Képeink, filmjeink már digitalizálódtak, ahogyan banki ügyintézésünk, vállalatirányítási eszközeink és legfőbb társkereső fórumaink is megszűntek pusztán az analóg térben létezni. A társas érintkezés elemi formáitól elkezdve, az elektronikus adóbevalláson keresztül egészen a nagyobb társadalmi mozgalmak szervezéséig interakcióink jelentős része áttevődött a virtuális térbe. Egymás mellett létezünk itt is és ott is. Ennek megfelelően hagyományos „analóg” identitásunk mellett kiépült a digitális identitásunk is. Előbbi mindazt tartalmazza, amit mi magunk gondolunk magunkról, arról, akik mi vagyunk, utóbbi pedig ennek digitális térbeli mása, azzal, hogy ezt a képet már korántsem csak mi konstruáljuk.
Kérdés, hogy az emberi test, pontosabban azok érzékszervei és az emberi psziché digitalizálódott, vagy pusztán csak az eszközök és azok használati szokása változott meg az on-line térben?
Egy ponton túl nem kerülhető meg az az esszenciális kérdés, miszerint az digitális kor az emberi minőség leglényegét, az ember-ember közötti kapcsolat alapjait változtatja meg, avagy pusztán egy új technológia mely a működés alapelveit nem, csak annak technikáját befolyásolja. Létrejön-e tehát valami más, valami újfajta minőség, avagy minden ugyanaz másképpen?
A nárcizmus sokszor megjelenik az identitás bemutatásában, az internet pedig kifejezetten felnagyítja és előtérbe tolja az énünk megmutatásának extrém, túlzóan pozitív oldalát.
Képeink, filmjeink már digitalizálódtak, ahogyan banki ügyintézésünk, vállalatirányítási eszközeink és legfőbb társkereső fórumaink is megszűntek pusztán az analóg térben létezni. A társas érintkezés elemi formáitól elkezdve, az elektronikus adóbevalláson keresztül egészen a nagyobb társadalmi mozgalmak szervezéséig interakcióink jelentős része áttevődött a virtuális térbe. Egymás mellett létezünk itt is és ott is. Ennek megfelelően hagyományos „analóg” identitásunk mellett kiépült a digitális identitásunk is. Előbbi mindazt tartalmazza, amit mi magunk gondolunk magunkról, arról, akik mi vagyunk, utóbbi pedig ennek digitális térbeli mása, azzal, hogy ezt a képet már korántsem csak mi konstruáljuk.
Kérdés, hogy az emberi test, pontosabban azok érzékszervei és az emberi psziché digitalizálódott, vagy pusztán csak az eszközök és azok használati szokása változott meg az on-line térben?
Egy ponton túl nem kerülhető meg az az esszenciális kérdés, miszerint az digitális kor az emberi minőség leglényegét, az ember-ember közötti kapcsolat alapjait változtatja meg, avagy pusztán egy új technológia mely a működés alapelveit nem, csak annak technikáját befolyásolja. Létrejön-e tehát valami más, valami újfajta minőség, avagy minden ugyanaz másképpen?
A nárcizmus sokszor megjelenik az identitás bemutatásában, az internet pedig kifejezetten felnagyítja és előtérbe tolja az énünk megmutatásának extrém, túlzóan pozitív oldalát.
