Cateva slide-uri despre cat de usor este sa ne pierdem pe noi insine din vedere si sa criticam pe altii..cand chiar nu este cazul.
Note: I have no credit for this presentation. Just received it via email and sharing it forward.
Első könyv
Bevezetés. A Bendisz-ünnep
Kephalosz az öregségről és a pénzről
Az igazságosság meghatározásának első kísérlete
Igazságosság az, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat?
Az igazságosság meghatározásának második kísérlete. Thraszümakhosz szerint: Igazságosság az, ami az
erősebbnek előnyös
Harmadik kísérlet az igazságosság meghatározására. Mi az igazságosság haszna?
Szókratész cáfolata: az igazságtalanság nem jár haszonnal. Különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát
szolgáló szakmáktól
Szókratész kitérője: a legjobbak nem kívánnak uralkodni
Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje
Szókratész problematikus cáfolási kísérlete
Vajon az igazságtalanság erősebb és hatalmasabb az igazságosságnál?
Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymás közt
Vajon az igazságtalan jobban él-e az igazságosnál?
Második könyv
Glaukón Szókratésztől meggyőzőbb bizonyítékot kíván. A jó három fajtája
Mi az igazságosság és az igazságtalanság tisztán önmagában és mi a hatalma a lélekben?
A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert az középút a két véglet: a legnagyobb jó és a
legnagyobb rossz között
A kettő életét kettejük éles szembeállításával ítélhetjük meg
A költők és a nevelők nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belőle fakadó javakat
Igazságosnak lenni kínos és fáradságos
Minden a látszat. Az igazságtalan még az isteneket is lekenyerezi
Ilyen beszédek hallatán ugyan melyik utat válassza az ifjúság?
Az igazságos csak vagy valami isteni kegyelemből, vagy merő gyöngeségből marad igazságos
Mutassa ki Szókratész az igazság lényegét, s hogyha ez önmagában jobb az igazságtalanságnál, mit idéz elő a
lélekben és így miért üdvösebb neki
Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb
méretű modellen vizsgálják meg: tudniillik az államon
Az állam keletkezése
A primitív állam élete
Az igények növekedése megnöveli az államot. A „dőzsölő” állam
Az állam területének védelme: a hivatásos hadsereg
Milyeneknek kell lenniök az állam őreinek?
Az állam őreinek nevelése
Az istenek jók, és senkinek nem ártanak
Az isten nem csal meg senkit, és alakot sem vált
Az isten nem hazudik
Harmadik könyv
Az Alvilág rettenetességeinek kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat
A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül
Igazság és hazugság emberi viszonylatban
Féktelenség és önmérséklet
Az emberről csak akkor lehet beszélni, ha már tisztázták az igazságosság lényegét
Az elbeszélő költészet felosztása
Az utánzás feladata. Itt is érvényes a munkamegosztás
Iliada, de Homer.
[...]Împrejurarea pe care o semnalăm explică pentru ce în cele mai vechi monumente ale literaturii greceşti, care sunt poemele epice Iliada şi Odysseia, amintirea unor evenimente petrecute în mileniul al II-lea sau detalii în legătură cu modul de trai al unor populaţii anterioare venirii dorienilor stăruie cu o vivacitate neobişnuită. Multă vreme această particularitate a fost socotită ca o dovadă a neîntrecutei fantezii a poetului sau a poeţilor cărora li se atribuia paternitatea celor două opere de artă. Astăzi, după
aproape un veac de explorare arheologică a bazinului egeean; după lumina proiectată asupra principalelor episoade ale epopeei de descoperirile din Troia şi Mycene, din Creta şi Pylos, îndoială nu poate fi asupra faptului că – alături de peripeţii create de imaginaţia unui artist excepţional; alături de trăsături împrumuta te propriei vremi a poetului, sensibil posterioară evenimentelor cântate – în Iliada şi Odysseia dăinuie ecouri ale vieţii desfăşurate
în bazinul egeean în epoca de înflorire a civilizaţiei myceniene.
-----
Cântă, zeiţă, mânia ce-aprinse pe-Ahil Peleianul,
Patima crudă ce-Aheilor mii de amaruri aduse;
Suflete multe viteze trimise pe lumea cealaltă,
Trupul făcându-le hrană la câni şi la feluri de păsări
Şi împlinită fu voia lui Zeus, de când Agamemnon,
Craiul născut din Atreu, şi dumnezeiescul Ahile
S-au dezbinat după cearta ce fuse-ntre dânşii iscată.
