A módszer
Mesterkélt
Szándékosan
természetellenes –
ugyanakkor lehetővé
teszi, hogy egyszerre
ugyanarról ugyanolyan
szinten beszéljenek a
résztvevők.
A hat színes kalap
az emberi agy hat tevékenységét szimbolizálja.
Fehér kalap:
Tények
Ha fehér kalap van rajtunk, akkor nincs
mellébeszélés, nincs értelmezés,
nincsenek ötletek vagy aggályok: csak a
tiszta tényeket gyűjtjük össze.
A „tény” szó persze különböző dolgokat
jelenthet. Vannak elsődleges tények,
amelyeket bizonyítékok, adatok
támasztanak alá (ill. maguk az adatok), és
vannak másodlagos tények, amely szerint
X-nek ez és ez a véleménye.
Pl. „Dezsőke szerint ez a film
nézhetetlenül unalmas.” Itt a tény nem
arra vonatkozik, hogy a film milyen (ez vita
tárgya), hanem arra, hogy Dezsőke mit
állít róla – ami viszont objektív valóság.
Piros kalap
Érzések
Érzések alatt nemcsak a tényleges
emóciókat értjük, hanem mindazt,
ami nem racionális: a
benyomásokat, intuíciókat,
sejtéseket.
Piros kalapban elmondható, hogy
„szerintem az ötlet úgy pocsék,
ahogy van” vagy „ha ez nem válik
be, akkor semmi”.
Piros kalapban nem kell, mi több,
nem is szabad indokolni.
Fekete kalap
Ellenvetések
A fekete kalap nagyon ismerős
mindannyiunknak, mert egész nyugati
vitakultúránk erre alapul: ez az
ellenvetések kalapja.
Amikor a társaság tagjai fölteszik a
fekete kalapot, akkor mindenki (a terv
kezdeményezője és legnagyobb
támogatója is!) elmondhatja, hogy
milyen aggályai vannak a jövőre
nézve: hogy a tervet miért és
mennyiben látja károsnak,
veszélyesnek, milyen rejtett buktatói
lehetnek stb.
A fekete az óvatosság kalapja, a fék az
autóban.
Sárga kalap
Előnyök
A sárga kalap a derűs napsütést hivatott
eszünkbe idézni: ez a pozitív gondolatok
kalapja.
Sárga kalapban azt szedjük össze
mindannyian (az ötlet legnagyobb
ellenlábasa is!), hogy egy ötlet miért jó,
milyen előnyei vannak, mitől fog
működni, kinek kedvező, mely
vonatkozásokban lesz nyereséges, stb.
A sárga az optimizmus kalapja, de nem
a vak hurráoptimizmusé, hanem a
tapasztalatokkal megalapozott
reményeké, akkor is, ha kicsinyke
reményről, apró esélyről van csak szó
csupán.
Zöld kalap
Kreativitás
„Egyszerűen figyelmen kívül hagytam
egy axiómát” – mondta állítólag
Einstein.
Amíg sárga kalapban létező
megoldások előnyeit vesszük sorra,
zöld kalapban új utakat keresünk:
mindenütt. Ott is, ahol józan ész
szerint nem is létezhet út.
Zöld kalapban bármilyen ötlet
bedobható, a legképtelenebb is. Ha
aztán valamelyikkel elkezdünk
foglalkozni, fehér kalapban
összegyűjtjük a szükséges tényeket,
sárgában felkutatjuk a reálisan
várható előnyeit, feketében pedig a
hátrányait.
Kék kalap
Folyamat A kék kalap biztosítja a kereteket, ez
fogja össze az egész folyamatot.
Kék kalapban kezdhetjük az egész
megbeszélést, és abban is zárhatjuk
le, megállapítva, hogy hova sikerült
eljutni. Kék kalapban határozzuk
meg, hogy milyen sorrendben
vesszük fel a többi kalapot.
A kék kalap biztosítja, hogy amit
csinálunk, az ne öncélú locsogás
legyen, hanem valóban haladás
valamilyen irányba.
