Pék László - SZMK éves konferencia, 2014 november

1. A szlovákiai magyar
iskolahálózat állapota és
fejlesztésének lehetőségei
Szlovákiai Magyarok Kerekasztala,
Országos konferencia
Pék László
Nagymegyer,
2014. november 29.

2. Pozsony, 2013. december 4.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

3. A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és
fejlesztésének lehetőségei
 A felvidéki magyar iskolák diáklétszámának
jelentős csökkenése és az iskolatörvény 2013
decemberében elfogadott módosításából adódó
veszélyek miatt elengedhetetlenné vált:
 a szlovákiai magyar iskolahálózat állapotának
felmérése és elemzése,
 kistérségi és országos szinten együttgondolkozásra
késztetni az érdekelteket,
 cselekvési program kialakítása.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

4. Az elfogadott iskolatörvény célja, tartalma,
várható következményei
 A takarékossági szempontok érvényesítésével az
iskolarendszer hatékony működtetése
 Az alacsony diákszámmal működő iskolák működtetése
veszélyeztetett, a törvény által megszabott minimális
diákszám alatt működésük nem engedélyezett.
 Kivételek: Az iskola 6 km-es körzetében nincs hasonló
oktatási intézmény, vagy az iskola diákjainak 80%-a
hátrányos helyzetű, egyéb szempontok („ďalšie prípady
hodné osobitného zreteľa“.
 A törvény elsősorban a vegyesen lakott településeket
érinti negatívan
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

5. Múltbeli történések, melyeknek napjainkig hatásuk van
a magyar nyelvű oktatásra
 A 2. világháborút követő időszak történései (a jogtalanság
évei, a lakosságcsere, a faluközösségek megbontása, a
magyar nyelvű iskolák újraindítása)
 A szocializmus időszaka (a szocialista ipartelepítés
hatása, az internacionalizmus ellenére az asszimiláció
erősödése)
 Az oktatáspolitikai beavatkozások és reagálások az
elmúlt évtizedekben (az iskolák körzetesítése, az óvodák
és az iskolák közös igazgatóság alá vonása, az alternatív
oktatás bevezetésének terve, a beavatkozások elleni
jogvédő magatartás, tiltakozások, szakmai építkezés).
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

6. Reagálások a törvény létrejöttére
 Az önkormányzatok évek óta intézkedéseket tesznek az
iskolák működtetésének hatékonysága érdekében, a
fenntartói jogok gyakorlásában ne korlátozzák őket.
 Tárgyalások, melyeken a kisebbség képviselői kérték:
◦ a szlovákiai oktatási hálózat sajátosságainak figyelembe vételét,
◦ a minimális diáklétszámok visszavonását,
◦ a rendkívül alacsony fejkvóta megemelését.
 Szakmai módosító javaslatokat tettek a normatív
támogatásnak a csökkenő diákszámmal arányos növelésére.
 Tiltakozó rendezvény megszervezésére került sor
Pozsonyban a SzNT épületénél.
 A nagyszarvai rendezvény
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

7. A törvény további sorsa
 Mindegyik új miniszter kijelenti, hogy a törvényt életbe kívánja
léptetni.
 A törvényhez nem készült el a finanszírozásról szóló szabályozás.
 Valószínűsítik a törvény életbe léptetésének időbeli eltolódását.
 Az iskolák vezetői szembesültek a helyzettel, mérlegelik a
megoldásokat
 A helyi tervezetekkel meg kellett várni a helyhatósági választásokat.
 A cél: eredményes iskolák működtetése az optimális iskolahálózat
kialakításával.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

8. Az SZMPSZ keretei között folytatott elemző munka
 2013 őszén regionális fórumok sorozata valósult meg a
régiókban
 Adatgyűjtésre, a statisztikai adatok feldolgozására került
sor
 Elkezdődött a térképek kidolgozása
 Ezzel párhuzamosan folyt, folyik az elemző munka
 A következtetések levonása, a javaslatok egyeztetése
szakemberek részvételével
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

