FABÓK MÁRTON
A Szolidáris Gazdaság Központ munkatársa.
Közgazdász-társadalomtudós. Az energiaátmenet társadalmi-gazdasági kérdéseivel akadémiai, civil és piaci szervezetekben egyaránt foglalkozott. Az SZGK energia munkacsoportjának kezdetek óta tagja, jelenleg az SZGK Transzformátor közösségi energia fejlesztőközpontjának a koordinátora.
Bemutatja az EU Tiszta Energia Csomagját (CEP), a magyar CEP implementáció lehetőségeit, kitér a szolidáris gazdaság paradigmára és az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeire, az energiaközösségi finanszírozás kiépítése, a szövetkezeti elven történő működésre.
Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.Tibor Schaffhauser
A Green Policy Center zöldpolitikával foglalkozó szakmai 2022. december 9-én mutatta be a "Klímasemleges bankolás Magyarországon – a hazai bankszektor helyzete" című tanulmányunkat.
A tanulmány a magyar bankszektor felkészültségét vizsgálja a klímasemlegességi célok elérésének támogatásában.
Klímasemleges Bankolás Magyarországon tanulmánybemutató 2022.12.09.Tibor Schaffhauser
A Green Policy Center zöldpolitikával foglalkozó szakmai 2022. december 9-én mutatta be a "Klímasemleges bankolás Magyarországon – a hazai bankszektor helyzete" című tanulmányunkat.
A tanulmány a magyar bankszektor felkészültségét vizsgálja a klímasemlegességi célok elérésének támogatásában.
Energiaszegénységről, szociális kérdésekről - FELDMÁR NÓRA előadása a GEF Zöl...szakalpeter
FELDMÁR NÓRA
Szakpolitikai munkatárs/szakmai vezető - Habitat for Humanity
Mesterszakon Ipari Ökológiát (MSc), alapszakon Formatervezést (BSc) végzett, majd OKJ-s Kályhás szakképesítést szerzett. A Habitat munkatársaként az energiaszegénység témakörével foglalkozik. Ebbe beletartoznak a statisztikai és szakpolitikai elemzések, kutatások, adatvizualizációk készítése vagy a gyakorlatibb oldalon, a hatékony fatüzeléssel és biomasszával foglalkozó mintaprojektek.
100 európai város 100 klímagondja - Ámon Ada előadása a GEF Zöld Aktivista Ké...szakalpeter
Ámon Ada: a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi főosztályának vezetője
A városi klímavédelem célja, hogy elősegítse a városok ellenállóbbá tételét a klímaváltozás kihívásaival szemben, mindeközben csökkenti a városi területeken élő emberek, az infrastruktúra és a környezet károsodását. Az előadás olyan kiemelt területekkel foglalkozik, mint a hőszigethatás csökkentése, a városi vízgazdálkodás, a városlakók tudatossága és képzése, a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülés, és a környezetbarát közlekedés, az adaptáció lehetőségei. Az uniós és magyar célok ismertetése mellett bemutatja 100 európai város „Klímasemleges és intelligens városok” kezdeményezését.
Városi levegőminőség – új uniós keretrendszer - Szilágyi László előadása a GE...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi levegőminőség időszerű kérdései
A nagyvárosi levegő minőségvédelem (urban air quality management) azokat a stratégiákat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek a nagyvárosokban élők egészségének és jólétének védelme érdekében a levegő minőségének javítására irányulnak. A városokban gyakran tapasztalható magas légszennyezettség negatív hatással lehet az emberek egészségére, és hozzájárulhat a környezeti problémákhoz. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a légszennyezőforrások csökkentése, a légszennyezés monitoringrendszere, a légszennyezéssel kapcsolatos oktatás és tudatosság növelése.