KÉK KALAP
Kék kalapban
megbeszéljük, hogy
milyen céllal jöttünk
össze,
és megállapodunk a
további kalapok
sorrendjéről.
Folyamat
Piros kalap
Mindenki elmondhatja
egy-két mondatban,
hogy hogy érzi magát
a bőrében,
hogy milyen (jó vagy
rossz) érzései vannak
a tárgyalt
problémával
kapcsolatban.
Indoklás nincs!
Érzések
Fehér kalap
Összegyűjtjük a tényeket,
de szigorúan
tartózkodunk azok
értékelésétől, olyan
szinten is, hogy a másik
által bedobott információ
releváns-e, vagy sem.
Odafigyelünk az
elsődleges és másodlagos
tények különbségére.
3 percig mindenki
ötleteljen magában.
Tények
Zöld kalap
Ki-ki elmondja zöld
kalapban, hogy milyen
ötletek jutottak az
eszébe a problémára
vonatkozóan.
Megkötés nincs, a
legképtelenebb
gondolat is bedobható,
és tilos a másik
ötletének minősítése.
Az összegyűlt ötleteket
felírjuk.
Ötletek
Piros kalap
Egy gyors piros
kalapos körben
elmondhatjuk, hogy a
bedobott ötleteket
hallva hogy érezzük
magunkat,
ill. hogy – még a
megbeszélés előtt –
„elsőkézből” miként
vélekedünk egyik vagy
másik ötletről.
Érzelmek
Kék kalap
Az ötletek közül melyek azok,
amelyeket részletesen meg
akarunk vitatni.
A döntést nyilvánvalóan
befolyásolja a felbukkant ötletek
száma, ill. a rendelkezésre álló
idő, valamint (kevésbé
nyilvánvalóan) az, hogy az imént
piros kalapban valamelyik
ötletről nyilvánvalóvá vált-e,
hogy valakinek kifejezetten a
szívügye.
Ha megvan a sorrend, akkor az
egyes ötleteket egyenként
szemrevételezzük, az alábbiak
szerint:
Folyamat
Sárga kalap
Sárga kalapban mindenki
(!) mond egy vagy több
olyan előnyt, amelyet
előzetes tapasztalatai
alapján az adott ötlettől
remél.
(Kizárt dolog, hogy egy ötlet
egyértelműen, minden vonatkozásában
és százszázalékosan pocsék,
kontraproduktív és használhatatlan
legyen, ezért a legnagyobb ellenlábas is,
ha korrektül játszik, megfogalmazhat
valamilyen előnyt.)
Előnyök
Fekete kalap
Fekete kalapban mindenki
(!) elmondja, hogy
szerinte előzetes
tapasztalatai alapján
milyen hátulütői lehetnek
az ötletnek.
(Kizárt dolog, hogy egy ötlet
egyértelműen, minden vonatkozásában
és százszázalékosan fenomenális,
zseniális és előnyös legyen, ezért az
eredeti ötletgazda is, ha korrektül játszik,
megfogalmazhat valamilyen averziót.)
Ellenvetések
Fehér kalap
Ha szükséges, az adott ötlet
kapcsán fehér kalapban
összegyűjthetünk további
objektív információkat, tényeket,
adatokat.
Tények
Piros kalap
Piros kalapban ki-ki
elmondja, hogy
szubjektíve miként
viszonyul az ötlethez.
Indoklásnak e ponton
nincs helye!
Érzelmek
Kék kalap
Kék kalapban a vezető
összefoglalja, hogy mire
jutottunk a megbeszélés
során.
folyamat
Közös mentális térkép
minden fontos tényező: az adatok, az ötletek, az azokhoz
kapcsolódó előnyök és hátrányok, illetve a szubjektív érzések.
A tényleges döntés ezek alapján miként születik meg, az
értelemszerűen az adott csoport sajátosságaitól függ:
szavazással, a vezetők közötti további egyeztetésével,
egyszemélyes döntéssel, közfelkiáltással vagy más úton.
