Archívnet 2013/2

1. HUNICOOP
Gépipari Kooperációs Külkereskedelmi
Iroda „Szolgálati titok!”
J e l e n t é s
dr. H o r g o s Gyula Kohó- és Gépipari Miniszter Elvtárs részére
a japán Nissan Motor Company Ltd. céggel személygépkocsi szerelőüzem magyarországi
létesítésének lehetőségeiről folytatott vállalati szintű tárgyalásokról.
A tárgyalások 1969. december 1-től december 11-ig tartottak, és azokon az alábbi vállalatok,
illetve személyek vettek részt:
A Nissan Motor Co. Ltd., részéről:
Masahike, Zaitsu – Európai, közelkeleti [!], ausztráliai és afrikai export részlet igazgatója,
H. Nagafuchi – helyettese,
T. Shirakawa – a Nissan Brüssel-i [!] főirodájának a vezetője,
Hirobumi Ojima – Export részleg főmérnöke.
Előzetes tervek szerint a delegáció vezetését f. hó 8-tól R. Yamazaki, a vállalat kereskedelmi
igazgatója vette volna át, de közbejött akadályok miatt utazását elhalasztotta, és közölte, hogy
január második felében a tárgyalások folytatására, valamint a további függő kérdések
rendezésére Budapestre fog utazni.
Magyar részről:
Dr. Cséky Sándor – a HUNICOOP Gépipari Kooperációs Külkereskedelmi Iroda
igazgatója, aki a tárgyalásokat vezette,
Győri Ferenc – a HUNICOOP Gépipari Kooperációs Külkereskedelmi Iroda
szaktanácsadó mérnöke,
Inokai János – a KGMTI1
igazgatója,
Huszár István – a KGMTI igazgatójának műszaki helyettese,
Németh Tibor – a KGMTI Technológiai Osztály vezetője
Dános András – Magyar Külkereskedelmi Bank előadója,
Ládai Irma – Magyar Külkereskedelmi Bank előadója,
Dömötör Gergely – MOGÜRT Gépjármű Külker. Vállalat osztályvezetője.
A lefolytatott tárgyalások célja volt felderíteni és tisztázni a vállalkozás tartalmi részét
meghatározó legfontosabb kérdéseket, a Miniszter Elvtárstól kapott irányelvek alapján.
1. Műszaki és beruházási kérdések
A megvalósítandó személygépkocsi szerelőgyár tervezéséhez, létesítéséhez, valamint a
gazdaságossági kérdések megvizsgálásához részletes egyeztetés után az alábbi műszaki
adatokat rögzítettük:
• Termelési terv: 63 000 db személygépkocsi/év
• Technológiai folyamat: személygépkocsi készre szerelés fődarabokból (SKD) az
alábbiak szerint:
o Karosszéria-építés előregyártott elemekből,
o Alkatrész és karosszéria-festés,
o Szerelvények felszerelése a karosszériára,
1
Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervezői Irodái

2. o Végszerelés, próba, ellenőrzés,
• Szerelési munkaidő:
o 40-45 óra (gépkocsi),
o 2 műszakban,
o Heti 44 órás munkahét,
• Raktári készlet:
o Kiinduló anyagok és szerelvények: 1 hónapos készlet
o Készreszerelt gépkocsik: 1 hónapos készlet
• Szállítás:
o A szereléshez szükséges készletek Japánból Magyarországra különböző méretű
faládákban érkeznek. Egy főegységekre szétszerelt gépkocsi 5,7 Mesure-ton-
ban szállítható. 1 Mesure-ton = 432
láb3
. Tengeri, valamint a vasúti szállítás
lehetőségét (a Szovjetunión keresztül) részletesen meg kell vizsgálni. A
számítások elvégzéséhez az adatokat és információkat be kell szerezni.
Állásfoglalás kialakítása csak ezt követően lehetséges.
• Gyártelepítés:
o A japán delegáció véleménye szerint az üzem telepítése Győr környékén volna
a legmegfelelőbb az alábbi indokok alapján:
– Földrajzi fekvése kedvező (Ausztriához közel van, ahol kedvező eladási
lehetőséget látnak).
– Vízi úton megközelíthető.
– Magas ipari kultúra vonzási körében létesülne a gyár, ahol
megvalósíthatónak látják, hogy a létszám fele gépkocsi szakmában jártas
munkaerő legyen.
o A telephely kérdésében magyar részről állásfoglalás nem történt.