A kompakt város, a fenntartható várostervezés Fenntartható mobilitás a XXI. s...szakalpeter
Udvardi Péter Eur. Ing.: A Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kara, Építészeti és Várostervezési Tanszékének címzetes egyetemi docense
A kompakt város, a fenntartható várostervezés
A kompakt város és a fenntartható várostervezés közös célja az élhető, fenntartható és környezetbarát városok kialakítása, amelyek javítják az emberek életminőségét és minimalizálják a városi környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ilyen városok hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz és az emberi egészség és jólét megőrzéséhez a városi környezetben. A kompakt város és a fenntartható várostervezés olyan tervezési és fejlesztési elveket foglalnak magukban, amelyek célja a városok hatékony és fenntartható fejlődése. Ezek az elvek arra összpontosítanak, hogy a városi területek és erőforrások hatékonyan hasznosíthatók legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat és javítják a lakosság életminőségét. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hosszútávú tervezés, a társadalmi bevonás lehetőségei, a térszerkezet – területhasználat – mobilitás problémakör időszerű kérdései
Fenntartható mobilitás a XXI. században
A fenntartható mobilitásnak kiemelt szerepe van a városi fenntarthatóság elérésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hatékony közlekedési rendszerek és a környezetbarát közlekedés előmozdítása hozzájárul a városok élhetőségéhez és a lakosság jólétéhez, miközben csökkenti a városok környezeti terhelését. A fenntartható mobilitás egy olyan megközelítés, amely a közlekedést olyan módon tervezi és szervezi, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, javítja az emberek életminőségét és támogatja a hosszú távú városi fenntarthatóságot. A fenntartható mobilitás célja az, hogy optimalizálja a városi területhasználatot, csökkentse a közlekedésből adódó negatív hatásokat, például a légszennyezést, az üvegházhatású gázkibocsátást és a közlekedési torlódásokat, miközben előmozdítja az egészséges és hatékony közlekedést. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a területhasználat – térszerkezet – mobilitás összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és alkalmazása, a PUSH & PULL (az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana) párhuzamos beavatkozások, a tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása, a területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás, a parkolási rendszer újragondolása, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása, a hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása.
Hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság - Szilágyi László előadása a GEF ...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás időszerű kérdései
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás (urban waste management) azokat a folyamatokat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek segítik a nagyvárosokban keletkező hulladék hatékony kezelését és csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A városi hulladék problémája különösen fontos, mivel a városokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, és annak kezelése és megfelelő elhelyezése létfontosságú a közösségi egészség és a környezet védelme érdekében. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás, a szerves és veszélyes hulladék kezelése, a hulladékkezelési jogszabályok és változások, a városlakók tudatosságnak növelése, a hulladékkezelési technológiák fejlesztése.
A városi zöldfelületek védelmében - Bardóczi Sándor előadása a GEF Zöld Aktiv...szakalpeter
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
A városi zöldfelületek védelme kulcsfontosságú a városi fenntarthatóság és az emberek életminősége szempontjából. Ezek a területek, mint például parkok, erdők, közösségi kertek és más zöld területek, számos előnnyel járnak, például a levegőminőség javításával, a hőszigethatás csökkentésével, a biodiverzitás támogatásával és az embereknek számára pihenési és rekreációs lehetőségek biztosításával. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a zöldterületek megőrzése, a zöldfelületek fejlesztése, városi vízgazdálkodás, ökológiai és zöldinfrastruktúra tervezés, klímaváltozás elleni védekezés.
Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer önrendelkezés - Balogh Lili előadása a ...szakalpeter
Balogh Lili biomérnök és trópusi agrármérnök, aki az elmúlt évtizedben aktívan részt vett a nemzetközi élelem-önrendelkezési és agrárökológia mozgalomban. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmezési rendszerek népszerűsítésén a világ különböző részein. A nemzetközi hálózatokban való részvételen túl, immár hét éve a magyar agroökológiai mozgalom megerősítésére törekszik. Egy évig a Greenpeace Magyarország programmenedzsereként dolgozott, amit azért hagyott ott, hogy aktívabban részt vegyen a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállás támogatásában. Lili 2022 februárjában lett az Agroecology Europe európai egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke. 2018-ban indította el saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol holisztikus gazdálkodást, regeneratív mezőgazdaságot, permakultúrát és agroökológiai elveket kezdett alkalmazni 24 hektáron.
Mitől fenntartható egy élelmezési rendszer? Egyáltalán mi a baj a mostaniakkal? Léteznek működő jópéldák? Hogyan válhatnak ezek mainstreammé? Beszélgessünk egy ízleteset ezekről az összetett témákról!