Care fu zeul ce-i puse pe ei să s-apuce de sfadă?
Fiul lui Zeus şi-al Letei, Apolon. În ciuda-i pe craiul,
Molimă grea răspândise şi oastea-i pornise să piară,
Pentru c-Atrid cutezase pe preotul Hrises să-nfrunte,
Când cuviosul veni la corăbii, în tabăr-ahee,
Ca să-şi răscumpere fata cu-o mare mulţime de daruri.
Cârja de aur ţinând cu podoabe de sfinte cordele,
Daru-nchinat lui Apolon, de-Ahei se ruga deopotrivă,
Dar mai cu seamă de-Atrizi, cele două mai mari căpetenii:
„Voi, căpetenii Atrizi şi Ahei cu frumoase pulpare,
Fie ca zeii-ntronaţi în Olimp la război să v-ajute
Troia uşor să luaţi şi cu bine s-ajungeţi acasă!
Ci-napoiaţi-mi copila robită, primind aste daruri,
Dacă vă temeţi de fiul lui Zeus, de-arcaşul Apolon.”
Asta vorbi, şi cu toţii strigau, învoindu-se-Aheii
S-aibă ruşine de preot, primindu-i mândreţea de daruri.
Nu i-a plăcut lui Atrid Agamemnon îndemnul acesta,
Şi l-a respins fără milă pe preot cu aspră poruncă:
Cateva slide-uri despre cat de usor este sa ne pierdem pe noi insine din vedere si sa criticam pe altii..cand chiar nu este cazul.
Note: I have no credit for this presentation. Just received it via email and sharing it forward.
Első könyv
Bevezetés. A Bendisz-ünnep
Kephalosz az öregségről és a pénzről
Az igazságosság meghatározásának első kísérlete
Igazságosság az, ha a baráttal jót cselekszünk, az ellenséggel rosszat?
Az igazságosság meghatározásának második kísérlete. Thraszümakhosz szerint: Igazságosság az, ami az
erősebbnek előnyös
Harmadik kísérlet az igazságosság meghatározására. Mi az igazságosság haszna?
Szókratész cáfolata: az igazságtalanság nem jár haszonnal. Különválasztja a pénzszerzést a gondozottai javát
szolgáló szakmáktól
Szókratész kitérője: a legjobbak nem kívánnak uralkodni
Thraszümakhosz fordított erkölcsi értékrendje
Szókratész problematikus cáfolási kísérlete
Vajon az igazságtalanság erősebb és hatalmasabb az igazságosságnál?
Igazságosságra még a gonoszoknak is szükségük van egymás közt
Vajon az igazságtalan jobban él-e az igazságosnál?
Második könyv
Glaukón Szókratésztől meggyőzőbb bizonyítékot kíván. A jó három fajtája
Mi az igazságosság és az igazságtalanság tisztán önmagában és mi a hatalma a lélekben?
A legtöbb ember az igazságosságot kénytelenségből vállalja, mert az középút a két véglet: a legnagyobb jó és a
legnagyobb rossz között
A kettő életét kettejük éles szembeállításával ítélhetjük meg
A költők és a nevelők nem az igazság lényegét magasztalják, hanem a belőle fakadó javakat
Igazságosnak lenni kínos és fáradságos
Minden a látszat. Az igazságtalan még az isteneket is lekenyerezi
Ilyen beszédek hallatán ugyan melyik utat válassza az ifjúság?
Az igazságos csak vagy valami isteni kegyelemből, vagy merő gyöngeségből marad igazságos
Mutassa ki Szókratész az igazság lényegét, s hogyha ez önmagában jobb az igazságtalanságnál, mit idéz elő a
lélekben és így miért üdvösebb neki
Szókratész azt ajánlja, hogy az igazságosság mibenlétét egy az emberi lélekkel analóg, mégis sokkal nagyobb
méretű modellen vizsgálják meg: tudniillik az államon
Az állam keletkezése
A primitív állam élete
Az igények növekedése megnöveli az államot. A „dőzsölő” állam
Az állam területének védelme: a hivatásos hadsereg
Milyeneknek kell lenniök az állam őreinek?
Az állam őreinek nevelése
Az istenek jók, és senkinek nem ártanak
Az isten nem csal meg senkit, és alakot sem vált
Az isten nem hazudik
Harmadik könyv
Az Alvilág rettenetességeinek kiszínezésével ne riogassák a fiatalokat
A fiatal őrök ne nevessenek fölöslegesen idétlenül
Igazság és hazugság emberi viszonylatban
Féktelenség és önmérséklet
Az emberről csak akkor lehet beszélni, ha már tisztázták az igazságosság lényegét
Az elbeszélő költészet felosztása
Az utánzás feladata. Itt is érvényes a munkamegosztás
Iliada, de Homer.