Az énbemutatás, vagyis az én társas reprezentációja manapság sokkal inkább a virtuális térben, semmint a fizikai valóságban zajlik. Ehhez igazodva az egyén sajátmagára vonatkozó tudását is ennek megfelelő tartalommal kell újrastrukturálni. Az én-szervezés szempontrendszere, az énbemutatás axiómái is újradefiniálandók e térben. A neten létezők digitális identitása – mely együttesen tartalmazza az általuk közölt és a róluk gyártott tartalmakat – egy folyamatosan alakuló, diffúz, megfoghatatlan, ugyanakkor bárki számára hozzáférhető összképet alkot. Saját homlokzatunk legfőbb és leginkább előtérbe tolt eleme a közösségi oldalakon lévő bemutatkozó adatlapunk, mely az első benyomáshoz hasonló fontosságúvá vált az interneten közvetített személyészlelés folyamatában. Az énkomponálás művészet, melyben saját identitásunk digitális lenyomatát megkonstruáljuk és folyamatos ellenőrzés mellett karbantartjuk. Ezt az alkotói folyamatot kívánjuk bemutatni egy empirikus kutatáson keresztül, melyben 650 db Facebook profil részletes elemzését végeztük el aszerint, hogy az egyén milyen környezetbe, milyen érzelmi tónusok mentén, milyen textuális és milyen képi kontextusba ágyazza be sajátmagát.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...Sulinetwork
Dr. Kárpáti Andrea a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közös pedagógiai feladata.
A 21. század első felét a multimédia-információk túlsúlya jellemzi. A vizuális ismeretszerzés uralkodóvá válik, a képi kifejezés a mindennapok állandó része. A rajz tantárgy immár sokkal több, mint „művészetpedagógia”: a neve vizuális kultúra, pedagógiai feladata felkészíteni a képi nyelv köznapi, tudományos és művészi értelmezésére és használatára. A képalkotással, képértelmezéssel azonban a humán és természettudományos tantárgyak mindegyikében foglalkozni kell, hiszen a magyarázó ábrát felváltó dinamikus, paraméterezhető tudományos vizualizációk bármilyen tudást átlelkesíthetnek.
Az előadásban megjelentek a vizuális kommunikáció pedagógiai relevanciájú, számítógéppel közvetített formái, a tudományos vizualizációtól a statikus-interaktív és a mozgó ábrás kompetenciamérő vagy társkereső tesztig, a blogtól a vlogig és avatarig. Az előadó röviden ismertette a képi kreativitás multiszenzoriális (több érzékszervet magában foglaló), új modelljét, majd három folyamatban lévő, magyar részvételű nemzetközi kutatás eredményeinek megosztásával érzékeltette a kortárs tizen- és huszonévesek (digitális) képalkotó kultúráját. A „Facebook ikonográfia”, a „Multikulturális telekollaboráció” és a „Vizuális Tanulóközösségek vizsgálata” egyaránt arra törekszik, hogy régi-új közlő nyelvünk, a gépekkel segített, de az emberi kreativitásra alapozott vizuális nyelv kortárs technikái és műfajai beépüljenek az oktatásba.
Dr. Kollár Csaba PhD.: Intézményi kommunikáció a digitális korban - A digitál...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
A duális képzés és a vállalati gyakorlatok hatása az intézményi kommunikációra című
Kommunikációmenedzsment konferencián elhangzott előadás prezentációja
Dátum: 2015. november 6.
Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő
Micsoda paradoxon! A technológiai fejlődés által egyre távolabbra kerülnek egymástól az emberek, viszont a technológiai túlkapások, és viselkedésbeli zavarok miatt, egyre nagyobb fókusz helyeződik magára az emberi psziché kutatására. Előadásomban én a nárcisztikus embertípusról beszélek, bárkiből lehet influencer és bárki válhat a közösségi oldalak miatt nárcisztikussá!
Milyen nehézségei és lehetőségei vannak a márkamenedzsernek a digitális közegben? A MAKSZ Online marketing kurzusának keretében a mito-val közösen adtunk elő a Corvinuson.
Az internet veszélyei. Előzd meg, ismerd fel, tégy ellene!Márta Kovács
Az internet veszélyes üzem lehet, ha nem ismerjük a virtuális világ veszélyeit. A legfontosabb azonban a megelőzés. Ha tanácstalan vagy kihez fordulhatsz?
