1. Esélyegyenlőség és könyvtár
Hallássérültek a könyvtárban

2. Akadálymentesség eszméje
„Mert közös a világunk: nincs külön világ az épek és egy
másik a fogyatékossággal élők számára, egyetlen világ
van, s valamennyiünknek abban kell élnünk,
emberséges békességben”
(Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Budapest,
Osiris Kiadó, 2002. p. 21 )

3. Hallássérültek bemutatása
• A hallássérülés gyűjtőfogalom, a halláskárosodás, a
halláscsökkenés és a hallásveszteség szinonimája.
• Lehet veleszületett, az élet bármely szakaszában szerzett,
betegség következményeként, egyéb okok miatt kialakuló
halláskárosodás, lehet vezetékes és idegi eredetű, vagy a kettő
kombinációja együttesen.
• A hallássérülteken belül két csoportot különböztetünk meg: siketeket
és nagyothallókat.

4. Siketek és nagyothallók
• Siketek: akiknek hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 db felett van.
• Nagyothallók: akiknek hallásküszöb értéke mindkét fülön 30-80 db
között van, a nagyothallók között vannak enyhe, középsúlyos és
súlyos fokú halláskárosultak.

5. Siketek
• A siket embereknek a jelnyelv adja meg az önkifejezés lehetőségét
és ezzel rejtett képességeik teljes kibontakozását.
• A siketek számára speciális oktatási intézményeket tartanak fent,
ahol beszédre is tanítják őket gyógypedagógusok segítségével.
• Elsősorban a jelnyelv használatával sajátítják el az oktatási anyagot.
• A siketség minden más fogyatékosságtól eltérő, egyedülálló
fogyatékosság.
• Láthatatlan a fogyatékosságuk, hallás hiányában a beszéd
megtanulásában akadályoztatva vannak.

6. Nagyothallók
• A nagyothallók személyre szabott, hallásmaradványaikra
hagyatkozva hallókészülékek igénybevételével tudnak
akadálymentesen kommunikálni mindennapjaikban.
• A hallókészülékek nagy segítséget jelentenek számukra, ha a
beszéd tanulása előtt történt a halláskárosodás, akkor tökéletesen
megtanulhatnak beszélni, a legtöbb esetben szakember, logopédus
segíti a beszédfejlődést.
• A hallássérülteknek hallásuk részleges vagy teljes hiánya miatt
felerősödik vizuális képességük, a látószerv veszi át ezt a szerepet,
így tökéletesen meg tanulnak szájról olvasni.

7. Hallássérültek a könyvtárban
Kommunikáció akadálymentesítése
• A tájékoztató, információs pultnál a hallássérülteknél fontos a
szemkontaktus, a lassú beszéd, az artikuláció, a mimika, a
gesztusok a jobb megértés érdekében.
• A tájékoztató könyvtárosnak nagyfokú empátiával kell
rendelkeznie a hallássérültekkel szemben, türelmesnek, és
nagyon készségesnek kell lennie.
• Előfordulhatnak félreértések, amihez több időre van szükség, a
könyvtáros kérheti az olvasót, hogy írásban is írja le, milyen
dokumentumra van szüksége, miben segítsen…
• Különösen siket felhasználókra vonatkozik, hogy írásban közölje
kérését, még jobb, ha ismerik a jelnyelvet is a könyvtárosok,
legalább alapszinten.

8. Kommunikáció a hallássérültekkel
Indukciós hurok, induktív erősítő készülékek
• A kommunikációt segíti az indukciós hurok használata, amely már
egyre több könyvtárban biztosított. (Mindora kft, Induct Trade)
• Az indukciós hurok, indukciós erősítő használatával a hallássérült
számára felerősödnek a jelek, a hangok, a hallókészülék
T(telefon) üzemmódba állításával a beszéd érthetővé válik.
• Nagyobb közösségi terekben, előadótermekben az induktív
erősítő lehetővé teszi a hallókészüléket viselők számára a beszéd
érthetőségét.

9. Tájékozódás a könyvtárban
Milyen eszközök segíthetik a hallássérültek tájékozódását a
könyvtárakban?
• Tájékoztató könyvek
• Piktogramok elhelyezése jól látható helyen, melyek a könnyebb
eligazodást és tájékozódást segítik.
• Információs tábla segíti az eligazodást a könyvtári
szolgáltatások között.
• Síkképernyős kijelzők
az aktuális hírekről, programokról

10. Speciális szolgáltatások hallássérültek részére
I.
• A könyvtárosok továbbképzése: gyógypedagógiai ismeretek
alapszintű elsajátítása, szociális és mentálhigiéniai tanfolyamok
elvégzése
• Az érdekvédelmi szervezeteknek is nagy szerepük van az
akadálymentesítésben, együttműködésre van szükség.
• Mit tud biztosítani az érdekvédelmi szervezet?
A kommunikáció akadálymentesítése: Jelnyelvi tanfolyamok
• Miért van erre szükség?
2010.06.01-vel a Jelnyelv, a Siketek természetes nyelve,
hivatalosan is elfogadott kisebbségi nyelv lett.

11. Speciális szolgáltatások II.
Hangoskönyvtár
Milyen speciális dokumentumok állnak a hallássérültek
rendelkezésére?
• Hangoskönyvtár: feliratos DVD-k, CD-k kölcsönözhetők
• Könyvek a hallássérültekről pl: Vasák Iván: A világ siket szemmel
• Jelnyelv oktatásához szükséges tankönyvek:
Lancz Edina: A magyar jelnyelv szótára
• Szépirodalmi könyvek,
• szakirodalmak, enciklopédiák, diafilmek

12. Speciális szolgáltatások III.
Hangoskönyvtár
Szolgáltatások:
Kölcsönzés – CD, DVD, diafilmek, könyvek, folyóiratok,
hangoskönyvek, nyelvkazetták, hangkazetták (rádiójátékok,
komolyzene, stb.)
Helyben olvasás Helyben olvasás és hallgatás is biztosítva van
– kézikönyvek, a folyóiratok legfrissebb számai, rádiójátékok,
hangoskönyvek, nyelvkazetták, CD.

13. Hangoskönyvtár
Rendezvények
• A Hangoskönyvtár helyet ad kéthetente a Vakok klubjának, itt
összejöhetnek, beszélgethetnek, programokat szervezhetnek
egymásnak és maguknak a szegedi látássérültek.
• A hallássérültek számára klubnap szervezése
• Közösségi tér kialakítása a fogyatékkal élők számára a könyvtárban
• Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK)
2008 óta a SINOSZ érdekvédelmi szervezettel együttműködve
közös programokat szerveznek, a hallássérültek is aktív részesei a
rendezvényeknek.

14. Milyen speciális szolgáltatásokra van szükség?
• CD, DVD állomány fejlesztése
• Feliratos vagy jeleléssel ellátott audio-vizuális dokumentumok
• Elektronikus dokumentumok vásárlása
• Képi illusztrációval rendelkező informatív könyvek beszerzése
• Információs kiadványok, poszterek, szóróanyagok készítése
A honlapokon jelnyelvi tájékoztatás, feliratozással

15. A könyvtár szociális funkciója
• A fogyatékkal élőknek biztosított speciális szolgáltatások lehetővé
teszik az információkhoz való hozzáférést, az esélyegyenlőséget, az
akadálymentesítést.
• A könyvtárnak szociális funkciója lehetővé teszi a fogyatékkal élők
integrálódását, a könyvtár a legmegfelelőbb hely arra, hogy a
társadalomba való beilleszkedésüket segítse.

16. Köszönöm a figyelmet.
Gál Andorné
SINOSZ
Csongrád megyei elnök