Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKA0401-L, OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK, INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK II.

1. Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
IKA0401-L, OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK, INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK II.
Varga Katalin
Megmászni a tudás fáját,
avagy hogyan készítettem életem első tezauruszát?
Ambrus Attila József
Informatikus könyvtáros – AL – 1. évfolyam. 2. félév
Pécs, 2008. április 21.

2. Bevezetés
A tezaurusz kifejezés etimológiáját tekintve a régi görög nyelvből eredeztethető, a latin
nyelvbe átkerült szó (θησαυρός = thesauros), és annyit tesz: kincsestár.1 Több jelentésben is
használjuk, leginkább nyelvészeti és könyvtártudományi értelemben.
Az első (angol nyelvű, mintegy 15000 szót tartalmazó) tezauruszt Dr. Peter Mark Roget
(1779–1869) készítette 1805-ben, és ez 1852-ben jelent meg a nyilvánosság előtt.2
Több szerző is próbálkozott már a kifejezés sokrétű definíciójának megragadásával,
magyarul többek között Domokos Miklósné, 3 aki a Tezaurusz szerkesztés alapvető tudnivalóit
foglalta össze. Akkori „szovjet” tudósokat idézve például ezt írta: „A tezaurusz egynyelvű
szótár, amelyben egy adott nyelv szavai és olykor kifejezései is tematikusan vannak rendezve.
Amíg egy normál szótárban azt keressük, hogy egy szó mit jelent, addig a tezauruszban egy
adott fogalomhoz lehet megtalálni azoknak a szavaknak a halmazát, amelyek ezt a fogalmat
fejezik ki.”4 Ez az elv vezérli világszerte a nyelvi tezauruszok szerkesztőit. Ilyen például a
Patrick Hanks által szerkesztett5 The New Oxford Thesaurus of English című munka vagy a
közismert virtuális szinonímakereső és szókapcsolat mutató, a Thinkmap Visual Thesaurus.6
Domokosné több más definíció felidézése mellett az alábbi, a könyvtártudományhoz még
közelebb álló, egy német tezauruszkutató munkacsoport által még 1965-ben készített
meghatározást is közli: „A tezaurusz, mint a dokumentáció eszköze a természetes (köz- és
szak-) nyelv szavaiból álló jegyzék, a szavak fogalmi kapcsolatainak feltüntetésével. A
tezaurusz struktúrája vagy szisztematikus elrendezés, vagy egy formális, például betűrendben
megadott utalások segítségével lehet rögzítve. A tezaurusz által – ellentétben más
rendezőelvekkel – egy fogalomkör lehetőleg valamennyi szava egymással kapcsolatba kerül;
ezekről a szavakról utalni lehet megfelelő osztályozó szimbólumokra (szavakra vagy
fogalmakra).”7 Művéből kiderül, hogy a tezauruszok különböző típusokba sorolhatók, és
részletes leírást ad (az angol szakkifejezéseket is feltüntetve) a könyvtári tezauruszok
készítéséhez.
Domokosné művéből is kiderül az, amit a hazai tezaurusz-készítés egyik legjelentősebb
szakembere, Ungváry Rudolf is leszögez: egy-egy tudományterület tezauruszának
összeállítása hatalmas, nagy figyelmet, türelmet és szakértelmet kívánó munka, ahogyan
Ungváry írja: „...ritkán kerül sor arra, hogy valaki egy-két tezaurusznál többet szerkesszen
életében.”8 Hogy milyen hatalmas és komoly munka is ez valójában, az kitűnik, ha
beletekintünk az eddig elkészült nyomtatott és elektronikus változatban elérhető tezauruszok
valamelyikébe. Például az OSZK átfogó tezauruszába, 9 amely természet- és
társadalomtudományi részre bontva mutatja be az eddigi munkák hatalmas eredményét.
1
Lásd erről: http://en.wikipedia.org/wiki/Thesaurus (Letöltés időpontja: 2008. 04. 21.)
2
http://en.wikipedia.org/wiki/Roget%27s_Thesaurus (Letöltés időpontja: 2008. 04. 21.)
3
Domokos Miklósné: Tezaurusz szerkesztés. Népművelési Propaganda iroda, Budapest, 1973.
4
Uo. 18. o.
5
http://www.amazon.co.uk/New-Oxford-Thesaurus-English/dp/0198602618 (Letöltés időpontja: 2008. 04. 21.)
6
http://www.visualthesaurus.com/index.jsp (Letöltés időpontja: 2008. 04. 21.)
7
Domokosné i. m. 18-19. o.
8
Ungváry Rudolf: Tezaurusz-technológia. Az információkereső tezauruszok készítésének folyamata.
Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1979. V. o.
9
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/oszk-tez/html/index.htm (Letöltés időpontja: 2008. 04. 14.)
1