9. Alapiskolák a 2013/14-es tanévben
Iskolák száma Állami Magán Egyházi Összesen
Magyar 1. - 4. 108 4 112
Magyar 1. - 9. 116 9 125
Csak magyar tannyelvű iskolák száma összesen 224 13 237
Kétnyelvű 1. - 4. 13 13
Kétnyelvű 1. - 9. 13 13
Magyar-szlovák (kétnyelvű) iskolák száma összesen 26 26
Magyar nyelven oktató alapiskolák összesen 250 13 263
Speciális iskolák száma 26
Alapiskolás diákok száma összesen 29715
Speciális iskolák diáklétszáma 1320 1320
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei
Az iskolahálózattal kapcsolatos statisztikai adatok

10. Intézmények száma Tanulók száma
2003/4 295 37590
2004/5 297 36249
2005/6 291 35317
2006/7 285 33964
2007/8 279 32778
2008/9 274 31538
2009/10 272 31228
2010/11 271 30953
2011/12 268 30522
2012/13 265 30232
2013/14 263 29715
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei
A magyar iskolák és diákjaik száma
a 2003/2004 és a 2013/2014-es tanévek közötti időszakban
Az elmúlt 10 évben 32 magyar kisiskolával van kevesebb, a diákok száma 7875-tel csökkent.

11. A megszűnt iskolák jegyzéke:
 Magyarbél, Gomba, Csákány, Vágfüzes, Ipolyfödémes, Óbást k.i.,
Szárnya k.i., Jányok, Gútor k.i, Medve, Királyfiakarcsa, Patonyrét,
Komáromfüss, Felszószemeréd k.i., Garamszentgyörgy,
Ipolypásztó, Vághosszúfalu, Sőreg, Runya, Kelenye egyh.,
Abaújszina, Szeszta, Zsarnó, Abara, Rimaszombat-Ferenczy István
AI, Bögellő, Lekér=Ipolydamásd, Gömörpanyit, Körtvélyes
 2013-ban: Éberhárd, Détér k.i., 2014 –ben: Inám, Tornaújfalu
Létrejött iskolák jegyzéke:
 Somorja-Tejfalu, Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola Gúta,
Szent István Egyházi Alapiskola Szádudvarnokméhész
 Alsóhatáron létrejött a kisiskola, de 9 év után meg is szűnt.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

12. Magyar nevelési és oktatási intézmények száma és
diáklétszámaik járásonként (2013/14)
Járás
Alsó tagozatos iskolák Felső tagozatos iskolák Ebből egyházi iskolák
száma létszáma száma létszáma száma létszáma
1 Pozsony 2 258
2 Szenc 3 30 2 270
3 Dunaszerdahely 20 370 26 5707 2 213
4 Galánta 8 163 10 1589
5 Komárom 7 130 23 4523 3 323
6 Léva 4 74 12 1518 3 325
7 Nyitra 4 32 3 160
8 Érsekújvár 7 112 12 2494
9 Vágsellye 1 23 7 949
10 Losonc 11 311 5 1243
11 Nagyrőce 2 49 3 1170
12 Rimaszombat 28 1101 7 2342
13 Nagykürtös 3 21 5 366 2 16
14 Kassa 1 199
15 Kassa vidék 4 52 3 830 1 22
16 Nagymihály 5 235 3 872 1 160
17 Rozsnyó 9 190 5 844 1 160
18 Tőketerebes 9 204 9 1284
Összesen: 125 3097 138 26618 13 1219
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

13. A törvényben meghatározott minimális diáklétszámok:
 az 1. évfolyamban 11 illetve 9 diák,
 a 2 - 4. évfolyamban 13 illetve 11 diák,
 az alsó tagozaton összevonható bármely 2 évfolyam,
a két összevont évfolyamban 12 illetve 10 diák.
 az 5 – 9. évfolyamban 15 illetve 13 diák.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

14. Az iskolák minimális diáklétszámai a törvény szerint
 Összevont osztályok esetén az alsó tagozaton
a diákszám nem lehet 24-nél illetve 20-nál kisebb.
(2x12=24, illetve 2x10=20 diák)
 Évfolyamonként külön osztályok esetén a diákszám nem
lehet kisebb 50-nél, illetve 42-nél. (11+3x13=50 diák,
illetve 9+3x11=42 diák)
 A felső tagozaton az osztályba nem vonhatók össze
a különböző évfolyamok diákjai.
 A felső tagozaton a diákszám nem lehet 75-nél, illetve
65-nél kisebb. (5x15=75 diák, illetve 5x13=65 diák.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