A hat kalap módszer célja a döntéshez vezető út lerövidítése az
információk hatékony csoportosítása révén.
6 kalap

6 kalap

  • 3.
    A módszer Mesterkélt Szándékosan természetellenes – ugyanakkorlehetővé teszi, hogy egyszerre ugyanarról ugyanolyan szinten beszéljenek a résztvevők.
  • 4.
    A hat színeskalap az emberi agy hat tevékenységét szimbolizálja.
  • 5.
    Fehér kalap: Tények Ha fehérkalap van rajtunk, akkor nincs mellébeszélés, nincs értelmezés, nincsenek ötletek vagy aggályok: csak a tiszta tényeket gyűjtjük össze. A „tény” szó persze különböző dolgokat jelenthet. Vannak elsődleges tények, amelyeket bizonyítékok, adatok támasztanak alá (ill. maguk az adatok), és vannak másodlagos tények, amely szerint X-nek ez és ez a véleménye. Pl. „Dezsőke szerint ez a film nézhetetlenül unalmas.” Itt a tény nem arra vonatkozik, hogy a film milyen (ez vita tárgya), hanem arra, hogy Dezsőke mit állít róla – ami viszont objektív valóság.
  • 6.
    Piros kalap Érzések Érzések alattnemcsak a tényleges emóciókat értjük, hanem mindazt, ami nem racionális: a benyomásokat, intuíciókat, sejtéseket. Piros kalapban elmondható, hogy „szerintem az ötlet úgy pocsék, ahogy van” vagy „ha ez nem válik be, akkor semmi”. Piros kalapban nem kell, mi több, nem is szabad indokolni.
  • 7.
    Fekete kalap Ellenvetések A feketekalap nagyon ismerős mindannyiunknak, mert egész nyugati vitakultúránk erre alapul: ez az ellenvetések kalapja. Amikor a társaság tagjai fölteszik a fekete kalapot, akkor mindenki (a terv kezdeményezője és legnagyobb támogatója is!) elmondhatja, hogy milyen aggályai vannak a jövőre nézve: hogy a tervet miért és mennyiben látja károsnak, veszélyesnek, milyen rejtett buktatói lehetnek stb. A fekete az óvatosság kalapja, a fék az autóban.
  • 8.
    Sárga kalap Előnyök A sárgakalap a derűs napsütést hivatott eszünkbe idézni: ez a pozitív gondolatok kalapja. Sárga kalapban azt szedjük össze mindannyian (az ötlet legnagyobb ellenlábasa is!), hogy egy ötlet miért jó, milyen előnyei vannak, mitől fog működni, kinek kedvező, mely vonatkozásokban lesz nyereséges, stb. A sárga az optimizmus kalapja, de nem a vak hurráoptimizmusé, hanem a tapasztalatokkal megalapozott reményeké, akkor is, ha kicsinyke reményről, apró esélyről van csak szó csupán.
  • 9.
    Zöld kalap Kreativitás „Egyszerűen figyelmenkívül hagytam egy axiómát” – mondta állítólag Einstein. Amíg sárga kalapban létező megoldások előnyeit vesszük sorra, zöld kalapban új utakat keresünk: mindenütt. Ott is, ahol józan ész szerint nem is létezhet út. Zöld kalapban bármilyen ötlet bedobható, a legképtelenebb is. Ha aztán valamelyikkel elkezdünk foglalkozni, fehér kalapban összegyűjtjük a szükséges tényeket, sárgában felkutatjuk a reálisan várható előnyeit, feketében pedig a hátrányait.
  • 10.
    Kék kalap Folyamat Akék kalap biztosítja a kereteket, ez fogja össze az egész folyamatot. Kék kalapban kezdhetjük az egész megbeszélést, és abban is zárhatjuk le, megállapítva, hogy hova sikerült eljutni. Kék kalapban határozzuk meg, hogy milyen sorrendben vesszük fel a többi kalapot. A kék kalap biztosítja, hogy amit csinálunk, az ne öncélú locsogás legyen, hanem valóban haladás valamilyen irányba.