3. A tezaurusz készítésének menete, felhasznált munkák
Először is szeretném előrebocsátani, hogy a tezaurusz-készítés alapelveivel most, ennek a házi
dolgozatnak az elkészítését megelőzően találkoztam először. A fentebb említett, a tezaurusz
történetéről, fajtáiról és készítésének technikájáról szóló munkákra alapoztam saját
próbálkozásomat.
1. lépés
Az általános, elméleti tájékozódást követően áttekintettem a tanórán is bemutatott, Ungváry
Rudolf rendszerében is szereplő tezauruszt, amely a kutya szó köré csoportosuló fogalmakat
állította kapcsolati rendszerbe.10 Áttekintettem az inverz megjelenítéseket is. 11
KUTYA
Mt: Négylábú ragadozó háziállat. Lásd még az állatrendszertant is.
Mh: Megkötés nélkül használható
H Eb
H& Vadászkutya
HV Kutyafélék
F Ragadozó
A Agár
T Falka
P Fog
R Házőrzés
E Ebtenyésztés
X Dingó
Az inverz megjelenítések:
Eb
L Kutya
Ragadozó
A Kutya
Agár
F Kutya
Falka
P Kutya
Házőrzés
E Kutya
Ebtenyésztés
R Kutya
Dingó
X Kutya
Vadászkutya
L& Kutya
Vadászat
Kutyafélék
LV Kutya
Dingó
10
Ungváry Rudolf: A tezauruszcikk HUNMARC szerkezete. In: A tezauruszokról.
http://www.oszk.hu/hun/szakmai/tezaurusz/tezaurusz_oszk_hu.htm (Letöltés időpontja: 2008. 04. 14.)
11
Uo.
2

4. 2. lépés
Ezt követően saját rendszer építéséhez fő deszkriptor szóként a FA kifejezést választottam,
mégpedig a lentebb jelölt definíció (M) vonatkozásában. Növényrendszertani szakmunkák,12
értelmező- és szinonimaszótár segítségével kerestem a fához köthető kifejezéseket, majd
ezeket a fenti „kutya” szó és rokon kifejezései példájára kapcsolati rendbe állítottam.
(Megjegyzés: A deszkriptorok esetében az egyes vagy többes számú alak megválasztásánál
igyekeztem tekintettel lenni a Domokosné által is megfogalmazott alapelvekre. 13 A relációkat
jelző rövidítések esetében az Ungváry által is használt betűket és betűkapcsolatokat14
alkalmaztam.)
FA
M: A legnagyobb termetű növény, amelynek felálló, kemény földfeletti szára, ún. törzse
van, és bizonyos magasságban ágakat fejleszt. Lásd még a növényrendszertant is!
Mh: Megkötés nélkül használható
H:
H&: Lombos fa
HV: Fás növények
F: Növény
A: Nyitvatermő fák
Zárvatermő fák
T: Erdő
Liget
Faiskola
P: Gyökér
Kéreg
Törzs
Korona
E: Fagazdálkodás
Faültetés
Fásítás
R: Fakitermelés
Favágás
Fafaragás
X Cserje
Félcserje
¹ Fa: a fa növény törzsének és ágainak (feldolgozott) anyaga
Fa: Fából készült alkatrész, tárgy
Fa: Elégtelen osztályzat
12
Combes, Allen: Fák. Határozó zsebkönyvek, Panemex – Grafo, Budapest, 2005.; Vancsuka Rudolf: Lombos
fák és cserjék. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1960.
13
Domokosné i. m. 44. o.
14
Ungváry: A tezauruszcikk HUNMARC szerkezete… i. m.
3