15. Az alacsony diáklétszám miatt veszélyeztetett
magyar iskolák / tagozatok.
Iskolák száma
Az alsó
tagozaton 20-
nál, ill. 24-nél
kevesebb, diák
tanul
Az alsó
tagozaton 42-
nél, ill. 50-nél
kevesebb, diák
tanul
A felső
tagozaton 65-
nél, ill. 75-nél
kevesebb, diák
tanul
Ebből a felső
tagozaton
nincs minden
évfolyam
A településen
M és Sz iskola
is működik
118 15 / 7 25 28 2
A településen
csak M iskola
működik
132 57 / 2 45 15 4
Egyházi
iskolák
13 4 / 2 0 4 2
Összesen 263 76 / 11 70 47 8
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

16.  A diáklétszám alapján 76 kisiskola és 11 teljes szervezettségű iskola
alsó tagozata, illetve 47 iskola felső tagozata nem teljesíti a
minimális létszámokra vonatkozó törvényi előírásokat.
 A 76 kisiskola közül két iskola (Inám és Tornaújfalu) a 2013/2014-
es tanévvel már megszűnt. A 47 iskola közül 8-ban a felső
tagozaton összevont évfolyamokkal oldják meg az oktatást.
 A 263 iskolából tehát a törvény értelmében 76+47= 123 iskolát
fenyeget a bezárás (az alsó tagozaton nincs meg a 2-2 összevont
osztályra elegendő diáklétszám, illetve a felső tagozaton nem
elégséges a diáklétszám). További 70 iskola alsó tagozatán csak
összevont osztályokban folyhat az oktatás. Összesen 193 iskolát
érint negatívan a törvény. Csupán 70 iskola teljesíti a
diáklétszámra vonatkozó törvényi előírásokat.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

17. Iskolabuszok
 A mobilitás fokozódása a régiók gazdasági prosperitásának a
függvénye, befolyással van az iskolák diáklétszámainak változására.
 A pozsonyi székhelyű Video Alapítvány az Ipolyvarbó és Óvár
között vállalja az iskolabusz működtetését, ill. a buzitai iskolabusz
költségeihez járul hozzá.
 Pozsonyban a Posonium és a Ratio educationis támogatásával
Pozsony IV. körzetéből szállítanak tanulókat a belvárosba.
 A Pázmány Péter Alapítvány iskolabuszok beszerzéséhez járult
hozzá a következő településeken Nagyszelmenc - Nagymihályi
járás, Marcelháza - Komáromi járás, Zsigárd - Vágsellyei járás,
Szalka - Érsekújvári járás, Kéty - Lévai járás, Nagyfödémes -
Galántai járás, Vaján - Nagymihályi járás, Martos – Komáromi
járás, Lukanénye – Nagykürtösi járás.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

18. Iskolabuszok az iskolák szolgálatában
Buzita Muzsla+ Zsigárd+ Pozba~
Vaján* Érsekkéty *^ Nagyszlemenc Szádudvarnok
Ipolyszalka+ Martos* Alistál* Pozsonypüspöki
Ipolyszakállos“ Csata Marcelháza^ Pozsony Óváros
Nagyfödémes Óvár Lukanénye Kisudvarnok“
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei
*református egyházi iskolák
+szomszédos járásból is szállítanak diákokat
”helyi önkormányzat
~elszállítja a diákokat más település iskolájába
^ helyi célokra használják

19. Az iskolabuszok átrajzolják az iskolák vonzáskörzeteit
 Az iskolabusszal rendelkező települések kivételezett
helyzetben vannak a környezetükben működő konkurens
iskolákkal szemben.
 A 40- 50 diákkal működő felső tagozatos iskolák diákjainak
utaztatása költséghatékonyan nem valósítható meg. Azonban
a jelentősebb vonzáskörzet-vesztés az egymással vetélkedő
iskolák közül a nagyobb diáklétszám veszteséget elszenvedett
iskolát bezárásra kényszerítheti..
 Az iskolabuszok vásárlásának és működtetésének feltételeit a
jövőbeni az anyaországi támogatónak körültekintően kell
mérlegelnie pl. a hosszabb távú hasznosulás, a vagyoni,
tulajdonosi és működtetői jogok tekintetében.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

