Erdőkertek permakultúra
•Download as PPT, PDF•
0 likes•1,393 views
Az Egri Filmklubban veitett "A jövő farmja" film utáni beszélgetés felvezető elődása
Recommended
More Related Content
Featured
Featured (20)
Erdőkertek permakultúra
- 2. Bill Mollison • Kell egy kert
- 3. 1974 - Permaculture One Permanens (permanent) és a Mezőgazdaság (agriculture) Emberi szükséglet + Természeti környezet óvása … mezőgazdasági rendszerek tudatos tervezése és fenntartása, amelyek rendelkeznek a természeti rendszerek sokszínűségével, stabilitásával és rugalmasságával. Az embert és a környezetét harmonikusan egyesíti, miközben fenntartható módon biztosítja az emberi szükségleteket. (Graham Bell)
- 4. Permaculture Designer Manual …. inkább dolgozik a természettel együtt , mintsem a természet ellen, amely inkább megfigyel sokáig és megfontoltan , mintsem sokáig és megfontolatlanul robotol, inkább nézi a rendszerek összes funkcióját, mintsem egyetlen oldalából hasznot próbálna húzni, amely engedi a rendszernek, hogy végigjárja a saját fejlődésének útját. (Mollison 1984)
- 6. Etika • Törődj a Földdel • Törődj az emberekkel • Oszd meg
- 8. Megfigyelés • Várj egy évet ! • Szektorok - szél, nap, vadak, vademberek • Zónák – törődés gyakorisága, napi, heti,
- 9. Szektorok
- 10. Zónák
- 11. Gyűjtsd és tárold az energiát • Övárok
- 12. Minden feladatra több elem
- 13. Minden elemnek több feladat
- 15. Nincs hulladék • Komposzt ..
- 16. Kicsi és lassú megoldások
- 17. Szukcesszió
- 19. Erdőkertek 2
- 20. Egyesíts kizárás helyett • Shirakawa
- 21. Kezd az ajtódnál !
- 22. Kezdetek - Web • Levelezõ lista http://tech.groups.yahoo.com/group/permakultura/ • Magyar Permakultúra Szövetség http://permakultura.hu/ • Fórum http://www.permaforum.hu Az előadás forrásai: http://lmv.hu/erdokertek
- 23. Kezdetek - Személyes • Kalákák, találkozók • „Bevezetés a Permakultúrába” tanfolyam • PDC – Permaculture Design Curse
- 24. Kezdetek Permakultúra tanuló kör 2013 tavasza: egri.pktankor@gmail.com
Editor's Notes
- Egyszer egy sokáig beszélgettünk a most kibontakozó környezeti válságról. Ez nem az a „Válság,” ami 2008 –ban a pénzügyi rendszert megingatta, de annál átfogóbb. A mai ipari társadalmak lehetőségeiken felül évtizedeken keresztül éltek, illetve élünk mi is, mai is. Nem megújuló erőforrások használunk, ezekre alapozva a Föld népessége az elmúlt száz évben többszörösére nőt. Egyre többen, egyre többet veszünk ki a nem megújuló forrásokból, és ennek napjainkra már látszik a következménye. Energia hiány és nyersanyaghiány van kialakulóban, lepusztuló környezetben csökken a művelhető termőföld, klímakáosz bontakozik ki, és ez az emberi társadalomban, pénzügyi válságokban, becsődölt országokban, régiókban jelentkezik. A barátom azt kérdezte: Igen, ő ezzel mind nagyon tisztában van. De mégis, mit tehetne? Mi csináljon?
- Nem igazán tudtam mit mondani neki. Nem sokkal később találkoztam egy ausztrál tudós nevével, akinek a 70-es években ugyanezzel a kérdéssel állt szemben. Tasmania bozótvidékén nőtt, és azt látta, hogy a gyerekkorának a természeti tájai eltűnnek, az erdőket kiirtják, a fák betegek, eltűnnek a halak, pusztul a világ. Ökológia foglalkozott, bekapcsolódott a környezetvédelembe, és azt látta, hogy a környezetvédelmi kérdések óriási társadalmi ellenállásba ütköznek. Készítette egy tanulmány, ami követte a Howard cinkfeldolgozó szennyeződéseit, és kimutatták, hogy higany kerül a folyóban, és a közeli öbölben felhalmozódik a halak húsában. Amikor megjelentek az eredményeik, rögtön mindenki ellenük fordult, az egyetem elhatárolódott és visszavonta a kutatási támogatásukat, pert akasztottak a nyakukba. Az öbölbeli halászok feleségei bementek egy TV-show műsorba, megfőzték a mérgező halat, és jóízűen elfogyasztották a nézők előtt, bizonygatva, hogy nincs ennek semmi baja. Ha az emberek megélhetésével kerül szembe a környezetvédelem, akkor mindig ez utóbbi veszít. 71 –ben Mollison besokallt, visszament a bozótba, egy darab földet beültetett kertnek, mondván, ő itt jól el lesz, a világot meg egye meg a fene. De nem tudott még se lenyugodni, csak forrt a méreg benne. Végül arra gondolt, hogy ez nem lesz jó, hogy az olyan jó fickók, mint jó csak a lapulnak a bozótban, miközben a gazemberek meg gallyra teszik a Földet. Visszamegy, de nem harcol, hanem tervez egy ökoszisztémát, egy olyan kertet, ami úgy működik, mint a természet, de minden megterem benne, amire az embereknek szükséges.
