Archívnet 2013/2

1. Nemzetközi Együttműködési Főosztály
F E L J E G Y Z É S
Párdi elvtárs részére
Tárgy: személygépkocsi szerelő üzem létesítése a Nissan konszernnel történő közös
vállalkozásban.
A személygépkocsi szerelő üzem létesítésére vonatkozó elgondolás véleményem szerint
abban a változatban volt számunkra figyelemre méltó, ahogy az a Nissan konszern részéről
először felmerült. Egyetértek a Horgos elvtárs feljegyzésében foglaltakkal, amely szerint
ennek a nagyméretű, tőkés devizamozgással és széles körű beruházási tevékenységgel járó
vállalkozásnak a gazdasági célját nagymértékben a nyugati piacokon, viszonylag nem nagy
kockázattal járó értékesítés útján várható tőkés devizaszerzésben lehet meghatározni.
A belső szükségletek oldaláról a hazai gyártás megszervezése nem volna indokolható. Bár a
személygépkocsi ellátásban – különösen a tervidőszak elején – várhatók feszültségek, a IV.
ötéves tervben a KGST országokkal részben már egyeztetett mintegy 300 e[zer] db
személygépkocsi import a szükségleteket nagyjából fedezi, és az esetleges belföldi termelés a
várható belépési időpont miatt a kezdeti ellátási nehézségeket úgysem enyhíti. Emellett az a
koncepció, hogy személygépkocsi szükségletünket – bizonyos kooperáció mellett – baráti
országokból elégítsük ki, az ezekkel az országokkal fennálló gépvásárlási problémáink miatt
is helyesnek ítélhető.
A Nissan konszern újabb ajánlatából az látszik, hogy a közös vállalkozásból származó
termelés fő értékesítési irányát a belföldi szükséglet és a szocialista államok szükségleteinek
kielégítésében látják biztosítva. A magunk részéről viszont elsősorban abban lennénk
érdekeltek, hogy a japán cég eladási szervezetén keresztül garantálja az eladások zömét kitevő
tőkés piaci értékesítést. Nagyon meggondolandók azok az óvatos közlések, amelyek az éles
nyugati konkurenciára és azon belül is a kooperációban készülő gépkocsik korlátozott eladási
lehetőségeire céloznak.
Az elgondolásnak az iparfejlesztési koncepcióba való beilleszkedését a tőkés fizetési
helyzetre gyakorolt hatásból, mint fő szempontból mérlegelve az a véleményünk, hogy a
személygépkocsi gyártás megszervezésével járó nagyon széles körű fejlesztési és kooperációs
feladatok és ezek anyagi kihatásai – még a közös vállalkozás előnyei mellett is – csak akkor
indokolnák a belföldi gyártás megindítását, ha a tőkés piaci értékesítésből származó és
biztonsággal számítható devizahozam ezt gazdasági oldalról alátámasztaná.
Javaslom, hogy a Nissan konszernnel a további tárgyalásokat a Horgos elvtárs feljegyzésében
foglalt feltételeknek megfelelően folytassák le.
Budapest, 1969. augusztus 1.
Kővári László
Jelzet: MNL OL XIX–A–16–f. 68. d .– Aláírt, géppel írt tisztázat.