20. Javaslatok további iskolabuszok működtetésére
 teljes szervezettségű iskolák más iskolába beolvadása esetén
(pl. Nagykér - Nagycétény, Baka – Felbár)
 kisiskolák megszűnése és nagyiskolába beolvadása (Zsére,
Kolon – Gímes)
 kistelepülésekről veszélyeztetett nagyiskolákba (Gomba,
Csákány – Csallóközcsütörtök, Sárosfa, Tárnok, Bacsfa -
Nagyszarva)
 szórvány régióban iskola nélküli települések diákjainak
magyar iskolába utaztatása (pl. Kalász, Kislapás, Csehi –
Nagycétény vagy Óvár, Ipolyvarbó - Lukanénye)
 Kisudvarnok
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

21. Javaslatok az OM felé
 Szlovákia politikai - hatalmi, jogi, gazdasági, társadalmi,
kulturális fejlesztésében nagyobb súllyal kell helyet kapniuk
az önkormányzatiság és a regionalizmus elemeinek valamint
a magyar nemzeti közösség sajátosságainak.
 Kezdeményezni nulladik évfolyamok nyitását a nagy %-ban
hátrányos helyzetű diákok esetén
 Az iskola előtti év normatív támogatása az OM részéről.
 A tanulók utaztatását nagyban segítené az iskolabuszok
beszerzése, melyek működési költségeit az önkormányzatok
állhatnák a tanulóknak az államtól járó utazási
hozzájárulásból.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

22. Nulladik osztályok működése
a magyarok által lakott járásokban
Járás
Szlovák
osztály
Magyar
osztály
Települések
Dunaszerdahely 2 5
Dunaszerdahely-KodályAI, Nagymegyer,
Somorja, Diósförgepatony, Illésháza
Galánta 1 1 Tallós
Érsekújvár 2 1 Udvard
Komárom 1 4
Komárom-Eötvös u.AI, Gúta-Korvin M AI,
Ógyalla (2)
Léva 1 0
Losonc 0 3
Fülek-Mocsáry AI és Ifjúság u.AI,
Csákányháza
Rimaszombat 0 1 Rimaszombat-Dúza u.AI
Nagyrőce 9 1 Tornalja
Rozsnyó 7 4
Dernő, Krasznahorkaváralja,
Rozsnyó-Egyesített AI
Kassa-vidék 21 4 Torna, Szepsi
Nagymihály 7 0
Tőketerebes 11 1 Királyhelmec
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

23. Javaslatok az önkormányzatok felé:
 Az óvodák iskolákhoz kapcsolása a nevelési nyelv alapján, mely az
iskolák diákszámát alapozza meg
 Magyar óvodák, óvodai csoportok nyitásának támogatása a magyar
településeken pl. Kismácséd, Tósnyárasd. Kivételes esetekben
rendszeres vagy alkalmi magyar nyelvű foglalkozások a szlovák
csoportban.
 Rivalizáló veszélyeztetett iskolák esetében objektív kritériumok
kidolgozása és ajánlása a megfelelő döntés érdekében.
 Betelepülések, szociális lakásprogramok, lakásépítés, a nemzetiségi
arányszámok módosulása (Szenc és Somorja környéke. Alsóhatár).
A polgármesterek felelőssége, visszatelepülők.
 Az önkormányzatok a közös tanügyi hivatalok létrehozásával
erősítsék meg a községek számára kedvező a regionális oktatási
koncepció megvalósítását.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