• Üzemi terület nagysága:
o Szerelő üzem (110x220) 24 000 m2
o Közvetve termelő üzemek (raktárak, segédüzemek) 30 000 m2
o Teleknagyság 400 000 m2
o Beépítettségi fok 16%
• Létszám:
o Munkás 2000 fő
o Alkalmazott 600 fő
o Összesen 2600 fő
• Beruházási költség 24-28 m $
Ez az összeg egyaránt tartalmazza a személygépkocsi szerelőüzem területén szükséges
beruházás tőkés devizahányadát és forint költségeit, utóbbiakat 60 Ft/$-al [!] számolva. Ezt az
összeget még járulékos beruházások növelik.
Megállapítható, hogy a szerelőüzem területén és azon kívül jelentkező beruházások
együttesen alatta maradnak a beruházási kérdések előzetes vizsgálata során feltételezett 1,9
milliárd Ft összegnek.
A pontosabb adatok – beleértve a tőkés devizahányad – megállapításához, a tárgyalások
anyagának részletes feldolgozása szükséges (pl. a gépek és berendezések hazai gyártásból és
KGST-területről beszerezhető részének felmérése). A tárgyalások következő szakaszának
lefolytatásához ezek rendelkezésre fognak állni.
• Kooperáció
o A szállítási költségek csökkentése érdekében japán részről különböző
magyarországi gyárak és üzemek bekapcsolódását tartják szükségesnek az
2
A második számjegy nem olvasható pontosan.

3. alkatrészek gyártásába, sőt a későbbiek során minél nagyobb arányú magyar
részvételt tartanak kívánatosnak.
o Erre való tekintettel a japán fél az alábbi üzemeket év vállalatokat látogatta
meg:
o Autóvillamossági Felszerelések Gyára AUTOVILL),
o Mechanikai Mérőműszerek Gyára (MMG),
o ELZETT Fémlemezipari Művek,
o Csepel Autógyár,
o IKARUS Karosszéria- és Járműgyár, Budapest,
o Magyar Vagon és Gépgyár, Győr,
o Győri Pamutszövő és Műbőrgyár
o KGM Tervező Irodái (KGMTI)
o MOGÜRT Gépjármű Külker. Vállalat.
A látogatás célja annak megállapítása volt, hogy a fenti gyárak színvonala és a gyártmányok
minősége lehetővé teszi-e gyártási kooperáció kialakítását.
Megállapítható volt, hogy a meglátogatott gyárak profiljába tartozó több termék esetében
mutatkozik lehetőség kooperáció kialakítására. A japán fél szeretné, ha ez a lehetőség az
alábbi területen tovább bővülne:
o autógumik,
o akkumulátorok
o üvegek
o hűtőradiátorok.
Kérték, hogy ezen tételek gyártási lehetőségét vizsgáljuk meg az 1970. januári tárgyalásokig.
A műszaki kérdések részletesebb vizsgálatához a Nissan cég az alábbi műszaki
dokumentációt adta át:
o a létesítmény tervezéséhez szükséges kiinduló műszaki adatokat;
o a Nissan személygépkocsi szerelési családfáját;
o a Nissan személygépkocsi alkatrész árjegyzékét (egyelőre 40 tételre);
o a létesítendő gyár üzemelrendezési rajzát;
o a létesítendő szerelőüzem vázlatos műhelyelrendezési rajzát.
2. Kereskedelmi kérdések
A kereskedelmi kérdések vonatkozásában ugyancsak mindenben a tárgyalási irányelveknek
megfelelően jártunk el. Kezdeményezésünkre tisztázódott, hogy japán partnerünk lényegében
az eredeti elgondoláshoz tér vissza. Ez azt jelenti, hogy állásfoglalása az alábbiakban
foglalhat össze:
o saját szervezetével vállalja a Magyarországon összeszerelt személygépkocsik
értékesítését, mégpedig elsősorban nem szocialista relációban;
o a szerelőüzemnél közös vállalkozásra gondol;
o a közös vállalkozás keretén belül az elszámolást dollárban vállalja;
o eltérést jelent az eredeti elképzeléstől, hogy 120 000 személygépkocsival
szemben most évi 63 000 személygépkocsi szereléséről van szó.
A japán fél a fentieken túlmenően kifejtette:
piackutatás alapján lehetőséget lát arra, hogy távlatban a gépkocsigyártás magyarországi
igényeket is kielégítsen, [!] illetve a KGST-államok részére szállítson.