Az énbemutatás, vagyis az én társas reprezentációja manapság sokkal inkább a virtuális térben, semmint a fizikai valóságban zajlik. Ehhez igazodva az egyén sajátmagára vonatkozó tudását is ennek megfelelő tartalommal kell újrastrukturálni. Az én-szervezés szempontrendszere, az énbemutatás axiómái is újradefiniálandók e térben. A neten létezők digitális identitása – mely együttesen tartalmazza az általuk közölt és a róluk gyártott tartalmakat – egy folyamatosan alakuló, diffúz, megfoghatatlan, ugyanakkor bárki számára hozzáférhető összképet alkot. Saját homlokzatunk legfőbb és leginkább előtérbe tolt eleme a közösségi oldalakon lévő bemutatkozó adatlapunk, mely az első benyomáshoz hasonló fontosságúvá vált az interneten közvetített személyészlelés folyamatában. Az énkomponálás művészet, melyben saját identitásunk digitális lenyomatát megkonstruáljuk és folyamatos ellenőrzés mellett karbantartjuk. Ezt az alkotói folyamatot kívánjuk bemutatni egy empirikus kutatáson keresztül, melyben 650 db Facebook profil részletes elemzését végeztük el aszerint, hogy az egyén milyen környezetbe, milyen érzelmi tónusok mentén, milyen textuális és milyen képi kontextusba ágyazza be sajátmagát.
Az iskola azzal a soha nem látott helyzettel szembesül, amivel a társadalom egésze: a gyerekek tudásszerzése a felnőttektől részben függetlenné vált, és több területen is a felnőttekétől különböző és gyakran nagyobb tudással rendelkeznek. Ebben a helyzetben az iskolának és az iskola fontos szereplőinek fel kell készülni az új feladatra, új szerepre, amely elsősorban a harmonikus fejlődés és tanulás biztosítása, szervezése. A jövő a facilitátoroké.
Dr. Kárpáti Andrea - Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közö...Sulinetwork
Dr. Kárpáti Andrea a Scientix Konferencia első napján (március 20.) adott elő, plenáris előadásának címe: Digitális írástudás és kreativitás: a „két kultúra" közös pedagógiai feladata.
A 21. század első felét a multimédia-információk túlsúlya jellemzi. A vizuális ismeretszerzés uralkodóvá válik, a képi kifejezés a mindennapok állandó része. A rajz tantárgy immár sokkal több, mint „művészetpedagógia”: a neve vizuális kultúra, pedagógiai feladata felkészíteni a képi nyelv köznapi, tudományos és művészi értelmezésére és használatára. A képalkotással, képértelmezéssel azonban a humán és természettudományos tantárgyak mindegyikében foglalkozni kell, hiszen a magyarázó ábrát felváltó dinamikus, paraméterezhető tudományos vizualizációk bármilyen tudást átlelkesíthetnek.
Az előadásban megjelentek a vizuális kommunikáció pedagógiai relevanciájú, számítógéppel közvetített formái, a tudományos vizualizációtól a statikus-interaktív és a mozgó ábrás kompetenciamérő vagy társkereső tesztig, a blogtól a vlogig és avatarig. Az előadó röviden ismertette a képi kreativitás multiszenzoriális (több érzékszervet magában foglaló), új modelljét, majd három folyamatban lévő, magyar részvételű nemzetközi kutatás eredményeinek megosztásával érzékeltette a kortárs tizen- és huszonévesek (digitális) képalkotó kultúráját. A „Facebook ikonográfia”, a „Multikulturális telekollaboráció” és a „Vizuális Tanulóközösségek vizsgálata” egyaránt arra törekszik, hogy régi-új közlő nyelvünk, a gépekkel segített, de az emberi kreativitásra alapozott vizuális nyelv kortárs technikái és műfajai beépüljenek az oktatásba.
Dr. Kollár Csaba PhD.: Intézményi kommunikáció a digitális korban - A digitál...Csaba KOLLAR (Dr. PhD.)