24. A magyar – roma viszony
 A roma lakosság jelentős közösségeket képvisel pl. a Nagykaposi, a
Tőketerebesi, a Kassa-vidéki, a Rozsnyói, a Nagyrőcei, a Rimaszombati,
a Rozsnyói, Losonci járás több falujában. A további járásokban is vannak
körzetek, települések jelentős magyar roma lakossággal Nagymagyar,
Illésháza, Jóka, Tallós, Sókszelőce, Csilizpatas, ...
 Vannak példaértékű iskolák az együttélésre pl. Dernő.
 A közép- és kelet -szlovákiai régiókban a vegyesházasságok ma már
elfogadott jelenség, a nyugati régiókban kevésbé,
 A Szímő-Kamocsa viszonya,
 A roma túlsúllyal rendelkező településeken, ahol jelentős eltérések
vannak a két etnikum szociális viszonyai között, a magyar szülők nem a
helyi magyar, de más település, akár szlovák iskolába íratják be
gyermeküket.
 Az oktatási-nevelési támogatás nagymértékben motiválja a roma diákok
beiskolázását a magyar iskolákba.
 A roma diákok tehetséggondozása, a tehetségek kiemelése, megbecsülése
a sport, a kézművesség, a zene, a tánc területén.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

25. A szlovák nyelv elsajátítása a magyar iskolában
 A szülők részéről a szlovák nyelvoktatás megítélése
jelentős szerepet játszik gyermekük iskolaválasztásában.
Az iskoláknak el kell érni, hogy a szülők ne találjanak
kifogást a szlovák nyelvoktatás színvonalában. Ebben az
az ÁPI-től, az egyetemek szlovák tanszékeitől, és a
szlovák szakos pedagógusoktól nagyobb aktivitást kell
elvárni.
 A szlovák nyelv oktatási tartalmának és módszereinek
megújítása halaszthatatlan feladat.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

26. A központi iskolák vonzása
 A kisvárosok iskolái központi szerepük miatt kedvező
helyzetben vannak. Minden erőfeszítés nélkül
szippantják be a várost körülvevő települések diákjait,
viszont nem tesznek erőfeszítéseket a város
asszimilálódó, fiatal magyar családjainak megnyeréséért.
 A városkörnyéki iskolák megmentése érdekében
lehetőségként merül fel, ha összefogással, külső
forrásokkal, kiváló pedagógusok kiválasztásával
megteremtik a színvonalas oktatás helyi feltételeit, így a
városi iskola mellett egy jó minőségű kisiskola jöhet
létre, mely alternatívát jelenthet, és vonzó lehet a városi
családok számára is, pl. Tejfalu.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

27. Óvodák
 Ha minden kisiskolát nem is tudunk megmenteni, az
óvodákat fenn kell tartani
 Óvodák típusai: önkormányzati, magán egyházi
fenntartású, önálló vagy az iskolák keretében, magyar
óvoda, közös óvoda magyar és szlovák csoporttal, vagy
csak az egyikkel, vegyes óvodai csoport, magyar iskola
mellett működő magyar óvoda, magyar iskola mellett
működő közös óvoda.
 Az óvoda, mint nyelviskola
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

28. Óvodáskor előtti program az anyanyelvű oktatás
megerősítése érdekében
 A cél a kisgyermekes szülők kapcsolati hálójának
erősítése
 Mama és baba klubok indítása, működtetése
 Az óvodák, iskolák pedagógusai szervezésileg segítsék
 Az önkormányzatok anyagilag is támogassák a klubokat
 Ringató és egyéb programok, játszóház, szakemberekkel
való beszélgetések
 Családi programok
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

29. Óvodai projekt az anyanyelvű oktatás
megerősítése érdekében
 A Ringató II., és további programok alkalmazása az
óvodákban
 Továbbképzések óvodapedagógusok részére.
 Tehetségfelismerés, fejlesztés, pl. bábos, zenei, néptánc
foglalkozások,
 Közösségösszetartó programok (természetjárás, játszóház)
 A nyári óvoda-iskola tábor az iskolába lépés
megkönnyítésére.
 Óvónőjelöltek, egyetemisták, szakemberek jelenléte
a táborokban.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

30. Szakmai tanácsadói tevékenység szülők számára
nevelési problémáik segítésében
 Tünetek, zavarok, gondok esetén szakértői, segítői
szolgáltatások megszervezése
 Magyarul beszélő szakemberek feltérképezése, szakértői
és intézményi jegyzékek
 A programokról tájékoztatás nyújtása a világhálón,
kiadvány megjelentetése
 Hazai, anyaországi, nemzetközi pályázati források
bevonása
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