Japán részről ezzel kapcsolatban kifejtették, hogy a létesítendő gyár beindítása után az első
időszakban – amíg a minőségre és a Nyugaterópában [!] versenyképes árra garanciát nem
látnak – a gépkocsikat Magyarországon, illetve a KGST-államokban javasolják forgalomba
hozni. Ezt az időszakot mintegy 3-5 évre becsülik.

4. 3. A személygépkocsik ára
A tárgyalásokat megelőzően előzetes vizsgálat folyt a vállalkozás gazdaságosságával
kapcsolatban. Abból indultunk ki, hogy a Magyarországon összeszerelt személygépkocsikat a
szerelővállalattól mintegy 800-822 dollárért veheti át a japán fél kereskedelmi szervezete és
ebben az esetben a terméket némi nyereséggel értékesítheti európai piacon a tervezett mintegy
60 000 db/év mennyiségben.
Feltevésünket igazolni látszik a tárgyalások során kapott tájékoztatás, amely szerint jelenleg
(a) Nissan 870 dollárért adja el Európában a szóban forgó 1000 cm3
-es személygépkocsit.
A 800-822 dollár/személygépkocsi átvételi árból és hasonló személygépkocsik ab gyár
adataira alapítva a Japánból érkező teljes szerelési készlet értékét 657 dollárra becsültük CIF3
európai kikötő.
Az átvételi ár és a szerelési készlet egybevetéséből kitűnik, hogy a magyarországi
szerelőüzemben megvalósuló műveletek (összeszerelés, festés, kikészítés, próba stb.), továbbá
a különféle terhek és járulékok és végül a szerelőüzem nyereségének együttes ellenértékeként
143–165 dollárt vettünk figyelembe személygépkocsinként.
A tárgyalások során japán részről magasabban fekvő árakat jelöltek meg. Az ab gyár átvételi
árat 1005 dollárban (szemben az általunk becsült 800-822 dollárral), a Japánból érkező teljes
szerelési készlet CIF európai kikötő árát pedig 981 dollárban (szemben a számításainkban
szerepeltetett 657 dollárral) jelölték meg. Ez azt jelentette, hogy a szerelőüzemben
megvalósuló munkákra, az ott jelentkező terhekre és a szerelőüzem nyereségére mindössze
1005-981 = 24 dollár maradna. Nagy a valószínűsége annak, hogy a japán fél hasznát a 981
dolláros magas szerelési készlet árban rejtette el.
Rámutattunk arra, hogy a japán részről megjelölt árak mellett nem látunk reális lehetőséget a
szóban forgó elgondolás megvalósítására. Partnerünk azonnal éreztette, hogy az általa közölt
981 dolláros készletárat mintegy 30 dollárral csökkenteni tudja. Kifejtette továbbá, hogy
Yamazaki igazgató úrnak további lehetőségei vannak az ár módosítására. Érdemi
tárgyalásokra azonban a kérdésben partnerünk felhatalmazásának hiányában nem kerülhetett
sor.
A japán fél megemlítette, hogy minden új szerelőgyárának beindításánál az első években a
gyártás ráfizetéses volt. Ezzel egyidejűleg azonban az alábbi előnyöket lehetett biztosítani:
o az illető ország korszerű termelő üzemmel gyarapodott, mely a szerelőgyáron
kívül kedvező hatást gyakorolt a meglévő és a szerelőgyár részére bedolgozó
többi üzemekre is;
o autószerelőgyár létesítése a gépiparon belül a műszaki színvonal és kultúra
emelkedéséhez vezetett;
o autógyár létesítése és az életszínvonal emelkedése együtt járó jelenségek;
o a gépkocsik elterjedésével lehetővé válik a darabszám emelése és ezzel együtt
a gyártási költségek csökkentése, ami a veszteség felszámolásához, illetve a
nyereséges gyártáshoz vezetett;
o a személygépkocsi szerelőgyár létesítésével olyan korszerű technológiai
dokumentációt, gépeket és berendezéseket adnak át, amelyek korszerűbbek
valamennyi KGST-országon belüli autógyár berendezéseinél.
4. A Nissan tevékenységét jellemző információk
A Nissan közölte, hogy Európa-i [!] értékesítését 1963-ban kezdte el, elsősorban a Skandináv
országokban. Ebben az évben már 30 000 személygépkocsit ad el, jövőre pedig 40 000
személygépkocsi eladását tervezi Európában. (Az adatok megfelelnek a Mogürt
információinak is.) Ezek szerint az összeszerelő gyár üzembe helyezésének idejére évi 60 000
3
Cost Insurance and Freight, a kikötőig az eladó viseli a szállítási és biztosítási költségeket.

