Az ú pedig előttük ment felhőoszlopban

1. „Az”
„Az Úr
pedig előttük ment felhőoszlopban, hogy
vezesse őket az úton…”
2Mózes 13, 21

2. „Áldjad én lelkem az Urat!
Uram, én Istenem, nagy vagy te, ékességet és
fenséget öltöztél magadra!
Akikörülvette magát világossággal, mint egy öltözettel,
és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Akia vizeken építi fel az ő palotáját,
a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
Mily számtalanok a te műveid, Uram!
Mindazokat bölcsen alkottad meg, és
betelt a föld a Te gazdagságoddal.”
Zsoltárok 104, 1-4, 24

3. „Azután fölkerekedtek Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban,
a puszta szélén.”
2Mózes 13,20

4. „Az Úr
pedig előttük
ment
nappal
felhőoszlopban,
hogy vezesse őket
az úton…”
2Mózes 13,21

5. „… éjjel meg
tűzoszlopban,
hogy világítson
nekik…”
2Mózes 13,21

6. „…nem távozott el a
felhőoszlop
nappal…”
2Mózes 13,22

7. „…sem a
tűzoszlop
éjjel
a nép elől.”
2Mózes 13,22

8. „Hajnali
őrségváltás
idején
rátekintett az
Úr
a tűz- és
felhőoszlopból
az egyiptomiak
táborára és
megzavarta az
egyiptomiak
táborát…”
2Mózes 14,24

9. „Valahányszor Mózes
bement a sátorba,
felhőoszlop
szállt le,
megállt a sátor
ajtajában, és
Isten
beszélt
Mózessel.”
2Mózes 33,9

10. Amikor az egész nép látta,
hogy ott áll
a felhőoszlop
a sátor bejáratánál,
az egész nép fölkelt,
és mindenki
leborult sátra bejáratánál.”
2Mózes 33,10

11. „Akkor az
Úr
leszállt
felhőoszlopban,
megállt a sátor
bejáratánál,
és szólította
Áront és Mirjámot,
ők ketten pedig
odamentek.”
4Mózes 12,5

12. „Hallották,
hogy
te,
Uram,
e nép
között
vagy…”
4Mózes 14,14

13. „… Te
Uram,
szemtől
szembe
megjelentél
és
felhőoszlopban
jársz előttük
nappal…”
4Mózes 14,14

14. „… és éjjel pedig
tűzoszlopban…”
4Mózes 14,14

15. „Felhőoszlopban
vezetted őket
nappal…”
Nehémiás 9,12

16. „… és
tűzoszlopban
éjjel…”
Nehémiás 9,12

17. „… hogy
megvilágítsd
nekik
az utat,
amelyen járnak.”
Nehémiás 9,12

18. „De te
nagy irgalmadban
nem hagytad el őket
a pusztában.
Nem távozott el tőlük
a felhőoszlop
nappal,
hogy vezesse őket
az úton…”
Nehémiás 9,19

19. „… sem a tűzoszlop éjjel,
hogy világítson nekik az úton,
amelyen jártak.
Jóságos lelkedet
adtad,
hogy értelmessé
tegye őket.”
Nehémiás 9,19-20

20. „Felhőoszlopból
szólt hozzájuk…”
Zsoltárok 99,7

21. Egyértelműen Mózes
Kőtábláira asszociál.
Valójában ezek nem betűk,
hanem szú járatok, illetve a
kopogtató bogár járatai,
felnagyítva. Elemei az
összes ősi írásmódba
beilleszthetőek, illetve
erősen hasonlóak.
Mérete: 2x30x50 cm. Anyaga
diófa.
Horváth-Béres János
faszobrász
Kaposszerdahely,
Magyarország
„… ők pedig megőrizték intelmét, és rendelkezését,
amelyet adott nekik.”
Zsoltárok 99, 7

22. „Az Úr
bölcsességgel vetette meg a
föld alapját,
értelemmel erősítette meg
az eget.
Az ő tudása által
váltak ketté a mélységes
vizek,
és
harmatoznak a
magas fellegek.”
Példabeszédek 3, 19-20

23. „Legyen az Úrnak dicsőség örökké; Örvendezzen az Úr az ő teremtményeibe;
Aki, ha rátekint e földre megrendül az; Megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
Éneklek az Úrnak egész életemben;
Zengedezek az én Istenemnek, amíg vagyok!
Legyen kedves neki az én rebegésem; Örvendezem én, az Úrban;
Zsoltárok 104, 31-34

24. Összeállította:
Göncző Sándor
 6344 Hajós, Tulipán u. 7
 06/78 469-024
 s.gonczo@sysdsl.hu
Hajós, 2015. augusztus