31. Ne adjuk fel!
 Az újszerű megoldások, a készülő finanszírozási törvénynek a
vártnál kedvezőbb alakulása, egyéb támogatási formák belépése,
a születések számának növekedése, az oktatáspolitika
irányvonalának változása rejthet olyan lehetőségeket, melyek az
iskola megmaradásának irányában hathat.
 Szükség esetén az állami beavatkozások egyensúlyozása
céljából élni kell az állami iskolák alapítványi, egyházi vagy
magán iskolára való transzformációjának lehetőségével.
 A települések életében szánjanak nagyobb szerepet az iskolai és
az ifjúsági programoknak, az iskolákat vonják be és késztessék
cselekvő közéleti részvételre.
 A településen következetesen valósítsák meg a kétnyelvűség
gyakorlatát, a magyar nyelv hivatali alkalmazását. Európában
néhány kisebbségi régiójában az aktív két, vagy háromnyelvűség
napi gyakorlattá vált.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

32.  Az iskolahálózatunk megmentésére irányuló
megoldásoknak túl kell mutatniuk a gazdaságosság
kérdéskörén. Az iskola munkájának minőségi javulása a
mérvadó.
 Az iskola lelke a stratégiai gondolkodásra képes, a
közösségi értékeket és érdekeket felvállaló igazgató, és a
kiváló szakmai és emberi kvalitásokkal bíró, cselekvő
pedagógus.
 A kiút a minőség javítása irányába vezet. Az ezt
felvállaló kiváló pedagógusok munkáját meg kell
becsülni.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

33. Javaslatok a felvidéki magyar oktatáshálózat
fejlesztését szolgáló anyaországi támogatások formáira:
 Cseperedő (óvodai és óvodakor előtti szülőkre,
családokra irányuló) program
 Iskolabusz beszerzési és működtetési támogatás
 Iskolaműködtetési és fejlesztési támogatások
 Tehetségprogramok
 Az oktatás, nevelési támogatások olyan átalakítása, mely
nem egyentámogatás, de a diákok és a szülők számára is
motivációs erővel bír
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

34. Oktatáskutatások
 Az állam által működtetett szakmai háttérintézmény rendszer
mellett fontosak lennének a rendszeres elemzések,
tanulmányok, melyek támpontot nyújtanak a magyar
közoktatási rendszer folyamatainak megértéséhez,
tervezéséhez, alakításához, az iskolákkal és az állami
intézetekkel való kapcsolattartáshoz, az oktatást érintő
törvények véleményezéséhez.
 Az oktatáskutatások eredményei háttéranyagként
szolgálnának az intézmények, önkormányzatok, a
szakpolitika, a támogatási rendszerek döntéshozói, stb.
számára.
 Az elemzések kiterjednének a közoktatási hálózat állapotára,
a regionális és kistérségi elemzésekre, a fenntartás és a
finanszírozás kérdéskörére.,
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

35. Szakmai szolgáltatások nyújtása a következő területeken:
 Az iskolák irányítása, az iskolatanácsok tevékenysége,
 a pedagógusok szakmai munkája, továbbképzések,
 a nevelési problémák terén az iskolákat segítő
szakemberhálózat működtetése,
 Az iskolák, pedagógusok kisebbségi érdekvédelme,
 Tehetséggondozás, szakkörök, diák művészeti csoportok
működtetése, táborok, projektek,
 Az oktatáskutatásokból adódó feladatok megvalósítása,
szervezése
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

36. Egyéb témák:
 Egyházi iskolák
 A több község számára működtetett szlovák teljes
szervezettségű iskola
 Szina, Zsarnó, Szeszta rövid időn belül megszűnt iskolák
 Egyházi kisiskolák létrehozása pl. az ipolymenti falvakban,
a szádudvarnoki példa
 Diákok a magyarországi általános iskolákban
 Alapiskolai tanulmányokat a 2013/14-es tanévben 107
magyar alapiskolás folytatott MO-on. B-A-Z megyében
15, Nógrád megyében 9, Komárom-Esztergom megyében
21, Gy-M-S megyében 21, Bp-en és Pest megyében 32.
A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

37. A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

38. A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

39. A szlovákiai magyar iskolahálózat állapota és fejlesztésének
lehetőségei

40. Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!