5. személygépkocsi tőkés értékesítési lehetősége valószínűnek látszik. Nyugateurópai [!]
értékesítésük jelenleg veszteséges, a veszteséget hazai, illetve más világrészekben történő
eladásokból fedezik.
A gyár jelenleg mintegy 1,2 millió különféle gépkocsit gyárt, 1970-re terve 1,4 millió,
továbbiakban évi 20%-os termelés növekedéssel számolnak. Jelenlegi létszámuk kb. 82 000
fő.
Teljes exportjuk 1970-re mintegy 350 000 egység (ebből az USA kb. 140 000 db) ezt a
mennyiséget évente mintegy 25%-kal kívánják növelni.
Európában jelenleg csak egy szerelő üzemük van Portugáliában (évi 4000 db. szgk.+tgk.). A
világon összesen 26 szerelő üzem működik már. Érezhető volt, hogy exportjának további
dinamikus növelése érdekében (a) Nissan Magyarországon vagy máshol Európában meg
kívánja oldani személygépkocsijainak szerelését.
5. Egyéb kérdések.
A tárgyalások folyamán megvitatására kerültek még az alábbi javaslatok is:
o Megtekintve a magyarországi járműipari gyárakat, partnerünk lehetőséget lát
arra, hogy magyar gyárak első lépésként alkatrészeket szállítsanak (a) Nissan
részére, és ennek ellenértékeként készre szerelt gépkocsik érkezzenek
Magyarországra. Ennek érdekében a gépkocsik szállítására a MOGÜRT
részére ajánlatot fognak elkészíteni, a MOGÜRT részéről felajánlott
alkatrészek átvételének lehetőségét pedig meg fogják vizsgálni.
o Tekintettel arra, hogy teherautó és autóbusz gyártás vonalán Magyarország
felkészültségét megfelelőnek tartja, a japán fél lehetőséget lát arra, hogy
Nissan konstrukciójú kis tehergépkocsik, valamint mikrobuszok gyártásába
bekapcsolódjunk. A motort, esetleg vezetőfülkét, valamint a konstrukcióra
vonatkozó dokumentációt Magyarországnak átadnák, a többi alkatrész
gyártása, valamint készre szerelése itt történne. Az értékesítést nem szocialista
piacon vállalnák.
o Az irányelveknek megfelelően kizárólagosan bérmunka jellegű konstrukció
kérdését vetettük fel. Erre a későbbiekben fognak válaszolni.
A tárgyaló felek megegyeztek abban, hogy a tárgyalások során szerzett információk és
felvetett javaslatok alapján a műszaki és kereskedelmi kérdéseket részletesebben
megvizsgálják és ennek alapján a tárgyalásokat januárban Budapesten tovább folytatják.
Ugyancsak megállapodás jött létre abban, hogy a tárgyalásokat mindkét részről titokban
tartják.
6. Összefoglalás
Összegezve a tárgyalások eredményét, a következőket állapítottuk meg:
1. A magyar részről elkészített tanulmányok kiinduló adatai közel járnak a tárgyalások
során birtokunkban jutott adatokhoz. Részleteiben azonban kisebb-nagyobb
módosításokat kell végrehajtani az újonnan megszerzett adatok kiértékelése alapján.
2. A tárgyalások egész folyamán úgy tűnt, hogy a NISSAN részéről az együttműködést
komolyan veszik és kívánják. Tekintettel arra, hogy Yamazaki igazgató, aki a
delegáció vezetője lett volna, nem tudott eljönni, pénzügyi és elvi kereskedelmi
témákról részletesebb megbeszélések nem voltak folytathatók. Feltétlenül
szükségesnek látszanak részletesebb további tárgyalások, amelyek eredményeként
megítélhető lesz az elgondolás megvalósításának realitása.
3. Tekintettel arra, hogy Yamazaki úr előreláthatólag január végén érkezik, lehetőség van
arra, hogy addig a megismert adatokat elemezzük és jobban megismerve a NISSAN
elképzeléseit, felkészüljünk az együttműködés további részleteinek megtárgyalására.

6. Célszerűnek látszik a kisebb tehergépkocsik gyártásának lehetőségeit is előzetesen
felmérni, valamint ezzel kapcsolatban megvizsgálni a piaci lehetőségeket.
Kérem, szíveskedjék jelentésemet elfogadni és hozzájárulni a tárgyalások folytatásához.
Budapest, 1969. december 24.
dr. Cséky Sándor
igazgató
Jelzet: MNL OL XIX–A–16. Országos Tervhivatal elnöki iratai, 6. d. – Géppel írt tisztázat.