1. Primum ad mysticam arcae Noe descriptionem, in planitie ubi arcam depingere uolo, medium centrum quaero, et ibi fixo puncto paruam quadraturam aequilateram ad similitudinem illius cubiti, in quo consummata est arca, ei circumduco. Itemque illi quadraturae aliam paulo maiorem circumscribo. Ita ut id spatium, quod est inter exteriorem et interiorem quadraturam, quasi limbus cubiti esse uideatur. Hoc facto in interiori quadratura crucem pingo, ita ut cornua eius singula latera quadraturae attingant, eamque auro superduco. Deinde spatia illa, quae in superficie quadraturae remanent, colore uestio, duo superiora flammeo, et duo inferiora sapphirino. Ita ut medietas una cubiti in flammeo colore ignem, et altera medietas in sapphirino colore nubem repraesentare uideatur. Post haec in limbo cubiti supra crucem scribo alpha, quod est principium. Econtrario subiter crucem scribo omega, quod est finis. Noé misztikus bárkájának ábrázolásához először megkeresem a közepét a felületnek, amelyre a bárkát festeni akarom, és rögzítek ott egy pontot. E pont köré csinálok egy kis négyzetet, annak a cubitus nak a hasonlatosságára, amellyel a bárkát konstruálták. E köré a négyzet köré csinálok egy másikat, nagyobbat is, úgy hogy a belső és a külső négyzet köze mintegy szegélyként a cubitus nak felel meg. Ezzel elkészülvén a belső négyzetbe keresztet festek, úgy hogy a kereszt szárai a négyzet egyes oldalait érintik; ezt a keresztet arannyal húzom ki. Ezután a felületeket, amelyek a négyzetből fennmaradnak, beszínezem, a két felsőt lángszínnel, a két alsót zafír színnel. Így az egyik cubitus közepe a lángszínnel tüzet, a másiké a zafír színnel felhőt jelenít meg. Ezután a cubitus szegélyére a kereszt fölött alfát írok, ami a kezdet. Szemben pedig a kereszt alá omegát írok, ami a vég. St.-Victor-i Hugó: De arca Noe mystica