- Permakultúra Permanens, állandó (permanent) és a Mezőgazdaság (agriculture) vagy kultúra Kettős cél: Emberi szükségletek megteremtése, önellátás + Természeti környezet óvása … mezőgazdasági rendszerek tudatos tervezése és fenntartása, amelyek rendelkeznek a természeti rendszerek sokszínűségével, stabilitásával és rugalmasságával. Az embert és a környezetét harmonikusan egyesíti, miközben fenntartható módon biztosítja az emberi szükségleteket. (Graham Bell)
- A következő 10 évben Mollison világszerte számos előadást tartott a permakultúráról. Ezek tapasztalatai alapján úgy látta, hogy ez a definíció elég semmit mondó, ezért 10 évvel később már néhány elv segítségével határozza meg: A Permakultúra inkább dolgozik a természettel együtt, mintsem a természet ellen, amely inkább megfigyel sokáig és megfontoltan, mintsem sokáig és megfontolatlanul robotol, inkább nézi a rendszerek összes funkcióját, mintsem egyetlen oldalából hasznot próbálna húzni, amely engedi a rendszernek, hogy végigjárja a saját fejlődésének útját. (Mollison : Permaculture Designer Manual,1984)
- Alapelvek. A másik alapító, David Holmgren hazament, és a Mellodora farmon permakultúrás mintagazdaság kialakításába kezdett. A gazdálkodás mellett permakultúra tanfolyamokat tartott. A tantapasztalatai azt mutatatták, hogy legjobban bizonyos folyamok elvek segítségével tudja oktatni.
- Az alapelvek első csoportját az etikai elvek alkotják. Etikára szükség van, mert „Tudomány etika nélkül szociopatológia” (Mollison értelmezésében ez társas elmebaj) Első két elv az előzőekből következik. Gondozd a Földet – talajt, vizet, állatokat. A Föld jól el van emberek nélkül. Nekünk van rá szükségünk egészséges és termékeny élő környezetre. Gondozd az embereket – A földi élet részét képezzük, de kiemeltek kell az emberek szerepével foglalkozni. Az embereket figyelmen kívül hagyó környezetvédelem nem csak kivitelezhetetlen, de elfogadhatatlan is. Biztosítani kell magunk, családtagjaink és a közösségünk tagjainak az alapvető szükségleteit. Oszd meg a felesleget. Az önellátásnak mindig korlátozott. Nem állíthatunk mindent magunk elő, már a kőkorszakban is volt árucsere. Tisztességes csere, fair share-re van szükség. Más részt, nincs ingyen leves.
- A három elv együttes alkalmazására példák Közösség Támogatású Mezőgazdasági projektek. A tagok éves befizetés, vagy havi előfizetés vagy valamilyen más hozzájárulás fejében részesülnek a gazdaság terményeiből, amit hetente kapnak meg egy dobozzal.
- Várj egy évet! Megfigyelés. Évszakok, időjárás, talaj, lejtő, tájolás. Két kiemelt megfigyelési eszköz: Szektorok: A területre beérkező külső energiák, áramlatok. Zónák – Milyen gyakran kell gondozni, mennyit használjuk, naponta, hetente.
- Az energiákat kihasználjuk és gyűjtjük. Pl. papcsapda, a ház tájolása Vagy védekezünk ellenük, enyhítjük a kárt. Pl. szélfogó falak, kerítések
- 1. Zóna: Naponta kell gondozni vagy használni. Zöldséges kert, fűszerkert, tépő zöldségek. 2. Heti gyakoriság. Intenzív gyümölcsös, tömegtermények, pl. krumpli, kukorica. Házi állatok 3. 2-3 heti alkalom, pl. erdőkert. 4. Félvad terület. Legelők, kaszálók. 5. Háborítatlan természet. Kiskertben is lehet egy bozótos sarok madaraknak, sünöknek.
