
lehetetlen földműveléssel foglalkozni.
Itt a vadon élő növények közül is csak
néhány nagyon igénytelen faj tud
életben maradni, mint például a nád és
a sziksófű. A talajviszonyokon kívül az
éghajlat sem kényeztet embert sem
állatot. Télen mediterrán viszonylatban
kifejezetten hideg van. A nyár nagyon
száraz, perzselő s kevés az árnyék.
Camargue hihetetlenül gazdag
állatvilággal büszkélkedhet.
A camargue-i ló
Lélegzet elállító látványt nyújt a
szintén ősidők óta itt élő fehér ló,
amint vágtat a sekély tengerparton. A
camargue-i ló
az egyik legősibb lófajta. Évezredeken
át dacolnak ezek az állatok az idővel és
az életkörülményekkel, s ennek
köszönve kiválóan alkalmazkodtak. A
mai társaiktól alkati eltérések is
vannak. Magassága 140-150 cm, súlya
pedig 300-380 kg körül mozog. A mai
magas és karcsú „lóideálok” mellett ő
kicsinynek és csúnyácskának tűnik.
Azonban ne feledkezzünk meg arról,
hogy ők még ma is a természet
gyermekei, nem az ember ízlése szerint
kialakított „mesterséges” állatok.
Mégis így, egyszerűségükben is
tökéletesen szolgálják az embert, akik
tisztelettel viseltetnek irántuk. Ember s
állat sorsa itt össze van fonódva, mi az
itt élők hagyományaiban is
megmutatkozik.
Guardiánok
Camargue állattenyésztői a guardiánok,
akik lovakat és bikákat tartanak.
E marhahajcsárok lasszó segítségével,
találomra fogják be azokat a szabadon
élő csikókat, melyek a legígéretesebb
munkáslónak tűnnek.
A tenyésztéssel mit sem törődnek, s
csak annyi lovat törnek be, amennyire
feltétlenül szükségük van munkájuk
során a többit anyja mellett, szabadon
hagyják felnőni.
Néhány ismert és ismeretlen
személy gondolata a lovakról
Az ember régen szolgává lett volna, ha
a ló nem emeli királlyá.
Az ember mindenkori legnemesebb
hódítása a ló.
Senki ne merje mondani, hogy tudja
mi az igaz szeretet, ha még nem
szeretett lovat!
René Guillot
René Guillot francia író, a 20.
század írója. Iskoláztatása után az
afrikai orszégokban tanárként
dolgozik. Matematikát tanított.
Párizsban hunyt el.

Fehér söreny - Бела грива

  • 1.
    Fehér sörény Camargue ésa camargue-i lovak Camargue (kamarg) Európának az az „Isten hátamögötti vidéke”, mely földrajzi jellemzőinek köszönve még mindig az egyik legérintetlenebb terület. Camargue a Rhône folyó lagúnás, mocsaras, tavas, sós torkolatvidéke, mely szélesen nyitott a Földközi-tenger felé. A Rhône torkolata Nyugat- Európa legnagyobb deltája. Területe mintegy 930 km2. A Földközi-tenger vízgyűjtő területéhez tartozó folyamok közül csak a Duna (3446 km2) és a Nilus (22 000 km2) előzi meg. A Rhône Arles-nál két részre szakad. A nyugati ág a Kis- (Petit-), a keleti pedig a Nagy- (Grand-) Rhône. Az általuk és a tenger által bezárt háromszög alakú terület Camargue. A Dél-franciaországi Provence tartomány legdélnyugatibb része. Nagyobb város szinte nincs is Arles-on kívül.
  • 5.
    Fekete bika Camargue-nak azona részén, mely közelebb esik a tengerhez teljességgel lehetetlen földműveléssel foglalkozni. Itt a vadon élő növények közül is csak néhány nagyon igénytelen faj tud életben maradni, mint például a nád és a sziksófű. A talajviszonyokon kívül az éghajlat sem kényeztet embert sem állatot. Télen mediterrán viszonylatban kifejezetten hideg van. A nyár nagyon száraz, perzselő s kevés az árnyék. Camargue hihetetlenül gazdag állatvilággal büszkélkedhet.
  • 6.
    A camargue-i ló Lélegzetelállító látványt nyújt a szintén ősidők óta itt élő fehér ló, amint vágtat a sekély tengerparton. A camargue-i ló az egyik legősibb lófajta. Évezredeken át dacolnak ezek az állatok az idővel és az életkörülményekkel, s ennek köszönve kiválóan alkalmazkodtak. A mai társaiktól alkati eltérések is vannak. Magassága 140-150 cm, súlya pedig 300-380 kg körül mozog. A mai magas és karcsú „lóideálok” mellett ő kicsinynek és csúnyácskának tűnik. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ők még ma is a természet gyermekei, nem az ember ízlése szerint kialakított „mesterséges” állatok. Mégis így, egyszerűségükben is tökéletesen szolgálják az embert, akik tisztelettel viseltetnek irántuk. Ember s állat sorsa itt össze van fonódva, mi az itt élők hagyományaiban is megmutatkozik.
  • 8.
    Guardiánok Camargue állattenyésztői aguardiánok, akik lovakat és bikákat tartanak. E marhahajcsárok lasszó segítségével, találomra fogják be azokat a szabadon élő csikókat, melyek a legígéretesebb munkáslónak tűnnek. A tenyésztéssel mit sem törődnek, s csak annyi lovat törnek be, amennyire feltétlenül szükségük van munkájuk során a többit anyja mellett, szabadon hagyják felnőni.
  • 9.
    Néhány ismert ésismeretlen személy gondolata a lovakról Az ember régen szolgává lett volna, ha a ló nem emeli királlyá. Az ember mindenkori legnemesebb hódítása a ló. Senki ne merje mondani, hogy tudja mi az igaz szeretet, ha még nem szeretett lovat!
  • 10.
    René Guillot René Guillotfrancia író, a 20. század írója. Iskoláztatása után az afrikai orszégokban tanárként dolgozik. Matematikát tanított. Párizsban hunyt el.