Camille Pissarro a French Impressionist and Post-Impressionism painter. Camille Pissarro francia impresszionista és divizionista festő.

1. Camille Jacob Pissarro (1830-1903) Camille Jacob Pissarro Camille Jacob Pissarro

2. Camille Pissarro (1830-1903) Camille Jacob Pissarro (Saint Thomas, 1830. július 10. — Párizs, 1903. november 13.) francia impresszionista és divizionista festő. Portugál származású francia zsidó családban született Saint Thomas szigetén, e sziget akkor dán fennhatóság alá tartozott. Iskoláit Franciaországban végezte. 1847-től apja üzleti vállalkozásában dolgozott szülőföldjén. 1852-ben Caracasba szökött egy dán festővel, 1854-ig maradt Venezuelában. Hazatérésekor apja beleegyezett, hogy a festői pályát válassza, s Párizsba adta tanulni. 25 évesen, 1855-ben Párizsba költözött és beiratkozott a francia tájképfestő Camille Corot iskolájába. Először a barbizoni iskola követője lett, majd csatlakozott az impresszionistákhoz. 1870-ben, a francia-porosz háború kitörésekor Angliába menekült, ott vette feleségül élettársát (Julie Vellay), akitől már két gyermeke született. Idősebbik fia, Lucien festő lett, s szinte mindig Londonban élt. Pissarro Angliában Turner és Constable alkotásait tanulmányozta. A porosz háború után visszatért Louveciennes-be, házát feldúlva és kifosztva találta, 1.500 otthagyott vászonból, mely közt Monet képek is voltak, mindössze 40 darabot talált meg. 1872-ben visszaköltözött Pontoise-ba, a tőle fiatalabb Paul Cézanne is utána ment. Innen jártak be Párizsba és 1874-86 között az impresszionisták nyolc kiállításán Pissarro is bemutatta alkotásait. Pissarro szerelmese volt a természetnek, minden évszaknak, minden napszaknak. Természete barátságos volt, mindenki szerette. Jó pedagógiai érzékkel bírt, az egymással is erősen vitatkozó fiatal impresszionistákat sikerült összetartania. Pissarro személyiségét mindenki tisztelte. Paul Gauguin mindig mesterének vallotta Pissarrot, de egyengette Paul Cézanne, fia és az amerikai Mary Cassatt kibontakozását is. A fényhatások fokozását átlós irányban húzott ecsetvonásokkal, a színhatás hangsúlyozását pedig a háttérben szétszórt foltokkal és egymást keresztező ecsetvonásokkal érte el. Ez a festési mód kapcsolatba hozta őt a divizionista Paul Signac-kal és Georges Seurat-val, ő is elmerült a divizionista stílus tanulmányozásában, s velük állított ki 1885-ben. Az 1890-es évektől visszatért az impresszionista stílushoz, mert azzal Párizst, a fény- és árnyékhatásokat jobban tudta érzékeltetni. Wiki

3. Remetelak Pontoise, 1867

4. Louveciennes: Versailles i út 1870

5. Virágba borult gyümölcsöskert Louveciennes ben , 1872

6. A Pontoise -i híd , 1873

7. Fehér zselé ( Dér ), 1873

8. Napfényes Pontoise -i út , 1874

9. Paul Cézanne 1874

10. Aratás, 187 6

11. A remetalak pajtáinál 1877

12. Pontoise -i konyhakert fákkal , 1877

13. Pihenő a Pontoise -i fáknál 1878

14. Parasztkislány pálcával 1881

15. Aratás, 1882

16. Madame Pissarro arcképe Hímzés az ablaknál 1878-79

17. Mészárszék 1883

18. Almaszedők Eragny-sur-Epte -nél , 1888

19. Hyde Park, London, 1890

20. Mirbeau kert Damps-ban, 1891

21. Napnyugta St. Charles -nál , Eragny ban , 1891

22. Kew, a fő üvegházhoz vezető ösvény , 1892

23. A Párizsi La Havre tér , 1893

24. Reggeli napfény a havon , Eragny-Sur-Epte -ben , 1895

25. Eragny-sur-Epte -i mosónők , 1895

26. Varró lány , 1895

27. Rouen a Fűszer utcája 1898

28. A francia színház tere, 1898

29. Eragny -i kertművész , 1898

30. Opera sugárút, Párizs, 1898

31. Le Pont-Neuf, Párizs 1902

32. Vége Pissarro sajátos stílusát az 1880-1890-es évekhez közeledve találta meg, az impresszionizmus és a pointillizmus tanulságai mentén érkezett el az ő nagyon gazdag koloritjához , amely határozott rajztudással párosult. A festészeti műfajt tekintve elsősorban tájképfestő volt, de festett sikeres portrékat, aktokat, csendéleteket is. Szinte fáradhatatlanul rajzolt, s készített rézkarcokat, rézmetszeteket és litográfiákat. A párizsiak elé tárta saját fővárosuk jellegzetes részleteit, és a francia vidéket a korabeli jellemző vonásokkal, azt a Párizst, s azt a párizsi régiót örökítette meg, amelynek képét sokáig őrizte s talán őrzi még ma is a francia nép és a világ a 19. és 20. század fordulójának civilizált nagyhatalmi központjáról. Képek: Internet Szöveg: Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Camille_Pissarro Zene: Aznavour - Il faut savoir Magyar változat: Kapitán József Önarckép, 1873