5. 3. lépés
Ezt követően elkészítettem – szintén a „kutya” és kapcsolódó szavai alapján – az inverz
megjelenítéseket, ez önellenőrzésnek is kiváló munka.
Az inverz megjelenítések:
Növény
A: Fa
Nyitvatermő fák
F: Fa
Zárvatermő fák
F: Fa
Erdő:
P: Fa
Liget
P: Fa
Faiskola
P: Fa
Gyökér
F: Fa
Kéreg
F: Fa
Törzs
F: Fa
Korona
F: Fa
Fakitermelés
E: Fa
Favágás
E: Fa
Fafaragás
E: Fa
Fagazdálkodás
R: Fa
Faültetés
R: Fa
Fásítás
R: Fa
Lombos fa
L&: Fa
Zárvatermő fák
Fás növények
LV: Fa
Növény
4

6. 4. lépés
Ezt követően készítettem egy, az előbbi rendszerezésemet alapul vevő, ám azt (nyílrajz
segítségével) lényegesen kibővítő rendszert, amely a korábbinál szélesebb fogalmi-kapcsolati
összefüggések megvilágítását, kibontását teszi lehetővé. (Szeretném megjegyezni, hogy
korántsem merítettem ki a fogalomhoz kapcsolódó szavak és kifejezések körét, több esetben
mindössze néhány jellemző példát tüntettem fel – például a nyitva- és zárvatermő fák
alcsoportjainál –, úgyhogy a rendszer jelentős mértékben bővíthető volna, úgy a fa fajtáit,
mint a fa részeit [például levélfajták, termések stb.] és a fagazdálkodás, famegmunkálás
további részleteit illetően. Több, például a fa életkorára vonatkozó [például facsemete,
csihatag stb.] illetve a fa szimbolikus fogalomként [például életfa, világfa] való említéséhez
kapcsolódó kifejezés is hiányzik a rendszeremből.)
A 2. lépésben leírt rendszerhez képest bővített fogalmi kört tartalmazó nyílrajzos ábra az
alábbiakban látható:
FA
M: A legnagyobb termetű növény, amelynek felálló földfeletti szára, ún. törzse és gazdagon szétágazó
koronája van.
H&: Lombos fa
HV: Fás növények
F: Növény
A: Nyitvatermő fák Tűlevelű fenyők Páfrányfenyő
Közönséges boróka
Japán ciprus
Lucfenyő
Pikkelyleveles nyitvatermők Szagos boróka
Keleti életfa
Európai ciprus
Zárvatermő fák Összetett levelű zárvatermők Fekete bodza
Közönséges vadgesztenye
Fekete dió
Selyemakác
Egyszerű levelű zárvatermők Mezei juhar
Fekete nyír
Olajfa
Szomorúfűzfa
T: Erdő
Liget
Faiskola
P: Gyökér Karógyökér
Szívgyökér
Laposgyökér
Kéreg
Törzs Hengeres törzs
Ormós törzs
Sudarlós törzs
Korona Sudaras korona
Tartóágas korona Ág Levél
Álsudaras korona
E: Fagazdálkodás
Faültetés
Fásítás
R: Fakitermelés
Favágás
Fafaragás
X Cserje
Félcserje
5

7. 5. lépés
Ezt követően az ágrajzos modell kifejezéseit ábécé rendbe állítottam, és ezt követve
valamennyi szó esetében megpróbálkoztam a relációk megjelölésével.
FA
M: A legnagyobb termetű növény, amelynek felálló földfeletti szára, ún. törzse és gazdagon szétágazó
koronája van.
Ág
Álsudaras korona
Cserje
Egyszerű levelű zárvatermők
Erdészet
Erdő
Európai ciprus
Fafaragás
Fagazdálkodás
Faiskola
Fakitermelés
Faültetés
Favágás
Fás növények
Fásítás
Fekete bodza
Fekete dió
Fekete nyír
Félcserje
Gyökér
Hengeres törzs
Japán ciprus
Karógyökér
Keleti életfa
Kéreg
Korona
Közönséges boróka
Közönséges vadgesztenye
Laposgyökér
Levél
Liget
Lombos fa
Lucfenyő
Mezei juhar
Növény
Nyitvatermő fák
Olajfa
Ormós törzs
Összetett levelű zárvatermők
Páfrányfenyő
Pikkelyleveles nyitvatermők
Selyemakác
Sudaras korona
Sudarlós törzs
Szagos boróka
Szívgyökér
Szomorúfűzfa
Tartóágas korona
Törzs
Tűlevelű fenyők
Zárvatermő fák
6