A duális képzés és a vállalati gyakorlatok hatása az intézményi kommunikációra című
Kommunikációmenedzsment konferencián elhangzott előadás prezentációja
Dátum: 2015. november 6.
Helyszín: Szent István Egyetem, Gödöllő
Micsoda paradoxon! A technológiai fejlődés által egyre távolabbra kerülnek egymástól az emberek, viszont a technológiai túlkapások, és viselkedésbeli zavarok miatt, egyre nagyobb fókusz helyeződik magára az emberi psziché kutatására. Előadásomban én a nárcisztikus embertípusról beszélek, bárkiből lehet influencer és bárki válhat a közösségi oldalak miatt nárcisztikussá!
Milyen nehézségei és lehetőségei vannak a márkamenedzsernek a digitális közegben? A MAKSZ Online marketing kurzusának keretében a mito-val közösen adtunk elő a Corvinuson.
Az internet veszélyei. Előzd meg, ismerd fel, tégy ellene!Márta Kovács
Az internet veszélyes üzem lehet, ha nem ismerjük a virtuális világ veszélyeit. A legfontosabb azonban a megelőzés. Ha tanácstalan vagy kihez fordulhatsz?
Similar to A katolikus média e-világi létezése (12)
Az internet veszélyei. Előzd meg, ismerd fel, tégy ellene!
A katolikus média e-világi létezése
1. A katolikus média
e-világi létezése,
avagy tényleg minden a netre költözött?
MAKÚSZ konferencia
2014. október 11.
Csókay Ákos
2. Amiről beszélnénk…
MI VAN?
A valóság konstrukciója
KI VAGYOK ÉN?
Én felépítés/bemutatás
KINEK LÁTSZOM?
A digitális identitásról
HOGY LÁTSZIK A KATOLIKUS MÉDIA?
e-Világi létezés
5. Társas valóságunk
„Úgysem hiszi senki el magának,
hogy amit lát az tényleg van”
társadalmi konstrukció terméke
interszubjektív valóságtermelés, valósággyár
szubjektív értelemtulajdonításból objektív tény
12. Az Isteni önazonosság
Mózes ezt mondta Istennek: "Ha
megérkezem Izrael fiaihoz és így
szólok hozzájuk: Atyáitok Istene
küldött, akkor majd megkérdezik:
Mi a neve? - mit feleljek erre?"
Isten ezt válaszolta: "Én vagyok,
aki vagyok." Azután folytatta:
"Így beszélj Izrael fiaihoz: Aki
van, az küldött engem hozzátok."
Kivonulás könyve, 3.13.
13. Az én társas felépítése
Nincs olyan, hogy én interakció nélkül
Az én cselekvő, aktív de társas
visszajelzés és értékelés hiányában
meghatározatlan
G. H. Mead modellje: „I” (reaktív én) és
„me” (társas, felépített én) egysége az
interakcióban a „self”
14. Az én megmutatkozása
Énprezentáció a mindennapokban (Goffman 1959)
A homlokzat bemutatásával:
A jó oldal felnagyítása
A hibák eltitkolása
Az ellentétes motivációk titkolása
A folyamat elrejtése, az eredmény mutatása
Impression management (Jones, Pittman 1982)
16. Születőben a „Self 2.0”
Digitális identitás
az én digitális
reprezentációja
17. „ÉN?”
Az vagy, aminek a neten látszol.
Minden más: illúzió.
18. Identitásunk áruvá válása
“Identity will be the most valuable
commodity for citizens in the
future, and it will exist primarily
online.”
Eric Schmidt, Google Inc.
20. Katolikus 4 400
katolikus rádió 3 740
Református 2 200
Evangélikus 1 110
katolikus tv 20
katolikus újság 10
katolikus sajtó 10
katolikus média 10
katolikus magazin 10
21.
22.
23. Köszönöm a figyelmet!
Csókay Ákos
csokay@digitalidentity.hu
www.digitalidentity.hu