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
A Kárpát-medence természeti környezete, az ökoszisztéma szolgáltatások jelent...szakalpeter
Csecserits Anikó PhD az ELKH Ökológiai kutatóközpont tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei a felhagyott agrárterületek növényzetének spontán regenerációja, a száraz gyepek dinamikája, idegenhonos növényfajok megtelepedésének, terjedésének és hatásainak vizsgálata, ezen belül kiemelten a parlagfűvel, a selyemkóróval és mostanában a megjelenő kaktuszokkal foglalkozik.
Előadásában azt mutatja be, hogy melyek hazánk jelenlegi és jövőbeli főbb élőhelyei és milyen hatások alakították ezeket a múltban és most? Megnézzük, milyen állapotban vannak a hazai erdők, gyepek, vizes és agrár élőhelyek, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak ezek nyújtani, és milyen forrásból lehet erről tájékozódni? Mi a jelentősége a biodiverzitásnak az emberi élet szempontjából?
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika - Bart Istvánszakalpeter
Bart István, Klímastratégia 2050 Intézet:
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika
Klímapolitikai szakértő, jogász, várostervező. 2002 óta foglalkozik éghajlatpolitikával, dolgozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán. 2011 után a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) első igazgatója, majd a Klímapolitika Kft. vezető munkatársa. 2018-ban megalapította és azóta is vezeti a Klímastratégia 2050 Intézetet, valamint Senior Director az Egyesült Államok-beli Environmental Defense Fund-nál, ahol a légiközlekedés dekarbonizációjával foglalkozik.
Van megfelelő stratégiánk a klímaváltozás kapcsán? Vajon mi várható a klímahelyzet kapcsán, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? Mit lehet és mit kell tenni, ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon küzdeni a felmelegedés hatásaival, illetve mérsékelje azokat? Reálisak-e a hazánkban kitűzött klímacélok, hogyan illeszkednek az uniós klímacélokhoz, illetve van-e esély arra, hogy elérjük az elvárt eredményeket?
Dr. habil. BARTHOLY Judit - ELTE Meteorológiai Tanszék: Változó éghajlat - sz...szakalpeter
Dr. Bartholy Judit, klímakutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszékének vezetője több, mint 30 éve foglalkozik klíma kutatással. Judit fő kutatási területe a statisztikus klimatológia, a globális klímaváltozás és regionális modellezés, a városklíma, az alkalmazott klimatológia, az idősor-analízis, illetve a hosszú távú előrejelzés. Ezen témakörökben 23 elnyert hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt témavezetőként illetve konzorciumi tagként.
Az előadás célja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó főbb kérdésekre választ kaphassunk: pontosan mitől van a felmelegedés, milyen ütemben történik és mi látható a modell szimulációk eredményei alapján. Az extrém értékek egyre egyre gyakoribbak, nő a változás intenzitása, de vajon milyen események várhatók, milyen bizonytalan tényezőkkel kell számolni, amikor a klímánk jövőjéről beszélünk? Milyen evidenciákon alapszik az EU klímapolitikája, Európának milyen a kitettsége a Föld többi részéhez képest?
Energiaszegénységről, szociális kérdésekről - FELDMÁR NÓRA előadása a GEF Zöl...szakalpeter
FELDMÁR NÓRA
Szakpolitikai munkatárs/szakmai vezető - Habitat for Humanity
Mesterszakon Ipari Ökológiát (MSc), alapszakon Formatervezést (BSc) végzett, majd OKJ-s Kályhás szakképesítést szerzett. A Habitat munkatársaként az energiaszegénység témakörével foglalkozik. Ebbe beletartoznak a statisztikai és szakpolitikai elemzések, kutatások, adatvizualizációk készítése vagy a gyakorlatibb oldalon, a hatékony fatüzeléssel és biomasszával foglalkozó mintaprojektek.