8. Ág
T: Korona
F: Álsudaras korona
Tartóágas korona
Sudaras korona
A: Levél
Álsudaras korona
T: Fa
F: Korona
A: Ág
Cserje
T: Növény
F: Fás növények
Egyszerű levelű zárvatermők
T: Fás növények
F: Fa
A: Mezei juhar
Fekete nyír
Olajfa
Szomorúfűzfa
Erdő
P: Fás növények
Európai ciprus
T: Nyitvatermő fák
F: Pikkelyleveles nyitvatermők
Fafaragás
E: Fa
Fagazdálkodás
R: Fa
Faiskola
P: Fás növények
Fakitermelés
E: Fa
Faültetés
R: Fa
Favágás
E: Fa
7

9. Fás növények
F: Növény
A: Fa
Cserje
Félcserje
Fásítás
R: Fa
Félcserje
F: Fás növények
Fekete bodza
T: Zárvatermő fák
F: Összetett levelű zárvatermők
Fekete dió
T: Zárvatermő fák
F: Összetett levelű zárvatermők
Fekete nyír
T: Zárvatermő fák
F: Egyszerű levelű zárvatermők
Gyökér
F: Fa
A: Karógyökér
Szívgyökér
Laposgyökér
Hengeres törzs
T: Fa
F: Törzs
Japán ciprus
T: Nyitvatermő fák
F: Tűlevelű fenyők
Karógyökér
T: Fa
F: Gyökér
Keleti életfa
T: Nyitvatermő fák
F: Pikkelyleveles nyitvatermők
Kéreg
F: Fa
8

10. Korona
F: Fa
A: Sudaras korona
Álsudaras korona
Tartóágas korona
Közönséges boróka
T: Nyitvatermő fák
F: Tűlevelű fenyők
Közönséges vadgesztenye
T: Zárvatermő fák
F: Összetett levelű zárvatermők
Laposgyökér
T: Fa
F: Gyökér
Levél
T: Fa
F: Ág
Liget
P: Fás növények
Lombos fa
L&: Fa
Lucfenyő
T: Nyitvatermő fák
F: Tűlevelű fenyők
Mezei juhar
T: Zárvatermő fák
F: Egyszerű levelű zárvatermők
Növény
A: Fás növények
Nyitvatermő fák
F: Fa
A: Tűlevelű fenyők
Zárvatermő fák
Olajfa
T: Zárvatermő fák
F: Egyszerű levelű zárvatermők
Ormós törzs
F: Törzs
9

11. Összetett levelű zárvatermők
F: Zárvatermő fák
A: Fekete bodza
Közönséges vadgesztenye
Fekete dió
Selyemakác
Páfrányfenyő
T: Nyitvatermő fák
F: Tűlevelű fenyők
Pikkelyleveles nyitvatermők
F: Nyitvatermő fák
A: Szagos boróka
Keleti életfa
Európai ciprus
Selyemakác
T: Zárvatermő fák
F: Összetett levelű zárvatermők
Sudaras korona
F: Korona
A: Ág
Sudarlós törzs
F: Törzs
Szagos boróka
T: Nyitvatermő fák
F: Pikkelyleveles nyitvatermők
Szívgyökér
T: Fa
F: Gyökér
Szomorúfűzfa
T: Zárvatermő fák
F: Egyszerű levelű zárvatermők
Tartóágas korona
T: Fa
F: Korona
A: Ág
Törzs
F: Fa
A: Hengeres törzs
Ormós törzs
Sudarlós törzs
10

12. Tűlevelű fenyők
F: Nyitvatermő fák
A: Páfrányfenyő
Közönséges boróka
Japán ciprus
Lucfenyő
Zárvatermő fák
F: Fás növények
A: Összetett levelű zárvatermők
Egyszerű levelű zárvatermők
Összegzés
A dolgozatot elkészítve sokkal világosabbá vált számomra a tezauruszok haszna és
készítésének logikája, mint korábban. Természetesen még sok, számomra nyitott kérdés vagy
nehezen értelmezhető részlet is maradt, ezeket csak újabb szakirodalmi tájékozódások és a
gyakorlatban megerősített ismeretek oldhatják fel. Jól látszik, hogy a logika és az informatika
vonatkozó ismeretanyagának elmélyült tanulmányozása is elengedhetetlenül fontos a
nyelvészeti és könyvtártudományi tudásanyag mellett, a tezaurusz-készítés esetében annak
alapvető háttereként.
·
A címlapkép forrása: http://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index1400.html (Letöltés időpontja: 2008. 04. 21.)
11