- Gyűjtsd és tárold az energiát, és a többi erőforrást, különösen a vizet. A kopár földre hulló vízcsepp gyorsan elpárolog, vagy elfolyik. Egy erdőben viszont bekerül az élet körforgásába. Felszívja a fű, amit megeszik egy pocok, a pockot elkapja a róka, és a vízcseppel együtt megeszi. A róka ürít, az bekerül a földbe, ahonnan felszívja a fa, és elpárologtatja a levelein. Lassítsuk az erőforrások áthaladását a kertünkön, tároljuk őket. Övárok: A lejtőre keresztbe ássuk. A földhányást a lejtő fele rakjuk. A zivatar feltölti vízzel, a víz lassan leszivárog a talajba. A földhányás feltöltődik vízzel, és fokozatosan ellátja a z alatta fekvő részt. Tudatosan kialakított jó vízgyűjtő és elosztó rendszerrel a kiszáradt tájat újra feltöltjük vízzel, rehidratáljuk.
- Minden feladatot több elem támogat. Az iparban a hatékonyság érdekében igyekeznek eltüntetni a "felesleges" ismétléseket, duplázásokat Ezzel szemben a természet minden funkcióját többszörösen biztosítja azzal, hogy azokat több elem támogatja. Ezt mi is alkalmazzuk. Nézzük ezt az üvegházat, amit melegen, de legalább fagymentesen akarunk tartani. Azt számos elem támogatja, legelőször maga az üveg, ami benntartja a meleg levegőt. A hatásfok javítására dupla falura is szokták csinálni. Az üvegfal ferde, 60-70 fokos, ez segíti a téli, kora tavaszi napfény bejutását, amikor a lapos szögben beeső fény a vízszintes táblákról lepattana. A üvegházat valamilyen épülethez kapcsolják, ahol az épületből elszökő hő melegíti az üvegházat, és az üvegház is védi az épületet. Szaunát is szoktak az üvegház sarkába építeni, amit gyakrabban használnak hideg időbe, amikor az üvegháznak is jobban kell a meleg. Van, ahol tyúkóllal építik egybe az üvegházat, mert a tyúkok nem csak sok meleget termelnek, de a kilélegzett széndioxidjuk is segíti a növények fejlődését. A bent elhelyezett kis tavak, víztartályok hőtömege segít kiegyenlíteni a napi hőingadozásokat, este kiengedik a nappali meleg. A hőtömeget tovább növeli a padló és a növénytartók a belső kövezete is. A növénytartókat felemelik a járó szint fölé, mert a hideg lent áll meg, és ezt több fok pluszt jelenthet a fenti növényeknek, ami egy hideg estén életmentő lehet.
- A kihasználtságot javítja, ha több feladata van minden elemnek. A képen egy ilyen multifunkciós bajnok, a Magyar Alföld leggyakoribb fája az akác. A kerítésbe ültetett akácfa szélfogó, árnyékot ad, megerősödve oszlop lesz. Gyökerei nitrogénmegkötőek, ezért minden sovány, humuszban szegény talajon megél, a lejtőt védi az eróziótól. Mézelő fa, virága gyógyhatásúak, nyersen és elkészítve ehetőek. A fiatal gallyai, levelei takarmányul szolgálhatnak. Jól tűri a gallyalást, ágaiból szerszámnyél készülhet. Kivágva kemény épületfa, sokáig égő tüzelő
- Műtrágyák helyett használjunk természetes forrásokat. Ilyen az állati és zöldtrágya, pillangós nitrogén megkötő növények, tápanyag felhalmozó növények, pl. nadálytő – kálium, talajkaró növények és mulcs. Mulcs a talajt valamilyen szerves anyaggal takarja, pl. szalmával vagy forgáccsal. Védi a talajt a naptól, akadályozza a gyomok fejlődését, nedvesen tartja a földet, és lassan korhadva tápanyagokat bocsát ki. Luxus változata a Lasagna mulcs.
