1. A szappangyártás története

2. SzappantörténelemIe. 2800. Babilonból származó cseréptöredék: szappanszerű kenőcsÓkori Egyiptom: mumifikáláshoz olajok, zsírok lúgos sóiÓkori görögök és rómaiak: nem használtak szappanszerű anyagokat (tisztálkodás: agyag, homok, hamu, majd utána olaj)Pompei: szappangyár (mai szappannal tökéletesen rokon szer)Mosás: fahamuból készült lúg; habzó anyagot tartalmazó szappangyökér; erjesztett vizelet

3. Idősebb Plinius: sapot először a gallok és a germánok készítettek (haj színezésére)Mai értelemben vett szappan első említése: 385.VII. század: szappankészítő mesterség Európában (elsősorban a mai Olaszország, Franciaország és Spanyolország területén)Szappankészítés: felhevített zsiradékba hamuzsírt és illatanyagot kevertekKemény toalettszappan: arabok (olívaolajból és fahamu lúgjából + illatanyag)Középkor: kicsi, kerek szappan gyógynövényekkel

4. XVII. század: szappangyártás iparág EurópábanXIX. század: növényolajból készült szappanok elterjedésenagyüzemi gyártás: növényi szappanok jobban habzanak és olcsóbbak Mellékterméket, a glicerint sóval kicsapatják1916. Első szintetikus mosószer

5. SzappangyártásAlapanyagok: elszappanosítható anyag: zsiradékok (állati, növényi, zsírpótló) elszappanosító anyag: nátrium vagy kálium lúgos vegyületei kisózó anyagok: NaCl vagy KCl adalékanyagok: illóolaj, színezék

7. Szappangyártás régen, házilag: állati zsiradék összegyűjtéselúg elkészítése (hamu + víz)zsír felhevítése, „főzése”felső réteg leöntéselúg hozzáadásanéhány órás kevergetés eredménye: sűrű, sima, forró massza = szappanformába öntéshűtés

8. Iparban:elszappanosítás, feldolgozáslegfontosabb fázis: elszappanosítás (Zsírból lúgos eljárással, karbonsavakból karbonátos eljárással)

9. Kisózás: szappanenyv megbontásakémiai szappan a glicerines, sós, lúgos oldat (aljlúg) felett gyűlik össze30–48 óráig tartó ülepítés  tiszta, nagy zsírtartalmú színszappan + kisebb zsírsav tartalmú, szennyezett enyvcsapadék (visszakerül a következő főzetbe)Színszappan: vákuumtérben porlasztás és szárítás, majd adalékanyagokkal keverésTömörítés, rudalás, darabolás, préselés után csomagolás

11. SzappanfajtákFelhasználási terület alapján:mosószappanpipereszappanborotvaszappankenőszappanJavarészt ugyanazon alapanyagból készülnekKülönbség: alapanyagok aránya, adalékanyag mennyisége

12. MosószappanZsíralap: sok faggyú, kevés növényi zsiradékTulajdonságok: nyers szappanszag sárgás-drappos szín erősen lúgos kémhatásA kiváló minőségű szintetikus mosószerek terjedésével jelentőségük nagymértékben visszaesett

13. PipereszappanJó minőségű, alaposan tisztított zsíralap5-15% növényi eredetű zsiradékSzínezett, formázottTulajdonságok: jó mosóhatás kevésbé lúgos kémhatásTovábbi csoportosítás illatanyag- és különleges hatóanyag-tartalom alapján (parfümszappanok, Különleges adalékanyag-tartalmú és gyógyszappanok, glicerinszappanok)

15. BorotvaszappanMinőségi követelmény: szőrzet puhítása, lazításagyorsan oldódó, sok és tartós habot adó készítményMaró, a bőrt irritáló, lúgos kémhatást kiküszöbölő technológiaA borotvakrémek és az aeroszolos borotvahabok ma már keresettebbek

16. KenőszappanLágy növényi olajokból, olajsavakból gyártott szappanKenőcsös állagú, jól oldódóAlkalmazás: növényvédő szerek kötőanyagaként nagytakarítások alkalmával súroló- mosószerként

17. Szappanok a természetbenIndiai mosódióIndiában, Indonéziában, Nepálban honos fa termésehéjában lévő anyag: szaponin (természetes szappan, mely víz hatására enyhén habzik)a fa akár 15m magasra is megnő„szüretelés”: szeptemberben és októberben9 évesen kezd termést hozni, és kb. 70-80 éves koráig teremérett termés: aranyszínű, ragacsoskiszárítva használják fel (színe vöröses barna)

18. Felhasználás:mosás (egy adag 2-4 alkalommal használható)vízben megfőzve: sampon, hajszesz, általános tisztítószer

19. Szappanfűszegfűfélék családjába tartozikEurópa, Ázsia: gyomnövény, dísznövényÉszak-Amerika: orvosi szappanfű

20. Néhány receptAlapszappan készítés: 1. Mérjük ki a megfelelő mennyiségű zsírt, olajat vagy méhviaszt! 2. Melegítsük lassú tűzön rozsdamentes fém- vagy zománcos edényben, amíg elolvad, zárjuk el a fűtést, és hagyjuk lehűlni 54 °C-ra, időnként keverjük meg!

21. 3. Mérjük ki a NaOH-ot és a vizet! 4. Öntsük a NaOH szemcséket a vízbe, és keverjük, amíg feloldódik! (Vigyázat!!! A reakció nagy hő fejlődéssel jár!) Hagyjuk az oldatot lehűlni 54 °C-ra. Használjunk védőszemüveget és gumikesztyűt!Ne lélegezzük be a gőzöket!

22. 5. Adjuk hozzá a NaOH oldatot a zsírhoz, és óvatosan keverjük össze! 6. Kevergessük az oldatot besűrűsödésig (a szappan még visszacsöpög a kanálról, de nyomot hagy a keverék felszínén) 7. Adjuk hozzá a színező anyagokat, illóolajokat! 8. Keverjük össze, és öntsük az előkészített, kizsírozott formákba!

23. 9. Takarjuk le a szappant egy takaróval vagy törölközővel, és hagyjuk állni 24 óráig, vagy a keményedésig! 10. Vegyünk fel gumikesztyűt, borítsuk ki a szappant az öntőformákból, és vágjuk fel a kívánt méretre! Utána takarjuk be ismét a szappandarabokat, és hagyjuk érni legalább 4 hétig!

24. A legegyszerűbb alap-szappan: 500 g növényi zsír /margarin/156 g desztillált víz vagy forrásvíz 63 g NaOH /nátrium-hidroxid/ 1 kávéskanál illóolajKb. 30 perc a reakcióidő, nagyon kellemes, apró buborékokkal habzó, finom szappant eredményez

25. Őszibarackos szappan:340 g margarin 280 g kókuszzsír 260 g olívaolaj 370 g desztillált víz vagy forrásvíz 125 g NaOH 1 evőkanál (15 g) glicerin 1 evőkanál (15 g) barackmag-olaj 1 teáskanál (5 g) geránium illóolaj 1 teáskanál (5 g) barack aroma

26. Fahéjas téli-varázs 400 g pálmaolaj 310 g kukoricacsíra-olaj 190 g margarin 370 g desztillált víz vagy forrásvíz 125 g NaOH2 kávéskanál fahéj por 1 kávéskanál fahéj illóolaj