Készítette: Samuel Szilárd

1. Albert András meséje

2. Amikor az ecsém házasodott el sem tudom
mondani, nagyon sokat fáradtam annyit
fáradtam, hogy annak Isten a megmondhatója.
Ingemet elküldtek az ökrökkel Tekrőpatakra
őröltetni..

3. Elindultam Tekerőpatak
felé , amikor béértem
Csíkszépvíz felé, akkor
megkérdezek egy
suszterembert, hogy
merre van Tekerőpatak .
Azt mondja nekem a
suszter , van neki
cipője, azt ha
megveszem akkor
elviszen Tekerőpatakra.
Nekem nem kellett
cipő, me vót nekem.

4. Megyek tovább , s amikor
béértem Szeredába egy
vénaszony azt mondja nekem:
ha elviszem Szekelyudvarhelyre
akkor elvezet Tekerőpatakra .
Én mondtam neki, hogy ülljön
fel a gyeplő mellé.
El es mentünk
Székelyudvarhelyre,
de ott úgy elbolondultam , hogy
Tekerőpatakig mentem.

5. De amikor odaértem nem
kaptam otthon senkit se.
Még a malom sem volt
otthon, el volt menve
gombászni. De aztán
vissza jött, hogy őrölje
meg a búzámat, amíg én
aludtam. Megőrölte és a
szekerre vissza rakta .
Akkor az ostor leesett és
eltörött.

6. Amikor az ostor eltörött
nőtt helyére egy nagy fa .
Arra felmásztam, evetpilit s
harukályokot szedtem a
lakodalomra. Mikor
indultam lefelé, esni
kezdtem, de nem estem
fődig met az evetpilik
kezdtek verekedni a
harukályokkal így messzire
repültem. Egyszer há érzem,
hogy lezuhantam egy
patakba, kimásztam s
lefeküdtem az útra.

7. S jött arrafelé egy fehér ló. Kiáltottam a szürkének ,de
nem állt meg a fekete. Utána futottam, felszöktem
a deres hátára, de úgy vitt a sárga, hogy
majdnem leestem a pejről.

8. Futott a ló s rátaláltunk
egy gyümölcsösre. Ott
leszálltam s szét néztem
a gyümölcsös körül.
De ott annyi minden volt:
tejpatak , jó ételek es
voltak , de addig ettem
hogy félig ki voltam
robbanva, ezért el kellett
induljak.

9. Kimentem az arató asszonyok
közé a lovammal. Megkérdeztem
van-e vizők, azt mondják , hogy
odakint van egy kút abból
ihat, ha nincs béfagyva. Be volt
fagyva, s mérgemben lekaptam
a fejemet, s úgy
odavágtam, hogy egybe bétörött
a jég. Egy jót ittam s avval
elindultam Tekerőpatak felé.

10. Ki es ment a fejemből
, hogy elvesztettem a
fejem. Amikor kiértem
Vaslábra találkozok
három diákkal , köszönök
illendőképpen. Kérdi az
egyik , hogy : kend hol
hagyta a fejét? Akkor
jutott eszembe, hogy
elvesztettem a fejem.

11. Akkor vissza vágtattam a
kúthoz, s hát látom, hogy
a fejem gyúrt magának
testet, s iszánkodik a jégen.
Én gyúrtam egy kopót, s
utána uszítottam, s meg es
fogta a fejemet.
Felraktam a helyére, s
úgy indultam el hazafelé.

13. S úgy jöttem vissza a lakodalomra.
De addig az ecsém megházasodott, és már
két gyermekek volt.

14. De azért úgysem késtem el a kaláccsal.