- Nincs hulladék. A természet rendszerei zártak, zárt ciklusokat használ, minden folyamat minden mellékterméke valamilyen más folyamatnak az erőforrása. Ami ott output, az emitt input. A látszat csal, a képen nem egy budi van, hanem egy komposzt toalett, vagy száraz WC, ami abban különbözik a buditól, hogy egy tartályban gyűjtik az anyagot, és minden használat után egy marék fűrészport szórnak rá, ami egyrészt elnyeli a kellemetlen szagokat, másrészt segíti a lebomlást. A használata visszatartja a tápanyagokat, nem a csatornába kerülnek mérgező, eufrozidációt okozó hulladékként, hanem komposzt képződik velük, ami a magas foszfor tartalmával kiválóan alkalmazható olyan helyeken, ahol a komposzt nem kerül közvetlen kapcsolatba élelemmel, pl. fák és bokrok alá. A képen a bokrok mögötti toalett maga is újrahasznosított anyagokból épült fel. A fa épületbontásból származik, a gyűjtőtartály egy festékes vödör. Az intézményt használó úr is "újrahasznosított", elvált, majd újraházasodott férje a kép készítőjének.
- Használjunk kicsi, lassú és alacsony energia felhasználású megoldásokat az ipari kultúra gyors, nagyméretű és energia igényes eszközei helyett. Gyakran nem is a lassú a lassabb. Például a gépkocsit a közlekedés meggyorsítására találták ki, de a városi közlekedésbe, ha kocsival megyünk, akkor még jó esetben is számolni néhány lámpával, rosszabb esetben dugóval. Mindig időbe kerül, amíg elindulunk, majd megérkezéskor parkolót keresünk, beállunk a parkolóba, a parkoló persze még messze van a célunktól, oda is el kell menni. Ezért Egerbe pl. kb. kétszer annyi időbe telik a városba bemenni, mint biciklivel. És akkor még nem beszélünk az olyan költségekről, hogy tankolás, adó, biztosítás, a gép karbantartása, vizsgáztatása és bírságok fizetése. Ezek pénzbe kerülnek, de a pénzért meg kell dolgozni, ami megint csak idő. Ezt a képet azért választottam, mert a házilag elkészített teherhordó triciklin fiatalembert láthatunk, aki a magyar permakultúra második hullámához tartozik, és tavaly óta Szentesen építik a gazdaságukat. A triciklit újrahasznosított anyagokból építette., és mint ilyet a „nincs hulladék” elvhez is vehettük volna.. Egy megoldás több elvnek is megfelel. Az alapelvek a fenntarthatóság indikátorai. Ha többnek is megfelel, amit csinálunk, akkor jó úton járunk.
- A természet, ha valamilyen katasztrófa, pl. erdőirtás, szántás, elpusztítja egy terület növényzetét, akkor azonnal elkezdi a helyreállító folyamatát. Először egynyári növények jelennek meg, akik szerves anyagot halmoznak fel a felszínen. Fokozatosan megerősödnek az évelő lágyszárúak, amelyek a talaj mélyéből tápanyagokat hozna fel, és megerősítik a talaj védelmét a perzselő naptól, a széltől, és a vizektől. A védelmükben bokrok kelnek ki a talajban alvó magvakból, és abból, amit a madarak szórnak szét. A következő években bokrok kezdenek nőni, majd megjelennek az első pionír fák, amelyek gyorsan nőnek, kedvelik a napfény, és folytatják a szerves anyagok felhalmozását. Ahogy egyre sűrűbb lesz a növényzet, kevesebb lesz a napfényt, úgy lassul a pionír fajok növekedése, és lassabban növő, de kevesebb fényt igénylő keményfafajok bújnak ki közöttük, és fokozatosan összezárulnak fölöttük. Eltelt 150 év, és kész az érett erdő.
- Erdőkertek telepítése az erdő közösség másolásával – erdő-copy. Életközösségeket alkotunk. Nem egy-két és bokrot ültetünk, hanem az élőlények egymást támogató életközösségét hozzuk létre. Mintaként a régiónkban megtalálható növénytársulások szolgálnak, de a tagjait kicseréljük hasznos fajokkal. A képen az újranövő erdőközösséget láhatunk, aminek a tagjait hasznosabbra lehet cserélni. Az eredeti közössége központi eleme egy galagonya, ami helyett lehet egy almafa. A bokorszint eredeti vörösgyűrűs somja helyett ültethetünk ribizlit, ás az évelő sóskaborbolya helyett közönséges sóskát.