100 európai város 100 klímagondja - Ámon Ada előadása a GEF Zöld Aktivista Ké...szakalpeter
Ámon Ada: a Fővárosi Önkormányzat Klíma- és Környezetügyi főosztályának vezetője
A városi klímavédelem célja, hogy elősegítse a városok ellenállóbbá tételét a klímaváltozás kihívásaival szemben, mindeközben csökkenti a városi területeken élő emberek, az infrastruktúra és a környezet károsodását. Az előadás olyan kiemelt területekkel foglalkozik, mint a hőszigethatás csökkentése, a városi vízgazdálkodás, a városlakók tudatossága és képzése, a szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülés, és a környezetbarát közlekedés, az adaptáció lehetőségei. Az uniós és magyar célok ismertetése mellett bemutatja 100 európai város „Klímasemleges és intelligens városok” kezdeményezését.
Városi levegőminőség – új uniós keretrendszer - Szilágyi László előadása a GE...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi levegőminőség időszerű kérdései
A nagyvárosi levegő minőségvédelem (urban air quality management) azokat a stratégiákat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek a nagyvárosokban élők egészségének és jólétének védelme érdekében a levegő minőségének javítására irányulnak. A városokban gyakran tapasztalható magas légszennyezettség negatív hatással lehet az emberek egészségére, és hozzájárulhat a környezeti problémákhoz. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a légszennyezőforrások csökkentése, a légszennyezés monitoringrendszere, a légszennyezéssel kapcsolatos oktatás és tudatosság növelése.
A kompakt város, a fenntartható várostervezés Fenntartható mobilitás a XXI. s...szakalpeter
Udvardi Péter Eur. Ing.: A Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kara, Építészeti és Várostervezési Tanszékének címzetes egyetemi docense
A kompakt város, a fenntartható várostervezés
A kompakt város és a fenntartható várostervezés közös célja az élhető, fenntartható és környezetbarát városok kialakítása, amelyek javítják az emberek életminőségét és minimalizálják a városi környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az ilyen városok hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz és az emberi egészség és jólét megőrzéséhez a városi környezetben. A kompakt város és a fenntartható várostervezés olyan tervezési és fejlesztési elveket foglalnak magukban, amelyek célja a városok hatékony és fenntartható fejlődése. Ezek az elvek arra összpontosítanak, hogy a városi területek és erőforrások hatékonyan hasznosíthatók legyenek, miközben minimalizálják a környezeti hatásokat és javítják a lakosság életminőségét. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hosszútávú tervezés, a társadalmi bevonás lehetőségei, a térszerkezet – területhasználat – mobilitás problémakör időszerű kérdései
Fenntartható mobilitás a XXI. században
A fenntartható mobilitásnak kiemelt szerepe van a városi fenntarthatóság elérésében és a klímaváltozás elleni küzdelemben. A hatékony közlekedési rendszerek és a környezetbarát közlekedés előmozdítása hozzájárul a városok élhetőségéhez és a lakosság jólétéhez, miközben csökkenti a városok környezeti terhelését. A fenntartható mobilitás egy olyan megközelítés, amely a közlekedést olyan módon tervezi és szervezi, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, javítja az emberek életminőségét és támogatja a hosszú távú városi fenntarthatóságot. A fenntartható mobilitás célja az, hogy optimalizálja a városi területhasználatot, csökkentse a közlekedésből adódó negatív hatásokat, például a légszennyezést, az üvegházhatású gázkibocsátást és a közlekedési torlódásokat, miközben előmozdítja az egészséges és hatékony közlekedést. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a területhasználat – térszerkezet – mobilitás összefüggésein alapuló tervezési módszertan elsajátítása és alkalmazása, a PUSH & PULL (az egyéni közlekedés háttérbeszorítása a közforgalmú és a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítésének módszertana) párhuzamos beavatkozások, a tudatformálás és a mobilitási igények befolyásolása, a területi funkcióknak megfelelő forgalomcsillapítás, a parkolási rendszer újragondolása, a nem motorizált közlekedési módok feltételeinek javítása, a hálózati infrastruktúra (közlekedési) szolgáltatási szintjének javítása.
Hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság - Szilágyi László előadása a GEF ...szakalpeter
Szilágyi László: Budapest Környezeti monitoring osztálynak munkatársa
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás időszerű kérdései
A nagyvárosi hulladékgazdálkodás (urban waste management) azokat a folyamatokat és intézkedéseket foglalja magában, amelyek segítik a nagyvárosokban keletkező hulladék hatékony kezelését és csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A városi hulladék problémája különösen fontos, mivel a városokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, és annak kezelése és megfelelő elhelyezése létfontosságú a közösségi egészség és a környezet védelme érdekében. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás, a szerves és veszélyes hulladék kezelése, a hulladékkezelési jogszabályok és változások, a városlakók tudatosságnak növelése, a hulladékkezelési technológiák fejlesztése.
A városi zöldfelületek védelmében - Bardóczi Sándor előadása a GEF Zöld Aktiv...szakalpeter
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
A városi zöldfelületek védelme kulcsfontosságú a városi fenntarthatóság és az emberek életminősége szempontjából. Ezek a területek, mint például parkok, erdők, közösségi kertek és más zöld területek, számos előnnyel járnak, például a levegőminőség javításával, a hőszigethatás csökkentésével, a biodiverzitás támogatásával és az embereknek számára pihenési és rekreációs lehetőségek biztosításával. Az előadás olyan kérdésköröket érint, mint a zöldterületek megőrzése, a zöldfelületek fejlesztése, városi vízgazdálkodás, ökológiai és zöldinfrastruktúra tervezés, klímaváltozás elleni védekezés.
Fenntartható mezőgazdaság, élelmiszer önrendelkezés - Balogh Lili előadása a ...szakalpeter
Balogh Lili biomérnök és trópusi agrármérnök, aki az elmúlt évtizedben aktívan részt vett a nemzetközi élelem-önrendelkezési és agrárökológia mozgalomban. Számos ökopolitikai civil szervezetben dolgozott az agroökológia és a regeneratív élelmezési rendszerek népszerűsítésén a világ különböző részein. A nemzetközi hálózatokban való részvételen túl, immár hét éve a magyar agroökológiai mozgalom megerősítésére törekszik. Egy évig a Greenpeace Magyarország programmenedzsereként dolgozott, amit azért hagyott ott, hogy aktívabban részt vegyen a fenntartható élelmezési rendszerekre való átállás támogatásában. Lili 2022 februárjában lett az Agroecology Europe európai egyesület és a Magyar Agroökológiai Hálózat Egyesület elnöke. 2018-ban indította el saját gazdaságát Nyugat-Nógrádban, ahol holisztikus gazdálkodást, regeneratív mezőgazdaságot, permakultúrát és agroökológiai elveket kezdett alkalmazni 24 hektáron.
Mitől fenntartható egy élelmezési rendszer? Egyáltalán mi a baj a mostaniakkal? Léteznek működő jópéldák? Hogyan válhatnak ezek mainstreammé? Beszélgessünk egy ízleteset ezekről az összetett témákról!
Az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája a fenntarthatóság tükrében - Dedák ...szakalpeter
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője
Az ipari forradalmak óta egyre intenzívebben használjuk környezetünket. A természeti rendszerek működését megváltoztattuk, a természeti erőforrások megújulóképessége sérült, mindez a jelen és jövő nemzedékek életminőségét alapvetően befolyásolja. Az Európai Unió felismerve a környezet pusztulásával járó gazdasági és társadalmi hátrányokat, a természeti rendszerek helyreállítását célzó intenzív erőfeszítéseket kezdeményezett, melynek lépéseit a Zöld Megállapodás szakpolitikai keretrendszerében rögzítette. Az előadáson részt vevők megismerhetik, hogyan illeszkedik az EU biodiverzitás- és agrár stratégiája az EU zöldpolitikai keretrendszerébe, valamint szó lesz arról, milyen hatással lehet mindez a hazai környezetügyre és agrárszakpolitikára. Vajon képesek vagyunk Európában létrehozni egy olyan átfogó kötelezettségvállalási és intézkedési keretrendszert, amely sikeres lehet a biológiai sokféleség csökkenését kiváltó okok elleni küzdelemben? Hogyan lehet kiküszöbölni az ellentmondásokat, és sikeresen összehangolni az egyenlet szereplőinek - természet, a mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a fogyasztók - az szempontjait? Valamilyen mértékű felmelegedéssel mindenképpen számolni kell; vajon hogy érhető el, hogy a természet és a társadalom alkalmazkodjon az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz?