  • 12.
    KÉK KALAP Kék kalapban megbeszéljük,hogy milyen céllal jöttünk össze, és megállapodunk a további kalapok sorrendjéről. Folyamat
  • 13.
    Piros kalap Mindenki elmondhatja egy-kétmondatban, hogy hogy érzi magát a bőrében, hogy milyen (jó vagy rossz) érzései vannak a tárgyalt problémával kapcsolatban. Indoklás nincs! Érzések
  • 14.
    Fehér kalap Összegyűjtjük atényeket, de szigorúan tartózkodunk azok értékelésétől, olyan szinten is, hogy a másik által bedobott információ releváns-e, vagy sem. Odafigyelünk az elsődleges és másodlagos tények különbségére. 3 percig mindenki ötleteljen magában. Tények
  • 15.
    Zöld kalap Ki-ki elmondjazöld kalapban, hogy milyen ötletek jutottak az eszébe a problémára vonatkozóan. Megkötés nincs, a legképtelenebb gondolat is bedobható, és tilos a másik ötletének minősítése. Az összegyűlt ötleteket felírjuk. Ötletek
  • 16.
    Piros kalap Egy gyorspiros kalapos körben elmondhatjuk, hogy a bedobott ötleteket hallva hogy érezzük magunkat, ill. hogy – még a megbeszélés előtt – „elsőkézből” miként vélekedünk egyik vagy másik ötletről. Érzelmek
  • 17.
    Kék kalap Az ötletekközül melyek azok, amelyeket részletesen meg akarunk vitatni. A döntést nyilvánvalóan befolyásolja a felbukkant ötletek száma, ill. a rendelkezésre álló idő, valamint (kevésbé nyilvánvalóan) az, hogy az imént piros kalapban valamelyik ötletről nyilvánvalóvá vált-e, hogy valakinek kifejezetten a szívügye. Ha megvan a sorrend, akkor az egyes ötleteket egyenként szemrevételezzük, az alábbiak szerint: Folyamat
  • 18.
    Sárga kalap Sárga kalapbanmindenki (!) mond egy vagy több olyan előnyt, amelyet előzetes tapasztalatai alapján az adott ötlettől remél. (Kizárt dolog, hogy egy ötlet egyértelműen, minden vonatkozásában és százszázalékosan pocsék, kontraproduktív és használhatatlan legyen, ezért a legnagyobb ellenlábas is, ha korrektül játszik, megfogalmazhat valamilyen előnyt.) Előnyök
  • 19.
    Fekete kalap Fekete kalapbanmindenki (!) elmondja, hogy szerinte előzetes tapasztalatai alapján milyen hátulütői lehetnek az ötletnek. (Kizárt dolog, hogy egy ötlet egyértelműen, minden vonatkozásában és százszázalékosan fenomenális, zseniális és előnyös legyen, ezért az eredeti ötletgazda is, ha korrektül játszik, megfogalmazhat valamilyen averziót.) Ellenvetések
  • 20.
    Fehér kalap Ha szükséges,az adott ötlet kapcsán fehér kalapban összegyűjthetünk további objektív információkat, tényeket, adatokat. Tények
  • 21.
    Piros kalap Piros kalapbanki-ki elmondja, hogy szubjektíve miként viszonyul az ötlethez. Indoklásnak e ponton nincs helye! Érzelmek
  • 22.
    Kék kalap Kék kalapbana vezető összefoglalja, hogy mire jutottunk a megbeszélés során. folyamat
  • 23.
    Közös mentális térkép mindenfontos tényező: az adatok, az ötletek, az azokhoz kapcsolódó előnyök és hátrányok, illetve a szubjektív érzések. A tényleges döntés ezek alapján miként születik meg, az értelemszerűen az adott csoport sajátosságaitól függ: szavazással, a vezetők közötti további egyeztetésével, egyszemélyes döntéssel, közfelkiáltással vagy más úton. A hat kalap módszer célja a döntéshez vezető út lerövidítése az információk hatékony csoportosítása révén.