- Gyors szukcesszió, összeolvadó kertmagok Ha kertet ültetek, akkor nem biztos, hogy várni akarok 150 évet, amibe egy természetes erdő kialakítása telhet. Gyorsított szukcessziót alkalmazhatunk. Ez azt jelenti, hogy a szukcesszió elemeit egyszerre elültetjük az egész kertben. Fákat, viszonylag nagy távolságra, bokrokat ültetünk közéjük, és a szabadon maradt réseket évelőkkel töltjük be, talajtakaró növényekkel, fűszerzöldekkel, és helyenként egynyáriakkal. Az ültetés utáni egy-két évben ezek, az évelők fogják uralni a területet. A következő években felnőnek a bokrok, és ezek terményeit szedhetjük. A 4-5. évtől a bokrok fölé nőnek a fák, és fokozatosan kezd erdős jellege lenni a területnek. A fejlődés a 10. év körül lesz teljes. Ez a módszer rengeteg szaporító anyagot igényel, amit egyszerre kell elültetni. Ennek a beszerzése elég nagy költség lehet, az ültetés pedig rengeteg munka kell hozzá rövid idő alatt. Ennek az alternatívája az összeolvadó kertmagok módszere. A kertmag középpontja egy fa, ami köre bokrokat és évelőket ültetünk. A bokrok fokozatosan kifele terjeszkednek, és így kifele nő a kert mag. A kertmagok tagjaiból tőosztással, bujtatással és a sarjak gyűjtésével szaporító anyagot gyűjtünk, és újabb kertmagokat ültetünk belőlük. Lassan a kertmagok egybenőnek, és beborítják a kertet.
- Egyesítsd inkább, mint kizárd. (Integrate rather than segregate.) Hozzáállást szabályzó elv, ami nagyon legkézenfekvőbb, mégis gyakran megszegjük. Kézenfekvő, mert ha kizárjuk a rendszerből valamelyik elemet, akkor az vagy hulladék lesz, amit nem akarunk, sőt nagyon könnyen romboló erő lehet. Maga a permakultúrás közösségünk is kivetett vagy hagyott elmenni több szélsőséges csoportját, mert tudtuk megérteni egymást. A nagy társadalom is széttöredezett, sok részét kizárja a hasznos munkából. A fiataloknak 18 éves korukig gyakorlatilag tilos dolgozni, és gyakran a húszas éveik második felében állnak először munkába, amikor már nehéz megtanulni dolgozni. Az idősebb korosztály, ha fizikailag már nem is erős, de nekik megfelelő értelmes tevékenységben szívesen részt vállalnak. A legmegterhelőbb dolog a feleslegessé válás. A képen egy hagyományos "tapsoló kezek" házat látunk Japán Shirakawa régiójából. Itt nem lehet rizst termelni, helyette selyemhernyót tenyésztettek. Ez sok aprólékos munkával jár. Leveles eperfaágakat kell szedni, etetni velük a hernyókat, ki kell készíteni a selymet. Csak úgy tudták elvégezni, ha az egész nagycsalád részt vett benne, fiatalok is, és az idősebbek is késő öregkorig. Nem volt felesleges ember. Ezért együtt élt a család, ezekben a házakban 20-an laktak.
- A várj-egy-évet elv nem azt jelenti, hogy 12 hónapig csak nézünk, hanem a nagyobb átalakításokat nem kell elkapkodni. Először házhoz, a tevékenységünk középpontjához közel tegyünk termékennyé a darab földet. Abból viszonylag hamar termőre fordul, hasznot hoz. szaporító anyagot nyerhetünk a továbblépéshez. Fokozatosan kitágítjuk a hatókörünket az egész kertre. És nem csak arra. Nincs értelme egy fenntartható kertnek, ha közben az élet többi területe fenntarthatatlan. A képen a permakultúra virágán a szirmok a főbb emberi szükségleteket jelszik, a lakhatást, egészséget, a közösséget és a többit. Fokozatosan bővülő körökben kiterjesztjük rájuk a tevékenységünket. Saját egyéni szükségleteink után családunk és közösségünk rendbetétele fog következni. Találkozni fogunk mások bővülő permakultúrás köreivel, amelyek hasonlóan ez erdőkertek kertmagvaihoz egybenőnek a mienkkel.
- Levelezőlista http://tech.groups.yahoo.com/group/permakultura/ Magyar Permakultúra Szövetség http://permakultura.hu/ Fórum http://www.permaforum.hu És Google – permakultúra – ilyen helyes írásban magyar találatokat ad. Az előadás anyagait nagyrészt a következő oldalról vettem: http://lmv.hu/erdokertek
- Kalákák, találkozók „ Bevezetés a Permakultúrába” tanfolyam PDC – Permaculture Design Curse Tanuló kör – 2013 tavasza