A Kárpát-medence természeti környezete, az ökoszisztéma szolgáltatások jelent...szakalpeter
Csecserits Anikó PhD az ELKH Ökológiai kutatóközpont tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei a felhagyott agrárterületek növényzetének spontán regenerációja, a száraz gyepek dinamikája, idegenhonos növényfajok megtelepedésének, terjedésének és hatásainak vizsgálata, ezen belül kiemelten a parlagfűvel, a selyemkóróval és mostanában a megjelenő kaktuszokkal foglalkozik.
Előadásában azt mutatja be, hogy melyek hazánk jelenlegi és jövőbeli főbb élőhelyei és milyen hatások alakították ezeket a múltban és most? Megnézzük, milyen állapotban vannak a hazai erdők, gyepek, vizes és agrár élőhelyek, milyen ökoszisztéma szolgáltatásokat tudnak ezek nyújtani, és milyen forrásból lehet erről tájékozódni? Mi a jelentősége a biodiverzitásnak az emberi élet szempontjából?
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika - Bart Istvánszakalpeter
Bart István, Klímastratégia 2050 Intézet:
Magyarországi klímahelyzet, klímapolitika
Klímapolitikai szakértő, jogász, várostervező. 2002 óta foglalkozik éghajlatpolitikával, dolgozott a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban, az Európai Bizottság Klímapolitikai Főigazgatóságán. 2011 után a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) első igazgatója, majd a Klímapolitika Kft. vezető munkatársa. 2018-ban megalapította és azóta is vezeti a Klímastratégia 2050 Intézetet, valamint Senior Director az Egyesült Államok-beli Environmental Defense Fund-nál, ahol a légiközlekedés dekarbonizációjával foglalkozik.
Van megfelelő stratégiánk a klímaváltozás kapcsán? Vajon mi várható a klímahelyzet kapcsán, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? Mit lehet és mit kell tenni, ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon küzdeni a felmelegedés hatásaival, illetve mérsékelje azokat? Reálisak-e a hazánkban kitűzött klímacélok, hogyan illeszkednek az uniós klímacélokhoz, illetve van-e esély arra, hogy elérjük az elvárt eredményeket?
Dr. habil. BARTHOLY Judit - ELTE Meteorológiai Tanszék: Változó éghajlat - sz...szakalpeter
Dr. Bartholy Judit, klímakutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszékének vezetője több, mint 30 éve foglalkozik klíma kutatással. Judit fő kutatási területe a statisztikus klimatológia, a globális klímaváltozás és regionális modellezés, a városklíma, az alkalmazott klimatológia, az idősor-analízis, illetve a hosszú távú előrejelzés. Ezen témakörökben 23 elnyert hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt témavezetőként illetve konzorciumi tagként.
Az előadás célja, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó főbb kérdésekre választ kaphassunk: pontosan mitől van a felmelegedés, milyen ütemben történik és mi látható a modell szimulációk eredményei alapján. Az extrém értékek egyre egyre gyakoribbak, nő a változás intenzitása, de vajon milyen események várhatók, milyen bizonytalan tényezőkkel kell számolni, amikor a klímánk jövőjéről beszélünk? Milyen evidenciákon alapszik az EU klímapolitikája, Európának milyen a kitettsége a Föld többi részéhez képest?
Dr. habil. BARTHOLY Judit - ELTE Meteorológiai Tanszék: Változó éghajlat - sz...
Energia önrendelkezés, energiaközösségek - FABÓK MÁRTON előadása a GEF Zöld Aktivista Képzésén
1. Energiaönrendelkezés,
energiaközösségek
Fabók Márton
2023. Október 14., Gödör - Zöld Aktivista Képzés (Energia)
Szolidáris Gazdaság Központ
A Zöld Európa Képzés a Green
European Foundation (GEF)
szervezésében, a Megújuló
Magyarországért Alapítvány (MMA)
és a Zöld Műhely Alapítvány (ZMA)
közremûködésével és az Európai
Parlament pénzügyi támogatásával
valósult meg.