[...]Împrejurarea pe care o semnalăm explică pentru ce în cele mai vechi monumente ale literaturii greceşti, care sunt poemele epice Iliada şi Odysseia, amintirea unor evenimente petrecute în mileniul al II-lea sau detalii în legătură cu modul de trai al unor populaţii anterioare venirii dorienilor stăruie cu o vivacitate neobişnuită. Multă vreme această particularitate a fost socotită ca o dovadă a neîntrecutei fantezii a poetului sau a poeţilor cărora li se atribuia paternitatea celor două opere de artă. Astăzi, după
aproape un veac de explorare arheologică a bazinului egeean; după lumina proiectată asupra principalelor episoade ale epopeei de descoperirile din Troia şi Mycene, din Creta şi Pylos, îndoială nu poate fi asupra faptului că – alături de peripeţii create de imaginaţia unui artist excepţional; alături de trăsături împrumuta te propriei vremi a poetului, sensibil posterioară evenimentelor cântate – în Iliada şi Odysseia dăinuie ecouri ale vieţii desfăşurate
în bazinul egeean în epoca de înflorire a civilizaţiei myceniene.
-----
Cântă, zeiţă, mânia ce-aprinse pe-Ahil Peleianul,
Patima crudă ce-Aheilor mii de amaruri aduse;
Suflete multe viteze trimise pe lumea cealaltă,
Trupul făcându-le hrană la câni şi la feluri de păsări
Şi împlinită fu voia lui Zeus, de când Agamemnon,
Craiul născut din Atreu, şi dumnezeiescul Ahile
S-au dezbinat după cearta ce fuse-ntre dânşii iscată.
Care fu zeul ce-i puse pe ei să s-apuce de sfadă?
Fiul lui Zeus şi-al Letei, Apolon. În ciuda-i pe craiul,
Molimă grea răspândise şi oastea-i pornise să piară,
Pentru c-Atrid cutezase pe preotul Hrises să-nfrunte,
Când cuviosul veni la corăbii, în tabăr-ahee,
Ca să-şi răscumpere fata cu-o mare mulţime de daruri.
Cârja de aur ţinând cu podoabe de sfinte cordele,
Daru-nchinat lui Apolon, de-Ahei se ruga deopotrivă,
Dar mai cu seamă de-Atrizi, cele două mai mari căpetenii:
„Voi, căpetenii Atrizi şi Ahei cu frumoase pulpare,
Fie ca zeii-ntronaţi în Olimp la război să v-ajute
Troia uşor să luaţi şi cu bine s-ajungeţi acasă!
Ci-napoiaţi-mi copila robită, primind aste daruri,
Dacă vă temeţi de fiul lui Zeus, de-arcaşul Apolon.”
Asta vorbi, şi cu toţii strigau, învoindu-se-Aheii
S-aibă ruşine de preot, primindu-i mândreţea de daruri.
Nu i-a plăcut lui Atrid Agamemnon îndemnul acesta,
Şi l-a respins fără milă pe preot cu aspră poruncă:
The document lists names of famous celebrities from the 1960s including actors, musicians, and public figures such as Alain Delon, Romy Schneider, Jane Fonda, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Claudia Cardinale, Edith Piaf, Elvis Presley, Frank Sinatra, Gina Lolobrigida, James Dean, Janis Joplin, Jean Paul Belmondo, Jeanne Moreau, Jimi Hendrix, Johnny Cash, Johnny Hallyday, Judy Garland, Juliette Greco, Liz Taylor, Marcello Mastroianni, Marlon Brando, Mia Farrow, Michael Caine, Monica Vitti, Natalie Wood,
The document lists names of famous celebrities from the 1960s including actors, musicians, and public figures such as Alain Delon, Romy Schneider, Jane Fonda, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve, Claudia Cardinale, Edith Piaf, Elvis Presley, Frank Sinatra, Gina Lolobrigida, James Dean, Janis Joplin, Jean Paul Belmondo, Jeanne Moreau, Jimi Hendrix, Johnny Cash, Johnny Hallyday, Judy Garland, Juliette Greco, Liz Taylor, Marcello Mastroianni, Marlon Brando, Mia Farrow, Michael Caine, Monica Vitti, Natalie Wood,