2. Szolidáris Gazdasági Központ (SZGK), Budapest
2019 óta szervező és facilitátor szervezetként célunk a szolidáris
gazdaság fejlődését segíteni Magyarországon. Két fő célunk:
1. Magyarországon is működőképes szolidáris gazdasági modelleket
hozzunk létre a zöld energia és a lakhatás területén
2. szakszervezeti szervezés, és a fentiek együttműködésekben való
hasznosítása.
Az energia munkacsoport 2023-ban létrehozta
a Transzformátor Közösségi Energia Központot.
2
3. 3
Víziónk egy szolidáris világ
A Transzformátor egy olyan világért dolgozik, amelyben a
méltányos élet alapvető szükségletei (étel, energia, lakhatás)
biztosítottak mindenki számára. Ezeket az emberek helyi
közösségekben, szolidáris és autonóm együttműködésben
teremtik meg, a szabad, fenntartható életért.
4. 4
Missziónk
A Transzformátorban azért dolgozunk, hogy az emberek maguk
rendelkezhessenek energiatermelésük és -fogyasztásuk felett
Magyarországon, azaz energiademokráciában élhessenek.
Mindezt a manchesteri szövetkezeti és a szolidáris gazdasági alapelvek
mentén támogatjuk, a következő tevékenységekkel:
● széleskörű információterjesztés,
● tanácsadás,
● kapcsolatépítés,
● hazai és nemzetközi együttműködések előmozdítása.
6. 6
Ki rendelkezik az energia felett?
Állam
Európai történet dióhéjban
A hálózatos energia
közszolgáltatásból piaci áruvá
vált.
1. 1990’s: privatizáció
2. 2000’s: liberalizáció
3. 2010’s: európai
energiapiacok
Piac
Demokratikus
közösségek
10. EU energiapolitikája
Michèle Knodt: EU energy policy. Chapter 12 in
Hubert Heinelt - Sybille Münch (eds.):
Handbook of European Policies - Interpretive
Approaches to the EU. Elgar, 2018
11. EU energia jogszabályi csomagok
1996: Első energiacsomag
2003: Második energiacsomag
2006: Harmadik energiacsomag
(áram- és gázpiaci liberalizáció)
2015: Energia Unió stratégia
(Juncker)
2017: Tiszta Energia Csomag
(dekarbonizáció)
2019: Európai Zöld Megállapodás
(von der Leyen)
2021: Irány az 55% klímacsomag
2022: REPowerEU csomag
12. 13
Tiszta energia csomag
Célkitűzések
40% 55% ÜHG kibocsátás
csökkenés 2030-ig
1. Első az energiahatékonyság
(32.5% 38%/40,6% javulás)
2. Megújulók
(32% 42.5% részarány)
3. Energia Unió irányítása
4. Fogyasztói jogok
5. Árampiaci összekapcsolás
Árampiac felépítése
● Cél: Egységes uniós
árampiac megteremtése
● Liberalizációs folyamat
szintlépése
● Újragondolás:
Energiaválság 2021/22
13. Energiaközösségek az EU irányelvekben
Állampolgári energiaközösség Megújulóenergia-közösség
Jogi személy
Önkéntes és nyitott részvétel
Tagjai természetes személyek, önkormányzatok, kis- és
középvállalkozások
Tagjai természetes személyek, önkormányzatok,
kisvállalkozások
Tényleges irányítása a tagjainál Tényleges irányítás a megújuló projektjei közelében lévő
tagjainál
Célja nem elsődlegesen profit, hanem környezeti, gazdasági és társadalmi hasznok
Villamosenergia tevékenységek Megújuló termelésen alapuló tevékenységek
Belső árampiaci irányelv (IEMD) Megújulóenergia irányelv (RED II)
15. Energiaközösség // Közösségi Energia
Energiaközösség
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.), 66/B.
§ (1)
„Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit
gazdasági társaság formában működő jogalany,
amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi
haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az
energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési
területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi
előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia
termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági
szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás,
aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti
elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos
töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül
legalább az egyiket végzi.“
16. Mire van szüksége az energiaközösségeknek itthon?
1. Közösség és demokratikus működés
2. Jogi keretek
3. Üzleti modell
4. Pénzügyi lehetőségek
5. Szakértelem
17. Közösség és demokratikus működés
Mitől lesz közösségi?
● ‘Környezeti, gazdasági és
szociális közösségi előnyök” a
tagok számára vagy működési
területén
● Gazdasági demokrácia és
szövetkezetiség
● Közös tanulás, bizalomépítés
Szövetkezeti alapelvek
1. Önkéntes és nyitott tagság
2. Demokratikus tagi ellenőrzés
3. A tagok gazdasági részvétele
4. Autonómia és függetlenség
5. Oktatás, képzés és tájékoztatás
6. Szövetkezetek közötti
együttműködés
7. Közösségi felelősség
19. Jogi keretek
Jogszabályi meghatározás
●Energiaközösség &
megújulóenergia-közösség
●Jogi forma: szövetkezet,
nonprofit gazdasági társaság
●Tagság és irányítás
●Végezhető tevékenységek
Támogató keretrendszer
kötelező megvalósítása
Energiaközösségi tevékenységek
jogi lehetőségei
● Megújuló beruházások tiltásának
feloldása, engedélyezés
egyszerűsítése
● Helyi villamosenergia-megosztás
kidolgozása és ösztönzői
● Társasházi energiaközösségek
szabályozatlansága
● Szabályozási homokozó lehetőségei
20. Üzleti modell
1.1 modell lehetőségei
●Önkormányzatok, lakóépületek
●Energiahasználat és energiahatékonysági
fejlesztések
●Elektrifikáció (saját fogyasztás növelése)
Jövőbeli 2.0, 2.1, 3.0, stb. modellek
●Társasházi energiaközösségek
●Szélenergia, egyéb megújulók
●Helyi energiamegosztás
●Távhő és biogáz
●Áramszolgáltatás
●Mikrohálózat üzemeltetés
●Innovatív szolgáltatások
(rugalmasság, e-mobilitás)
Megvalósítható 1.0 modell: Kazán
energiaközösségi modell
Közcélú épület +
Napelem telepítés saját fogyasztásra (HMKE) +
Energiaközösségi alap +
Közösségi üzemeltetés
21. Pénzügyi lehetőségek
Energiaközösségek finanszírozási
lehetőségei
1. Saját tőke
2. Hagyományos források (pl. bank)
3. Közösségi finanszírozás
4. Állami/EU-s támogatások és
pályázatok
Hazai pályázatok
● Energiaközösségek minta
pályázatok (Modernizációs Alap)
○ NKFIH (2021), 2 mrd Ft
○ ÉMI→NFFKÜ (2022), 4 mrd Ft
○ NFFKÜ (2023?)
● Energiaközösségi és
önkormányzati pályázatok
várhatóak (KEHOP Plusz és TOP
Plusz)
22. Szakértelem
Energia demokratizálása -
tudás demokratizálása
Energiaközösséggé válás = kollektív
tanulás
●Műszaki ismeretek
●Jogi-engedélyezési tapasztalatok
●Üzleti tudás
●Közösségszervezés és szervezeti
tudás
Honnan szerezhetek
szakértelmet?
● Nemzeti Energetikusi Hálózat
● RenoPont honlap és tanácsadó
irodák
● Tanácsadás és képzések
24. Elhozzák-e önmagukban a decentralizált
energiaközösségek az demokratikus
energiaátmenetet?
25
Energy Transition Mythbust
ers: Myth #4
Decentralised energy will
decarbonise and
democratise the energy
system
(Transnational Institute,
2023)
Transition in Trouble? The Ri
se and Fall of “Community
Energy” in Europe
(TUED Working Papers
#13, 2020)
25. Energiademokrácia - rendszerszintű változások
Önkormányzati út
Köz és közösségi
együttműködések (Public-civil
partnerships)
Oikos:
Citizens Energy - Making Ener
gy Democracy Happen
(GEF, 2021)
26
Szakszervezeti út
Szakszervezetek az Energia
Demokráciáért (TUED)
stratégiája, az RRR:
1. Ellenállás - Resist
2. Visszafoglalás - Reclaim
3. Átalakítás - Restructure
26. Hogyan ültethető át a gyakorlatba?
ESKOM szakszervezeti
ellenállás
TNI összefoglaló
27
Lucas-terv
Mérce cikk